Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
'kJCirhiP 1958. AUGUSZTUS 10. VASÁRNAP Hogyan kell dolgozniuk az üzemi bizottságoknak ? TAPASZTALATCSERE A Hogyan érvényesül munkamódszer GANZ ÁRAMMÉRŐGYÁRBAN gozók kérelmével foglalkozik. Komoly feladatot lát el az üdülési bizottság is. Az egyeztető bizottság esetenként ül össze a dolgozók kérelmére. Minden egyes esetben a Munka Törvénykönyve alapján dönt. A szakszervezet ezenkívül rendszeresen foglalkozik a kulturális nevelőmunkával, sportügyekkel és a fiatalok nevelési problémáival. A beszámolót követő tapasztalatcserén többen megkérdezték, milyen a pártszervezet, a vállalatvezetés és az üzemi bizottság közötti viszony. A pártbizottság jelenlevő tagja elmondotta, hogy az üzemi pártvezetőség szakított az elmúlt évek káros gyakorlatával és ma már nem korlátozza az üzemi bizottság munkáját, nem parancsolgatnak a szak- szervezet vezetőinek. Viszont arra továbbra is nagy gondot fordítanak, hogy az üzemi bizottságon belül legyen egy kommunista mag. A tapasztalatcsere során a felszólalók a vezetési módszerek problémáit vitatták meg. Az értekezlet természetesen még nem adhatott teljes választ a felmerült problémákra, az uj a szakszervezeti vezetésben? Betölti-e hivatását az üzemi bizottság? Mit lehetne tenni a szakszervezeti munka további javítása érdekében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre akart választ kapni a vasasszakszervezet Pest megyei területi bizottsága, amikor elhatározta, hogy az eddigi szokásoktól eltérően ezentúl az üzemekben rendezi meg az üb-elnöki értekezleteket. Az első ilyen értekezletre a gödöllői Ganz Árammérőgyárban került sor. A választás azért esett éppen az árammérőgyárra, mert jelenleg itt dolgozik a megye egyik legaktívabb üzemi bizottsága. Mint a beszámolóból is kiderült, az üzemi bizottság tagjainak nem volt könnyű el- érniök ezt a jó eredményt, ugyanis a gyárban hosszú időn keresztül működött a munkás- tanács, amely teljesen szétzüllesztette a szakszervezetet. Első lépésként az üzemi bizottság a dolgozókat összefogó bizalmihálózatot szervezte újjá, majd visszaállította a különböző albizottságokat. A gyár tizenöt főnyi üzemi bizottsága kéthetenként ül össze, s tervszerű munkaprogram alapján dolgozik. Tevékenysége igen sokrétű, legfontosabb falazatának a dolgozók érdekvédelmét és a termelési színvonal megtartását, illetőleg növelését tekinti. Az érdekvédelmi feladatokat a különböző albizottságok, a termelékenység növelését és az üzemi demokrácia kiterjesztését a termelési értekezletek biztosítják. A termelési értekezleteken a dolgozók 75—80 százaléka vesz részt, s ez a jó előkészítésnek köszönhető. Elmondotta az üzemi bizottság elnöke, hogy a szeptemberi termelési értekezletekre már most készül a bizottság. A dolgozók szívesen vesznek részt ezeken a tanácskozásokon, mert panaszuk, vagy kívánságuk minden eset-_ ben meghallgatásra talál. Az| értekezleten elhangzott javas-1 latokat a vállalatvezetőség há-| rom napon belül felülvizsgálja | és azonnal intézkedik. Ellen-1 kező esetben értesítik a dől-1 gozót, hogy mi akadályozza a| javaslat megvalósítását. Leg-§ utóbb például a próbaterem | dolgozói kértek szúnyoghálót 1 Néhány napon belül meg is| kapták. | Az új típusú tnunkaverseny | formáit és feltételeit maguk a | dolgozók határozzák meg. A | különféle jutalmazásokat, mint | például a kiváló dolgozó cím | odaítélését szintén a dolgozók | véleménye alapján döntik el. | A kormány takarékossági fel-1 hívására az üzemi bizottság | mozgósította a vállalat dolgo-| zóit. Béralap-, rezsi-, selejt- és | anyagcsökkentési terveket dől-§ goztak ki, hárommillió négy-1 száznyolcvanezer forintot sike-1 rült megtakarítaniok. Az újí-1 tási bizottság ugyancsak rend-1 szeresen foglalkozik a külön-1 féle újításokkal. Az év első | felében például százharminc- !_ egyezer-ötszáz forintot fizettek | ki újításokért, | A termelési problémák mei-| lett az albizottságok nagy ré-1 sze a dolgozókat közvetlenül § érintő problémákkal foglalko- | zik. Májustól működik a bér-1 bizottság, amely pontosan ki-1 dolgozta a vállalat és a dolgo-1 zók közötti bérszerződést. A | dolgozók testi épségén a műn-1 a szén, amely egy évszáza- kavédelmi bizottság őrködik. | dón át uralta a világgazdasá- Ez a bizottság havonként tart | got, átadta a helyét az olajnak, szemlét a gyár területén, hogv | a szárazföldi, a tengeri és a megvizsgálja, milyen hiányos-1 légi közlekedés, az ipar és a ságok veszélyeztetik a dolgo-1 gépesített mezőgazdaság ma zókat. Ha'valamilyen hibát ta-f már nagyrészt vagy teljes egáléinak, azonnal intézkednek. | szében olajfogyasztásra van A munkásellátási bizottság | beállítva. A petróleumlámpák az üzemi konyha, a KÖZÉRT | szerény energiaforrása az elés a büfé munkáját ellenőrzi. | múlt fél évszázad alatt a leg- Nagv gondot fordít arra, hogy § fontosabb, legáltalánosabban például télvíz idején az abla-1 használt üzemanyaggá lépett kok és a fűtés kifogástalan le- | eíó\ aminek oka elsősorban a gyen. A segélyezési albizottság | belsőégésű motorok tökéletesí- • nehéz helyzetben levő dől- ” tésében és tömeges méretű elazonban — mint a felszólalásokból is kiderült —, az üb-el- nökök már ezen az értekezleten is sok olyan tapasztalatot szereztek, amelyet fel tudnak használni. A kezdeményezés tehát bevált és jó útmutatásnak bizonyult ahhoz, hogyan kell tovább dolgozniok az üzemi bizottságoknak, — S. P.— Görög vendég a Pilisi Erdőgazdaságban A hazánkban tartózkodó Nikos Poulopoulos, a görög földművelésügyi minisztérium erdészeti igazgatója dr. Balassa Gyula miniszterhelyettessel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével pénteken meglátogatta a Pilisi Erdőgazdaságot. A helyszínen tanulmányozta a különböző erdőművelési és kopárfásítási eljárásokat. Megtekintette az erdőgazdaság gépműhelyét, a visegrádi csemetekertet és Mátyás király visegrádi várának feltárási munkáit. Ellopták a pénztárcámat! • 4» Ottalúlatos szelvény Huszonketten értek el négy találatot a lottón A 32. játékhéten, nem végleges megállapítás szerint, 2 560 883 lottószelvény vett részt a játékban, öttalálatos szelvény nincs. A nyertes szelvények száma és a nyeremények összege a következő: Négy találatos szelvénye 22 fogadónak van, nyereményük egyenként 87 302 forint. Három találatot 1277 fogadó ért el, ezek szelvényére 752 forintot fizetnek. Az értékelők 38 406 kéttalálatos szelvényt találtak, ezekre 25 forintot fizetnek. A négytalálatos szelvények sorszáma a következő: LA 248 450, LA 251611, LA 299 350, LA 315 128, 1 881 254, 2 195 750. 2 458 057, 2 491 981, 2 580 137, 2 618 050, 2 657 150, 2 710 325, 2 757 552. 2 857 503. 3 176 055, 5 205 398, 6 028 089, 6 099 732, 7 059 990, 7 231 060 7 268 217, 7 291 853. Harmincezer csirkéi ad jövőre a teljesen automatizált tápiá szelei „csibegyár“ Automatizált „csibegyár” építését kezdték meg a Tápió- szelei Kísérleti Gazdaságban, a helyi szakemberek tervei alapján, négyszázezer forintos költséggel. A csibenevelő központja egy kilenc méter magas torony lesz, ebből nyílik két, négynégyezer csirke elhelyezésére alkalmas épületszárny. A toronyból adagolóberendezés juttatja a takarmányt az épületszárnyakban lassan mozgó futószalagra és a mellette húzódó csőbe a frißs vizet. Az állatok így akkor és annyit esznek, illetve isznak, ahogyan azt szervezetük megkívánja, emellett egy szem takarmány sem vész kárba, mert a futószalagon maradt táplálék automatikusan visszajut a toronyba. A nyolcezer csibe felneveléséhez így mindössze egyetlen ember munkájára van szükség, annak is csak a toronyban működő gépeket kell irányítania. A Tápiószelei Kísérleti Gazdaság jövőre már 30—35 000 rántanivaló és pecsenyecsirkét nevel a „csibe- gyárban”. Nem a keret kell! Nem bizony! Mert ha nincs tüzelő, kétszeresen keserves dolog nézegetni a jó vastagtörzsű kályhába- valót. Márpedig Nagykovácsiban nincsen tüzelő. Nemrégiben ugyanis — a területi elosztási elvek alapján — megszüntették a földművesszövetkezeti bolthálózatot a községben, s ezzel együtt a földművesszövetkezeti TÜZÉP-telepet is. A nagykovácsiak azóta ott állnak erdővel, bányával övezve — tüzelő nélkül. Kérték ők már a TÜ- KER-illetékcseit, hogy létesítsenek telepet a községben; telket, fedett tárolóhelyiséget is tudnának biztosítani. Sajnos, elutasító választ kaptak, mondván, hogy nincs „keret". Pedig a nagykovácsiak nem is azt kérték. Köszönik. megvannak ők „keret” nélkül. De a szén, meg a fa, az nagyon kellene! 1 771 llopták a pénzJ-A tárcámat, benne a havi fizetéssel. Ellopták a zsebkendőmet is, az irattárcámat, sőt még a karomról a karórát is. És mindezt egy holdvilágos szép nyári estén Vácott, a dunapar- ton, a Halászkert kerthelyiségében vaffy félezer ember előtt. Ügy történt a dolog, hogy figyelmes lettem a falragaszokra, amelyek Jan Korosak lengyel bűvész váci fellépését hirdették. Na, ezt meg kell nézni, gondoltam magamban. a család nyaral, szalma vagyok, szép este van és a bűvészeket nagyon szeretem. Protekciós helyet kaptam a pódium közelében és elhűlve néztem Korcsait- mester ügyeskedéseit. Hát ilyet még nem láttam. Vesz egy üres nikkelhengert, a hét végét a szemem láttára selyempapírral leköti. azután elkezd belenyúlkál- ni és egy egész textilboltot rak az asztalra. Azután elkér egy százast meg egy tízest, beleteszi egy dobozba. Hó- kusz-pókusz: a százasból takarék- könyv lett, no, ez kamatozik is, mondja. Hopp, úgy látom, éhes. Egymás után 20 ping-pong- labdát eszik meg. De valami baja lehet a gyomrának, mert visszaszedi a ping-ponglabdákat: mind színessé vált! A ztán pajzánul kodik. Hoz egy jókora képet, egy fiatal nő van rajta. Elmeséli, hogy együtt voltak a Balatonon, a nő nem akart megfürödni, levetkőzni, de ő közbelépett és — íme — összehajtja a képet, közé nyúl és sorban húzza ki a ruhát, cipőt, kombinét, majd felmutatja a képet: ugyanaz a nő, fürdőruhában. Ismét összehajtja és leszed még minden leszedhe- tőt s a közönség zajosan követeli a képet. Ennek is eleget tesz nagy húzódozás után: a képen a nő feje látható, onnan a Balaton habjai... Persze harsogó nevetés, taps jutalmazza ügyességét. Most egymadár- kalVka kerül az asztalra, benne a kis kanári. Egykét mozdulat és a. kalitka a madárral együtt — eltűnt. Ugyanez történik a kezében tartott égő petróleumlámpával is. Sikere van a bű- vésziskolának is: megmutatja a fából készült műtojást, azt is, hogy gyömöszöli bele a kendőt, majd leüti az asztalhoz — a műtojás helyett valódi tojás folyik szét. Dülöngélünk a nevetéstől. Az egyik mutatványnál én is kedvet kaptam segédkezni, felcsaptam bűvészinasnak: hátha sikerül ellesni, mi a trükkje, mi benne a kézügyesség. Nekem nem sikerült észrevenni semmit. Neki sikerült összeszedni az értéktárgyaimat. Nagyon elvörösödhettem, mert c közönség hangosan derült rajtam. a nagysikerű ti előadás után leültünk egy pár szóra. Korosak mester jó megjelenésű, középkorú férfi. Csaknem 20 éve van már Magyarországon, de 0 nyelvet még mindig nehezen beszéli, Ez azonban a színpadon nem hátrány, sőt.. s Megkértem, mondjon el valamit magáról és a munkájáról. Sajátos beszédmódját „lefordítom magyarra”: — Szép pálya ez. Örömmel dolgozom rajta, mert szeret a közönség és én is szeretem a közönséget. Csodák persze nincsenek. amit én csinálok, az csak a felfokozott kézügyesség és a fogások helyes alkalmazása. Meleg kézfogással búcsúzunk. Elmegy, a harmadik asztalnál megáll, gondolkozik, visz- szajön. — Nem akarom megrövidíteni — mondja és az asztalra rakja a kulcskötegemet, a zsebkésemet, cigarettatárcámat és öngyújtómat. És végleg távozik. F. M. Mi van az arab-keleti események hátterében? A közel-keleti olaj — a tőkés világgazdaság létkérdése N em múlik el nap, hogy a Közel-Kelet ne szerepelne az újságok hasábjain, a rádiók híreiben. Az amerikai—angol imperialisták legutóbbi libanoni és Jordániái agressziója meg egyenesen olyan nemzetközi feszültséget teremtett, amely már-már robbanással fenyegetett. S ez egyáltalán nem véletlen. A Közel-Kelet az a terület ma. ahol nemcsak három földrész: Európa, Ázsia és Afrika találkozik, hanem a jelenkor minden lényeges problémája is. A mai világgazdaságról, korunk politikai arculatáról teljes és hű képet kapni a Közel-Kelet figyelmenkívül hagyásával nem lehet. Felvetődik a kérdés: miből ered a Közel-Keletnek ez a különleges jelentősége? Ezt a jelentőséget ma három csomópont köré lehet csoportosítani. Ezek közül első: a stratégiai helyzet, amely mindenekelőtt a földrajzi fekvéssel függ össze és amely a történelem folyamán sokszor döntően befolyásolta e terület sorsát A Földközi-tenger partjain már a régmúlt időkben virágzó kultúrák terültek el. Amíg a Keletre vezető tengeri utat nem ismerték, a Közel-Keleten át áradt Európába a fűszer, a gyarmatáru s a Távol-Kelet sok-sok más kincse. Ez a terület volt az első gyarmat, majd kiinduló pont, ugródeszka a további gyarmatosításhoz. A történelem valamennyi hódítója felismerte a Közel- Kelet jelentőségét és ennek nyomán szinte szünet nélkül taposták földjét a legkülönbözőbb külső hódítók: a görögök, perzsák, rómaiak, a keresztesek, törökök, mongolok, franciák. A sort ma az angol ejtőernyősök és az amerikai hatodik flotta tengerész- gyalogosai zárják he. A stratégiai jelentőség tartalma ma természetesen más. Stratégiailag ez a térség most elsősorban a Szovjetunió elleni katonai felvonulás számára jelent terepet, másrészt viszont a közel-keleti és afrikai gyarmatok és imperialista érdekeltségek katonai ellenőrzésének bázisa. A másik két tényező — az olaj és az Imperialistaellenes mozgalom _ amelyek az előbbivel együtt a Közel-Kelet jelentőségét adják, viszonylag új és az utóbbi évtizedekben, években jelentkezik különös erővel. A három tényező közül mai cikkünkben az olajjal foglalkozunk. Az olaj és a mai világgazdaság terjedésében keresendő. A világ olajtermelése az 1870. évi 800 000 tonnáról 1956-ban 835 millió tonnára nőtt. A technikai fejlődés szempontjából különösen nagy jelentőségű legutóbbi tíz esztendőben a világ olajtermelése megkétszereződött. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az olaj mint kenőanyag és a vegyipar, valamint a könnyűipar alapvető nyersanyaga is rendkívül fontosságú. Ha számba vesszük a világgazdaság jelenlegi technikai bázisát, a gépek és a gépi berendezések óriási tömegét, s ha figyelembe vesszük, hogy e hatalmas géptömeg legfontosabb kenőanyaga — az apró műszerektől az óriási turbinákig és csatahajókig — az ásványolaj volt és marad a jövőben is, nem lehet kétségünk afelől, hogy az olajfelhasználás a jövőben ezen a területen is csak növekszik. Az olajnak a vegyiparban és a könnyűiparban betöltött szerepe a szénhidrogéneknek és a benzoltermékeknek a szerveskémiában elfoglalt helyzetével függ össze. Az ásványolajat ma már ezer és ezer különféle termék és közszükségleti cikk formájában használjuk, a gyógyszerektől és festékektől kezdve a tisztószereken és robbanóanyagokon át a sokféle legújabb műanyagig. Csak az olajfinomítás egyetlen mellék- termékén, a kátrányon, egész iparágak alapulnák. Igaz persze, hogy számos országban kísérleteznek az olajnak szintétikus úton — szénből és olajból — történő előállításával, eddig azonban egyetlen módszerrel sem sikerült az olajat gazdasági értelemben akárcsak szűkösen is pótolni. Szóba jön természetesen az olajnak atomenergiával való helyettesítése is, a gyakorlati élet tapasztalatai és a szakértők számításai azonban arra intenek, hogy itt sem szabad túlzásba esni. Az 1955- ben megtartott genfi atomenergia-konferencián kimutatták például: a modern ipar energiaszükséglete olyan ütemben növekszik, hogy a jövőben minden fellelhető energiaforrást igénybe kell venni, a szenet, olajat és villamosenergiát csakúgy, mint az atomenergiát. Kiszámították azt is, hogy az elkövetkező tíz évbén újból megkétszereződik a világ olajfogyasztása és hogy ha sikerül is egy-két évtizeden belül termelésre hasznosítani az atomenergiát, a világ energiagazdasága még 1975-ben nagyrészt az olajellátástól függ. Úgy hisszük, ennyi elég is arra, hogy az olajnak a világ- gazdaságban betöltött szerepét érzékeltessük és hogy megállapítsuk: az olaj gazdasági jelentősége a jövőben csak tovább növekszik. Üzlet, politika, háború Körülbelül 90 esztendeje annak, hogy egy clevelandi kis olajkereskedő, John Rockefeller megalapította a Standard Oil Companyt. Az egykori szerény kis részvénytársaság mai tulajdonosod mintegy hárorn- milliárd dollár nyeréséggel zárták az 1956-os esztendőt. Az olaj a XX. század legna- gyobbszabású és legzsírosabb üzletének bizonyult. Mintegy ötmilliárd dollárra lehet becsülni azt az összeget, amelyet az amerikai és angol olajtársaságok évről évre zsebrevág- nak. A közel-keleti olaj kitermelésében például 22 amerikai cég érdekelt. Ezek a monopóliumok évi 1,7 milliárd dollárt fektetnek a fenti üzletbe, ugyanakkor tiszta hasznuk évente egymilliárd dollár. Nincsen a világnak egyetlen iparága sem, amelyben a tőke koncentrációja és centralizá. ciója olyan magas fokot ért volna el, mint éppen az ásványolajtermelésben, szállításban és finomításban. A kapitalista világ olajtermelésének több mint 90 százalékát ma két nagy olajkartell, a Standard (Rocksíelier-csoport) és az angol Royal Dutch Schell tartja közvetlen vagy közvetet ellenőrzése alatt. Jellemző, hogy az USA „milliárdosok klubjá”-nak 19 tagja közül 10 olajmonopólium s ezek aktíváinak értéke nagyobb, mint az összes egyéb iparágakhoz tartozó monopóliumoké. Nincs a világnak még egy olyan területe, amelyen any- nyira befejezett és teljes lenne „a Föld felosztása a vezető monopóliumok között”, mint az olajlelőhelyek övezetében és nincs a világnak egyetlen gazdasági ága, amelyben az Egyesült Államok és Anglia, a két vezető imperialista állam olyan hegemóniára tett volna szert, mint az olajiparban. Közgazdászok számításai szerint Argentína olajtermelésének 71, Mexikóénak 100 és Irakénak 23 százaléka kivételével Amerika és Ar-lia osztozik a tőkés világ teljes olaj- termelésén. A Közel-Kelet olaját például 60 százalékban az amerikai, 25 százalékban az angol és mintegy hat százalékban a francia monopóliumok bitorolják. A többi kilenc százalék belga, holland, olasz, japán tőkések, valamint a libanoni, Szíriái és egyiptomi stb. vállalatok birtokában van. Az olaj tehát mind ipari, mind pedig pénzügyi szempontból nagyhatalom. Világos, hogy akik ezt a hatalmat kezükben tartják, nemcsak befolyást gyakorolnak országuk mindenkori kormányára és annak politikájára, hanem ma már egyenesen irányítják, illetve meghatározzák azt. Erre ismét csak egyetlen példát: Az olajmonopóliumok kezekbe kaparintották az egykor legdemokratikusabb tőkés állam, az Egyesült Államok politikai irányítását is. Eisen- howert a Rockefeller-csoport segítségével emelték az elnöki székbe és ő viszonzásképpen Rockefeller ék szájaié e szerint
