Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

1958. AUGUSZTUS 9. SZOMBAT “‘^Cirlap Helyes úton járnak a nagykátai járásban A; «Willi esztendőkben szem- mellátható fejlődésen mentát a termelőszövetkezeti mozga­lom, jelentősen fejlődtek ter­mészetesen megyénk terme­lőszövetkezetei is. Ma már nem mutogat senki ujjal a szövetkezeti földekre, hogy azokat ellepte a gaz. Inkább azt számolgatják a kívülállók, mekkora a különbség kettő­jük gazdasága között és bi­zony egyre gyakrabban be kell látniok: a termelőszövet­kezet fölényben van. Az egyé­nileg gazdálkodó parasztság körében egyre gyakrabban hallhatjuk ma már: belépünk a termelőszövetkezetbe, ha azt látjuk, hogy jobban dol­goznak nálunk, többet keres­nek a tagok, mint mi. Ezt a meggondolást vették figye­lembe a Nagykátai Járási Ta­nács vezetői is, amikor nem­régiben — szem előtt tartva a mezőgazdaságról szóló párt- határozatokat, s a járás lehe­tőségeit, adottságait — elhatá­rozták, még erőteljesebben munkálkodnak a tsz-ek gaz­dasági megszilárdításán és a szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésén, Af eddigi vizsgálódások azt mutatják, az 1957-es esztendő igen jelentős volt a nagykátai járásban a szövetkezeti moz­galom erősödése szempontjá­ból, s a termelőszövetkezetek megerősödése még tovább folytatódott az idén. A 3004-es kormányrendelet segítségével a járás valamennyi szövetke­zeti gazdaságában megalapoz­ták a közös állatállományt. S a mennyiségi növekedést minőségi fejlődés is követte, amit az is bizonyít, hogy pél­dául az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozam 1800 literről 2334 literre emelkedett. Az ál­lattenyésztés fejlesztése an­nál örvendetesebb, mivel az állati termékek bevételeiből állandó jövedelemforráshoz jut a termelőszövetkezeti tag­ság és mindenütt lehetővé vá­lik a rendszeres, havonkénti munkaegységelőleg-osztás. Az állatállomány növekedésével egyidőben gondoskodás tör­tént a takarmány ellátásról is- A szálastakarmány vetéste­rülete például a tavalyihoz vi­szonyítva az idén 6,1 száza­lékkal növekedett, s így most a nagykátai járás tsz-ei szán­tóterületük 22,5 százalékán termelnek szálastakarmányt. Ebből pillangós a terület 16 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő állattenyésztés szá­mára a nélkülözhetetlen fe­hérjedús takarmányok meg­termelése mindinkább bizto­sítva van. Jelentősen fejlődött a gépe­sítés. Az 1958. évi gépi munka szerződések azt mutatják, hogy egyetlen tsz sem mulasztotta el kihasználni az e téren kínál­kozó lehetőségeket. A gépi szerződéskötések járási átlaga 3,1 normálhold. Az idei aratás­nál például 85 százalék volt a gépesítés foka, ami még nem fordult elő. A tapasztalat sze­rint ilyen gépesítés mellett jól el lehet végezni a tJarlóhántást, a máscdvetést. Ezt a szintet a jövőben is tartani lehet a je­lenlegi földterület mellett, ter­mészetesen a növekvő földte­rületek arányában egyidőben növelni kell a gépesítést is. Jelentős beruházási hitele­ket kaptak a tsz-ek ebben az évben. Hétmillió forintos beru­házással nyolc Ikorszerű marha- istálló, két lóistálló és négy sertésól épül a járás területén. Igen jelentős dolog, hogy eb­ben az évben mérleghiánnyal záró termelőszövetkezet nem lesz a nagykátai járásban, vagyis a szövetkezetek nem ráfizetéssel dolgoznak, mintáz elmúlt évek során, hanem je­lentős tiszta jövedelemmel zár­nak. Ehhez hozzájárul az áru­termelés fokozása is. A tervek szerint az itteni tsz-ek áruter­melése 12 402 000 forintot tesz ki, amelyből egy kataszteri holdra 1791 forint jut. Ebben a gazdasági évben előreláthatólag igen kedvezően alakul a természetbeni és pénz­ben! résziedé« aránya. Míg 1957- ben 69 százalék volt ter­mészetbeni és 31 százalék a pénzbeni részesedés, addig az 1958- es terv szerint 51,4 a ter­mészetbeni és 48,6 százalék lesz a készpénzt eni részesedés. Mindezekét az eredménye­ket — s a még meglevő hiá­nyosságokat is — figyelembe véve, a járási tanács és párt járási végrehajtó bizottságának célkitűzése teljes egészében azt segíti elő, hoav a t.sz-ek minél gyorsabban haladjanak előre, a mezőgazdasági termelés kul­turáltságának útján a belter­jesség, s ai terméseredmények mennyiségi és minőségi foko­zásával. Az Eddigi eredmények máris éreztetik hatásukat, számítani lehet arra, hogy ősszel újabb ta­gokkal gyarapodik a tápió- szentmártoni Kossuth, ra.7 Út­törő, a nagykátai Március 15 és a szentmártonkátai Dózsa Tsz. Reális óéinak látszik több új termelőszövetkezet alapítá­sa. Ilyen irányú mozgolódás tapasztalható többek között Farmoson, Tápiógyörgyén, Űj­Módosították az építőipari idény­pótlékra vonatkozó rendelkezést lékot az alkalmi munkások, a hat hónapnál rövidebb időre szerződő dolgozók, az állomá­nyon kívüli béralap terhére fi­zetett dolgozók. szilváson, Tápióságon. Nagy az érdeklődés a különböző társu­lások, szakcsoportok és hegy­községek iránt. Szőlőtermelő szakcsoportokat, hegyközsége­ket terveznek alakítani a tápió- bicskei, a szelei, a szecsői és a tápiószentmártoxü gazdálko­dók. Mindezek azt bizonyítják, hogy a már meglevő termelő- szövetkezetek, a működő szak­csoportok nagv hatással van­nak az egyéni parasztságra. Munkájuk alapján vonják le a tanulságokat a kívülállók, döntenek a közös gazdálkodás útjára váló lépésről, vagy ra­gaszkodnak még egyelőre a ré­gihez, a megszokotthoz. A párt és tanácsi szerveknek ké t­szeres feladatuk tehát a szö­vetkezetekkel való törődés, de kétszeres öröm is lesz majd számukra, ha munkájuk nyo­mán évről évre sokasodik a termelőszövetkezetek száma. Szebelkó Erzsébet Egy cikk A Vörösmarty Mihály nevelő- otthon Szobon Téli legelőkkel, a legelők jő kihasználásával cs a takarmánykészletek takarékos begyűjtésével megelőzhető a takamányhiány Az idei szeszélyes, többnyire száraz időjárás nem kedvezett a korai takarmányoknak. Ezért most főként a sarjútermés és a másod­vetésű takarmányok taka­rékos begyűjtésével, a víz­parti, útmenti gyepterüle­tek, a hulladéktakarmá- nyok, továbbá a legelők jó kihasználásával kell pó­tolni a kiesést, hogy az erős fejlődésnek in­dult állatállomány hiányt ne szenvedjen a téli-tavaszi idényben. A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygaz­dálkodási osztályán adott tá­jékoztatás szerint az egyes gazdaságok már a múlt évek­ben is kedvező tapasztalatokat szereztek a téli legeltetésnél. Éppen ezért ajánlatos, hogy a juhok és a sertések részére repcés rozsot és spenótot vessenek téli legelőül. A jószág, különösen a juh, még az alacsonyabb hó alól is kilegeli a vitamindús, friss zöldtakarmányt és igen jól hasznosítja. Ugyancsak fontos és sürgető feladat, hogy nyári esőzések után általában elgyo­mosodott legelőket a legelteté­si bizottságok és a gazdaságok sürgősen megszabadítsák a gyomoktól. Különös gondot kell fordí­tani az idén a silókukorica és a kukoricaszár betaka. rítására és felhasználásá­ra. A sok évi tapasztalatok és a laboratóriumi vizsgálatok egy­aránt azt mutatják, hogy a si­lókukorica a legnagyobb zöld­tömeg mellett a legtöbb táp­lálóértéket akkor adja, amikor a csövek zöme túl van a tejes érésen, de még nem érte el a viaszérést. Semmiképpen nem szabad megvárni, míg a siló­kukorica alsó levelei elfony- nyadnak és letöredeznek. L apunk július 30-i számá­ban Elmegyek italbolt­vezetőnek címmel cikk je­lent meg. Több olyan esetet tettünk szóvá, melyek egya­ránt sértették a vendégeket, s a vendéglátóipar becsületes dolgozóinak hírnevét is. Szót emeltünk az ellen, hogy akadnak olyan italboltveze- tők, akik a vendégeket be­csapva, jogtalan haszonra tesznek szert, s az ellen is, hogy a gebines rendszer lehe­tővé teszi ezeknek a vissza­éléseknek büntetlen elköveté­séi. A cikk jogos hibák ellen harcolt, mégis volt benne olyan kiérezhető általánosí­tás. mely joggal sértette azok önérzetét, akik becsülettel dolgoznak, akik nem követ­nek el visszaéléseket, sőt: mélységesen elítélik azokat, akik ilyen útra tévednek. Kaptuk a leveleket. S ameny- nyire nem vontuk kétségbe a levélírók igazát abban, hogy a cikknek volt félreérthető kicsengése, annyira kételked­tünk abban, hogy fenti iga­zuk alapján olyan képet igye­keztek festeni, amely szerint minden a legnagyobb rend­ben van, s nem akadnak olya­nok, akik csalásokkal, a többletek zsebretevésével megkárosítják a vendégeket, s a népgazdaságot is. Az éremnek két oldala van. S ezt még az sem teheti két­ségessé, hogy minden szak­ma dolgozóiban van bizonyos szakmai sovinizmus, amely nem egyenlő a szakmai önér­zettel, s amely akkor is fel­hördül — mint ebben az eset­ben is —, amikor joggal eme­lünk kifogást, amikor kézzel­fogható, s hivatalosan is meg­állapított visszaéléseket te­szünk szóvá. Pedig ilyenkor ennek a fel­hördülésnek semmi alapja nincs, s ezért nem adunk iga­zat például Fazekas Mátyás­nak, a Váci Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsági elnökének, s még több levélírónknak, akik jog­gal kifogásolják a cikk hibá­ját, de ugyanakkor egy szót sem szólnak arról, hogy azért akad még javítani való a vendéglátóipar portáján. Az­zal érvelni, mint ezt több le­vélírónk teszi, hogy a vendég ne hagyja becsapni magát, nem lehet. Inkább arról kel­lene beszélni; mit tesznek annak érdekében, hogy a visszaéléseket lehetetlenné tegyék, illetve a minimálisra csökkentsék. Erről azonban minden levélíró hallgat. A kereskedelem, s így a vendéglátóipar dolgozói­nak túlnyomó többsége is lelkiismeretesen, becsülettel végzi munkáját. Elismerés illeti őket. De a hibákról hallgatni, a visszaéléseket nem szóvátenni legalább olyan hiba lenne, mint álta­lánosítani a visszaélést elkö­vetők esetéből. A cél közös. A közönség minél tökéletesebb kiszolgá­lása, a vendéglátóipar dolgo­zóinak megvédése az igazta­lan támadások ellen. Azért munkálkodunk, hogy jogos támadás is minél kevesebb érhesse őket. S tudjuk: ebben segítőkre találunk bennük még akkor is, ha olykor a szakmai sovinizmus félrete­teti a tárgyilagosságot. Miniszteri utasítás az őszi vetőmagakcióról A teleajcn-i kőolajfinomító kőolajtárolója a Román N épköztársaságban A földművelésügyi minisz­ter utasítást adott ki az 1958. évi nemesített őszi kalászos vetőmag felújításról, valamint az őszi takarmány- és egyéb vetőmagvak központi ellátá­sáról. A múlt évihez hasonlóan az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasz­tok az idén ősszel elveten­dő vetőmagvaikat nemesí­tett vetőmagvakra cserél­hetik ki. A termelőknek elsősorban sa­ját maguknak kell gondoskod­ni a megfelelő vetőmagról. Támogatni kell a gazdák kö­zötti vetőmagcserét is. Az ál­lam elsősorban a kalászosok tervszerű felújításához szük­séges vetőmagot biztosítja. Az utasítás szerint ei'edeti, neme­sített és másodfokú szaporítá- sú kalászos vetőmagot az erre a célra kijelölt vetőmagszapo­rító állami-, tan- és célgazda­ságok, továbbá mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek kap­nak. A vetőmagakció során legnagyobb mennyiségben — az összes búza, rozs és őszi árpa vetésterületnek mintegy negyed részére elegendő meny- nyiségben harmadfokú szapo- rítású őszi búza, rozs és őszi árpa vetőmagot osztanak ki. Nemesített kalászos vető­mag-ellátásban a terme­lők ott részesülhetnek, ahol a megyei tanács álta­lános vetőmagcserét ren­del el. Az általános vetőmagcserére 'kijelölt területen a kijelölt termelőszövetkezetek és cso­portok, továbbá az állami tar­talékterületét hasznosító ta­nácsok, gépállomások és egyé­ni termelők egyaránt kaphat­nak nemesített vetőmagot. Az előző évektől eltérően a nemesített kalászos ve­tőmagvakért tíz százalék­kal nagyobb mennyiségű szokvány csere-terményt kell adni. Tudvalevő, hogy 100 kiló ne­mesített vetőmag sokkal töb­bet ér 110 kiló árugabonánál, az idén például két-három mázsával adott többet holdan­ként. Ha a termelő a saját ga­bonáját készíti elő vetésre, a tisztítással, a szelektorozással többet veszít 10 kilogramm­nál. A 10 százalékos súlytöbb­let egyébként a nemesített ve­tőmag előállítási költségét megközelítőleg sem fedezi, s az akció támogatására kor­mányzatunk jelenleg is sók millió forint ártámogatást nyújt. Az utasítás végül kimondja, hogy az előző évekhez ha­sonlóan az őszi vetőmagakció­ban különböző más vetőmag­féle: lucerna, bíborhere, szö- szösbükköny, pannonbükköny, őszi borsó, őszi káposztarepce és fűmag vásárolható köz­ponti készletből. Ezeket a ve­tőmagvakat mind a termelő- szövetkezetek, mind az egyé­ni termelők készpénzért ve­hetik meg. AZ ANGLIAI „SZELJ FMJÁRÁS" STATISZTIKÁJA Angliában egy év alatt 845 946 „szellemjárást" jegyez­tek fel. Mint a statisztikusok állítják, a szellemek 675 000 esetben ..jóindulatúak” voltak. Kérdés: hogyan viselkedett a öbbi? Az űvegfonal négyszerié erőset^ mint az acélhuzal zetcentiméter keresztmetszetre növekszik a teherbírása és a legkisebb hajtási kör 0,002 mm lesz. Ezek az adatok azt mulat­ják, hogy minél vékonyabb, annál erősebb az iivegfonal és persze alkal­masabb a szövésre. A legmeglepőbb a tudo­mánynak az a megállapítása és vizsgálati tapasztalata, hogy az üvegfonal szívóssága felülmúl­ja a szerves anyagokból való fonalak, sőt még az acéldrót szívósságát is. Ezt úgy állapít­ják meg, hogy hosszú fonalat vesznek és megmérik, hogy a fonal hány méternyit bír el a saját anyagából szakadás nél­kül. A vizsgálat eredménye na­gyon érdekes. A lenfonal pél­dául saját magából 24 000 mé­ter hosszú fonalat bír el sza­kadás nélkül. Ez tehát a len­fonal „szakadáshosszúsága”. A nyersselyem már 32 000—40 000 métert, az acélhuzal 26 400 métert bír ki saját súlyából. Az üveg szakadáshosszúsága több mint négyszerese az acélénak, mert az üvegfonal 120 000 méternyit is kibír saját súlyából, anélkül, hogy elsza­kadna. . Az üvegnek sok jó tulajdonsága és tág felhasználási téré van. így például az acetilénnel dolgozó hegesztőkben üveggya­potot használnak a robbanások meggátlására. Kitűnően bevált az üveggyapot — amely olyan mint a vatta, sok levegő hú­zódhat meg közötte — a hő- szigetelésnél is. A vasúti hűtő­kocsikat, hűtőautókat üveg­Az építésügyi miniszter az Építők Szakszervezetével egyetértésben módosította az építőipari dolgozók idénypótlé.- kára vonatkozó korábbi ren­delkezést, pontosan meghatá- rozva, kiknek kell és lehet, 11- I letve kiknek nem lehet idény-1 pótlékot adni. Az Építésügyi | Minisztérium felügyelete alá 1 tartozó építőiparban tégla-, | cserép-, kő- és kavicsiparban, f valamint a tanácsi építőipar-1 ban a munkásállomány-cso-1 portba tartozó és munkás § munkakörben foglalkoztatott, | rendszeresen építkezésen dal-1 gozó építő, szerelő és szakipari | dolgozóknak, illetékes terme-1 lési igazgatóságok által meg-| határozott munkakörben fog-1 lalkoztatott tégla- és cserép-1 ipari, kő- és kavicsipari dolgo-1 zóknak továbbra is havi 151 százalékos idénypótlékot kell | fizetni. Rajtuk kívül idénypót-I lék fizethető az épületeken | rendszeresen dolgozó bádogo- [ soknak, szállító- és rakodó-1 munkásoknak, a nem állandó | jellegű betongyártó telepek, a [ homok- és a kavicsbányák dől- \ gozóinak, a rendszeresen épít-} kezésen foglalkoztatott gépsze- \ relőknék, gépkezelőknek, döm-f pervezetőknek, a gépek, szer-j számok karbantartóinak, ha i télen nem tudnak részükre [ munkát adni. Részletesen felsorolja a ren-; delet, hogy kiknek nem fizet-; hető idénypótlék. Többek kö-j zött nem kaphatnak idénypót- < | Általában azt hiszik az em- | berek, hogy az üveg igen töré- | kény anyag — bár ismerünk I már törhetetlen üveget is. — S I valóban, szilárdságával csak a 1 szakemberek vannak tisztában. 1 Érdemes az üveggel Ikapcso- § latban a tudomány | néliány megállapítását | elolvasni. | A tudós Kluth írja, hogy a | tízezredmilliméter vastag üveg- 1 fonál keresztmetszetének egy 1 négyzetcentiméterével 10 000 | kg húzást képes kiállni, viszont 1 eltörik, ha 0,750 mm sugarú 1 körben görbítjük meg az üveg- ! fonalat. Ha azonban félolyan | vastag fonalaidat készítünk, a I helyzet már sokkal jobb lesz. | A szilárdság kétszeresére, | 20 000 kg-ra növekszik egy I négyzetcentiméter 'keresztmet- ! szetre, s ezt már 0,19 mm su- I garú körben lehet törés nélkül | hajlítani. | Ha még finomabb, 0,002 mm I átmérőjű üvegfonal teherbíró I képességét vizsgáljuk, azt lát- I juk, hogy már 70 000 kg négy­gyapottal kitűnően szigetelik i külső hőhatásokkal szemben Érdekes, hogy megfelelő vegyi, összetétellel előállított üveg gyapotot 475 fokos hőmérsék létig lehet szigetelőnek hasz nálni. Így aztán csővezetéke két, kazánoíkat, gáztartályoka lehet vele szigetelni. A nag\ óceánjárók kazánjait is üveg gyapottal szigetelik és így meg. óvják a felesleges hőveszteség­től. Egyre jobban teret hódít a; üveggyapot a nagy motorai hőszigetelésénél is. Eddig az­besztet használtak érre a célra Még egy ritka érdekességet az üvegről: a tudósok különle ges fényképező eljárással meg­állapították, hogy az üvegben a repedés másodpercenként 1650 méteres sebességgel ter­jed. Az sem mindennapi jelen­ség, hogy az üvegben a repe­dés a törés pontjától kezdvi minden irányban sugarakként történik és a sugarak pontosan köralakig érnek el a közép­pont körül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents