Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-09 / 187. szám
ffff »II (. sz/£iriao 1958. AUGUSZTUS 9. SZOMBAT A?/ lesz, ha lejár a garancia ? Az egész község örült, amikor a törteii tanács vezetői televíziót vásároltak a közságfej- lesztési alapból. A készüléket valóságos kis ünnepség keretében helyezték el a művelődési otthonban. Hét végén már szép számmal szorongtak a szobában az érdeklődők. A masina egy ideig ki is tett magáért. Hűségesen közvetített mindent, az izgalmas nemzetközi futballmeccsektől a leg. újabb magyar filmekig. Két hónap múlva azonban meghi- bádzott. Sebaj — vigasztalták a tanács vezetői az elszontyolodott nézőket —, hat hónapos garanciát vállalt a gyár. Szerelőt kértek. A szerelő jött, látott, győzött, és — kétszáz forint javítási díjjal a zsebében — távozott. Újabb két hónapig nem volt semmi baj. De utána minden megismétlődött. A masina megcsökönyösödött, a szerelő jött, látott ... és benyújtotta a számlát. Kétszáz forintról... A törteliek most már csak két dologra kíváncsiak. Az egyik: honnan tudja a masina, hogy mikor telik le a két hónap? A másik: az rendben van, bogy a garanciális javítás kétszáz forint. De mi lesz akkor, ha lejár a garancia?! Ny. É. A NÁDNAK IS KELL AZ ÉLTETŐ ESŐ I Magam is úgy jártam a minap, mint Mátyás király kísérete annak idején. A Duna- haraszti Nádgazdaságban jártamkor, s amint a Duna partján sétáltunk, azt mondom Vas Joachim igazgatónak: — Szép a nád. — Szép — így ő. Majd egy cigarettaszívásnyi szünet után emigy: —• Még időben kapta az esőt. __ 777 N éztem a lágyan ringó zöld nádérdőt. Negyedszárig vízben áll. — Minek erre az eső? — tűnődtem. Vas elvtárs kitalálta a gondolatomat. Minden átmenet nélkül egy, a „nádasok" között közszájon forgó anekdotába kezdett: — Egyszer vadászaira indult Mátyás király kíséretével. Nádas mellett vitt el az útjuk. Tikkasztó hőség volt. A kíséretében levő elbágyadt főurak így sóhajtottak fel: — De jó is a nádnak, nem szenved vízhiányban. A bölcs király egy szót sem szólt, hanem este megtréíálta az urakat. Jó sós vacsorát fő- I Látványos lovasbemutatok az Országos Mezőgazdasági Kiállítás műsorában Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon szeptember 12 és 28 között a bemutató pályán látványos lovasműsorokat rendeznek. A külföldi és a hazai közönségnek egyaránt szép élményt nyújt majd a legügyesebb csikósok szereplése. A hortobágy-mátai, kungyör- gyi, alsóleperdi csikósok, az izsáki és az orosházi kiscsikó- sok 30 vágtázó csikóval és idomított lovakkal mutatják be tudásukat. Negyven lovasrendőr csoportos gyakorlatot tart a szabadságharc korabeli huszár díszruhában. Az Újpesti Dózsa Sportkör 20 leánylovasa lóháton buzogányom szabadgyakorlatokat és sza- lag-keringőt mutat be. Hivatalos bélyegkatalógus kiadását kéri a bolgár küldöttség a filatelisták brüsszeli kongresszusán A Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetsége évente szokásos ülését ez idén szeptember 15— 17 között Brüsszelben tartja. Az ülésen természetesen a magyar bélyeggyűjtők is képviseltetik magukat, tekintve, hogy szövetségük rési tagja a nemzetközi szervezetnek, amelybe például a Német Demokratikus Köztársaság kul- túrbundjának bélyeggyűjtő «Lakosztálya csak most kéri felvételét. A nemzetközi szövetség üléseivel párhuzamosan tanácskoznak a szövetség legfontosabb szervei is. Különösen jelentős a bélyeggyűjtés szempontjából a Bélyeghamisítások Ellen Küzdő Nemzetközi Központ tanácskozása. Ez a szervezet, amint a világ bármely pontján egyetlen hamis bélyeg feltűnik, nyomban pontos leírást ad a hamisítványról, hogy a károsodástól megkímélje a gyűjtőket. A nemzetközi központ ezúttal a hamisítványok leleplezését szolgáló legmodernebb eszközöket ismerteti és tanácskozik a hamisítások elleni védekezés hatásos módjairól. Hasonlóképpen fontos lesz a Spekulációs Bélyegkiadások Elleni Bizottság munkája, amelynek során a gyűjtők érdekében a bélyegek túl magas felárral való forgalomba hozatala elleni tiltakozás eredményeit beszélik meg. A szövetség üléseinek napirendjére számos nagy jelentőségű javaslat kerül. Tárgyalják például a bolgár bélyeggyűjtők szövetségének azt az indítványát, hogy a nemzetközi szövetség minden évben adjon ki hivatalos katalógust. .Ez idő szerint a bélyegkatalő- gusok magánvállalkozásban jelennek meg és mindegyikben más és más értékben szerepelnek a bélyegek. Ez nemcsak a nemzetközi bélyegkereskedelemnek, de a gyűjtők cseréjének is sok nehézséget okoz. A bolgár bélyeggyűjtők ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbö. lésére javasolják, hogy a szövetség reális értékmeghatározással adjon ki hivatalos katalógust. A bolgár javaslat mellett máris több tagszövetség foglalt állást és a kongresszus előreláthatólag el is fogadja. A hivatalos katalógus jövőre valószínűleg már meg is jelenik. A francia filateiista szövetség benyújtott javaslata is sok százezer bélyeggyűjtőt érint. A francia szövetség azt indítványozza, hogy az ifjúsági gyűjtők nemzetközi cseréjét szervezzék és könnyítsék meg. A Nemzetközi Bélyeggyűjtő Szövetség ez idéi ülése dönt arról is, hogy a legközelebbi esztendőkben hol tartsák az évi ülést. A magyar bélyeg- gyűjtők küldöttsége a nemzetközi szövetséget meghívja Budapestre és azt javasolja, hagy a szövetség 1965-ben Magyar- országon tartsa üléseit. zetett nekik. Valamennyiök lábát egy dézsa vízbe rakatta. Amikor már elköltötték a vacsorát, szörnyen megszomjaztak. Várták a jó hűsítő bort, de az egyre késett. Már nem bírták tovább a kínzó szomjat, szóltak hát a királynak: — Urunk, ihatnánk. Mire Mátyás ravaszul: — Minek innátok, hisz térdia vízben áll a lábatok. Az urak ekkor értették meg, miért kel] a nádnak is az eső. Bizony, itt is előfordult már, hogy a szárazság alaposan megtizedelte a nádat. Legutóbb 1953-ban történt ilyesmi. Az idei májusi szárazság idején is keadett már száradni a nád, de — mint megtudtuk — szerencsére idejében érkezett az eső. — Igen, csak így lehetséges, hogy az idén is legalább annyi nádat arathatunk le, mint tavaly, amikor 121 ezer leévét kötöttünk — fűzte tovább mon- dókáját Vas elvtárs. Megkérem, mesélje el, mikor és hogyan aratják a nádat. Szívesen megtette. — Az időjárástól függően november utolján, de leginkább december derekán kezdünk aratni. Általában május elejéig, de előfordul — mint az idén —, hogy április elejéig befejezzük a munkát. Nagyon érdekes volt, amit arról mondott; hogyan aratnak. — A „nádas sztákma" nagyon régi. Itt is, nálunk. Apáról fiúra szállt ez a mesterség. Azelőtt magánosán ültek ladikba az emberek, hogy rövid kaszájukkal, a „gyalázkával” levágják a nádat. 1949 óla együtt csinálják, sajnos még az ősrégi eszközökkel. A mi 65 kilométeres Duna-szakaszunkon nem lehet gépeket alkalmazni. A nádüzemről nem kellett beszélni,' az most is termel, megmutatták. Ahogy a nemrég épített üzemépület felé ballagtunk, magam elé képzeltem « zúgó, zakatoló gépeket és a serényen szorgoskodó munkásokat. Csalódtam, Pár „középkori“ gépet láttam. Ezekkel készítik r> „nádszövetet", az úgynevezett stukaíurnádat és a nádpadlót. Kézierovel mozgatják ezeket az óscíi szerkezeteket a dolgozók. Kiszámítottuk, naponta Icb. nyolcezerszer húznak ide- oda egv nem valami könnyen mozgatható kart. Elgondolkoztam. Fenn a világűrben kering a harmadik szputnyik. Elvonult szemem előtt a gombnyomással irányított automata üzemek képe. Itt meg, Budapest tőszomszédságában, új épületben bár, de még mindig a múlt ócska öröksége honol. De az emberek már nem a régiek, Korcz Margit, Müller Józsefné, Bircsák Klára, Hermann Mária meg a többiek vidáman, dúdolva végzik fárasztó munkájukat. Péter Mihály- né, miután megebédeltette „lányait”, beállt huzalt orsózni. hogy egy percre se álljon a munka. — Ilyen mostoha ez a szakma? — kérdem az igazgatót. ÜZEMI SZÍNJÁTSZÓK — A szakma nem. Másutt | már villannyal hajtott gépek-1 kel dolgoznak. Nekünk ilyen | jutott. Ami van, azzal kell \ dolgoznunk. Elmondták, hogy a mostoha | körülmények ellenére 35 0001 darab, egyenként húsz négy- § zetméteres stukatur nádteker-1 eset, 80 000—85 000 négyzetmé- | tér öt centiméteres és 10 000—| 15 000 négyzetméter három § centiméteres vastagságú nád-1 padlót készítenek évente. Nagyon büszkék rá és joggal \ hogy 112 százalékra teljesítet-! ték első féléves tervüket. Jú-i liusban 138 százalékos ered-! ményt értek el. Nyáron néhány híján 60 em- \ bér dolgozik a gazdaságban. A | nádaratás idején 120—130-re I emelkedik a dolgozók száma 1 A gazdaság területe nagy. AI csepeli Kvassai zsiliptől a tasi | zsilipig ennek a gazdaságnak 1 az emberei aratják le és dől-1 gozzák fel a nádat, majd átad-! jak az építőiparnak. A pince- j gazdaságoktól is járnak hozzá- í juk hordótömítő gyékényért, ; Innen viszik a környék szövet- j kezetej is a fonáshoz szüksé- = ges gyékényt. A gazdaság szorgalmas dol-j gozói a tavalyi eredmények! után átlagban kétnapi fizető-! süknek megfelelő nyereségre ! szesedést kaptak. Amint mond- ; ták, az idén többet akarnak j kiérdemelni. Kívánjuk, hogy sikerüljön nekik. Reméljük, a „középkori" állapotok is rövidesen megszűnnek náluk. Ha előbb nem, i hát jövőre. Hiszen elöbb-utóbb : minden illetékesnek is meg ! kell értenie, hogy a nádnak is ; szüksége van az éltető esőre. \ CHAPLIN PARADE Egy érdekes jelenet a régi Chaplln-filmekből készü’t Chaplin parádé című. amerikai filmből, amely még ebben a hónapban bemutatásra kerül iiiiiuiiiiiiiiiiimiiiiimmiiititftiiiiiuMiimitiiiniiiiiiiiii Szántó György: ARANYÁGACSKA Farkas István Ezüst a kútban Kaltenecker Miklós Duna- haraszti, Szőlőhegy utca 34. szám alatti lakos, kútfúró mester az alsónémedi községi kút tisztítása közben hat darab, összesen 58 kiló súlyú, szögletes rudat talált. Ólomnak, vagy csapágyfémnek vélte, hazavitte, s felesége kukoricát tört velük. Később fiúk felfedezett egy bélyegzőt: „Magyar ; Állami Pénzverő’1 — állt a ru- \ dákon. S még egy dátum: 1949. j VI. 20. A kútásó nem habozott, | azonnal felutazott Pestre, s át- I adta a megyei rendőrkapitány- j ságon a rudakat, ahol kiderült: ; ezüst valamennyi. A kapitány- ! ság most nyomozást folytat j annak megállapítására, hogyan [ kerülhetett a több tízezer fo- i rint értékű ezüst a kútba? * V H uszonhárom évvel ezelőlt, 1935-ben jelent meg először Szántó György történelmi regénye. A harmincas évek politikai léglköre azonban nem nagyon kedvezett a regény ; sorsának. A mű éles német- \ ellenes tendenciája, a keleti ; népekkel való összefogás esz- : mijének propagálása és erős \ antikle ikalizmusa csszeüt- i között az egyre nyíltabban \ németbarát politikát folytató \ hivatalos irányzattal. Hatására I jellemző, hogy a regény szin- I padi változatának, „A sátoros király”-nak, 1936-os bemutató előadásán a közönség lelkesen tüntetett a német orientáció ellen. A nagy sikerrel játszott darabot hat előadás után a német konzulátus közvetlen közbelépésére le kellett venni a Nemzeti Színház műsoráról. Természetes, hogy ezek után a regény nem érhetett meg több kiadást. Így az alacsony példányszámban megjelent regény azóta csaknem teljesen feledésbe merült. A Zrínyi Kiadót illeti dicséret a könyv újbóli megjelentetéséért, amely az utolsó Árpádházi királyok nagy magyar sorskérdésekkel való vívódását ábrázolja megrendítő erővel. IV. Béla uralkodásának utolsó évei, István, László, Endre alakja villan fel hol pgym/sutáni képsorban, hcl eg”más mellett párhu~amos~n a kötet lapjain, s mögöttük ott kavarog a XIII. 'századi magyar társadalom ellentmondásaikkal, tragikus küzdelmekkel, nagy győzelmekkel és sül os vereségekkel váltakozó ha'almas forgataga. A regény központi figu ál: IV. László és III. Endre milyen átérzik és átél k a két világ ütközőpontjában gyökeret vert magyarság tragikus vívódásait. Védőpajzsot tartani a feudális Nyugit elé s felfogni a barbár népsk vad rohamait, vagy a nagy rép- van do: lás élére állva, elsöpörni a magyarságot mindig eláruló, minden válságos helyzetben hátbatámadó N ugatot — ez a regény alapproblémája. Erre ad válas~t az író, s akár csak más tö t'.nlmi regényeiben, a múltról mesélve a mai emberekhez szól mondanivalója. De nem csupán ez a regény értéke. A magyar esemé yrk szélesebb európai horizontba illeszkednek. Megelevenedik előttünk a virágzását élő g"Z- dag Velence, a vagy olasz reneszánsz csaknem minden jelentős alakja. Tanúi Vagyunk a világ első regénye, a „Vita nuova” születésének. Szemünk előtt fogan meg Daniéban a „Divina Commedia” gondolata. Látjuk Giot át és néhány társát, a nagy művészeti megújhodás úttörő alakjait. Találkozunk Marco Polóv-l, alH éppen megtér távol-keleti útjáról. Hallunk Julianus ba-ái- ról, aki után Kézai Simon, a nagy magyar krónikaíró kutat. Ezenkívül számos vagy történelmi esemény szemtanúivá válunk a mű olvasása közben. Az Aranyágakká tehát ery vagyműveltségű író törté"eymi körképe, nagyszerű színekkel festett nagy történelmi freskója, amely joggal tarthat számot az olvasóközönség é dék- lödésére. Az Ikladi Ipari Műszergyár májusban alakult 14 tagú kultúregyüttese Aszódon, Túrán és Galgagyörkön adta elő nagy sikerrel Heltai: Néma levente című szísjá'ékát. Felvételünkön az előadás egyik jelenete látható Ki tanyája ez a nyári ás? tyan egy ilyen kezdetű nóta, V sókan éneklik, még többen ismerik. Lami Mihálytól, a püspökhatvani Szikra Termelőszövetkezet elnökétől nem tudni hányszor kérdezték már a tsz tagjai, de a község lakosai is, hogy ki tanyája a Galambos pusztai tanya? A tsz- nek ugyanis itt csaknem 100 hold földje van egy tagban, nagyrészt takarmánynövényékkel bevetve. Püspökhatvan országos hírű törzsállattenyésztő község, s a tsz fokozottabban szeretne állattenyésztéssel foglalkozni. Csak hát ez a fura tanyahistória megakadályozza őket tervük valóra- váltásában. A vitatott tanyát 1956 nyarán kapták meg telekkönyvi- leg is. A tanyát körülvevő 100 holdas területet szintén akkor tagosították, az is a tsz-é. Az idei zárszámadáson is úgy ismerteti majd a könyvelő, hogy van ' a tsz-nek a Galambos pusztán egy mintegy 100 ezer forintot érő tanyája. Csakhogy mégsem az övék. Évek óta folyik a vita, hogy kié a tanya. Ha a tsz bármelyik tagja meg akarja tekinteni saját tanyájukat, avagy ott valamit rendbe akarnak hozni, hatósági embereket kell magukkal vinni. * tanyán a régi uradalom zí volt cselédei laknak, a réoi tisztilakban vedia a volt intéző egykori kocsisa. A helyt tanács még a tavasszal elrendelte, hogy a — lényegében jogtalanul — ott lakó családok záros határidőn belül költözzenek el s a tsz-nek adják át jogos tulajdonát. A megyei tanács igazgatási osztálya nem hagyta jóvá a rendelkezést, azóta minden a régiben van, s azon folyik a vita, hogy ki tanyája a Galambos puszta. Pusztul a tanya, a lakások, senki nem gondozza azokat. Az ott lakók sem bért, sem adót nem fizetnek. Állataik a tsz tulajdonát képező legelőn pompásan érzik magukat. A víztorony lassan összedől, az istállóból is hiányzik 8 tartó- gerenda. A tsz már feljelentést is tett a társadalmi tulajdon rongálói ellén, de nem történt változás. A jelenleg a tanyán lakó családok többségének saját háza is van a községben, de eszük ágában sincs ebből a földi paradicsomból kiköltözni. Med- veczki Józsefnééknek Galao- györkön van új házuk, mégis a tanyán lóiknak. A többiek is így tesznek. Az ott lakók többsége néhány héten belül el tudna költözni innen. Aki meg ott marad, azokat ideiglenesen a tanya egyik épületében el lehetne helyezni, mert hely az van bőven. És akkor a tsz birtokba vehetné végre saját tulajdonát, megvalósíthatná nagy terveit, a 3004-es rendelet szellemében. A mostani tsz-udvar kicsiny, nincs lehetőség a terjeszkedésre. A vitatott tanya 60 férőhelyes istállójában szarvasmar- hálcat akarnak elhelyezni, azonkívül mintegy félszáz fehér hússertést, baromfit és juhokat tenyészteni. Takarmányuk a kelleténél több, hiszen a napokban adnak el 300 mázsa kitűnő szénát, mert nem tudnak vele mit kezdeni. A tanyán levő 10 holdas, diófával beültetett gyümölcsöst, most az ott lakók szüretelik, de szerepel annak bevétele a tsz tervében is. Ha valóban birtokolhatná a tsz a Galambos pusztát, lehetőség nyílna újabb tagok felvételére is. H armadik éve folyik a vita. Döntés még a mai napig sem született. A püspökhatvani Szikra Termelőszövetkezet jövőre ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Újabb belépőkkel szeretnék erősíteni termelőszövetkezetüket, fejleszteni akarják az állattenyésztést. Ideje lenne, hogy a megyei tanács és akiket illet, pontot tegyenek a harmadik éve húzódó ügy végére. Döntsék már el, hogy kié a Galambos puszta és a tanya, pontosabban: mikor használhatja végre jogos tulajdonát a termelőszövetkezet. Cs. A. Színház, Jrődaloiii-y
