Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

1958. AUGUSZTUS 31. TASÁRNAF ’</[ irtai) Látogatás Helvéciában Aranyló homokszemcséket sodor a játszi szél a hosszú- hosszú szőlősorok között. Ameddig a szem ellát, a „'hí­rt» város'' Kecskemétig szőlő­tőkék uralják a vidéket, s raj­tuk rózsaszín, sárga, piros bo­gyókat édesít a nyárvégi nap heve. Túl e fürtös gyümölcsök rengetegén, hófehér, bástya- szerű kastély integet a látoga­tók felé. Svájci építészeti stí­lus. Az ott Helvécia .., Svájcot nevezi népe Helvé­ciának. Furcsa talány, hogyan került a büszke Alpok erdős, hegyes országa ide, a Tisza— Duna közi táj aranyló homok­jára? Évente 16 ezer hektó bor így nevezik ezt a vidéket is' Helvécia. Valamikor régen svájci tőkések vásárolták itt olcsón a futóhomokot, s ültettek bele gazdagon termő szőlőtő­kéket. Ma ez is népünk vagyo­na, állami gazdaság. 7400 hold föld tartozik hozzá, s ebből 1400 hold szőlő. Közötte mind­össze tíz százaléknyi a cseme­geszőlő, a többi: ezerjó, olasz- rizling, kövidinka, szlanka, muskotály, kadarka, hársleve­lű, furmint, s egyéb pompás bort termő. Itt aztán nem mu- lr.tság. hanem komoly munka a szüret! A gazdaság igazgató­ja, Petőfi Sándor szerint az idén közepes termés mellett 16 ezer hektó borra számíta­nak. Mezőgazdasági gyár Különösebb gondot azért nem' Okoz e hatalmas mennyi­ségű szőlő betakarítása, mert ez a gazdaság valóságos mező- gazdasági gyár is. A legmoder­nebb mezőgazdaság: és feldol­gozó gépek könnyítik itt az ember munkáját. Az első se­gítséget attól a három új fran­cia típusú szőlőművelő trak­tortól kapják, amelyekkel a szőlő fedését, nyitását, kapálá­sát, porozását, permetezését és szállítását végzik. Csupán a metszést, kötözést és szedést kell kézi erővel végezni utá­nuk. S ezek a pompás vasjó­szágok 130 munkanapról 60-ra csökkentik az egy holdra eső munkaráfordítást. Ezzel ará­nyosan csökken a termelés önköltsége is. Tizenkét forint­ba kerül például egy hold per­metezése. Mi sem bizonyítja jobban: a mezőgazdaságban is p gépeké a jövő. Másfél vagon szőlő a présben A borfeldolgozó teremben serényen folyik a munka. A l nagy szüret csak szeptember közepén kezdődik, de az el­adásra nem kerülő csemege- szőlőt már szedik, préselik, s csorog az édes must a kádak­ba. Két akkora prés van itt, amelyekbe együttesen másfél vagon szőlő fér. Vagy alma Mert azt is préselnek. Kis- vasúton, csilléken hordják idáig a sok hullott almát, mossák, préselik, s különböző almaszörpök készülnek belőlp Tizenhat. kilométernyi kis­vasút hálózza be a gazdaság területét. Ezen futnak a csil­lék, gyűjtik össze, hordják a présbe a munkások által le­szedett szőlőt, gyümölcsöt. A présház feldolgozási teljesít­ménye napi hatszáz mázsa Nem tudnak kint annyit szü­retelni, hogy le ne préseli» azonnal. Ötezer féldeci naponta Egy szomszédos épilletber van a pálinkafőző. Mondhat­nánk, úgy is, szeszgyár. Itt úgynevezett vákumos szesz­főzés folyik. Ennek az eljárás­nak az az előnye, hogy sok­kal illatosabb, zamatosabb marad a pálinka, mint az ed­digi eljárásoknál. Jóformán teljesen automatizálták s szeszfőzést. Mindössze hét ember dolgozik itt, váltott műszakban. Naponta 250 lit»" pálinkát eresztenek le a sár­garéz csöveken. Csak gondol­juk el, 5000 féldeci! Különben a szeszfőzde évi kapacitás» 500 hektoliter, 5 millió forint értékben. Dolgozik itt egy ember. Bukta Józsi bácsi, aki 44 év» főzi a pálinkát, de meg se kóstolja. A bort se szereti, csak sört iszik. A pince mélyén huszonkét féle bor Illatozik n 200 hektós hordókban, bár most a legtöbb az ütésre Ura­sén kong. Külföldön nagyon kapósak a helvéciai borok, exportra szállítják a termé« jelentős százalékát. Három borfajtával benevezett a gaz­daság is a nemzetközi bor­versenyre. A mezőgazdasági kiállításon pedig bárki vásá­rolhat majd legjobb boraik­ból: a helvéciai olaszrizling­ből, hárslevelűből, ezerjóból és a híres traminiből. Még csak egyet akarok megjegyezni, s ez nem mellé­kes: a Helvéciai Állami Gaz­daság évi termelési értéke 52 millió forint. Ez a szám min­dennél többet mond. íme ilyen a jövő mezőgazdaságá­nak képe! Szebelkó Erzsébet Szaktanfolyamok kismotorosok részére Gyakori látvány az ország­utakon az elakadt motoros. Szakképzettség hiányában sok­szor jelentéktelen hiba miatt állnak le a kismotorok. A SZOT Mérnök-Technikus Ta­nácsa szeptemberben tanfolya­mot indít, ahol a hallgatók megismerkednek a kismotorok különböző típusaival, szerkeze­tével, működésével és megta­nulják a kisebb hibák kijaví­tását. A tanfolyamra a vasas­szakszervezet székiházában le­het jelentkezni. Ha rövid a kardod... Nyolcvan osztrák fiatal érkezett hazánkba Az Osztrák Ifjúsági Szövet­ség 80 tagú küldöttsége au­gusztus 30-án Budapestre ér­kezett. Az osztrák fiatalok a KISZ Budapesti Bizottságá­nak vendégeként két napot töltenek a fővárosban. Szom­baton több üzembe látogatnak el, este a XIX. kerületi ifjú­ság házában találkoznak a magyar fiatalokkal, ahol az osztrák fiatalok önálló kultu­rális műsorral is fellépnek. Kisebb futózáporok várhatók, a jövő hétre eső ígérkezik Olaszországtól a Skandináv félszigetig, kelet felé pedig egé­szen Uraiig hatalmas anti­Gyorsan pereg a gép, szaporán jár a kéz. Mintha csak a saját gyermekének varrná a kis kabátot Finszter József- né, a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének varrónője, olyan gondosan végzi munkáját ciklon helyezkedett el Európa felett. A leszálló légáramlás csendes, száraz időt hozott. A • legutóbbi naplókban azonban az anticiklon mindkét oldalán ciklon alakult ki. A keleti cik­lon központja szombatra Uk­rajnából a Havasalföldre he­lyezkedett át. A ciklonáris északi légáramlás hazánk ke­leti felében 19—22 fokig csök­kentette a nappali hőmérsék­letet A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztálya sze­rint szombaton és vasárnap a keleti megyékben további futó­záporokra, az ország, egyéb területein píedig erősebb fel- hősödésre lehet számítani. A hőmérsékleti szintek kiegyenlí­tődnek, s 25 fok körül állapod­nak meg. A nyugati ciklon Franciaország és Nyugat- Németország térségeiből hideg és meleg fronthullámokat indí­tott kelet felé, de a mozgásuk lassú, s előreláthatólag csak a jövő hét első napjaiban érkez­nek hazánkba. Valószínű, hogy a ciklonhullámok nyomán át­menetileg esősre fordul az idő­járás. ség a két és félmillió helyett évenként! Nincs olyan városi költség- vetés. amelyik ilyen terheket elbírna, különösképpen a mi lakbéreinket íigyelembe véve nincs erre lehetőség. Ismét Vácott véve példaként; a városban lakbérből összesen egymillió forint a bevétel. A tőkés bérházainak bevéte­léből új házakat épített. Az állam a lakbérek másfél- szeresét fizeti rá a házak kar­bantartására, egyedül Vác vá­rosában. És mégis; megoldást kell ke­resni! „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!” Ha rövid a pénzed, toldd meg társadalmi munkával 1 így fordítanánk mai nyelvr» a régi mondást. A fővárosban már volt rá példa, a filmhíradó elvitte' a kezedményezést az ország min­den részébe; az ingatlankezelő vállalat adta a szükséges anya. gokat, a ház lakói rendbehoz­ták az épületet. Talán ez a szocialista meg­őrzés fejlett formája. Alapja pedig az, hogy a lakók, mint sajátjukra vigyáznak a házra, amelyben otthont kaptak Ne várja el senki az állam­tól. hogy az időnként ter­mészetesen szükséges karban­tartásokon túl még a ha­nyag. kártevő lakók „szórako­zásának” is megadja az árát. És akik rongálják az épü­letet. fizessék meg a kárt! Ez a legkevesebb, amit tehet­nek. De megelégedést szülő“ az is, ha a házrombolókat ki­telepítenék lakásukból, amit nem becsültek semmire sem. Ez azonban csak csökkente­né, de nem szüntetné meg a gondot. A házak védelme, a társadalmi munka csak egy részé annak, amit tehetünk és amit tennünk kell. A többi már a tanácsokra tartozik. Először talán az, hogy a kis hibáikat azonnal, haladék nél­kül javíttassák ki vállalataik­kal. „Kétszer ad, aki gyorsan ad”. Fele költség, ha gyorsan helyrehozzuk a kisebb hibá­kat. Azután: könnyíteni kellene az állam terhein. Ahogyan le­hetőséget teremtettünk arra, hogy családi házat építsen a takarékos ember, úgy kelle­ne megteremteni a módját an­nak is, hogy a kisebb házak­ban lakók öröklakásként meg­vásárolhassák lakásaikat, ha­vi törlesztésre. Kétféle haszon is származ­nék ebből. Egyrészt kevesebb házzal lenne gondja-baja az államnak, másodszor pedig a tulajdonos nagyobb szeretettel óvná, védené, javítgatná a sajátját. Mert egyelőre bizony — kár lenne úgy tenni, mintha nem így lenne — a köztulajdont még nem tekintik sajátjuknak az emberek. Es végül: mégiscsak nö­velni kellene azt az összeget, amit az állami épületek kar­bantartására szánunk. Nehéz nem szóvá tenni, hogy egyes kocsmákat, vendéglőket, üz­lethelyiségeket nyakra-főre átalakítgatnak, némelyiket évente kétszer is, ugyanakkor valóban fontos célokra nincs pénzünk. Tudjuk, nem egy ugyanazon ..keretből” fedezik az átalakítgatásokat és a reno­válásokat. de a lakó, akinek az esővíz a szobában csorog a nyakába, a legritkább esetben szidja csak a „kereteket1. De a lakók — a legtöbb he­lyen — nem mennek tovább a szidásnál, a házakat kezelő vállalatok a tehetetlen sopán- Kodásnál. Mi lenne, ha a Hazafias Népfront segítségével, szerve­zésével összefognának? Mi lenne? Több lakható, egészséges, otthonos lakás, kevesebb gond. Érdemes töprengeni mind­ezeken. Az ősz már az ajtón kopog­tat. És nem marad el jövőre sem' Garami László Közeledik az ősz. Az ég kék­je megtört, mint az öregember szeme csillogása. És nemsoká­ra kicsordul könnye is, meg­kezdődnek a végevárihatatlan esők. melyeknek már csak a tél vet véget. A hűvös ősszel együtt gond költözik a házakba: tüzelő­gond, ruhagond, kabátgond. Ez a szűkebb család gondja. De gondot okoz az ősz a nagyobb család — a város, falu — veze­tőinek is ... Az államosításkor elhanyagolt, omladozó házak kerültek köztulajdonba; és az évtizedek óta ebek harmincad- jára hagyott épületek lakói már nem a maszek háztulajdo­nost ostromolják kéréseikkel — azt ugyan hiába is kérték volna —, hanem az államot, azaz az államot képviselő taná­csot, házkezelőséget vagy köz­séggazdálkodási vállalatot. Évtizedek mulasztásait pótol­ni — újabb évtizedek alatt is nehéz! Még akkor is nelhéz len­ne, ha az épületek állaga köz­ben nem romlana. De — saj­nos — romlik. És nemcsak az elhanyagolt házak szorulnak időnként tatarozásra, hanem az újabbak is. Az állami házak kezelésére hivatott szervek és az épüle­tek javítására létesített vállala­tok egyrészt túlterheltek, más­részt ez utóbbiak — az esetek nagy többségében — rosszul szervezik munkájukat. Az „eredmény": ahol egy hónap­ja még csak az esőcsatorna csörgött, ott ma már a vakolat omladozik. És mire kijutnak a szakmunkások nemcsak a csa­tornát kell foltozni, hanem már vakolni kell, már festeni kell. Állandó, tervszerű ház­karbantartás — ez lenne a megoldás! Igen ám, de miből? Mert jó mondás az, követen­dő és követhető: „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel”, de vajon mit tegyen egy helyi tanács, vagy egy községgazdál­kodási vállalat-, vagy .ingatlan-- kezelőség, ha a pénze rövid? Nézzük, mi a helyzet például Vácott. Két és félmillió forint az évi helyreállítási keret. Nagy pénz. De ebből csak 8—10 házat le­het tatarozni. Az ötszáz állami házat így csak 50 esztendő alatt tudják sorravenni. Már­pedig — szakemberek szerint — tíz évenként kellene az épü­leteket renoválni. Tizenkét és fél millióra lenne tehát szűk­BELPOLITIKAI KRÓNIKA A magyar belpolitikai éle­tet az elmúlt héten is a szor­gos munlka, az építés lendüle­te, a közügyek iránt való fo­kozódó érdeklődés jellemezte. Ha az eseményeket vizsgál­juk, és kutatjuk az eredmé­nyek mögött az okokat, akkor újra és újra megállapíthatjuk: népünk magáénak tudja az országot, jó] érzi magát rend­jében, úgy törődik a haza gondjával, bajával, s ápolja a közéletet, mint saját kertjét. Ez az érdeklődés, az embe­rekkel való törődés, a társa­dalmi méretekben való gon­dolkodás a vezetők és a veze­tettek részéről egyaránt meg­mutatkozik. Ezt bizonyítja az az új építésügyi törvényter­vezet, amely a héten látott napvilágot, s amely megörven­deztet minden dolgozót. Ez év végéig állami és magán­erőből mintegy 36 ezer új la­kás készül el. A Nagy Lajos király útjai lakótelepen 555, a Fiastyúk utcai telepen 425, a Kerepesi úton 201 új lakást adnak át és a vidéki városok­ban is sok új lakás kerül át­adásra még ebben az évben. Elkészül a pécsi orvostudomá­nyi egyetem klinikája. Igen sok gyár bővül, megépítik az Óbudai" Gázgyár 5. és 6. számú kemencéjét. Az új iskolaév­ben már kevesebbet kell szo­ronganak a gyermekeknek, mert több mint száz tanterem készül el ebben az évben. A mi megyénk sem marad ki eb­ből a nagyarányú fejlesztés­ből. A Dunakanyar üdülőhe­lyeinek fejlesztésére az idén még egymillió forintot fordí­tunk:. Az országos terveken túl, a társadalmi összefogás is egyre jobban szélesedik. A megyei tanácsülésen éppen a héten számoltak be arról, hogy Pest megye városaiban és falvaiban 32 millió forintot fordítottak községfejlesztési munkákra. Ebből 67 kilométer út és járda épül. Huszonnyolc művelődési otthon, 16 orvosi rendelő, 42 iskolai tanterem, 56 kilométer hosszú villany- vezeték létesül... Amikor az évi terv megva­lósításán munkálkodunk, a jö­vőre is gondolunk. A három­éves tervben tovább folyik több nagyüzem rekonstruk­ciója, befejezik a borsodi ve­gyikombinát nitrogén üzemé­nek építését, s a Hungária Ve­gyiműveknél még az idén megkezdik a nagyüzemi mű­szálgyártást, növekszik majd a gyógyszergyártás, mert meglevő gyógyszergyárainkat az elkövetkezendő években tovább bővítjük. Jelentős ösz- szegeket fordítanak munkás- védelmi beruházásokra. Bevezetőben azt írtam, hogy megnőtt a dolgozók ré­széről az ország ügyei iránti érdeklődés. Ezt bizonyítja a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság beszámolója is. A dol­gozók szívesen vesznek részt a népi ellenőrzésben. Már idáig is a különböző vizsgá­latokban mintegy 16 ezer népi ellenőr működött közre. Az elmúlt két hónapban a népi ellenőrzési bizottságok 2100 közérdekű bejelentést vizsgál­tak meg. Rendkívül sok — a zökkenőmentes fejlődést gátló — jelenségre hívták fel a fi­gyelmet. A legtöbb esetben si­került is a hibák forrását ki­kutatni és azt megszüntetni. A népi ellenőrzés fontosságát bizonyítja, hogy azzal a Mi­nisztertanács csütörtöki ülése is foglalkozott. Megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság három jelentését, majd határozatot hozott, hogy a né­pi ellenőrzés által feltárt hi­bákat megszüntessék. Az immár hagyományossá vált alkotmánynapi kiállítá­sok, ünnepi vásárok után az ország dolgozói most az or­szágos mezőgazdasági kiállítás­ra és vásárra készülődnek. A kiállítási pavilonok már áll­nak. most folyik a berende­zés elkészítése, érkeznek a ki­állításra szánt tárgyak, álla­tok — lassan kibontakozik a kiállítás képe. A hagyomá­nyos mezőgazdasági kiállítás iránt óriási az érdeklődés bel­földön és külföldön egyaránt. A héten négy országból érkez­tek gépek; a Szovjetunióból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és Angliából. A hazai gépgyártás is ké­szül a kiállításra. A Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár tárcsákat, átalakított vetőgépeket küldött. A mező­gazdasági kiállítás mutatja majd meg, hogy dolgozó pa­rasztjaink az idén is milyen odaadással és szorgalommal dolgoztak. A mezőgazdasági szakemberek országos tanács­kozásából máris kitűnt, hogy a szeszélyes időjárás ellenére dolgozó parasztságunk jól vizsgázott. Termésátlagaink, a szerződéses termelés, a csép- lési eredmények bizonyítják ezt. Ugyanakkor a mezőgaz­dasági termények betakarítá­sa még csak ezután kezdődik meg igazán. Szeptember az az aranyló hónap, amikor a bur­gonya, a kukorica, a gyü­mölcs és még sok-sok mező- gazdasági kultúra termése is a kamrába, magtárakba kerül. A termelési kedv megnöveke­dett, s ez azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk magáé­vá tette a párt és a kormány politikáját, messzemenően tá­mogatja azt, bízik jövőjében. A jelentések már arról szá­molnak be, hogy a héten meg­kezdték a talajelőkészítő ve­tési munkákat. Az építő, termelő munka mellett a művelődésre, szóra­kozásra is gondot fordítanak a dolgozók. Szerte az országban csinosan rendbehozott, kime­szelt, tatarozott iskolák várják a diákokat. Megnyílnak a fő­iskolák. egyetemek kapui, amelyeken nemcsak az iskola- köteles vagy továbbtanuló fia­talok serege árad be, hanem a felnőtteké is, akik mindennapi munkájuk mellett tanulnak to­vább. A levelező oktatásra, az esti tagozatokra tíz- és tízezrek jelentkeztek, s ez azt bizonyít­ja, dolgozó népünk művelődn akar. A művelődést segítik elő : könyvkiadók tervei, amelyel ezen a héten készültek el, : amelyek szerint klasszikusokat külföldi regényeket jelentetne! meg, ezenkívül a ma élő író nemzedék legkiválóbb mun kait. Művelődéspolitikánk szer vés része, hogy a nemzeti ha gyományokat mindenütt hűéi és odaadóan ápolják. A hétéi Kölcseyre emlékezett az or szág, halálának 120. évforduló ján, s ez újra csak azt bizo­nyítja, hogy a mi politikánk £ magyar múlt haladó hagyomá nyálból táplálkozik, a leghala d^bb elv vezérli és milliók ál mái valósítja meg: a szó cializmust. A legyőzhetetlen életerőt, i küzdeniakarást és a hazaszere- tetet példázza a magyar kard- csapat világbajnoksága. Kard- vívóink biztosan győzték le £ lengyeleket, a Szovjetunió vá­logatottját és így veretlenü került a csapat az első helyre S a sportért rajongók az el­következendő napokban újrs Srömüket lelhetik kedvenc csa­patuk játékában: megkezdődik a labdarúgó-bajnokság, bené­pesülnek a sportpályák. A szó­rakozni vágyókat várják i színházak, a mozik, a hangver­senytermek, s az építő munká­hoz, a tanuláshoz, a művelő- léshez, az őszi terménybetaka- rításhoz az idő is kedvez. A szeszélyes nyár után szeptem- oer szép csendes, meleg napo­kat ígér. Gáli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents