Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-27 / 201. szám
fm MEGYEI &Cirlao 1D58. AUGUSZTUS 27. SZERDA- a ci)iuiakantpirban Általában előítélettel fogadjuk a nyári műsorokat. Rossz szájízünk marad sok szabadtéri előadás után, de még rosz- szabbak a tapasztalataink a szórakozóhelyek műsorairól. Mindennek alapos oka van. Nyár van, bezártak a színházak — és a színészek körülnéznek egy kis mellékkereset után. Ez még önmagában nem baj, ettől nem károsodik senki, hiszen keres a színész, forgalmaz a vendéglátóipar, szórakozik a közönség — ha jó a műsor, színvonalasak a számok, tehetségesek a színészek és nem tekintik fejőstehénnek a közönséget Sajnos, ezek a szempontok nem igen érvényesülnek. A vendéglátóipar műsorszervezői vagy hozzáértés hiányában, vagy egyszerűen azért, mert meg sem nézik a számot, hiszen egy jobb név garantálja (illetve kellene, hogy garantálja) a műsort. Azt a műsort, ami nem jó! Nem jó, mert összeállnak úgynevezett „maszek-brigádok'*. összecsapnak egy pár műsorszámot, összekötik valami olcsó szöveggel, adnak a műsornak valami hangzatos nevet aztán megcélozzák a Balatont, a Dunakanyart, egyéb tájegységeket és mindenfelé a' „vidéket jelentő” deszkákra lépnek. Nem vitás a következmény. Elsietett számok, kísérettel össze nem próbált ének, tánc •— s a közönség csalódott becsapottnak érzi magát. Ezek a gondolatok jártak az eszemben, amikor egy társaság rábeszélésére leültünk a nógrádverőcei cukrászda kert- hélyiségében (ami egyéként a Dunakanyar legszebb kerthe- jyisége: a magas terasz lába folyik a vén Duna, a-.teraszról gyönyörű a panoráma a pilisi hegyek felé, s a fejünk fölött évszázados fák susognak) meginni egy üveg sört, egy dupla feketét és közben meghallgatni, megnézni a „Dunai Expressz” néven hirdetett énekes, zenés műsort Ekkor kezdődtek a meglepetések. Holló Eszter, a Vidám Színpad művésze Kriza János népköltéséből szavalt. Virágh Vera, a Savov énekesnője változatos, vérbő műsort adott. ' Ennek az igazi táncdal-énekesnőnek •* nagysikerű táncdalok mellett (Ez a dzsessz. Párisban szép a a nyár), amiket jó hanggal és meglepően jó mimikával ad elő, az operett és a magyar nóta egyaránt kenyere. Az operett terén Mucsi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház tagja hódította meg a közönséget. Erős orgánumával, csiszolt, kellemes hangjával betöltötte a kertet. Nem tudtuk eldönteni, hogy a Kacsóh Pongrác dalokkal vagy a klasszikus operettrészletekkel (Lehár, Kálmán, Szirmai) aratott-e nagyobb sikert. Külön fejezet volt a műsorban Rózsahegyi Marika, a József Attila Színház tagja, a mindenki által szeretett Rózsahegyi Kálmán színművész unokája. Már a puszta megjelenése is sikeres, a közönség szívébe zárja, amikor táncdalt vagy operettrészletet énekel, Heltai Jenő verset vagy székely népballadát szaval. És itt álljunk meg egy szóra. Volt mersze az együttesnek igényes műsort összeállítani, irodalmi magasságokba emelkedni! Székely népballadákat. Kriza Jánost szavalni, Heltai Jenőt, Karinthy Frigyest idézni. A hatás? Áhítatos csend, a kézben megállt a pohár, a villa, S az volt az érzésed, hogy megdermedt, megnémult a közönség. A kísérlet sikerrel járt és bebizonyította: a vidéki vendéglátóipar műsorai is kibírják az igényességet, a komolyabb, irodalmi értékű számokat. S a közönségre gyakorolt nevelő hatás óriási! Fazekas Mátyás összekötő szövegei beleillettek a műsorba. Hiányosságként róható fel a zenekíséret szervezetlensége és a pontos kezdés körüli lazaságok. A rendezőknek mindkettőn változtatni kell; Még valamit a Váci Vendéglátóipari Vállalat szerepéről. A vállalat nyilván a forgalom fokozása céljából szerződtet elsősorban műsorokat. A műsorok megválasztása nem minden esetben volt szerencsés. A rossz műsor ped'g árt a forgalomnak is, de árt a kultúrszínvonalnak is. (Már pedig kultúrforradalom van, ez nem vitás!) Ez a műsorsorozat — most a „Dunai Expressz*’, majd a hó másik felében az „Ez a divat” címet viseli —, gondoljuk, jó szolgálatot tesz a forgalomnak és a kultúrának egyaránt! SÓKÉSZLET- tízezer esztendőre A Kínai Tudományos Akadémia expedíciója befejezte a Chinghai-tartomány sóstavainak vidékén végzett munkálatait. Körülbelül 60 tavat vizsgáltak meg. Közülük a Cserhang-tó a legnagyobb: 1500 négyzetkilométer. A tó sókristálykészletei 640 millió ember sószükségletét 10 000 esztendőre képesek biztosítani. ■'luiiimiiiHiiimtiiimHHiiHiimitMiiiiuiiiimiiHHnmmmrr Apró furcsaságok | = A Francia Temetkezési Vál-1 [ lalkozók Szövetsége levélben | \ mondott köszönetét egy újság-1 = írónak, aki síkraszálit ennek a = l íoglaikozási ágnak az érdé-f = keiért. A levél ezekkel a sza-1 = vakkal végződött: „Viszontszol- = | gálatra mindig készen ál-1 = lünk . . .” : * :e § Manuel Fernandez spanyol \ \ végrehajtó az utóbbi években | I hivatásának gyakorlása közben | = háromszor kapott idegössze-1 l omlást. Most orvosi tanácsra | \ elhatározta, hogy kevésbé ve-1 \ szélyes foglalkozást választ: | = torreádor lesz. * E | Egy francia tűzrendészet! | | szakértő megállapította, hogy = = Franciaországban a tűzbiztosí- = = tási szerződések kötése és a | i tüzesetek között feltűnő össze- \ 1 függés van. „A statisztikák ta- = | nulmányozása alapján csak azt | 1 mondhatom, hogy a tűzbiztosí-1 1 tás nyilvánvalóan a legveszé-1 | lyesebb tűzokok közé tartozik” | | — jelentette ki a szakértő. | A Midwestern Herald című | | amerikai lap társasági rovata- | 1 ban a következő közlemény je- f | lent meg: „Városunkba érke-1 | zett Gypsy Rose Lee, a híres | | striptease művésznő. Poggyá- = | sza: tíz üres bőrönd. RlllllllllllllllllllllllllllimillllUnilllillllllllllMIIIHIHIIIMIIIIi.s (Jiilnt, Színház, Qródulom CHAPLIN-PARÁDÉ 1. A Belkereskedelmi Minisztérium megszervezi a fiatalkorúak foglalkoztatását A Belkereskedelmi Minisztérium, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben, határozatot hozott a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként történő foglalkoztatásáról. A fiatalkorúak foglalkoztathatók bolti kisegítő Egészségügyi szakiskola Nagykőrösön érettségizett lányok számára A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya még ebben a tanévben Nagykőrösön bentlakásos egészségügyi szakiskolát nyit érettségizett lányok számára, akik csecsemő- és gyerrriekgondozónők akarnak lenni. Az iskola tanfolyama egy esztendeig tart és 50 bentlakásos növendéket . vesznek fel. Az egészségügyi osztály az első esztendő költségeire 400 000 forintot folyósít. Ezidén előreláthatólag csak novemberben kezdődik meg a tanítás az új szakiskolában, amelynek v&gzétt növendékei bölcsődéikben, csecsemőotthonokban és kórházak csecsemő, illetve gyermekosztályain helyezkedhetnek el. munkák — árukarbantartás, áruk előrecsomagolása — vendéglátóipari és üzemi vendéglátóipari, konyhai, cute rósz, nagykereskedelmi, raktári, könnyű segédmunkák ipari és szolgáltató munkák végzésénél. A rendelet felhívja a vállalatok figyelmét, hogy nagy körültekintéssé' szervezzék meg a fiatalok foglalkoztatását. A 18 éven alul' kisegítőket állományba kel) venni és a munkabérüket az állományi béralap terhére kell elszámolni. A részükre kifizetett munkabér igazolt béralap-túllépésnek minősül. Az utasítás nem érinti a kereskedelmi vállalatoknál jelenleg foglalkoztatott Vagy jövőben foglalkoztatni kívánt teljes munkaidőre szerződött fiatalokat. JOGI TANÁCSOK Kapros Antal nagykőrösi levélírónk az iránt érdeklődik, mi az eljárási mód abban az esetben, ha elítélt rokona kegyelmet szeretne kérni? A kegyelmi kérvényt a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. A kérvényt az Igazságügyminisztériumhoz kell címezni, Budapest, V., Szalay u. 16. szám alá, de a kérvényt a bíróság juttatja el a címzetthez. ■k Halmos Józsefné Dunakesziről kér tanácsot, öt hónappal ezelőtt hozzájárulással lépett ki munkahelyéről s négy nap múlva már munkába is állt másutt. Most beteg lett s kevesebb táppénzt számoltak el a tártnál. A 66/1957. M. T. számú rendelet értelmében 75 százalékos táppénzre csak az a dolgozó jogosult, aki ugyanannál a munkáltatónál két év óta megszakítás nélkül munkaviszonyban áll. Ugyancsak 75 százalékos táppénzre jogosult az a dolgozó lUiiiimiimiiiiiimiiiiiiimiiimmmiiiiiiiiiiiitiiiiimiimmiiiitiuiiiiimiiiumimtmmiuiiiiiiiiiuiiHifiMiitiiiHUHiiHHiiiiiiiiitif — Lujzikám, igazán példát vehetnél a Holdról! is, aki a két év alatt „áthelyezéssel” x változtatott munkahelyet. Ha a munkahelyváltoztatás bármely más módon történt, a dolgozó elveszíti a 75 százalékos táppénzre vonatkozó igényét, még abban az esetben is, ha a két munkahely között nincsten megszakítás. Mivel olvasónk nem áthelyezéssel, hanem hozzájárulással lépett ki, a 75 százalékos táppénzre nem jogosult s ebből adódott az elszámolási különbség. Abonyból kér tanácsot tütás ügyében Kozma Béláné. Évközben változtatott munkahelyet s érdeklődik, hogyan kell kiadni évi rendes szabadságát. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasítása 102. §-a értelmében, ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó évi rendes szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi abban az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, munkabéréből emiatt levonni nem szabad. Az új munkahelyen a szabadság megállapításánál ezt a többletet be kell számolni. Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó szabadságát még nem vette igénybe, szabadságának a munkában töltött teljes naptári hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. Uj munkahelyén viszont csak a munkában eltöltött teljes naptári hónapok arányában kaphat szabadságot. A fent ismertetett rendelkezés nem jelenti azt. hogy jogfolytonossága megszakadt. Amennyiben 30 napon belül elhelyezkedett, ez továbbra is fennáll és a következő évben a pótszabadság megállapításnál a régi munkahelyen eltöltött éveket is figyelembe kell venni. Kiss József szentendrei lakos arról panaszkodik levelében, hogy bérlője nem fizeti meg előírt időben a lakbért. Mivel beteges, öreg ember, minden fillérre nagy szüksége van s a pénzhez állandó viták, követelések után juthat csak hozzá. A lakásrendelet, a 35/1956. M. T. számú rendelet alapján a következőképpen járhat el: Szólítsa fel a bérlőt a hátralékos lakbér megfizetésére. Ha az a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, ön újabb 8 napon belül felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott bérfizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat, de nem lehet rövidebb 15 napnál. Ha a bérlő a felmondás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem közli írásban, hogy a felmondást elfogadta, Ön ismét további 8 napon belül a felmondás érvényesítését kérheti a bíróságtól. Ha ezt elmulasztja, a felmondás érvényét veszti. Ha a bérlő a felmondást írásban elfogadta, de a lakást nem üríti ki, Ön a felmondási idő lejártát követő 15 napon belül a bérlő írásbeli nyilatkozatának bemutatásával kérheti a lakásügyi hatóságtól a végrehajtás elrendelését. Lakos Ferenc éjjeliőr a Ceglédi Talajjavító Vállalat gépműhelyé- ben. 75 éves s magas korára való tekintettel munkaviszonyát megszüntetik. Szeretné tudni, milyen nyugellátásban részesül. 1952-től 1955-ig a Győzelem Tsz tagja volt, onnan került át jelenlegi állásába. Ez időt is beszámítva, 6 év 8 hónap biztosított munkaviszonya van. Sajnos, nem írta meg levelében, hogy 1952 előtt volt-e biztosított munkaviszonya. Amennyiben volt. s így kitelik a 10 év, jogosult nyugellátásra. Legalább 7 évet kell még igazolnia, mert a tsz-ben töltött idő a nyugdíjba nem számítható be. Ez viszont mindössze 3 évig tartott, s így nincs 5 év megszakítás, amellyel igényét szintén elvesztené. Hangsúlyozzuk: amennyiben 1945 és 52 között nem volt biztosításra kötelezett munkaviszonyban, nincs meg a kötelező 10 éve s így nyugellátásban sem részesülhet. U.'ABB SEGÍTSÉG A VAMOKNAK I. Barejka szovjet mérnök ötletes gépet szerkesztett amellyel pontírásos könyvel lehet nyomtatni a vakok számára. A gép teljesítőképessége napi ezer oldal. A kézi erővel működő géppel ugyanannyi idő alatt 40 oldalt lehet elkészíteni. Chítrlie, a szökevény Tjay pillantás a múltba: hat J-J kisfilm, a mozgóképek hőskorából. Legtöbbje 38—Í0 esztendős, van negyvenkét éves is, a „Charlie, a rendőr.” Némafilmek. A muzsikát is később operálták beléjük, születésükkor pianinó, zongora vagy — előkelő helyeken — zenekar kísérte a mozgó képeket. És természetesen nevetés, kacagás és — bocsánat a kifejezésért — röhögés. A hangszeres kísérőzene he- lyenkint és alkalmanikint változott. A természetes kíséret, a harsány derű. mindig állandó maradt. Negyven esztendő után is. A csetlő-botló Chaplin mindenkit megnevettet. A film meséje lehet olyan szc/kványos, mint például a „Csavargó“ története — elrabolnak egy kislányt a cigányok, Charlie kiszabadítja, magával viszi, egy festő véletlenül találkozik vele. portrét fest róla. a képet kiállítja. a tárlaton meglátja a mama, felkutatja, magához veszi elveszett leányát és boldogan élnek, míg meg nem hálnak —, szóim: a történet lehet gyerékesen banális, ha egyszer a fura kis emberke megjelenik a vásznon, varázs keríti hatalmába a nézőt és már nem hiányzik a magvas történet, a konfliktus; nemcsak szemével, de leikével is csügg a varázs felidézőjén. Chaplin maga mondta a „Közvélemény” című filmje forgatásakor — és ez minden kisfilmjére vonatkozik: „Bonyolult dolgokat talán nem találnak itt, de látnak mély emberi szenvedést, igazi örömet és humort is.” Mély emberi szenvedést? Hát akkor?... Miért mégis a kacagóorkán? Felelet helyett hadd vessek itt közbe valamit. „Bum. a katona” címmel játszanak egy svéd filmet filmszínházaink. Főszereplője ügyesen folytatja azt, amit Chaplin a „Modern idök“-ben hagyott abba. Csetlik-botlik, gesztusai kísértetiesen . emlékeztetnek a Kis Emberke mozdulataira, helyzetei gyakorta éppen olyan nevetségesen két- ségbeejtőek. De — és ez a legfontosabb — mindez csak külsőség. Mert a csetlést-botlást, a gesztusökat, a helyzeteket lehet utánozni, de azt. ami Chaplin filmjeiben, az ő alakításaiban a lélek: az emberi mélységeket — nem utánozhatja senki sem. anapság sofk olyan gyógy- szert hoznak forgalomba, amelyben a keserű hatóanyagot cukorburokba rejtették. Nyeld je hirtelen, csak az édeset érzed. De rágd csak meg alaposan! Jaj, de keserű! Mégis: gyógyít. Rágd csak meg a „Szökevény’- mondanivalóját! Felejtsd el eav pillanatra, hogy milyen komikusán szaladnak egymásnak a tegyőrök. milyen kacagtató Pénzeszsák kisasszony estélye! Emlékezz inkább a sziklaperemen hasaló csíkosruhás szökevényre, aki fölött — mint a társadalom fenyegető hatalma —. üldözőjének lába tornyosul. És amikot észreveszi, és első rémületében homokkal temeti be a rendőrbakancsot ... Az emberi strucc, a gyáva Ember, vagy minden jelző nélkül inkább, nagy „E”- vel: az Ember. Méginkább: a Kisember. A tipikus Kisember, a kiszolgáltatott, a!ki előtt zárva az iskolák kapuja; akit az „Easy Streef’-en (nálunk „Charlie, a rendőr" címen megy ez a film), a nyomor utcájában „neveltek”; aki nem tud bánni késsel-villával az előkelő házban, ahová sorsa dobta; aki nem mer belépni a rendőrőrszobába: akibe belerúgnak a Szabadság-szobor árnyékában; aki ha dollárt lel is, hamis az a dollár; aki... Aki olyan, mint mi voltunk, akit ha látunk, a magunk nyomorúságára emlékezünk — a nevetőgörcs közben is. És az a Chaplin, aki azt mondotta, hogy „a legnagyobb nyomorúság az, ha beletörődünk a nyomorúságba”, az a Chaplin minden filmjével arra buzdítja az embert, ne hagyd magad! Néha a szerencsét hívja segítségül. ha a toronymagas vademberrel kell elbánnia, másko? a (kisember józán eszét, olykor — mint „Az emigráns”- ban — a mindenhol jelenlevő Jó Embert. És nem hagyja magát. Ebben a hat filmben csak gúnyolja, nevetségessé teszi, gombostű hegyére szúrja a társadalmat, de a végleges megoldást nem keresi meg. Ebbe a parádéba — minden bizonnyal tudatosan — nem válogatta bele az amerikai forgalmazó cég Chaplin későbbi alkotásait, amelyekben már szavak nélkül kimondja: a társadalmat kell megváltoztatni, hogy az ember arcát pirító, szégyenteljes (tehát egyben nevetséges, tragikomikus) helyzetek megszűnjenek. Hiányzik a parádéból a „Charlie, a katona", a „Modern idők”, a „Nagyvárosi fények”. egy jelenet a „Diktá- tor”-ból vagy a „Monsieur Ver- doux“ fináléja, ahol a tömeg- gyilkos Landru megszemélyesítője így védekezik: „Aki megöl egy embert, az gyilkos. Viszont hősként ünnepük, aki milliókat pusztít el. Ünnepük azokat, akik bombáka.t találnak ki nők és gyermekek lemészárlására.” 1 tt, ezekben a filmekben már nemcsak csípősek, de marnak a szimbólumok, és a két utolsó filmben a „gyengébbek kedvéért”, élve a hangosfilm lehetőségeivel, Chaplin ki js mondja az eszmei mondanivalót. A „Chaplin parádé”-t nem úgy válogatták \ssze, hogy ezt megtehesse. De szimbólumai, törekvései, mondanivalói, igazságai ezékben a filmekben is világosak és tiszták. Tisztaság, és mélységesen méíu humanitás — ezek jellemzik n Kis Ember filmjeit. És végül helyesbíteni kell valamit. Igaz. hogy a Parádét nézve eav pillantást vetünk a múltba, a film technikájának múltjába. Dp ezzel együtt egv pillantást vetünk a jövőbe is. Tanulhat a mai filmgyártás Chaplintől: hogyan használjuk a film formanyelvét, a képsze- rőségét, hogyan a képszimbólumot, hogyan alkothatunk egyszerű eszközökkel nagyon emberit és nagyon mélyrehatót. Garami László A „Dunai Expressz"