Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-27 / 201. szám

195*. ATTGÜSZTUS 27. SZERDA MEGYEI c/Cirlap Magyar szakemberek utaztak Hoftandiába A Nemzetközi Geodéziai Szövetségnek a hollandiai­Deiftben rendezett kongresszu­sára a magyar Geodéziai és Kartográfiai Egyesület képvi­seletében dr. Tárczy-Horncch Antal akadémikus, az egyesü­let elnöke és Raum Frigyes,' az egyesület főtitkára utazott. 87,4 fok hid«-« a Déli-sarkon Az ember még sohasem ész­lelt olyan alacsony hőmérsék­letet, mint amilyent augusztus 25-én a szovjet sarkkutatók mértek a „Vosztok” szovjet dé­li-sarki kutató állomáson a mágneses sark övezetében. A meteorológusok augusztus 25- én mínusz 87,4 fokot mérlek, másodpercenkénti négy méte­res szélsebesség mellett. Augusztus 15-ig a legalacso­nyabb hőmérsékletet a „Szov- jetszkaja” állomáson mértek, ahol a hőmérő 86,7 fokot mu­tatott. A Komszomolszkaja állomáson hétfőn 81 fok volt a hideg. s Az „üvegkönyvtárban“ A pulkovói csillagvizsgáló egyik termének ajtaján furcsa felírás fogadja a látogatót: „Üvegkönyvtár”. Kísérőnk, csodálkozásunkat látva, meg­magyarázta, hogy itt több mint ötezer csillag és bolygó fényképfelvételét őrzik. Az üveglemezekre rögzített fel­vételek rendkívül értékes tu­dományos dokumentumok, mert segítségükkel a csillagá­szok tanulmányozhatják a különféle égitestek változá­sait. Az üvegkönyvtárat 1895-ben alapították, s azóta számos értékes anyaggal gazdagodott. ÉRDI KÜLÖNLEGESSÉGEK: ''9liWWIHHIWIIIlPHPIIIII*««^»IWIHHIIHimWIIW<IIIHItlWHN«lltliHliiiMinn.iii.i.i.i.i.wi.n.i... ttinntmititiitu-iiiiti (JiuLyánaL képek hat körzeti állás négy orvossal, személyzeti szobában orvosi rendelő, 2,50 forint egy vödör ivóvíz Érden — papírforma szerint í — hat körzeti orvosi állás j van. Ez talán elég is lenne, 1 bár a község lakóinak száma közel jár a huszonötezerhez, beleszámítva a községhez tar- ; tozó Érdligetet is. Egy-egy j orvosi állásra. így átlag kö­rülbelül négyezer lélek jut. A baj ott kezdődik, hogy a hat orvosi állás közül csak négynek van gazdája: ha igaz, hamarosan lesz az ötödiknek is, de a hatodik állás betöl­tésére eddig még sohasem ke- ! rült sor. És ott folytatódik a baj. hogy a körzetek igen na­gyok. a betegeknek a legtöbb­ször kilométereket kell gyalo­golniuk, amíg elérik a kör­zeti orvos rendelőjét. És ba­jok vannak a rendelőkkel is. A működő négy körzeti öt­vös a lakásán rendel, de lakásuk más körzetben van. Ez még jobban megnyújtja a rendelésre vagy kezelésre já­ró betegek útját. Az ötödik körzeti orvos számára a ta­nácsházán rendeztek be elég kezdetleges rendelőt, ahol en­nek a körzetnek orvosi teendőit eddig a négy működő körzeti orvos látta el fölváltva, he­lyettesként. Érdliget körzeti orvosa, dr. Pálfí Imre a Kutyavári úton lakik, igen takaros villában. A háromszobás lakóház mel­lett egy parányi melléképü­let roskadozik, korábban szük­séglakás volt. Ez a rendelő. Két helyiségből áll: magából a rendelőszobából, amely kö­rülbelül akkora. mint egy komfortos budapesti lakás személyzeti szobája és a vá­rószoba na k, neve?« 11 fülkéből, Daruval kazalozzak a lucernát a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban Zetor-traktorral vontatott daru kazalozza a lucernát a Tá­piószelei Kísérleti Gazdaságban. A munka így feleannyi dolgo- | zóval fele ideig tart, mintha elevátort használnának. A gazda- j ságban a daruval kazalozott ezerkétszáz mázsa lucerna jobb j takarmányt is ad, mert ez a módszer teljesen megszünteti a j levél pergeli, ' ______________ P olitechnikai oktatás — Farmoson! á z embernek rt akaratlanul is Móricz Zsig- mond jut az eszé­be. Az ö tolla kel­lene ide, hegy megírja: politech­nikai oktatás egy apró, az átlagtól semmiben sem el­ütő \kis tahiban. Olyan faluban, ahol azelőtt csak télen jártak isko­lába a gyerekek. Akkor is azok, akiknek volt ci­pőjük. S ilyen bi­zony kevesebb akadt, mint olyan, amelyiknek nem volt. Most meg azon törik a lejü­ket, hogyan lehet­ne érdekessé, na- gyon-nagyon von­zóvá tenni a kísér­letképpen beveze­tett oktatási for­mát. Mondom is Tóth Elemérnének, en­nek az égő szemű fiatalasszonyká­nak, aki férjével együtt a „poli­technikát'1 oktatja majd az V. osz­tályban, hogy nagy dolog ez. na­gyon nagy- Igazat ad. de mégis arra unszol, hogy in­kább írjak arról, hogy több mint 400 000 forintos költséggel hét ki­lométernyi vil­lanyhálózatot épí­tenek, kígyóinak a lámpák az On­csa-telepi házak­ban is. Vagy azt, hogy elsejére meg­nyílik az új gyógy­szertár, néni kell már a szomszéd faluba átgyalogol- ni még egy aszpi­rinért. is. De ami­kor .tovább nHag­yattam, mégiscsak elmondja: igen, odavoltak a férjé­vel együtt három­hetes tanfolya­mon. Nagyon örültek mind a kétten, amikor megtudták: rájuk esett a választás, ■ ők oktatják az új tantárgyat. Tudja, sok dolgot lehet itt megvalósítani, s felcsillan a szeme. Segítenek ben­nünket, több mint tízezer forintért kapunk felszere­lést, s már kijelöl­ték azt a területet is, ahoi berendez­zük „mintagazda- ságunlkat,’1 azaz ahol a gyerekek a mezőgazdasági is­mereteket sajátít­ják el. Bővítettek is az iskolában, több lett egy tan­teremmel, ez is öröm, kényelme­sebben leszünk, jobban megy a munka. Tanítunk majd varrást is, meg főzést, külön­böző háztartási feladatok elvégzé­sét is megtanulják a gyerekek. Amikor azt mondom neki, hegy: hát nem elég magának itt­hon bajlódni az ilyesmivel, akkor csak nevet. — Jaj, nagyon szeretem, én elvarrnék, el­főznék egész nap. Csak akkor nem taníthatnék, pedig azt is nagyon sze­retem. Hát most szerencsésen ösz- szejött mind a kettő! S mesél, hogy milyen érde­kes lesz: a lányok is tanulnak lomb­fűrésszel ügyes­kedni. De a fiúk is tanulnak olyas­mit, ami „asszo­nyt" munka. Biz­tos jó férjek lesz­nek majd — kun­cog. s ölébe kapja hároméves forma kisfiát. Hej. szegény gyerek — gondo­lom magamban — őt a mama ta­nítja majd ..poli­technikára.“ ''Nem lesz kegyelem. Hát ilyen öröm­mel fogadják a politechnikai ok­tatást Farmoson. Az ember szinte nem is hiszi, hogy tizenöt évvel ez­előtt itt kakastol- la'k cicáztak, s nem volt cipő is­kolába menni... — m — amely talán elég nagy len­ne ahhoz, hogy egy kisebb háztartás éléskamráját elhe­lyezzék benne. Az érdligetí körzet elég népes és gyakran megesik, hogy a rendelésen száz-százötven beteg is je­lentkezik. Ez a tömeg termé­szetesen nem fér el a váró­kamrában. A várakozó bete­gek ellepik a kertet, az ud­vart, vagy az utcán álldogál­nak és várnak sokszor órákig, amíg sor kerül rájuk. A má­sak nagy hibája ennek a ren­delőnek csúfolt házikónak az, hogy a legelemibb egészség- ügyi követelményeknek sem felel meg. A váróhelyiség cementpadlóját régen apróra zúzta a forgalom, falairól hull a vakolat, s a rendelőszoba sincs jobb állapotban. Tisztán­tartásuk bizony elég nehéa feladat. Ezek miatt a lehetetlen állapotok miatt állandó a panasz. Birinyi Ferenc, a községi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese kedvet­lenül beszél a község egészség­ügyi problémáiról. — Húszezer forintunk van arra, hogy az érdligeti rende­lőt rendbehozzuk. Ez az ösz- szeg pedig semmire sem elég. Valamit tatarozunk rajta, de bővítésére nem gondolhatunk; Még sokkal súlyosabb az ötödik körzet helyzete. Orvo­sunk már van hozzá, de az orvosnak sem lakása, sem rendelője. Állását hamarosan elfoglalja, egyelőre bútoro­zott szobában, albérlőként la­kik majd és itt, a tanácsházán rendel. Ez persze csak ideig­lenes megoldás lehet. Re­méljük, hogy a tavasszal enyhül a helyzet. Központi rendelőt állítunk fel. Erre a célra egy nagy lhkóst ala­kítunk át. amely a község központjában fekszik, tehát aránylag könnyen megközelít­hető minden oldalról. Ugyan­itt építünk egy orvosi lakást is az ötödik körzeti orvos szá­mára. Elpanaszolja még az elnök- helyettes, hogy Érd közegész­ségügye más vonatkozásban is nagyon sok kívánnivalót hagy hátra. A legsúlyosabb baj az ivóvízhiány. A községnek egyetlen artézi kútja van, amely a vízszükségletet a leg­minimálisabb mértékben sem elégíti ki. Az ásott kutak vi­ze egészségtelen, emberi fo­gyasztásra nem alkalmas. Van a község területén, helyeseb­ben határában, két remek for­rás, de nincs vízvezeték hoz­zá. A legszerencsétlenebb a | L: vízellátás szempontjából a | | narkváros, amelynek hat ki-1 |i lométeres körzetben egyálta-1 Iában nincs vize. A lakosok 1 ilyen távolságból hordják haza | az ivóvizet. Nagyon sok ki-1 zárólag azért tart csacsit és| kis kordélyt, hogy azon hord'- 1 hassa valamelyik forrásról ha-f za az ivóvizet. De a vízhiány;j igen jövedelmező üzletágat I nyitott meg Érden. A községi* utcáin gyakran látni szamár- | fogatú lajtkocsikat — roman- g tikus középkori látvány! —, I amelyeknek gazdája vödör-1 számra árulja a lakosság-1 nate az ivóvizet vödrönként I két. forint ötven fillérért. 1 Mondják, hogy igen jól ke-1 rés vele. | — Elkészült már Érd víz- 1 ellátási terve — mondja Bi- \ rinvi elnökhelyettes —, meg- f: valósítása esetén megoldódik a | régi probléma. Végrehajtásé-1 hoz azonban előbb háromszáz-1 | ezer, aztán pedig közel egy- | I millió forint kellene, azért 1 ! ilyen kevés, mert az Érdiige- | ten levő igen bővizű forrás I nyomása elég nagy. Ez a | természetes nyomás a me gépi- | tendő vízhálózatban, némi 1 külső erősítéssel, automatiku-1 san mozgatná a vizet, tehát | i nagyobb erőművet nem kel- 1 lene építenünk hozzá. Az | idén azonban csak százezer I forintunk van, ez csak a |. íorrásfogialásnak nevezett I művelet költségeit fedezi. | Mégis úgy tervezzük, hogy | három év alatt megépítjük 1 a vízvezetéket. A vízügyi bi- § zpttság már megalakult és | működik dr. Kápolnai Gyula | orvos elnökletével, és meg-1 kezdte a vizvezetéképítéehez | szükséges társadalmi munka I megszervezését is. Reméljük, | hogy három év múlva meg- | I szűnik községünk szégyenle- 1 tes látványossága, eltűnnek a I szamárfogatű lajtofc, amelyek 1 bizony furcsán halnak itt, | alig húsz kilométerre Buda- f pesttől. | A látogató idegen azért nem f sokat észlel Érden az ágyeke- 1 zetből. Mintha megállt volna \ ez a szép község a fejlődés út- | ján. Nem is most, hanem S már régebben. Kisebb, je-1 lentéfctelenebb és szegényebb f községek sokkal előbbre ju- | tottak már. | Érden még kultúrotthon 1 sincs... m. 1. I Készül az úthálózat perspektivikus terve Háromszorosára növekedett gépkocsiparkunk ■m,,, Várnától húsz kilométerre terül el a híres „kőerdő”. Ke­letkezés ét a tudósok úgy magyarázzák, hogy valamikor sok tízezer évvel ezelőtt hatalmas szelek fújtak a tenger felöl és a levegőben száguldó homokszemek szétfűrészelték a hegyet , íÉfcEáSfc: A várnai Haditengerészeti Múzeum kertjében. A parthoz kötött Droszki nevű torpedóvető számos tengeri csata hőse. Sikeres haditettei közé tartozik az első világháborúban a török flotta legnagyobb hajójának elsüllyesztése Wé ........ . 1 Tó a Devnenszka völgyben. Amint a környékbeliek mond­ják, ebben a tóban fürdőit valamikor a régi római város, Martianópolisz helytartójának leánya A Fekete-tenger sohasem csöndes. A partközeli sziklák hullámtörései egy-egy zuhannyal is felérnek Foto: András Endre A statisztikai adatok szerint 1957-ben a világ gépkocsi- állománya elérte a 102 milliót. Magyarországon, 1938- hoz viszonyítva, háromszorosá­ra növekedett a gépkocsik száma. A rohamos fejlődés szükségessé teszi úthálóza­tunk gyors felújítását, illetve új utak építését. Az Autóközlekedési Tudo­mányos Kutató Intézet hosz- szabb ideje foglalkozik a hiá­nyosságok feltárásával és az ezzel kapcsolatos terveknek a kidolgozásával. Az intézet igazgatójának tájékoztatása szerint a rossz utak hatalmas károkat okoznak gépkocsipar­kunkban. A gépjárművek ön­költsége a rossz utak miatt 50 százalékkal megnövekedett, ami évente 1,5 milliárd forint többletköltséget jelent népgaz­daságunknak. Mindezeken fe­lül a “gépkocsik élettartama is 40—60 százalékkal csökken. A kutatóintézet felmérései alapján most dolgozzák ki út­hálózatunk ’hároméves, vala­mint több éves perspektivikus tervét. Az egységes terv ér­dekében, tapasztalatcsere for­májában, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, a román és a Nem megértést, hanem harcot a kontárok ellen Vasárnap reggel igencsak népes létszámban gyülekeztek négy község — Farmos, Új­szilvás. Tápiószöllcs és Tápió- szele kisiparosai Tápiószelén, hogy megtartsák a KIOSZ he­lyi szervezetének tisztújító taggyűlését. V. Szabó Gyula megnyitó szavai után Vágány József tar­totta meg a vezetőség beszá­molóját. Érdekes adatokat so­rolt fel arról, hogyan növeke­dett a kisiparosok létszáma az elmúlt esztendőben, s arról is tájékoztatást adott, hogv me­lyek azok a területek, ahol hi­ány mutatkozik kénzett, a la­kosság igényeit kifogástalanul kielégítő kisiparosokban. Be­szélt arról, hogy államunk helyes intézke­déseivel milyen támogatást és védelmet nyújt a becsü­letes kisiparosoknak, de megemlékezett arról is, hogy a kisiparosok egy része érthetetlen .jószívű­ségből, nemtörődömségből nem veszi komolyan a kontárok elleni harcot, sőt: olykor az is előfordul, hogy kisiparosok kelnek a kon­tárok védelmére. A beszámolót követő vitá­ban többen is felszólaltak. Terek Sándor, valamint Mol­nár ujszilvósi kisiparos szintén a kontárok elleni harcról be­szélt, s többek között megem­lítették. hegy a hivatalos szer­veknek is erélyesebben kelle­ne ebben a kérdésben fellépni­ük. Felszólalt a vitában Mé­száros József is, a helyi nép­front-bizottság elnöke. Beve­zetőben arról beszélt, hogy áz elmúlt esztendők milyen meg­erősödést hoztak a kisiparosok soraiba, őrömmel állapította meg. hogv nemcsak szakmai­lag. hanem politikailag is igen sokat fejlődtek a négy község kisiparosai, amit mi sem bizo­nyít jobban, mint az. hogy az ellenforradalom vérzivataros napjaiban a több mint 150 tag közűi mindössze kettő akadt, aki szembefordult a nép ügyé­vel. a népi hatalommal, a töb­biek becsülettel helyt álltak. Jelentős eredményként emlí­tette meg. hogy * hosszú évek vitája ered­ményeként sikerült meg­oldani az ipari tanuló kép­zést, s a kiváló szakember utánpótlás neveléséért di­cséret illeti a kisiparoso­kat. Ugyanakkor a kisiparosok egy része még ma is úgy gondol­kodik: megteszem becsülettel ami a munkám, de más nem érdekel. Nem vesznek részt a község életében, nem kapcso­lódnak be aktívan a tömeg­szervezetek munkájába, pedig igen hasznosan segíthetnék ta­pasztalataikkal. véleményük­kel a különböző szervezetek munkáját. A vitp lezárása után megvá­lasztották az úi vezetőséget, elnök V Szabó Gyula, titkár Vágány József lett. * bolgár kutató intézményekkel! is tárgyalnak korszerű nem-| zetközi utak megépítéséről. |----------------------------— íi

Next

/
Thumbnails
Contents