Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

2 '"nfCirlaü 1958. AUGUSZTUS 26. REDD Hammarskjöld elindult újabb közép-keleti utazására WERNHER VON BRAUN, a német származású amerikai rakétaszakértő vasárnap re­pülőgépen Amszterdamba ér. kezett, ahol részt vesz a hétfőn megnyílt IX. nemzetközi aszt­ronautikai kongresszuson, Braun kijelentette, reméli, hogy alkalma lesz űrhajózási kérdésekről tárgyalni L. Sze- dov szovjet professzorral. a törökországi Bursa fürdőhelyen vasárnap hatal­mas tűzvész pusztított. A ható­ságok szerint egy könyvkeres­kedésben előállott rövidzárlat okozta a tüzet, amely nagy gyorsasággal terjedt át a kör­nyező faházakra. Úgy tudják, hogy ezer üzlet, köztük mint­egy 30 ékszerüzlet pusztult el és kigyulladtak a híres Ul- mecset minaretjei is. Isztan- búiból azonnal tűzoltóságot ve­zényeltek Bursába. Haláleset­ről és sebesülésről még nem érkezett jelentés. IZLAND esetleges kilépése a NATO-ból az Angliával tá­madt halászati vita következté­ben „valóban tragikus ese­mény lenne“ — írja vasárnapi számában a New York Times, majd azt a reményét juttatja kifejezésre, „hogy mielőbb ki­elégítő megoldást .találnak er­re a problémára”j EGY IRAKI KÜLÜGYI SZÓVIVŐ vasárnap bejelen­tette, Irak és a népi Kína úgy döntött, hogy diplomáciai kap­csolatokat létesít egymással nagyköveti szinten. TEDDY NADLER amerikai közigazgatási tisztviselő az amerikai televízió dupla vagy semmi versenyén 252 000 dol­lárt nyert az ókori történelem­ből választott kérdésekre adott válaszaival. Ezenkívül kapott még 2000 dollárt egy földrajzi versenyben. ALASZKÁBAN ma népsza­vazást tartanak arról, hogy ez az amerikai földrész az Egye­sült Államok 49. szövetségi ál­lama legyen-e vagy sem. Ha Alaszka kedden a felvétel mel­lett foglal állást, akkor ez év végén az amerikai lobogó meg­kapja a 49. csillagot. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hétfőn a késő esti órákban el­indult Ammanba, újabb közép­keleti békeküldetésének első állomására. Valamivel több mint két év alatt most utazik kilencedszer a világnak ebbe a részébe. Mint mondják, tervei még csak „kísérleti jellegűek”, de reméli, hogy a hét végére Kairóban folynak az előké­születek az Arab Liga politi­kai bizottságának szeptember 6-án kezdődő ülésszakára. Jól tájékozott körök szerint ezen az ülésszakon tárgyalják meg az egyes arab országok kép­viseletében megjelenő kül­ügyminiszterek, hogyan lehet végrehajtani az angol és ame­rikai csapatok kivonására vo­natkozó ENSZ-döntést. Ugyan­ezen az ülésszakon vizsgálják meg azt a tervet, amelyet az arab államok gazdasági egy­ségének megvalósításáról dol­goztak ki. Az MTI kairói tudósítójá­nak értesülése szerint a terv — amelynek szerzője a kairói Nemzeti Bank kormányzója —■ egy központi gazdasági szervezet felállításáról intéz­kedik. E szervezet 20 millió egyiptomi fontnyi alaptőkével rendelkeznék.' A gazdasági szervezet összehangolná a kü­lönböző arab államok leg­fontosabb gazdasági szükség­leteit s gondoskodna a szük­ségletek kielégítéséről. Van két más terv is az arab álla­mok gazdasági problémáinak megoldására. Az egyik Eisen­hower terve, amely szerint a közép-keleti gazdasági csúcs­szervezetet az ENSZ fennha­tósága alá kellene helyezni. Az amerikai elnök elgondolá­sa alapján a szükséges tőkét részint az ENSZ, részint az Egyesült Államok, részint pe­dig az érdekelt arab országok adnák össze. A másik tervet néhány nagy olajtársaság ál­lította össze. Azt javasolják, hogy a közép-keleti olaj ki- I aknázásából származó jöve­Genfbe érkezik az atomszak­értők értekezletére, mielőtt tovább megy Beirutba, Bag­dadba és Kairóba. Kijelentette, hogy esetleg ellátogat Jeruzsá­lembe is. Nyugati körök szerint leg­alább két hétig eltart, amíg Hammarskjöld jelentést tehet tárgyalásainak haladásáról. delem 10 százalékából létesít­senek egy pénzintézetet s ez a bank gondoskodjék az arab államok gazdaságának fejlesz­téséről. Az arab országok ra­gaszkodnak saját tervükhöz s ezt alá kívánják majd húzni az Arab Liga nemsokára kez­dődő ülésszakán. Maga az Arab Liga egyébként kilábalt a gazdasági válságból, mert Irak, amely a királyság ide­jén nem fizette meg hozzájá­rulását, most nemcsak a ren­des hozzájárulást fizeti be, hanem törleszti a régi rend­szer adósságát is. Az Aude megyei Portrla- Nouvelle-ben két hatalmas robbanás történt hétfőre vir­radóra a Puríina vállalat gáz­olaj raktárában. A robbanás után óriási tűz tört ki. Szám­talan tartály ég és az egész környék valamennyi tűzoltó­osztaga küzd a benzintartályok megmentéséért. A helység sok lakosa a veszély hírére elhagy­ta lakását, A nyomozás meg. indult. Ugyancsak erős tüzet jelen­tettek Marseille közeléből, Moure Piane olajraktárából. Utóbbi helyen is több tartály lángban áll. A mentési mun­kálatok során mintegy 15 tűz­oltó megsérüld Állítólag me­rényletről van szó. A Herault megyei Frontig- nan olajfinomítói ellen egy észak-afrikai csoport szabo­Új takarékszövetkezet alakult Ceglédbercelen Vasárnap száznál több tag­gal megalákult Ceglédbercelen a megye 17. önálló takarék- szövetkezete. Az alakuló gyű­lésen részt vettek azok a ta­gok. akik aláírták a belépési nyilatkozatot és befizették 100 forintos üzletrészüket. Egyide­jűleg megválasztották a taka­rékszövetkezet vezetőségét és felügyelő bizottságát a helybeli, többségében dolgozó paraszt, földművesszövetkezeti tagok­ból. Szeptemberben még 3 új takarékszövetkezet alakul meg Pest megyében. Hazaérkezett Sik Endre külügyminiszter Sik Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszte­re vasárnap este megérkezett a Ferihegyi repülőtérre. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­ről érkező külügyminisztert Péter János, a külügyminisz­ter első helyettese, Gyáros László, a Tájékoztatási Hiva­tal elnöke, Sebes István kül­ügyminiszterhelyettes, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fo­gadta. tázst kísérelt meg hétfőre vir­radóra. A csoportot a hajnali órákban egy tartály-teherautó megérkezése meggátolta a rob­banás végrehajtásában. Nyolc, üzemanyaggal teli tartály alatt egymással összekötött rob­bantó töltényt találtak. A rend­őrség nyomban megindította a nyomozást. Magyarországra érkezett az új albán nagykövet Edip Cuci, az Albán Népköz- társaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköveté ’ augusztus 24-én Budapestre érkezett. Üdvözlé­sére mégjelent Csa'.orday Ká­roly, rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a Kül­ügyminisztérium protokoll osz­tályának vezetője. mai nap 1958. augusztus 26, kedd, Izsó, Natália napja. A Nap 'kél 4,53 órakor, nyugszik 18,37 órakor. A Hold kél 16,48 órakor, nyugszik 1,59 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen eső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél, A nappali felmelegedés északon kissé gyengül, más­hol alig változik. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 24 —27 fok között. — DOBI ISTVÁN, az El­nöki Tanács elnöke üdvözlő táviratott küldött az Uruguay Köztársaság államtanácsa el­nökének Uruguay nemzeti ünnepe alkalmából. — A BELKERESKEDE­LEM kiváló vállalata lett a Budakörnyéki Vendéglátó­ipari Vállalat. Ebből az al­kalomból ma délután 4 óra­kor ünnepi termelési tanács­kozást tartanak a megyei ta­nács dísztermében. A tanács­kozáson osztják ki a jutalma­kat. majd neves, fővárosi mű­vészek közreműködésével műsor lesz. — ÉRTEKEZLETET TART a Pest megyei Könyvtár szeptember 8-án a pilisvö- rösvári községi könyvtárban. Az értekezleten a járási és önálló könyvtárak vezetői vitatják meg d könyvtárak őszi és téli feladatait. — KÖTIK A SZEGEDI PAPRIKAFÜZÉREKET. Sze­ged környékén mintegy 120 000 mázsa paprikát taka­rítanak be. Az idén, a to- gyasztók kívánságának meg­felelően, 10 000 mázsával több csípősség-mentes paprikát-termeltek*. ............ ■ -u­----A MEGYÉI KÉPVISE­LŐCSOPORT augusztus 28- án Cegléden, a járási műve­lődési házban délelőtt 10 óra­kor tartja ülését. A beszámo­lót Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese tartja. — MEGÓVJÁK a CSŐVÁ­RI VÁR omladozó tornyát. A Váci Járási Tanács 20 000 forintos anyagi segítségével, Jakus Endre, penci iskola- igazgató irányítása mellett építési munkákkal óvják meg a további omlástól a XIV. századból fennmaradt várfalakat. Ezzel egyidejűleg a növényzetet úgy irtják, hogy még jobban kiemelked­jenek a romokbafi is impo­záns várfalak* — SZÁMOS VIHARKÁRT jelentettek augusztus 20 óta a megyéből. Az augusztus 20-i vihar nagyobb károkat okozott Zsámbék, Nagykáta, Dunakeszi és Dánszentmiklós környékén. Az Állami Bizto­sító Pest megyei Igazgatósá­gához beérkezett kárjelenté­sek elintézése folyamatban van. A televízió bemutatja ma este 19,00 órai kezdettel: Búcsú az óvodától. TV hír­adó. A műanyagokról. Dr. Majoros János előadása. Vi­lágjáró magyar zeneművé­szek, Szendrey Karper Lász­ló gitárművész műsora. Négy lépés a fellegekben, olasz— francia film. A játékfilm után a TV híradót ismétlik. «mpjjStíáSteP ^ •JELENTIK* A Nagyvásártelepre hétfőn reggel 220 vagon és 32 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 44 va­gon vegyes zöldáru, 29 vagon burgonya, 35 vagon gyümölcs, 96 vagon dinnye és hét vagon citrom. A beérkezett nagy mennyiségű idénytermék szétosztása, már hajnali 5 órakor megindult. Több mint 100 tehergépkocsi szállította a csárnokokba és a piacokra a friss zöldárut és a gyümölcsöt. Az állami boltok a paradicsomot kilónként 90 fillérért árusították. A zöldpaprikát kilónként 2.50 fo­rintért adták. A burgonya; hagy­ma- káposztaféle és a zöldség ára nem változott. A gyümölcsök közül, a különféle fajtájú szőlő árát 4—7.40 forintra mérsékelték. Az alma, körte és a szilva vál­tozatlan. Görögdinnyében a kí­nálat fokozódott, az állami bol­tok kilónként 1 forintért árusí­tották. Előkészületek Kairóban az Arab Liga politikai bizottságának ülésszakára Heves robbanások és-fűz Dél-Franciaor szagban M ost távol él. Pedig nem disszidált. Nem ahhoz a fajtához tartozik, aki szökik. Mi elől szökött volna? Nyu­godtan, jól élt. Igaz, a szíve olykor nagyon fájt, s bánata még az évek múlásával sem enyhült. Férjét, fiát vesztette el a háborúban. Azokat, akiket más nem pótolhat. De az élet törvényét ő sem szeghette meg: kereste a boldogságot olt, ahol számára is teremhetett. A munkában, a szórakozásban. Ruházati mintaboltban dol­gozott. Vidáman, jókedvvel szolgált ki. Aki kombinét akart venni, az biztosan hálóinget vagy pulóvert is vitt magá­val haza. A régi vásárlók min­dig őt keresték. Nem futott be karriert, egészen nyugdíjazá­sáig kiszolgáló maradt. De igazgatótól, minisztertől nem válhattak meg olyan igaz könnyekkel kollégái, mint tőle. Azért továbbra is be-belátoga- tott az üzletbe és munkatár­sai is felszaladtak hozzá mo­dern, szép főbérleti lakásába. Ott volt valamennyi barátja a búcsúztatásnál, a repülőté­ren is. Még az utolsó pillanat­ban is tartóztatták: Ne menj, maradj itthon. Gyökeret eresz­tett fát nem szabad új földbe ültetni! Mit adhat számodra Amerika? Ne hagyd itt kis vagyonikára szaporodott pén­zed. A nyugdíjat, a biztosított öregkort. . tár a repülő már régen el­tűnt a szürkeségben, ba­rátai, munkatársai még sokáig ott törülgették szemüket a Ferihegyi repülőtéren. Próbál­ták magyarázni: a testvéréhez ment. Az egyetlen közeli roko­nához. Azt hiszi, talán majd ott elfelejti, ami itt még fájt, ke­serű emlékként kísérte. Azok mégis csak idegenek. Egymást vigasztalták. Ettől remélték, hogy enyhít a nehéz búcsún. Azután hazamentek és ott­hon eltették az itthagyott vi­selt blúzt, a megkopott lábast, vagy a kissámlit, ami emlékbe dl qj^mtipoL hűkét ® stitétsty néni!J B6 maradt a távozótól. Az élet folyt tovább. Már egy hét múlva itt volt tőle az első levél, amely kéz- ről kézre járt az ismerősök kö­zött. Kapkodva, örömmel, kí­váncsi szomjúsággal olvasták: A repülőgépen udvarias volt a kiszolgálás. Bécsben és Párizs­ban körülnézhetett, mert több órás késésük volt. S a testvér, az évtizedek óta nem látott testvér hajnali három órakor ott állt a repülőtéren, amikor kiszállt a gépből. Felejthetet­len találkozás volt! Sírtak és nevettek. Boldogok voltak. Dehogy bánta meg, hogy el­ment! A lakás is gyönyörű. Neki külön szobája van. Igaz, kisebb az itthoninál, de nagyon ké­nyelmes. Minden gombnyo­másra működik. Semmihez nem mer hozzányúlni, annyira furcsa még. Kézzel semmit nem kell csinálni. Csupa gép minden. A frigiderük akkora, mint nálunk egy kisebb spejz. A mosógép is nagyszerű. A mosogatógép álom! Álom, álom. Minden mint egy mese­beli álom! A család ki is neveti őt a sok ámuldozásért, csodálkozá­sért. Beszélni ugyan csak a testvérével tud, — a sógorával, unokahúgaival nem. Az is igaz, hogy a testvére vagyon szűk­szavú, zárkózott. Nem érti, hogy fecseghet ő annyit, hogy érdeklődhet olyan lelkesedéssel minden után. Miért várja any­agira otthonról a levelet. a második, harmadik, né­zi. gyedik levél is tele lel­kesedéssel. Csak egy-egy mon­dat árulkodik az idegenségről, a hidegségről, a szívtelenség­ről. Már állást keresnek neki. Milyent? Természetes, vala­hol a háztartásban. Termé­szetes. Végre valahová sike­rült is elszegődnie. Milyen kedves, aranyos embereknek néznek ki, akik felfogadták! Biztos jó lesz... A levelek egyre sűrűbben érkeznek. Már a harmadik he­lyen dolgozik. Sehol nem felel meg. Hja! Nem fiatal, ötvenöt éves. A munka sok, az ameri­kaiak pedig nem szívbajosak. Kapnak annyi munkaerőt, amennyit akarnak. Hozzájuk kell alkalmazkodni, bele kell illeszkedni az ö gondolkodá­sukba. S abba egy kis idő még beletelik. Ugylátszik, tényleg. Mert már az ötödik helyre „áll be”. Az új állása kicsit távolabb van New Yorktól, de festői helyen. Olyan, mint nálunk a Kékes. Autóval vitték oda. A testvérétől most három órá­nyira van. De vigasztalja ma­gát, majd lelátogat hozzájuk. Újabb levél érkezik: már tíz napja itt van az új helyen. Micsoda bőség! Ezernyi ínyenc falat. A banán is ren­geteg. Százféle krém, pudding kerül az asztalra. Igaz — ez nem az övé. Semmi köze hoz­zá. Legfeljebb neki is jut be­lőle, amíg ott dolgozik. Külön fürdőszobája van. Zárójelben azért megírja: a háztartási al­kalmazott nem fürödhet egy kádban a gazdáival! A televí­zió is csodálatos, bár nem érti, magyarázni pedig senki nem magyaráz neki. De hát kit is érdekel ő? Annyi szívességet nem várhat. Hiszen még a sa­ját testvére sem tette, ami­kor nála volt. Az is előfor­dult, hogy napokig senki nem szólt hozzá ... Az itthoni barátok egy-egy levél olvasása után összenéz­nek. A tetetett lelkesedés, a mesterkélt örömteljes szavak mögül kiérzik: nekik lett iga­zuk. Piroska, az ő barátjuk egyedül van. Cselédeskedik, holott itthon módja lett volna, hogy élete végéig a hideg­vízbe se tegye a kezét. A test­vére engedi, vissza sem tartja. Nem beszélnek hozzá, pedig itthon alig volt olyan perc, hogy magára maradt volna az „idegenek” között. De azért elhessegették a borús gondo­latokat, hiszen majd csak megjavul odakint is a sora. Minden kezdet nehéz! Azután a napokban meg- uA jött az utolsó levél. A sorok össze-vissza szaladnak. Mintha rövidlátó írta volna, szemüveg nélkül. Vagy fátyo- lon át, amin nehéz keresztül­látni. Ki tudja? A mondatok is néha összefüggéstelenek. S az elhagyott barátok megér­tőén olvassák: Piroska ismét állás nélkül van. Kidobták, akár egy kutyát. Pedig azt mondták: elégedettek voltak a munkájával. Csupán az tör­tént, hogy amikor kifizették a bérét, kevesebbet adtak, az igértnél. Magyarázták: a kü­lönbözet az adóra kellett. Pi­roska szóvá tette, hogy ez ke­vés, s a megegyezés is más volt. Nem hagyta magát. Van törvény is a világon! Szólt szegény. Bár ne tette volna. De honnan tudhatta volna, hogy Amerikában még szólni sem szabad. Hiszen itthon mindig megmondta a véleményét, még az üzletve­zetőnek is hányszor odadör­gölte, ha nem tetszett valami. A bérét meg akár meg se szá­molta itthon, hiszen mások vigyáztak arra, hogy hiányta­lan legyen. A vita után amerikai gaz­dái megígérték, hogy jövő hó­naptól többet kap majd. Azt is megbeszélték, hogy más­nap az „úr” autóval leviszi a testvéréhez egy szabadnapra. De... De még aznap este közölték vele, hogy nem dolgozik ele­get. Négert vesznek fel he­lyette, aki jobban bírja a megerőltetést. Vasúti menet­rendet nyomtak a kezébe, másnap mikor indulhat. Neki a nagyvilágnak. Amikor Pi­roska a rendeletre hivatko­zott, hogy kétheti felmondás jár, azt válaszolták: aki fizet, az dirigál! Szerintük semmi sem jár! Visszament a testvéréhez Neio Yorkba. Meleg csókok­kal fogadták. Körüludvarol­ták. Dédelgették. Csakhogy itt van! Szegényke. Jó lenne, ha már nem is kellene visz- szamennie. Most ugyan még hagyján, mert, a hegy gyönyö­rű. De télen nagyon egye­dül lesz. Télen a hegyeik közt sivár. . Mién is vállalta? Pi­roska szóhoz sem jutott. Be­lülről valami görcs oldódni kezdett, már nem fájt úgy, mint imént. S mintha jég­hegy indult volna olvadásnak, az olvadt jég könnyként szö­kött a szeméből. Már egész megkönnyebbült. És akkor elsírta — mintha itthon ten­né — az igazságtalanságot, a jogtiprást, az ember lealázá- sát... Mindent elsírt. Nem történt semmi, vagy talán igen? A szoba hűlni kezdett. Megborzongott. A testvér, a család is megfa­gyott. Kihűltek. Elbocsátottak? — Itt sem kellettél? — Miért nem hall­gattál? — Miért kellett szó­bahozni a fizetést? Nem mindegy, mennyit adnak? — Miért feleseltél? Népi lett volna szabad egy szót sem szólni! — Miért nem nyugszol bele a helyzetedbe? — Miért? — Miért? — Miért? P iroska már nem emlékszik, mi mindent mondtak ne­jei, csak a sok miért zúgott a fejében. S a sok miérttel a tollán írja most a levelet. Üjból ír. A papíron el­mondhatja, milyen mély a sebe. Mert ez a szolgaság ki­bírhatatlan. Aki mindenről mindenütt megmondhatta a véleményét — nehezen hallgat el. De itt hallgatni 'kell. Kell, mert úgysem értik. Nem is akarják, Megmondták: aki fi­zet, az dirigál! S neki fizet­nek. A cselédnek, a szolgá­lónak, mert másra nem hasz­nálhatják. Még arra sem, mert ahhoz túl önérzetes, büszke, rátarti. Hiszen ő nem szolga! Nem azért jött! Soha, soha nem is lesz az. Soha! Azután búcsúzóul melléke­sen odaírja a levél végére: hallotta, hogy jön haza egy magyar család. De hát azok fiatalok. Harmadszor is kezdhetnek új életet. Itthon, Magyarországon __ Ö ma­r ad. s nincs is olyan nagy baj — írja —, hisz az a lényeg, hogy azért fedél van a feje felett! Igaz — nem az övé, s nem is főbérlet... Itthon kézről kézre jár ez a levél is. Olvassuk, de nem nézünk egymásra. Valameny- nyien hallgatunk. Tán Tompa versét szavaljuk magunkban, vagy ki tudja, mire gondo­lunk. Azután egyszer csak t'ülaki megszólal: — A gyertya értékét — hiába — a sötétség adja meg. Nem is nekünk mondta. Csak a levegőnek. Maga elé. De mindnyájan meghallot­tuk. S talán, ami annál is több, igazán, szomorú szívvel: értettük. Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents