Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

J958. AUGUSZTUS 26. KEDD

MEGY

ií/C írlap

M@st van itt az ideje

A szövetkezetimozgalom értékes

a vámosmikolai tejszövetkezet

Tervek az ipolyvölgyi szar/as marha tenyésztés hírnevének visszaszerzésére .

A NAPOKBAN három új, régóta várt mezőgazdasági szakkönyv jelent meg a könyvesboltok kirakataiban, a szövetkezeti boltokban és a falusi könyvbizományosoknál. Mindhárom érdekes és főleg a gyümölcstermeléssel foglalkozók forgatják majd nagy haszonnal a kitűnően, tudományos alapossággal, közérthetően megírt szakkönyveket.

A kertészkedő emberek tízezreinek írta, saját gazdag tapasztalatából, a vaskos, csaknem 400 oldalas, 256 képpel illusztrált szakkönyvét Fenyves Pál, mely a Gyümölcsfák ápolása címen látott napvilágot. A könyv nagy teret szentel a gyümölcsfák különböző ápolási munkáin kívül a növényvédelemnek. Értéke a könyvnek, hogy a szerző kitűnően ismeri a termelők problémáit, gondolkodásmódját, és az őket foglalkoztató ápolási és növényvédelmi kérdések majd mindegyikére világos, egyértelmű választ ad szóban és sok képben. A könyv minden bizonynyal nagy segítséget ad a gyümölcstermelőknek, a kertész- kedőkr.ek.

SZAKEMBEREK szerint az almástermésűekről szóló, magyar nyelven megjelent szakkönyvek közül messze kiemelkedik Brózik—Regius: Termesztett gyümölcsfajtáink. I. Almástermésűek című könyve. Tudományos alapossággal, a legapróbb részletek pontos leírásával, egységes rendszerbe foglalva 20 alma, 20 körte és 3 birsfajta leírása található a könyvben. Eredeti nagyságú színes illusztrációk mutatják minden egyes fajta gyümölcsét, faját, levelét és virágait; A könyv 3 részben jelenik meg, albumalakban, ízléses külsőben. Az első, ún. általános részben a három kötethez találunk nélkülözhetetlen útmutatást. A második kötet 188 oldalon 33 színes és 88 egyszínű táblával, az almával foglalkozik, míg a harmadik kötet 220 oldalon 46 színes és 112 egyszínű ábrán tárgyalja tudományos részletességgel a körte és a birs különböző fajtáit;

A GYÜMÖLCSTERMELŐK előszeretettel foglalkoznak méhészkedéssel is. Ezért ajánljuk részükre a Kossuth-díjjal kitüntetett szerző, Örösi Pál Zoltán: Méhek között című, immár ötödik kiadásban megjelent könyvét. Az ötödik kiadás anyagát a messze földön híres szaktekintélynek számító ^Ser- ző újabb kutatásai eredmé- ’ nyeivel egészítette ki. A könyv bevezeti az olvasót a méhcsalád csodálatos szervezettségű életébe. A kutató éleslátásával, de a gyakorlati méhész szemszögéből nézve írja le a méhek gyűjtő ösztöneit, szokásaikat, munkamegosztásukat, s azt a bámulatra méltó módot, ahogyan a méhek elmondják egymásnak: hol található jó víz, méhlegelő, vagy éppen az, amire szükségük van. A 700 oldalnál is vaskosabb könyv hozzásegítheti a gyümölcstermelők népes táborát ahhoz, hogy jövedelmüket kevés fáradozással megnöveljék.

Új hetilap jelenik meg: a FALUSI VASÁRNAP

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Falusi vasárnap címmel új, szép kiállítású, kétszínnyomású képes hetilapot jelentet meg a parasztfiatalok számára. Az új lap foglalkozik majd a falusi fiatalokat érdeklő kérdésekkel, a falusi élet és a mezőgazdaság időszerű feladataival. Ismerteti a technika és a tudomány legújabb vívmányait, az ország és a világ érdekes eseményeit, közli a kulturális és sportélet híreit. Gazdag képanyag, színvonalas riportok, novellák; versek feszik érdekessé és olvasmányossá az új lapot.

Ausztriában 30 százalékkal emelik a mozijegyek árát

Mint az österreichische Film- md Kino-Zeitung, az osztrák ilmipar hivatalos lapja közli, Ausztriában ez év végén vagy egkésőbb 1959 elején átlagosan 30 százalékkal felemelik a nozihelyárakat.

FŐVÁROSI LÁTKÉP

Hidak a kék Dunán

Nánási Pál felv.

mat. Hivatalosan kiskereskedelmi üzem- ágvezető vagyok, de a két községben működő 13 vegyesbolton és 3 italbolton kívül nem kis gondot ad a sertéshizlalda, a TÜZÉP-telep, s mindennapra a'kad valami új elintézni való.

neggel fél hatkor

*• már a szövetkezetnél találni Brünyi Bélát. Útnak indítja a szövetkezet teherautóját és Ze- torját, elosztja az embereket, segédmunkásokat, majd átnézi a postát. Naponta 5—8 levelet kap általában, azokat el kell intézni, kivizsgálni, választ adni. Amikor végzett az irodán, járja a boltokat. Ellenőrzi, betartják-e a nyitvatartási időt, megnézi, rendelkeztk- e a bolt az előírt kéthetes készlettel. ellenőrzi a pénztárt, s ha a boltvezető nem tud egyes árukat megszerezni, ő utazik fel a nagykereskedelmi vállalatokhoz.

— Akad azért más dolgom is — teszi hozzá. — Havonta négy-öt leltárt kell felvennem, én értékelem a munkaversenyt minden hónap végén. Az első félév eredményei alapján 13 felterjesztett dolgozónk közül hármat jutalmazott meg a termelési tanácskozás döntése alapján szövetkezetünk. A kirakatok ellenőrzése is az én felddatom, de akad még más is. A részjegy-jegyzés munkájában a bolti dolgozók járnak élen, s van mivel dicsekednünk, hiszen éves előirányzatunkat már 87 százalékra teljesítettük. Aztán rám vár a szerződéskötés irányítása a boltok dolgozóinál, a felvásárlás lebonyolítása, de sorolhatnám, tovább. f

Nehéz még egy üzemágvezetőnek is elmondani, mi a tennivalója, hiszen mindennel foglalkozni kell, ami a földművesszövetkezetek sokrétű tevékenységi körébe tartozik. Az iizemágvezető vezető munkatársa a szövetkezetnek, s jó, •ívagy rossz munká- ia megérződik a szövetkezet egészének, eredményén. S hogy Brünyi Béla jó iizemágvezető, azt

..............................................................................

A SZABÁL’AZ SZABÁL’ |

Egy régi kabarétréfa visszatérő refrénje volt ez a | | mondás: „A szabál’ az szabál’!” Ez a mondás jutott az | I eszembe a veresegyházi vasútállomás jegypénztáránál.

Az történt ugyanis, hogy — későn hazajáró, mostaná- § | ban éppenséggel esetenként, ünnepen is dolgozó ember § | vagyok — megfeledkeztem arról a rendelkezésről, amely | | szerint félhavi bérletjegyet a MÁV 21-én 0 órától 9 óráig | § nem adott ki.

így azután, a 8 óra 50-es váci vonattal utazni akar- | | ván, háromnegyed kilenckor gyanútlanul bérletet kértem | 1 a néptelen váróteremben a néptelen pénztárnál.

— Bérletjegykiadás csak kilenc óra után — szólt ki § i a jegykiadó s mielőtt még az orrom előtt becsapta volna | I az ablakot, kértem egy bármikor váltható tértijegyet, | 1 «mert elkésni nem szabad!

Nem szólhattam egy árva szót sem, mert a paragra- | | fus szerint feltétlenül igaza van. Pedig úgy szerettem | | volna elmondani: én tudom, hogy az utolsó forgalmas vo- | I nat fél hétkor elment; hogy a pénztárnál egy lélek sem : | állt; hogy ha az a vonat 8 óra 50 helyett 9 óra 6 perc- | | kor indulna, már jogaim lettek volna; hogy én nem ha- | | nyagságból maradtam el a jegyváltással, hanem azért, | I mert 18-án éjfél után jöttem haza, 19-én hajnalban men- | 1 tem újra el és 20-án éjfél után értem haza; hogy ez a | | 11,20-as tértijegy 3 napi cigarettámat, vagy 5 napi sörö- 1 1 met, vagy a gyerekeim 4 napi csokiját jelenti mint tér- | I venfelüli kiadás... és még sorolhatnám tovább. Na, de § I hiába:

1 — A szabál’ az szabál’!

1 A bürokrácia meg bürokrácia!

— f. m. —

Gyümölcstermelőknek- három új szakkönyvről

az elért eredmények { mutatják.

A z elmúlt őt év ! alatt, mióta ő l az üzemágvezető, i isupán három eset- \ Den volt leltárhiány I a boltokban, 38 ezer \ forint értékben, de \ ennek java része 1 megtérült. Egészsé-1 aes törzsgárda ala- i kult ki a szövetke- \ zetnél, ugyanazok I dolgoznak ott öt évi óta, a három leltár- | hiányos boltvezető f kivételével. Kevés § szövetkezetünk van, | ahol hosszú évek óta | együtt dolgoznának | ugyanazok a vezetők \ dolgozók. Ennek tit-1 ka pedig csak az, f hogyan foglalkoznak 1 a dolgozókkal, mi-1 lyen nevelömunkát | végeznek a szövet-1 kezet vezetői, s az I tizemágvezető.

Brünyi Bélának | nincs oka szégyen-1 kezni eredményein. I Üzemágvézető. A vá- 1 sárlók, a szövetke-1 zet tagjai közvetve \ mérhetik le munká-1 ját. Az áruval meg- I rakott boltok, elért I eredményeik, szilárd f vagyonvédelmi hely-1 zetük, kifogástalanul 1 dolgozó törzsgárdájuk | arról tanúskodik. 1 hogy jól irányítják a | szövetkezetei, rátér-11 mett ember az üzem- |1 ágvezető, a földmű- § ‘ vesszövetkezet fhin-11 denese. • fis

Cs. Á. 11

Tavaly márciusban alakították meg a vámosmikolai gazdák tejszövetkezetüket,, s az eltelt több mint egy esztendő alatt már bőséges tapasztalatuk van arról, milyen előnyökkel jár a dolgozó parasztok társulása. Erről beszélgettünk Hollner Alajos nyolcholdas dolgozó paraszttal, aki a tejszövetkezet megalakításának is szószólója volt és aki azóta is sokat tesz azért, hogy a szövetkezet megálljon a maga lábán és fejlődjön.

— Mi késztette a gazdákat a tej szövetkezet megalakítására? — kérdeztük Hollner Alajostól, akit lakásán kerestünk fel.

— Nagyon sok baj volt a tej átvételével. Nem lelkiismeretesen történt a zsírszázalék megállapítása s ezért a gazdák

bizalmatlanok voltak

az átvevő iránt, ügy gondoltuk, ha a mi átvevőnk veszi át tőlünk a tejet, megszűnnek a panaszok — meséli a tej szövetkezet megalakításának előzményeit.

A szövetkezet megalakításánál még nem is gondolták a dolgozó parasztok azokra az előnyökre, amelyekhez a társulással jutottak, vagy juthatnak, ha felhasználják a szövetkezés adta lehetőségeket. Egy hibát azonban elkövettek a megalakításnál, mégpedig azt, hogy továbbra is azt az átvevőt alkalmazták, akivel azelőtt sem voltak megelégedve. Nem is gyarapodott a szövetkezet. A tagok egy része be sem fizette a részjegyét, s a meglevő „tőke1’, az összeadott 500 forint is csaknem elveszett. Csupán a régi átvevő leváltásával segíthettek a bajon. Azóta meg is szűntek az áldatlan viták. A havonkénti kétszeri „zsírozáshoz” — a zsírszázalék megállapításához — most már meghívják a tejszállítókat, akik meggyőződhetnek arról, hogy milyen tejet szállítanak. A hóvégi elszámolás is pontosan egyezik. Most már nem hiány, hanem havonként mintegy 150—200 liter többlet van, ami főként abból származik, hogy a gazdák jó „bőven” megmérik a tejet.

— Milyen jövedelme van a tejszövetkezetnek? — érdeklődünk tovább.

— Az elmúlt félévben pár forint híján 10 ezer forint tiszta hasznunk van — vála-: szolja. — A ráfizetés helyett

I tehát

jelentős haszon,

s amint elmondja Hollner Alajos, ez abból származik, hogy a Tejipari Vállalat minden liter átadott tej után — a felvásárlási áron felül — 17 fillért fizet a szövetkezetnek. Ebből fizetik az átvevő bérét, szerzik be a hűtéshez szüksé ges jeget stb.

Hollner Alajosnak, amint elmondja, már tervei is van-; nak a jövedelemmel. Akad-; nak olyanok, akik a pénz ki-: osztása mellett kardoskodnak, de 6 azt szeretné, ha bérén-; dezést vásárolnának rajta a; tejgyűjtőbe, mert amit most;

Az elmúlt gazdasági év eredményei bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek magukévá tették a párt cs a kormány célkitűzéseit és egyre jobban segítik a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A termelés befolyásolására hatásos eszköznek bizonyult a termelési szerződések rendszere, ami egyre nagyobb felelősséget ró a föUlmüvesszövetkczetekre. A földművesszövetkezetek kötik ugyanis a termelési szerződéseket, melyet önállóan vagy a különböző vállalatok megbízásából végeznek, a cél az, hogy 1960-ra valamennyi területen és cikkféleségnél a földművesszövetkezetek kezébe kerüljön a szerződéskötések lebonyolítása.

A szerződéses termeltetés célja többek között az, hogy magasabb terméseredmények elérésére ösztönözze a dolgozó parasztokat. Csak így tudjuk elérni, hogy mindig több és olcsóbb élelem jusson az ország lakosságának, s fennakadás nélkül eleget tudjunk tenni exportkötelezettségeinknek. A szerződéskötés jelentős, nem lebecsülendő előnyöket biztosít a termelőknek, ezért is népszerű a falvakban.

A földművesszövetkezetek feladata, hogy a szerződéses termeléssel rávezesse a termelőket a társasgazdálkodás előnyeire, mert a társult vagy szakcsoportba tömörült gazdák több segítséget kapnak. Termékeik átadásakor például nagyüzemi felárat, a közös alap növeléséhez, a gépek beszerzéséhez kölcsönt, hiteleket. Előnyöket élveznek a társult termelők termékeik értékesítésekor is.

Komoly előnyökkel Jár a termelők részére a szerződés- kötés. A földművesszövetkezet kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját. Legtöbbször kamatmentesen előlegezi a műtrágyát és növényvédőszereket, több fajta vetőmagot ingyen kap a termelő. Ezeken kívül művelési előleget és szerződéses felárat kap a szerződést kötő. Arról talán már nem is kell beszélni, hogy a termelés így a legbiztonságosabb, hiszen a szerződéses termelőtől minden lekötött árut átvesz, a napj árnál előnyösebben, felárral.

A megye területén !s megkezdődtek a szerződéskötések. A szükséges nyomtatványok egy részét már megkapták a földművesszövetkezetek. Cukorrépára, biborherére, pannonbükkönyre, ősziborsóra és takarmánykáposztamag termelésére már kötik a szerződéseket. Ezeket a növényeket most időben el lehet vetni, méghozzá jól előkészített talajba.

Ezekben a napokban a földművesszövetkezetek termelési felelősei gyakran felkeresik a termelőket, mind az egyéni gazdákat, mind a társulásokat, szakcsoportokat. Az előrelátó gazda nem várja be a szerződéskötőket, hanem maga megy el a szövetkezet irodájába, sőt egyes cikkek termelésére társulásra szövetkezik gazdatársaival. Előnyös, hasznos a szerződéskötés mind a gazda, mind az ország számára, ne mulassza el az alkalmat sem a földművesszövetkezet, sem a termelők.

A Duna menti erdőkben már hallható a szarvasbőgés Szeptembsi bea kstszaihiísi nyugatnémet vadász érkezik hazánkba

Azt erdők karcsú királyai, a szarvasbikák nászukat az ősz Nején, szeptemberben tartják, de a Duna menti és a Pilisi erdőkben éjfél tájban már hallható visszhangzó bőgősük. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadászati osztályánál elmondották, hogy a szeptemberi szarvasvadászat sikere érdeké- ■' ben minden nagyvE-das területen augusztus 25-től október 1-ig j szüneteltetik az erdészeti munkákat, hogy ne zavarják a va- j dat. Az ódéi szeptemberi szarvasbika-vadászatra egyébként 220 nyugatnémet vadász is érkezik hazánkba, s a magyar vadászokkal együtt mintegy 439 szarvasbikát ejtenek el,

iiiiiiiiitiiiiiiitiiiiiiiiiiitmiiitiiiiiiiimiiiiiHiiiiMiiiiiiimiiitiittiHmiiiiiiiiiiimiiiimiiHitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimtiiiifiiiiiinitti

AZ ÜZEMÁGVEZEIŐ

! A fővárosi lakosok | fi nem nagyon is- ! merik ezt a foglal- | kozási ágat: üzem- | ágvezető. A vidé- ! leiek, ahol földmű- | vesszövetkezeti bol- ! tok vannak, — és | ilyenek mindenütt | vannak — naponta | találkoznak nemcsak | a megnevezéssel, ha- | nem művelőjével, az | üzemágvezetővel is. | Nehéz lenne megha- | tározni, hogy mit is | csinál az üzemág- | vezető. Egyszerűbb 1 és helyesebb, ha a | megye egyik legjobb 1 üzemágvezetöjéhez | fordulunk válaszért. | Maglódon találtunk | rá, a Maglód és | Vidéke Körzeti Föld- | művesszövetkezetnél.

| Brünyi Bélának hív- \ják, 37 éves és öt | év óta megszakítás I nélkül üzemágveze- | tősködik Maglódon | és Ecseren. Állan- | dóan úton van, jár- 1 ja a községeket, | gyakran felugrik | (majdnem szó sze- ! rint értendő) Budaipestre, mert nagyon | kevés ideje van, a | munka meg sok, | sőt rengeteg.

1 — Mert mindene- lsek vagyunk in- | kább — mondja kér- | désünkre. — Nem | rossz értelemben | mondom, mert na- | gyón szeretem mun- | kamat, hivatásnak I fogom fel /eiadakihasználnak, az a Tejipari Vállalaté. Onnan kapták kölcsön, ügy gondolkodik, hogy a közös vagyon létesítése még közelebb hozná egymáshoz a szövetkezet tagjait. Bízik abban, hogy a többség az ő javaslatát fogadja el. .

A tejszövetkezet működéséhez nemcsak a tejgyűjtő berendezés kölcsönzésével ad segítséget a Tejipari Vállalat. Nemrégiben küldtek fölözőgépet is. A gazdálkodáshoz jól értő Hollner Alajos lelkendezve beszéli el, milyen nagy jelentőségű lesz a tej fölözése.

— A sovány tejet így visz- szakaphatjuk, amit a növendékállatok itatására használhatunk fel — mondja.

De amint hallatszik, a helyi termelőszövetkezet a felesleges fölözött tejből bármilyen nagy mennyiséget átvesz. A fölözőgép beállításáról is a soron következő közgyűlésen döntenek majd a tagok.

Amint a pénztáros szavaiból kitűnik, a tejszövetkezet megalakítása, illetve ennek eredményes működése újabb kedvező feltételeket teremt a község dolgozó parasztjainak a jól jövedelmező gazdálkodásihoz. Ha csupán azt vesz- szük számításba, amit Hollner Alajos mond, vagyis azt; ha a mangalica sertés tenyésztése helyett az értékesebb fehér hússertés nevelését és hizlalását honosítják meg a községben, jelentősen növekedhet jövedelmük.

A tejszövetkezet az alacsonyabb típusú formák közé tartozik és amint látni lehet,

mégis lehetőséget nyújt olyan újabb és

újabb kezdeményezések

megvalósítására, amelyekre egyedül, összefogás nélkül nem lennének képesek. íme, egy újabb lehetőség:

Vámosmikola az Ipoly menti tájegységhez tartozik, ahol régebben kitenyésztették már a híres ipolyvölgyi szarvas- maríhafajtát. Az elmúlt években folytatott helytelen gazdaságpolitika következtében azonban sókat romlott ennek az értékes tájfajtának a minősége. A márciusi közgyűlésen szóba is került a céltudatos tenyésztői munka megkezdésének szükségessége. Ehhez az első lépés a törzskönyvezés bevezetése és a kiváló apaállatok beszerzése lenne. Kéréssel is fordultak az illetékes szervekhez, hogy támogassák őket e törekvésben. Remélik, hogy a hasznos javaslat meghallgatásra talál, s az ipolyvölgyi szarvasmarhatenyésztés visszaszerzi régi hírnevét.

A vámosmikolai tejszövetkezet szövetkezeti mozgalmunk egyik értékes hajtása, amely fejlődik, erősödik, s amely már-már gyümölcsöt is hoz, mert ebben a községben is vannak olyan dolgozó parasztok, mint Banda Lajos, a tejszövetkezet elnöke, Hollner Alajos pénztáros, és még jónéhányan, akik lelkes hívei a paraszti összefogásnak, a többtermelésnek.

Mihók Sándor