Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

1958. AUGUSZTUS 20. SZERDA fH» MEorci iiCirluít Köztársasági díszletekkel körülvett elnöki trón... Mi rejlik q gqulleista alkotmánytervezet mögött? Franciaországban a legutób­bi napokban a háború utáni legjelentősebb választási küz­delem vette kezdetét, amely sorsdöntő lelhet a IV. Francia Köztársaságra nézve: a fran­ciák millióinak arról kell vé­leményt mondaniok, hogy elfo­gadják-e a De Gaulle-kormány által lkidolgozott új alkot­mányt, vagy sem. A Francia Kommunista Párt kezdettől arra szólította fel a franciákat, hogy a szeptember 28-i szava­záson „nem“-mel feleljen a kormány kérdésére és utasítsa el De Gaulle tervét, amely az 1946-os köztársasági rendszert nemcsak „összekeverné” a mo­narchiával, hanem a parla­ment kikapcsolásával lényegé­ben „elnöki diktatúrát“ terem­tene, amely — minden szépítés ellenére — hasonlítana a fa­siszta Franco tábornok dikta­túrájához. Miért vált sürgőssé De Gaulle-nak a szavalás? A Francia Kommunista Párt leleplezi a gaulleista alkot­mánytervezet valódi céljait, s szónokai rámutatnak arra, miért vált hirtelenében oly sürgőssé az eredetileg október­re tervezett népszavazás vég­rehajtása, Miért hozta előre a szavazás időpontját De Gaulle? A tábornok-minszterelnök ar­ra számít, hogy a szocialisták­nak (akik szeptember elején tartják kongresszusukat s azon döntenek az alkotmánytervezet iránti állásfoglalásukról) és a radikálisoknak (akiknek szep­tember közepén lesz kongresz- szusuk) nem lesz majd elegen­dő idejük a minden bizony­nyal bíráló, vagy eluta­sító állásfoglalásuk országos propagálására. így szándéko­zik De Gaulle híveket nyerni magának, mert addig is teljes aooarátussal dolgozik Sous- telle által vezetett kormány- propaganda — a rádió és a te­levízió, a sajtó nagy része — amely De Gaulle-t szinte min- denekfelett állónak hozsan- názza, mintegy előkészítésként az elnöki trónra .: a A Francia Kommunista Párt mellett azonban máris egyre sokasodnak azok a szervezetek és politikusok, akik védelmére kelnek a köztársasági alkot* imánynak és elutasítják a „mo­narchikus köztársaság“ terve zetét. A kommunista párt mel­lett máris elítélte a „diktatúra alkotmányát“ a szocialista bal­oldal uniója, a szocialista párt kisebbségi balszárnya, s a Mendes-France és a Dániel Mayer által alakított Demokra­tikus Erők Uniója, stb. Még a burzsoá lapok közül ts több elismeri, hogy a tábor­nok alkotmánya eddig aligha szerzett hívéket magának a nép között. A polgári pártok egy része is egyre nyíltabban 'hangoztatja fenntartásait, sőt, De Gaulle híveinek körében is elhangzanak csípős bírálatok az alkotmánytervezetről. Érde­mes idézni a Le Monde című ismert, tekintélyes polgári la­pot, amely hasábjain vitát ren­dezett a tervezetről s ennek keretében neves jogászok is­mertették bírálataikat. A lap hangsúlyozza, hogy a gaulleis­ta alkotmány „köztársasági díszletekkel körülvett elnöki trónt“ emel majd. A tábornok a „maga méreteihez1' igazítja az új alkotmányt Valójában mi rejlik az alkot­mánytervezetben és milyen célok húzódnak a tervezet mögött? A IV. Köztársaság alkotmá­nyának „reformjával” — vagyis a parlament „félreállí- tásával” — már a megelőző kormányok is sokat foglalkoz­tak, s esetenként sikerült is lecsípni valamit a parlament jogköréből. A baloldali pár­toknak azonban sikerült köz­belépniük, miig az idén június elsején a nemzetigyűlés meg­hátráló többsége, a szocialis­ták árulásával átjátszotta a hatalmat a „hosszú tábornok­nak”, aki, amint ismeretes, az algériai puccsisták útján került a miniszterelnöki székbe. De Gaulle nyomban hozzálátott, hogy a „maga méreteihez” igazítva, új alkotmányt dol­gozzon ki, s — miután a telj­hatalmat már amúgyis meg­szavaztatta a maga számára, a parlamentet pedig „véglege­sen szabadságoltatta” — most mindent megtesz, hogy meg­szavaztassa saját magának a diktatórikus jogokat biztosító alkotmányt. Minden hatalom az elnök kezében Az alkotmánytervezet leg­jellemzőbb vonása az a rend­kívül széles — és csak diktá­toroknál ismert — hatáskör, amellyel az államfőnek ren­delkeznie kell. A reakciós la­polt természetesen nem rejtik véka alá, hogy az elnöki funk­ciót De Gaulle magának tarto­gatja, és decemberben vagy jövő év januárjában bevonul az elnöki palotába, annak a René Cofy-nak helyébe, aki őt a miniszterelnöki székbe tette... Az új alkotmány értelmében az elnököt hét évre választa­nák s joga volna nemcsak a miniszterelnököket és a mi­nisztereket kinevezni, hanem feloszlatni a nemzetgyűlést is. Ráadásul az elnököt nem a parlament választaná, hanem elektorok — pontosabban: a városi, a megyei tanácsolt, kül­dötteinek és a tengerentúli te­rületetfc képviselőinek bővített kollégiuma. Az elnök ezenkí­vül nemcsak ratifikálja, hanem ő is tárgyalja meg a nemzet­közi szerződéseket, s egyben a fegyveres erő parancsnokaként ellenőrzi az egész hadsereget. A tervezet 14. cikkelye szerint, „ha a körülmények úgy kíván­ják”, joga van bármilyen in­tézkedéseket megtenni, s min­den törvényhozó és végrehajtó hatalmat saját kezébe ragad­hat. Vagyis: az elnök telj­hatalmú diktátor.,. A kommunista párt feloszlatását tervezik Minden tekintetben meg­nyirbálnák a nemzetgyűlés ha­táskörért, amely ezután csak valamiféle „elvi" törvényeket hozhat, hiszen a gyakorlati in­tézkedéseket a kormány ren­deletéi képezik. Csökkentük a parlamenti tagok számát, el­leniben növelik a jelenlegi Köztársasági Tanács helyébe lépő Szenátus hatáskörét. Ezenkívül még számos antide­mokratikus intézkedést tartal­maz az alkotmánytervezet, amelyeknek lényege: kikap­csolni a népet az ország sor­sának eldöntéséből, s kikap­csolni a kommunista pártot, a reá szavazó ötmillió francia választópolgárt. Ebből a célból azt tervezik, hogy csak az úgy­nevezett „nemzeti pártok“ mű­ködését engedélyezik, s De Gaulle szerint a kommunista párt, a munkások és a haladó franciák pártja „nem nemzeti párt.’1 Valójában az a céljuk, hogy minden pártot felszámol­janak. s csak egyetlen párt működne — De Gaulie pártja, az elmúlt években kudarcra jutott Francia Népi Tömörülés. A köztársaság híveinek egységére van szükség A demokráciát és a köztár­sasági intézményeket tehát nagy veszély fenyegeti Fran­ciaországban, s az alkotmány­tervezet elleni harcban döntő jelentőség/, van az összes köz- társasági erők összefogásának, még a szavazás előtt. Sebes Tibor \ TASZSZ a nyugati hatalmak új javaslatáról nevezik „a béke fenntartásá­ra.*’ Egy további pont felkéri az ENSZ főtitkárát, tanulmá­nyozza tovább az arab orszá­gok gazdasági fejlesztésének problémáit. o & mmmim kis hitei AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG békeharco­sainak küldöttsége a szovjet békeharcosok meghívására há­rom hétig vendégeskedett a Szovjetunióban. A küldöttség hétfőn visszautazott hazájába. A NÉPI DEMOKRATIKUS országokban rendezendő elő- adókürút gondolatával foglal­kozik Paul Robeson. A MACASSARI RÄDIÖ bejelentette, hogy 3000 indo­néz lázadó csatlakozott az észak-celebeszi kormánycsapa­tokhoz. A közlemény szerint a lázadókat egy őrnagy vezette és a legutóbb elfoglalt Tomo- hon városában csatlakoztak a kormány erőihez. KEDDRE VIRRADÓ ÉJ­SZAKA heves földrengés ráz­ta meg Nahavandot, Irán egyik északkeleti községét. A föld­rengésnek a hírek szerint száz halálos áldozata és több sebe­sültje van. Gromiko találkozott Dullesszal A. unió főn A. Gromiko, a Szovjet­külügyminisztere hét­megbeszélést folyta­tott J. F. Dullesszal, az Egye­sült Államok külügyminiszte­rével. A megbeszélésen az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának munkájával fog­lalkoztak. A szovjet és az angol [fcSZ-küldöttség találkozója Selwyn Lloyd, Nagy-Britan- nia külügyminisztere augusz­tus 18-án villásreggelit adott az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakán részvevő szovjet küldöttség tiszteleté­re. A villásreggelin eszmecse­re folyt az ülésszak munkáját érintő kérdésekről. A találkozón szovjet rész­ről jelen volt A. A. Gromiko külügyminiszter, V. A. Zorin külügyminiszterhelyettes, A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője. Ami megváltozott... nők minden megváltozott w nálunk tizenhárom esz­tendő alatt, nagyot fordult ná­lunk és velünk a világ. Mégis, ami a legfontosabb: megválto­zott nálunk az emberek lelke. A tizenhárom év lekoptatta, leolvasztotta az emberi lélek­ről azt a kérget, ami nemzedé­keken át öröklődött és vasta­godott rajta a régi világban. Mert a lélek is eVkérgesedilk, nemcsak a tenyér vagy a talp bőre. Hallottam, hogy afrikai bennszülöttek mezítelen talp­pal lábalnak át parázson, tüs­kén, borotvaéles köveken. Megszokták. Talán már a csecsemők is ujjnyi vas'ag kéreggel a tal­pukon jönnek a világra. Mint ahogyan mi is meg­aláztatásokra, kiszolgáltatott­ságra, tűrésre születtünk húsz, harminc, ötven évvel ezelőtt. Megkérgesedett lélekkel. Talán ösztönös védekezés­ként a hántások ellen. Talán megéreztük: a lélek­nek ez a. kérge, közönye véd meg bennünket — ép eszünket — mindattól a szörnyűségtől, ami a tőkés renddel együtt jár. Másként beleörültünk volna a társadalmi igazságtalansá­gokba. És napi gondjaink közepette, a kenyérhajsza robotjában fel sem figyeltünk olyasmire, mint a frankhamisítási botrány (az egész magyar kormány benne volt) vagy mint a hamis cső­dök tömege, a sikkasztások légiója, a protekcionizmus burjánzása... Ugyan kinek tűnt volna fel, ki nyitott volna szájat — né­hány kommunista kivételével —, hogy a gyárigazgató aligaz­gatói székbe tessékeli fiát, sógorát, vejé<t, unokaöccsét — szinte minden le- és felmenő­jét? Ugyan hányán akadtak fény azon, ha egy parlamenti képviselő hosszan szónokolt valamilyen építkezés vagy vállalkozás érdekében — amelynek sápját ő maga fö­lözte le? A legnagyobb erkölcstelen­séggel: a kizsákmányolásra épült rendszerrel együtt bur­jánzó, ilyen, viszonylag ap­ró erkölcstelenségek és vissza­élések igazán nem szúrtak és nem szúrhattak szemet. rj^l T(ejfaény­A megkérgesedett lelkű ro- botos milliók füléhez el sem jutottak a hírek, vagy ha el is jutottak, csak le­gyintettünk: eh, eggyel több vagy kevesebb, hát nem mindegy? izenhárom esztendő kel­lett ahhoz, hogy meg­változzon a lélek. Emberek, akik régen szem­rebbenés nélkül taposták a tüzes parazsat, nézték és nyögték az úri osztály bű­neit, panamáit, ma már fel­szisszennek, ha apróka szálka akad a talpukba. A protekcionizmus, a. kéz- kezet mos politika, az öcsém- bátyámkodás és a többi a felháborodás viharát zúdítja a bűnösre. Vajon miért keltett elemi erejű felháborodást például a ceglédi tanács vb-titkárá- nak és társainak visszaélése? Ilyen talán nem volt a múlt­ban? De igen. Csakhogy.. Csakhogy az emberek lei­kéről már lefoszlott a 'közöm­bösség kérge. Érezzük, és egyre inkább tudjuk (ez a tudatosság több, mint az ösztönös megérzés), hagy mindenféle visszaélés — a nagy és a kicsiny egyaránt — idegen a mi társadalmi rendszerünktől, pontosan any- nyira idegen, amennyire vele­járója volt a Horthy-rendnek vagy a ferencjóskai „boldog békevilágnak”. Ozerkesztőségünkbe, a ta- nácshoz, a népi ellen­őrzési bizottságokhoz naponta levelek tucatjait hozza a pos­tás visszaélésekről vagy vélt hibákról. Talán több manapság a hi­ba. mint régen? Sokan ezt mondják, és az emberek er­kölcseinek lazulásáról, a vi­lág elfajzásáról fecsegnek. Nincsen igazuk. Kevesebb a hiba, a vissza­élés, a bűn — de a kevesebbet inkább észrevesszük, mert idegenek tőlünk, idegenek a rendszertől, idegenek meg­változott világunktól. Vannak, akik egyik-másik visszaélést mosni igyekeznek. Például: „Ez nem protekció — mondják a szerecsenmosda- tók —, hanem szocialista össze„ köttetés...” De hiába, mert az emberek | ma már el tudják választani az | olajat a víztől, az összeköttetés | jogosultságát még akkor sem is- | merik el, ha meghatározása elé | odabiggyesztik a „szocialista” | szócskát. | A protekcionizmus protek- | cionizmus marad, ha más el- ! nevezésbe is öltöztetik. | Idegen tőlünk. J T)íQdn a kommunisták vol- \ L\. tak azok, akik összefog- \ tak, hogy megdöntsék az eresz- tökeiben recsegö-ropogó élkor- \ hadt rendet, minden velejáró- íjával együtt. \ A munka azonban még nem \ fejeződött be. A kommunistáktól azt vár- \ jók, hogy ma, a megváltozott ívilágban is verekedjenek min­iden, a régi világból ránk ma- I radt terhes örökség ellen. Régen üldöztetés volt az osz- itályrésze annak, aki ezt tetté. Ma elismerés és megbecsii- \ lés \ És ami ennél is lényegesebb: .a visszaéléseik ellen harcoló \ kommunista bizonyságot tesz. \ Bizonyítja azt, hogy a mi vilá- \ gunkban megváltoztatott kön- \ tösben, átmázolt cégér alatt i sem tűrjük meg az új világtól idegen jelenségeket. Bizonyítják, hogy hozzánk, új világot építő emberekhez, kommunistákhoz beszélt Tóth Árpád költőnk, amikor „Az új isten”-hez fordult: H l ÜZLEA TE TÜ táncosnő. 48. Vége a karfiőlnak. 49. Ária. 50. Y. D. 51. Nagy kutya­fej. 53. Nem mindenütt családfő. 55. Életet kiolt. 56. Az összeadás jele. 58. ,,K”. 59. A társaságában, éktelenül. 61. Idei, terv, ötlet. 67. Fizikai ok. 68. Munkaidő után is dolgozó. 69. Munkadij távirati nyelveli. 70. Nem pénzért sportol. 71. Gödöllői Atlétikai Kör. 72. Pesti üzem. FÜGGŐLEGES: 1. Hazánk közép­kori latin neve. 2. Német hivatal. 3. Tagadósző. 4. Vulkán az An- tarktiszon. 5. A mai naptól. 6. Pesti vásári rövidítő*, 7. Ez min­C$1 KE JÓKEDVŐO Beküldendő a keresztrejtvényben | szereplő mondás, valamint a betű- = rejtvények megfejtése 1958. augusz-f tus 30-ig. A helyes megfejtők kö-f zött értékes könyveket sorsolunk! ki* | „Legyen szavad teremtés új igéje, Formáld át sáros, bűnös ócska bolygónk. Mit elrontott sok régi, úri isten, Te isteneik közt új és proletár, Formáld boldoggá pörölyös kezeddel, — Emelj minket roppant tenyereidre Es a magiad képére gyúrj át minket!” Garami László | VÍZSZINTES: 12. Ausztráliai | bennszülöttek hajitófegyvere. 13. | Eltűnik arcából a vér. 15. Figyel- = meztet. 16. Valami — németül és | fonetikusan. 18. Kerek szám, fo- I rlntban is tekintélyes summa. 19. iz. G. 20. Finn város régi neve, Imost Turku. 21. Jugoszláv folyó. = 23. Én — latinul. 24. Szövetkezik. 126. Sorszélek. 27. Hajdanában- I danában. 29. Átlagon jóval felüli, i 30. A nylon ez Is többek között. ! 33. Hátsó-Ázsia? 35. A régi görö- Igöknél a Föld Istennője. 36. Féle­llem? 37. A Dunakanyar bármely i pontjáról elmondhatjuk. 44. Erté- s kési tette, 45. Elgázolja. 46. Japán ' Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésén részvevő kanadai, colombiai, dán, libériái, nor­vég, panamai és paraguayi küldöttség határozati javasla­tot terjesztett elő, amelyet tu­lajdonképpen az Egyesült Ál-., lamok és Anglia küldöttsége = dolgozott ki együttműködve a I norvég küldöttséggel. Az | Egyesült államok és Anglia I azonban taktikai megg'ondolá-| sokból elhatározta, hogy nem | szerepel hivatalos társszerző- | ként. Az új javaslat nem követeli í az amerikai és az angol csa- | patok kivonását Libanonból. | illetve Jordániából, sőt eg'yál- 1 talán említést sem tesz e csa-1 patokról. A javaslat e nyilatkozatra | utalva tulajdonképpen elismeri | az aigresszorok jogát, hogy ma-| guk határozzák meg a csapa-1 tok kivonásának feltételeit. | ugyanakkor szentesíti a csa-1 patok jelenlétét Libanon ési Jordánia területén, mindad-1 dig, amíg maga az Egyesült 1 Államok és Anglia nem jut | arra a véleményre, hogy fel- 1 tételeik teljesültek. Más sza- | vakkal: a határozati javaslat I az agresszorok kénye-kedvó-1 re bízza a döntést a csapatok | kivonásának kérdésében. A határozati javaslat egyik | pontja felszólítja az ENSZ tag. | államait, tartózkodjanak olyan | lépésektől, amelyek fenyege-1 tik bármely állam függetlensé- | gét vagy területi épségét vagy 1 polgárháborút szítanak. A ja— | vaslat általános összefüggésé-1 ben ez a pont tulajdonképpen | megismétlése az Egyesült Arab | Köztársaság ellen emelt alap-1 tálán vádaknak és közvetett | igazolása az Egyesült Államok | és Anglia eljárásának. A határozati javaslat felkéri | az ENSZ főtitkárát, tegyen | „olyan gyakorlati intézkedése | két, amelyeket az érdekelt 1 kormányokkal való tanácsko-| zás nyomán” szükségesnek | tart. A következő pontból ki- | tűnik, hogy az egyik ilyen 1 „szükséges intézkedés’1 az f ENSZ rendőrségének megala- | kítása lenne. Ezt szégyenlete-1 sen „az ENSZ tartalékerőinek” I den becsületes embert sért. 8. Nye­rés-vesztés mellett ezt is csinálja a kártyás. 9. Csak félig dáma? 10. A máj termeli. 11. Durva javító- eszköz. 14. Ideg-végződés? 17. Ital és egy férfi, aki issza. 20. A hasáb belülről! 22. Asszonyjelölt. 23. Téli jelenség a Balatonon. 23. Magam. 31. Ö. A. S. 32. A kereskedelem egyik fajtája, magyarul: kettesben, 34. Amerikai krokodil. 38. Szláv- nyelvű összetételekben: erőd-vá­ros. 39. Ami minden Uhuiban egy­forma. 40. Fej nélkül ható? 41. V. E. A. 42. A társadalmi szoká­soknak megfelelő. 43. Félig kimé­ri? 47. Szerelmetes megszólítás. 49. Régi énekes. 52. A Volga egyik mellékfolyója. 54. Szünet, ismert görög szóval. 57. Fruska- .... — szigethegység a Duna jobbpartján. 60. A. T. 62. Tölgyfa fajta. 63. Arab törzs volt. 64. Kézimunkázik. 65. Levelet készít. 66. Posztófajta. ,,PER”-ES BETÜBEJTVÉNYEK: A MAGÁNYRÓL GOETHE intelmét tolmácsoljuk azok részére, akik félnek a magányosságtól (vissz. 1. és függ. 12. sorokban).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents