Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-20 / 196. szám
1958. AUGUSZTUS 30. SZERDA föirlap 3 Szervezett arankairtás a lucerna- és vöröshere-táblákon Kábái János hajnaltól délig egy mázsa kagylót gereblyézett össze Megállapították a votőmagcsere feltételeit A hanyag termelőket felelősségre vonják Az aranka évről évre súlyos károkat okoz legértékesebb takarmánynövényeinkben, különösen a lucerna- és vöröshere-táblákon. Az aranka nem csupán a zöldtakarmány vagy szénatermés mennyiségét csökkenti és minőségét rontja, hanem a magfogást is veszélyezteti. A növényvédelmi szervek ! kezdeményezésére az idén az ország minden megyéjében szervezetten fogtak a termelők az arankairtáshoz. A határjárások során megállapították a szakemberek, hogy a fertőzési arány 10—60 százalék közötti, s az előző évekhez képest javult az aranka elleni védekezés. Voltak azonban megyék, ahol több száz termelő ellen szabálysértési eljárást kellett indítani a védekezés elhanyagolása miatt. 88 kiló napraforgóért cserélhetnek a termelők. A csere-igényt a helyi tanácsoknál kell bejelenteni. A vetőmagot a legközelebbi állami felvásárló-telepeken vehetik át a gazdák. Pénteken Kiskunhalason sorsolják a lottót A lottó 34. játékhetének sorsolását augusztus 22-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel, Kiskunhalason, a szabadtéri színpadon tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Az új kerítésépítéssel egy időben a monori erdői KISZ- fiatalok egy másik csoportja a hepe-hupás sportpályát hozza rendbe. Homokkal töltik ki a gödröket, mélyedéseket .ittiMinitiiiHimmiimiiiiiuitmniiiiimiiiiiiimmiimiimmimfiiHiiiiiíimiiiiiiiiiiiiiiiiiit Új típusú teherautó A moszkvai Lihacsov-autó- gyárban rövidesen megkezdik a „ZIL—157” típusú teherautók sorozatgyártását. A „ZIL—157” típusú teherautót 104 lóerős motor hajtja. Legnagyobb sebessége óránként 65 kilométer. A gépkocsi elsősorban óriási teljesítőképességével tűnik ki. Kerekeit speciális félnyerges, a rendesnél szélesebb autógumikkal szerelték fel, amelyekben a nyomást a vezetői fülkéből lehet szabályozni. Nehéz terepviszonyok között — homokos, havas, mocsaras vidékeken — a sofőr hetedére csökkentheti a nyomást. Emellett a gumi szélessége kiterjed, s ezáltal a talajra gyakorolt nyomás csökken. Az új teherautó rövidesen kiszorítja majd a népgazdaságból az eddig használt „ZIL—151” teherautókat. 1 A kormány az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy mennyiségű fémzárolt, nemesített vetőmagot bocsát csereakció keretében a termelők rendelkezésére. A csere feltételei az elmúlt évihez viszonyítva némileg módosultak: szokvány vetőmagért általában 10 százalékos felárral cserélnek nemesített vetőmagot. | Azonos fajta termény hiányá- | ban másfajta kenyér-, vagy | takarmánygabonáért is lehet | vetőmagot cserélni, de a | hiányról a helyi tanácsnak 1 Igazolást kell adnia. A Földművelésügyi Minisz- | térium közlése szerint a csere | feltételeit az alábbiak szerint | állapították meg: 100 kilogramm nemesített, | fémzárolt búza-vetőmagot 110 | kiló szokvány búza, 121 kiló 1 rozs, 110 kiló takarmányrépa, f 08 kiló sörárpa, 121 kiló zab. I illetve 110 kiló májusi mór-1 Zsoltban számított kukorica | ellenében cserélhetnek a gaz- í dák. I 100 kilogramm fémzárolt, | nemesített rozs-vetőmag cse-1 reértékét 100 kiló búzában, | 100 kiló takarmányárpában, | 81 kiló sörárpában, 110 kiló | zabban, 100 kiló májusi mor-| Zsoltra átszámított kukori- | cában, illetve 81 kiló napra-1 forgóban állapították meg. | 100 kilogramm nemesített | takarmányárpát, 88 kiló sör- § árpáért, 110 kiló búzáért, 121 | kiló rozsért, 110 kiló májusi | rr.orzsoltnak megfelelő meny- I nyiségű kukoricáért, illetve 1 J\/I ilyen egyszerű szó és mi- f'-í lyen felmérhetetlen a jelentősége. Hányszor elmondtuk és leírtuk már, hogy az alkotmány életiünk alapvető törvénye. De tudjuk-e. érezzük-e, mit jelent ez valójában? Csak akkor érthetjük meg alkotmányunk mélységes tartalmát, ha sorait olvasva saját családunk életére gondolunk, megvizsgáljak, hogy alkotmányunk tükrében mennyit változott a saját és hozzátartozóink élete. Az alkotmány ott van minden családban, csak meg kell lelni, figyelni rá és gondolkozni felette. Lehetett volna-e például a ráckevei Kovács-család 12 gyermekéből valami más. mint cseléd, ha nem lesz szabad hazánk, ha nem születik meg a dolgozó nép alkotmánya? Amint az egykori falusi altisztek, Kovács bácsi sem tudta volna taníttatni gyermekeit. Nem tudta volna akkor, de tudta a felszabadulás után. Tudta, mert lehetőséget adott ehhez szabad életünk, alkotmányunk. a család ipari munkás családdá vált. Szakmát tanultak a gyerekek. Most három gyerek dolgozik otthon, Kovács bácsi nyugdíjat lkettő. Szépen keresnek a gyerekek. Négy csa Ud — és az alkotmány A 19 éves Magdi, aki a villanyszerelő szakmát tanulta, 1600 forint körül visz haza. Károly motorszerelő a Csepel Autógyáriján, keresete körülbelül 2000 forint. Gyula szintén a Csepel Autógyárban dolgozik. Gépkocsivezető. O is megkeresi a kétezer forintot. Testnevelési főiskolát végzett Kálmán, aki most az ifik bizalmából járási KIS'Z-titkár. Az egykori altiszt gyermekei emberek lettek, talpig becsületesek, a társadalom megbecsült tagjai. Olyan az otthonuk, mint egy kis paradicsom. Szorgalmas emberek. Rendes megélhetésükön kívül szép ruhám, cmőre, bútorra és egyébre is jut. Dőzsölésre persze nem telik, de nem is vágynak rá. íme, így tükröződik egyetlen család életében az alkotmány 45. paragrafusának első bekezdése: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka menyryiségének és minőségénekmegfelelő díjazást.” a Kiskunsági Állami Gaz- -f* dóságban dolgozik az egykori cselédember, Szalai István. Hetedmagával él. Hárman dolgoznak a családból: apa anya és egyik fiú. If). Szalai István nem dolgozhat az állami gazdaságban. Más elfoglaltsága akad. Egyetemre jár. Orvos lesz. Igen, orvosnak készül — az egykori cseléd fia. Apja csak néhány elemit járt. pedig eszes gyerek volt, tudott volna tanulni. Tanulhatott akkor a cselédember gyermeke? Ha nem veit eszes, azért nem engedték iskolába, ha eszes volt. akkor meg azért, mert kiderült volna, hegy az úri csemeték nem egyedül hivatottak a tudományok birtoklására. Ma már természetes, hogy orvosnak készül egy állami gazdasági dolgozó fia, mert ahhoz van kedve és tehetsége. Természetes ez, mert alkotmányunkban olvasható e vár szerény szó: „A Magyar Népköz- társaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát” jnannerth Géza bácsi 1927 ■*-* óta, aráikor a gyár létesült, dolgozott a Budakalászi Textilművekben. Azért „dolgozott”, mert ma már nyugdíjas. Az idén hagyta el a gyárat. Nem szakadtak meg a kapcsolatai az üzemmel. Itt dolgozik Tibor fia, aki a mi rendszerünkben lett művezető. A gyárban dolgozik Tibor felesége. aki készáru minősítő az expedícióban. Géza bácsi asz- szonylánya. Vetróné a gyár munkásellátási osztályának vezetője. Ők vették át apjuk örökét, miután ő sok-sok évi fáradságos munka után nyugdíjba ment. Az idős muníkásember nem szorul gyermekei anyagi támogatására, mert 1100 forintos nyugdíjából szépen megélnek. Ez is természetes, mert az alkotmány kimondja: „A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.” * 7\7 ern egy nyárban dolgozik f ’ Dobos Istvánná szövőnő és férje. Nemrég házasodtak össze. Nagyon szerettek volna együtt üdülni. Elintézték nekik. A boldog ifjú házasok együtt kaptak beutalót a Balaton mellé, kéthetes üdülésre. Ez is magától értetődik, hisz az alkotmány törvényerejűén meghatározza: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát." T? zer, meg ezer példát lehet- A-J ne így tovább sorakoztatni Valamennyi család életében megtalálhatjuk az alkotmányt. Mindannyian természetesnek vesszük ezt. Természetes is. Mégsem árt. ha mérlegre tesszük régi és mostani életünket és lemérjük a különbséget. Gyarapodásunkat látva tudjuk csak igazán értékelni azoknak segítségét, akik lehetővé tették, hoqy szabadon élhessünk. Egyszerű, bordófedelű könyvecske. Mennyi drága vér folyt el azért, hogy megszülethessek és törvénybe foglalja a nép hatalmát! Amikor saját életünk változásait vizsgáljuk, hajtsunk fejet a hősök előtt, akik kezünkbe adták alkotmányunkat. F. L PAK5I BEFŐTT-ÚJDONSÁGOK A Paksi Konzervgyárban az idén először készítettek bon- fcon-meggyet a cukrászati üzemek részére. Újdonság a diny- nyebefőtt is, amit eddig nem készítettek- az üzemben. A befőtteket az idén a fogyasztók kívánságára nem ötliteres, hanem literes üvegekben hozzák forgalomba. Hasonlóan literes üvegekbe kerül a savanyított csemegeuborka is, amelyből az Idén negyven vagonnal készítenek. CLj helyett levegő Manfréd Wildmann amerikai repülőgépszakértő mérnök sikeres kísérletekről számol be, amelyeknek során különféle típusú golyóscsapágyaknál kenőanyagként olaj helyett levegőt használ. A csapágygörgők vékony réteg levegőn vagy gázon „lebegnek” és a -gyors mozgás következtében keletkező levegő megakadályozza a csapágyigörgők súrlódását. Ez a módszer nemcsak tökéletes működést biztosít, hanem egyúttal gazdaságos is, mert feleslegessé teszi a kenőolajcserét és a csapágyak tisztítását. ÖNKÉNTES SEGÍTŐK Kagylóból — kenyér Hogyan dolgozik a dunai kagylóhalász? A Duna fenekét gereblyézik, ezzel keresik meg a kenyerüket azok a ladikosok, akikkel a soroksári Duna- ágban találkozom. Dunai gyöngyhalászok tulajdonképpen, de magukat szerényen csak kagylószedőne-k mondják. Pedig a kagylóból, amit kiemelnek, gyöngyház készül, habár csak szürke, vagy esetleg barnafekete csíkokkal tarkázott távoli, édesvízi unokatestvére a tenger fenekén lapuló és vagyont érő, gyöngyöt izzadó kagylóinak. Héja, amit házának is nevezhetünk, belülről a szivárvány színeiben pompázik ennek is, annak is. Igaz, a valódi gyöngy- kagylóból készült gyöngyháztárgy értékesebb, de egyik is csak olyan, mint a másik, bizony meg nem különböztetem és nem is akarom. Gyöngyháznál engem inkább érdekel az ember, aki kagylót szed a mindennapiért. Nehéz kenyér a kagylószedőé. annyit a partról is látni. Ott áll ladikja orrában, éktelen hosszú, hét-nyolc méteres rudat markol mindkét kezével, teljes erővel lenyomja a meder fenékére, fél pereiig ide-oda húzkodja, aztán kiemeli. A rúd végén a széles, legalább egyméteres vasgereb- lye fogai közül iszapos víz folyik vissza, de fennakad benne a pénzt érő kagyló. Egy- egy húzásra hat-nyolc darab mindössze. A ladik fenekén lassan mégis halomra gyűlik a zsákmány. A parthoz legközelebb halászóval elbeszélgetek, s hogy jobban halljuk egymást, evezőhöz ül, közelebb hozza a ladikját. Kábái Jánosnak hívják. Dömsödön lakik — még a közelebbi címét is megmondja — Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Csak négy esztendeje állt be kagylószedőnek, akkor jött divatba ez a mesterség a Dunán. Sokan voltak, akik akkor és azóta is megpróbálkoztak a kagylószedéssel. Mindenféle emberek, olyanok is, akik könnyű munkával sokat akartak keresni. Ezek aztán hamarosan letették a gereblyét. Ez idén is negyvenen indultak áprilisban, most meg már csak alig tizennégyen vannak, a többi elmaradozott. Máskülönben Kábái János halász, annakelőtte a Nagy- Dunán vetette ki hálóját, talán kár is, hogy abbahagyta. Majd visszatér még a hálójához. — Mert a halászat sem könnyű mesterség, de ez még nehezebb — mondja. Ül a ladik padkáján a forrón tűző napon, vastag szö- vetruhában. gumicsizmában. Vigyázni kell, hátha megfordul az idő, fel kell készülni az időjárás minden viszontagságára. A kagylók, akár egy halom szürke göröngy, mozdulatlanul hevernek a ladikban. — Hány darab lehet? — kérdezem. — Néhányszáz. Minek számolnám, súlyra veszik át. És elmondja rendre, a MOHOSZ-nak, a horgászok szövetségének szedi a kagylót, a szövetségtől meg a gombgyár veszi át, gyöngyházgomb lesz belőle, exportcikk. Eáckevével szemben a Kerekzátonyon, ezen a 31 holdas kis szigeten rendezték be a kagyló átvevő helyet. A vizet gereblyézek oda viszik, ami kagylót összeszednek, megmérik és kifizetik nekik a szállítmányt. Mázsánként 60 forintot kapnak érte. — Hány mázsát szed össze egy nap alatt? — Kettőt, legfeljebb ikét mázsa húsz kilót. — No, akkor igazán szépen kereshet... 120 forint egy napra, nem kevés pénz. — Az ám, de reggel négy órától este hétig, két teljes műszak az. Nem a pénz kevés, hanem sok a fáradság, esőben, szélben, melegben és hidegben egész nap mártogat- ni a súlyos szerszámot, meregetni az iszapot meg a kagylót ..: Aztán vannak rossz napok is, ha olyan helyen járunk, ahol kevés a kagyló. És télen nincs napjára 120 forint kereset. Csak kora tavasztól késő őszig tart a kagylószedés, ezt is számításba kell venni. Hát vegyük számításba, ^m akárhogyan számoljunk, annyi bizonyos, Kábái János- gyermekkorában, ha kagylót lelt, eljátszadozott vele, eltette, összetörte, vagy elhajigálta. Most pedig régi játékszerét fáradságos munkával, gondosan összegyűjti, mert abból vesz kenyeret, játékot is a gyerekeinek. Szakoly Endre „Eligazítás” a munka megkezdése előtt Vörös György (shortban) és Szántai Sándor, a monori erdői KISZ-szervezet tagjai a szöges drótot távolítják el a régi kerítésről Vasárnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a monori járás négy KISZ-szervezetének ifjúsági önkéntes segítő brigádja társadalmi munkában megkezdte a monori erdői általános iskola elhasználódott, öreg kerítésének kicserélését. Képeink a szombat délutáni munkálatokról készülték. i
