Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-17 / 167. szám

r&89 Mißt k/Cirlap 195*. JÜLIUS 17. CSÜTÖRTÖK A Szovjetunió eSismerte az új iraki kormányt (Folytatás az 1. oldalról) Hsának dkmányát. Libanon történelmébe a hazaárulás ka­puján lép be.” Az indiai lapok súlyos ag­godalmukat fejezik ki az amerikai- intervenció miatt. A Times of India a partraszál­lást „politikai őrültségnek” nevezi. A Hindustan Standard azt Írja, ha kísérlet történnék iraki beavatkozásra is, akkor az elkerülhetetlenné tenné a szélesebb körű összecsapást. Az Indian Express azt frja, elérkezett az idő Ázsia és az arab világ számára, hogy „cse­lekedjék vagy meghaljon” a megújult nyugati kolonializ- mussal szemben. „A kínai nép melegen üd­vözli az iraki köztársaság meg­születését és forró üdvözletét küldi az iraiki népnek nagy győzelme alkalmából. Jóllehet, országaink népeit több ezer mérföld választja el egymás­tól, Irak népének harcát és győzelmét a magunkénak te­kintjük” — írja a kínai Zsen- minzsipao. „Az amerikai agresszív csa­patok partraszáütak Libanon­ban. Levetve álarcukat, fegy­veres beavatkozással nyíltan fenyegetik nemcsak Libanon népét, hanem Irak népét is. A fegyveres beavatkozás azon­ban sohasem riaszthatja meg a függetlenségükért harcoló népeket. Az angol—amerikai imperialisták beavatkozása csupán arra szolgálhat, hogy még nagyobb ellenállást vált­son ki Libanon és az egész Közép-Kelet népeiből. Beavatkozásuk gyalázatos kudarcra van ítélve, éppen úgy, mint a szuezi esemé­nyek idején. Az arab né­pek ereje ma sokkal na­gyobb, mint a szuezi vál­ság idején volt. Mi, kínaiak bízunk abban, hogy az egész világ rokonszen- vével és támogatásával, a fel­ébredt arab nép bármilyen imperialista összeesküvést vagy közvetlen beavatkozást legyőz majd. Az ázsiai és afri­kai országok, valamint vala­mennyi szocialista ország né­péhez hasonlóan határozottan a libanoni nép oldalán állunk majd függetlenségükért és sza­badságukért vívott harcuk­ban" — fejezi be a Zsenmin- zsipao. A moszkvai rádió szerdán délután bejelentette, hogy a Szovjetunió elismerte az új iraki kormányt. Arab nyelvű adásában a moszkvai rádió közölte, hogy Hruscsov miniszterelnök táv­iratban hozta tudomására Ab­del Karim Kasszem tábornok­nak a szovjet kormány elhatá­rozását. N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke július 16-án a következő szövegű levelet intézte Abdel Karim Kasszemhez, az Iraki Köztársaság miniszterelnöké­hez: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, a népek önrendel­kezésének elvéhez híven és [ Ira/c népének igazságos nem­zeti törekvéseit mélységesen ! tiszteletben tartva ezennel ki- ! jelenti, hogy hivatalosan el­ismeri az Iraki Köztársaság kormányát. A szovjet kormány reméli, I hogy az Iraki Köztársaság I létrejötte előmozdítja az egye­temes béke további megszilár­dulását, a baráti kapcsolatok fejlődését a Szovjetunió és Irak között. A Szovjetunió népei azt kí­vánják az iraki népnek, hogy erősítse országa nemzeti füg­getlenségét és érjen el sok eredményt hazájának gazda­sági és kulturális fejlesztésé­ben.” mai nap Lapzártakor érkezett: A Biztonsági Tanács szerdán GMT 14.50 órakor kezdte meg ülését a libanoni ügyben. A tanács előtt egy szovjet hatá­rozati javaslat fekszik, amely követeli, hogy az amerikai erőket haladéktalanul vonják ki Libanonból, továbbá egy amerikai határozati javaslat, amely azt indítványozza, hogy a Libanonban levő amerikai csapatok helyére nemzetközi erőt küldjenek s az ENSZ li­banoni megfigyelői készítse­nek újabb jelentést. ★ A francia kormány döntést hozott francia tartalékos tisz­tek behívásáról. ★ Montgomery tábornagy Ró­mából Gibraltárba repült. ★ A NATO főtitkárhelyettese Isztanbulba érkezett. ★ XII. Pius pápa szerdán úgy döntött, elhalasztja a nyári székhelyére való költözést, hogy állandóan figyelemmel kísérhesse a közép-keleti ese­ményeket. ★ Illetékes angol körökben szerdán kijelentették, hogy Husszein jordániai királytól nem érkezett kérelem Angliá­hoz. hogy nyújtson támoga­tást Jordániában. Említett körök szerint egyetlen közép­keleti országból sem érkezett segítségnyújtásra irányuló ké­rés. Hozzátették, hogy csak általános érdeklődés történt arról, hogy amennyiben a helyzet a Közép-Keleten meg­változik. adott esetben Ang­lia milyen mértékű támoga­tást hajlandó nyújtani. ★ A bagdadi rádió szerdán be­jelentette, hogy azonnali ha­tállyal helyreáll Irakban a normális vasúti forgalom. Kairóban az utcákon, tere­ken és kávézókban kisebb csoportok hallgatták a rádió híreit az amerikai csapatok li­banoni partraszállásáról. A hallgatóságból ilyen kiáltások hangzottak: „Megint Dulles-’ és az utcákon a fiatalság ezt kiáltotta: „Le az intervenció­val”. 1958. július 17, csütörtök, Elek napja. A Nap kél 4,02 órakor, nyugszik 19,37 órakor. A Hold kél 4,57 órakor, nyugszik 19,39 órakor. Várható időjárás: keleten kevés, nyugaton több felhő, nyugaton és északon zápor­eső, zivatar. Elénkebb dél­keleti. déli szél. A hőség a nyugati megyékben mérsék­lődik, másutt tovább tart. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: nyugaton 27—30, máshol 32—35 fok között. TUTOR IMRE a ceglédi városi KISZ- bizottság titkára 1958. jú-‘ lius 15-én tragikus körül­mények között elhunyt. Te­metéséről később adunk értesítést. Cegléd város és Pest megye KISZ-fiataljai fájó szívvel gondolnak elv- társunkra. A ceglédi járási és városi KISZ-bizottság Tutor elvtársat saját ha­lottjának tekinti. A ceglédi járási KISZ-bizottság — GABONASZÁRITÖ épí­tését kezdik meg a Pest me­gyei Terményíorgalmi Válla­lat ceglédi vasútállomásnál levő telepén. — TANÁCSTAGI be­számolót tart július 20- án Jászkarajenőn Farkas István, a megyei tanács tag­ja. — Megkötötték Moszkvá­ban a magyar—szovjet pol­gári, családjogi és bűnügyi jogsegély-szerződést. — TANÁCSTAGI BESZÁ­MOLÓT tart július 20-án Öcsán Laczi Károly, a me­gyei tanács tagja. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS NYILATKOZATA A LEIPZIGER VOLKSZEITUNGNAK Befejeződött az NSZEP kongresszusai Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a: Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusán mint a ma­gyar pártküldöttség vezetője vesz részt, nyilatkozott a Leip­ziger Volkszeitung című lap munkatársának. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: Kérdés: A kapitalista saj­tó igen nagy figyelmet szen­tel az ön látogatásának a mi pártkongresszusunkon. Ho­gyan értékeli ezt a tényt? Válasz: A kapitalista sajtó­ban igen erős a szenzációhaj­hászás és a képtelen találgatás. Rövid idővel ezelőtt magyar part- és kormányküldöttség járt a Német Demokratikus Köztársaságban dr. Münnich Ferenc miniszterelnök elvtárs vezetésével. Akkor én otthoni munkám miatt nem jöhettem a Német Demokratikus Köz­társaságba. Most abban a meg­tiszteltetésben részesültem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldötteként — Szurdi és Kreszan elvtárssal együtt — a Német Demokrati­kus Köztársaságban lehetek. Korábban arról írtak a kapi­talisták, mit jelent az, hogy Kádár nem volt tagja a ma­gyar küldöttségnek. Most arról írnak, mit jelent az. hogy Ká­dár Berlinbe érkezett. Hát ilye­nek ők! Én nem sokat töröm ezen a találgatáson a fejem, egyszerűen örülök, hogy részt vehetek a Német Szocialista Egységpárt nagyszerű V. kong­resszusán és találkozhatom a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozóival. Kérdés: A német nép szí­vélyes együttérzéssel figyeli a Magyar Népköztársaság ál­landó erősödését a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetes vezetésével. Mi­lyen fő feladatok állanak az elkövetkező időben a párt és a magyar nép előtt? Válasz: A Magyar Népköz- társaság fejlődésében és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt életében és tevékenységében jelenleg nagyon sok egészséges vonás van, olyan vonások, amelyek a szocialista építés időszerű kérdéseit segítenek megoldani. A legfontosabb ezek közül az, hogy a marxiz­mus—leninizmus elveihez hű párt egységes vezetőszerepe érvényesül és kapcsolatai a dolgozó tömeggel jók. Most az ország, a nép állama egyenes­ben van. De a Magyar Népköz- társaság a testvéri szocialista országokhoz képest a szocialis­ta fejlődés tekintetében tempót és időt vesztett. Lemaradás van mind a .gazdasági, mind a kulturális élet különböző terü­letein. Ez a viszonylagos le­maradás csak részben a régeb­bi — az akkor volt személyi kultuszból eredő — hibákból származik. A lemaradás dön­tően a revizionista népárulók, a reakciós burzsoák és az im­perialisták szövetsége által a magyar nép nyakába zúdított 1956-os ellenforradalmi felke­lés által okozott károkból ered. — A magyar népnek és har­cát vezető forradalmi pártjá­nak alapvető feladata a közel-; jövőben, hogy a szocialista fej- i lődésben előállott viszonyla- \ gos lemaradást behozza. Ehhez! a feltételek adva vannak és a; sikerben erősen bízom. Kérdés: Miben látja ön az \ V. pártkongresszus határoza-1 fainak különös jelentőségét a \ baráti kapcsolatok további erő- \ ütésére, népeink javára? Válasz: A Német Szocia-Í lista Egységpárt V. kongresz- j szusának határozatai és cél-1 kitűzései nagy nemzetközi je-[ lentőséggel birnak mindenek- j előtt azért, mert a szocializmus j és a béke erőinek további j megerősödése német földön a i német népen kívül Európa, de; ezen túlmenően a világ népei-! nek életére jótékony hatással; van. — Az V. kongresszus célki- j tűzéseinek megvalósítása len-j dületes, évről évre növekvői szocialista fejlődést biztosít \ a Német Demokratikus Köz-! társaság életében. A Németi Demokratikus Köztársaság és i a Magyar Népköztársaság kö-i zött eddig is sokoldalú és gyű- i mölcsöző együttműködés volt. i A Német Szocialista Egység-; párt V. kongresszusa határo- j zatainak végrehajtása a né-i met—magyar kapcsolatok te­rén e kapcsolatok terjedelmé­nek növekedését és elmélyü­lését fogja eredményezni. Ez minden téren, a gazdasági és kulturális élet területén is ér­vényes és nem kétséges, hogy a Magyar Népköztársaság munkájára és fejlődésére is jó hatást tesz. — Hasonlóan növelni fogja közös erőfeszítéseinket a nyu­gatnémet imperializmus és mi- litarizmus ellen, amely elleni harc életérdeke mind a német, mind a magyar népnek. Kérdés: Milyen személyes benyomásokat visz magával a Német Demokratikus Köztár­saságból? Válasz: Nagyon erős, mély és jó személyes benyomásokat fogok hazavinni a Német De­mokratikus Köztársaságból.: Különösen mély benyWflSsf? tett rám, hogy az egyszerű né­met dolgozók tömegeiben mi­iyen erős az érdeklődés, a szo­lidaritás és a megbecsülés a magyar nép és pártja, munká­ja és harcai iránt. Személyes benyomásaim annál is inkább maradapdóak lesznek, mert most, első ízben volt alkalmam a testvéri Német Demokratikus Köztársaságban látogatást ten­ni. (MTI) * i Tegnap Otto Crotewohl- nak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek zárszavával véget ért Né­metország Szocialista Egység­pártja V. kongresszusa. A dél­előtti ülésen megválasztották az új központi bizottság tag­jait, A központi bizottsági ta­gok élen áll . ..Wilhelm Pieck neve, őt követi Walter Ulbricht és Otto Grotewohl. Otto Grotewohl zárszavában a többi között leszögezte, hogy az V. pártkongresszus történel­mi jelentősége igen nagy volt. Már nem a szocializmus alap­jainak lerakásáról, hanem a szocializmus győzelméről van szó a Német Demokratikus Köztársaságban; ’ V, r. Megkezdődött a Béke-Világtanács ülése Tegnap Stockholmban össze­ült több mint 70 ország 1500 küldötte egy hatnapos béke­világkongresszusra, amelyet a Béke-Világtanács rendezett. Valentyin Szorokin, a Béke- Világtanács szovjet titkára közölte, hogy a kongresszus témái között lesz a leszerelés, a politikai, kulturális és gaz­dasági együttműködés, vala­mint a békeszerető erők és szervezetek együttműködése. — SZAKMAI FELTÉTE­LEKET állapítottak meg a földművesszövetkezetek ven­déglátóipari alkalmazottai részére. Kisvendéglő- és ét­teremvezetők csak szakmun­kás-igazolvánnyal vehetők fel. A már alkglmazásban levőknek, ha ilyen igazolvá­nyuk nincs, 1960. április 1-íg kell megszerezniük. Ugyan­csak szakmai vizsgát kell tenni a szakácsoknak, fel­szolgálóknak, cukrászok­nak. — EGÉSZNAPOS közös kirándulásra indulnak va­sárnap a Lajos-forráshoz a Szentendrei Kocsigyár dol­gozói. — JÓL HALAD az aratási munka a ceglédi járásban. Az őszi árpát a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz kivételével mind a 19 termelőszövetkezet learatta. Befejezték az őszi árpa aratását az egyénileg dolgozó parasztok is. A ter­melőszövetkezetek a tavaszi árpát is 80 százalékba«1 le­vágták. Az egyéni parasztok­nál még kb. 500 kh tavaszi árpa vár learatásra. NEMZETKÖZI pionír-ver­senyen vesznek részt duna­keszi fiúk. A Magyar Úttö­rők Szövetségének a közel- ; múltban rendezett >= országos négytusa-bajnokságán első díjat nyert pajtások — a sze­gedi lány úttörőcsapat öt tagja és a dunakeszi fiúcsa­pat öt tagja — részt vesznék a Német Demokratikus Köz­társaságban megrendezésre kerülő nemzetközi pionír négytusa-bajnokságon. A tíz boldog gyerek elutazott az NDK-ba. őgip iiöo hupbő LőiuJ^ tiapJJjából öreg hajthatatlan maradt. Mi­kor a Fő téren elbúcsúztunk, akkor is kitartott mellette, fá­radt kedvetlenül. Ügy látszik, végleg megneheztelt a nadrág miatt. De főleg azért, mert Kálmán is talált kökörcsint és héricset. Pedig, nagyon érti a tréfát, maga is mindig benne van, és Kálmán kedvence. Egyetlen, amit szemére vet néha, hogy a vasutasságért ott­hagyta a szakmát. Három hétig nem is hallot­tunk Sándor bácsiról. Akkor egy délelőtt megszólalt a tele­fon. Az ő hangja jelentkezett, de mintha megvékonyodott volna. — Mi van veletek? — kér­dezte. — Meghaltatok? — Eszünkben sincs — nevet­tem vissza. — Voltatok azóta? Kapcsoltam azonnal. — Nem. Beszélgettünk ugyan, hogy vasárnap megint jó lenne kimenni, mert most már a nyáriak virágzanak, de vala­hogy nincsen kedvünk, ha te nem jössz. Éppen a napokban mondta Jenő is, Zoltán is, meg Kálmán is... Valami bizonytalan hiimmö- gés sustorgott a kagylóban, az­tán torokköszörülés hangzott, míg végre kitisztult megint a hang. — Kálmán is?... Hm... A múltkor.. — A múltkor egy kicsit megsütötte a nap. Egyébként ö mondta éppen, hogy ha te nem jössz, Sándor bácsi, ak­kor ő se. — Igen?.,. Szamárság. De beszéljünk másról. Vannak új növényeid? — Vannak. Te Sándor bácsi, gyere már egyszer ki. Leg­alább megnézed őket. — Éppen azt akartam mon­dani, hogy holnap arrafelé van egy kis dolgom. Beugrók. Jó? És másnap, estefelé eljött. Meg a vasárnapi kirándulásra is. Csak az asszonyok tartot­tak ki keményen amellett, hogy itthon is jó a levegő, kár érte annyit gyalogolni. A Csúcs-hegyi kirándulás utójátékaként még csak any­agit említek meg, hogy a ra­gyogó sárgavirágú tavaszi hé­ricsnek nem • hiába Adonis a tudományos neve. Remek, ter­mete és virága után meg is érdemli. Az én adoniszaim egy helyről jöttek kertembe, de az­tán elbúcsúztak egymástól. Közülök kettőt Annuci vitt a kertjébe, kettőt Jóska tanár úr, Horkai bácsi is vitt kettőt s Aranka néni is kért. Az utolsó ajándékot Rózsika vitte el. Telkükre, ahol most építik évek álmát, a csinos nyaralót s amelyiknek szép virágoskert­jéből a sziklakerti részlet sem maradhat el. Rózsikáéknál cso­dáltam meg egyébként a lele­ményesség netovábbját: budai lakásuk zárt balkonján azt a takaros kis sziklakertet, ami­nél csak szobanövényei szeb­bek. A Csúcshegyről hoztam a héricseket. És Rózsika hova vitte? A Csúcshegyre. Mert ott épül a nyaralójuk. Ilyen a növények körsétája a növény- kedvelők karján. A sziklanövényekkel ősszel nincsen különösebb gond. Amelyektől kora tavaszi vi­rágzást vánink, már legkésőbb a nyár vége felé helyükre ke­rültek. Újakkal az őszi hűvös­ben már nem kísérletezünk. Legfeljebb a crocusok és scil- lák hagymáit helyezzük még el időben új helyükre s a tu­lipánhagymákat is ledugdos- suk. Aztán jöhet a tél. A többi munkát már a tavasz adja. Akkor viszont akad bőven tennivaló. Nem így a tropikus pozsgá- sokka l. Minden év őszén megfoga­dom, hogy ezekből a követ­kező évben nem szaporítok s nem vásárlók újabb fajtákat, mert a meglevők is már a fe­jemre nőnek. Csakhogy ... És éppen emiatt a csakhogy miatt van a baj. Jön a tavasz, a nö­vények kikerülnek a szabad­földbe, gyönyörűen nőnek és virágoznak. Annyi hely is ajkad mindig, hogy egy-egy újabb fajta fészket kapjon. És nyá­ron valóságos vétek lenne a legtöbbtől megválni... (Folytatjuk) Kókadtan indultunk tovább. Ügy látszott már, hogy a nagy célból ez alkalommal nem so­kat érünk el. Két völggyel odébb aztán, ránk ugrott hir­telen a szerencse. Ahogy a ge­rincen átkapaszkodtunk, sárga szőnyeg virított felénk a túlsó oldalon. Mikor pedig a Hár- mashatárhegyről indultunk le­felé s bekanyarodtunk az útról a ritkás fenyvesbe, elvirágzott kökörcsin-telepre bukkantunk. Sándor bácsi egyszeriben megcsendesedett. Kálmán vi­gyorogva feszegette ki a kövek zúzalékéból a töveket. így az­tán, a végén, én lettem a leg- irigyeltebb, mert Juditka, vala­honnan egy duzzadásnak in­dult bimbójú dunai-szekfű tö­vet vadászott elő. Szürkületre hatalmasan el­fáradtunk a hajszában. Az autóbusz végállomásánál Sán­dor bácsi meg is jegyezte: — Bolondság, hogy az ember az egyetlen szabadnapját is \ holtra fáradja. Meg összetépeti i magát a bozóttal __ Fe lesége, meg Ili is, élén- j ken helyeselt, a társaság többi i része nevetett. Csak Kálmánt \ csiklandotta meg újra az ör- \ dög. — És a nadrágról se feled- \ Icezz meg, Sándor bácsi! — El \ is is&kolt mellőle nyomban, ! mert az öreg izmos marka ! összerándult. I — Én többet nem jövök — I jelentette ki dühösen. \ Kértük, csitították, de az

Next

/
Thumbnails
Contents