Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

ii/ÜIrlap

1938. JÚLIUS 16. SZERDA

az égési sebeket

A Szovjetunió sebésztudományi kutatóintézetének munkatársai csehszlovák orvosok segítségével gépeket készítettek, amelyek égési sebek gyógyítására alkalmasak. A gép feleslegessé teszi a steril-kötések alkalmazását. Lényegében véve porlasztott gyógyszereket és sebelzáró anyagokat juttat az égési seb felületére.

A revolverszerű gép felső részében üvegtartályokban helyezik el a gyógyszereket és a sebelzáró anyagokat. Az új gyógyászati készülék főként novokainnal kevert antbioti- kumokat és A-vitamin kon- centrátumokat juttat a sebbe, majd sebelzáró anyagokkal fedi be. Az anyagok teljesen sterilizálják a seb felületét és így a kötés teljesen feleslegessé válik. Az új gyógyászati segédeszközt már sikeresen kipróbálták. Sorozatgyártása hamarosan megkezdődik.

Dönteni emberi sorsok felett...

Nemzetközi

jazz-fesztivá! Budapesten

Pénteken, szombaton és vasárnap rendezik meg Budapesten a nemzetközi jazz fesztivált, ismert külföldi és hazai tánczenekarok részvételével. A fesztiválon részt vesz a lengyel HOT jazz-kabaré, A. Wonneberg tánczenekara (Némei Demokratikus Köztársaság), O. Kucera zenekara (Csehszlovákia), a Die Feet-warmers Együttes (Német Szövetségi Köztársaság), magyar * részről pedig a Holéczy és a Chappy tánczenekar. Az első hangverseny július 18-án, délután 6 órakor kezdődik a margitszigeti Dózsa-stadionban, ugyanitt rendezik meg 19-én éjjel 11 órai kezdettel a második koncertet, míg július 20-án este 8 órakor a Népstadionban lépnek fel a tánczenekarok.

Az ügyészek és bírák munkájuk során nem egyszer találkoznak olyan esetekkel, amikor a jog tételes szabályainak formális alkalmazásával olyan embert kell sújta- niok, aki mások vétkei miatt sodródott bele a bűnbe. Nagyon nehéz olyankor ítéletet hozni, amikor annak is pana- szolnivalója van, aki a vádlottak padján ül.

Egy ilyen ügy fekszik most Csordás Jánosné ügyész előtt. Csordásné saját maga is feleség és anya, aki megértő szívvel kutatja az igazságot, mielőtt döntene egy szerencsétlen asszony sorsa felett.

Az akta sűrűn teleírt lapjairól Mészáros Pálné, Hajdú Erzsébet 24 esztendős asszony tragikusan szomorú élete bontakozik ki. Kisparaszti szülőktől származik, 16 éves koráig Pilisszántón, otthon dolgozott a gazdaságban. 1952-ben került Miskolcra, a Vegyitermékek Gyárába, ahol betanított munkás lett. A gyárban ismerkedett meg férjével.

1956 májusában kötöttek házasságot. Lakásuk azonban nem volt, így a fiatal pár

a férfi anyjához költözött.

Csak a padláson kaptak helyet, de ősszel, amikor már nagyon hideg volt, leköltözhettek a lakás egyetlen szobájába, ahol négyen aludtak. Ilyen körülmények között igazi házaséletet sem élhettek. A férj és feleség közötti viszony napról napra romlott és ehhez hozzájárult az anyós, idős Mészáros Pálné is.

Az öregasszony nemcsak a fia, de a menye keresetét is állandóan elvette. A fiatalasz-- szony még egy ruhát sem tudott magának venni, holott jól keresett, fizetése havonta 1400 forint volt. Ha pedig ifj. Mészárosné nem akarta egész keresetét az anyósnak átadni,

akkor az megverette a fiával.

1957. július 15-én a fiatal- asszonynak lánya született. S ekkor fizetését meg akarta tartani. Erre idős Mészárosné menyét a csecsemővel együtt visszazavarta a szüleihez. Három hét múlva azonban, férje könyörgésére, mégis visszatért a zsarnok anyós házába.

Néhány hónap múlva végre külön lakásba költözködhettek. A fiatalasszony életében azonban ezután sem történt változás. Keresetükért az anyós a külön lakásba is eljárt. Egy alkalommal ifj. Mészárosné vendégségben levő húga hazautazásához pénzt kért kölcsön. Megtudta ezt az anyós, s

o fiával megverette

a menyét. Hajdú Erzsébet elkeseredésében öngyilkosságot kísérelt meg — mindenféle feltalálható, nagymennyiségű gyógyszert szedett be. De ekkor megmentették az életnek.

Férje az öngyilkossági kísérlet után egy rövid időre megváltozott, a fizetését is mind hazaadta. Aztán megint elhi- degült, a családi otthon nem vonzotta többé. Szenvedélyesen ivott és más nők után szaladgált. Ez év februárjában valamelyik barátnőjétől nemibetegséget kapott és feleségét is megfertőzte. Emiatt sokat veszekedtek.

Végül is a férj április 28-án öt napra eltűnt hazulról. Pesten dorbézolt, elmulatta megtakarított pénzüket, sőt vállalata pénzét is. Az asszony keresésére indult, de hiába járta a fővárosi mulatókat, nem akadt rá. Véletlenül tudta meg, hogy férje többedmagá- val taxival járja már napok óta a szórakozóhelyeket.

Az elcsigázott és idegileg kimerült asszony végső elkeseredésében fel akarta akasztani magát. Dg eszébe jutott

kilenchónapos gyermeke, őt | nem hagyhatja a mostoha 1 kezében, az apja meg úgysem | törődik szegénykével. Ekkor i fogant meg agyában a rette-1 netes elhatározás:

pusztuljunk el együtt |

a gyerekkel.

Hazautazott. A déli órákban \ ért anyósához, aki a kislányra 1 vigyázott. A kicsit éppen etet-1 te. Vad indulattal kikapta | gyermekét az anyós kezéből, | s elrohant vele. idős Mészáros? Pálné rosszat sejtett. A szom-| szédasszonnyal együtt feldúlt | menye után sietett. Lakását | zárva találták. Hiába döröm-| bőitek. Mire pedig behatoltak | a lakásba, a fiatalasszonyt! gyermekével együtt a padlón | fekve találták. Az összetörött | cuclisüveg a pici mellett he-l vert, amiből méreggel kevert | tej szivárgott a padlóra. Az! asztalon egy felbontott hypós-§ üveg. Segítségért kiáltottak és | az anyát meg a gyermekét a 1 mentők vitték el. Életben ma-f r adtak.

A fiatal anya most szándé-1 kos emberölés bűntettének ki- | sérlete miatt előzetes letartóz-1 tatásban van.

— Bűnösnek csupán annyi-1 ban érzem magam, hogy gyér mekemet is, akit pedig na-1 gyón szeretek, meg akartam | ölni — mondotta vallomása-! ban. — Magammal azért akar-1 tam végezni, mert úgy érez- \ tem, hogy tarthatatlan a hely- | zetem. Nem találtam más ki-1 utat.

íme, ez a tényállás. De

■CfiiUn, Színház, -irodalom—

A gödöllői balett iskolások — Budapesten

■Kj EM IS OLYAN magától lY értetődő az, ha egy falusi balettiskola színpadot kap a fővárosban és ráadásul „telt ház” fogadja őket. Mert túl a szülők és rokonok körén, az ismerősök és jóbarátok udvarias megjelenésén, lennie kell már valaminek', ami a „szimpla” nézőt rokoni, vagy egyéb kapcsolatok nélkül is odacsábítja.

De nem keressük most az okot — mondanivalónk szempontjából ezúttal lényegtelen ■.—, elégedjünk meg a ténnyel: o gödöllői balettiskola növendékeit telt ház fogadta Budapesten, a Kossuth Klubban évvégi záróvizsgájuk alkalmából. S mondjuk meg azt is, hogy az országban ez az egyedüli olyan balettiskola, amelyet hivatásos művészet vezet és amelynek az országban elsőként adatott meg, hogy — immár másodízben — Budapesten is o nyilvánosság elé lépjen.

És nem is érdemtelenül. Mert első fellépésük megteremtette ugyan a második lehetőségét, de a bizalmat, a kétségkivüli jogosságát csak ez a második fellépés igazolta teljesen, hisz amit most láthatott a Kassuth Klub közönsé- ga — az túllépte már a kísérlet, a próbálkozás kereteit. Kern, nem. kedves olvasó, szó sincs tökéletességről! A parányi balettcipők nagyon is szabálytalan köröket karcoltak még a levegőbe, s a mozdulatokban is inkább csak megsejteni, mintsem meglátni lehetett a szabályt. Zene és tánc, test és akarat, érzés és fantázia úgy tartozott még csak egymáshoz, mint a már egymásba f űzött, de össze meg nem forrasztott láncszemek.

De ne csodálkozzunk ezen! Zömében hat-, hét-, nyolcesztendős emberpalántákról van sző, akiknek többet jelent még a jelmez, mint Poldini muzsikája, s akiknél a művészet még nem jelenthet többet nyelvtani fogalomnál. És mégis ... Túl a tétova mozdulatokon, egy-egy elvétett ritmuson, ott vibrált már valami a színpad és a nézőtér levegőjében, ami a művészet közelségét jelentette ..,

H

ogy mi lesz belőlük?

Merre tovább? Korai és nevetséges lenne jósolgatni, még akkor is, ha néhány szembeszökő Ígéret mutatkozott is. A bájos kis Szentpéteri Vera, a Virágoskert pillangója szerepében, Prém Zsuzsa, Kalmár Marika, Kungel Györgyi és Majer Zsuzsa — mindmind Ígéret. Külön is meg kell említenünk Mihályi Lillát és Dávid Ferencet, akik Poldini Vadrózsa c. gyermekoperája balettbetétében a szólót tán-, colták. Ez a fiatal, ideális felépítésű aszódi fiú — ugyancsak Martonyi Alf réd növendéke — egyik meglepetése volt az iskola műsorának, pedig alig egy esztendeje táncol. A hozzá hasonlókra mondják azt. hogy „színpadra születtek”. ..

Az est „legzajosabb sikereit” természetesen az idősebbek aratták — Balázsovics, Csiszér, Déry, Mihályi, Plachi — hiszen ők „már” 16—18 évesek. Pedig közös számaikban erre nem is szolgáltak rá! Tőlük a legkevesebb, amit elvárhatunk, az önfegyelem! A balett nem rock and roll, amelynek a fintor, a grimasz a velejárója és egyáltalán: a balett nem kamaszkodás! Mentségül egyéni számaik fegyelmezettsége, nívója szolgál, minden.ekelőtt Csiszár Emese Fúria tánca. A tánctechnika ragyogó színészi átéléssel párosul ebben a fiatal lányban éx szédületes temperamentumával szinte elsöpörte a színpadról az előző számok nyugodt légkörét. Hasonló szép sikert aratott Déry Éva és Mihályi Anikó a Poloveci leánytánccal és Balázsovics Mityó—Csiszér Emese Sport c. tánca. Ez utóbbi nem balett ugyan, „műsoron kívüli” szám volt, de állítjuk: bármelyik varietében biztos siker!

És végül a mesterről, a félvilágot megjárt művészről, Martonyi Alfrédről. Dicsérjük? Mondjuk azt, hogy ez az egész gödöllői balettiskoki emberfeletti munka? (Hiszen még csak próbatermük sincs, a lakásán tanít!) Nem, méltatlan dolog lenne ez. Méltatlan csakúgy, mint a gyöngyhalászok dicsérete, akiknek minden lemerülése egy napot rabol el az életükből, s a gyöngy mégsem az övék: mások nyakán csillog!

Nem dicsérjük, hanem köszöntjük, segítőtársaival — Remsey András zongoristával és Jakab Tibor konferansziéval — együtt, úgy, ahogy a nagyszívű embereket illeti csak. köszöntés: tisztelettel.

(söptei)

ki a bűnös?

A szenvedő anya, aki megtört idegekkel a halálban keresett végső menedéket és gyermekét is magával akarta vinni? Vagy a férj, akinek embertelensége és hűtlensége sodorta a végső kétségbeesésbe? Esetleg az anj'ós, aki meg- rontója volt családi életüknek?

A paragrafusok merev al kalmazásával ném mindig le hét igazságosan dönteni em béri sorsok felett. Ez esetben is jogilag csak az asszony, ifj Mészáros Pálné vonható felelősségre. Senki más.

De a bírák a körülményeket is mérlegelni fogják. S a gyermekgyilkosság kísérletével vádolt anya számára ítéletük nyilván olyan hatású lesz hogy a törvény betűi szerint felelősségre nem vonható bűnösök is okulnak belőle.

Dudás János

FEKETE ARANY

címmel a közeljövőben új, magyarul beszélő román játékfilmet mutatnak be filmszínházaink

qntmiii{imitiiMiiutimiimuHiiiniiimiiiiiiiiimiiiiniiiifimiiiiiiiiimtiiiuiiHiiitiiiiiitiiniH!iumiiiiiiMtHitiiiiHiiiiiiiiHiHiiiHiHmimifHiii!imiiiiiiiHHiitiiiiiiiiini;i[ iiHiiuiiiiimmiimiimuiiiiiitfiiimimmiimim

.....

F

IATAL MÉRNÖKÖK

Az egész üzem _ a Csepel Autógyár — fiatal: most lesz kilenc éves. A vezetők közül, aki már majdnem ötven éves, I az a legidősebbek közé számít.

Itt is — mint mindenütt — | vannak úgynevezett „régi” és : „új értelmiségiek”. Talán csak i az arány tér el más üzemeké- I tői: az újak mintegy kétszer : annyian vannak, mint a ré- ! giek. Persze, ebből messzeme- j nő politikai következtetése- ; két levonni nem lehet. Nem- ; cáak azért, mert például az II- ; legalitás és kizsákmányolás I iskoláját kijárt régi kommu- inista mérnököt semmiesetro lsem lehet egy kalap alá venni ia volt igazgató főmérnökkel, j mint ahogy a politikailag ta- | pasztalatlan munkás, vagy ; nem is munkás származású i fiatalt sem helyes egy cso- | portba sorolni az idősebb ; munkással, aki a felszabadu- j lás utáni lehetőségekkel élve, í mérnökké küzdötte fel magát. ; Helyesebb — bár nehezebb — ; a munkában megmutatkozó j tudás és a politikai életben ta- I núsított magatartás alapján I megítélni, hogy ki tartozik a ; szocialista értelmiséghez, ki I a burzsoáziához, ki az, aki I hasznosan dolgozik, de még ! nem egészen a mienk, ki szi- jlárd és ki ingadozó?

Az autógyárban — kellett a I sok új szakember — a műsza- I ki egyetemnek külön esti ta- jgozata volt, körülbelül 70—80 I részvevővel. Az előadókat úgy I hozták ki kocsin. Itt végzett

K. J. is, sok más fiatallal és idősebb volt munkással együtt. DISZ-funkcionárius volt, s a mozgalom hasznát is vette, csak a szakmára nem nagyon jutott ideje a sok szaladgálás mellett. Munkásszállóban lakik. Ez a néhai csendőrlaktanyából újjáépített, a gyár főkapujától öt percnyire levő, szép, tiszta szállás vagy 150 vidéki munkás és fiatal technikus, mérnök otthona. A nyugodt, csendes szobák ablakán szúnyogháló: még a légy sem zavarja azt, aki tanulni, dolgozni akar. Kár, hogy a szórakozási, sportolási lehetőség kevés; úgy adtak össze pénzt egy futball-labdára.

Hárman jó barátokiaktak egy

szobában, de egyikük hűtlen lett: megnősült. Most Harasz- tin fizet havi 200-at egy albérleti szobáért (van, aki Pesten 500-ért lakik), és döcög ki naponta a lassú, pontatlan és régi, rossz HÉV-kocsikon (mikor kap már ez a gyár is gyors- vasutat? — kérdezik lépten- nyomon) Szigethalomra. Mind a hárman tagjai, sőt fő mozgatói a KISZ műszaki tanácsának. Ez az intézmény számtalan ötlettel „nyugtalanítja” az üzem vezetőit. Barkácsolóműhelyt szerveztek a hulladékanyag felhasználására. Mikor kész volt, a gyárvezetőség kivette a • kezükből és öreg, munkaképtelen embereket tett ide. Ez rosszulesett nekik, pedig az intézkedés minden bizonnyal helyes

volt, csak a végrehajtás módja nem: előzetesen meg kellett lett volna beszélni a szellemi szülőkkel (és talán nyilvános dicséretben, esetleg jutalomban is lehetett volna őket részesíteni.)

Három környező iskolát látnak el a politechnikai neveléshez, barkácsoláshoz szükséges felszereléssel.

Legjelentősebb újításuk az adagolóelem javításának megoldása. Ezt a munkát eddig egy szövetkezet végezte és évi 300 ezer forintot vitt el érte. Most a gyárban javítják. A feltalálók azonban szeretnék, ha az így megtakarított pénzből nekik is jutna. Nem hiábavalóságokra, hanem a műszaki tanács egy alapot létesítene ebből külföldi utazások finanszírozására. Mert nagyon hasznos az, ha egy fiatalember világot lát. Ezt bizonyítja csehszlovákiai útjuk is. A Prága Autógyárat látogatták meg tizenketten. Sokat tanultak, s még arra is jutott idejük, hogy szemügyre vegyenek egy salaktéglagyártó gépet. Mivel felhasználatlan salak náluk is akad, hazajöttek, megtervezték, elkészítették a gép mását, s most nagyszabású házépítési akcióba kezdtek. Az első öt családi ház már épül is, illetve szovjet katonák egyengetik alájuk a talajt elvtársi segítségképpen. Az építésben a jövendőbeli boldog tulajdonosokon kívül részt vesznek a KISZ önkéntesei is.

K. J.-nsk sok szempontból

ellentéte H. I. ö is most végzett (méghozzá kitüntetéssel); Az üzem telepén kapott kétszobás szép lakást. A telep modern, emeletes házakból áll, 550 lakás van itt. Az egyszobásnak 60 forint a bére, a háromszobásnak 100. Csak a szórakozási lehetőségekkel van baj itt is, akár a munkásszálláson. Nincs kultúrház, könyvtár, vendéglő, mozi (az iskolában rendeznek időnként filmelőadásokat). Egy megállóval arrébb a szállás és a telep között félúton van ugyan a KISZ-nek egy ifjúsági háza, ez azonban sokáig egyszerűen csak kocsma volt. Most már nem az, de még nem is ifjúsági ház. És semmiesetre sem pótolja a telep kultúrházát; Sajnos, a telep eléggé gazdátlan.

Aki szórakozni akar, bemegy Pestre. H. I.-t azonban nem nagyon érdekli a szórakozás. Az egyetemet ugyan elvégezte, igazi tanulásba azonban még csak most fogott; Főnöke sokat segíti ebben, tapintatosan.

Bújja a gyár kiváló, tízezer kötetes szakkönyvtárát. Vagy százféle külföldi szakfolyóirat jár ide. Kár, hogy a régi példányokhoz nehéz hozzájutni, hely- és szekrényhiány miatt bekötetlenül, egymáson hevernek, megizzad a szegény könyvtáros, míg kikeres egyet- egyet. Egyébként nyilvántartják, hogy milyen tárgykörből hol, s mi jelent meg. A látogatónak csak meg kell mondania, hogy mivel foglalkozik,

ANATOL'ÚR kalapja

Anatol úr feleségét Helena Makowska alakítja több-kevesebb sikerrel.

haza a feleségével is összeütközésbe kerül.

A téma tehát vérbő, igazi bűnügyi vígjátékra adna lehetőséget, sok-sok iróniával. Sajnos azonban sem a forgató- könyv írója, sem a fiivá rendezője nem él az alapötlet adta lehetőségekkel, s inkább valamiféle bohózatot próbálnak alkotni. így a film sem nem vígjáték, sem nem izgalmas bűnügy, s nem is a kettő szerencsés összetétele, hanem valamiféle torz keveréke ennek is, annak is. S ezen nem segít a főszereplő Fijewski alapjában jó, bár gyakran eltúlzott játéka sem.

i napokban mutatták be rí filmszínházaink az Anatol úr kalapja című lengyel bűnügyi vígjátékot, amely sajnos, elmarad a lengyel filmművészet eddigi alkotásaitól. Mint már a film címe is mutatja, egy kalap körül bonyolódik a cselekmény szála, pontosabban Anatol úr, az egyszerű kishivatalnok kalapja körül.

Anatol úr ugyanis hosszú évtizedek óta egyetlen, már szinte teljesen elformátlanodott kalapot hord, amelyet nem cserélne el a legdrágább nyúlszőr kalapért sem. Felesége azonban kifog rajta, s egy óvatlan pillanatban kihajítja a robogó autóbuszból az ócska kalapot. így Anatol úr ' kénytelen új kalap vásárlására adni fejét. Vesz is egyet, azonban szerencsétlenségére. Abból a fajtából ugyanis, amelyet ö vásárol, mindössze nyolc van még forgalomban. 1 S mind a nyolc egy nagystílű tolvajbanda tulajdonában, akiknek éppen ez a kalap az ] ismertető jelük. A konfliktus j tehát máris adva: Amtolt et- < tői kezdve minduntalan össze- t keverik a banda tagjai, s va- i lahányszor autóbuszon uta- 1 zik, mindig az ö zsebébe rak- 1 ják a lopott órákat, karkötő- 1 két. A bonyodalom máris kész. ‘ Anatolt főnöke, mint megbíz- , hatatlan embert — aki után ; már a rendőrség is érdeklődik < — leváltja a pénztárból, soda- i iiiMiiiiuiiimiiiiitii