Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-16 / 166. szám
0 1958. JULIUS 16. SZERDA ““K^Ciríap 3 Tűrhetetlen önkényuralom a vecsési háziipari szövetkezetben Pilisen megalakult az ország első gyöngy tyúktenyésztő szakcsoportja A házilagos megoldással épített csibencvelő maholnap végképp tető alá kerül Kétségbeesett hangú levél érkezett szerkesztőségünkbe a vecsési háziipari . szövetkezet bedolgozóitól: menjünk ki a szövetkezet termelési értekezletére, mert ott az elnök és Pusztai Jánosné vezetőségi tag zsarnoki magatartása miatt „leleplezésre” készül a tagság. — Éppen jókor jött. — fogadtak nagy ovációval a szövetkezet udvarát’^ sereglett asszonyok —, bennünket be sem engednek az értekezletre. — Mondják el, mi történt? — próbáltam csillapítani a felzaklatott asszonyokat. — Mi, bedolgozók nem kaphatunk munkát, bezzeg az elnök rokonai, meg a barátok... dugig vannak munkával — kezdték többen is. — Aki szólni mer, repül — folytatta tovább egy alacsony kis asszonyka. — Igen, sokat tudtam, engem is azért rúgtak ki — tört ki a sírás Merva Jenőnéből —, mehétünk mi akárhová, amikor itt valaki útban van, azt „kigolyózzák”! A dolog egyre jobban kezdett érdekelni, s tovább kutattam, figyeltem, ki hogyan vélekedik. Sólyomvári Károly, volt műszaki vezető például elmondotta, hogy mindaddig jó viszonyban volt az elnökkel, amíg a június 27-i termelési értekezleten a vezetést, meg nem bírálta, Mi lett az eredmény? Közvetlenül az értekezlet utáni délután 700 forinttal csökkentették fizetését és alacsonyabb munkakörbe helyezték. Többen elmondották, hogy Vidovics György elnök nem riad vissza az ilyenfajta akciótól. Aki csak egy szóval is bírálni merészeli, annak többé nincs maradása a szövetkezetben. A vezetésben .Vidovics „dinasztiája” uralkodik. Az. elnök sógornője a titkárnő, felesége részlegvezető. Bent dolgozik a két fia, az apósa és még egy-két rokon. A legutóbbi munkalapon az elnök felesége, két fia, a sógora, ennek a nénikéje, néhány közelebbi barát, mint például Pal- lagi Lajos és felesége, na meg egy-két „jó ismerős” szerepel. Mit mond mindezekről az elnök? A kérdésekre először kissé zavartan válaszol, majd egy vastag dossziét vesz elő. — íme, az ellenbizonyítékok. Elöljáróban még figyelmeztet a megírásra kerülő cikk helyreigazításának „kellemetlen lehetőségeire”. — Mi az oka a szövetkezetben uralkodó tarthatatlan állapotnak? Igaz-e, hogy a többség. rovására egy szűkköri kisebbség jogtalan előnyöket élvez, például a munkaellátott-, Ságban? — kérdezem. Vidovics rögtön „tanúkat” hoz be, s azok előtt jelenti ki: — Aki akar és akinek szerszáma és lehetősége van, az dolgozhat. Feleségem és fiaim valóban itt dolgoznak. Ugyanakkor . . ; Egy névsort vesz elő, s felolvassa, kik nem rokonai. Természetesen a barátokat —, akik között mint utóbb kiderült, akadt volt földbirtokos, csendőrfeleség, nagyvendéglős, a régi uralkodó osztályok egykét egzisztenciát vesztett tagja —, elfelejti megemlíteni. A jövedelemnélküli kegydíjasok és a sokgyerekes anyák azonban hiányoznak erről a listáról. Arra a kérdésre, hogy kapott-e már kedvezményes maradékanyagot, Vidovics György ennyit mond: — Természtesen kérem, nekem is szükségem van ilyesmire. Én csak 13 kilót vettem. Csak 13 kilót, az egyszerű tagok közül 50—60 dekát kaphattak — néhányan. Pusztai Jánosné vezetőségi tag, akire ugyancsak panaszkodnak, ezt mondja: — Csak azok „hőbörögnek”, akik rossz minőségű munkát végeztek, s emiatt szorultak ki a munkából. Az első nap még ez volt a véleménye. Ekkor még fenntartás nélkül támogatta az elnököt. A második nap (nem volt otthon Vidovics) egészen másként vélekedett. — Tényleg igaz — mondta —, hogy olyanok is kapnak munkát, akikről semmi jót nem lehet mondani. Sajnos, nem tehetünk semmit, mert az elnök egyszerűen nem tűri a kritikát. Elmondja, hogy mindenkit megfélemlít, majd így folytatja: — Előfordult például, hogy én, mint az ellenőrző bizottság elnöke, olyan helyre mentem ki ellenőrzésre, ahová — az elnök szerint — nem lett volna szabad. Hogy a fejemre ütött érte! Ha semmi más nem lenne is, pusztán ez a példa is bizonyítaná a szövetkezetben uralkodó tarthatatlan állapotot: De lehetne még sok mindenről beszélni, különböző manipulációkról és a szövetkezet vezetésében eluralkodott „kéz-kezet mos” módszerről és egyebekről. V A vecsési háziipari szövetkezetben korábban is voltak kisebb-nagyobb ellentétek, de ezeket az elmúlt év — a szövetkezetre nézve kedvező — konjunktúrája elsimította. A fokozott áruhiány miatt a szövetkezet új profilra tért át, s a bedolgozók száma ezer fölé, a fixes létszám pedig 18- ra emelkedett. Annyira jól ment a munka, hogy a korábbi adósságot sikerült rendezniük, sőt házat és üdülőt is vásároltak. (Az utóbbit megint csak a „kiváltságosok” használják.) Kezdetben a tagság a meg- nöyekedett munkalehetőségeket nem az áruk iránti keresletnek, hanem az elnök „csodálatos szervezőkészségének” tulajdonította. így aztán Vidovics György beleszólás nélkül irányíthatta a szövetkezetét, úgy, ahogy rokonai és barátai érdekei azt megkívánták. Igenám, csak közben a népgazdaság egyensúlya helyreállt, s a szövetkezetnek is egyre inkább az eredeti profilra kellett visszatérnie. Kevesebb lett a munka, a megnövekedett minőségi követelmények miatt pedig csak a legjobb dolgozókat foglalkoztathatták volna. De a munkát nem a legjobb dolgozók és az arra leginkább rászorultak, hanem az ő embereik kapták. Vidovics György, ahelyett, hogy a nehézségeket igyekezett volna valamilyen módon megoldani, egyszerűen felrúgta a szövetkezeti demokráciát, s visszaélve a tagság bizalmával, jogtalan előnyöket biztosított családja, rokonsága és barátai számára. A tagok tehát most jogosan követelik az elnök leváltását és a szövetkezeti demokrácia helyreállítását. A szövetkezet felügyeleti szerve, a HISZÖV és a népi ellenőrző bizottság már hozzákezdett az ügy kivizsgálásához, s reméljük, a tagság kívánságának megfelelően gyors és igazságos döntést hoznak majd. Súlyán Pál Pilis község tanyákkal szeg- delt határában a buckái részen, ahol a 150 holdat kitevő akácos erdő a gazdaságilag művelt területekkel összetalálkozik, egy különleges építmény húzódik meg. Az arra vetődött idegen először valami „újszerű” erdész-vadász kelléknek tekinti, de mivel nem tudja kisütni az építmény rendeltetését, szó nélkül továbbmegy. A pilisiek azonban másként látják s értékelik az építmény újszerűségét és rendeltetését. Tönkő István, a Hazafias Népfront helyi elnöke jónéhány kisállattenyésztővel együtt már a múlt évben megkezdte egy gyöngytyúktenyésztő szakcsoport alapjainak lerakását. Mivel minden kezdet nehéz, a múlt évben elemi kár következtében sikertelen maradt próbálkozásuk. Ez év márciusában aztán 15 gazda, élén Tönkő Istvánnal, a helyi tanács és az MSZMP-szervezet jóváhagyásával és támogatásával hivatalosan is megalakította a szakcsoportot. Működésüket a földművesszövetkezet keretében fejtik ki. A közös törzsállomány 12 tojó, a növendékek száma pedig meghaladja a négyszázat. A baromfitenyésztés alapvető feltétele a megfelelő elhelyezés, a gondozás, takarmányozás és állategészségügyi helyzet. A szakcsoport tagsága ennek tudatában van és közös erővel most építenek egy — 800 előnevelt gyöngycsirke befogadására alkalmas — nevelőházat. A törzsállomány kifogástalan, mért az állom.ány „tojó egyedei 120—150 tojást adnak évente. Ez az országos hozamokat is jóval felülmúlja. Az épülő nevelőház eléggé speciális építmény. Alul a csibéket helyezik el, felül a padlásszerű kiképzésben a nagyobb gyöngyösök helyezkedhetnék el a speciális' ülőkön. A nevelőház fala 30 cm vastag, megfelelő ablakokkal és kibúvókkal ellátva. A belterület 44 négyzetméter, a tetőzet nád. A gyöngytyúk a világpiacon keresett és jól megfizetett árucikk. Szinte korlátlan mennyiséget felvenne tőlünk a világpiac. A múlt évben is több mint negyven vagont kértek tőlünk és alig tudtuk adni a 10 százalékát. A tagság tudja azt is, hogy az előnevelés időszakát kivéve (amely négy hétig tart) a gyöngyös tenyésztése, tartása szinte fillérekbe kerül, mert az évi 20 forintért kibérelt 150 holdas akácosban a rovartól kezdve a gyommagvakig mindent megtalálnak. A gyöngyösnek pedig félvad természete folytán pontosan ez kell. Igen jó élelemkereső és így növényvédelmi jelentősége felmérhetetlen. Rendkívül sok gyommagvat, burgonyabogarat és egyéb rovart képes napról napra megemészteni. Egyébként a baromfiállomány őrizője, mert a legkisebb gyanús jelre éktelen zajt csap, amely a ragadozót megriasztja, a baromfiállomány pedig időben védelmet kereshet. Hazai piaci ára kilogrammonként jelenleg 25 forint. A szakcsoport jövő évi terve az, hogy 3000 darabot nevelnek árutermelési célra. Ha tehát 3000 darabot másfél kilogrammos súlyra felnevelnek, ez 4500 kiló húst jelent. Kilogrammonként a 25 forintos hazai piaci árat véve, 112 500 forint bevételre tesznek majd szert. Annyi biztos, hogy minél nagyobb állományt tartanak, annál jobban megoszlik a ráfordítás költsége, nagyobb a tagság jövedelme. A jövő évi tervük tehát 3000 darab piacra való gyöngytyúk előállítása. Törzsállományuk kb. 50 darab lesz. Növendékállományukat a jövő évben összefüggő burgonyás területre helyezik majd ki. Ehhez egy speciális vándorólat szerkesztenek, amelyet jövőre már használatba is vesznek. Szükségük lenne egy asztali keltetőgépre és egy olyan helyiségre, ahol a keltetőgépet ipari árammal üzemeltetni tudnák. Ez félig-meddig meglenne éppen Tönkő István szakcsoport elnök portáján, de az idáig üres egy szobát a helyi cipész ktsz irodának, mosdónak, stb. használja. A szakcsoport tagjai bíznak a járási tanács segítségében, bíznak abban, hogy a ktsz számára sikerül más helyiséget találni. Egyébként Horváth István, a vecsési keltetőállomás lelkes vezetője máris segítségére sietett a szakcsoportnak. Közbenjárt, hogy megfelelő áron a szakcsoport egy 500-as asztali keltetőgéphez jusson. A napokban közel 50 darab gépi keltetésű, kiváló egyedek- től származó gyöngycsirkét adott át a szakcsoportnak. A szaktanácsi hálózatba is felvette a szakcsoportot. A magunk részéről sok sikert kívánunk az országban elsőnek alakult gyöngytyúktenyésztő szakcsoport működéséhez. Szikora András Ifjabb típusú csónak motorok A Győri Szerszámgépgyár Buday 175 jelű, hét lóerős; korszerű csónakmotorja iránt belföldön és külföldön is nagy az érdeklődés. A gyárban ebben a negyedévben két újabb típusú csónakmotor gyártását is megkezdik. Az egyik a Buday 175 tökéletesített változata lesz, amely üresjáratban és hátrsrelé menetben is működik. A másik nagyobb teljesítményű, 350 köbcentiméter űr- tartalmú, kéthengeres, 18—20 lóerős motor, amely versenycsónakokhoz és vízisí vontatásához alkalmas. Ebből egyelőre öt mintapéldány készült el. A próbák után ebben az évben sor kerül az első sorozat gyártására. Az Örkényi fülemile (Borús gondolatok egy lebontott háztetőről) Mottó: „Péter és Pál (tudjuk) nyárban összeférnek a naptárban Könnyű nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen; Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körül mást találunk .. (Arany János: A fülemile) Négy esztendő ó’ía talán csak ezen az egyen nem kanta k még össze: kié a fülemile fütytye. Négy esztendő óta nyugtalan, zavaros az egy házban élő két család élete. — Higgyék el, nem bírom tovább! — robban ki a ház gazdájának felesége, Batuska Jó- zsefné, és a hátsó traktus felé, Svejer Imre lakásának irányába mutat. — Ezek tönlkre- teszik az idegeimet... — Olyan ideges vagyok, hogy már azt se tudom, mit teszek! — kezdi Svejer Imréné a panaszt, amikor hozzá térünk be. — Megbolondítanak ezek — és a ház eleje felé int, ahol Batuskánét sejti „Rossz szomszédság: török álok“ Furcsa teremtések. Remeg szájaszélük, mikor sérelmeikről beszélnek, könny- belábad a szemük — mindkettőnek külön-külön —. de nem hagynak ki egyetlen egy alkalmat, hogy borsot törjenek egymás orra alá. Hogy ki kezdte, meg nem állapítja az úristen se. Azt hiszem, Batuskáék kezdhették, Megvásárolták a házat négy esztendeje, benne a lakóval. Batuska szíjgyártómester, a lakószobában míveli mesterségét, mert nem terjesz- kedhetik tovább — Svejerék miatt. így hát talán ő kezdte a piszkálod ást. hogy „kiszekí- rozza” lakóját. Szitok, verekedés, pöröskö- dés, gyűlölködés ... Egyik követi a másikat. Es anélkül, hogy észreven- nék, a kölcsönös perlekedés, marakodás nemcsak a másik fél, az ellenlábas idegeit, életét, boldogságát teszi tönkre, hanem... „Nem bírom tovább” — így •Batuskáné. „Megbolondítanak ezek” — így Svejerné. Már reszket a karjuk, mint « matrónáké, mikor felemelik — hogy megfenyegessék egymást. De azért csak folytatják... „Ez sem enged, az sem hagyja“ Megáll a józan ész. hogy mit művel ez a két család! Batuskáék öthónapos kö- lyökkutyája hancúrozik aa udvaron. Svejerné rohan a rendőrőrsre: — A kutya összemarcangolia a gyerekeket!” Egy rendőr elvtárs „kiszáll” a helyszínre, megállapítja, hogy az eb csak — kölyök, és különben is: szájkosár van rajta! Batuskáék közben felkötözr ték rá a „tromfot”. Legközelebb Batuskáné szalad az orvoshoz: <—• Svejerék szemetet öntenek az udvar közepére! Az orvos „kiszáll” a helyszínre. És Svejerné „tromfja”. — Az a szeméthalom az ud- van másik felén Batuskáéké!” És mindennek a koronája: A kamraépületet közösen használja a két család. Batuskáék tehát — hogy üssenek káék tehát — hogy üssenek egyet lakóikon — kihasználva Svejerék távollétét, lebontják a tetőt a kamraépületről. Az külön kérdés, hogy miért adott a bontásra szóbeli engedélyt a járási tanács vb iparműszaki osztálya, mikor csak egyetlen süvegfát kellett volna kicserélni vagy aládúcolni?! — Makacs ember a Batuska! — mondja a tanácselnök. Igaz lehet, mert vagy három hónapja állja a felszólítások viharát, nem csináltatja meg a lebontott tetőt, pedig faanyaga van hozzá. Nem és nem. De Svejerné se marad mögötte. Ahogy egyiknek semmi sem drága, még saját háza sem, hogy bosszantsa a másikat, úgy a másiknak se drága semmi, hogy visszavágjon. Svejerék ugyanis a beázó kamrában hagyták minden holmijukat: a rozsot, az árpát, a zsírt, a húst. a csizmát, a cipőket, a ruhákat. — Nem volt hely, hová tehettük volna? — siránkozik, mikor az ujjnyi vastag zöld penésszel lepett csizmát vágy a szappannak való disznózsírt mutatja. Négyezer forint az állítólagos kár. A szobában pedig annyi a hely, hogy tízezer forint ára élelmiszer, ruhanemű is belefér. Ki fogja megfizetni a szeny- nyeződött zsírt, a csírázó árpát, a tönkremenő csizmát? „Megy panaszra, bírót búsít“ De ez lenne a kisebb baj. Ha tönkreteszik egymás idegeit, ők látják kárát. Hallja, látja, figyeli, neveti őket az egész község — legyen, ők adják magukat a világ nyelvére. De a két család vitája nemcsak Batuskáék és Svejerék erszényét laposítja, nemcsak nekik árt. Svejerné a tefőbontás óta 27 levelet írt a legkülönbözőbb szervekhez, fórumokhoz. A leveleket, panaszokat mindenütt iktatják, intézik, vizsgálják. A levél — levelet szül, az akta aktát hoz a világra. Az egész tető helyreállítása szakértő véleménye szerint 1200—1500 forintba kerülne. A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata ebben az ügyben (egy délelőtti munka négy embernek, a gépkocsi önköltsége 120 kilométeren) több mint 500 forintba került. És ha mind a 27 szerv, intézmény „kiszállt” volna? Huszonhétszer 500 forint sok pénz, de tízennyi is hiábavaló lenne, mert két zsémbes asz- szony között senki sem tud igazságot tenni. De a tényleges költségeken túl, a kiszállásonként! 500 forintokon felül..s Egy év óta — ha hinni lehet Batuskánénak — négy perük folyt a bíróság előtt. A bíró, a tanúk, ők maguk délelőttöket, egész napokat üldögéltek. Nagy horderejű ügyekben várták az igazságtevést sokan, mert nemcsak Batuskáék és Svejerék élnek kutya-macska szomszédságban, nemcsak ők adják egymás kezébe a kilincset a rendőrségen, panaszirodán, bíróságon, népi ellenőrzési bizottságon, tanácson és egyebütt, ahol panaszt lehet tenni. Sokan vannak ilyenek. „Ha per, úgy mond, hadd legyen per“ És ami még nagyobb baj, az ilyen ügyekben — ha tetszik, ha nem — el kell járni. Ha Hívják: a rendőr kiszáll... Ha szólítják: az orvos megy... Ha feljelentés érkezik: a bíróság tárgyalja ... Arany János idején, 1854- ben, amikor „A fülemilé”-t írta, az ilyesfajta pereskedésből is haszna származott — valakinek. „Se ide nem se oda nem Fütyöl a madárka hanem ... nekem fütyöl... nekem fütyöl” — mondja a versbéli bíró és zsebére üt,' amelyben a pereskedőktől kifütyölt aranyakat őrzi. Az Örkényi „fülemile” azonban csak kifele fütyüli a pénzt a zsebből. A lebontott tető, a kárba- ment élelmiszer, a perköltség, a kiszállási díjak, a hivatalnokok munkája és fizetése.;; Sok ilyen fülemile egy egész országot is tönkrefütyölhet! Vegyék már végre észre ezt Batuskáék és Svejerék is! Garami László
