Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 163. szám

1958. JÜLIUS 12. SZOMBAT M9T lilt k/C rrlan most meg ideje hex vani visszatérhet a helyes útra a vácegresi Kossuth Tsz A vácegresi Kossuth Ter­melőszövetkezet néhány tag­ja részéről az a vád érte az aszódi járási pártbizottságot, hogy nem támogatja a terme­lőszövetkezetet. Valahogy úgy fogalmazzák meg ezek az elv­társak, mintha a termelőszö­vetkezeteket úgy kellene tá­mogatni, hogy elnézzük a hi-< báit, szemet hunyunk a sza­bálytalanságok előtt. De hogy is néz ki valójában a helyzet? Valóban elfeledkezett volna az aszódi járási pártbizottság a párt politikájáról? Tényleg hátráltatni és nem segíteni kí­vánja a vácegresi Kossuth Tsz munkáját? Szó sincs róla. A járási pártbizottság éppen csőn fáradozik, hogy még ide­jében visszavezesse ezt a tsz-t a helytelen útról, segítse helyreállítani a községben a tsz megnyirbálódott tekinté­lyét. Szemrehányás legfeljebb csak azért érheti a pártbizott­ságot és elsősorban a járási tanácsot, amiért nem előbb Vizsgálták ki ezeket a dolgo­kat és nem hamarább vágták ki a beteg részt az egészséges testből. De kezdjük az elején. Egy évig működött a köz­ségben az egyes típusú tszcs. Az idén márciusban aztán a tagok fele elhatározta, hogy átalakulnak termelőszövetke­zetté. Az elnök Súlyán János lett. Azóta csak négy hónap telt el, de az a négy hónap bizony a sok öröm mellett ürömöt is termett. Röviden szólva: nincs meg a 14 tag között a kellő egyetértés, s ha bármelyik tag­gal beszélünk, csak úgy dől a panasz az ajkukról. Mindenki a másikban keresi a hibát, a gazos földért társait tartja fe­lelősnek. Pedig, ha igazat akarunk szólni, megmondhat­juk, nem egy-két ember igaz­ságáról van itt szó; a bajok­nak mélyebb gyökerei van­nak. A legfontosabb: nem az alapszabály szerint gazdálkodnak. Bár az elnök elvtárs tiltakozott ez ellen, s még olyat is emlegetett, hogy a gazdagodás érdekében néha ezt el is lehet és el is kell nézni. De vajon tényleg a gaz­dagodást szolgálja a lazaság, az alapszabály megsértése? Nem, határozottan nem. Ve­gyük csak a közös gazdálko­dás kialakításának példáját. A belépők közül két gazdának volt lova. Március óta — ahe­lyett, hogy beadták volna —, mint egyéniek fuvaroztak a tsz-nek, s ennek fejében napi kétszáz forintot számoltak el mindegyiküknek. Szklenár Pál, az egyik lótulajdonos maga is felháborodottan mondja, hogy annyi pénzt kaptak munka­díj fejében, amennyiért már új lovat is vásárolhatott volna a tsz. Ö is és Bálint János, a másik lótulajdonos is, szíve­sen beadták volna a lovukat, de nem vették át tőlük, mond­ván: az egyik öreg, a másik rugós. Tegyük fel, hogy az indokok kielégítőek, akkor is át kellett volna venni az álla­tokat, mert a tsz a közös ha­szon gyarapítására értékesít­hette volna az állatokat. Ehelyett most új lovakat vá­sároltak, méghozzá elég som­más összegért, Bálint Jánosék lovai pedig továbbra is ma­radtak magántulajdonban. A határban egymás mellett terül el a tsz és a tagok ház­táji gazdasága. Összehasonlí­tásunk már egymagában el­árulja, milyen szellem ural­kodhat a tagság között. A ház­táji kukoricák, burgonyák gondosan kapálva fejlődnek, a közös földön pedig nem egy helyen háromszor akkorám nőtt a gaz, mint a répa. Nem ritka az olyan nap, amikor a 14 közül csak 7—8 tag dolgo­zik a közösben, olykor még annyi sem. Hivatkoznak itt a munka rossz szervezésére, amiben sok igazság van — ké­sőbb még visszatérünk rá —, de a nyomosabb indok egészen más. Igaz az, hogy mindenki­nek csak egy hold háztáji földje van, de csaknem vala­mennyi család felesben bérel más földet is. Előfordul, hogy 6—8 hold földön is dolgozik egy család bérletben — még­hozzá dinnyét! Márpedig a fe­les földet is meg kell valaki­nek művelni, így elmarad a közös gondozása, s azért néz úgy ki, mint a „senki földje”! Elöljár a fegyelmezetlenség­ben egy-két vezetőségi tag is. Ritkán tartanak vezetőségi üléseket, nem szervezik a munkát. Az elnök például keddre tűzte ki az aratás nap­ját, de hétfőn délután még volt olyan vezetőségi tag is, aki mitsem tudott erről. S ha még ilyen fontos eseményt sem tárgyalnak meg közösen, azon sem lehet csodálkozni, hogy más reggeleken sem szabják meg: kinek mi lesz aznap a feladata. Mindenki azt tesz, amit jónak lát, Tia, egyáltalán tesz. Ezért gya­kori azután az, hogy egyik a burgonyát látja fontosnak megkapálni, a másik a répát, a harmadik a kukoricát, a ne­gyedik pedig a legnagyobb do­logidőben is délután 1 órakor indul haza ebédet főzni! Min­dennek csak betetőzése az, hogy négy hónap óta senki sem adminisztrálja, ki meny­nyit dolgozott. A munkaegy­ség-könyvek üresek. Mindez azt jelenti, hogy a végzett munka mennyiségét, minősé-, gét nincs, aki ellenőrizze. . Gondatlanságra vall az is, hogy az államtól jelentős ősz. szeget vettek fel hitelbe, de annak egy részét nem fordí­tották a meghatározott célra. Erről annál is inkább érde­mes beszélni, mert hónapok óta emiatt áll fenn a nézetel­térés a tsz tagjai és a kívül maradt régi egyes típusú tszcs. tagek között. Az történt ugyanis, hogy ősszel még mint egyes típusú tszcs-tagok szán- tottak-vetettek el. Mindenki adott vetőmagot és munkaerőt. Márciusban, amikor a tszcs- ből tsz lett. a föld a termelő­szövetkezetet illette, mivel ál­lami tartalékföldről volt szó. Ebbe bele is nyugodtak volna, akik nem léptek be, ha meg­kapják a vetőmagért, mun­kájukért cserébe járó díjat. De nem kapták meg. A pénzt a tsz ugyan az ál­lamtól hitelként e célra fel­vette, de az egészet a tsz tagjai között osztotta szét — a volt tszcs-tagok semmit nem kaptak belőle, holott a fele még a tszcs-ben végzett munkájukért őket illette vol­na. így hát nagy az elégedet­lenség a községben. Hibát kö­vetett el a tsz elnöke, Súlyán János elvtárs akkor is, ami­kor azzal hitegette a tsz tag­jait, hogy ők aratják le a volt tszcs-tagok részét is. Azzal ke­csegtetett. mintha a pénz is, gabona is teljes egészében őket illetné. Pedig mindenki meg­gyobb baj, azt sem értik, hogy ahogyan ma ők dolgoz­nak. nem nagy vonzerőt je­lent az egyéniek számára. Amikor a járási pártbizottság­tól kint járt elvtársak ezt el­mondották, hosszú ideig csak azt hajtogatta a tsz elnöke: „Mindenki az egyénieket, s nem a tsz-t segíti.” Pedig ha Súlyán elvtárá"tár­gyilagos lenne, maga is be­látná. hogy az állam milyen jelentős támogatást nyújt szá­mukra. Most is készülnek egy gazdasági épület megvásárlá­sára, ami újabb 104 ezer fo­rint hitelt jelentene. Súlyán elvtárs természetesnek tartja, hogy megkapják az államtól. Eszébe sem jut, hogy ők is tar­toznának valami kötelességgel az állam felé., Annakidején két vagon gabonára szerződ­tek például, bár akkor is tud­ták, hogy a tsz gabonavetésé­ből nem lesznek képesek a szerződést teljesíteni. Erről csak foghegyről beszélnek: „majd csak lesz valahogy!” Lehetne még apróbb-na- gyobb dolgot megemlíteni, amelyek mind azt bizonyítják: a vácegresi Kossuth Tsz tagjai, kivált vezetői sok mindent nem látnak még tisztán mun­kaszervezési és egyéb problé­mákban. De főle<; azt nem hogy mi a tsz lényege. Mert ha látnák, nem tartaná­nak feketén földet, bevinnék állataikat a közösbe és rend­szeres, naponkénti munkát követelnének meg valameny- nyi tagtól. Igazuk volt a já­rási pártbizottsági elvtársak­nak. amikor szép szóval ma­gyarázták: az államtól nem lehet kívánni, hogy a hanya­gul, rosszul, felelőtlenül dol­gozó termelőszövetkezeteket pénzügyileg unos-untaían ki­húzza a bajból, hisz, az a cél­ja, hogy a kezdő, kezdeti ne­hézséggel küzdő, olykor té­vedő termelőszövetkezeteket segítse, ha kell, anyagilag is. De arra senki ne akarja fel­használni. hogy egyéni gazda­godásukért, állami hitelre számítva csak fedőszervnek használják a termelőszövet­kezetet. Ne kívánják a vác­egresi tsz tagjai, hogy a já­rási szervek szótlanul nézzék és hagyják a jól dolgozó tsz-ek hírnevét is lerontani. Most még idejében van, hogy ezt meggondolják. Hi­szen mind a tizennégy tag be­csületes, dolgos ember. akik jó vezetés mellett képesek még most is arra, hogy pótol­ják a kapásoknál az elmaradt munkákat és összefogva, meg­szüntessék mindazokat a la­zaságokat, amelyek mint bék­lyó fogják le a 14 ember dol­gos kezét. Sági Agnes = m&mm = . í Olyan hiteles Frick Györgyi spanyol táncosnője, hogy talán még egy eredeti spanyol le­génynek is elcsavarná a fejét Mint megannyi francia porcelánbaba (Kristóf Lászlóné felv.) A megyei tanácsok kijelölték a gyakorlati foglalkozást bevezető általános iskolákat A politechnikai nevelés fo­kozatos megvalósítására 1958 szeptemberében 500 általános iskolában és 40 gimnázium­ban megkezdik a gyakorlati foglalkozásokat. Többek kö­zött Pest megyében 35, So­mogybán 13, Szabolcsban 35, Szolnok megyében 25 általá­nos iskolát jelöltek ki. Itt tud­ják legjobban megvalósítani az összes feltételeket az új­szerű oktatás megkezdéséhez. A kijelölt iskolákban vagy ipari, vagy mezőgazdasági jel­legű gyakorlati munka oktatá­sát kezdik meg. Pest megyé­ben például a 35 iskola közül tizenegyben ipari, huszon­négyben pedig mezőgazdasági jellegű lesz az oktatás. A Központi Pedagógus To­vábbképző Intézet július 28- tól augusztus 16-ig 400 peda­gógus részvételével ország­szerte tanfolyamokat rendez a gyakorlati foglalkozások című általános iskolai tan­tárgy oktatóinak továbbkép­zésére, illetve megfelelő elő­készítésére. Ismét több külföldi csoport látogat Magyarországra A napokban az IBUSZ szer­vezésében ismét több külföldi csoport érkezik hazánkba^ Két angol csoport, ezenkívül fran­ciák, nyugatnémetek, svédek, osztrákok és szovjet vendégek jönnek, Csehszlovákiából pe­dig különvonattal 460 turista érkezik; A kormány a legmesszebbmenőleg őrködik a termelési szerződések kétoldalisága, „becsülete“ felett A kötelező beszolgáltatás meg­szűntével új alapokra helyezett, illetve lényegesen módosított szer­ződéses termelési rendszer a mezőgazdasági nyersanyagellátás biztos és jó alapjának bizonyult. értette volna, ha szembe megmondja: nem lehet | becsapni a tszcs-tagokat sem. | /Alvásom, hogy el- Világos tehát, hogy a szer- | , készült a Pazar- vezetlenség, a szabályok meg- | 1°^ című kisfilm, sértése vezetett, odáig, hogy a | méghozzá közyetle- tagok állandóan civakodnak, | hül a Vízügyi Fő­marják egymást. Rossz hatás- § igazgatóság megren- sal van az elnök magatartása 1 delésére. A filmen — is rájuk. Olyan szellem ural- i mint ahogyan a Mű­ködött el : ! gyár Távirati Iroda I jelenti — a vtzpa- akinek nem tetszik, kilép | zarlás legkülönbö­.1 zőbb formáit mutat- a tsz-ből. Bálint elvtárs, aki = jÁllítólag a egyébként párttag, szintén azt | vízpazariás módsze- hangoztatja: „Legfeljebb két- | reinek további is­ten maradunk az elnökkel, ak- | mertetése és terjesz. kor is megleszünk valahogy.” | fése végett a füm Hiába magyarázza a tanács e - § bemutatója után vúr­nőké vagy a községi parttit- | ható vizpazarlók kar. hogy arra kellene tore- | orszá konferen. kedmok. mmel többen legye- = ... ", nek a tsz-ben, hívják maguk § J ^ közé a volt tszcs-tagjait is — | hallani sem akarnak róla. Nem | \ vasút rendsze­is úgy tárgyalnak az egyéniek- | A résén gyomlál- kel, mint akik egy vagy két | tatja a pályatesten év múlva a tsz tagjai lesz- | nőtt giz-gazt. Ebben r.ek, hanem mint valamilyen \ az esztendőben azon- ellenféllel. Szüntelenül azt | ban — ahogyan az mondogatják: „miért nem jöt-1 újság írja — sike­tek velünk akkor, amikor 1 rült megtalálni a márciusban hívtuk őket?” | vegyszeres gyomir- Sértődöttek, elvakultak. Nem 1 tás módját. Idén te­látják be, hogy nem minden | hát a fő vonalakon dolgozó paraszt érti meg egy- | mintegy 2500 km szerre: a jövő útja a közös | hosszúságban vegy- gazdálkodásé. De ami a na-1 szeres gyomirtást I. fyöcfo tiilcäiteft rendez a vasút. Az utazóközönség most már csak azt kéri, hogy fedezzék fel, kísérletezzék ki és al­kalmazzák — ugyan­csak legalább 2500 kilométeres vonal­hosszúságban — azt a vegyszert, amely a személyvonatok késését irtaná ki. ★ T) eszelőgyár épí- tését tervezik Nagykanizsán. Az idén gyártott 200 ezer darab vasresze­lő és faráspoly ugyanis közel sem fedezi a keresletet. A gyár építését a tervek szerint az idén kezdik és jö­vőre befejezik. Ha minden jól megy, az új gyár segítségével kétszer annyi resze- lőt készíthetünk, mint eddig. Azt hi­szem, igazán ideje, hogy a sokkal eny­hébb nyomokat ha­gyó reszelöt hasz­náljuk az országo­san elterjedt „fúró” helyett. •k A szobi járás 15 községében most szüretelik a málnát, összesen 850 hold- nyi málnásból 170 hold fordult termőre az idén. Akad olyan vidék, ahol holdan­ként 50 mázsa az át­lagtermés. így ért­hető, hogy a terme­lők már eddig mint­egy 100 vagon mál­nát adtak el a föld­művesszövetkezetek­nek, és 10 millió fo­rintot kaptak érte. Jó lenne kiszámolni, mikor éri el a mál­natermés a kőszén­termelés színvona­lát. Ugyanis — aho­gyan az eddigi jelek mutatják —, csak Féíszáz új magyar ösztöndíjas [ külföldön Az 1958/1959-es tanévben | mintegy 50 újabb magyar ösz-| töndíjas kezdi meg tanulmá-1 nyait külföldön. Számszerint | a legtöbben a Szovjetunióban! tanulnak majd, ahol többek | között az uránkémia, a mag-1 fizika, az atomreaktor-techno-1 lógia, az erős- és gyengeára-1 mú villamosipar, a hajóépítés, I az építőgéptervezés, a népmű-1 velés kérdéseivel foglalkoz-§ nak. A Német Demokratikus! Köztársaság egyetemein a fa- f és a nyomdaipar technológiá-1 ját. Csehszlovákiában a szál-f loda- és vendéglátóipar kér-| déseit, Bulgáriában pedig a | zöldség- és szőlőtermesztést | ismerik meg a magyar ösztön-1 díjasok. Hazánk nemzetiségi i iskolái számára pedagóguso-1 kát képeznek az NDK-ban, I Romániában és Szlovákiában. | Franciaország legnépesebb családja f A niorti Devauts-család I örömmel jelenti, hogy megér- | kezeit a huszonnyolcadik csa- | ládtag, a házaspár huszonha- | födik gyermeke. Az apa 51, | felesége 47 éves. A nagyobb I gyermekek már szétszóródtak | a világ minden tájára, a ki- | sebbek még otthon élnek. Devauts asszony kijelentet- | te, hogy nagyon nehéz fel-1 adat megtömni ezt a sok éhes| szájacskát, de ő szívesen ven- | né, ha még születne gyemre- § ke ... TŰZ! Prestenburgban, Kentucky 1 államban Amos Gray tűzoltó- \ főnök pisztolypárbajt vívott § elődjével, Vernon Blackburn-1 nel. Mindketten holtan ma- § radtak a porondon, összekii- | lönbözésük ríka: a tűzoltója-1 tlöki állás volt,- - - Fi Fellépés előtt még egy utolsó simítás az arcon, még egy utolsó jótanácsot ad a lámpa­lázas kis primadonnáknak Kékesi Ica tanárnő A váci balettiskola újabb sikere Minden kis balettiskolásnak szíve-vágya, hogy az Állami Operaház baletticarában tanulhasson tovább. Sajnos, itt is sok az eszkimó és a fóka lalán még kevesebb, mint másutt. Ebben az évben 3000 jelentkező közül mindössze tizenhármat vettek fel. így aztán különösen nagy sikernek számít, hogy a tizen­három szerencsés és tehetséges kis táncos közül kettő a váci balettiskola növendéke volt. ebben az esetben re­mélhetjük, hogy a kőszénből préselt szörpöket kiszorítsa a valódi málnaié. ★ 4 múlt hónapban zí nyolc ember szenvedett az ame­rikai Oak Ridgeben nukleáris sugárzás­tól különböző sérü­léseket, Az ameri- 1 kai atomerő bízott- \ ság csütörtökön hí- \ rül adta, hogy nem \ közlik a nyilvános- \ Sággal a sérültek ne-; vét, mert attól fél-\ nek, hogy az embe- \ rek társadalmilag \ száműzik őket, fél- \ ve az „atomfertőzés” \ továbbterjedésétől. \ Szegény ameri- l kaiak! Ugylátszik, l ök még nem tudják, i hogy nem ezt a nyolc I embert kellene „tár- I sadalmilag szám-1 űzni”, hanem azt a§ néhányat, akik a § Pentagonban a nyolci ember sérülését I okozták. — ami — § A kormány erőfeszítéseket tesz, hogy a szerződéses rendszert ösz- szes hibáitól megszabadítsa és to­vább szilárdítsa. Az ezzel kapcso­latban tett intézkedések közül s legfontosabbak azok, amelyek • szocialista törvényesség szellemé­ben, a szerződések kétoldaliságát juttatják kifejezésre, és azt, hogy a kormány a legmesszebbmenőkig őrködik a termelési szerződések „becsülete’? felett. Ezt a törekvést a Földművelés- ügyi Minisztérium felügyelete alatt készített új szerződés-szövegek realizálják. Az új. már az őszi szerződéskötéseknél használatra kerülő szerződés-szövegek teljes részletességgel tartalmazzák mind a termeltető, mind pedig a ter­melő jogait és kötelességét. Az ed­dig forgalomban levő szerződés­szövegek ugyanis rövidek voltak, pontos, közérthető meghatározá­sok helyett a termelők előtt rend­szerint ismeretlen rendeletekre hivatkozva sorolták fel a jogokat és kötelességeket. Ez okozta, hogy a termelők — szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók egyaránt _ a legritkább esetben léptek lel kötbérköveteléssel, ha a termel­tető nem tett eleget kötelezett­ségeinek. Ennek volt a hatása az is, hogy a termelők a szerződése­ket sokhelyütt és sok esetben, egyoldalúan, csak a termelőre kö­telező érvényű okmánynak tartot­ták. Az új szerződés-szövegek pon­tos. részletes és közérthető meg­határozásaikkal könnyen ellen­őrizhetővé teszik a termelő ré­szére, hogy a termeltető mikor, milyen szolgáltatásokkal tartozik, s kötelességeikről is félreérthetet­len tájékoztatást adnak. A szerződés-szövegek módosí­tása egyrészről a termeltető vál­lalatok munkájának megjavítását, izok szolgáltatásainak pontosabbá tételét eredményezi; másrészt elő­segíti, a termelői munka minő­sége. s a szerződések iránti biza­lom növekedését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents