Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-11 / 162. szám
4 “cCfrfop 1938. JULIUS 11. PÉNTEK Budapesti gyárak tömeges vidékre telepítésére nem kerül sor A Hazafias Népfront ankétja a főváros túlnépesedéséről Tanfolyam indult a diákotthonok vezetői részére | Egerben az ország 250 kő-1 zépiskolás diákotthoni igazga-1 tója részére a napokban egy-1 A Hazafias Népfrontot is foglalkoztatja Budapest túlnépesedésének problémája. Várospolitikai bizottsága már több ülésen tárgyalta ezt a kérdést. Csütörtök délután pedig ankétot rendezett, amelyre a Belügyminisztérium, a Tervhivatal és a fővárosi tanács képviselőjét is meghívta. Galló Ernő országgyűlési képviselő nyitotta meg az ankétot. Hangsúlyozta, hogy a túlnépesedést nem adminisztratív módszerekkel, nem kitelepítéssel kívánják a hivatalos szervek megoldani, de mert reakciós elemek a főváros túlzsúfoltságát ellenséges hírverésre használják fel, a Hazafias Népfront feladatának tartja széles néprétegek között a megfelelő fel- világosító munkát. A felsőbb hatóságok kiküldötteit éppen azért hívták meg, hogy tőlük őszinte választ kapjanak; ■! A Belügyminisztérium kiküldöttének felszólalása után Molnár László a Tervhivatal nevében tájékoztatta a bizottságot arról, hogy az ország iparának 52 százaléka van Budapesten, míg az ipari foglalkoztatottaknak csupán 48 százaléka. Ebbe a számba azonban már a vidékről bejáró ipari dolgozók is beleértendők. A hároméves terv alatt a rekonstrukciós iparfejlesztési alapból a budapesti iparvállalatok csupán 20 százalékot kapnak, a fejlesztést inkább a vidék felé növelik. Száz vidéki lakásra 376. ugyanennyi budapesti lakásra 350 lakos jut. A lakásépítésre fordítandó ősz- szegnek azonban a hároméves terv alatt csak 25 százalékát juttatják Budapestnek, a többit a vidéknek. így azután reire??’ — ___•"> N incs új a nap alatt? — Neki minden új! mélhetö, hogy a lakáshelyzet 1960-ig csekély javulást fog mutatni. A vízellátás a hároméves terv végéig jelentősen megjavul. A gázellátás szintén. Szó van arról, hogy a vidéken felkutatott kihasználatlan épületekbe esetleg néhány budapesti üzemet telepítenek ki. Gyárak nagyarányú kitelepítésére azonban semmiféle lehetőség nincs. Kiss György dr. a fővárosi tanács részéről közölte, hogy az illetékesek igen óvatos kézzel nyúlnak a kérdéshez. Egyelőre csak javaslatokat dolgoztak ki. Ilyen javaslat például az is, hogy össze kellene állítani azoknak az üzemeknek, szerveknek, intézményeknek a listáját, amelyeknek nem feltétlenül Budapesten kell lenniük. Felmerült olyan gondolat is. hogy esetleg a jövőben csak az kaphasson a fővárosban munkát, aki budapesti lakos. Arra viszont már megjelent rendelkezés, hogy közül többen különböző kérdéseket tettek fel. Dárday Gábor például megkérdezte, nincs-e lehetőség arra, hogy Budapesttől 40—60 kilométeres körzetben úgynevezett bolygó-városokat építsenek, ahonnan a modern közlekedési eszközökkel gyorsan bejár, hatnának a dolgozók. A Tervhivatal kiküldötte kifejtette, hogy sem jelenleg, sem a közeljövőben nem látja megvalósíthatónak a bolygó, városok építését, esetleg tíz év múlva szóbakerül- het ilyesmi. A hároméves terv után azonban fokozatosan fejleszteni akarják a vidéki városokat, néhány 500—600 ezer lakosú várost akarnak kiépíteni az országban. hetes tanfolyam kezdődött. E | tanfolyam fontos lépést jelent | diákotthonaink életében: ar-1 ról van szó, hogy felhasznál- 1 ják a régi magyar kollégiumi \ élet, valamint a felszabadulás | utáni évek tapasztalatait és a | szovjet tapasztalatokat egy-1 aránt, Vóláshalmoió j A Missouri állambeli Mri- 1 dián város rendőrsége bigá- § mia gyanújával letartóztatta | Robert Goodman 35 éves ke- § reskedőt. A rendőrségnek fel- | tűnt, hogy Goodman a helyi § polgári bíróságon két egymást | követő napon két különböző § asszonytól vált el, | Regösvándorlást, „nótafatábort66 rendesnek as úttörők budapesti lakást csak annak utalnak ki, aki legalább öt esztendeje lakik a fővárosban. Ezután a bizottság tagjai Az úttörőcsapatok regős rajai a nyáron számos megyében rendezik meg az úgynevezett regősvándorlást. Ezeknek laiimiiiiiiiiiiHniHimHiiniiiMMiimiiiiii'iiiiiiiiitiiiiiiiiiiNmitiimiimiiitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii’; Mi töríénik az almában szeptembertől decemberig? j Az emberi tápanyagok végeredményben mind ■növényi eredetűek. A növény szénsavat vesz fel a levegőből és vizet a talajból. A napsugár rezgésenergiáinak segítségével magasabb rendű vegyülete- ket épít fel belőlük. A szénsav és u víz legegyszerűbb vegyiilete a formaldehyd és az ezzel roikon alacsonyrendű, , egyszerű összetételű savak, A lényeg az, hogy a növényi test tápanyagainak felépítése közben először savak 'keletkeznek. Ezért van az, hogy a gyümölcs éretlen állapotban savanyú ízű. A növény igen szorgalmas, nem elégszik meg azzal. hogy szénsavból és vízből formaldehydet „gyárt”, hanem épít szőlőcukrot és októberre az alma savai már mind cukorrá alakulnak át és a gyümölcsnek édes ize van. Az ember most leszedi az almát a fáról, de a gyümölcs belsejében tovább folyik a munka: két szö- löcukor-m olekulát malátacukor, molekulává épít össze, majd ebből dextrin-moleku- lát és végül keményítőt készít, Novemberre az alma elvesztette cukortartalmát — a cukor keményítővé alakult át s a gyümölcsnek lisztes íze van. De még ez a keményítő sem marad változatlanul. Ebből hatalmas cellulóze-molefku- lák tevődnek ösz- sze s decemberre az alma se nem savanyú, se nem édes, se nem lisztes ízű, hanem fás. Mert a cellulózé nem egyéb, mint faanyag. Az anyagoknak azt a sorát, amelyet a növény szénsavból és vízből készít: szénhidrátoknak nevezzük. A cukor, a keményítő és a cellulózé emberi táplálékunk három legfontosabb szénhidrátanyaga. Ebből tisztán csak a cukrot élvezzük, de keményítő van például a lisztben, a burgonyában és cellulózé többé- kevésbé minden növényi tápanyagban; Emésztés közben ezeket a tápanyagokat kivonjuk a táplálékból. Az alma fogyasztása tehát mindig hasznos és egészséges, mert akármilyen tartalma van is, a szervezet fontos tápanyagát szolgáltatja. a kerékpáros vagy gyalog-1 túráknak az a célja, hogy a | pajtások megismerkedjenek | megyéjük hagyományaival, | megtanulják a régi népi tán-1 cokat és dalokat, összegyűjt-1 sék a munkásmozgalmi emlé- | keket. Az útjukba eső falvak- | ban tábortüzet gyújtanak, mű- | sort adnak a falu népének, | majd a megyének egyik köz-1 ponti helyén találkoznak a § többi regőscsapattal. A regőscsapatok tevékeny-1 ségéhez a Magyar Üttörők | Szövetsége is segítséget nyújt, | többek között azzal, hogy meg- | jelenteti a 111 dal úttörőknek | című kiadványát, amelyben § számos, kevésbé ismert úttörő § dal is szerepel; A Kilima-Ndzsaro leveti jégpáncélját A Kilima-Ndzsaro hegyről 1 fokozatosan eltűnik a jég- és | hótakaró. Downey angol tu-1 dós adatai szerint a hegy | gleccserei 1947 előtt több | mérföld kitérj edésűek voltak, | ma már azonban csupán a § csúcson maradtak meg. Elő-J zetes számítások szerint 50 év f múlva a Kilima-Ndzsaro tel-| jesen leveti jégpáncélját. Az angol meteorológusok egy 1 csoportja megfigyeléseket vé-1 géz. hogy kiderítse a Kilima- X Ndzsaro felmelegedésének” | okait. I A szeretet otthona f^EYAN A SZÖDLIGETI \J táj, mintha alaposan megmosdatták volna a reggel óta tartó kiadós esőben. Most minden kis levél, minden fűszál csak úgy csillog a forró napsütésben. Bezzeg az utak! Míg az országútról letérve igyekszem a szociális otthon felé, akkora tócsákat kell ke- resztülugranom, hogy nem egyszer a közepén kötök ki. Közben jobbra-balra jár a szemem, keresem a kápolnát s mellette egy jeltelen sírt. De bizony egyiket sem találom, s így nem állhatok meg pihenni egyet lovag Floch sírja mellett. Pedig a helybeliek szerint — akik útbaigazítottak — ott még a fű sem hajt ki, olyan rossz ember volt Floch. Megtette, hogy felment a kastélya tornyába, onnan tekingetett kifelé, ki jár idegen az úton. Ha aztán nem tetszett az ábrázata, korbácscsal kergette végig. Dekát hagyjuk a múltat, az benne a jó, hogy elmúlt. Ma már nem vigyázza senki, ki jön, szélesre tártan áll a nagykapu a régi kastélybejáratnál. Pár napja, hogy megnyílt itt a váci járás szociális otthona. Ez a megnyitás még eléggé jelképes, mint ahogy a helyszínen kiderült, mert az épületben még folynál az átalakítási munkálatok. Téglahalmok, gödrök szerteszét, kopácsolás, munka zaja hallatszik. Kinn azonban, a szélvédett teraszon, galambősz hajú bácsik, nénik üldögélnek, s majd valameny- nyi szorgalmasan levelet ir. EREK, mosolygós ’arca van a nővérnek, aki kalauzol. Tiltakozik, ne írjam meg a nevét. Bár a szobák még nincsenek teljesen berendezve, legtöbbjében még szerelők dolgoznak, máris látni, hogy minden szép, modern lesz. Hatalmas, fehérre festett ablakok, vajsárga cserépkályhák (de jó is lesz télen az öreg hátakat hozzádönteni egy kis melegedésre!), s parkett mindenütt. Felmentünk a tetőteraszra, csodálatos a kilátás a hatalmas parkra, s távolabb a megáradt Dunára. Sajnos, ezt nemigen élvezik majd a magasból, sok és ■ kanyargós a csigalépcső, de kárpótlásul itt lenn is nagyon szép minden. Nem egy szobához tartozik erkély, onnan is messzire ellátni. Külön laknak a férfiak s külön a nők, de van szoba a házaspárok részére is. A két épületet üveges folyosó köti össze, ez less a télikert. A konyha már teljes gőzzel működik, hatalmas tűzhelyen főzik az ebédet, ma például tojásoslevest és káposztástésztát, péntek lévén. Délben fehérrel terítik meg az asztalokat, virágok középen s mindenki annyit kap, amennyit kér. Dicsérik is kórusban a szakácsnőt, hogy nagyon finoman főz. Akinek van jövedelme, nyugdíja, fizet egy részt az ellátáshoz, akinek nincs, azt teljes egészében az állam tartja. Már akadt önkéntes lakó is, özv. Csapó Já- nosné személyében. Hírét hallotta, hogy benépesült öregekkel a régi kastély, hát eljött ő is. Egyedül lakott egy rossz kis kalyibában, ahol még az eső is rácsorgott. Másnap már együtt itta a reggeli kávéját a többiekkel. E BÉD UTÁN ismerkedünk, beszélgetünk. Úgy látszik, örülnek, hogy idehozták őket. Ugyanis a legtöbbjük a váci és a pilisvörösvári szociális otthonból került ide. A betegek ottmaradtak, míg az egészségesek idejöttek, örülnek a szabad levegőnek, a nagy parknak. Ezzel különben nagy tervei vannak a vezetőségnek. A 10 holdat hasznosítani akarják, s itt el-eldolgoz- gathat az, aki kedvet érez hozzá. Mint például a 88 éves Varga Károly, a kertész bácsi, akii arról beszélt nagy lelkesedés-1 sei, hogy jövőre teljesen át-X rendezi a parkot, Pirospozs- f gás, egészséges, életében há-l romszor volt orvosnál. Most X is úgy lángol a tettvágytól, | hogy sok fiatal elszégyelhetné 1 magát mellette. Nagy munka folyik itt. Szó- | ták Bertalan és Mikus And-1 rásné, az otthon vezetője és a 1 kerületi szociális nővér szív-1 vel-lélekkel dolgoznak, hogy f mire az összes lakó, körűibe-X lül 50 személy megérkezik, § minden rendben legyen. A tér-1 vek szerint még televíziójuk I is lesz. T ASS AN sétálunk a kapu 1 felé a nővérkével, mun-1 kájáról beszélgetünk. Istenem, l hát nem könnyű, mondja. Az f öregek sokszor zsémbesek, I szeszélyesek. Igaz, hogy azf öregség a második gyerekkor. | Dekái, mint a kisgyermekek-1 nél, az öregeknél is szép szó- ? val, szeretettel lehet ered-X ményt elérni. Úgy vágyódnak | a szeretetve, s olyan hálásak | érte. Ez ad erőt neki, ha néha X úrrá lesz rajta a fáradtság. 1 Kezetfogunk, a kapuban 1 megállunk, s visszanézek. KétX anyóka botra támaszkodva | szaporáz utánunk. Kezükben f nagy csokor sajátszedésű tűz■ | liliom, ezt nyújtják át nagy | szégyenlősen búcsúzóul. Komáromi Magda i ■ Cf ilm, Színház., Qrödal/ynr í mozilátogatő közönség /í közül bizonyára sokan emlékeznek még az Egy nyáron át táncolt című költői svéd filmalkotásra, amely Arne Mattson rendező művészi munkáját dicséri. Talán ezért \ is várták sokan már olyan nagyon a Gyermekkori szerelem icímű svéd játékfilmet, amelynek alkotója szintén Arne Mattson, sőt, a szereplők nagy része is azonos az előző film szereplőivel. Csalódni most sem csalódik a néző, bár korántsem kap olyan maradéktalan élményt, mint az Egy nyáron át táncolt megtekintésekor. A film, mint a címe is mutatja, egy gyermekkori szerelem története. Ingrid és Torben pajtásságából az esztendők során mély szerelem fakad. Olyan bennük ez az érzés, mint az első tavaszi virág: üde, friss és tiszta. Esti séták, közös tanulás, közben néhány lopva váltott csók... és tervek, álmok a jövőről. A szülők azonban cseppet sem örülnek a szerelemnek. Torben jómódú apjának nem megfelelő parti a kis Ingrid, hiszen csak egy kollégiumi tanár leánya. De Ingrid szülei sem fogadják szívesen a fiú közeledését. A szerelem mégis legyőz minden akadályt. Aztán elkövetkezik a búcsú éjszakája, mert Tor- bennek el kell utaznia, hogy letöltse katonaidejét. S ezen a. fürdőházi találkozáson már ott lobog a vágy, már megérintette őket a szenvedély és a hold- jényes éjszaka oly bódítö..; Eddig nagyszerű a film, de ezután olyan pergő ritmusúvá válik, hogy a néző szinte alig tudja követni képeit, eseményeit, Ingrid gyereket vár. Szülei Dániába küldik. A katonaidő letelte után a fiatalok a szülők engedélye nélkül megesküsznek, de nem sokkal később már válnak is. A Dániában hagyott gyermek azonban mégis összehozza őket, s Torben ekkor érzi igazán, hogy még mindig szereti a fiatalasszonyt. Talán még újra kezdhetik a házasságukat. Amilyen mélyen és átgondoltan kidolgozott a film első része, a gyermekkori szerelem, annyira változatos és jelszínes azonban a második rész, A forgatókönyv írói, de maga a rendező sem, keresi már a mély indító okokat, s ezért csak a felszínen mozognak az egyébként kitűnő szereplők is. Bár a film operatőrje igyekszik enyhíteni nagyszerű montázsaival ezt a hiányosságot, feledtetni azonban ő sem tudja. így a Gyermekkori szerelem, bár mondanivalójában szép és nemes, mégsem emelkedik olyan magaslatra, mint elődje, az Egy nyáron át táncolt. . A film szereplői szinte kivétel nélkül kitűnő színészek. Az Ingridet alakító Maj-Britt Nilsson üde és bájos jelenség, különösen a film első részében. Mint feleség, olykor már színtelenebb, s inkább csak külsőségekben próbálja megoldani korántsem könnyű szerepét. Torben szerepében Folk» Sundquist látjuk viszont, az Egy nyáron át táncolt ifjú szerelmesét, Görant. Ezúttal is nagyszerűen oldja meg feladatát ez a jó megjelenésű, tehetséges, ifjú színész. Kiemelkedő alakítást nyújt még Kúnó szerepében Nils Hallberg, a kitűnő jellemszínész. (prukner) «iiimiiiilmiiiiiiiiiMiniiiniiiimiiiiiiim SOK SIKERT! •— Szeretem a meggyet enni, csak ne kellene nekem szedni. Gyümölcsszüret van Újpesten, a Calvin utcában. Perlaky István fogad e rímmel, amely jó kedvére vall. S az ifjú színész öröme indokolt: kezében a Színművészeti Főiskola diplomája, aláírta színházi szerződését, vőlegény, szép az idő és előtte az élet, azaz a színpad. Kisebb szerepeket játszott már a Nemzetiben és a Katona József Színházban főiskolásként. Terveiről így beszél: — A főiskolán általában karakter-figurákat bíztak rám, de a hősi szerepkört érzem sajátomnak — meséli. — Kecskemétre szerződtem és a műsorterv lehetőséget nyújt ehhez. Régi vágyam Romeo és Mercutio megformálása. Ne csodálkozzék a figurák ellentétességén, én ugyanis nem szeretném, hogy beskatulyázzanak. Elgondolkozik néhány pillanatra, majd így folytatja: — A filmmel eddig nem volt szerencsém. Egyszer kaptam eddig filmszerepet, de sajnos, a film elhibázott, s igy nem kerülhet bemutatásra. Remélem azonban lesz még találkozásom a felvevőgéppel. Perlaky szereti az operettet s gyakran foglalkoztatja az operett problémája. Az operettet meg kell tisztítani a ráaggatott sallangoktól. Ez színészi feladat elsősorban. Azt gondolom, az operettszínpadon is embereknek kell élniök, nem ugráló szalmabáboknak. Vidéken, ahol sok operettet játszanak, bizonyára lesz alkalma elgondolásait megvalósítani. Induló pályájához sok sikert kívánunk! <b. k.) GYERMEKKORI SZERELEM
