Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

4 “cCfrfop 1938. JULIUS 11. PÉNTEK Budapesti gyárak tömeges vidékre telepítésére nem kerül sor A Hazafias Népfront ankétja a főváros túlnépesedéséről Tanfolyam indult a diákotthonok vezetői részére | Egerben az ország 250 kő-1 zépiskolás diákotthoni igazga-1 tója részére a napokban egy-1 A Hazafias Népfrontot is foglalkoztatja Budapest túl­népesedésének problémája. Várospolitikai bizottsága már több ülésen tárgyalta ezt a kérdést. Csütörtök délután pe­dig ankétot rendezett, amelyre a Belügyminisztérium, a Terv­hivatal és a fővárosi tanács képviselőjét is meghívta. Galló Ernő országgyűlési képviselő nyitotta meg az ankétot. Hangsúlyozta, hogy a túlnépesedést nem ad­minisztratív módszerekkel, nem kitelepítéssel kíván­ják a hivatalos szervek megoldani, de mert reakciós elemek a főváros túlzsúfoltságát ellen­séges hírverésre használják fel, a Hazafias Népfront fel­adatának tartja széles népré­tegek között a megfelelő fel- világosító munkát. A felsőbb hatóságok kiküldötteit éppen azért hívták meg, hogy tő­lük őszinte választ kapja­nak; ■! A Belügyminisztérium ki­küldöttének felszólalása után Molnár László a Tervhivatal nevében tájékoztatta a bizott­ságot arról, hogy az ország iparának 52 százaléka van Budapesten, míg az ipari foglalkoztatottaknak csupán 48 százaléka. Ebbe a számba azonban már a vidékről bejá­ró ipari dolgozók is beleérten­dők. A hároméves terv alatt a rekonstrukciós iparfejlesz­tési alapból a budapesti iparvállalatok csupán 20 százalékot kapnak, a fejlesztést inkább a vidék felé növelik. Száz vidéki la­kásra 376. ugyanennyi buda­pesti lakásra 350 lakos jut. A lakásépítésre fordítandó ősz- szegnek azonban a hároméves terv alatt csak 25 százalékát juttatják Budapestnek, a töb­bit a vidéknek. így azután re­ire??’ — ___•"> N incs új a nap alatt? — Neki minden új! mélhetö, hogy a lakáshelyzet 1960-ig csekély javulást fog mutatni. A vízellátás a há­roméves terv végéig jelentősen megjavul. A gázellátás szintén. Szó van arról, hogy a vi­déken felkutatott kihasz­nálatlan épületekbe eset­leg néhány budapesti üze­met telepítenek ki. Gyá­rak nagyarányú kitelepí­tésére azonban semmiféle lehetőség nincs. Kiss György dr. a fővárosi tanács részéről közölte, hogy az illetékesek igen óvatos kéz­zel nyúlnak a kérdéshez. Egye­lőre csak javaslatokat dol­goztak ki. Ilyen javaslat pél­dául az is, hogy össze kellene állítani azoknak az üzemek­nek, szerveknek, intézmények­nek a listáját, amelyeknek nem feltétlenül Budapesten kell lenniük. Felmerült olyan gondolat is. hogy esetleg a jö­vőben csak az kaphasson a fő­városban munkát, aki buda­pesti lakos. Arra viszont már megjelent rendelkezés, hogy közül többen különböző kér­déseket tettek fel. Dárday Gábor például megkérdezte, nincs-e lehetőség arra, hogy Budapesttől 40—60 kilométe­res körzetben úgynevezett bolygó-városokat építsenek, ahonnan a modern közlekedé­si eszközökkel gyorsan bejár, hatnának a dolgozók. A Terv­hivatal kiküldötte kifejtette, hogy sem jelenleg, sem a kö­zeljövőben nem látja meg­valósíthatónak a bolygó, városok építését, esetleg tíz év múlva szóbakerül- het ilyesmi. A hároméves terv után azon­ban fokozatosan fejleszteni akarják a vidéki városokat, néhány 500—600 ezer lakosú várost akarnak kiépíteni az országban. hetes tanfolyam kezdődött. E | tanfolyam fontos lépést jelent | diákotthonaink életében: ar-1 ról van szó, hogy felhasznál- 1 ják a régi magyar kollégiumi \ élet, valamint a felszabadulás | utáni évek tapasztalatait és a | szovjet tapasztalatokat egy-1 aránt, Vóláshalmoió j A Missouri állambeli Mri- 1 dián város rendőrsége bigá- § mia gyanújával letartóztatta | Robert Goodman 35 éves ke- § reskedőt. A rendőrségnek fel- | tűnt, hogy Goodman a helyi § polgári bíróságon két egymást | követő napon két különböző § asszonytól vált el, | Regösvándorlást, „nótafatábort66 rendesnek as úttörők budapesti lakást csak an­nak utalnak ki, aki leg­alább öt esztendeje lakik a fővárosban. Ezután a bizottság tagjai Az úttörőcsapatok regős ra­jai a nyáron számos megyé­ben rendezik meg az úgyneve­zett regősvándorlást. Ezeknek laiimiiiiiiiiiiHniHimHiiniiiMMiimiiiiii'iiiiiiiiitiiiiiiiiiiNmitiimiimiiitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii’; Mi töríénik az almában szeptembertől decemberig? j Az emberi táp­anyagok végered­ményben mind ■növényi erede­tűek. A növény szénsavat vesz fel a levegőből és vizet a talajból. A napsugár rezgés­energiáinak segít­ségével magasabb rendű vegyülete- ket épít fel belő­lük. A szénsav és u víz legegy­szerűbb vegyiilete a formaldehyd és az ezzel roikon alacsonyrendű, , egyszerű összeté­telű savak, A lényeg az, hogy a növényi test tápanyagai­nak felépítése köz­ben először savak 'keletkeznek. Ezért van az, hogy a gyümölcs éretlen állapotban sava­nyú ízű. A növény igen szorgalmas, nem elégszik meg az­zal. hogy szénsav­ból és vízből formaldehydet „gyárt”, hanem épít szőlőcukrot és októberre az alma savai már mind cukorrá ala­kulnak át és a gyümölcsnek édes ize van. Az ember most leszedi az almát a fáról, de a gyü­mölcs belsejében tovább folyik a munka: két szö- löcukor-m olekulát malátacukor, molekulává épít össze, majd ebből dextrin-moleku- lát és végül ke­ményítőt készít, Novemberre az alma elvesztette cukortartalmát — a cukor keményí­tővé alakult át s a gyümölcsnek lisztes íze van. De még ez a ke­ményítő sem ma­rad változatlanul. Ebből hatalmas cellulóze-molefku- lák tevődnek ösz- sze s decemberre az alma se nem savanyú, se nem édes, se nem lisztes ízű, ha­nem fás. Mert a cellulózé nem egyéb, mint fa­anyag. Az anyagoknak azt a sorát, ame­lyet a növény szénsavból és víz­ből készít: szén­hidrátoknak ne­vezzük. A cu­kor, a keményítő és a cellulózé em­beri táplálékunk három legfonto­sabb szénhidrát­anyaga. Ebből tisztán csak a cukrot élvezzük, de keményítő van például a lisztben, a burgonyában és cellulózé többé- kevésbé minden növényi táp­anyagban; Emész­tés közben ezeket a tápanyagokat kivonjuk a táp­lálékból. Az alma fo­gyasztása tehát mindig hasznos és egészséges, mert akármilyen tar­talma van is, a szervezet fontos tápanyagát szol­gáltatja. a kerékpáros vagy gyalog-1 túráknak az a célja, hogy a | pajtások megismerkedjenek | megyéjük hagyományaival, | megtanulják a régi népi tán-1 cokat és dalokat, összegyűjt-1 sék a munkásmozgalmi emlé- | keket. Az útjukba eső falvak- | ban tábortüzet gyújtanak, mű- | sort adnak a falu népének, | majd a megyének egyik köz-1 ponti helyén találkoznak a § többi regőscsapattal. A regőscsapatok tevékeny-1 ségéhez a Magyar Üttörők | Szövetsége is segítséget nyújt, | többek között azzal, hogy meg- | jelenteti a 111 dal úttörőknek | című kiadványát, amelyben § számos, kevésbé ismert úttörő § dal is szerepel; A Kilima-Ndzsaro leveti jégpáncélját A Kilima-Ndzsaro hegyről 1 fokozatosan eltűnik a jég- és | hótakaró. Downey angol tu-1 dós adatai szerint a hegy | gleccserei 1947 előtt több | mérföld kitérj edésűek voltak, | ma már azonban csupán a § csúcson maradtak meg. Elő-J zetes számítások szerint 50 év f múlva a Kilima-Ndzsaro tel-| jesen leveti jégpáncélját. Az angol meteorológusok egy 1 csoportja megfigyeléseket vé-1 géz. hogy kiderítse a Kilima- X Ndzsaro felmelegedésének” | okait. I A szeretet otthona f^EYAN A SZÖDLIGETI \J táj, mintha alaposan megmosdatták volna a reggel óta tartó kiadós esőben. Most minden kis levél, minden fű­szál csak úgy csillog a forró napsütésben. Bezzeg az utak! Míg az országútról letérve igyekszem a szociális otthon felé, akkora tócsákat kell ke- resztülugranom, hogy nem egyszer a közepén kötök ki. Közben jobbra-balra jár a szemem, keresem a kápolnát s mellette egy jeltelen sírt. De bizony egyiket sem talá­lom, s így nem állhatok meg pihenni egyet lovag Floch sír­ja mellett. Pedig a helybeliek szerint — akik útbaigazítot­tak — ott még a fű sem hajt ki, olyan rossz ember volt Floch. Megtette, hogy felment a kastélya tornyába, onnan tekingetett kifelé, ki jár ide­gen az úton. Ha aztán nem tetszett az ábrázata, korbács­csal kergette végig. De­kát hagyjuk a múltat, az benne a jó, hogy elmúlt. Ma már nem vigyázza sen­ki, ki jön, szélesre tártan áll a nagykapu a régi kastélybe­járatnál. Pár napja, hogy megnyílt itt a váci járás szo­ciális otthona. Ez a megnyitás még eléggé jelképes, mint ahogy a helyszínen kiderült, mert az épületben még foly­nál az átalakítási munkála­tok. Téglahalmok, gödrök szerteszét, kopácsolás, mun­ka zaja hallatszik. Kinn azon­ban, a szélvédett teraszon, ga­lambősz hajú bácsik, nénik üldögélnek, s majd valameny- nyi szorgalmasan levelet ir. EREK, mosolygós ’arca van a nővérnek, aki ka­lauzol. Tiltakozik, ne írjam meg a nevét. Bár a szobák még nincsenek teljesen be­rendezve, legtöbbjében még szerelők dolgoznak, máris lát­ni, hogy minden szép, mo­dern lesz. Hatalmas, fehérre festett ablakok, vajsárga cse­répkályhák (de jó is lesz télen az öreg hátakat hozzádönteni egy kis melegedésre!), s par­kett mindenütt. Felmentünk a tetőteraszra, csodálatos a kilátás a hatalmas parkra, s távolabb a megáradt Dunára. Sajnos, ezt nemigen élvezik majd a magasból, sok és ■ ka­nyargós a csigalépcső, de kár­pótlásul itt lenn is nagyon szép minden. Nem egy szobá­hoz tartozik erkély, onnan is messzire ellátni. Külön lak­nak a férfiak s külön a nők, de van szoba a házaspárok ré­szére is. A két épületet üve­ges folyosó köti össze, ez less a télikert. A konyha már teljes gőzzel működik, hatalmas tűzhelyen főzik az ebédet, ma például tojásoslevest és káposztástész­tát, péntek lévén. Délben fe­hérrel terítik meg az asztalo­kat, virágok középen s min­denki annyit kap, amennyit kér. Dicsérik is kórusban a szakácsnőt, hogy nagyon fi­noman főz. Akinek van jöve­delme, nyugdíja, fizet egy részt az ellátáshoz, akinek nincs, azt teljes egészében az állam tartja. Már akadt ön­kéntes lakó is, özv. Csapó Já- nosné személyében. Hírét hal­lotta, hogy benépesült öre­gekkel a régi kastély, hát el­jött ő is. Egyedül lakott egy rossz kis kalyibában, ahol még az eső is rácsorgott. Másnap már együtt itta a reggeli ká­véját a többiekkel. E BÉD UTÁN ismerkedünk, beszélgetünk. Úgy lát­szik, örülnek, hogy idehozták őket. Ugyanis a legtöbbjük a váci és a pilisvörösvári szociá­lis otthonból került ide. A be­tegek ottmaradtak, míg az egészségesek idejöttek, örül­nek a szabad levegőnek, a nagy parknak. Ezzel különben nagy tervei vannak a vezető­ségnek. A 10 holdat hasznosí­tani akarják, s itt el-eldolgoz- gathat az, aki kedvet érez hozzá. Mint például a 88 éves Varga Károly, a kertész bácsi, akii arról beszélt nagy lelkesedés-1 sei, hogy jövőre teljesen át-X rendezi a parkot, Pirospozs- f gás, egészséges, életében há-l romszor volt orvosnál. Most X is úgy lángol a tettvágytól, | hogy sok fiatal elszégyelhetné 1 magát mellette. Nagy munka folyik itt. Szó- | ták Bertalan és Mikus And-1 rásné, az otthon vezetője és a 1 kerületi szociális nővér szív-1 vel-lélekkel dolgoznak, hogy f mire az összes lakó, körűibe-X lül 50 személy megérkezik, § minden rendben legyen. A tér-1 vek szerint még televíziójuk I is lesz. T ASS AN sétálunk a kapu 1 felé a nővérkével, mun-1 kájáról beszélgetünk. Istenem, l hát nem könnyű, mondja. Az f öregek sokszor zsémbesek, I szeszélyesek. Igaz, hogy azf öregség a második gyerekkor. | Dekái, mint a kisgyermekek-1 nél, az öregeknél is szép szó- ? val, szeretettel lehet ered-X ményt elérni. Úgy vágyódnak | a szeretetve, s olyan hálásak | érte. Ez ad erőt neki, ha néha X úrrá lesz rajta a fáradtság. 1 Kezetfogunk, a kapuban 1 megállunk, s visszanézek. KétX anyóka botra támaszkodva | szaporáz utánunk. Kezükben f nagy csokor sajátszedésű tűz■ | liliom, ezt nyújtják át nagy | szégyenlősen búcsúzóul. Komáromi Magda i ■ Cf ilm, Színház., Qrödal/ynr í mozilátogatő közönség /í közül bizonyára sokan emlékeznek még az Egy nyá­ron át táncolt című költői svéd filmalkotásra, amely Arne Mattson rendező művészi munkáját dicséri. Talán ezért \ is várták sokan már olyan na­gyon a Gyermekkori szerelem icímű svéd játékfilmet, amely­nek alkotója szintén Arne Mattson, sőt, a szereplők nagy része is azonos az előző film szereplőivel. Csalódni most sem csalódik a néző, bár ko­rántsem kap olyan maradékta­lan élményt, mint az Egy nyá­ron át táncolt megtekintése­kor. A film, mint a címe is mu­tatja, egy gyermekkori szere­lem története. Ingrid és Tor­ben pajtásságából az esztendők során mély szerelem fakad. Olyan bennük ez az érzés, mint az első tavaszi virág: üde, friss és tiszta. Esti séták, kö­zös tanulás, közben néhány lopva váltott csók... és ter­vek, álmok a jövőről. A szü­lők azonban cseppet sem örül­nek a szerelemnek. Torben jó­módú apjának nem megfelelő parti a kis Ingrid, hiszen csak egy kollégiumi tanár leánya. De Ingrid szülei sem fogadják szívesen a fiú közeledését. A szerelem mégis legyőz minden akadályt. Aztán elkövetkezik a búcsú éjszakája, mert Tor- bennek el kell utaznia, hogy letöltse katonaidejét. S ezen a. fürdőházi találkozáson már ott lobog a vágy, már megérintet­te őket a szenvedély és a hold- jényes éjszaka oly bódítö..; Eddig nagyszerű a film, de ezután olyan pergő ritmusúvá válik, hogy a néző szinte alig tudja követni képeit, esemé­nyeit, Ingrid gyereket vár. Szülei Dániába küldik. A ka­tonaidő letelte után a fiatalok a szülők engedélye nélkül megesküsznek, de nem sokkal később már válnak is. A Dá­niában hagyott gyermek azon­ban mégis összehozza őket, s Torben ekkor érzi igazán, hogy még mindig szereti a fia­talasszonyt. Talán még újra kezdhetik a házasságukat. Amilyen mélyen és átgon­doltan kidolgozott a film első része, a gyermekkori szere­lem, annyira változatos és jel­színes azonban a második rész, A forgatókönyv írói, de maga a rendező sem, keresi már a mély indító okokat, s ezért csak a felszínen mozognak az egyébként kitűnő szereplők is. Bár a film operatőrje igyek­szik enyhíteni nagyszerű mon­tázsaival ezt a hiányosságot, feledtetni azonban ő sem tud­ja. így a Gyermekkori szere­lem, bár mondanivalójában szép és nemes, mégsem emel­kedik olyan magaslatra, mint elődje, az Egy nyáron át tán­colt. . A film szereplői szinte kivé­tel nélkül kitűnő színészek. Az Ingridet alakító Maj-Britt Nilsson üde és bájos jelenség, különösen a film első részében. Mint feleség, olykor már szín­telenebb, s inkább csak külső­ségekben próbálja megoldani korántsem könnyű szerepét. Torben szerepében Folk» Sundquist látjuk viszont, az Egy nyáron át táncolt ifjú sze­relmesét, Görant. Ezúttal is nagyszerűen oldja meg felada­tát ez a jó megjelenésű, tehet­séges, ifjú színész. Kiemelke­dő alakítást nyújt még Kúnó szerepében Nils Hallberg, a ki­tűnő jellemszínész. (prukner) «iiimiiiilmiiiiiiiiiMiniiiniiiimiiiiiiim SOK SIKERT! •— Szeretem a meggyet enni, csak ne kellene nekem szedni. Gyümölcsszüret van Újpes­ten, a Calvin utcában. Perlaky István fogad e rímmel, amely jó kedvére vall. S az ifjú szí­nész öröme indokolt: kezében a Színművészeti Főiskola dip­lomája, aláírta színházi szer­ződését, vőlegény, szép az idő és előtte az élet, azaz a szín­pad. Kisebb szerepeket játszott már a Nemzetiben és a Kato­na József Színházban főisko­lásként. Terveiről így beszél: — A főiskolán általában ka­rakter-figurákat bíztak rám, de a hősi szerepkört érzem sa­játomnak — meséli. — Kecs­kemétre szerződtem és a mű­sorterv lehetőséget nyújt eh­hez. Régi vágyam Romeo és Mercutio megformálása. Ne csodálkozzék a figurák ellen­tétességén, én ugyanis nem szeretném, hogy beskatulyáz­zanak. Elgondolkozik néhány pil­lanatra, majd így folytatja: — A filmmel eddig nem volt szerencsém. Egyszer kap­tam eddig filmszerepet, de sajnos, a film elhibázott, s igy nem kerülhet bemutatásra. Remélem azonban lesz még találkozásom a felvevőgéppel. Perlaky szereti az operettet s gyakran foglalkoztatja az operett problémája. Az operettet meg kell tisztítani a ráaggatott sallan­goktól. Ez színészi feladat el­sősorban. Azt gondolom, az operettszínpadon is emberek­nek kell élniök, nem ugráló szalmabáboknak. Vidéken, ahol sok operettet játszanak, bizonyára lesz al­kalma elgondolásait megvaló­sítani. Induló pályájához sok sikert kívánunk! <b. k.) GYERMEKKORI SZERELEM

Next

/
Thumbnails
Contents