Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-26 / 175. szám

1938. JÜLIUS 26. SZOMBAT írlap * Újabb magyar turista­csoportok mennek külföldre Az elkövetkezendő napokban az IBUSZ szervezésében ismét magyar turistacsoport utazik rövidebb, hosszabb külföldi üdülésre és látogatásra. Pén­teken egy csoport Szocsiba uta­zott üdülni. Szombaton 40 fő-' nyi csoport a Szovjetunióba utazik és megtekinti Moszkva, Leningrad, Kiíev látnivalóit. Ugyancsak szombaton Po­zsonyba érkezik egy nagyobb csoport három napos látogatás­ra. Vasárnap 90 személyes cso­port a román tengerparti Efo- riába indul, egy másik csoport pedig Ótátrafüredre. Hétfőn két repülőgépen több napos látogatásra Prágába utaznak magyar turisták. Július 31-én 40 személyes csoport Karlovy- Varyba látogat el, (harminc- ketten pedig a Német Demok­ratikus Köztársaságba utaznak és autóbusszal bejárják az or­szág déli részeit. Rekordtermés szőlőből tlorjffttn oldja mi'ff a felvásárlást a dömsödi borpincésaet és a gondos védekezés­Rég nem látott jó termést ígérnek a szőlők Dömsöd, Rác­keve, Lórév és a környező köz­ségek határaiban. Ha az idő­járás továbbra is ilyen ked­vező mgrad, bizony sok olyan gazda lesz, akinek duplája vagy háromszorosa terem a tavalyinál. Gálffy József elv­társ, a Pest-Szolnok megyei Borforgalmi Vállalat dömsödí pincészetének vezetője el­mondja, hogy tavaly a döm- södi pince körzetében tizenhá­rom, a ráckevei pince körze­tében pedig tizenkét mázsa voK az átlagtermés. A napok­ban végzett termésbecslések szerint huszonkilenc, illetve 23.5 mázsás átlagtermésre szá­mítanak az említett pincék körzetében. Elsősorban a, szőlőre ked­vező időjárásnak tulajdonít­ható a rekordtermés, de „köz­reműködnek” ebben a gazdák is a fokozott talajerőutánpót­Elkészültck a Kaspé-házak Cegléden, amelyeket most vesznek birtokukba a boldog tulajdonosok. Képünkön Cselényi József és felesége, akik boldogságtól ragyogó arccal végzik a beköltözéssel járó nem is olyan kis munkát MuuiifftmiiintiiMiiiiiiiiiimiiiiniimiiiiiiKiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiNHtiiiiiiiiiiiHmmiiiiimiiiiiiiimimmniiitiiinmmiHiiiiiiii Ötezer családot von be munkájába a Piackutató Iroda Levelezőhálózat kiépítésével a fogyasztók véleményére támaszkodik az új intézmény lássál sei. A termelési kedv növekedése sok ezer hektoliter kadarká­ban mutatkozik meg. Ennek a vidéknek ugyanis a kadarka hozza a jövedelmet és a hír­nevet a dolgozó parasztoknak. A termés túlnyomó többsége — ugyanúgy, mint tavaly — a borforgalmi vállalat közvetíté­sével jut el a fogyasztókhoz. A gazdák a vállalattal kötnek ugyanis, értékesítési szerződést. A szerződéskötések számadatai is bizonyítják, hogy kiváló termésre számítanak a gazdák. Tavaly a dömsödi borpincével 2200, a ráckeveivel pedig 2000 hektó borra kötöttek szerző­dést. Noha a szerződéskötés még nem fejeződött be, az idén Dömsödön 1100, Rácke­vén pedig 1000 hektoliterrel több borra szerződtek, mint tavaly. S ha ehhez hozzászá­mítjuk, hogy sokan lesznek, akik szerződés nélkül adják el borukat a vállalatnak — ta­valy például több mint négy­ezer hektót vásároltak így fel —, akkor az idén mintegy 18—20 ezer hektoliter bor fel­vásárlására lehet számítani. Amint Gálffy elvtárs el­mondja, tavaly is azok a dol­gozó parasztok jártak jól, akik szerződést kötöttek a bor ér­tékesítésére, mert a hektolite­renként! 200 forint előlegen túl a felvásárlási ár tíz száza­lékával kaptak többet. Igen örvendetes jelenségről számol be Gálffy elvtárs, ami­kor elmondja, hogy tavaly eb­ben az időszakban egyetlen li­ter bort sem tudtak felvásá­rolni — főként az elburjánző spekuláció miatt —, az idén azonban még mindegyik ne­gyedévben teljesítették a felvásárlási tervet. Ebben a hónapban például a döirhsödi pincénél 110 hektoli­ter bort vettek át a dolgozó parasztoktól. Ezek szerint egy hónap alatt teljesítik a har­madik negyedéves tervet. Azért örvendetes ez a jelen­ség, mert azt mutatja, hogy az állam elfogadható árat fizet a borért és a dolgozó parasztok szívesen adják el azt a válla­latnak. Ilyenformán tehát fo­lyamatos a felvásárlás és en­nek nyomán lehet folyamatos a vendéglők áruellátása is. A nagymennyiségű bor fel­vásárlása nagy feladat elé ál­lítja a vállalat dolgozóit. Ha szükséges, éjjel-nappal is dol­goznak, s nem is itt van a baj, hanem ott, hogy kevés a pince, illetve kicsi a befogadóképes­ségük. A két fő pincében és a hozzájuk tartozó alpincék- ben mindössze 6 és félezer hektó bor fér el. A bajon úgy segítenek majd, hogy folyama­tos szállítással tehermentesítik a pincéket. Nagyon megszívlelendő azonban az, amit a pincemes­ter mondott. A szüret idején az átvételnél előnyben részesítik azokat a gazdákat, akik szer­ződtek a vállalattal. Megszív­lelendő ez azért is, mert az idén — a rekordtermés miatt — az egyéni parasztok sem lesznek bőviben a tárolóedé­nyeknek. A szüretig még sok víz le­folyik a Dunán, s amíg a hor­dókba nem kerül a termés, bizony sok veszély fenyegeti: fürtrofchadás, jégverés sib. még „letagadhat” többet-keveseb- bet a szépen mutatkozó ter­mésből. A dolgozó parasztok azonban, ami tőlük telik — ugyanúgy, mint eddig is, — mindent megtesznek, hogy a kádakba, vagy a hordókba ke­rüljön egész évi munkájuk gyümölcse, a vérpiros ka­darka; M. S. igazgatóság megbízásából az országban a női cipők iránt mutatkozó keresletet mérjük fel. A vasműszaki főigazgatóság felkérésére országosan meg­vizsgáljuk, mennyit vásárol­nának rádióból, televízióból, alumíniumedényből és evőesz­közből. Több mint ezer növényfaj öt világrészből — negyedholdas sziklakertben A kék sóvirágnak több mint tíz változata virágzik Vác- rátóton, az ország legnagyobb sápiakért növénygyűjteményé­ben. A Tudományos Akadémia Botanikai Intézete az idén tele­pítette ezt a sziklakertet, s negyedholdnyi területére már több mint ezer növényfajtát ültettek ki. Az Alpesek és a Himalája magas csúcsaitól az alföldi szikesekig és a szibériai síkságo­kig mind az öt világrészből összegyűjtik, itt a sziklán honos növényeket. Nemrégen nyolcszáz növényfajta magját vetették el, hogy a cserepekben előnevelt palántákkal jövőre tovább gyarapítsák a gyűjteményt. = a I VANNAK MÉG CSODÁK [ Mindig tudtam, hogy valami igazságtalanság történt | világcsodák besorolása körül. Miért éppen hét volna? | Miért nem nyolc, vagy annál is több? Bántott ez engem | 1 eleget, de hallgattam. Hanem most már nem hallgatha- | I tok. Elvégre, micsoda dolog az, hogy ilyen hűhót csapnak § | az indiai Tadzs Mahal, az egyiptomi piramisok, a pharo- | | szi világítótorony, Szemirámisz függőkertje és társai § | körül? A gumimenyasszony, a repülőcsészealj, az égigérő | | vaslétra, meg a tápióbicskei szakállas ember talán | | smafu?! Hát vegyék tudomásul, nem smaíu! Mert kérdeni én: ki látta, melyik honfitársam vetett | 1 akár csak egy futó pillantást is Szemirámisz függőkért- | | jére? Vagy melyik kiskunsági apaállatgondozó állt már | | földbegyökerezett lábbal a gizehi piramis előtt? Egyik se! Ezek mégis benne vannak a Rcvay Lexi- | 1 konban. A szakállas embert meg látták, még sincs benne. § Az úgy volt, hogy egy meleg nyári napon P. Jánosné | | tápióbicskei asszony IV. osztályos kislánya kinn játszott | 1 a kút körül. Egyszer csak — még leírni is hátborzongató | | — megjelent neki a szakállas ember. Két vasszöget adott | | az érthető okokból átszellemült kislánynak, meg azt az | 1 utasítást, hogy vigye el azokat a paphoz megszentelni. | I A kislány természetesen azonnal engedelmeskedett az égi | | szózatnak. A pap azonban — az ilyen eretneket a közép- | | korban máglyán égették volna meg! — nem vállalkozott | I a „mennyei szegkovács ktsz” termékeinek megszcntelé- | § sére. Sőt, orvoshoz küldte a megdicsőült lánykát. Egy rövid vizsgálat — amolyan szentté avatás előtti | I ambulancia — és az orvos nyilatkozott: a szögekről nem | I tud mit mondani, azok vasegészségesek, hanem a kislány | I kevésbé; napszúrást kapott szegény. A kútnál. Ami 32 | 1 fokos melegben nem csoda. Akkor hát mit tegyenek be a Révay Lexikonba? Hogy a józan tápióbicskei felnőttek egy része felült | | ennek a szamárságnak. 1 I Ez a csoda, nem a Szemirámisz! 1 Ny. É. 1 Megjavítják és meggyorsítják a telekkönyvi hivatalok ügyintézését Száz bírósági tisztviselő telekkönyvi-tanfolyamot hallgat Általános az a panasz, hogy a telekkönyvi bejegyzéseket csak nagy késedelemmel inté­zik. Némelyik telekkönyvi hi­vatalnál másfél-két esztendőbe is beletelik, amíg az ingatlan­átírást a telekkönyvbe beveze­tik. Az ügyek késedelmes el­intézésének legfőbb oka az, hogy se elegendő, se megfelelően szakképzett tisztviselő nem áll a hivatalok rendelke­zésére. 1950-ben ugyanis nagymér­tékben csökkent a telekköny­vek ügyforgalma és így az al­kalmazottak egy része felesle­gessé vált, más hivatalokba helyezték át őket. Az utóbbi években azonban az ügyforgalom . jelentősen megnövekedett. Különösen, mióta az új mezőgazdasági politika következtében a dolgozó parasztság me­gint vásárol földet és ter­mészetesen házat, ház­helyet is. Nagy munkát jelent a telek­könyvi hivatalok számára a mezőgazdasági ingatlanok ren­dezése is. A rendezés kapcsán mindazok, akiknek a földjét tagosítás, földrendezés, vagy más címen régebben kártala­nítás nélkül igénybevették, most csereingatlant kaptak és új tulajdonukat a telekkönyv­be is be kell vezetni. Ez az­után a telekkönyvi forgalmat annyira megduzzasztotta, hogy a kisebb létszámmal dolgozó hivatalok mindegyikében óriási restancia gyűlt fel. Az elintézetlen ügyek száma különösen az utóbbi két esz­tendőben növekedett, amióta bizonyos korlátozással bárki vásárolhat egy hold terje­delmű mezőgazdasági ingat­lant. mezőgazdasággal foglal­kozók pedig öt holdat is. Ezzel a lehetőséggel nagyon sokan élnek és még náluk is nagyobb a házhelyek, telkek, házak vá­sárlóinak száma. Ügy, hogy most két és félszer több beadvány érkezik a telek­könyvi hivatalokhoz, mint az 1950—55-ös években. A hatóságok bejelentéseit so- ronkívül kell bejegyezni a te­lekkönyvbe. így azután a ma­gánszemélyek beadványainak elintézése ezért is késedelmet szenved. Az Igazságügyin misztérium i lassú ügykezelés miatt be­érkezett panaszok orvoslására — amelyik hivatalnál erre volt ceret — néhány hete új tiszt­viselőket, sőt néhol gépírónő­cet is alkalmazott. így az- itán az utóbbi hetekben a te- ekkönvvi hivatalok munkája neggyorsult. azonban még tá­rairól sem kielégítő. A telek- cönyvi hivatalokból évekkel ízelőtt áthelvezett alkalmazót­ok legnagyobb részét nem le­let visszairányítani régi mun­kahelyére és miután a munkát ?zekben a hivatalokban csak •endkívül nagy szakértelem­nél rendelkező tisztviselők végezhetik el. a minisztérium :anfolyamokat indított. Ez idő szerint száz bíró­sági tisztviselő készül a december végén megtar­tandó vizsgákra. \ tanfolyamot eredményesen végzett hallgatókat már a jövő ;v legelején telekkönyvi hiva­talokba osztják be. Az így ki­képzett új tisztviselők azután •övidesen feldolgozzák a res- ;anciát és a jövő év folyamán nár teljesen kielégítő gyorsa- íággal folyik majd a munka a eiekkönyvi hivatalokban. Gyakorlattal rendelkező gazdasszonyt keres a Váci Vendéglátó V. Vác, Csányi út 1. Ami a hivatalos tudósításból kimaradt ják, „mellébeszélnek’’, vagy nagy hangon ígérnek és min­den marad a régiben? Halk, csendes, őszinte sza­vak. — Nem ígérhetünk beruhá­zást, pénzt, nagy építkezése­ket — mondja Pála Károlyné képviselő. — Nem ígérhetünk nagy dolgokat, hogy a fejünk­re olvassák: ígértek és nem tettek semmit. Néhány la­kást építhetünk csak, ebben az évben ötvejiet, jövőre ta­lán százat, újra és újra át­nézzük, honnan szoríthatnánk ki valamit, de csoda nem történhet, nem is ígérhetjük. A z emberek állnak és hall- ■CA- gátnak. Délután még nem vár senkit új lakás a társbér­let helyett, nem lesz virágzó otthon a romos, öreg ház, mégis megnyugodtak. A kép­viselőnő őszintén, hittel be­szélt, tényeket mondott, szá­mokat, érvelt és bizonyított. Annyira igazat mondott, hogy ezt nemcsak el lehet hinni, ezt hinni kell. Közösen dolgo­zunk, ugyanazt akarjuk. Délután az üzemek vezetői ott szorongtak a tanácsterem padjaiban, most a képviselők dolgoztak és ők ellenőrizték a munkát. Érvek csaptak össze, elgondolások születtek, mint i A Belkereskedelmi Miniszté­rium a lakosság igényeinek felmérésére létrehozta a Piac­kutató Irodát. Két hónapi mű­ködésének az eredményeiről és az iroda feladatairól dr. Szabó László, az intézmény igazgató­ja a következőkben tájékoz­tatta az MTI munkatársát: — A lakosság vásárlóereje — mondotta többek között — az utóbbi időben jelentősen meg- ■;» növekedett. Az igények általa-1 ban az iparcikkek felé fordul-1 tak, s nem szabad megfeledkez- | nünk arról sem, hogy a vá- | sárlók ma már nemcsak az | iparcikkek mennyiségét. | hanem azok választékát és | minőségét is nézik. A Piackutató Iroda rendszere-1 sen országos vizsgálatokat ren-1 dez, hogy a lakosság és az | iparvállalatok érdeklődését § összehangolja. E vizsgálatok-1 nál az iroda elsősorban a fo-| gyasztók véleményére támasz-§ kodik, túlnyomórészt kérdő-1 ívek kibocsátásával és „kér-1 dező biztosok” útján tartia | fenn a kapcsolatot a lakosság-1 gab További célunk az, hogy a | fogyasztókból állandó jel- | legü levelezői hálózatot te- | remisünk. Mintegy ötezer családot kívá-| nunk bevonni munkánkba | Felméréseinknél figyelembe | vesszük a tájak sajátos jelle- | gét. Ezért nyolc megyében 1 fiókhálózatot szerveztünk. A | fogyasztók megkérdezésén ki 1 vül kikérjük a tapasztalt ke-| reskedelmi szakemberek véle-1 menyét is. Bár a Piackutató | iroda alig két hónapja műkö-| dik, máris sok megbízást ka-| pott. Jelenleg a ruházati fő- i E „A népi euenorzes megyei ta- E pasztalatairól tárgyalt a Pest me­gyei képviselőcsoport Vácott. Délelőtt leikeresték a váci üze- j meket, a Dunai Hajógyárat, a \ Fortét és a Híradástechnikai E Anyagok Gyárát.. (Pest megyei Hírlap 1958. július 25-) [ l hivatalos tudósításból \ z J. rendszerint sok minden \ kimarad. Nincs hely a szí- j nek, árnyékok és mélységek [ érzékeltetésére. A hivatalos \ tudósításban csak nevek sze- \ repelnek, de a nevek mögött \ rejtőző ember talán örökre I rejtve marad. És a hivatalos I tudósítás nem tudja bemu- i tatni — nincs szókincse rá —, I hogy milyen nagyot változott I a világ. \ Vácott már reggel szájról 1 szájra adták az emberek, I hogy a megyei képviselő cso- l port a város vezetőivel kö- | zösen tárgyalja meg a népi | ellenőrzés problémáit. | Ahogy a képviselők csoport- 1 ja megállt egy-egy munka- | asztal, gép mellett, két-három 1 perc alatt nyolc-tíz munkás | verődött össze, legtitkosabb | vágyukat, legnagyobb prob- | Urnájukat mondták el, las- ! san, fontolgatva, vagy egy- I más szavába vágva, mert | mindenkinek szóhoz kellett 1 jutni, hadd hallják a kép- 1 viselők mennél több szájból | az eUgedett dicséretet, a pana- | szokat. i e-r- Harminc éve dolgozom a gyárban, elégedett vagyok — mondja egy munkásasszony. — Remek a koszt, ilyet az egész városban nem ' lehet kapni. Már csak ezért is ér­demes itt dolgozni — jegyzi meg az egyik hengerész, majd, hogy félre ne értsék, hozzáte­szi: nem azért mondom, mert maguk kérdik, nem is vagyok haspárti, hanem hát tényleg jó! S zakmai tanácsokat adnak, boldogan magyarázzák a mesterség titkait, csak akkor komorulnak el, amiskor a képviselők a panaszok, a ba­jok után érdeklődnek. — Nem titok, az egész or­szág tudja a mi nagy bajun­kat — szól Szabó elvtárs, asz egyik öntő. És egyszerre vagy Öten sóhajtanak fel: lakás, lakás, lakás! — Egy lakásban három csa­lád lakik, nem tudunk főzni, mosni. — Négyszáz forintos albér­letben lakom! — Nem engedik használni a konyhát. Kisgyerek van, s nem tudunk fűteni, nem en­gednek kéményt vágni! — Ebben kell, hogy segít­senek! Várakozva, kíváncsian néz­nek a képviselőkre, Elutasít­a. boncolóasztalon, úgy feküdt | kiterítve a gondolat, boncol-1 iák, javították, bíráltak és § segítettek. A népi ellenőr-§ zés eddigi munkáját tárgyal- | tűk. | Sokan találgatják, milyen | lesz a népi ellenőrzés új for- | mája? Bízzanak benne, vagy | féljenek tőle? Ez a gyűlés 1 — mintha a képviselők meg- | sejtették volna a ki nem | mondott félelmet — telibe ta- | Iáit. 1 — Vigyázunk arra, hogy né- | pl legyen, ne csak nevében. | Őrködünk, hogy a közérdeket, | ne rosszindulatú, suttogó int- | rikusokat szolgáljon. Eleven, 1 nagy, társadalmi tisztító kö- § zösséget. szervezünk, nem só- 1 hivatalt! — mondták ki a § végső döntést. a vastag falakon nem szű- | zí rődött át egyetlen hang | sem. futárok nem vitték és § hozták a híreket a terem és | az utca között, mégis, amikor § az ülés végén hazafelé ké- 1 szülődtek a képviselők, az ut- 1 cán álldogáló kis csoportok kö- § zött elismerő suttogás hallat- | szott. | — Tárgyaltak, a mi ügyünk- § ről volt szó,. i Nem volt hivatalos búcsúz- f tatás, de a kikanyarodó ko- | esik mellett sorban álltak az § emberek és elgondolkozva, so- | káig néztek utánuk. Bóta Vilma I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents