Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1958. JÜLHJS 24. CSÜTÖRTÖK «•es? UECTT. nJCirlap Ceglédi ju hászok A megyei tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén számos közérdekű napirendi pont szerepelt. Pest megyéből Budapestre mintegy 150—160 ezer ember jár dolgozni. Ezt a forgalmat a MÁV, a HÉV és MÁVAUT bonyolítja le. Az elmúlt években szá­mos intézkedés történt a közlekedés megjavítására, ezek azonban még mindig nem oldották meg kielégí­tő módon a problémát. Panasz van a vonatok állandó túlzsúfoltságára; amelynek kö­vetkezménye, hogy a kocsik tisztasága is sok kívánni valót hagy maga után. Maguk az utazók sem fordítanak kellő gondot a tisztaságra és a rend- Te. Cipőjüket felrakják az ülésre, szemetelnek, a kocsi­kat rongálják. A tömény szesz árusítása a vonatokon csak fo­kozza az utazók fegyelmezetlen magatartását. A végrehajtó bizottság ülé­sén részt vett a MÁV vezér- igazgatóság és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselője is. Beszámoltak ar­ról, hogy az utazók a Buda­pest—Cegléd—Szolnok vonalon több vonat közlekedtetését ké­rik. A MÁV 1959. évi nyári menetrendjének életbelépteté­sével új vonatpár forgalomba helyezését tervezi ezen a vona­lon. A budapest—kunszent- miklósi vonal személyforgal­mának megjavítása érdekében már ez év június elsejétől új helyi vonatpár közlekedik. A budapest—vác—szobi vonalon közlekedő, 17.20-kor induló vo­nat a múlt év szeptemberéig gyorsított vonatként közleke­dett egészen Vácig. Most azon­ban minden megállóhelyen megáll. Az utazók egy része kérte a gyorsított vonat visz- szaállításat. Ez á kérés azon­ban nem teljesíthető, mert az utána következő vonat túlzsú­folt lenne, így viszont a zsú­foltság enyhül. A MÄVAUT 1958 szeptem­ber 29-től Verseg—Aszód és Monor—Bcnye—Káva viszonylatában egy-egy újabb autóbuszt állít for­galomba, ezzel Kartal és Pánd községek problémája is megoldódik. A kóka—sülysápi és a budapest —váci vonalakon az év végén pótkocsik beállítását tervezik. Tápiógyörgve és Szód prob­lémáját az őszi menetrenddel oldják meg. A Tápióság—Tó­almás és a Gödöllő—Dány— Isaszeg vonalak már július el­sején nagy kocsit kaptak. Er­dőkertes a kis bódés kocsi he­lyett a harmadik negyedévben szintén nagy kocsit kap. A t1' Szentendre—Visegrád vonalon 1 1959-ben a jelenleginél is na- § gyobb kocsikat közlekedtetnek 1 majd a terv szerint. Szentend- | rén megindítják a helyi for- | galmat és Dunabogdányig ki- 1 építik a periodikus közieke-1 dést. A Cinkotáról Nagytar-1 csára közlekedő járat körfor- | galmába 1959 őszétől bekap-1 csolják Kistarcsát is. A Monor—Gyömrő között \ közlekedő autóbuszjárat i szeptember elsejétől Ecser | és Maglód községet is | érinti. Főt község lakói azt kérték, | hogy a Budapestről 20.35 óra- | kor induló utolsó buszjáratot § éjjel 12 órakor indítsák, hogy| a színházba járók is haza tud- § janak utazni. A MÁVAUT | nem tud naponta Főt felé szín- 1 házi járatot indítani. Jelenleg | munkaszüneti napokon indul | egy busz éjfélkor, amelyet az § őszi menetrend során szombati | napokra is rendszeresítenek. | A bérletjegyek kiadása- | val kapcsolatos probléma- | kát a nagy befogadóképes- | ségű autóbuszok beállító- f savai kívánják fokozatosan 1 megoldani. A ráckevei vonalon több me. § netrendmódosítást kértek a I dolgozók, amelyet már július | 19-től részben végrehajtottak, | « többit pedig szeptember 23- | tói vezetik be a HÉV-vonalon. = A taksony—szigethalomi vona­lat augusztus 2-től körforgal­múvá teszik. Nyolc vonat­párral indul a forgalom reggel 5 órától éjjel 11 óráig. Ezek a vonatok a ráckevei HÉV-hez csatlakoznak. Következő napirendi pont­ként a végrehajtó bizottság a mezőgazdasági osztály tájékoz­tató jelentését tárgyalta meg a nyári mezőgazdasági munkáik végzéséről; A júniusi hűvös, csapadé­kos időjárás megyénk te­rületén jelentősen elősegí­tette főleg a kalászosok jó közepes termésátlagá­nak kialakulását. Ez az időjárás megalapozta a jó termést a kapásnövényeknél Is. Már-már úgy látszott, hogy aratási munka elvégzését gá­tolja majd a csapadékos idő, sok lesz a késlekedésből szár­mazó szemveszteség. A július eleje azonban meleg, száraz napokat hozott. Ez módot adott rá, hogy a szórványosan indult aratást teljes lendület­tel, a gépek igénybevételével meg lehessen kezdeni. Jelentős segítséget nyújtot­tak az aratás munkájában a gépállomások. Kiemelkedő a komtoájnteljesítménye a bu­dapesti, a monori és a vác- hartyáni gépállomásnak. Igen jó teljesítményt ért el arató­gépeivel az abonyi, a bugyi és a szentmártonkátai gépállo­más. A tarlóhántás és másodvetés már lényegesen gyengébben halad. E hó 15-ig a tarlóhántás­nak mindössze 31 száza­lékát, a tarlóvetésre vá­ró területeknek pedig 67 százalékát végezték el a megyében. A másodvetés gyorsítása ér­dekében a mezőgazdasági osz­tály levélben hívta fel vala­mennyi termelőszövetkezet fi­gyelmét arra, hogy a jelen­legi kedvező időjárás követ­keztében ez az utolsó alkalom számukra, hogy az aszály ál­tal kiesett takarmánynövény­féleségeket részben pótolhas­sák. Örvendetes, hogy ter­melőszövetkezeteink eddig 550 kát. hold zöldtrágyázásra al­kalmas növényt vetettek. A kalászosok betakarítása mellett nagy gondot fordítot­tak a kapásnövények ápolására is. Annak ellenére, hogy az időjárás munkatorlódást okozott, a kapások megmű­velése jónak mondható mind az egyénieknél, mind a termelőszövetkezetekben. Megyénkben a kukoricaterü- let 70 százaléka gyommentes, 20 százaléka gyengén gyomos és csak 10 százaléka mondható gyomosnak. A növényvédelmi feladatok szervezett elvégzé­séért dicséret illeti a járási és a községi tanácsok szakigazga­tási szerveit, főieg a burgo­nyabogár második nemzedéke elleni szervezett védekezésért. Számos egyéb ügy megtár­gyalása után a mezőgazdasági osztály a VB elé terjesztette a kormány 5/1958. sz. rend'elete alapján a járási párt-végre­hajtóbizottságok és járási ta­nácsok végrehajtó bizottságai­nak javaslatát egyes termelő- szövetkezetek és tszcs-k mű­ködésének engedélyezéséről, il­letve a működési engedély visszavonásáról. Eszerint javasolta a mezőgazdasági osztály a íarmosi Május 1 Tsz, a torbágyi Lenin Tsz, a csemői Szabad Föld Tszcs, a nyársapáti Kossuth Tszcs, a törtcli Béketábor Tszcs és a ceglédberccli Cserőliget Tszcs működé­sének engedélyezését. Ezzel szemben a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tálya a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjával együtt megvizsgálta az ipoly- tölgyesi Kossuth Tsz működé­sét. Megállapították, hogy a Szobi Járási Tanácsnak a tsz feloszlatására tett javaslata nincs megfelelő tényekkel alá­támasztva. A tsz működése általában megfelel a törvényes előírásoknak és gazdaságilag életképes. így a mezőgazda- sági osztály kérte a végre-1 hajtó bizottságot, hogy a já-1 rási szerveknek a tsz feloszla­tására tett javaslata helyett i fogadja el a megyei mezőgaz- j dasági osztály javaslatát arra vonatkozóan, hogy az ipoly- tölgyesi Kossuth Tsz egyesül­hessen a szomszédságában levő vámosmikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. Nem javasolta a mezőgaz­dasági osztály az, alsóné- medi Virradás Tsz műkö­désének engedélyezését, mivel a tsz munkaerőellá- tottsága nincsen bizto­sítva, a tagok többsége nem paraszt és közéjük dolgozó parasztok nem is hajlandók belépni. Befejezésül dr. Lakatos Imre elvtárs, a megyei tanács vb.-titkára személyi ügyeket terjesztett a végrehajtó bizott­ság elé. üj nutria tenyésztelepeket | létesítenek A nutria szőrme legnagyobb 1 részét évtizedeken át az ál-1 lat őshazájából, Dél-Amerika | mérsékelt éghajlatú országai-§ ból szállították Európába, így | hazánkba is. 1954-ben a Gö-1 döllői Állami Erdőgazdaság § vácegresi kerületében mester-1 séges nutria tenyésztelepet lé- f tesítettek. A felszaporodott | törzsállomány ma már lehe-1 tővé teszi, hogy két erdőgazda-1 Ságban újabb nutria-telepeket | állítsanak fel. A nutria te-| nyésztésére szükséges új tele- | pékét természetes életkörül-1 menyeiket figyelembe véve | rendezik be. ROMAN FILMHÉT MAGYARORSZÁGON J A magyar—román kulturá-1 lis egyezmény programjában 1 augusztusban ünnepi román g filmhetet rendeznek Magyar-1 országon s erre több román 1 filmművész érkezik hazánkba. | Az eseménysorozat megnyitó 1 előadását augusztus 22-én, | Gyulán tartják: díszelőadáson! bemutatják A kitörés című, új| román filmalkotást. Másfélezer juha van a ceglédi juhtenyésztő szakcsoport 18 tagjának. A 85 éves Fejes Péter bácsi, a Kunság egyik leg­idősebb juhásza felkereste a szakcsoportot, ahol veje a szakcsoport elnöke. Átadta 71 éves juhászságának tapasz­talatait a fiataloknak, s megnyugodva tért haza, látva, jó kezekben vannak a juhok Múlt vagy jövő? Arra a kérdésre, hogy miért § van manapság Amerikában 1 olyan rengeteg válás, Eisen- f hoiver felesége a következőt 1 mondta: „Azért van annyi vá- | lás, mert azelőtt a házasulan- f dó lányoknak nem volt múltja, | viszont a, fiatalembereknek \ volt jövője; ma viszont a Iá-1 nyaknak múltja van, de az if-1 jaknak jövője nincsen,” Van benne valami igazság! | A juhtenyésztő szakcsoportnak Cegléden feldolgozó üzeme is van. Kenyeres bácsi, az elnök gyakran felkeresi az üze­met, ellenőrzi a gomolyák és sajtok minőségét, kezelését, sőt, segít elraktározásuknál Is, mint képünkön is látható (csekő) „Mindentudó44 vontató, univerzál traktor, vetőgépek, tökéletesebb kombájnok Csaknem száz újfajta mezőgazdasági gép gyártását kezdik meg a hároméves terv időszakában A kohó- és gépipar vezetői a hároméves tervjavaslat összeállí­tásakor a Földművelésügyi Mi­nisztériummal és a MEZÖSZÖV- vei is beható tárgyalásokat foly­tattak a mezőgazdasági gépek gyártásáról, A mezőgazdaság és a kereskedelem szakemberei számos olyan gép hiányára hívták fel a figyelmet, amelyeknek gyártását három éven beiül feltétlenül meg kell kezdeni. Nagymértékben nö­vekedtek a külföld igényei is, A tervet a fokozott követelmé­nyeknek megfelelően állították össze. Három év alatt 43 százalék­kal. növekszik a rnezőgépioar ter­melése, s még ennél is nagyobb arányban nő az export. 1960- han 17 százalékkal múlja fe­lül mezőgépiparunk az 1953-as csúcseredményt. Több iparág együttműködésével csaknem száz újfajta mezőgazda- sági gép próba- és sorozatgyártá­sát kezdik meg a hároméves terv időszakában. A tervezett új gyárt­mányok között egyaránt megtalál­hatók az erőgépek, a talajművelő-, növényvédelmi, betakarító és ta­karmány előkészítő gépek. A kisebb gazdaságok részére korszerű .,mindenttudó” vontató készül: a hét lóerős egytengelyes kerti traktor, amely eke, kultivá- tor, fűkasza, pótkocsi, szőlő nyitő- és í'edőeke, sorközművelő és sara- boló vontatására alkalmas. A traktorhoz tartozó kisgépek gyár­tása is a hároméves terv prog­ramjában szerepel. Hasonló célokat szolgál, de na­gyobb teljesítményre képes a Vö­rös Csillag Traktorgyár 28 lóerős univerzál traktora. A hozzávaló gépeket. így például a kétsoros függesztett kivitelű tárcsát, a könnyített precíziós vetőgépet szintén gyártja iparunk a három­éves tervben. Két éven belül el­készülnek a 40 lóerős benzinindí- tású és dieselhajtású traktor, to­vábbá a GO lóerős lánctalpas die­sel-traktor próbasorozatai 1». A vetőgépek számos új változat­ban készülnek. Újdonság a 24 so­ros precíziós, homokos talajon alkalmazható vetőgép, a műtrá­gyaszóróval kombinált 24 soros vetőgép, s egy olyan gép, amely szemenként juttatja a talajba a cukor-épa-magot. Említésre méltó a répa sorművelésére szánt újfajta kultivátor, a motoros hosszútöm­lős permetező és a magasnyomású cirkulációs permetezőgép. Olyan fűkaszát is készítenek, amely a traktr r közepe alatti részre szerel­ve kiegészíti a széleken levő ka­szákat. s így egybefüggő terület­ről kaszálja a füvet. Tovább tökéletesítik a kombáj­nokat. Az EMAG közismert arató- cséplőjéhez szalmaszedőt és bálá­zót. a Szállítóberendezések Gyárá­nak kukoricakombájnjához cső- fosztót, a silókombájnhoz szártépő berendezést készítenek. A szoká­sos 1,8 méteres vágószélességű silókombájnt 1,2 méteres változat­ban is készítik, mert a számítások * szerint így gazdaságosabb a fel- használása. Foglalkoznak a köny- nyített kivitelű kukoricakombájn kialakításával és olyan univerzá­lis kombájn készítésével, amely­nek feléoítménye cserélhető. Äs univerzális kombájn első példá­nya most készült el. alvázát a Szállítóberendezések Gyára, aratő- cséplőberendezését az EMAG ké­szítette és most a Polgárdi Álla­mi Gazdaságban kipróbálják. Ga- bonakombátn helyett silókombájn­nak is átalakítható. Az állattartással összefüggő ter­vezett új gépek közül figyelmet érdemel a nagyteljesítményű ré­pavágó. amelv óránklnt 3(l_i8 mazsa réna feldolgozására alkal­mas. az új páctakarmánv-keverő- berendezés, a villanymotoros, pneumatikus állattisztító és sok nas gép. amely a gazdák munká­ját gyorsítja, könnyíti. Búzacsírái exportálunk A magyar búza csíráját kül­földön részben gyógyszerké- izítésre, részben nemes nö- /endékállatok, például ezüst- •ókák táplálására használják. \ búzacsírát az AGRIMPEX Sülkereskedelmi Vállalat már endszeresen exportálja Svájc­ba és az északi államokba, rinnországba, Svédországba, Norvégiába. rőt, mint a madaras gyerek. A szívekben kipattan a szelíd­ség és a részvét, mint a májusi napsugarak csókjától az orgo­narügyek. A tekintetek meg­szelídülnek és simogató meleg­ség árad a gyerek télé, akinek a szeme már fölfedezte a fész­ket a fa tetején. A fiókát inge bugyrába rej­ti, aztán mászni kezd a fa tör­zsén. Ügyesen kapaszkodik, már az ágak között van. Elrej­tik a sűrű lombok. Hamarosan eléri a fészket és beleteszi a madárfiókát. Nézi néhány pil­lanatig, még egyszer megsi­mogatja, súg neki valamit, az­tán lemászik. f^sak most látja, hogy mi­v-1 lyen nagy közönsége volt. Érzi a feléje hömpölygő szerg- tetet, de ez .már nem nagyon érdekli, talán bántja is. Önér­zetét sérti. Talán szégyelli, hogy másnak mutatkozott, mint amilyennek a közvéle­mény tartja. Fölkapja csomag­ját, csúfondárosan kiált vala­mit bámulói felé, majd nagy- sietve odébb áll. A többiek még ott marad­nak egy darabig. Néhányon a gyerek után néznek, mások a fa tetejét figyelik. — Alapjában véve nem is rossz az ember — állapítja meg bátortalanul egy össze­vont szemöldökű, kopottas férfi. Magyar László lant a fa alá és meglátja a madarat. Hirtelen megfeledke­zik minden másról. Nehéz csői magját eldobja, a fához szalad és ügyes kézzel elkapja a me­nekülő fiókát. — Vásott utcakölyök — gon­dolná a néző —, biztosan ma­gával viszi, a zsebébe dugja gyámoltalan zsákmányát, ta­lán meg is kínozza, el is pusz­títja ... A gyerek nézi a ikezében re­megő madarat Érzi kis szíve riadt dobogását. Rakoncátlan szeme különös melegséggel te­lik meg. — Ne félj, ne félj, kis ártat­lan — suttogja és arcához emeli a kis rabot. — Ne félj, visszaviszlek... Aztán fölnéz a lombok közé. A fészket keresi. Minden más elsüllyed körülötte. A nyikor­gó villamosok, a száguldó au­tók, a zakatoló teherkocsik, a komor bérkaszárnyák. Az egész város, az egész világ. Az a gyorsan növekedő ember- csoport is, amely körülötte sűrűsödik az Utca örvénylő forgatagából és amely éppen úgy megfeledkezik mindenről: tennivalókról, gondokról, kn- miszságokról, ártó szándékok­de csak esését lassíthatják va­lamicskét. A kis szerencsétlen halk, fájdalmas puffanással ér a földre és néhány pillanatig mozdulatlanul marad a fa tö­vében. De csakhamar hente­regni kezd, gyönge lábacskái­val kapaszkodik az apró gö­röngyökbe és félrekókadt fej­jel tántorog egy darabig, mint­ha részeg lenne. Nagyon friss lehet még benne az életerő, mert pillanatok alatt magához tér és már menekülne is. F iatal gyerek közeledik a fához. A pesti utca gye­reke. Srác. Azt tartják róla, hogy komisz és rakoncátlan. Csomagot visz. Nehéz lehet a csomag, mert karja egyenesre feszül fölötte Arca kicsit ma- szatos, a haja kócos, nadrág­ján lyukak éktelenkednek. A nevelőnők titokban bizonyo­san rája mutogatnak, mint a vásott utcakölyök elrettentő, eleven példaképére. A gyerek szaporán lépked. Homloka ve­reiteltes. Szabad balltczével néha elsimítja róla borzas ha­ját. Sietős lehet az útja. Most ér a fához. Jó füle van, a sűrű utcalármán is áthallja a földrenottuart. madárfióka sirdogálását. Kíváncsian pil­JUadárfióka \ /~\lykor bolond szelek nyar- \ 'A galásznák. Mintha április | lenne. Pedig a kalendárium július legvégét mutatja. Az emberek jönnek, mennek, mint akiknek igen sürgős dől- guk van. Elintéznivaló, amivel [nem szabad, nem lehet várni. \ Sokszor bántanunk kell egy- \ mást, rosszat kell cseleked- : nünk, könny éket kell fakasz- \tanunk, gondbarázdákat kell \karcolnunk embertársaink ihomloltára. Hiába: nem szeret- I jük egymást. ■ Legalábbis ilyesfélét mutat ja látszat. \ A lelkeket takaró sűrű fáty- \lalk mögött azonban — sbk- \ szór szégyenlősen, riadtan — lőtt bújik meg a jóság. I A szél cibálja a fákat, haj- lladoznak az ágak és remeg \minden levél rajtuk. I A fasor egyik sűrülombú fi­iján kicsi madárfészek rejtő- I zik Apró fiókák riadóénak | benne és kapaszkodnak sárga 1lábukkal a fészek szalmájába. | Veszedelmesen hintáztatja a Iszél a fészektartó ágat alattuk. 1A katasztrófa bekövetkezik. I Az egyik pelyhes fióka kibil- | len a laza fészekből és ijedt I csipogással hull a mélységbe. 1 Gyönge szárnya kétségbeeset- \ten próbálkozik a bizonytalan 1 közeggel, a levegővel, de nem Ibir vele, pedig mintha a fa ! ágai, levelei is segíteni szeret- l nének rajta. Kapkodnak feléje, Javulnak a Budapestre járó dolgozók közlekedési viszonyai - Jó! haladnak a mezőgazdasági munkák - Új termelőszövetkezetek alakulnak Ülést tarlóit a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents