Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

^k/C irlap 1958. JÚLIUS 24. CSÜTÖRTÖK Jelentkezzenek a károsultak A rendőrség őrizetbe vette Koch Sándort és feleségét (Budapest, XVIII. kerület, Thököly út 65. szám, Kisalag, Kecskemét, Fürdő utca 27. szám alatti lakosokat), akik az ország különböző helyein több lakásbetörést követtek el. A betöréseket többségük­ben olyan személyek sérelmé­re követték el, akikkel vala­milyen személyi kapcsolatban voltak (barát, ismerős, rokon stb.) és módjukban volt azok szokásait, körülményeit ki­ismerni és értékeikről tájé­kozódni. A Koch-házaspár több eset­ben álneveken is kötött isme­retséget, barátságot. A rendőrség felkéri mind­azokat, akik Kochékkal isme­retségi, baráti viszonyban vol­tak és sérelmükre betöréses lopás, vagy egyéb bűncselek­mény történt, és azok elköve­tésével Kochék gyanúsítha­tok, jelentkezzenek a Pest megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályán, Budapest VI. kerület, Aradi utca 21—23, III. 330, telefon 124—275. Az ország távolabbi részén káro­sultak részletesen leírt pana­szaikat a legközelebbi rendőr- kapitányságon keresztül jut­tassák el a fenti címre. A helyreállított Iparművészeti Múzeum új kincseinek kiállítása Az Iparművészeti Múzeum most megnyílt kiállításán mutatja be az elmúlt tíz év alatt gyűj­tött új kincseinek egy ré­szét. Ez a kiállítás kultúréle- tünk egyik igen örvendetes eseménye és őszinte örömmel tölti el mindazokat, akik szí­vükön viselik a magyar kultú­ra fejlesztésének ügyét. A lá­togatókat kettős öröm éri a múzeum Üllői úti palotájá­ban, amely az ostrom, majd 1956 októberi eseményeinek legsúlyosabban sérült mű­emlékei közé tartozik. Lechner Ödönnek, „nemzeti építőművé­szetünk atyjá’‘-nak ez az-egyik legnevezetesebb alkotása a második világháború alatt külsejében szenvedett nagy­arányú sérüléseket, az októbe­ri ellenforradalom idején pá­dig hatalmas üvegcsarnoka omlott be, a belövések teljesen elpusztították az európai hírű kerámia-gyűjteményét, könyvtárát, üvegtárát, sok sú­lyos kárt okoztak raktárai­ban és más belső helyiségei­ben. A kormányzat sok millió fo­rintos költséggel teljesen hely­FÉRFIÖRÖM Milyen jól elbeszélgetnek az asszonyok, szomszéd úr. reálütotta a belső rongálódá­sokat és ez év májusában már megnyithatták az első állandó jellegű kiállítást. Az újabb- kori ötvösművészet, valamint a réz- és bronzművesség reme­keinek egész tömegét mutatja be gondos és művészi elrende­zésben ez a kiállítás a palota emeleti helyiségeiben. Azóta megkezdődött és gyors ütem­ben folyik a palota műemlé­ki helyreállítása is. mégpedig szigorúan Lechner Ödön ere­deti tervei alapján. A falbur­kolat színes pirogránitból ké­szült és tetejét zcmáncos cse­repek borították. Ezt az érté­kes építőanyagot hatvan évvel ezelőtt is a pécsi Zsolnay-gyár készítette, pótlásáról most is ugyanez a világhírű gyár gon­doskodik. Az épület bejáratát és újjáépülő hatalmas kupo­láját még sűrű állványzat bo­rítja, de a gyönyörűen újjá­alakított belső helyiségekben már zavartalanul folyik a kul- túrmunka. AZ Elmúlt tíz ÉV szerzeményei­ből rendézett új kiállítás anya­gát a földszinti helyiségekben — az óriási kupolacsarnokban és a széles galériában — he­lyezték el. A kupolacsarnok keramit padozatát óriási, kö­rülbelül százhúsz négyzetmé­teres valódi Usak szőnyeg borítja, amely a múlt század elején készült egy főúri kas­tély számára. Mai értékét még a keleti szőnyegek legki­válóbb szakértői sem tudják megállapítani. A fölbecsülhetetlen értékű szőnyegóriás körül elhelyezett vitrinek sorai között káprázó szemmel járkálnak a látoga­tók. Úgy érzik, mintha vala­mi mesebeli tündérország kincstárába tévedtek volna. Minden vitrinen világosan, tömören megfogalmazott tá­jékoztató fölírások közük a kiállított műremekekről a tud­nivalókat. A látogatók szánjára a kiállítás változatos anyagá­nak figyelmes megtekintése szinte fölér egy iparművészet­történeti tanfolyammal. A textiliák csoportjában gyönyörű szőnyegek, gobeli­nek, csipkék, aranybrokátok kápráztatják a szemet. A leg­több azokban a századokban készült, amikor minden gaz­dagság a királyi udvarokban, az egyházi fejedelmek és a főurak kincstáraiban halmozó­dott föl. Ugyanezekből a kor­szakokból maradtak fenn az ötvösművészet kiállított re­mekei, az aranyból és ezüstből készített feszületek, szentség­tartók, kelyhek, keresztelőtá­lak és egyéb templomi kin­csek. Minden darab egy-egy ötvösművész sok évi munkájá­nak eredménye. Művészi szempontból nem kevésbé értékesek a bronzból, szült remekművek, sőt az ón­ból alkotott tárgyak sem. A legtöbb műtárgy életrajzi adatai — készítésük helye és időpontja, esetleg alkotómű­vészük neve is — a melléje he­lyezett kis üvegtábláról olvas­hatók le. Ezek is bizonyítják, hogy milyen régi, nemes és ér­tékes múlttal dicsekedhet a magyar iparművészet. A bu­dai, pesti, pancsovai, eperjesi, pozsonyi, nagyszombati, ma­rosvásárhelyi, nagyszebeni öt­vösök, keramikusok, könyvkö­tők, rézművesek fennmaradt munkái állják a versenyt a külföldi mesterművekkel. A kiállított anyag jól szemlél_ teti az iparművészet fejlődését is, amint anyagban, formában és célban hűségesen vissza­tükrözi egyes korszakok tár­sadalmi viszonyait. Amíg a középkorban a legfőbb ren­delő az egyház volt. később az arisztokrácia kelt vele verseny­re a fényűzés terén, a francia forradalom utáni korszakban pedig már a gyorsan meggaz­dagodó nagypolgárok igyekez­tek utánozni a főpapok és fő­nemesek életformáját. Rendkívül jóleső érzéssel tölti el a látogatót - a kiállítás­nak az a része, amely a ma­gyar munkásság áldozatkészsé­géről és egyre fokozódó művé­szi érzékéről tesz tanúságot. A Csepeli Vas- és Fémművek munkásai a keleti államokból származó színes fémhulladékok tömegében számos igen értékes iparművészeti tárgyat találtak. Ezeket összegyűjtötték, szak­értőkkel megvizsgáltatták és aztán az Iparművészeti Mú­zeumnak adományozták. A múzeum külön vitrinekben állította ki az így kapott anyag egy részét, amelyikben igen sok nagy értékű, gyönyörű da­rab van, főleg keleti és közel- keleti iparművészeti alkotás. A kiállítás már eddig is nagy érdeklődést keltett a közönség körében. Különösen vasárna­ponként százával jelentkeznek a látogatók, még a kánikulai hőségben is. A múzeum vezetősége máris újabb kiállításra készül. Az októberre tervezett kiállításon a magángyűjtők birtokában le­vő iparművészeti kincsek be­mutatására kerül sor. m. L Cjf-ilnt, Színház, Qr oil alom ELŐZETES JELENTÉS J—2 Rövidesen bemutatják filmszínházaink az Akkor Párizs­ban című izgalmas német játékfilmet, amely a hitleri fasizmus Németországában játszódik le iiiimiiiMiiiiiiiiittiiiiiitmtmiH Filmhíradó J ............................ K orsunov alakítja a Rend­kívüli nyár című színes, szovjet játékfilm férfi fő­szerepét A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓBAN két népszerű isme­retterjesztő film elkészítését tervezik. Kornis Gábor rendezi az idő múlásáról, méréséről, az óra megalkotásáról szóló rövid filmet; Bánki László pe­dig a színek szerepét viszi filmre az ember mindennapi életében. A MOST FOLYÓ Karlovy- Vary-i filmfesztivál eddigi legnagyobb sikere a Csendes Don harmadik része. A PANNÓNIA FILMSTÚ­DIÓBAN rövidesen elkészül a július utolsó hetében bemuta­tásra kerülő Római vakáció című amerikai film felirato­zása. A filmvígjáték fősze­repében a tehetséges Audrey Hspburn-t ismeri meg a mar- gyár közönség. SZTÁLINABADBAN bemu­tatták a Tűz hegyekben című új tadzsik filmet, amelyet a Komszomol 40. évfordulója tiszteletére készítettek A SZOVJETUNIÓ filmszín­házaiban Két anya fia címmel mutatják be Szemes Mihály Dani című filmjét. A Dani-t a német mozik is műsorukra tűzték. m B AZ ANGOL SAJTÓ elisme­rően ír a Kék vércsék erdejé­ben című Homoki-film rende­zéséről és fényképezéséről. Az angol mozik a magyar termé-. szetfilmhez elővételben árusít­ják a jegyeket. Matematikai számítások a rákkutatásban Alekszandr Csizsevszkij Ismert szovjet tudós szerint matematikai számítások alapján lehetővé válik a rák korai felismerése. A professzor olyan egyenletet állított fel, amely kimutatja a vörösvérsejtek mozgásának törvényszerűségét a véredényekben. Az egyenlet egyik tényezője az egészséges ember vérében meglevő vörösvérsejtek meghatározott száma. Ha a betegség felborítja az egyenletet, akkor különféle újszerű matematikai műveletekkel megállapíthatják, hogy a rák korai vagy már előrehaladott állapotban van-e? te a Uacdat hoz képest, amit elmebetegek és gyengeelméjű gonosztevők képesek lenyelni, az utóbbiak legtöbbször azért, hogy a bör­tönből a rabkórházba kerülje­nek. Kórházi orvosok jegyezték fel egy gyengeelméjű fiúról, aki az utcán elejtett egy sörösüve­get, melyet haza kellett volna vinnie. Félt, hogy otthon meg­büntetik, ezért külön-külön papírba csomagolta be az üvegcserepeket és lenyelte. Né­hány nap múlva a papírt ki­hányta, a cserepek azonban bent maradtak a gyomrában. Csak 16 nap múlva lett beteg. Nem kevesebb, mint 150 üveg­cserép baj nélkül haladt át a nyelőcsövén, a gyomrán és a végbelén, egészen a vastagbél bejáratáig, s c&afc egyetlen kis szilánk fúrta át a bélfalat. Műtéttel eltávolították a cse­repeket, összevarrták a sérült bélfalat és a fiú felgyógyult. A rabok és elmebetegek né­ha hihetetlen mennyiségű ide­gen testet képesek lenyelni. Volt olyan eset, amikor egy ember lenyelt 500 hajtűt, biz­tosítótűt, kulcsot, láncszemet és mindezeket a műtét alkal­mával megtalálták a gyomrá­ban. De nem ritka eset, amikor ollókat vagy zsebkéseket kell eltávolítani a beteg gyomrából, A legveszélyesebb pont a nyelésnél a légcső és a nyelő­cső kereszteződése. Ha itt valami fennakad, akkor a meg. sérült szövetek rendkívül gyorsan megduzzadnak és igen hamar beáll a fulladás. Lej­jebb már nem okoznak olyan nagy bajt. Egy sebész, aki a lenyelt tűk vándorútját tanulmányozta, sa jót maga lenyelt egy tucat tűt és több tucatot megetetett kí­sérletképpen tanítványaival, f és a beszéd nem öröklött tulajdonság, hanem az egyéni fejlődés körülményeire vezethető vissza. Ilyen esetekben azonban való­színű, hogy a beszédközpont — ugyanúgy, mint a jobbkezes embereknél — a bal agyfélben fejlődik ki és ennek következ­tében előfordulhat, hogy be­szédhibák jelentkeznek a bal­kezeseknél a bal agyfél sérü­lése esetén. Az eddigi adatok alapján pedig úgy látszik, hogy az összes balkezeseknek körülbelül a fele ebbe a kate­góriába esik. imiiiirmimuiiiiiiiiMiiiiiMiiHmiimuiMiimiiimmimimiJuiJiii A nyelés éppen úgy, mint más testmozgás, megfelelő te­hetséggel és szorgalmas gya- . korlással valóságos művészetté fejleszthető. Mindenkit meg­lepnek például a kardnyelők mutatványai. Az az érdekes, hogy ők nem a „nyelés”, ha­nem a „nem nyelés" művészei Mutatványuknak az a lénye­ge, hogy nagy önfegyelemmel letolják a kardot a garatukon és nyelőcsövükön át a gyomorba anélkül, hogy <közben engedné­nek, a, nyelési ingernek. Mert ha csak egyetlen nyelőmozgást megengednének, az izmok ösz- szeszorulnánaik és a rándulás következtében a kard bevágód­na az élő húsba. A világhírű Chevalier Clig- not nem egy, hanem 14 éles kardot tudott egymás mellett letolni nyelőcsövén, sőt kar­dokon kívül zsebórákat is nyelt, amelyeket hosszú lán­con eresztett a gyomrába. Az ilyen mutatványok alkalmával magához kért valakit a nézők közül, aki saját fülével meg­győződhetett róla, hogy az óra tényleg a művész gyomrában ketyeg. Mindez azonban semmi ah­A balkezesséc Hosszú ideje ismeretes, hogy a beszédközpont az agynak abban a felében fejlődik ki, amely átellenben fekszik a használatban előnyben része­sített kézzel. A jobbkezeseknél tehát a bal, a balkezeseknél pedig a jobboldali agyrészben. Az agynak azt a részét, amely­ben a beszédközpont fekszik, a tudomány a „domináló” résznek nevezi. Ha az agy domináló része betegség vagy sérülés kö­vetkeztében károsodást szenved, akkor minden esetben beszédhiba is ke­letkezik. Dr. Zangwill, a Cambridges egyetem kísérleti lélektan ta-i nára egy közelmúltban elhang-f zott előadásában felhívta a fi-1 gyeimet arra, hogy balkeze-| seknél nem okvetlenül ez a| helyzet. A legutóbbi években 1 végzett tanulmányok alapján | kiderült, hogy balkezeseknél! az agy baloldali részének sé-i rülése következtében legalább! olyan gyakran keletkeztek be-l szédhibák, mintha a jobboldali I (domináló) agyfél sérült volna | meg. Zangwill professzor né-1 zete szerint ez arra vezethető! vissza, hogy az ember születésénél még ! nem dől el azonnal és I véglegesen, melyik kezet ! részesíti előnyben és me- [ lyik agyfél dominál majd. ! A jobb- vagy balkezesség csak] az első négy életév alatt fej-! lődik ki, s nemcsak az örök-i lés, hanem más tényezők isi hatással vannak kialakulá- \ sára. így lehetségesnek tűnik, j hogy az egyik vagy másik 1 agyfél dominálása sok esetben j csak a megszokás révén ala- i kul ki: előfordul az is például,; hogy jobbkezes szülők gyer-i meke balkezes lesz, mert j egész fiatal korában megsérült; a bal agyfél. Valószínű —foly-i tatta a kutató —, hogy a balkezesség sok esetben nimifiHmmiiMilllnMimniiMhmimiimmitiMimiimmimmiir persze gondos kórházi felügye­let mellett tartotta őket. Egyetlenegy sem betegedett meg közülük. A magyaráza­ta az, hogy ha a tű hegye meg-; érinti a bélfalat, az ingerelt ponton az erecskék elvértele- nednek, az izomrostok ellazul- j nak, úgy, hogy a bélfal zsák-: szerűen visszahúzódik a tű he- j gye elől. A zsákocska szájánál j viszont az izomrostok erőtelje- \ sen összehúzódnak s harapófo- i gószerűen Körülfogják a tű j szárát, amely így nem tud to- í vább haladni és nem fúrhatja át a bélfalat. Amikor a követ- j kező izomhullám áthalad a I bélen, a tű a mozgás irányába \ hajlik és hegye most már hát- j ra felé mutat. Erre kicsúszik a ! zsákocskából s addig halad j előre, amíg valahol isméi ; érinti a bélfalat s ott a játék ! megismétlődik. Persze, azért nem ajánljukj senkinek, hogy szándékosan; tegye próbára bélfalának ru- j galmasságát, mert a tű meg- , akadhat és erőteljesebb bél- : mozgás esetén súlyosabb bal- i eset is történhet. Még ebben a hónapban be­mutatásra kerül a Chaplin- parádé című amerikai film, amely a neves komikus ré­gebbi filmjeiből készült Becsületességi rekord A napokban Koppenhágában járt egy francia kereskedő és megszállt az egyik hotelben. Alighogy letette a kabátját, megjelent, a szálló egyik pincé­re és pénztárcát nyújtott át a meglepett vendégnek. A francia kereskedő visszauta­sította a pénztárcát azzal, hogy már harminc éve nem járt a városban és így bizo­nyára tévedésről van szó. Kiderült azonban, hogy való­ban övé volt a tárca. Har­minc évvel ezelőtt hagyta a szállodában, a pincér azóta is gondosan őrizte és az első adandó alkalommal átnyújtot­ta jogos tulajdonosának. Szakmai büszkeség A létfenntartási költségek szüntelen emelkedése miatt .Mexico-City Koldusainak Ér­dekközössége” elhatározta, hogy tagjai mostantól kezdve kisebb értékű pénzérméket nem fogadnak el alamizsna gyanánt.

Next

/
Thumbnails
Contents