Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-23 / 172. szám

1958. JÚLIUS 23. SZERDA W9» MEGYEI Cirlao A BIZALOM KÖTELEZ! Ü zemeinkben, hivatalaink­ban alaposan megnézik, kit alkalmaznak egy-egy fele­lős munkakörben. Így kell cse­lekedniük, mert ezt követel: a néphatalosn érdeke. Mégis akadnak olyan emberek, akik visszaélnek a kapott bizalom­mal. A legtisztább búzában is akadhat konkoly — mondhat­ná erre valaki. Igaz, de még­sem hagyhatjuk ennyiben a dolgot. A felelőiS munkakörben dol­gozó emberek többsége becsü­letes, önzetlen, odaadással, fe­lelősségtudattal és lelkiisme­retesen végzi munkáját. Az ő munkájuk becsülete, tekinté­lye érdekében szükséges, hogy kímélet nélkül lerántsuk a leplet azokról, akik a bizalom birtokában bűncselekményre vetemednek. Az utóbb: időben kétszer fogott tollat az újságíró ilyen eset megírására. Július 17-én a ..ceglédi bűnszövetkezet” bu­kásáról írt, amelynek Sárik Ede, a Ceglédi Városi Tanács egykori műszaki osztályveze­tője, Kerepesi Ferenc, Bede János, a ceglédi községgazdál­kodási vállalat egykori mű­szaki vezetői és Babinszky Ferenc, ugyanennek - a válla­latnak egykori főkönyvelője is részesei. Július 20-án Zarka Bélának," a Forte-gyár volt anyagvizsgáló laboratórium­vezetőjének elítéléséről szá­molt be. Bűnös úton szerzett pénz és ellopott drága anyag tapad ezeknek az embereknek; a ke­zéhez. Most nem ezt akarjuk hangsúlyozni, ezért megkap­ták méltó büntetésüket. In­kább a tanulságokról beszél­jünk. E nnek előtte is történtek hasonló esetek. Minden üzemnek, hivatalnak megvan­nak a maga ellenőrző szervei. Az ilyen emberek is felelős­séggel tartoznak valakinek. A tanulságok levonásánál nem is mulasztottuk el elmarasztalá­sukat. Egy-egy üzemi lopás ügyé­ben megbíráltuk az igazgatót, de a portásokat is. Nem igaz­ságtalanul tettük ezt, mégis így kiáltottak fel elvtársaink a sorokat olvasva: Rendben van, de hát bizalom is van a világon! Mindenki mellé nem állíthatunk ellenőrt! Igazuk van. Nagyon helye­sen tettük, amikor száműztük a közéletből a gyanakvás nyo­mott légkörét, nem is szabad ismét visszaengedni közénk. Éppen ezért kell százszorosán, ezerszeresen hangsúlyozni: a bizalom kötelez! Aki pedig visszaél ezzel a drága kinccsel, sújtsa a társadalom megvetése. Elgondolkoztató példa Zarka Béla cselekedete. Négy-ötezer forintot keresett havonta. Te­hát nbm lehettek anyagi gond- iai. Munkatársai, az üzem dol­gozói szerették és becsülték. Tehát köztiszteletnek örven­dett. Kiváló munkás volt. Te­hát elégedettek voltak vele. És mit tett ő? Arculcsapott min­denkit. Nem a szó szoros ér­telmében, hanem aljas csele­kedetével. Tolvaj módra lopott az üzemből. Ezért megérdemli a bíróságtól kapott büntetést, de azt is. ami ennél jóval sú­lyosabb: az emberek megvető- S-ét. Mindene megvolt, mi vitte hát a bűnös útra? Az ital — vallotta a tárgyaláson. Máso­kat a gyenge* gerinc tett becs­telenné, mert ahelyett, hogy a törvény elé juttatták volna a vesztegetőt, hálójába kevered­tek. Ismét másokat a szertelen élet, a telhetetlenig döntött romlásba. Egyikük sem úgy indult el az úton. hogy bűnt követ majd el. Ellenkezőleg! Sokatígérő elhatározásokkal kezdték el a munkát. Tizeket az elhatározásokat ha csak egy pillanatra is, elfelejtették. Minősíthet­jük-e cselekedetüket a „meg­szédültek” kifejezéssel? Nem! A bűnnek semmiképp sem adhatunk enyhelyet, különös sen nem, ha olyan ember kö­vette el. akiben megbíztak, akiié más embere^ irányítá­sát és nem egyszer sorsit is rábízták. A bizalom kötelez és aki elvesztette, nagyon, de nagyon nehezen szerezheti vissza! Farkas István Befejeződött az úttörőházak országos spartakiádja A Magyar Úttörők Szövet­sége által rendezett országos spartakiád, amelyen 840 spor­toló pajtás vett részt, nagy sikerrel befejeződött. A külön­böző sportágakban elért telje­sítményükkel a legtöbb pontot a szombathelyi, a székesfehér­vári és a nagykanizsai úttörő­ház tagjai szerezték. Juj, de hideg! Zavartalanul folyik az új termés átvétele, felvásárlása Beszélgetés a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat vezetőivel Javában tart az idei termés betakarítása, cséplése. A ter­més jelentős része közvetlenül a cséplés után eladásra kerül. Az államnak átadott gabona tárolása, helyes kezelése bi­zony nem kis gond. Erről be­szélgettünk Lányi Pál elvtárs­sal, a Pest megyei Termény­forgalmi Vállalat igazgatójával és Kruthein Miklóssal, a he­lyettesével. Elöljáróban szó esett arról, hogy a gépállomások kombájn­jai az idén sokkal jobban dol­goztak, mint a múlt esztendők­ben. — Végül is milyen lesz az idei termés? — Bár gyengébb, mint a múlt esztendőben — hangzott a válasz . —, de korántsem olyan rossz, mint pár hónappal Ötszáz ifjúsági táborban 15 000 fiatal üdül A KISZ természetjáró és táborozási bizottsága a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium tá­mogatásával a nyáron mintegy ötszáz ifjúsági tábort szervez az üzemi fiatalok, a diákok és az ipari tanulók részére. Az állandó üdülőkben, valamint az ifjúság körében igen ked­velt sátortáborokban körül­belül 15 000 fiatal tölti sza­badságát. A legnagyobb a forgalom a Balaton környékén, ahol 236 üdülőtelepen és sátortáborban a nyaraló fiataloknak csaknem a fele, pihen, szórakozik. A Munkaügyi Minisztérium sió­foki, balatonboglári és balaton- szemesi üdülőiben és a bala- tonlellei sátortáborban ipari tanulók'áSdülnbk. A-jövő-szak­munkásai közül több ezren vándortáborozáson vesznek részt. A szünidőben a középisko­lás diákcsoportok is hazánk sok szép táját ismerik meg. Az ifjúság nyári táborozá­sait, tartalmas szünidei szóra­kozását áldozatkészen segítik a pedagógusok, akik közül több százan segítenek a tá­borok előkészítésében, fel­ügyelnek a fiatalokra, s ve­lük együtt szervezik a kirán­dulásokat és a tábori foglalko­zásokat. ezelőtt hittük. Ez a tény, va­lamint a behozott jelentékeny mennyiségű kenyérgabona s a meglevő tartalékok a biztosíté­kai, hogy az ország jövő évi kenyérellátása körül semmifé­le zavarok nem lesznek. — Miből vonja le a Ter- ményforgalmi Vállalat azt a következtetést, hogy a ter­mésátlagok lényegesen job­bak. mint amire számítot­tunk? — Erre mutat az a tény is, hogy a termelők mindjárt a kezdet kezdetén, alig, hogy ki­kerül a kombájnból, vagy a cséplőgépből a gabona, szép számban és jelentős termés- mennyiségekkel keresik fel a vállalat raktárait. Becsületesen eleget tesznek a szerződésben vállalt kötelezettségüknek, a cséplőgéprészt és az adógabo­nát is azonnal beszállítják. — Kaphatnánk néhány adatot erre vonatkozóan? — Itt van példáuj, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, amely 450 mázsa adóga­bonát adott át eddig és 770 mázsa búzát adott el helyi kirend.eltségüpknek. A tápió- szentmártoni Búzakalász Ter­melőszövetkezettől 150 mázsa búzát vásároltunk, a (tápió- szentmártoni Kossuth Tsz-től A Szcziuvni Zdrójban (Lengyelország) levő gyógyüdülő- hely laboratóriumában Csak mikor kimondta, döbbent rá az igaz valóságra, s tehetet­lenségében keserves sírásra iá* kadt. Arcán apró gyöngypatak­ként indultak a könnyek, * mire fiús, akaratos álláig ér­tek, mély barázdát szántottak hamvas bőrén. ' A gyermekét siratta, aki még meg sem született? Vagy csupán saját elrontott életét* Maga sem tudta. Mikor már nem maradt több könnye, száraz szemmel, élet­telen tekintettel nyúlt a mel­lette heverő levél után. „Remélem, megérted. Ha vem. úgy magadra vess. Fi­gyelmeztetlek azonban, a la­kás csa\k elsejéig van kifizetve, utána mehetsz ... Hiába fiam, üzletember vagyok. Business is bussiness”! Ajlca elkeskenyült, s ideges remegés futott végig rajta — Az üzlet, az üzlet! — sut­togta maga elé rekedten. Az anyjára gondolt, aki leg­utóbbi levelében előre figyel­meztette erre a pillanatra. Ak­kor nem hitt neki. „Csak a rosszindulat beszél belőle, amiért cserbenhagyta” — haj­togatta minden hazahívó leve­lére. És most? Egyetlen heves mozdulattal tépte ketté a levelet, és hisz­térikusan szaggatni, marni kezdte a kicsiny papírlapot, mintha nem is azt tartaná ke­zében, hanem maaát, a férfit, aki megrontotta, tönkretette a? életét. Hiába próbált uralkodni in­dulatain és hideg, józan féljél mérlegelni a történteket, újra <*.? újra kudarcba fulladt, min­den kísérlete. Arcáról lefa­gyott. a- élet, s pmfkor később vagynehezen a tükör elé v&n- szorgott. alig ismert önmagára. Rút. ismeretlen, elgyötört asz- ssony nézett vissza rá a csil­logó üveglapról. Megborzadt önmagától, s szinte menekült még a tükör közelségéből is. Gépies mozdu­latokkal öltözködni kezdett. I^JÉHÁNY perccel ké- i’ SŐBB már a délelőtti bulvár sima aszfaltját rótta. Egy ideig céltalanul ődöngött a forgalmas utcákon. Az. em­bereket nézte, de azok észre sem vették, csak elsiettek mel­lette, akárha ott se lett volna. Megfordult, maga mögött hagyta a francia negyedet és felkapaszkodott a kissé emel­kedő Four Brothers Streeten. Balkéz felől a fodrásznál vagy féltucat szépség főtt a sisak alatt. A hajművész zakóban járkált közöttük, s fésűje úgy mozgott kezében, aíkár a kar­mesteri pálca. Szemellenzöt formált a ke­zéből és bekukkantott az ab­laküvegen. Jackie úr, a fodrász észrevette és nagyot hajbókolt. Akaratlanul is mosolyogni kel­lett az apró, tömzsi emberke suta mozdulatain, de ez a mo­solygás s az üzletből kiszűrődő vidám fecsegés a szivébe nyi­lallott. — Jackie úr is csak az üzle­tet látja bennem! Sietve lépett tovább. Csak a Central Square-n állt meg újra, az öreg antikvárius nő kirakata előtt. Tekintete vé­gigfutott a hatástvadászó cí­meken. Vér, csihi-puhi, erő­szak! — That is all! — húzta el a szálát. — Ez minden! Undorodva induít meg újra. A szomszéd ház faláról több méter magas filmreRiám vi­csorgott rá. Csak menni, menekülni in­nen! — egyre ez járt a fejé­ben. Már majdnem a kicsiny fo­lyó partján járt, amikor rá­döbbent éhségére. Sietve be­tért egy francia bistróba, és forró, frissen főtt hot-dogs-ot vásárolt. Amíg evett, a bár­székhez hasonló csöppnyi, de magas asztalkánál megérezte a pulthoz támaszkodó^ férfiak vetkőztető tekintetét. Mohón nyelte le az utolsó falatokat és menni készült, amikor egy pöttömnyi kislány állt meg mellette. — Virágot tessék! Gondolkodás nélkül nyúlt a táskájába. Csak úgy találomra markolt az aprópénzbe és a gyerek kezébe nyomta. Cseré­be hatalmas csokor tarka virá­got kapott. Már az ajtónál állt, amikor egy magas fiatal férfi leszólí­totta. — Megmondhatnád a címe­det, kisanyám. Ha nincs elle­nedre, estére meglátogatnálak! Válaszra sem méltatva for­dult ki az ajtón. — Felhívjam? Vetkőzzek pucérra az első jött-ment előtt, mint egy lotyó, hogy meg­keressem a mindennapit?... Soha... soha ... Egyszerre mérhetetlen nagy­nak és félelmetesnek érezte Three Rivers városkát. Félt. menekült előre, s mindegyre azt suttogta maga elé; ilyet tenni velem, velem, velem .., a folyó partján tétován -J megállt. Hosszan, ká­bult fejjel bámulta a lágyan fodrozó vizet. Csak sokára vette észre, hogy a virágot még mindig a kezében szoron­gatja. Szálanként dobálni kezdte a vízbe. — Vajon meddig úsznak? —• motyogta értetlenül. Nem jutottak messze. Vala­mi mindig az útjukba állt. — Akárcsak az én életem­ben ... Nemrég még együtt álltak itt. Beszélni sem kellett, csak fogták egymás kezét. A férfi­nak olyan nagy keze volt. Ak­kor elhatározna, megmondja neki, mennyire örül, hogy olyan erős ... Késő este került csak haza. Amikor kinyitotta a lakás aí- taját, még reménykedett. De amikor lába megbotlott egy vaskos levélben, egyszerre ősz- szeroppant. Egykedvű arccal bontogatta a levelet. Amikor feltépte, az útlevél, és a repülőjegy hul­lott a kezébe. Nem tudta többé visszafojtani a torkát szorító zokogást. Vadul, zabolátlanul tört föl belőle az érzés és újra az ájulás kerülgette. Becsapta az ajtót és a szo­bába szaladt. Egy hang vadul kiáltott lelkében: Megyek haza! haza! haza! hazat Az esze azonban rákontrá- zott­Haza? így? Menekülj! Nincs már kiüti Levágta magát az ágyra és két kezével fogta be fülét. Menekülj! Nincs már kiút! Befúrta fejét a párna alá. hogy ne hallja a benne tom­boló őrült vihart. Hiába minden. A keze sem használt. A párna sem. Fel­ugrott, az ablakhoz rohant és becsukta mindkét szárnyát. Orrát az ablak üvegéhez nyom. ta, úgy bámult ki a villogó, színes fényekben fürdő utcára. Hiába. Minden zaj, amely csu­kott ablakon át a füléhez ért, egyre csak azt suttogta: Menekülj! Nincs már kiüti a kezében még mindig /i ott szorongatta az útleve­let és a repülőjegyet. Réveteg pillantást vetett saját képmá­sára. Alatta az írás. Neve: Horváth Erzsébet. Született: Budapest, 1941. május. A szerelem hónapjában. pedig kereken két vagonnal. Az abonyi József Attila Ter­melőszövetkezetnek 300 mázsá­ra volt szerződése, de már ed­dig 621 mázsát vettünk át tőle. Emellett teljesítette az adó és cséplőrész címén járó gabona­átadási kötelezettségét is. Az abonyi, Lenin Termelőszövet­kezet 500 mázsa szerződésesen termesztett árpa vetőmagot adott már el a terményforgal­mi vállalatnak, a kőröstetétle- ni Dózsa Tsz pedig 221 mázsa búzát. Egyébként a. terméseredmé­nyekről konkrétan szólva* megállapította a megyei ter­ményforgalmi vállalat igazga­tója, hogy kirendeltségeik becslése szerint a ceglédi já­rásban a termelőszövetkezetek lényegesen jobb termésered­ményeket értek el, mint az egyéni gazdák. A kőröstetét- leni Dózsa Tsz-ben például búzából 13 mázsa lett a ter­mésátlag, a sörárpa 14 má­zsát, míg az őszi árpa 20 má­zsát fizetett holdanként. — Hallottuk, hogy egyes helyeken a vállalatnak rak­tározási nehézségekkel kell megbirkóznia. — Tény az — hangzott a vá­lasz —, hogy még soha nem volt az előző évről visszama­radva ennyi tartalékgabonánk, mint az idén. Ez a beszolgálta- tási kötelezettség eltörlésének, valamint a tavalyi jó termés­nek az eredménye. Ez is hoz­zájárul, hogy például Ceglé­den, Nagykőrösön, Kiskunlac- házán, Monoron, Nagykátán,- Tápiószelén raktárhiány mu­tatkozik. — S lesz ebből a termelők­nek valamilyen hátránya? — Szó sincs róla. A terme­lőknek egyáltalán nem kell ag- gódniok. mert emiatt a felvá­sárlás sehol nem szenvedhet hátrányt. Egyébként a vállalat mindenütt gondoskodott sza-' bad férőhelyről, úgyhogy ki, mennyi gabonát akar, annyit cdhat át zavartalanul kiren­deltségeinknek. Itt említjük meg, hogy Nagykátán 100 va­j gonos, Ócsán pedig mintegy 30 —40 vagonos magtárépület építése van folyamatban. — Beszéltünk a termésről, a raktárhelyzetről, de nem szóltunk még azokról az em­berekről. akik a felvásárlás nagy ínunkáját lebonyolít­ják. — Rájuk nem lehet panasz, i Tíz esztendő alatt mindent el- I követtünk, hogy szakmailag ; képezzük átvevőinket. Mind- I össze öt-hat embertől kellett ; megválnunk az idei felvásár- ; lási kampány előtt, mégpedig í azért, mert ezek az emberek \ képtelenek voltak megtanulni i szocialista módon kereskedni, i A begyűjtés időszakában jól | megállták a helyüket, mert I akkor a raktár előtt kellett i várni csupán, hogy amit be- ; hoznak a termelők, azt átve- ! gyék. Ma azonban ennél sok- i kai nagyobb feladatokat kell i megoldaniok dolgozóinknak: | kapcsolatot kell kiépíteniük a i termelőkkel, még pedig a köl- i csönös bizalom alapján. Ez | mindenesetre új vonás mun- i kánkban, de tapasztalataink ! szerint nem okoz komolyabb i zökkenőt. — Pár héttel ezelőtt egyes szakemberek attól tartottak, hogy az idei gabonatermés nagyobb nedvességtartalma tárolási nehézségeket okoz majd. Ali a helyzet ebben a vonatkozásban? — Azt tapasztaljuk, hogy az idei gabona semmivel sem nedvesebb a szokásosnál. így s múlt évi termésnél sem. Ti­zenöt és fél—tizenhat százalék­nál nem nagyobb a beszállított gabona víztartalma, úgyhogy a szállítás a múlt esztendőkhöz képest semmiféle többletmun­kát nem jelent. Befejezésül a megyei ter­ményforgalmi vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy az idei termés átvétele, felvásárlása zavartalan, s ez is biztosítéka, hogy a jövő évi kenyérellátás­ban semmiféle zökkenő nem lesz. (h. vJ Ö, aki szeretett, igaz szere-j lemmel. A férfi volt élete első nagy\ szerelme. Tőle kapta az elsőI csókot. O tette először asszony- \ nyá a testét. Tőle hordja szíve ] alatt a gyermeket. Megtagadta anyját. Az asz- \ szonyt, aki életet adott neki. ] Most öt tagadták meg. S gyermekét. Az tagadta meg,] aki gyermekének életet adott.] A keze lehanyatlott. Az út-i levél koppanva hullott a föld-j re. Az élet. A menekülés. Nyugodt mozdulatokkal nyi-\ tóttá 'ki a szoba ablakát. A piros, kék, sárga, zöldi fényreklámok gúnyosan vigyo-i rogtak a szemébe. Odalenn, az] utca végén, mélyen kivágott1 ruhában sark-angyalok sétál-] tak, gömbölyű csípőjüket ri-\ szálva. Egyszerre olyan könnyű lett,] szinte súlytalan. Már nem félt\ semmitől. Színes reklámok fényébenj pompázó június éjszaka kez-\ dődött. Az autók nesztelenülI suhantak tova a széles sugár-] utakon. Az emberek vidáman] beszélgetve sétáltak az utcán.] A szomszéd Gigi-bár előtt a] portás harsány hangon invi- j tdZta a délutáni melegtől még\ mindig elpilledt embereket. A \ sarki rikkancs az esti újságok \ legfrissebb híreit kiáltotta aj világba. A Csendes-óceán tér-] ségében hidrogénbomba rob-\ bant. A szputnyik III. kétszá-l zadszor kerülte meg a föld-i golyót. Libanonban tovább = folynak a zavargások. Magyar-§ országon megkezdődött a gaz-1 dag aratás. Egyszóval, nem történt sem-| mi különös. A Gigi-bárban őrjöngve tom-\ bolt a jazz-band. A legújabb 1 rock and roll szám bemutatója f következett. I

Next

/
Thumbnails
Contents