Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

1958. JULIUS 22. KEDD

C/Ch'lap

A földművesszövetkezetek szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében

A földreform nyomán hazánkban

is fellendült a mezőgazdasági szövetkezés ügye és akkor szinte burjánoztak a különböző szövetkezeti kezdeményezések. Amellett, hogy a régi szövetkezetek —hangya, hitelszövetkezetek, tejszövetkezetek — helyreálltak, sok új, s már a termelésre is kiterjedő szövetkezeti kezdeményezés indult. A sok kezdemén3'ezés közül legjelentősebb az új földhöz juttatottaké — a földművesszövetkezeti mozgalom — volt. Célja, hogy a korábban az uradalmakhoz tartozó gépek, épületek, ipari üzemek, valamint a fel nem osztható mezőgazdasági üzemek, mint rizstelepek, halastavak, a földhöz juttatottak közös kezelésébe kerüljenek.

A földművesszövetkezeti mozgalom sikeresen fogta ösz- sze az új gazdákat és szervezte a termelésre a dolgozó parasztokat. Nem egy ilyen szövetkezeti termelési üzemág önálló termelőszövetkezetté alakult át, mint a dánszentmiklósi gyümölcstermelő csoport. Közben a különböző értékesítő és beszerző szövetkezetek (hangya stb.) beolvaxltalc a földműves- szövetkezeteikbe. A földművesszövetkezetekből pedig kiváltak a termelési részlegek és önálló termelőszövetkezetté alakultak át, vagy állami kezelésbe kerültek, mint például a gépek, traktorok, a gépállomások tulajdonába. Ezzel a

földművesszövetkezetek termelési, termelésszervezési szerepe csökkent és egy ideig megszűnt. A párt agrárpolitikai útmutatása következtében 1953 után, különösen 1957- ben egyre inkább visszanyerte eredeti hivatását a földművesszövetkezeti mozgalom: a falut áruval ellátó, értékesítő, beszerző és termelésszervező erővé vált.

De vajon a földművesszövetkezetek mostani felépítésükben milyen szerepet töltenek be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében? Lényegében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előiskolái. Igen ám, de ez hogyan és miben mutatkozik meg?

Az egyéni parasztban méiyen él

a kistulajdonosi viszony. Ugyanakkor terményeit szeretné jobban és magasabb áron értékesíteni, gazdasági felszerelését, termeléséhez szükséges segédeszközeit pedig olcsón beszerezni. Erre szívesen szövetkezik, bíz meg olyan embereket, akik járatosak a beszerzésben és az értékesítésben. A szocializmust építő államnak éppen ezt a paraszti tulajdonságot kell felismernie és segíteni, hogy a parasztban a szövetkezésre való hajlam erősödjék. Ezeket a vonásokat az 1951—53-as években figyelmen kívül hagyták. Nem számoltak vele, ezért a földművesszövetkezetek termelési oldalát is elhanyagolták, az alacsonyabb társulásokat, szövetkezeti típusokat nem támogatták. Nem vették figyelembe Lenin elvtárs tanításait, aki a terményadóról szóló cikkében ezt mondja:

„És ahhoz, hogy „mi” a' szocializmusra közvetlen áttérésünk feladatát sikerrel megoldhassuk, meg kell érteni, hogy milyen közvetítő utakra, módokra, eszközökre és segédeszközökre van szükség ahhoz, hogy a kapitalizmus előtti viszonyokról áttérjünk a szocializmusra. Ez a dolog lényege.”

Persze nem azért idéztem Lenint, hogy a múlt hibáit fel- hánytorgassam. Nem hátra, hanem előre akarunk tekinteni.

A mostani párt- és kormányvezetés ismeri a parasztság magántulajdonosi beállítottságát, nem eltúlozva, de számol vele, ugyanakkor számításba veszi azt is, hogy c paraszt termelési érdekből a szövetkezésre is hajlik, s ezt az oldalát hangsúlyozza. Ezzel kell számolniok a falusi funkcionáriusoknak is, akik még most is sokszor nem értik, hogy a termelőszövetkezetek erőteljes támogatása mellett miért hangoztatjuk annyit a földművesszövetkezetek és az alacsonyabb típusú szövetkezetek jelentőségét.

Nem konzerválni alkarjuk a jelenlegi falusi helyzetet, hanem éppenséggel előbbre jutni, s ehhez szükséges, hogy a falu szocialista átalakításán dolgozó elvtársaink megértsék a földművesszövetkezetek szerepét a jelenlegi szakaszban. Ezért vesszük fel a harcot olyan nézetek ellen, amelyek lebecsülik a földművesszövetkezeti mozgalom jelentőségét és csak olyan „boltos társaságnak” nevezik őket. Az ilyen nézetek vallói nem számolnak azzal az erővel, amellyel a földművesszövetkezetek rendelkeznek falun, és azzal a befolyással, amellyel a parasztság felett bírnak. Megyénkben 107 földmüvesszövetkezet, 195 szakcsoport, ,4—4 tejszövetkezet és vízgazdálkodási társulás, 13 takarékszövetkezet és 100 kisipári szövetkezet munkálkodik. A szövetkezetekben 210 ezer dolgbzó paraszt, formálja jobb életét.

Sokan feltehetik a kérdést, hogy a földművesszövetkezetek hogyan töltenek be szervező szerepet a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, ha az egyéni parasztgazdaságokat szolgálják ki? Itt jön a Lenin mutatta közvetítő utak, eszközök szerepe. Nemcsak úgy lehet a mezőgazdaságot szocializálni. hogy az egyéni parasztot egyből a legmagasabb típusú termelőszövetkezetbe léptetjük, hanem úgy is, hogy megismertetjük vele azokat a módokat és eszközöket, amelyek igénybevételével meggyőződik a társulás, a közös gazdálkodás szükségességéről, előnyéről és hasznosságáról. Vagyis olyan iskoláit járatunk vele ki, amelynek elvégzésével nem az alsó osztályba lép visz- sza, hanem a felsőbb iskolákba kívánkozik. Az előiskola kijárása nélkül nem lehet a felsőbb osztályt sem megalapozni, sem megerősíteni. Ezt már saját példánkon keserűen tapasztaltuk. Ezt az alsó- és középiskolát a parasztság számára a földművesszövetkezetek jelentik sokoldalúságukkal. Melyek ezek?

A földművesszövetkezet közvetít az állam és a paraszt, a város és a falu között. Szinte mindenféle mezőgazdasági kultúrára szerződést köt a termelővel, ezáltal biztosítja, hogy az állam előre tervezni tudjon a mezőgazdasági terménnyel és termékkel (export, konzervgyárak nyersanyagellátása stb.). A szerződéssel a paraszt jogviszonyba kerül a szerződővel, kötelezettséget vállal, cselébe megkapja a termelési felárat, kedvezményes vetőmagot, műtrágyát stb. A szövetkezetektől szerzi be a termeléshez szükséges gépeket, felszereléseket. A földművesszövetkezet pedig felvásárolja és értékesíti a termelő terményeit. Ez a leglcez- detlegesebb formája a közösségi tevékenységnek, de arra jó. hogy a paraszt lássa;

ha szövetkezik, igénybe veszi a szövetkezeti értékesítést, beszerzést, nincs kiszolgáltatva az egyéni spekulációnak, a fel- vásárlási, termelési feonkur- renciának.

Nagy jelentősége van annak, hogy

a földművesszövetkezetek szerződnek a gépi munkára. A parasztnak nem kell a tehetősebb. igaerővel rendelkező paraszt kegyét igénybe venni, s másrészt megismerkedik a gépi munka előnyével, gazdaságosságával.

Egy sor olyan mezőgazdasági kultúra van, amelynek megművelése több munkaerőt kíván, s e munkaerőt géppel lehet csak pótolni. A földművesszövetkezeteken belül társulások, szakcsoportok működnek. Igaz, itt még a föld egyéni kezelésben van, a munkát is külön végzik, de a termeléshez szükséges felszerelést (permetezőgép, kötözőszer stb.) közösen szerzik be, egyes munka- folyamatokat közösen végeznek (permetezés, terménytárolás.) Megyénkben szőlő, gyümölcs, zöldség, állattenyésztő szakcsoportok működnek nagy sikerrel. Sok helyen (Diósd, Örkény, Dömsöd) már közös alapot létesítenek és egyre inkább a magasabb szövetkezeti típus felé haladnak. A fokozatosság lényeges a parasztság és az állam szempontjából. Ezt a fokozatosságot síkéinél járta a tápiósülyi, galgahéví- zi, csemöi és néhány szövetkezet, amelyek szakcsoportokból nőttek ki és már jobban hasonlítanak a termelőszövetkezetekhez mint a csoporthoz. Ezek a példák is bizonyítják, bogy a parasztság a társulásokban, csoportokban megismerkedik a közös munka, az összefogás előnyeivel, és nem fél majd az okos, hasznos előrelépéstől, mert rnár van tapasztalata a szövetkezésről, amely a munkában a köny- nyebbséget, a termelésben a szövetkezést, a jövedelemben gyarapodást hoz.

A földművesszövetkezetek a falu kulturális, műveltségi színvonalát is emelik. Ezért a paraszti elmaradottság felszámolásában jelentős munkát végeznek. A földművesszövetkezeten át áradnak a faluba a kultúrcikkek (rádió, televízió, könyvek, hangszerek), termelést fokozó agrotechnilcai eszközök (gépek, villany hajtású darálók, motoros kapák stb.), vegyszerek (műtrágya, vetőmag), ruházkodási és élvezeti cikkek. Vagyis a földművesszövetkezet a falu ízlését, felfogását alakítja, formálja.

A földművesszövetkezet széles kultúrgárdával rendelkezik. Legtöbb helyen van kultúrhá- za, gazdaköre, amelyekben eleven élet folyik. A felnőttek a földművesszövetkezeti kul- túrcsoportokban játszó, éneklő, táncoló gyermekeikben gyönyörködnek (Abony, Dömsöd, Örkény), s okos műsorpolitikával, helyes könyvválogatással, előadássorozattal kitűnően tudják szolgálni a fejlődést, az átszervezés ügyét.

Végül a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolata jelenti a felső fokozatot. S ez a kapcsolat a termelés szervezésében, a közös kultúrtevékenységben, árubeszerzésben és sok mindenben mutatkozik meg. Ha a földművesszövetkezeti iskolában parasztságunk jól vizsgázik, utána a felsőbb osztályba — a termelőszövetkezetbe lép. A hajtószíj, az áttétel, az előiskola szarepét megyénkben is egyre jobban betöltik a földművesszövetkezetek. S ehhez a párt és állami funkcionáriusok adjanak meg minden segítséget. Hiszem, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom útja végül is elvezet oda, hogy parasztságunk kiépíti a mezőgazdaság magasabb társadalmi formáit, feloldja a falu és a város közötti ellentéteket és kialakítja azt az új világot, amelyben parasztságunk legjobb kulturális és termelési hagyományai tovább élnék, s ebben az új világban boldog lesz a falu népe.

Gáli Sándor

Hateierötszáz iskolapad készül | a Szentendrei Kocsigyárban |

Iskolapadok gyártását kezd-1 te meg a Szentendrei Kocsi-1 gyár, mert az Iskolabútorgyári nem tudja elegendő berende-f zéssel ellátni az új tanterme-1 két. Az év végéig 6500 két-! személyes padot készítenek 1 Szentendrén. Ebből 2500 már 1 a tanév kezdetéig elkészül. Az! év utolsó negyedében kétezer 1 négyzetméter iskolai dobogót | is készítenek. I

Újabb takarékszövetkezetek § alakulnak megyénkben

Az első félév folyamán ez | évben 9 úi takarékszövetkezet- | tel, néipszerű nevén: falusi 1 bankkal gyarapodtak megyénk | nagyobb községei. Az eddigi | adatok szerint az országban | megyémé területén létesült az §

Utóbbi fhat hónap alatt a leg- üiitMiuimtiiiitmitiuimiitimiHiitiiiiiiimiuiiHiiimimtintliiuni több takarékszövetkezet.

A Szövetkezetek Pest megyei Központjához érkezett jelentések szerint júliustól szeptember végéig újabb 6—8 takarékszövetkezet megalakulására lehet számítani. Az újabb takarékszövetkezetek a hírek szerint a budai járásban, a nagykátai és a monori járásokban alakulnak meg. Az év végére minden járásban lesz legalább egv takarékszövetkezet.

Izofóp-laboratóriumot kap az Agrártudományi Egyetem

Izotop-laboratórium épül a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az izotopok alkalmazásával a tanszékek sokkal pontosabb, érzékenyebb módszereket valósíthatnak majd meg tudományos munkájukban. Ősztől kezdve többek között izotopok segítségével vizsgálják majd, hogy a különböző vetési módok esetében hogyan hasznosítják a növények a talaj tápanyagát.

A forró nyári napokban kevesen gondolnak a télre. De a galgahévízi asszonyok előrelátók. A szövetkezetnek átadott zöldség-gyümölcs árából egyre többen vásárolják meg a nagyon keresett, esküvői ajándéknak is kitűnően megfelelő paplanokat

mtimniiiiimiiiimdemiiimiiiminiiiiHmimiiiHiiiimiHi«

Emberi izáoaL

w

em könnyű a vezetők dolga. Nem könnyű, hiszen ezernyi napi gond mellett arra is kell, hogy jusson idő: foglalkozzanak beosztottjaikkal, segítsék őket. tanítsák őket, törődjenek kicsinek látszó, de nagyon is sokat számító otthoni gondjaikkal, azaz: ismerjék arákat, akikkel dolgoznak, hiszen csak így tudják igazán, hogy mennyire s miben számíthatnak reájuk.

Nemrég szóvátették: G., az egyik megyei földművesszövetkezet ügyvezetője goromba a beosztottakkal. Csak éppen akkor tárgyal velük, amikor az a napi munkából kifolyólag elkerülhetetlen, de akkor is kutyafuttában, s nem valami emberi, megártó hang- nemiben. G.-t figyelmeztették, s erre az kifakadt: „mit képzelnek az elvtársak? Nincs nekem nagyobb gondom, mint gügyögni az embereknek, azt

Nincs nagyon messze a szüret ideje, ám a túrái gazdák még jobban biztosítani akarják szőlőtermésüket. A szövetkezet vasboltjában az utóbbi hetekben nagyon sok könnyű, háti permetezőgépet adnak cl. A gazdák alaposan megvizsgálják vásárlás előtt a gépeket, nehogy munka közben derüljön ki valami rejtett hiba

Már árusítják a másodvetésre alkalmas magvakat a szövetkezeti boltok

Mint arról már előzetesen hírt adtunk, megyénk földművesszövetkezeti boltjaiba megérkeztek a másodvetésre alkalmas vetőmagvak. A szövetkezeti boltokban nemesített napraforgó vetőmagot árusítanak 40 kilós zsákokban, de lehet vásárolni kilónként is, így óra kilónként 4,60 forintba kerül. A köles és muhar vetőmagot 70—75 kilós zsákokban hozták forgalomba Kisebb mennyiség is kapható, a köles kilója 4 forint 70 fillér, a muharé 5 forint 40 fillér.

Fentieken kívül már árusítják az édes csillagfürtöt kilónként 6 forint 20 fillérért, a keserű csillagfürt vetőmagját kilónként 4 forint 60 fillérért. A lucernamagot 50 kilós zsákokban ái'ulják, kilónként 56 forint 60 fillérért. Amelyik szövetkezeti boltban valamelyik vetőmeg pillanatnyilag nem kapható, a szövetkezet a termelők kérésére azonnal megrendeli a kívánt másodvetési vetőmagvakat. <

\ földművesszövetkezetek ismertetik a termelőszövetkezetek és az egyéniek terméseredményeit

A mezőkovácsházi járásban, Kunágotán, Magyarbánhegye- sen és másutt, 3—4 mázsával nagyobb gabonatermést takarítanak be a termelőszövetkezetek, mint az egyéniek. A járás földművesszövetkezetei elhatározták, hogy a helyi tanácsok segítségével táblázatot

készítenek a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók terméseredményeiről és ezt a legforgalmasabb boltok kirakataiban helyezik el. ősszel egy-egy jól gazdálkodó közép- paraszt és egy-egy szorgalmas tsz-tag évi jövedelmét ismertetik hasonló módon,

Tartósabb és jobb minőségű kerítésdrót előállításával kísérleteznek

A Budapesti Sodronyáru- gyárban a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet munkatársainak javaslatai alapján tartósabb és jobb minőségű kerítésdrót előállításával kísérleteznek. Az új módszer lényege. hogy a horganyzott fonatokat rövid ideig krómsót tartalmazó fürdőbe helyezik. A krómsavas kezeléstől a, sodrony élettartama mintegy ötszörösére növekszik, az anyag felülete pedig aranysárga színt kap.

A tartós, jó minőségű kerítésdrótokat előreláthatóan az év végén hozzák forgalomba,

O’

kérdezgetni tőlük, hogyan aludtak otthon?”

Igaz, hogy G. ideges volt, s ideges ember nem nagyon tudja, mit beszél. De véleménye, állásfoglalása a figyelmeztetésre, akkor is jellemző. Hiszen gügyögést kívánnak a vezetőtől? Azt kívánják, hogy az otthoni alvásról érdeklődjék? Aki ilyet állítana, azt minden bizonnyal megmosolyognák. De aki azt Kívánja, hogy a vezető igenis beszélgessen a beosztottákkal, aki azt állítja, hogy igenis érdeklődjék: mi van a gyerekekkel, mi újság a férjével, megvették-e már a régen áhított szobabútort, annak bizony mindenki csak helyeselne.

Nem ritka az ilyen vezető. Nem egy helyen a beosztottak nagyon szeretik a főnöküket azért, mert foglalkozik velük, mert törődik gondjaikkal, azért, mert „főnök”, de ugyanakkor talpig ember is, hiszen a kettő elválaszthatatlan egymástól. Nem a liberális, a mé- zes-mázos, a mindent elnéző vezetőkre gondolunk, nem ilyesfajta •„törődés’1 kell az embereknek, hiszen az ilyen vezető népszerűsége csak ideig- óráig tart. De a mindennapi foglalkozás az emberekkel, a törődés gondjaikkal, meghozza a maga nagyon tartós, nagyon egészséges gyümölcsét, a bizalom, a szeretet, a tisztelet légkörének kialakulását, melyben könnyebben és jobban megy a munka, mely kihúzza az intrika, a „fúrás” alól a talajt.

ka lehet egy vezetőnek arra, hogy goromba, türelmetlen legyen. De joga nincsen! Minden emberben van indulat! De egy vezető nem lehet indulatainak rabja. Nem ragadtathatja el magát, hiszen ez még egyszerű embernél is visszás, de még visszásabb, amikor egy vezető — élve beosztás adta előnyével — „leteremti’1 a beosztottat. De van ennek egy másik oldala is. Sokkal, de sokkal könnyebb emberi hangon szót érteni az emberekkel, mint gorombán, türelmetlenül. A gorombaság, az indulatoskodás akaratlanul a másik félnél is azt szül, míg az emberi szó, a megértés, a megalapozott, az emberi hangon elmondott bírálat vagy fe- lelösségrevonás meggondolásra késztet, arra, hogy a beosztott ne elkeseredjék, hanem a jövőben igyekezzék az elkövetett hibát elkerülni.

A türelmetlenség, a gorombáskodás rontja a földművesszövetkezet hírnevét is a faluban, hiszen az ilyesminek hamar híre szalad. S akkor szónokolhat az ilyen vezető a szövetkezeti demokráciáról, arról, amiről csak akar. bizony kevesen adnak hitelt a szavának.

Nem könnyű a napi gondok közepette türelmesnek, nyu- godtnak, igazi vezetőnek lenni. Olykor a napi gondok „gépszíja” elkapja az embert. De aki emberekért felel, aki embereket nevel, az túlteszi magát az ilyenen. Tudja, hogy nem haszontalan dolog. A maga tekintélyét, népszerűségét növeli, s ezen keresztül a jövő jő vezetőit neveli beosztottjaiból is.

— sz — t —