Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

2 •'L/C trial) 1958. JÚNIUS 17, KEDD A MOSZKVAI Majakovszkij téren a közeljövőben felállít­ják a nagy szovjet költő em­lékművét. A rendkívül érde­kes megoldású emlékmű alap­ja hat méter magas nyersgrá- nit-tömb lesz, amely 125 tonna súlyú. A tömböt különleges berendezésekkel szállították a helyszínre. Hamarosan elké­szítik Majakovszkij hat méter magas bronzalakját is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügyminisztere és atomerő- bizottsága szombaton bejelen­tette, hogy június 14-én GMT 17,30 órakor a Bikini-szigeten végrehajtották a jelenlegi amerikai nukleáris robbantási kísérlet-sorozat 6. robbantását. Egy órával később a 7. rob­bantást Eniwetok-szigetén bo­nyolították le. RENÉ BROUILLET, De Gaulle miniszterelnök algé­riai főtitkára vasárnap éjjel Párizsból Algirba repült és ott azonnal felkereste Sálán tábornokot. KATONAI KÖRÖK szerint vasárnap, a felkelőkkel vívott összecsapásban 16 francia ka­tona életét vesztette, 25 pedig megsebesült. Az összecsapás Észak-Algériában volt Tenes és Le Gueelta között. A har­cokban 40 felkelőt megöltek és hármat foglyul ejtettek. AMERIKAI HAJÖGÉPÉ- SZEK hétfőn reggel sztrájkba léptek. Szakszervezetük ugyanis elutasította a hajótu­lajdonosok új szerződési aján­latát. A tárgyalások tovább folynak. THAI FÖLDÖN, ahol hetek 6ta kolerajárvány pusztít, ed­dig mintegy 4000 megbetege­désről érkezett bejelentés az egészségügyi hatóságokhoz. 477-en haltak meg kolerában. Naponta átlag 200 újabb meg­betegedést jelentenek. A jár­vány átterjedt Kambodzsára U. HÉTFŐN, a kora reggeli órákban a kormányerők és a tengerészgyalogosok erősebb egysége szállt partra Kemá- nál, a Celebesz-szigetek leg­északibb partján, az utolsó te­rület központjában, amely még a lázadók kezén van. SZERGEJ VINOGRADOV, a Szovjetunió párizsi nagykö­vete vasárnap este megérke­zett Moszkvába. A nagykövet megelőzően De Gaulle tábor­nokkal tárgyalt. Népeink barátsága megacélosodott A Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségének sajtófogadása A Magyar Népköztársaság varsói nagykövetsége hétfőn délelőtt sajtófogadást adott a magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény gaz­dasági megállapodása aláírá­sának 10. évfordulója alkal­mából. A sajtófogadáson több mint 60 lengyel napilap, heti­lap és folyóirat szerkesztősé­gének vezető munkatársa je­lent meg. A lengyel sajtó képviselőit Katona János, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete üdvözölte. majd részletesen beszámolt 8 két ország közti 10 éves szoros kapcsolat legjelentősebb állo­másairól. A 10 évvel ezelőtt, június 18-án aláírt gazdasági egyez­mény alapján Magyar—Len­gyel Gazdasági Együttműködé­si Állandó Bizottság létesült, ami nagymértékben járult hozzá a két ország közötti áru­csereforgalom növekedéséhez Az ellenforradalom leveré­se után a lengyel kormány 100 millió zloty áruse- géllyel és 40 millió Tubel hosszúlejáratú kölcsönnel járult hozzá a magyar gaz­dasági élet stabilitásának helyreállításához. Az 1958-ban megkötött áru­csereforgalmi egyezményünk a legmagasabb összegű a két nép eddigi történelmében Azonkívül/ez év tavaszán táv­lati terveink összeegyeztetése céljából hosszútávú gazdasági ] megállapodást kötöttünk — j mondotta a többi között Katona János Ezután a nagykövet, va­lamint a nagykövetség munka­társai a megjelent újságírók I számos kérdésére válaszoltak. [ Macmillan a ciprusi tervről tanácskozott a gyarmatügyi miniszterrel és a külügyminiszterrel Hír szerint a görög kormány ellenjavaslatokat terjeszt elő Harold Macmillan brit miniszterelnök hétfőn reggel sürgős megbeszélést tartott a brit kormány ciprusi tervéről Lennox fjBoyd gyarmatügyi miniszterrel és Selwyn Lloyd külügyminiszterrel. Úgy tud­ják, hogy még egyszer megvizs­gálták a tervet az elmúlt na­pok eseményeinek fényében — Törökország ugyanis elutasí­totta, a görögpk pedig bírál­ták a Ciprus jövőjére vonat­kozó tervet, amelyet a kor­mány ma ismertet a parla­mentben. Ciprusi meg nem erősített jelentések szerint a görög kormány ellenjavaslatokat ké­szít. A hét végén jelek arra mutattak, hogy a brit kor­mány a kedvezőtlen görög- és törökországi fogadtatás el­lenére is a parlament elé ter­jeszti a tervet. Rendszerint jól értesült for­rásból származó, de meg nem erősített hírek szerint a brit terv egy bizonyos időre belső önkormányzatöt ajánl Ciprus­nak. anélkül, hogy említést tenne a szigetnek Görögor­szággal való egyesítéséről, vagy kettészakításáról. Az előbbit a ciprusi görögök kö­vetelik, az utóbbit pedig a tö­rökök. Utcai harcok Bcirutbaa Beirutban, Libanon főváro­sában vasárnap a hajnali órák­ban ismét kitört a csatározás a felkelők és a kormánycsa­patok között. A jelentések szerint a fel­kelők kézigránátokkal igyekez­nek elhárítani a kormánycsa­patoknak a felkelők megerősí­tett állásait megközelítő pán­célkocsijait és tankjait. Ugyanakkor a házak tetején tartózkodó felkelők továbbra is tüzelnek az utcán harcoló kormány csapatokra. Korábbi jelentések szerint a szombati utcai harcok során, a késő délutáni órákban a kor­mány légierőinek repülőgépei „átfésülték” a felkelők kezén levő városnegyedeket. A sötét­ség beálltával lövéseket csak néha lehetett hallani. A jelentések szerint szomba­ton bomba robbant Számi el Szolh miniszterelnök lakása közelében. Egyes középületek á felkelők állandó tüze alatt állottak. Amikor Beirutban szűnőfél­ben volt a harc, szirénázó mentőkocsik szállították kór- j házba a súlyosan sebesülteket. A kórházak utasítást kaptak j rá, hogy ne közöljék az ápo­lásba vett sebesültek számát. Meg nem erősített hírek sze­rint hasonlóan súlyos harcok voltak Soufban és Tripoliban is. Macmillan és De Gaulle találkozik Jól tájékozott körökben megerősítették, hogy De Gaul- I le tábornok és Macmillan e hó j végén találkozik. A találkozás j időpontját még nem állapítot­ták meg. A görög-török feszültségről A görög fővárosban vasár­nap váratlan értekezletre ül­tek össze a vezérkar tagjai és más magasrangú katonai veze­tők. Értesülések szerint Gö­rögország északi határának biztonságáról tanácskoztak. (Görögország északon egy da­rabon Törökországgal határos.) Az értekezlet előzménye az volt, hogy Görögország szom­baton elszállította a török- országi Izmirben levő NATO- főhaüiszálláson működő sze­mélyzetét. A verőit görög külügyminisz- i tér nem volt hajlandó közölni ennek a lépésnek okát, a gö­rög hivatalos hírügynökség pe­dig közölte, hogy később köz- leményt adnak ki erről Már egyszer — 1955-ben — megtörtént, hogy az izmir: NATO-parancsnokságon mű­ködő görög tiszteket hazahív­ták, mert görögellenes tünteté­sek törtek ki, amelyek során a görög NATO-tiszteket mo­lesztálták. mainap 1958. június 17, kedd, Lau­ra napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19,43 órakor. A Hold kél 4,06 órakor, nyugszik 19,34 órakor. Várható időjárás: nappali felhőképződés, legfeljebb egy-két helyen záporeső. Mérsékelt szél. A hőmérsék­let tovább melegszik. Leg­magasabb nappali hőmér­séklet: 23—26 fok között. — A PEST MEGYEI Népi Ellenőrző Bizottság közel száz közérdekű bejelentést vizsgált ki. Ezenkívül több ügyet adott át a járási bi­zottságoknak és a Központi Népi Ellenőrző Bizottságnak. — MINDÖSSZE 6000 fo­rint leltárhiány volt a Ceg­lédi Népbolt Vállalat 22 üz­letében. — MŰVELŐDÉSI HÁZAT építenek Tökölön. A községi tanács 60 ezer forintot fordít a községfejlesztési alapból erre a célra. A műszaki raj­zok már elkészültek. A gaz­dák most vállalták, hogy az alapozáshoz szükséges sódert társadalmi munkában terme­lik ki a Dunából. — JÁRÁSI AMATÖR fo­tókiállítás nyílt vasárnap a váci művelődési házban. A kiállítás első díjának nyer­tese Mayer László. — A NYÁRI tűzvédelemre hívja fel a figyelmet tájé­koztatójában a ceglédi Tűz­rendészet! Hatóság. A tájé­koztató ismerteti a kötelező óvintézkedéseket, előíráso­kat. — A MAGYAR VÖRÖS­KATONÁK EMLÉKMŰVE, amelyet a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40:'BVitatilttó-» jára Újpesten, a Szabadság téren állítanak fel, már ké­szül Gyen es Tamás Munká- csy-díjas szobrászművész műtermében. — A KOMLÖI III-AS ak­na dolgozói, a bányásznap méltó megünneplésére, bá­nyásznapi versenyt indítot­tak. A minőségi termelésben, a biztonságos munkában és az önköltségcsökkentésben legjobb eredményt elérő csa­patokat az üzemvezetőség 30 ezer forinttal jutalmazza. — A KOSSUTH-RÄDI0 KEDDI MŰSORA a Ma­gyarország—Wales labdarú­gó-mérkőzés közvetítése miatt megváltozik. 18.50: közvetítés a labdarúgó világ­bajnokságról, 20.45: hangle­mezparádé, 22: hírek stb. — ÖTEZER FORINTOT ad a községfejlesztési alap­ból a szadi tanács a községi sportkör támogatására* — A JÁVORFÁCSKA Kis- tarcsán. A kistarcsai általá­nos iskola tanulói a Fésűs­fonó kultúrtermében vasár­nap este előadták a Jávor­fácska című zenés mesejáté­kot. A nagysikerű előadás bevételét a szülői munkakö­zösség az iskolaév végén a legjobb tanulmányi ered­ményt elért tanulók megju- talmazására fordítja. — LENGYEL TAJAK címmel a lengyel képzőmű­vészek kiállítása nyílik meg a Műcsarnokban június 18-án. Megnyitót mond Po­gány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazga­tója. — A KERESKEDELMI. PÉNZ- ÜGYI és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezete Vendéglátó­ipari Szakmai Titkársága június 17-én, kedden délután 4 órakor az Eötvös u. 25/a. szám alatti művelődési otthonban a Brüsz- szelben levő vendéglátóipari dolgozók üzeneteit közvetíti. Ez­zel egy időben a hozzátartozók üzeneteit magnetofonszalagra veszik. A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 53 vagon és 1« tehergépkocsi áru érkezett, eb­ből kilenc vagon téli és három vagon új burgonya. 25 vagon ve­gyes zöldáru és 12 vagon cse­resznye. A hétfői piac kora reggeli for­galma mérsékelt volt, de amint bp^tglvba megérkezett a- burgonya; ■ káposztaféle és az egyéb zöldáru, a forgalom meg­élénkült. A válogatott, darabos új burgonyát kilónként 7,60, az apróbb parázsbuí'gönyát 4,40 fo­rintért árusították. A fejeská­poszta 3.60, a kelkáposzta 4,60, a főzőtök 3,60, a csomós karalábé 4—5 forintért került forgalomba. Az egri uborkát már kilónként 11 forintért is kínálták. A makói új főzőhagymá vagontételbén ér­kezik, az osztályozott hagymát csomónként 1—2 forintért adták. A gyöngyösi germersdorfi cse­resznyét 9.60, az egyéb fajtájú cseresznyét 6.40, az osztályozott szamócát 9,60—15 forintért árusí­tották. Fazekas Mátyás: rDujioi itták Zebegény — Valamikor hajdanán, ami­kor a Malomvöipyben még vígan forgott a régi-régi ma­lom kereke, élt egy híres, szép málnámé. Ez a szép molnáráé beleszeretett a mol­nárlegénybe, az meg őbelé. Történt, hogy a molnárlegény­nek el kellett bujdosnia. A szép molnáráé meg várta vissza, mert a molnárlegéziy szent esküt tett, hogy vissza­jön hozzá. Várja még ma is. Éjfél­kor, amikor földi halandó nem látja, nyikorogva fordul­nak a víziké rekek s a szép málnámé menyasszonyi ruhá­ban várja vőlegényét, l'itok- zatos hangok fakadnak, cso­dálatos ének. sóvárgó dal­lamok, a fák közül a meny- nyegzőre gyülekező násznép suhan elő, a vízikerék egyet fordul... ,s eltűnnek az ár­nyak. öreg néni mondja a mesét. Fiatalok ülik körül a kis zebegényi parasztház vla- rán. A rádió le van hallatva, az erős villany égő gondosko­dik a prózai fényről, mégis, a Börzsöny felől susogó, akácillatos szellő sejtelmes, misztikus hangulatot áraszt és ez az oka tán, hogy a fia­talok megmosolyogják ugyan a mesét, mégis valami bor­zongás fut végig rajtuk, ami­kor a szép molnáráéra gon­dolnak. Ez a hangulat, ez a leírha­tatlan. bensőséges érzés ural­ja ezt a kis hegyi falut. Mi a vonzó benne? Kicsisége, szép, hegyi fekvése, a fás, vi­rágos utcák, pirosló cserép­tetők, a lakosság virágkultiP sza. a kiegyensúlyozott hőmér­séklet, a hurutos betegsége­ket gyógyító hegyi levegő, a napfény, a csodaszép környe­zet, — vagy mindezek összes­sége miatt lesz Zebegény a Duna gyöngye? Nem tudom. Azt tudom csak, hogy olyan ez a táj, mint egy szépművű ékszerdoboz s közepén a a gyöngyszem, Zebegény. A nagyot kanyarodó Dunát a Pilis és a Börzsöny vaska- pocsként szorítják össze, a 485 méter magas Szent Mihály hegy ránehezedik s kőfalába Döntősnél utat kell a vonat részére vágni, itt csak 380 mé­ter széles a víz. A mar óti sík­ság előtt megszélesedik, meg­duzzad, mint egy alpesi tó. (A német szájhagyomány szerint innen is kapta Zebegény a ne­vét. (See-beginn — tenger, tó ■kezdete.) Itt találkozik a viz, a hegy. a völgy és az erdő. Festői, szí­vet gyönyörködtető a találko­zás. Aki ezt a találkozást meg­nézi. megérti, miért hívják ezt a vidéket a magyar Svájcnak! Zebegény tart egy rekordot is. 159 méter magasságával a Duna legmagasabban fekvő községe. A páratlan hegyi le­vegő, az izolációs hő ennek a rekordnak a gyakorlati haszna, na meg az, hogy ebben a duna- parti községben az árvíz isme­retlen fogalom! Kedves kiránduló, pihenni, üdülni vágyó! Mi csábít a leg­inkább? A víz közelsége? Sé­tálj csak végig a dunaparton. Erdők mélyén, hegyek ormán, virágos réteken, völgyeken barangolnál? Jöjj. add a kezed, olyan túrára vezetünk, ami­lyenre akarod, Egy-két órás vagy egy-két napos kirándu­lásra vágysz? Mindegyiken olyan élményben lesz részed, amilyenre vágytál! Itt a közelben a 251 méter magas Kerekhegy, majd a dö­ntőst sziklák felett büszkél­kedik a 485 méteres Szent Mihály-hegy, hosszabb sétával érhető el a Nagymaros feletti 482 méter magas Hegyestető. A monda szerint ezeken a tájakon mondta gyönyörűsé­gében Mátyás király ifjú má­sodik hitvese, a szép Aregó- niai Beatrix gyenge magyar tudással: zebeg én szívem. Innen a monda szerint a köz­ség neve. A Kálváriára menj csak fel. ha már végképp nem szere­ted a turisztikát (más szóval: ha a mdszkálás nem a kenye­red). akkor is felejthetetlen látványban lesz részed. Bár­merre iordulsz. új és új jelle­gű táj. Északra Szobot látod és az- Ipoly körüli hegyeket, szemben veled a Pilis, balra, délre fordulva a tóvá terebé­lyesedő s Dömös sziklái közt megszoruló Duna. Ha hátat fordítasz mindennek, kelet felé, a Malomhegy mellett Ze­begény—Ujvölgy települést látod, azután a Malomvölgyet és a Malompatakot. Ha erre indulsz, könnyű sé­tával a világ legszebb völ­gyein, Törökmezőre (a mene­dékházhoz) jutsz. Innen Nagymarosra vezet a sétánk. De ha kedved van bebaran­golni a Börzsönyt, mehetsz tovább Kóspallagra, a Kisinó- ci menedékházhoz. A 839 méter magas Csóvá­nyos megmászása már kétna­pos túra s hazafelé Szokolya és Nagyhideghegy az Útirány­Ezeken a kirándulásokon a jószemű túr ist a láthatja — és szerencsés esetben lencsevég­re kaphatja — a Börzsöny ál­latvilágának jellegzetes kép­viselőit: dámvadat, őzet, ró­kát. borzot, vadmacskát, « madarak közül az ölyvöt, sólymot, kékvércsét, a hüllők­ből a vízisiklót és a szala­mandrát Zebegénnyel szemben a Pi­lis vulkáni hegyei hívogatnak. Mindjárt szemben Pilismarót szolgál érdekességgel: római és avarkori ásatásait szívesen mutogatják a régészek, A kö­zelében van Basaharc: szín­helye Dobozi Mihály tragédiá­jának, aki a török elől mene­külve, előbb hitvesét szúrta agyon, hogy a gyalázattól megmentse. A pilisi túráknak se szeri, se száma. A legkiemelkedőb­bek ezek közül is a 700 mé­teres Dobogókő megmászása, azután Visegrád és a Nagy- vVlám. de élmény dús kirán­dulás Szobra átmenni, s on­nan hajóval Esztergomba. Sok tájékoztatás sem kell: Zebegényben a vasútállomá­son függ egy jókora túrista- tábla, azon rajta az egész Börzsöny, túristaútjaival, me­nedékházaival. A túristautak és jelzéseik jókarban vannak, csak fűzd be a szöges cipőt s már indulhatunk is. Azaz mégse! Nézzünk csak előbb körül a községben. Is­merkedjünk meg történetével. Azt szokták mondani a Kárpáti medencére, hogy a népek országútid volt. Ha ez a mondás helytálló, akkor még inkább elmondhatjuk ezt a Dunakanyarra, hiszen a víz mente, völgyek torkolata, he­gyek lába a hazát kereső ván­dort mindig letelepedésre csalogatta. Zebegény földrajzi fekvésénél fogva erre kivá­lóan alkalmas volt. Lakott volt már az őskortól. A Kálvária-hegy dél-nyugati oldalában, a pincék talajában 10 méterre hamurétegre lel­tek. Az emberi élet nyomai a tudósok megállapításai sze­rint a paleolitikumra, a csi­szolatlan kőkorszakra utalnak, a talált — kovakőből pattin­tott — szerszámok 20—40 ezer éves távlatról beszélnek. Arról az időről, amikor még ős­apáink (sőt ősanyáink is) ős­kommunizmusban éltek, s a talált őstulokszarv arról mond néma mesét, hogy főképp va­dászattal tartották fenn éle­tüket. A Kálvária-hegy tetején a kő- és rézkorszak közti át­menet idejéből származó cse­répedényeket találtak. A to­vábbi lakottságról réz- és ko­ravaskori maradványok ta­núskodnak. A történelmi korok első je­lentékeny hírnöke a Kenderes alsó részében levő római-kori Castellum, azaz kisebbfajta, őrtorony. De megtalálható a római kor több más kisebb- nagyobb emléke. (Itt kell megemlékezni Hov váth János polgári iskolai ta­nár felbecsülhetetlen érdemű archeológiái munkáiról és le­leteiről. Az ö munkássága ve­tett fényt a Duna-balpart ős- kortörténetére és számtalan értékes lelete gazdagítja a Nemzeti Múzeumot.) Az első írott emlékek, ada­tok a XIII. századból szár­maznak. Ezekből tudjuk meg, hogy 1251-ben a Remete-bar­lang helyén bencés zárda volt. Egy 1259-ből származó per­irat ..Monasterium de Zebe- guen” — zebegényi monostort emleget. (A község nevéről szóló magyar szájhagyomány ezzel elveszti hitelességét, hisz Mátyás a XV. században élt. de a német monda is inkább a mesék birodalmára utal, mint a történeti hűségre, hi­szen a német betelepítés csak a XVIII. században volt. Ha­csak az annakidején Nagyma­roson letelepített szerzetesek­től nem származik?...) Ezekből az írott adatokból tudunk a Kis-Alföldre vezető út létezé­séről. ..Hot Lonaguta” — mondja az oklevél. „Hat lónak útja” — ez a név arra utal, hogy az útviszonyok akkor is rosszak voltak. Az anjou királyok idejében valószínűleg a királyi vadá­szok. solymárok, halászok te­lepedtek itt le. A hely alkal­mas volt révátkelésre, mé­hészkedésre, halászatra, vadá­szatra. állattenyésztésre. A halászélet bizonyságtevői a ta­lált egykorú hálónehezékek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents