Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

1«W. JtTftroS 17. KEDD «ft hegyet il/C iriau Kerti traktort kér a diósdi szakcsoport A Budapesti Ipari Vásáron is 'bemutatták a Fürge 3 el­nevezésű kerti traktort. Be­jelentették, 'hogy mintegy öt­ven darabot gyakorlati ki­próbálásra kiadnak a tsz-ekbe, állami gazdaságokba és szak­csoportokba. A diósdi őszi­baracktermelő szakcsoport tag­jai szeretnének próbára kapni egy ilyen kis traktort . Tervük úgyis az, hogy ha megfelelő, az ő gyümölcsösükben is hasz­nálható kisgépet gyártanak, abból közösen vesznek leg­alább egy darabot. A kísér­leti Fürge 3 traktorra, ponto­sabban kerti kapáiéra nagyon számítanak, s kérik a ME- SZÖV-öt,. kaphassanak be­lőle ók is egyet. Két hét múlva mar lesz őszibarack Az őszibarack hazájából, a budai járásból a napokban en­nivaló hírt kaptunk, Azt ír­ták az érdi, diósdi és török­bálinti őszibaracktermeléssel is foglalkozó társulásók, szak­csoportok tagjai, hogy június végén, július elején már piac­ra tudják vinni 1958 első őszi­barackját, a hamvas Mayflo­wer fajtát. A mostani kiadós esőzések javították terméski­látásaikat. Hitelt kapnak a méhészek A* Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ és az Országos Taka­rékpénztár megállapodása szerint a kezdő méhészek állományuk fejlesztésére háromezer forint köl­csönt kaphatnak nyolc százalékos kamat mellett, háromévi lejárattal, A hitelből az OMSZK útján a mé­hészkedői kívánók méhcsaládok­hoz juthatnak. A jól telelt méhe- ket kaptárral vagy anélkül rendel­hetik meg az érdeklődők az OMSZK-tól. Bővebb felvilágosítá­sokat a földművesszövetkezetek keretén helül működő méhész- szakcsoportok adnak. A közeljövőben még több tejszövetkezet alakul a falvakban Válasz egy levélre Az elmúlt napokban ,,Gal- gahévizi gazdák” aláírással levelet kaptunk. Nem tudni, miért, de név nélkül arra kértek felvilágosítást, milyen feltételek mellett alakíthatnák meg községükben a tejszövet- kezetet. Mivel közérdekű kér­désről van szó, válaszolunk a névtelen levélre, közelebbi cím hiányában, lapunk hasáb­jain. Amelyik községben fejsz« - vetkezetet akarnak alakítani a szarvasmarha-tenyésztők, te­héntartó gazdák, először is lel kell keresni a helyi földműves- szövetkezetet, mert a tejszö­vetkezetek annak keretében működnek. Az érdekelt gazdák alakítsanak szervező bizott­ságot, s állapítsák meg kikre lehet számítani a község te­héntartó gazdái közül a tej- szövetkezetben. Amennyiben legalább 15 tehéntartó gazda tagja kíván lenni a tejszövet­kezetnek. kérjék a Szövetkeze­ték Pest megyei Központját, (Budapest, Baross tér 19. me­zőgazdasági osztály), hogy küldjön ki szervezőt, nyújtson segítséget a tejszövetikezet megalakításához. Ezt, az ille­tékes tejipari vállalattal együttműködve azonnal meg­adja a MÉSZÖV a tejszövet- fcezet szervező bizottságának, A szervező bizottság a tej- szövetkezet hivatalos megala­kulásáig működik.' Feladata, hogy összeírja a szövetkezet tagjait, nyilvántartásba vegye teheneiket és kidolgozza az ala­kuló közgyűlésiig elvégzendő legfontosabb feladatokat tar­talmazó munkaprogramot. A szervező bizottságnak kell ki­dolgoznia a MÉSZÖV és a földművesszövetkezet mező­gazdászával közösen az ideig­lenes működési szabályzatot és az ügyrendet. mitimininimiHmiHiiiHiiHittmtmHtHmnmHiimiiHiHHmmmiHtiitmnniMtttfimmiiiimtiitHmiiimmiinmiHinimtmufi)' A tejszövetikezet működési köréhez tartozik, hogy átve­gye a szövetkezet tagjaitól és a község bármely gazdájától a tejet. Az értékesítést a tejipari vállalattal kötött megállapo­dás szerint végzik. Elvégezhe­tik ennek alapján a tej fölözé- sét is, s a helyi szükségletre készíthetnek túrót is. A so­vány tejet is a tejszövetkezet osztja szét tagjai között. A tej és termékeinek szállítására a tejipari vállalattal megálla­podást kell kötni minden tej- szövebkezetnek. Mindenképpen előnyös, ha az újonnan alakuló tejszövet- kezeték tagjaik számára közö­sen vásárolják a tenyészállato­kat és megszervezik a törzs­könyvezést. esetleg a közös növendékállat nevelést (bor­jú, sertés) és hizlalást. Érde­kük. hogy a legeltetési bizott­ságnak nyújtsanak segítséget a legelők gondozásiban és javí­tásában. A közös alapból vá­sárolhatnak takarmányfeldol­gozó gépeket is. Azt már mon­danunk sem kell, hogy a MÉSZÖV és a földművesszö­vetkezet minden támogatást megad ahhoz, hogy a téli hó­napokban szakelőadásokat szervezzenek a helyes állatte­nyésztésről, a takarmányter­mesztésről és a tejkezelésről. Amennyiben a szükséges előfeltételeket a leendő tej­szövetkezet tagjai biztosítani tudják, nincs akadálya meg­alakulásuknak. Ha szándékuk komoly, minél előbb végezzék el. amit válaszunkban taná­csolunk számukra. Tjöbb bizalmat Emlékbélyeg készül a magyar légiposta négy évtizedes jubileumára Ebben az évben még tíz új magyar levéibéiyeget bocsát ki a posta Jól fizet a spárga / nárcsot a spárgatermelés „őshazájának” szokás ne­vezni. Hosszú évek eltelte után újra megkezdték a spár­gatermelést a község gazdái. Kiss József tsz-tag és Szabó Ferencné, a spárgatermelő szakcsoport tagja exportra alkalmas spárgát hozott az átvevőhelyre A földművesszövetkezet kere­tén belül működő spárgater- melö szakcsoport 41 holdon telepített spárgát, amely jö­vőre már termőre fordul, s 13—16 évig ontja a pénzt. A földművesszövetkezet az idén két vagon spárgát vásá­rolt fel a termelőktől. A szer­Manapság már mindenki természetesnek tartja, hogy az egész világra légi úton küld­het levelet, sőt csomagot is. De negyven esztendeje még nagy feltűnést keltett Magyar- országon a rendszeres repülő­posta-járatok megindítása. 1918-ban, az első világhá­ború utolsó hónapjaiban kezdődött meg a légiposta­forgalom, s Budapestről Bécsbe, Berlinbe, Sztam- bulba, meg az osztrák— magyar, illetve a német csapatok által megszállt területekre lehetett repü­lőgépen levelet küldeni — egy rövid ideig. A posta­repülőgépek ugyanis mind- | untalan lezuhantak, úgyhogy |pár hét múlva jobbnak látták | megszüntetni a légiposta-f or~ § galmat. 1 De még mielőtt a légiposta | megindult volna, a magyar 1 posta repülőbélyeget nyoma- itott és csak az ezzel ellátott j küldeményeket továbbította | repülőgépen. A külön magyar 1 légiposta-bélyegek bevezetése I annál érdekesebb, mert, kül- ! földön, bár egyes országokban |már előbb megindult a légi­ig posta-forgalom, abban az idő- 1 ben erre a célra egyedül I Olaszországban nyomattak bé­li lyeget. Viszont az olasz repü- f lőposta még a magyarországi- ! nál is rövideb'b ideig, mind- ! össze két napig élt. Tehát az | olasz légiposta-bélyegek is | csupán ilyen rövid ideig vol- % tak forgalomban. Most, a ma- ! gyár légiposta negyvenéves | évfordulóján felül a magyar | posta a világ második légi- ! posta-bélyegének, a magyar- ! nak jubileumát is megünnepli | a közeljövőben megjelenő 1 emlékbélyeggel. | A napokban egyébként | más új magyar levélbé- 1 lyegek is kerülnek forga- . i lomba. Június 15-én a ződéses termelők kilónként 19 forintot kaptak árujukért. Ezen kívül az eladást beírják a vásárlási könyvbe is, és a tagok év végén visszatérítést kapnak a szövetkezet nyerésé géböl. A község legkedveltebb he­lye most a szövetkezet felvá­sárló telepe, ahol sok-sok tíz­ezer forintot kifizetnek a szor­galmas inárcsi spárgaterme­lőknek. Erről számolnak be képeink is. Keszthelyen rendezett V. ifjúsági béketalálkozóra egyforintos névértékben adnak ki bélyeget. Ezt a bélyeget Nagy Zoltán Munkácsy-díjas művész ter­vezte. Ugyancsak rövidesen megjelenik a nyolc értékben kiadásra kerülő Balaton bé­lyegsor, Gönczi Tibor gra­fikusművész alkotása. Ezek a Balatont népszerűsítő bélyegek rajzban és kiállításban egészen újszerűek. A Balaton-bélyeg megjelenésének első napján tizenegy nagyobb balatonmenti üdülő postahivatala alkalmi bélyegzőt használ és ezek a rajzzal díszített bélyegzők az idei nyár végéig használatban is maradnak. A nyári idény másik új bé- lyegujdonsága újabb Virág­sor lesz. Szintén nyolc érték­ben kerül forgalomba, négy értéke háromszögletű, négy pedig álló téglalap alakú lesz. A színpompás bélyegek Füle Mihály grafikus művészi ízlé­sét dicsérik. Az év későbbi folyamán is nagy lesz a magyar bélyegter­més. Egymás után jelennek meg az új magyar bélyegek. Kiad a posta bélyeget a geofizikai cv alkalmából, valamint a labdarúgó­világbajnokságra és a bé­lyegnapra is. Késő ősszel pedig annak emlé­kére, hogy négy évtizede, 1918 november 30-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, szintén bélyeg jelenik meg. Mindezeken az alkalma­kon kívül még ebben az évben a posta új bélyeget bocsát ki az UNESCO tiszteletére, az emberi szabadságjogok dekla­rálásának évfordulójára és az év vége felé új légiposta­sorozat is kerül forgalomba. Az év második felében tehát ez idén összesen még tíz új mágyar bélyegféleség jelenik meg. A z utóbbi időben mind több szó esik arról, hogy jelentősen javítani kell föld­művesszövetkezeteinknél a ká­derpolitikát, nagyobb gondos­sággal kell kiválogatni a kü­lönböző területeken alkal­mazni kívánt embereket, s mind több szó esik arról is, hogyan lehetne „minőségi” javulást elérni, azaz mind több olyan dolgozót alkalmaz­ni a földművesszövetkezetek­nél, akik szakmailag és politi­kailag is egyaránt megfelel­nek, s akik becsületességéhez, tisztakezűségéhez nem fér kétség. Az ilyen viták, eszmecserék mindig nagyon hasznosak, hi­szen ezek eredményeként a gyakorlati tevékenység is meg­javul, s a munka látja hasz­nát annak, ha egy-egy ilyen kérdésről széleskörű vita fo- lyik. A vitában azonban — tapasztalataink szerint — egy igen lényeges és fontos terü­letet figyelmen kívül hagynak a földművesszövetkezeti veze­tők. Ez a terület a fiatalok, az utánpótlás területe. Sok fiatal dolgozik földmfl- vesszövetkezeteinknél, a bol­tokban, a földművesszövetke­zet irodáiban, de ugyanakkor nagyon kevés a fiatalok szá­ma a földművesszövetkezetek igazgatóságaiban, nagyobb be­osztásokban. Vajon arra gon­dolunk-e, hogy minden meg­fontolás nélkül, pusztán azért, mert valaki fiatal, mert javí­tani akarunk a „fiatalok szám­arányán”, most már vezető ál­lásba helyezzék? Nem erre gondolunk. Hanem arra, hogy sokkal nagyobb gonddal, fi­gyelemmel kell kísérni a föld­művesszövetkezeteknél dol­gozó fiatalok munkáját, sok­kal többet kell nekik segíteni, tanítani őket, hogy egy idő után ne csak mint adminiszt­rátorok, hanem akár ügyveze­tőkként is beválhassanak. Nem kampányfeladatról van szó, nem arról, hogy négy-öt hónapon keresztül foglalkoz­zak a fiatalokkal, s utána | bízzuk őket ismét jószeren­cséjükre. Rendszeres, nagyon alapos, s hosszadalmas mun­káról van itt szó. A falu fia­tal nemzedéke sokszor pusz­tán azért hagyja ott a falut, mert nem törődnek vele, mert nem lát lehetőséget arra, hogy igényeinek, t képességeinek megfelelő munkakört tölthes­sen be. Hány olyan fiatal akad a megyében, aki a földműves­szövetkezeteknél kezdett el dolgozni, szívvel-lélekkel vé­gezte munkáját, de látta, hogy se pro se kontra nem kap megjegyzést, tanácsot, figyel­meztetést, s így magárahagya- tottságából úgy igyekezett szabadulni, hogy otthagyva a szövetkezetei, másutt keresett boldogulást. * fiatalokkal való foglalko- J-*- zás persze az első időkben a „deficites” vállalkozások kö­zé tartozik, hiszen tudott do­log, hogy mindenütt szíveseb­ben dolgoznak egy jól begya­korolt, munkáját segítség nél­kül végző munkaerővel, mint olyannal, aki csak most ta­nulja a szakma csínját-binját, akit tapasztalatlansága, isme­reteinek hiányossága nem egy­szer akaratlan hibákra is kényszerít. De vajon a máért- odaadhatjuk-e a holnapot? Éppen földművesszövetkeze­teinknél, a szövetkezés előis- koláinál van arra nagy szük­ség, hogy a jövő biztosítása, a jövő munkáihoz, a jövő fel­adataihoz a megfelelő szak­emberek biztosítása az első­rendű feladatok között sze­repeljen. A napi feladatok természe­tesen nem engednek sok időt az ilyesmire. Hiszen egy ügy­vezetőnek is millió gondja van, de ennek ellenére nem szabad megengedni, hogy a fiatalokkal való foglalkozás a millió gond közül csak az egyik legyen, mert akkor előbbrejutni nem lehet. A millió gond mellett legyen egy főgond: a fiatalok neve­lése, tanítása, s ezzel a föld­művesszövetkezeti jövő be­csületes, alapos előkészítése. Nem egy helyen szíveseb­ben alkalmaznak szakmailag és főként politikailag nem megfelelő felnőtteket, pusztán azért, mert idősebbek, mert „bennük meg lehet bízni” s állítanak félre olyan fiatalo­kat, akik szakmailag, politi­kailag is megfelelőek, pusz­tán az a „vétkük”, hogy fiata­lok! Rossz filozófia ez! A bi­zonyításra egy nagyon egy­szerűsített példát: a társadal­mi tulajdon ellen vétők, a földművesszövetkezeti va­gyont herdálok között szeren­csére csak elvétve lehet fiata­lokat találni. Az ilyenek kö­zött éppen azokat találjuk nagy számmal, akik sem poli­tikailag, sem szakmailag nem feleltek meg, de „koruknál fogva” alkalmazták őket. C ok jogos kifogás hangzik ^ el a fiatalokkal szemben. Legtöbb kifogásnak jogos alapja is van. De: nem min­den fiatal ilyen, sőt, a fiata­lok nagyrésze nem ilyen, ha­nem megfelelő foglalkozás mellett kiváló munkaerő vá­lik belőlük, a földművesszö­vetkezeti mozgalmon belül is/ S ez nem olyan kérdés, me­lyet figyelmen kívül lehet hagyni. Követeljenek minél jobb munkát földművesszövetke­zeti vezetőink a fiataloktól. Bízzanak rájuk nehéz, bonyo­lult feladatokat is, hogy pró­bára tegyék őket. De ugyan­akkor adjanak segítséget is, tanítsák a fiatalokat, törődje­nek velük. Ez a két dolog el­választhatatlan, s nem is sza­bad megpróbálni elválasztani. Ez a kettősség biztosítja azt, hogy földművesszövetkeze­teink ezen a területen is előbb­re lépjenek, s így nemcsak munkájuk javuljon, hanem a szövetkezés gondolatának mielőbbi megvalósulását is . elősegítsék. — sz — t — Kiss József, a szövetkezet Igazgatóságának tagja, Csinos Sándor ügyvezető és Kecskés József telepvezető szállítás előtt újból gondosan átvizsgálják: a spárga akalmas-e exportra? Az eredménnyel elégedettek, vihetik a spárgát külországba 1 A MEGYE földművesszövet- | kezeti mozgalmának sók, mun- | kában edzett, kipróbált harco- 1 sa van. Közéjük tartozik csak- I nem tíz éve már Sz. I. elvtárs 1 is, aki az egyik nagyközség ét- I termének vezetője. 1 Kilenc év egy ember éle- ! tében hosszú idő, s nem fú­jj lozunk akkor, ha azt mond- | juk, hogy Sz. I. elvtárs, I munkájának és a szövetkezeti | mozgalomnak élt, amióta be- ! osztásában van. Ezt bizo- 1 nyitja a szépen, ízlésesen be- ! rendezett étterem is. de erről 1 tanúskodik az országos hírűvé | vált szövetkezeti művészeti | csoport, amelynek vezetője. 1 Ezen túlmenően a párt-alap- 1 szervezet vezetőségének mun- | kajában is tevékeny részt | vállal. Keze alatt sok ven- § déglátóipari dolgozó sajátította | el szakmáját. S amikor napon- | ta hallani arról, hogy itt is, | ott is megtévedt egy-egy föld- I művesszövetkezeti dolgozó, 1 hozzányúlt a közösség vagyo- I nához, még csak jobban dí- I csérendő, hogy kezéhez a hosz- | szú idő alatt nem tapadt egyet- I len jogtalan fillér sem. Meg­Gyűrűző hullámok bízható, becsületes munkása ö a földművesszövetkezeti moz­galomnak. Kilenc esztendő — úgy gon­doljuk — elegendő idő ahhoz, hogy megismerhessünk egy embert, értékelni tudjuk mun­káját. S tegyük hozzá azt is, hogy ilyen hosszú idő alatt előfordulhatnak kisebb hibák, amelyek azonban mégsem sza­bad, hogy előítéletek alapjaivá váljanak és kisebbítsék az ember értékét, s befolyásolják a róla alkotott véleményt. Sz. I. elvtárs is követett el hibát, nevezetesen azt, hogy a vezetésére bízott étterem az év első negyedében nem telje­sítette a tervet, a forgalom alatta maradt a betervezett­nek. Természetes, hogy ilyen esetben nem marad el a fele- lősségrevonás. A felsőbb szer­vek meg is vizsgálták a terv­teljesítés elmaradásának okát. A vizsgálat eredménye az lett, hogy csökkentették a dolgozók létszámát, valamint a zené­szek foglalkoztatását. Bár a dolgozók létszámának csök­kentésénél és az áthelyezések­nél nem jártak el elég körülte­kintően, de mégis egyet kell érteni a takarékosságot célzó intézkedésekkel. Azzal azon­ban nem, ahogyan egyesek ezt az ügyet ma is kezelik. A VIZSGÁLAT óta szinte naponta érik az úgynevezett „szúrások” Sz. 1. elvtársat. A végrehajtott felsőbb intézke­désék óta sem térnek napi­rendre az ügy felett. Pedig a lemaradás legfőbb oka nem is a dolgozók . magas létszá­mában rejlett, hanem elsősor­ban a rossz áruellátásban. Az étterembe betérő járási és megyei földművesszöveticezeti szervek beosztottjai — bár lehet, hogy csupán ebédelni szándékoznak — a lemaradás okait „kutatják” még ma is. Számtalanszor elmondta már érveit és segítségüket kérte az áruellátás megjavítása érde­kében, de a „hullám” csak nem akar elülni. Pedig már a második negyedév is elmúlik lassan, s a terv teljesítésével jól haladnak. Erre azonban kevesen kíváncsiak, s inkább a múltat, a régit hánytorgat- ják. Tovább gyűrűznék tehát a hullámok... Sőt, olyan hangok is hallatszanak, hogy leváltják. Gyűrűznek a hullámok, s úgy látszik, nem ülnek el, ha­nem erősödnek. Megtörtén­het, hogy a „hullámverőknekn lesz igazuk? S amikor már sikerült jól „eláztatni”, való­ban a leváltás sorsára jut? Le­hetséges, hogy feledésbe me­rülnék érdemei s egy — nem is kizárólag rajta múló — hi­ba miatt a „hullámverőknek:** lesz igazuk. Reméljük, hogy nem! Erősebb annál a föld­művesszövetkezeti mozgalom, mintsem, hogy magára hagy­ja hűséges harcosát. Le kel­lene végre csillapítani a „gyű­rűző hullámokat”, s felelősség­re vonni azok előidézőit. De minél gyorsabban meg kell ezt tenni, mert ilyen légkör­ben lehetetlen dolgozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents