Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

1958. JUNIUS 14. SZOMBAT Mart intern kJCMoo 3 áztartási enciklopédia \ Nagy Szovjet Enciklopé- i Kiadóvállalat hamarosan id.ia száz szerzői ív terjedel- i, egykötetes „Háztartási ciklopédia” című művét. A nyv a háztartás legaktuáli- >b kérdéseivel — a lakbe- ídezéssel. főzéssel, a szép divatos öltözködéssel, a ház- tásban előforduló javítási mkálatokkal. a vikendház rendezésével stb. — foglal­óik. Külön cikk ad tanácsot jútorok kiválasztására, s a lönféle szövetek és cipők szerű kihasználására. i könyv nem feledkezik •a az otthoni higiéniáról rí. ^ szobanövóny-termesztők ikorlati útmutatásokat ta- hatnak a növények ápolásá­\z' enciklopédia — a gyer­kek örömére — sok-sok er­nes szobajátékot is ajánl. MEZÓGAZDASAGI TANÁCSADÓ A lucernalermesztés és magfogás A lucerna megyénk legérté­kesebb évelő pillangósvirágú szálastakarmány növénye. Tápanyagának harmonikus összetétele, vitamintartalma biztosítja az állatok jó terme­lékenységét. A lucerna a me­gye vetésterületének 80 száza­lékán sikerrel termeszthető. Vetésterülete egyelőre nem éri el a kívánatos mértéket, de év­ről évre nagyobbodik. A lucernatermesztés agro­technikája általánosan ismert, azonban néhány dologra érde­mes felhívni a figyelmet. Je­lenleg időszerű munka a ka­szálás és a szénakészítés. A lucernaszéna készítéséhez a legkedvezőbb időpont a vi­rágzás kezdete. Ekkor adja a legértékesebb és legízletesebb takarmányt. A kaszálási idő­Önetetők a baromfiaknak V baromfitenyésztés gépesítése terén egyik fontos feladat torszerű etetők és itatok konstruálása és alkalmazása. V Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet e téren is pél- lát mutat, mert nemcsak a törzsólakban, hanem a nevelő- íázakban, sőt a gyümölcsösökben elhelyezett állományt is inetetőkkel látták el. Az önetetők ára busásan megtérül a íorszerűtlen etetési módszerekből származó takarmány­----- pazarlás megakadályozása folytán » szel nagyobb választékban lesz gyapjúszövet Ismertették a gyapjúipar hároméves tervét \ gyapjúfonó- és szövőgyá- í vezetői megbeszélést tár­ták a budapesti Gyapjú* )só és Finomposztó Gyár- n. Nagy Imre, a gyapjúipari izgatóság főmérnöke elmon- tta, hogy 1957-hez mérten százalékkal növelik a ter- ilési értéket a hároméves ■vidőszak végére. Nem a melés nagyarányú felfutá- jellemzi a tervet, hanem hogy biztosítják az előfel- eleket a nyugodt, ütemes inkához, ahhoz, hogy na- obb választékban, jobb- nőségű kelméket készíthes- lek. Az eddig gyártott la- stextilia kevésnek bizo- ult, ezért növelik a szőnye- k és bútorszövetek gyártá- A hároméves tervben új eseményekkel is gyarapo- c az iparág. Az eddigi el- pzelések szerint fésűsfono- t létesítenek Sopronban, lely 1959-ben kezdi meg mű- dését. Sztálinvárosban még ben az évben a termelőüze- ;k sorába lép a fonoda és hez úgynevezett fésülő üze- st is akarnak létrehozni iO-ig. Még nem döntöttek •ól, hogy a Kistarcsai Fo- äa megkezdett építkezését lyen ütemben folytatják. A ruházásokra a tavalyival >nos összeget kapnak, a fel- tásokra és a műszaki fej- iztésekre viszont az 1957. évi­it kétszeresét, illetve három- irosát fordíthatják, 1959-ben 1960-ban. \z értekezleten bejelentet- hogy a gyapjúiparban is igkezdik a tanulóképzést, az szel 25—25 szövő- és fonó- aulöt vesznek fel a szak- ínkás utánpótlás biztosítá­sa. ismertették azt is, hogy a »vetkező negyedévben ho- an növelik a szövetek vá- sztékát. Nyolcvanhétféle fé- s gyapjúszövetet gyárta- ik négyszáz minta- és szín- .ltozatban. Hétszázféle min­tázással 118-fajta kártolt gyapjúszövetet készítenek. Az ősszel kétszázötven különböző mintájú műszálszövetből is válogathatnak a vásárlók. pont megválasztásában általá­ban már jó a gyakorlat. Nem mondható ez a szénakészítésre. Ugyanis a lucernaszéna legér­tékesebb része a levél. A szénakészítésnél arra kell törekedni, hogy a leg­kevesebb levél peregjen 1« a szárról. A levélpergés azért követke­zik be, mert a levelek gyor­san száradnak, a szár pedig lassabban. A száradás rendsodrással te­hető egyenletessé. A rendre kaszált lucernát 3—4 órai fonnyadás után gereblyével 60—70 cm vastag hengerbe kell felsodorni. így a felsod­rott hengeren belül a levelek vízvesztesége is eltávozik. Az így szárított széna zöld színű és levele nem pereg. A felsod­rott hengert egyszer át kell fordítani. Helytelen a rendre kaszált lucernát renden hagyva teljesen átszárítani és szá­raz állapotban összeka­parni, mert így a legérté­kesebb részből nagy a veszteség. A száraz széna összeszedése és összerakása kisebb boglyák­ba azért szükséges, hogy az esetleges eső minél kisebb fe­lületen érje a szénát. Az így összerakott boglyákat azonban nem szabad hosszú ideig a táb­lán hagyni, mert alatta a lu­cerna kipusztul. A kipusztult foltokat pedig a gyomok lepik el, amelyek egyrészt csökken­tik a terméshozamot, a takar­mány értékét, másrészt mag­termésükkel gyomosítják a lu­cernát. A jól végzett magfogás nagy jövedelmet biztosít. Magfogásra a már idősebb, 3—1 éves, gyom- és aran­kamentes lucerna alkal­mas. Az ilyen lucerna már a legér­tékesebb tövekből áll, amelyek 1 a fagyot és szárazságot jól I bírják. Ritkább állományban j több szárat fejleszt, amely több virágot hoz. Buja állo- I mány nem való magfogásra. Éppen ezért a legcélszerűbb a második kaszálásból magot fogni. Már csak azért is, mert a megtermékenyüléshez párás meleg szükséges, amely legin­kább ebben az időszakban van meg. A beporzást végző posz­méhek száma ugyancsak eb­ben az időben a legnagyobb. A sikeres mag fogás a tál* la helyes megválasztásán túl elsősorban a helyes és eredményes védekezéstől függ. Kaszálás után biztosítani kell a gyors sarjadást. Ezért a szé­nát egyidőben gyorsan le kell hordani". Utána a sorok men­tén a lucerna talaját fogasolni kell. A sárjadás menetét szük­séges állandóan figyelni, hogy a nagy számban megjelenő lombkártevők ne pusztítsák. A lombkártevők képesek jófor­mán teljesen lerágni a sarjakat. Ezek ellen idegméreggel tör­ténő porozással lehet védekez­ni. A magfogásra hagyott táb­lákat egyébként a fejlődés során a kártevők gyéríté­sére hálózni kell. Emellett zöldbimbós állapot­ban feltétlenül szükséges a védekező porozás a lucerna­bimbó, gubacslégy és egyéb magkártevők ellen. Ezzel a po­rozással nem szabad megkésni, mert a lucernabimbó gubacs- lógy általában június 24—jú­lius 2 között rajzik. A későn, már kékbimbós állapotban végzett idegmérges porozás a lucernabimbó gubacslégyre nem hatásos, ugyanakkor azonban a megjelenő és virá­got látogató, részünkre hasz­nos rovarokban nagy pusztí­tást végez. Vértesi István Vigyázat peronoszpóra-veszély! A több napig tartó, szokatlanul bőséges esőzések után a pero- noszpóra fertőzés veszélye erősen megnőtt a szőlőkben. A hőmér­séklet ugyan nem magas, de a fertőzés már 10 milliméteres csa­padék és 10—13 fokos napi közép­hőmérséklet mellett megindul. A szőlő peronoszpóra ellen csakis a megelőzés módszerével lehet eredményesen védekezni. Az úgy­nevezett ola^foltok képződését; különösen pedig a foltok kivirág­zását (a nyári soórák kinyílását) nem szabad megvárni, mert akkor már nem lehet meggátolni a fer­tőzött lombozat és a fürtök pusz­tulását. A bőséges szüretet ígérő szőlők megóvása érdekében most minden óra drága lehet. A szakemberek szerint már az eső szüneteit is ki keli használni a védekezésre. Mi­helyt megszikkad a lomb és a ERRŐL JUT ESZEMBE | Olvasom az újságban, hogy megszüntették az Alkalmi | 1 Aruházat. A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedése | | értelmében a leértékelt árukat ezentúl három helyen —, | I szakosított üzletekben — hozzák forgalomba. Lehet, hogy újságolvasó társaim közömbösen siklottak | 1 el e közlemény fölött, engem azonban mélyen megindított. | I Hát nem gyönyörű: amit eddig egy helyen megvehettél, | | azért ezentúl három üzletbe szaladgálhatsz?! Nem is szólva | | arról a perspektíváról, amit ezen intézkedés rejt magában, | | amennyiben követésre talál. f Teszem fel például, megszüntetjük a vegyesipari | | javító vállalatokat: ahány fajta munka, annyi 'kátéesz! 1 1 Külön költöztetjük a vízvezetékszerelőket, külön a kőmű- § \ veseket, a festőket, az asztalosokat, a parkettásokat stb. | | Hogy is lesz csak? 1 Akinek csőrepedés van a konyhájában, az először is = | megkéri az albérlőjét, hogy ugyan fogja már be egy kicsit | 1 a tenyerével a lyukat, amíg ő elszalad a Vízvezetékszerelő | 1 KTSZ-be. A vizesek — bizonyos idő múltán — kimennek | | és megszüntetik a csőrepedést. Mivel ehhez feltétlenül | | falat kell bontaniuk, emberünk tisztelettel megkéri a | 1 XXVI. kerület, Ló utca 1/ty-ben székelő Tatarozó és Kar- § | bantartó Vállalatot, hogy szíveskedjék karbantartani azt I | az ágyúgolyónyi réist a konyhája falán, amelyen át hetek 1 | óta oly vidáman hallgatja az alattuk lakó Fincsurákék | | családi párbeszédét, titkos pálinkafőzés közben. Mikor ez f | is megvan — és még sincs este — emberünk keres egy i | olyan vállalatot, amely hajlandó pótlólag visszapingálni a 1 | pöttyöket a frissen karbantartott és még frissebben repe- | 1 dezett faldarabra. Aztán, ha... 1 Te jó isten! Hogy ez csak most jutott eszembe! Alig 1 | merem leírni. | ... Tessék mondani és akkor mi lenne, ha az Alkalmi I | Aruház helyett a selejtet szüntetnénk meg?! (Ny. É.) f Ma hozzák forgalomba az „V. ifjúsági béketalálkozó" bélyeget baton kezdik meg, az erre ki­jelölt postahivatalok, amelyek első napi bélyegzőt is hasz­nálnak. Az új bélyegeket Keszthelyen az 1-es számú postahivatalban, a Balatoni Múzeumban, az alkalmi pos­tahivatalban és az „Autópos- fábarí’ árusítják. A bélyeggel egyidőben új postai levelezőlapot is forga­lomba hoznak, amelynek bal­oldalán mélynyomással az új bélyeg képe látható. A levele­zőlap ára 50 fillér. A béketalálkozó alkalmából a Balatoni Múzeumban helyi bélyegkiállítás nyílik, A posta — mint már közöl­tük — a keszthelyi V. ifjúsági béketalálkozó alkalmából 1 forint névértékű szelvényes bélyeget ad ki. A bélyegek árusítását június 14-én, szom­szőlőkbe lehet menni, azonnal meg kell kezdeni' az alapos — a fürtökre is kiterjedő — permete­zést. Ha pedig a lomb nem szik­kad meg eléggé, s a permetlé le­folyna. akkor a réz-rnészporos vé­dekezési módszert kell alkalmaz­ni,; , amely , elsősorban a tőkék lombsátora alatt, a levelek fonák­ját^ és a fürtökre tapadva, a permetezésekig megvédi a szőlőt a súlyosabb fertőzéstől. Réz-mészport az egész ország területén lehet vásárolni a föld- művesszövetkezeti boltokban, ki­lónként 4.52 forintos áron, tehát egy-egy holdon 20—30 forintnyi költséggel megelőzhető a pero­noszpóra fertőzés. A védekezés elősegítése érdekében a föld- müvesszövetkezeti boitok perme­tező és porozó gépeket kölcsönöz­nek a termelőknek. 129 ember helyett « 1 gép A Grúz SZSZK mérnökei nemrég új típusú teaszüretelő­gépet szerkesztettek. A külön­leges szerkezetű gép segítsé­gével naponta 500 kilogramm teát lehet szüretelni. A gép 129 ember munkáját pótolja. Lehet-e jó kommunista, aki rosszul dolgozik? Megyénk egyik vállalatve­zetője súlyos kárt okozott az államnak. Felettes szerve a megyei tanács — mint ahogy hasonló esetekben máskor is — 'megindította a fegyelmi el­járást. Azért nem terelte bí­rói útra az ügyet, mert a kár­okozás körülményei nem merí­tették ki a bűücselekmány tényállását, a kár csupán szak­mai képzetlenség, tudatlanság miatt történt. A fegyelmi bi­zottság azt javasolta, hogy a vállalatvezetőt hivatali tisztsé­géből válsák le és bocsássák el állásából. Ezzel ugyan még nem térül meg a tetemes vesz­teség, de a vállalatvezető leg­alább megfelelő büntetésben részesül felelőtlensége miatt. Az ügy ilyen lezárásával — úgy látszott — az illetékesek többsége egyet is ért. Az ülé­sen azonban, ahol a fegyelmi bizottság javaslatát tárgyalták, felszólalt a járási pártbizott­ság küldötte is, s a vállalatve­zető védelmére kelt. Tiltako­zott az ellen, hogy egy jó, be­csületes elvtársat elbocsássa, nak... ... A vállalatvezető valóban olyan elvtárs, aki szereti a pártot. Nemcsak szavaival bi­zonyította ezt. Erejét nem kí­mélte soha ... Nem tudnak olyan megbízatást adni számá­ra, amit el ne vállalna. Nehéz munkája mellett még szeminá­riumot is vezetett, pártnapokat tartott, ott volt minden ren­dezvényen és harcosan kiállt a párt politikája mellett. Becsü­letességében soha senki nem kételkedett. Hívdtdli beosztását nehezen vállalta el, tudta, hogy annak ellátására nem eléggé felké­szült. Vállalta, s úgy gondol­ta. majd csak megtanulja idő­vel. A tanulásra, szakmai kép­zettsége növelésére azonban nem sok gondot fordított. Az idő múlt és egyre magabizto­sabban intézkedett, s már eszé­be sem jutott, hogy tudatlan­ságával valami bajt is okoz­hat ... Felettesei szintén nyugodtak voltak, hiszen jó elvtárs kezé­ben tudták a vállalatot. Fel sem tűnt nekik a vállalatveze­tő egyre növekvő elbizakodott­sága. az, hogy munkatársai nem szeretik, nincs elég te­kintélye beosztottai előtt. Mindent kézlegyintéssel intéz­tek el. azt hitték, „fúrják“, mert párttag, s munkásember­ből lett igazgató. Miután meg­történt a baj. egyes elvtársak ma sem néznek szembe a való­sággal. Még mindig csak azt hajtogatják: „jó elvtárs, nem engedjük leváltani!*’ Ha csak ez az egy eset álla­na előttünk, nem lenne érde­kes írni róla. Ez az egy eset is megmutatja azonban jó né­hány elvtársunk hibás gondol­kodásmódját, fényt vet arra, hogy pártunk helyes elvei ho­gyan torzulnak el sokszor a gyakorlati munkában. Hányszor mondjuk el gyűlé­seken. értekezleteken: minden posztot betölthet pártonkívüli is, ha hűséges hazánkhoz és hozzáértéssel, becsületesen lát­ja el feladatát. A gyakorlat­ban ez az elv néha nehezen valósul meg. Hány olyan falu van, ahol még g különböző boltok vezetésére is párttagot keresnek! — és ha valamelyik bolt élére pártonkívülit állítot­tak, a helyi pártszervezet — bár nem is tartozik hatásköré­be — tiltakozott. így történt az említett sajnálatos esetben is. Találtak volna olyan párttagot is, aki régóta dolgozik abban a szakmában, s valóban el tudta volna látni feladatát. A vál­lalatnál sok jól képzett szak­ember dolgozott, akik közül — ha párt önki vüliek is — lehe­tett volna vezetőt választani. Nem ezt tették. Hibás volt persze az elvtárs is, aki szak- képzettség nélkül elvállalta a nehéz munkát, s főképpen azért, mert később sem pótolta hiányos tudását. Itt kezdődött a baj.Ha a párt. bizottságnál vagy a tanácsnál figyelemmel kísérték volna, hogyan fejlődik, dolgozik a bi­zalmukból kiemelt vállalatve­zető — észre vették volna, ho­vá vezet az út, amelyen jár. Szomorú tapasztalat az, hogy üzemből, vagy mezőgazdaság­ból kiemelünk jól dolgozó munkásokat, anélkül, hogy ta­nulásra ösztönöznénk őket. vagy ellenőriznénk további előrehaladásukat — magukra hagyjuk őket, nem követeljük meg, hogy tanuljanak és bi­zony — valljuk meg — csak akkor jövünk rá, hogy téved­tünk, amikor az általunk elő­re vitt jó munkás, sokszor sa­ját hibáján kívül, nem képes betölteni azt a hivatást, ami­vel megbíztuk. Mennyivel több eredményt érnek el ott, ahol úgy választják ki a ká­dereket, hogy nemcsalt meg­bízhatóságukat, politikai rá­termettségüket vizsgálják, ha­nem műveltségüket, szakmai képzettségüket is és állandóan ösztönzik őket a továbbtanu­lásra is. Annál is természe­tesebb ez, hiszen gazdasági életünk felvirágzása attól is függ. milyen szakképzett ve­zetőkkel irányítunk. Hányszor mondjuk: az á legjobb pártmunkás, aki ki­válóan dolgozik munkahelyén. Párttagjelöltnek, párttagnak is csak azokat vesszük fel, akik példát mutatnak társaik­nak a gazdasági feladatok el­végzésében. Hiába jó szemi­náriumvezető valaki, vagy jó pártcsoport-toizalmi — még nem biztos, hogy alkalmas vál­lalatvezetőnek. Hiába tartóz­kodik minden szabadidejében a pártbizottságokon, ez még nem jelenti azt. hogy a felada­tát is jól ellátja. Ezt bizonyítja a fent leírt példa is. Feltesszük a kérdést: iehet-e valaki jó párttag, ha ugyanak­kor nemtörődöm módon dol­gozik. nem veszi figyelembe munkatársai véleményét, nem igyekszik elsajátítani azt a tu­dást, amit munkaköre megkí­ván. Lehet-e jó párttag az, aki súlyos kárt okoz az ország­nak? A felelet csak egyértel­mű lehet. Az a jó kommunis­ta, aki mindenekelőtt hiva­tali beosztását végzi el jól, aki állandóan azon töri a fejét, miképpen lehetne még több hasznot hozni az államnak, miben lehetne a termelést előbbre vinni, újítani. S az a jó párttag, aki gazdasági munkája mellett állandóan ké­pezi magát politikailag és szakmailag egyaránt. Az, aki nem hanyagolja el gazdasági munkáját. Mit ér az igyeke­zet. a felsőbb szervek körüli forgolódás, ha mindez a rábí­zott munka elvégzésének rová­sára történik? Sok elvtárs előtt még prob­léma az is: egyforma mérték­kel mérjük-e a pártonkívülie- ket és a párttagokat, ha hibát követnek el? Igen. A válasz itt is egyértelmű: mindenki egyforma felelősséggel tarto­zik munkájáért. Ha valami­lyen különbséget teszünk, azt csak egyféleképpen tehetjük. Mégpedig úgy, hogy a pártta­got szigorúbban bíráljuk el. Lehet-e olyan gyakorlatot be­vezetni, hogy valaki nagy kárt okoz — s felmentsük azon a címen, hogy az „jó” párttag? Nem elég ékes bizonyíték min­denkinek a munkája? A mi pártosságunk, harcossá­gunk nem abban rejlik, hogy kedvezményeket, előjogokat biztosítsunk a párttagoknak és háttérbe szorítjuk a pár- tonkívülieket. Hogy védel­mére keljünk egyeseknek, bár­mit tesznek, csak azért, mert párttagok? A párttagsági könyv nefft útlevél a kön­nyebb élethez. Ellenkezőleg. A párttagsági könyv kötele­zettséget jelent, felelősségvál­lalást, azt. hogy több terhet vesz a vállára, aki a könyvecs­két szíve fölé helyezi. Vállalja mindazt a nehézséget, a több munkát, ami ezzel jár, s el­sősorban azt. hogy munkahe­lyén — bármilyen poszt legyen az — élen jár, példát mutat, s ha úgy érzi. hogy képességéi meghaladja a rábízott feladal végrehajtása, becsületesen, őszintén bevallja azt. így minJ denki elismeréssel, tisztelettel néz majd fel a párttagra. Sági Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents