Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

4 KcCírfop 1958. JÜNIUS 14. SZÓMBA Egészségügyi ellenőrző körúton a megyei tandcselnökhelyettessel és főorvossal Monor dolgozói, nemcsak a J községbeliek, de a járás más falujában lakók is, évek óta egészen természetesnek veszik, hogy akár szemorvosra, akár orthopédra, vagy bármilyen egyéb szakorvosra szorulnak, nem kell Budapestre, sem más városba utazniok, egyszerűen elmennek a monori járási rendelőintézetbe. Ide tartunk mi Is Szabó Sándor megyei tanácselnökhe­lyettessel és dr. Békés Zoltán megyei főorvossal, akik ezek­ben a napokban a megye egészségügyi intézményeit, or­vosait meglepetésszerűen vé­giglátogatják. Ha szenzációt akarnánk fabrikálni, azt mondhatnánk: villámrazziát tartanak. Látogatásuk célja, hogy a helyszínen Vizsgálják meg az esetleg fel­merülő panaszokat és azt is, hol, mire van szükség a be­teg jobb ellátása érdekében. A reggeli órákban lépünk be a monori rendelőintézet kapuján. Az épület nem új, valaha úgynevezett egészség­ház volt és egyik részét a tü­dőbeteggondozó foglalta el, 1954 óta, mióta először az or­szágban, sőt egész Európában Békés főorvos kezdeményezé­sére megyénkben járási szék­helyeken is berendeztek SZTK rendelőintézetet, ez az épület is ilyen célt szolgál. Azóta belgyógyászati, sebészeti, nő- és gyermekgyógyászati* bőr­és nemibeteggondozó, szemé­szeti, orthopéd, fül- és gége- rendelés van ebben a kis föld­szintes épületben, ahol az is­kolai fogászatnak és természe­tesen a laboratóriumnak is szorítottak helyet Elég szűköcskén vannak, de emiatt nem a betegek, hanem az orvosok panaszkodnak. — Hiába van külön bejára­ta, mégis csak egy épületben van a tüdőbeteggondozó ren­delése a többi szakorvoséval — mondja dr. Lukácsy László járási főorvos. — És az egyet­len röntgenkészülék is a tü- dőbeteggondozó helyiségében van. A várószobákat sem tud­juk hermetice elzárni egymás­tól. De a legnagyobb baj, hogy nincs steril várószobánk a tü­dőbeteggondozóban, tehát a tüdőszűrésre berendeltek, az iskolásgyermekek is, igaz, hogy más időben, de ugyanott várakoznak, ahol egyébként a tüdőbetegek. Dr. Szűcs Miklós, a rendelő- intézet főorvosa pedig indít­vánnyal áll elő: — A szomszéd telek nagy­része üres. Tulajdonosa elcse­rélné más ingatlannal. Ha ez nem felelne meg, a község in­gyen telket ajánlhatna fel. Vagy új rendelőt, vagy tüdő­gondozót kellene építeni. — A jövő héten műszaki bizottság jön ki, tessék majd megmutatni a szóba jöhető telket. Uj tüdőbeteggondozót építünk... *— mondja Szabó tanácselnökhelyettes. — A rendelő pedig űj rönt­gent kap — jelenti ki a me gyei főorvos. Szülőotthon fs van Mono ron. Tizenhat ágyas, de most csak 14 ágy áll benne. Az egyik betegszobában ugyanis a Ceglédről nemrég áthelye­zett orvos lakik. Pedig volna orvosi szolgálati lakás a falu­ban. Az az orvos, aki eddig ott lakott, megnősült és fele­sége házába költözött, roko­nai azonban » elfoglalták az orvosi lakást. Most a Ceglédről jött orvos családja nem tud átköltözni Monorra. Sürgőse* intézkedni kell, hogy az őt jogosan meg­illető lakást elfoglalhassa. Albertirsán a csecsemőott­hont nézzük meg. Vezetőjéről, Ceglédi Éváról útközben már sok dicsérő jelzővel emlékezett meg a megyei főorvosi. Való­ban mintaintézmény az al- bertirsai. Csupa jókedvűen mosolygó, jól táplált baba. Bátran közelítenek hozzánk, nem félnek az idegen felnőt­tektől sem. Ez a legjobb jele annak, hogy jól bánnak velük. Három éven aluli valamennyi. Körülfognak, ott tipegnek kö­röttünk és vidáman csipogva felénk tárják Ids karjukat; — Bácsi, vegyél fel! — kia­bálják és egymásután fel kell emelnünk mind az ötvenet. Most autóbusz áll még a gyönyörű park kapujában. Fia­tal nők két kisgyermeket emelnek le és hoznak be ez épületbe. A fővárosból jöttek, az egy éven aluli csecsemők otthonából elhozták az első életévüket betöltött apróságo­kat, innen pedig öt harma­dik életévét betölött kisgyere­ket visznek a nagyobbak ott­honába, ahol iskolaköteles ko­rúikig maradnak. Négy kisfiú egymás kezét fogva, jókedvűen tipeg kifelé, a nővérek kísé­rik őket Az ötödik fiúcska kékruhás nővér karján ülve teszi meg az utat, a szeme könnyes. Amikor pedig fel­emelik az autóbuszba, zokog­va sikong. — Jaj, Gyuszfkám, ara­nyom. ne sírj! — kiabál utána a nővér, nekünk pedig szipog­va mondja: — Gyuszika volt a legokosabb és most elmegy... Sohase látom többet! Dánszentmiklós állami gaz­daságának igazgatója Kele­men György, az egészségügy kiváló dolgozója. Nem téve­dés. Az egészségügyé. Persze, kiváló eredményeket ér el a termelés területén is, de a gazdaság dolgozóinak egészségéért évek óta annyi mindent tesz, hogy valóban megérdemelte a mezőgazdák között bizonyára rendkívül ritka kitüntetést. Ritkaszép orvosi rendelőt épít­tetett a gazdaság dolgozói szá­mára. Mikroszkópot, egyéb fel­szerelést is adott. A megye pedig röntgenkészüléket és fogorvosi berendezést. így hát tökéletesen felszerelt a ren­delő. Nem sók állami gazda­ság dicsekedhet az országban hasonlóval. Még a szép orvosi lakást is a gazdaság építtette és a pusztavacsi üzemrészle­gében is berendezett orvosi rendelőt. Bár lényegesen egy­szerűbbet a dánszentmiklósi- nál. Dr. Zubek László, az orvos, mind a két rendelőben napon­ta vizsgálja, kezeli a betege­ket, sőt kisebb műtéteket is elvégez. Alig egy esztendeje még a fővárosban, az Egész­ségügyi Minisztériumban, ma­gas beosztásban dolgozott. Otthagyta a fővárost, a mi­nisztériumot, inkább eljött eb­be a faluba gyógyítani. Lelkes orvos. Most is van ikérni va­lója a betegei számára: •— Sok a reumás — mondja. — Ceglédre járnak elektromos kezelésre. Onnan aztán szeké­ren, autón, sőt biciklin döcög­nek haza és ez az utazás többet árt, mint amennyit a kezelés használ. Rövidhullámú készü­lékre lenne szükség... — Megszerzem a készüléket — ígéri dr. Békés Zoltán me­gyei főorvost Pusztavaes egykor a Kó- burg-uradalom központja volt. A régi tiszti lakok és cse­lédházak csoportja körül las­san egyre több épület emelke­dett, s a körülötte fekvő sok majorral együtt község lett belőle. Kóburgék valaha or­vost is telepítettek ide, de az egykori uradalmi orvos pár esztendeje meghalt és a szét­szórtan élő, 1800 lakost szám­láló faluba nem neveztek ki körzeti orvost. Most Hernád község orvosi körzetéhez tar­tozik. Hernád azonban vagy négy kilométerre van ide légvonalban. De az orvos nem repülőgépen, hanem csak autón jár és falujából nagy kerülővel* legalább 11 kilométer úton érheti csak el körzete másik községét. A pusztavacsiak saját orvost kémek. Békés főorvos azon­ban kifejti, hogy erről szó sem lehet. A Dánszentmiklósi Állami Gazdaság pusztavacsi üzemrészlegének mintegy 200 dolgozóját a dánszentmiklósi orvos látja el. Ezerszáz em­berért pedig nem alkalmazhat­nak orvost. Csakhogy a va- csiak nem hagyják az igazu­kat. — Az ám! Itt van azonban alig másfél kilométerre Bucka. Több mint 800 ember lakik ott. vásárolni is hoz­zánk járnak, ha utaznak, ná­lunk ülnek autóbuszra, még­is Hernádhoz tartoznak. Pe­dig onnan több mint négy ki­lométerre esnek. Hozzánk kel­lene csatolni.si — mondja » szószólójuik. — Akkor meg Hemádon csak 1900 ember marad. Ke­vés. Annyinak nem tarthatunk orvost — veti ellen a megyei főorvosa — De ott ván összeépítve Hennáddal, csak a vasútállo­más választja el, az Örkény­hez tartozó Váiradi-telep, leg­alább ezer lakossal. Azt meg Hernádihoz kellene csatolni, — Kérem, nekünk volna már orvosunk is, Debrecenből jönne, ott dolgozik a klinikán A régi orvosi lakást is rendbe- hoznánk neki — erősködnek • vacsiak. — Hát csak hozzák rendbe gyorsan — szól most a főor­vos. — Aztán írjanak neki. hogy jöjjön. A magánorvosi működési engedélyt azonnal megadom számára, aztán, ha meglesz az átcsatolás, körzeti orvosi állást kap. A pusztavacsiak arca fél­derül. Valljuk be, a miénk is Megnyugtató, ha az ember szem- és fültanúja lehet köz- ügyek gyors és bürokrá­ciamentes elintézésének. Szokoly Endre A MALÉV június 23-tól, hétfőtől menetrendszerű re­pülőjáratot indít Budapestről Bécsbe. Hetenként' háromszor közlekedik majd MALÉV re­pülőgép a két város között, mégpedig hétfőn, csütörtökön és szombaton. A gép Buda­pestről 11,40 órakor indul, Felvétel r Magyar Néphadsereg § Múvésregj fittesének tánckarába | A Magyar Néphadsereg Vö- 1 rös Csillag Érdemrenddel ki- | tüntetett művészegyüttese fel- 1 vételt hirdet a tánckaráiba. § Felvételre jelentkezhetnek fiúk | és leányok, akik táncban kellő | előképzettséggel rendelkeznek. | Jelentkezni lehet a művész- 1 együttes parancsnokságánál, | Budapest, V., Veres Pálné ut- § ca 1., személyesen, vagy írás- | ban. Telefon: 188—850. A fel- § vételi vizsga ideje június 25-én I reggel 9 órakor. A só és a terhesség i Dr. Robinsan angol orvosnői kétezer személyen végzett ki-1 sérlet alapján megállapította,! hogy az eddigi felfogástól el-1 térően, a nagy sófogyasztás | kedvezően befolyásolja a ter-i hes anya és a születendő gyér-1 mek egészségét. Ritkábban 1 lép fel a rettegett terhességi! oxikózis, s amennyiben már| fellépett, sok só fogyasztásé-1 val előnyösen kezelhető. Saját maga szobra I Rossini, a nagy olasz zene-í szerző egész életében hajszol-\ ta a pénzt, még akkor is, ami-l kor már dúsgazdag volt. Egy alkalommal barátai arról be­szélgettek, hogy a nagy mu­zsikus tiszteletére szobrot | kellene emelni. Rossini meg­kérdezte, mennyibe kerülne a szobor. Amikor megtudta, hogy a költségek körülbelül 20 ezer lírára rúgnak, kije­lentette: „Van egy ajánlatom: adjátok nekem a felét és én magam állok a talapzatra!’’ AZ AMERIKAI ORVOS TANÁCSA „Doktor úr, aggódom a kis Johny miatt, 12 éves és újab­ban az a szokása, hogy az ágyban dohányzik. Mit te­gyek? — kérdezte Tom Long­fellow az amerikai Middle- tone városban háziorvosától. „Adjon neki hamutartót” ?— válaszolta az oriios. A szenvedélyes játékos halála Chicagóban 87 éves korá­ban meghalt Charles Buntley hajléktalan koldus. Annak­idején ő fedezte;fel Klondyke leggazdagabb aranytelepeit és ezzel sok millió dollárt kere­sett, Egész pénzét, sőt hatal­mas kiterjedésű aranytelepeit is elkártyázta. Bécsből vissza pedig 16,10 óra­kor és menetideje 50 perc lesz. Bécsből az utasok közvetlen csatlakozást kapnak Európa majdnem minden fővárosába, sőt New Yorkba, Tel Avivba és más fontos közlekedési gócpontokba. Menetrendszerű magyar légi járat Budapest-Bécs között ELŐZETES JELENTÉS A közeljövőben mutatják be filmszínházaink Az országúti című nagysikerű olasz filmet ■NumtiiiniiiHiuuiiiiuimNimNiniiiiuimiiiiuiiifiumNi IDŐZÁR / dót nyerni, életet nyerni, ez a régi közmondás ölt testet ebben a szokatlan tár­gyú angol filmben, amely egy l kisfiú életéért folytatott em- j berfeletti küzdelem mozzana- \ tait vetíti a néző elé. A történet Torontóban jáU \ szódik, egy nagy bankházban. i A bank tisztviselői örömmel ! készülnek a hétvégi pihenőre. \ Fárasztóak voltak az elmúlt \ napok, jólesik majd péntek \ estétől hétfő reggelig a pihe- \ nés. Itt van már Walker fő- | könyvelő csinos felesége kis- 1 fiacskájával, várja férjét, \ hogy együtt menjenek haza. i A főkönyvelő ekkor az igaz- \ gatóval együtt a páncélszobá- \ hoz lép, hogy a bank értékeit \ hétfő reggelig lezárják. A kL I tűnő páncélfülke nemcsak vas- | betonba ágyazott hatalmas | páncéllemezeivel hozzáférhe- | teilen az avatatlanok számára, | de olyan óraszerkezetre mű- | ködő zárral, úgynevezett idő- | zárral van felszerelve,. amely | egy bizonyos időtartamra le- ! hetetlenné teszi a páncélszek- § rény feltárását, még a kezelő | tisztviselők számára is. | Az időzárat ezúttal 63 óra l időtartamra állítják be, hogy | péntek estétől hétfő reggelig | az értékek biztosítva legyenek. ! A készülék már beállítva, mi- | előtt azonban az ajtót becsuk- 1 nák, utcai zajra lesznek fi- Igyelmesek, az ablakhoz siet- ! nek... Alig időznek pár per- I cet az ablaknál, máris vissza- ! jönnek és most döngve csa- ! pódik le a hatalmas acélajtó.^ § Borzalmas dolog történt. Ki- | derül, hogy a főkönyvelő I kisfiacskája — új zseblámpá- |Jlót akarván kipróbálni — be- ! mászott a páncélfülkébe és 1 most az időzár foglya. A zárat kinyitni lehetetlenség, i robbantani nem lehet, 1 ez a kisfiú azonnali hai okozná, viszont a levegő i pár óra időtartamra elegt és az acélkoporsó csak 63 múlva nyílik ki. A legkülönbözőbb emb< összefogása, segíteni aka szükséges a kisfiú kiszab tásához. Az idő pedig re nagyon rövid, a páncélfii ben percről percre fogy o vegő ...A mentési műnké műszaki szakemberek és o sok, rendőrök és munka ismerősök és ismeretit egyaránt részt vesznek, egy helikopter is közrem, dik és az éter hullámain resztül a rádió is segíts nyújt. A darab története ide mindössze néhány órára, i helyét tekintve pedig m részt egy bankhelyiségre látozódik. Mindez nem U elegendő. A film, műfaji fogva, szélesebb perspeki kíván és ha nem alkalmaz a nézőnek nincs élméni része. E film, az elmon nagy hátrányok ellenére rossz és az elsősorban Gc Thomas rendező érdeme, mindvégig mérsékelt, eg] letes feszültséggel telített film kockáit. A darabnak szereplői nincsenek, v mennyiüket inkább jó ep distának tekinthetjük, ak a rendező és Leo Rogers i rátör kitűnően csoportot nak és irányítanak. Nagy dolog az emberi , szép az emberi önfeláld' és összefogás. Minthogy a ; e nemes gondolatok jegyé született, érdemes megnézi Fenyves Imi »iiniiMimuiiiimimmmiirimimimmiiimiiiniiiiimimn iTRAVEN: Embervásár Mexikóban | rpraven, neve nem ismeret- | J- len már a magyar közön- | ség előtt. Számos regénye je- | lent meg magyar fordításban, ! s legutóbb az Akasztottak Iá­it zadása című film is az ö köny- | ve nyomán készült. Most meg- % jelent műve, az Embervásár 1 Mexikóban, Mahagoni című | hatkötetes regény-ciklusának | második része. | Ebben a regényben már | nem a jobbágyi sorban élő | indiánok élete elevenedik meg | az olvasó előtt, mint a Taliga | című első kötetben, hanem | ezúttal a mexikói „szabad” | parasztok nehéz, sokszor em- | bertelen sorsa tárul fel előt- | tünk. Traven érdekes történe- 1 tek keretében mutatja be, | hogy miközben a mexikói | Diaz-diktatúra a világ előtt | demokráciát, szabadságot és 1 jogegyenlőséget hirdetett — ! ezek a szabad parasztok is | menthetetlenül rabszolgákká | váltak az államilag intézmé- | nyesített és védett csalás és a | kegyetlenségek egész sorozata | következtében. | A Taliga című regénnyel | szemben ebben a műben to- | vább mélyül és szélesül a tár- | sadalomrajz: az író nemcsak | az emberkereskedelem mód- | szereit tárja fel érdekesen. I hanem az indiánok hagyomá- s nyos kormányzási rendszeré­nek szertartásait is, s e egy idegen nép gondolat- képzeletvilágát hozza közi magyar olvasókhoz. Az érdekes és minden i létében megkapó regényt Magyar Helikon adta ki, könyvet rövidesen követi regényciklus harmadik kö a Rabszolgák útja is. niiHiiiiiiiiiiitiiiiifiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiifiimiiifi Julia Boriszova alakítja N taszja Filippova szerepét Di tojevszkij Félkegyelmű cí regényéből készült új szó fimben. Vándorcirkusz Vácott Lábzsonglőr (Kristóf Lászlóné felvételei) Bohócok

Next

/
Thumbnails
Contents