Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

1958. JÜNIUS 4. SZERDA

rrsr

M £ G1

^Cirtao

r*

Gyöngyviráglevelet vásárolnak ! a (öldművesszövetkezeii boltok !

Gyógyszerkutatók vizsgálatai megállapították, hogy a gyöngyvirág levele igen fontos, szívműködést szabályozó és erősítő hatóanyagot tartalmaz. A földművesszövetkezeti boltok hazai és külföldi gyógyszergyárak részére, ebben az évben korlátlan mennyiségben vásárolják a gyöngyvirág- levelet. A rövid szárral gyűjtött nyers áruért kilogrammonként 1 forintot, eredeti zöld színében szárított levél kilójáért pedig 7 forintot fizetnek.

Még egyszer az üzemi tanácsokról

A Balatonon is feloldották a pontyfogási tilalmat

A Földművelésügyi Minisztérium Halászati Felügyelősége közli, hogy a pontyfogási tilalmat a Balatonon és vízrendszerén is feloldották. A törvényes rendelkezések betartásával tehát szabad a pontyhorgászat.

Harmincezer láda datolyát dobtak a Themzébe

A londoni kikötőben sztrájkoló munkások száma 15 500- ra emelkedett. 97 hajón teljesen szünetel minden munka, 10 000 tonna romlandó árut, nagyobbrészt élelmiszereket a teljes megsemmisülés fenyeget. 30 000 láda datolyát már a Themzébe kellett dobni.

A Magyar Népköztársaság

Elnöki Tanácsa 1957. évi 63. törvényerejű rendeletével biztosította a dolgozók demokratikus jogainak ■ bővítését az üzemi tanácsok létrehozásán keresztül. Vajon üzemi tanácsaink tudtak-e, vagy tudnak-e élni a kormányunk által biztosított lehetőségekkel? Vajon betöltik-e, vagy be tudják-e tölteni azt a szerepet, amelyet szántunk nekik ?

Ezekre a kérdésekre igennel kell felelnünk annak ellenére, hogy az üzemi tanácsok munkájának vannak olyan árnyoldalai (közgazdasági ismeretek hiánya, szervezési tapasztalatlanság), amelyekkel már létrehozásukkor számoltunk és sajnos, e tekintetben a mai napig sem javult lényegesen a helyzet. Egyet azonban világosan kell látnunk. Az üzemi demokrácia kiszélesítése, a dolgozók bevonása a vezetésbe olyan eredmény, amely mellett a jelenleg még meglevő hiányosságok eltörpülnek. Az üzemi tanácsülés a kollektív nevelés olyan eszköze, ahol a munkapadok mellett levő dolgozó felül tud emelkedni személyi, brigád- és műhely- sovinizmusán és az üzem egészének problémájához szól hozzá.

A legtöbb vállalati igazgató ma már nem fél az üzemi tanácstól, mert tapasztalta, hogy számos feladat megoldásában komoly segítséget ka.p tőle. Például az üzemi tanácsok többsége jól vizsgázott a nyereségrészesedés igazságos elTöbb ezer főnyi gyászoló közönség kísérte utolsó útjára Csányi István elvtársat Vácott

(Váci tudósítónk teleíonjelen- i tése.)

. Kedden délután gyászpompát Öltött Vácott az alsóvárosi sírkert. A ravatalozóház elő- J ''csarnokát vtQim.és fgke.t.észínű (drapériákká,!, vonták be. Lobogó kanflellabérek melleit a ko- móráhinagasló katafalkon pi- ro9 selyemlepellel borított koporsó pihent, rajta a felírás: Csányi István, élt 39 évet.

A város lakossága eljött búcsúztatni halottját. Rokonok, elvtársak, tanácstagok, barátok, munkatársak és a jó ismerősök több ezren vettek részt a gyászünnepségen. Délután 5 órától hatos csoportokban dísz- őrségek váltották egymást a

rátságos mosolyodat nem felejtjük el és életed, tetteid példamutatás lesz számunkra is.

A beszéd elhangzása utéo. az Internacionálé hangjai és á katonai díszálákulat sörtüze közben engedték le a koporsót a s ívgödörbe. Az úttörők vörös rózsákat dobtak a nyitott sírba. Ezután a népi zenekarok eljátszották Csányi elvtárs legkedvesebb dalait, majd a frissen domboruló sírhanton elhelyezték a nagyszámú koszorút és az emlékezés virágcsokrait.

Papp Rezső

osztásának^ a munka- és védőruha keretszámok tételes felosztásának megoldásával, de'a kormány takarékossági felhívással kapcsolatos teendők elvégzésével is.

Ennek ellenére az üzemekben és a közéletben is találkozik az ember olyan hangokkal, hogy vajon nálunk szükséges-e az üzemi tanács? A szakszervezet ilyen irányú kibővítése nem nehezíti-e a munkát? Egyeseik felvetik, hogy az üzemi bizottság elnöke; aki egyben az üzemi tanács elnöke is, hogyan tudja gyakorolni egy. szerre a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatos és ugyanakkor az üzemben felmerülő, műszaki, gazdasági problémák megoldásával kapcsolatos funkcióját is. Meg kell mondani, hogy a kettő nem mond ellent egymásnak. A tér. melési feladatok és problémák megoldása, a tervek teljesítése valamennyi dolgozó érdeke. Ebben a gazdasági évben :» lesz nyereségrészesedés, amelynek mértéke a végzett munka eredményességétől függ.

Az üzemi tanács nálunk szükséges, mert minden olyan szerv, amely az üzemi demokrácia kiszélesítését, a kollek tív vezetést segíti elő, erősíti a proletárdiktatúrát, a munkásosztály hatalmát. De * szerv jó. vagy rossz működése nem lehet közömbös számunkra. Éppen ezért beszélnünk (kell hibáiról és arról, hogy e hibás kijavítására milyen eszközök állnak rendelkezésünk- re.

Üzemi tanácsaink napról nap- ra erősödnek, de még ma Is magukon viselik a kezdeti gyermekbetegségek jeleit. A Váci Hajógyárban például még szervezési nehézségeket találunk. Minden hónapban tartanak üzemi tanácsülést. Ez nem helyes. A gyakori ülésezésből falkad, hogy nem tudják előkészíteni a megbeszélő íjéltét,; -'Előnstdülf olyaii ' eset. hogy az üzemi tanácsülést három nappal, az üb vezetőségi ülés előtt tartották, holott eprien fordítva kellett volna lennie. Az üzemi tanácstagod gyakran csak az ülésen tájékozódnak arról, hogy miről ja lesz szó és így nincs idejük felkészülni. Az üzemi bizottság szociális felelőse például nem tagja az üzemi tanácsnak, noha az üzemi tanács dönt az igazgatói alapból szociális, 1

sport, kulturális célokra biztosított keret felhasználásáról

A Csepel Autógyár üzemi tanácsát sem tájékoztatták legutóbbi rendkívüli ülése előtt a tanácskozás anyagáról. Mindössze annyit tudták, hogy a munkaruháról lesz szó, de hogy csökkenték-e az egyes üzemrészek keretszámai, vagy nőttek, erről nem tájékoztatták őket. Az ilyen hibák kijavítása nem tűr halasztást.

A Váci Fémöntöde- és Alkatrészgyár mentes ezektől a hibáktól, viszont a tanácsegyüttes képzettségi színvonala nagyon alacsony. Ezen az üzemi tanácstagok oktatásának megszervezésével kívánnak változtatni.

Helyes, ha az üzemi bizottság, ismerve az üzem feladatát, gazdasági kérdésekben követendő helyes párt-irányvonal alapján szakbizottságokkal kidolgoztatja a napirendi javaslatokat, amelyek majd az üzemi tanácsülés anya,gát képezik. Az így elkészült javaslatokat az üzemi bizottság megtárgyaL ja és kialakít egy álláspontot. A módosított javaslatokat sokszorosítja és 5—6 nappal az üzemi tanácsülés előtt minden tanácstagnak eljuttatja. Az üzemi tanácsülés előtt összehívja az üzemi tanács párt- csoportvezetőiét. a pártcsoport tagjait és megbeszélik a javaslatot és ha az a párt politikájával, a gazdasági helyzettel, a dolgozók érdekével megegyezik, állást foglalnak. Utána ke. rül sor az üzemi tanácsülésre, ahol — mint a gyakorlat bebizonyította — a javaslat fölötti viták alapján kialakul a végleges álláspont.

Az üzemi tanácsok eddisi munkája igazolja életképességüket és azt, hogjr a meglevő hibákat képesek kijavítani.

Az üzemék dolgozói ismerik a tanács munkáját, szeretik az üzemi tanácsot és valameny- nyien magukénak érzik azokat a döntéseket és határozatokat, amelyeket e szerv hoz. Nem lehet és' nem szabad összeha- sonlítani az üzemi tanácsokat a káros emlékű1 munkástanácsokkal, mért' áfc "utóbbiak népi demokratikus rendszerünk ellenére, az üzemi tanácsok pedig javára jötték létre. Míg a munkástanács a munkások hatalomtól való megfosztásának eszköze volt. addig az

Rögtön indulunk

(Prukner Pál felvétele)

iHmiuiiiiiimmimmnmmimmmiminniiiiiiiimiiiiifiiiiiiniimmmiiiiiiNiiimmiimiiimimmmmmiumHmmimiiiiio

Mar most jelentkezhetnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók a jövő évi talajjavításra

üzemi tanács a munkásoknak a vezetésbe, a hatalom gyakorlásába való bevonását eredményezi. Nagy Tibor

A kormányzat a jövő évben szinte korlátlan lehetőséget és jelentős anyagi támogatást. nyújt mind a termelőszövetkezeteknek, mind pedig az egyénileg gazdálkodóknak a savanyú és lúgos talajok javításához.

‘A- munkálatok jó megszervezése és gyors lebonyolítása érdekében azok, akiik a jövő évben talajjavítást akarnak végeztetni, már most jelentkezhetnek a területük szerint illetékes járási, vagy megyei tanács mezőgazdasági osztályán, illetve a Talajjavító Vállalat kirendeltségeinél.

A talajjavítást az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tudományos talaj- vizsgálata előzi meg. Ezt az OMMI kirendeltségek díjtalanul, államiköltségen intézik. A hatóanyagok állomásig történő szállításárnak költségeit ugyancsak az állam, viseli. A helyszínre szállítás, tárolás és kiszórás, ha azt a Talajjavító Vállalattal végeztetik a megrendelők, mázsánként mindössze 7,60 forintba kerül.

A Budapesti Talaj javító Vállalat a közeljövőben az ország különböző vidékein nagyszabású bemutatókat rendez;

koporsó mellett. Először a megyei, a járási és városi pártbizottság tagjai, majd a tanács, a kiegészítő parancsnokság, munkásőrség, a- nyomdász szaktársak, a népfront-bizottság és a tömegszei’vezetek küldöttségei rótták le kegyeletüket.

Hat órakor Makiári József vezénylésével felhangzott a munkáskórus gyászindulója. A szomorú dallamok után a városi népfront-bizottság nevében Kopernyczky István vett búcsút az elhunyttól.

— Harcos életed, bátor, küzdelmes munkád örökké útmutatás lesz részünkre is — mondotta többek között, majd a városi tanács nevében Kiszel János elnök beszélt.

Az elhúnyt kívánságának megfelelően a sírgödörnél régi harcostársa és barátja. Hantos Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság tagja vett búcsút a párt halottjától.

— Korán megismerted a proletárgyermek nehéz életét — mondotta. — Kezdő életéveid a munkás ifjú küzdelmes sorsa volt. Ezért igazoltad a felszabadulás után tetteiddel, hogy mennyire szereted munkástársaidat, elvtársaidat. Mindig őszinte, becsületes ember voltál.

— Az ellenforradalom nehéz napjaiban kórházi ágyadból keltél fel és fegyverek ropogása közben jöttél Pestről Vácra, mert úgy érezted, hogy itt a helyed. És az elvtársakkal együtt folytatott küzdelmed nem volt hiábavaló. Nektek köszönhető, hogy a rend helyreállott és az építőmunka Vácott is tovább folytatódott.

— Mégegyszer megköszönjük neked, Csányi elvtárs családod, elvtársaid, barátaid nevében, amit értünk tettél, ígérjük, hogy jólismert, baguiiliii'iiiiliiiiiiimii'iiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinillniHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiHiliilliliiiliiHiiiiiiiiiiuiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiim »liiHIIIIHlllllllllllllllllllimimMIllllillllltiilillllimiilliliiiiMimiiimiliiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiIHlíiiiiiiiiiHii'iiiiimiiHiiiiiniiiiNiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHMiiiiiMi! ninimitirjHi

1 77 gy levél, melyet Blandl

| J-J József küldött szerkesz- § tőségünknek, hozott ide ki Ve- ! resegyházra,

| A malom mellett, a falu szé- | lén egy kis sárkunyhó, né- ! hány száz négyszögöl kert, ez | a Blandl-házaspáré. Az utcá- § ról szőlőlugas vezet a házhoz, | az épület előtt néhány buk- | szus és egy öreg diófa. A kert - dísze. A fák alatt virágágyak 1 és éppen a rózsaszín szegfű | nyitja virágait.

| A konyha csak egy zug, a | szobában mindössze két ágy | fér el. Szegénység, nyomor. I Mankóra támaszkodó pici, | ráncos arcú öregasszony fo- | gad, s amikor megtudja, hogy | mi járatban vagyunk, sza- | badkozik a rendetlenségért. | Vetetten ágy, mosatlan edé- ! nyék, néhány fafaragvány, ez | az egész ház berendezése.

| — A férjem nincs idehaza,

| Pestre ment virágot árulni.

1 — Mikor jön meg?

1 — Nem soká, a négyes vo§ nattal. Mi járatban vannak?

| — A levél ügyben, hátha

| lehetne valamit segíteni?

| — Foglaljanak helyet, mind1 járt letörlök egy széket — | próbál botjára támaszkodva | helyet adni.

| — Majd később visszajö| vünk, addig beszélünk a fa- | nácselnökkel...

1 A tanácselnök, Dudás La- ! AL jós ismeri a Blandl- ! ügyet.

| — Igen. Szegények.

1 — Valami segélyt nem le! hetne nekik adni? Vagy elin- | tézni. hogy megkapják az | öregségi nyugdíjat?

| — Egyszeri segélyt adhá! tunk, 200 forintot, többet nem. | Ilyent már kapott.

1 A tanácselnök számára ez- 1 zel a Blandl-ügy le van zárva.

MAGÁNYOS ÖREGSÉG

Igen. A tanácselnök tudja, hogy ott, a faluszélen van egy kis viskó. Abban lakik egy öreg házaspár. Az asz- szony beteg, „Ízületeivel” rokkant meg. A férfi az első világháborúban fej- és tüdőlövést kapott, 75 százalékos hadirokkant és mindössze 82 forint nyugdíjat kap. S ebből él, illetve tengeti életét a két ember, meg abból a néhány négyszögöl homokból, amely a sárkunyhó körül elterül. Dekát ö mit tehet? Ahogy mondja, „nem egy Blandl van a községben, hanem több”. Egyszeri segélyt adhat. Nem rosz- szívű ember, dehát az ö vállát az egész község gondio- baja nyomja.

Újra itt vagyunk a Blandl- portán, ahol a szőlőlugas alatt vár bennünket a két kis öreg. A férfi magas, sovány, aszott, ráncos arcú, ősz hajú ember. 73 éves, de többnek látszik Gyomorbajos. Nagyon örül jövetelünknek és úgy kapaszkodik belénk, mint a fuldokló a szalmaszálba, mint utolsó lehetőségbe, hátha a szerkesztőség segíteni tud az ő nagy- nagy baján.

könyvecskét kotorász elő a limlomok közül és kihozza, reszketős kézzel mutatja:

— Nézze, ez a munkakönyvem. Ez bizonyítja, hogy 35 évig egyfolytában dolgoztam. Csak akkor nem, amikor munkanélküli lettem.

Lapozgatom a munkakönyvét. Cégbejegyzések igazolják, hogy Blandl József sokfelé megfordult, sok helyen dolgozott, még Bécsben is. De 1930- ban sehol nem kapott munkát. 1935-ben pedig beteg lett. Gyo. morfekélyt kapott és nem tudta magát gyógyíttatni. Ezért legyengült, abba kellett hagynia munkáját. Ettől kezdve csak alkalmi munkából tartotta fenn családját. Ez lett a veszte. Akkor még nem gondolta, hogy egykor szükséges lesz az állandó munka igazolása. Meg reménykedett a fiában, aki egy szép napon — ezelőtt tíz évvel — disszidált. Tizenkilenc éves fejjel nyakába

vette a nagyvilágot és valahol Ausztráliában kötött ki. Itthagyta az öregeket magukra, támasz nélkül.

a z öreg leveleket mutat, AL fényképet a fiáról, akit még ma is nagyon, de nagyon szeret és aki oly hűtlen lett hozzá. Néha egy-egy csomagot kapnak tőle, használt ruhaneműt, néhány borotvapengét, de sokat ő sem tud küldeni. Odakint sem fenékig tejfel az élet, ott is dolgozni kell az embernek és ugyanúgy megvan a gondja, mint idehaza. A távolság az érzelmi szálakat erősíti, de az anyagiakat szétszakítja. S ahogy az évek telnek, úgy fogy az a kis ajándék is, amit Blandlék a fiuktól kapnak.

Az öreg most iparművészeti munkával próbálkozik. Szobrokat, képeket farag. Van egy fametszete, amely egy hortobá. gyi tanyát ábrázol. Pásztorok ülnek egy kis kunyhó mellett Az egyik felolvas. Jegenyefa

4 z élet különös. Az egyik AL embernek boldogságot, a másiknak csak nyomorúságot tartogat öregségére. Blandlt az utóbbi öntötte el. Mögötte egy hosszú munkásélet, előtte pedig kegyetlen és megvetett öregség...

— Baranya megyei vagyok, Mohácson tanultam a lakatos szakmát, s 1903-ban már szervezett munkás voltam ...

Becsoszog a házba és egy nagyon, de nagyon féltve őrzött

hajlik rájuk. Az elgondolás szép, a kivitelezés gyenge. Nem is kívánhatunk művészetet ettől dz öreg embertől. Valamikor kedvtelésből csinálta, most pedig a nincs viszi rá, hogy hátha ezért is kapna valamit. Vevő azonban nem akad. Az Iparművészeti Múzeum engedélyezte, hogy Blandl József eladhatja szobrait, fametszeteit. De se a járás, se a megye nem támogatja. Lehetne talán munkáiból egy kiállítást —< mondjuk a váci művelődési házban — rendezni. Az emberek felfigyelnének, s esetleg anyagilag támogatnák. Erre még ő sem gondolt. S megígéri, hogy megpróbálkozik vele.

Most szegfűt árul a pesti piacokon. Egy pár fillér összejött. Pár napra megvan az élelemre a pénz. De mi lesz aztán? Néhány nap múlva megérkezik a 82 forint havi nyugdíj .És azután?

Valamit tenni kellene, segíteni, hogy Blandl József és felesége — mindketten rokkantak — ne érezzék olyan nagyon a nyomort, a szegénységet...

a z újságíró mit tehet? FeU AL jegyzi papírra a hallottakat. Elgondolkozik, talán egy kérvény segítene és méltányos- sági alapon mégis rendeződhet az a nyugdíj, hiszen 35 évig egyfolytában dolgozott. Szociális otthonban is el lehetne őket helyezni, ök maguk nem isme. rik a hivatali utakat, csak magánosságban, maguknak élvet csendben, szerényen morzsol- gatják a napokat. Abban reménykednek, hogy úgysem tart ez már soká.

Szemükbe könny gyűl és reszkető kézzel egy virágcsokrot nyújtanak át az újságírónak, akinek elszorul a szíve és nem tud szólni.

Gáli Sándor