Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

4 irlap 1958. JÚNIUS 27. PÉNTEK ^Őcl (iie^izdíalftájiak Ok is fölhagyhatnának már •tt Hollywoodban az atom- kebel-kísérletekkel ».Saját felelősségemre? Jobb , szeretem, ha tudom, hogy mitől kell tartanom’’ USA-keselyű a brit oroszlánhoz: Milyen sokszor megmond­tam már neked, Leó, hogy Szuez és Ciprus óta ne engedd magad hátulról fotografálni Nekem mindegy de az embe­rek csak maguknak okoznak Csak semmi félelem, kicsikém, kárt, ha a családi pótlékot a dolgot majd kartársiasan kézbesítő új pénzespostásukat V. megtárgyaljuk rács mögé zárják 3 -*J<C „Előre megmondtuk, hogy a típusruha mosásban kimegy a formájából’* Huligán élet börtöntől - börtönig Tahi községben, az Eresz­vény dűlő vége táján ál egy szegényes házikó. Csak este­felé térnek haza szomorú és fáradt lakói: Marika, Rózsi, majd az anya. S amikor az asszony a szűkös vacsoráihoz terít, az asztalfő újra üresen marad. Csaknem 20 éve már,, hogy az apa nagyon de nagyon ritkán tölti be ezt a helyet. Krappán János, aki eddig kilenc esetben volt büntetve, most újra az állam kenyerét eszi, a börtönben várja, hogy a bírák ítélőszéke elé lépjen, ahol számot kell adnia az 1956 májusa óta elkövetett betöré­ses lopásokról; Egy megrögzött bűnöző, egy tipikus huligánélet elevene­dik meg a vaskos bűnlajstromot tanulmányozva, amelynek csak egyetlen lapján felsorolt gaz­tettei is elegendők lennének ahhoz, hogy a társadalom öi-ökre kivesse magából. Krappán szülei uradalmi cselédek voltak. Iskolába nem járt, gyermekkorától kezdve mint napszámos dolgozott — ha nem ült. 1939-ben kötött házasságot. 1940-ben volt elő­ször büntetve — csalás miatt. 1946-tól folyamatosan köve­tett el lopásokat. Legutóbbi börtönbüntetéséből 1956 má­jusában szabadult. Az asszonyt ekkor hiába próbálták lebeszélni, hogy ne engedje vissza ezt az elzüllött, dologkerülő senkit. A család reménykedett és bízott. Hátha megváltozik. Hisz a két gyer­meket oly nehéz apa nélkül nevelni. De az ember a régi maradt, semmit sem változott. A fele­sége unszolására ugyan meg­próbálkozott néhány helyen. Egy-két hetet Vagy, hónapot dolgozott itt is, ott is. Szak- képzettsége nincs, írni, ol­vasni nem tud, s a fizikai munkára nem fűlött a foga. Ebből nem tellett elég az ital­ra, kártyára és főleg a nőkre. S a család? Az soha sem volt szívügye. Mind jobban kísértette a régi „szakma“, amelyben oly sokszor csillogtatta meg „pá­ratlan ügyességét", „kitűnő technikáját’’. Először vikendházaikat tört fel. majd sorra járta a vi­déket. Nógrádverőce, Szende­hely, Kismaros, / Patak, Szo- kolya, Pilisvörösvár, Boros- jenő boltvezetői és polgárai üthették a lábanyomát, ahon­nan Krappán János tetemes értékeket rabolt el. Egyik betöréses lopását ilyenformán, adta elő: — 1957 decemberében az elő­ző betörésekből származó pén­zem elfogyott. így elhatároz­tam, hogy - új lehetőség után nézek. Vonatra ültem, majd Szokolya községben kötöttem ki. Beültem a ven­déglőbe és egy ideig ott iszo­gattam. Túl világos volt még. Aztán terepszemlére indultam. Az egyik földművesszövetkeze­ti boltot szemeltem ki. Szür­kület után bementem az,ud­varra, s hátulról, egy ácska­poccsal az ajtót kifeszítettem. A készpénzen kívül magam­hoz vettem annyi értékes árut, amennyit elbírtam. Egy ré­szét a közeli szalmakazalban dugtam el, azért másnap visszamentem. Amikor befe­jeztem a dolgom, Budapestre utaztam, hogy eladjam az áru­kat. Az egyik kocsmában megismerkedtem egy nővel, akiivel elmulattuk a bevételt. Utána hazamentem. Oda már nem sokat vittem magammal. A vallomásain ez a határta­lanul cinikus és undorító hangnem vonult végig. A meg­Érdekmentes szimpátia j Nagyon szomorú hírt \ hoztam önnek, asszonyom. \ Férjét a szomszéd utcában 1 halálragázolta egy motor- f kerékpáros. Röviddel a szomorú hír \ közlése után elmondotta, I hogy ő az a motorkerékpá- 1 ros... Az özvegy nyomban el- | ájult. A motorkerékpáros | elsősegélyben részesítette í és közölte vele, hogy hol- § nap meglátogatja. Valóban másnap, har- | madnap, negyednap el is \ jött hozzá és az ötödik na- I pon megkérte a kezét... I A nyolcgyermekes anya | kimondta az igent... A boldogító igent követő | másnapon így szólt az új­donsült férj: — Mondd, kedvesem, nem lenne időszerű felszá­molni az első férjed dol­gait? — Hogyan gondolod —- kérdezte az asszony? Írj alá egy nyilatko­zatot, hogy lemondasz a férjed után téged megillető összes jogokról. Röviddel azután, hogy a motorkerékpáros zsebre- vágta a nyilatkozatot, ki­dobta a házból az asszonyt a nyolc gyerekkel együtt és a mohamedánok szent könyvére, a Koránra hi­vatkozva, kiadta az útját. Az asszony a bírósághoz fordult, a tárgyalás folyik. QONDOS VASUTASOK A moseltali kisvasút dolgo­zói Mülheim vasútállomásnál egy néhány napig használaton kívül volt vasúti kocsiban ma­dárpárt fedeztek fel, amely a kocsiban rakott fészket. A vasutasok ekkor mellékvá­gányra állították a kocsit és 6 hétig vártak, amíg a fekete- rigó-fiókák elrepülhettek. A kocsit csak a napokban állították ismét forgalomba. Emlékbélyeget bocsát ki a posta A Postavezérigazgatóság közli, hogy június 30-án, a szocialista országok postaügyi minisztereinek prágai értekezlete megnyitása napján 60 fillér és 1 forint névér­tékű emlékbélyeg-sorozatot bocsát forgalomba. A sorozat 500 000 pél­dányban készült. Postai küldemé­nyek bérmentesítésére az egyes Színház, clrodalúnt l_a S Ó B Á LVÁ N Y A Hunnia filmstúdióban forgatják a Sóbálvány című új magyar játékfilmet «HfmiftiiimKtinimmmimimmniiNHttiimitiHitiiii Stendhal: A pármaí kolostor H osszú idő után újra kap­ható az idei könyvnapon Stendhal legnagyobb regénye, A pármai kolostor. Benedek Marcell után most Illés Endre ültette át magyar nyelvre ezt a nagyszerű klasszikus fran­cia regényt, amely megszüle­tésének érdekes története van. 1838. november negyedikén Stendhal bezárkózott Cau- martin utcai szobájába, s ba­rátainak azt üzente: elutazott vadászni. Ezen a napon kezdte el A pármai kolostort, lázas ütemben dolgozott, amit le­írt, másnap már tollba mond- \ ta, írt és diktált egyre sebe- | sebben. Ötvenkét napig tar­tott ez a felfokozott, szinte \ őrületes iram, s karácsony el- \ ső napján, december huszon- \ ötödikén befejezte a regényt. \ És a következő év március ; huszonnyolcadikán már a ke- \ zében tartotta a kinyomtatott \ Pármai kolostor első példá- \ nyát. (Bárcsak ma látna ilyen ; gyorsan napvilágot egy frissen | megírt regény!) A pármai kolostor hőse az : ifjú Fabrizio, aki mindenben i csalódik, de olyan tiszta és \ tapasztalatlan, hogy észre \ sem veszi. Csalódik az imá­dott hősben, Napóleonban, \ akiért mindent kockáztatott, \ de az eszménykép oly távoli \ és elérhetetlen, hogy a nagy- \ ság élménye helyett, csak a bukást, a vért, a mocskot, az emberi aljasságot, csak Wa- \ terloot kapta. Ausztriának i szolgáló apja megtagadja, árulkodó bátyja feljelenti. Egészen korán a kulisszák mögé kerül: megtudja, mi­lyen olcsók a nők, milyen könnyen megvásárolható az egyház, milyen unalmas a ha­talom. Fabrizio remeg a vágytól, hogy a szellem, a sze­relem, az akarat hőse legyen. De a kor és sorsa más léte­zésre szorítja. Megcsömörlik az udvari világtól, kiábrándul a boldog gondtalanságból, a könnyű kalandokból. Amikor a hosszú rabság és a félelme­tes szökés után magára marad megmentőjével, a hercegnővel, halálos szomorúsággal hall­gat. Nincs egyetlen szava sem megmentőjéhez, a ragyogó asszonyhoz — már semmisem köti a hercegné világához. Ilyen állapotban menekül Cle- lia ártatlanságához, de ami­kor benne is elveszti a meg­foghatatlan eszményt: elnyeli a pármai kolostor. Ám a kolostor Stendhalnál nem a keresztényi megigazu- lás, csupán jelképe a pogány megsemmisülésnek. Fabriziót a „semmi" örvénye rántja ma­gához. Saját világában nincs helye és nincs híd más világ­ba sem. Fabrizio tehát csak jelkép az írónál, aki nem tud­ta és nem akarta elfogadni kora társadalmát, melynek csupán két útja volt: „bepisz­kolódni és megcsömörleni", vagy „be nem piszkolódni és kilépni”. A regény a könyvhéten je­lenik meg az Európa Kiadó gondozásában. Mniiiiiimiimtmtiiiiiiiiiniiiiiii'iitiiiiiimiiiiiiiiiiitt értékek június 30-tól 1959. január \ 31-ig használhatók fel, árusításukat! a postahivatalok azonban már ez f év december 31-én megszüntetik. I NE YARD A MÁJUST bánásnak egy parányi elemét 1 nem lehet benne felfedezni. I Mit érdekli őt, . hogy a fele- I ségét és gyermekeit .is magá- [ val rántotta a szennybe? A Krappán-féle huligánok j hernyóként élősködnek a tár- \ sadalomban, pusztítanak, rom- \ bolnak és megmérgeznek min- I dent, ami útjukba esik. S ha | elbuknak, senki sem érez szá-! nalmat irántuk, mint ahogy j nem fáj a szív, ha egy fáról \ lepottyant férget az úton el- : taposunk. Dudás János .HmiiHniimiiiililiiHKilliimmHiiliiiHiuiiiHilllimHliuHiiiniiii Ttizonyára sokan emlékez­te nek még a mozilátogatók közül a Tavasz című bá­jos jugoszláv filmre, amely egy sereg érettségiző fiatal kö­zé röpítette el a nézőt. Nos, a régi kedves ismerősök, Vesna, Samo, Sandi, Hyper­bola és a többiek újra itt van­nak. Mindössze néhány év telt el életükben, s most az egye­tem hallgatói. Kalandjaik azonban most is olyan kedve­sek, kacagtatóak, mint , leg­utóbb. A ‘bonyodalom ismét Vesna és Samo körül robban ki. Sí­túrára készülnek. Kosinus ta­nár úr, Vesna édesapja azon­ban nem engedi egyedül leá­nyát a táborba, csak az öreg nagynénivel. A nagynéni azonVan hiába őrködik, Vesna és Samo mégis egyedül ma­rad a szálloda szobájában. A nagynéni gyanút fog, s baj\ szimatol, s ezt még csak táp lálja Vesna különös viselke­dése. A szülők előtt nincs töb­bé kétség: hiába próbálták Vesnát eltántorítani a házas­ságtól, már tenni semmit nen lehet, hiszen bizonyosak ben­ne: gyereket vár. Pedig nen történt a fiatalok között sem mi. Csupán így akarják kierő szakolni a házassági enge­délyt. A szülők lassan bele­nyugszanak a megváltoztatha- tatlanba, ám ekkor kiderül t turpisság, s az öregek mos\ azért haragszanak, mert be­csapták őket. Ennyi a film rövid tartal­ma, s közben megannyi mu­latságos kalandon derül a né­ző, amelyek akaratlanul is fel­idézik benne a fiatalság min­den szépségét, gyönyörűségét, A forgatókönfv tehát szeren­csés, kár, hofy a vége kissé elnyújtott. A szereplők most is üdék, báosak. A legjobb közülük kétégtelenül a Ves­nát alakító Metka Gabrijelcic. Játéka széis skálán mozog: az egyik prcben még szele- burái kisinyt alakít, majd mint éré- nő jelenik meg a néző elő- — hűen tükrözve a húszéve lányok érzelem- és gondoVpilágát. A Hyperbolát alakítóOlga Bedjanic kitűnő karakrßgura. (P. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents