Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

1958. .TÜNUJS 27. PÉNTEK Mit 91 £G} </Cirlap Bora vetekedett a tokajival,málnája vilámiii Már most fogjunk hozzá Barangolás a Börzsöny lankáin Málnatábla, málnatáblát kö­vet amint elhagyja Vácot a Szob felé kanyarodó ország­út. A zöld bokrok között úgy piroslanak az apró gyümöl­csök, mintha ezerannyi futó­rózsa lenne. A sorok között egészségtől duzzadó, barnabő­rű asszonyok kapálgatnak, vagy szemecskélik a gyümöl­csöt. Férfiakat jóformán egyet sem látni, vagy csak nagyon öreget. Ezen a vidéken a gaz­dálkodás gondja az asszonyo­ké, a férjek és fiúk üzemi, gyári munkások, bejárnak dolgozni Vácra, vagy a fővá­rosba. Váctól Tésáig húzódik ez a málnásvidék. Közben fekszik Nagymaros is, szintén kitűnő málnatermőhely. Mezőgazda- sági felügyelője: Eperjesi Ló- ránd, most kutatja, hogyan és mikor kerültek községükbe az első málnatövek. Hogy ki volt a meghonosítója, ekörül még vita van, de már annyit meg­tudott, hogy körülbelül 30 év­vel ezelőtt is termeltek mál­nát Nagymaroson. A régi öre­gek úgy regélték, hires szőlő­termővidék volt hajdanán er­re a Börzsöny oldalaiban. Ál­lították, ennek a környéknek a bora vetekedett Tokaj-Hegyaljáéval. Legjobb borok ott termettek, ahol ma a kopár hegyoldalak csupán kecskelegelőnek alkalmasak. Csakhogy a nagy filoxéria- járványok idején kipusztultak az értékes szőlők, s nem tele­pítettek újat. Akkor nem volt érdemes. később meg nem volt hozzá munkaerő, mert a férfiak üzemekbe kezdtek já- rogatni. De a régi borterme­lésről tanúskodnak ma is a hegyre futó utcák hatalmas borpincéi. A málnatermelés a felsza­badulás után lendült fel job­ban, de valójában három-négy éve, s egyre nagyobb tért hó­dít. A tavalyi esztendőben csupán Nagymaroson 137 hol­dat telepítettek. Miben kere­sendő az oka ennek a nagy málnatermelési láznak? Min­vele. Kétszer megkapálják, ősszel kivagdossák az elörege­dett szárakat — az új, friss hajtásokat hagyják meg a kö­vetkező évre — s csak a sze­désre van gondjuk. Az igaz, megfájdul egyszer-kétszer az asszonyok dereka a hajlado- zásba, mert a málnát folyton szedni kell, ha érni kezd. De azt mondják az asszonyok, még mindig sokkal könnyebb a málnaszedés, mint a szőlő­permetezés. Mert itt a Duna közelsége miatt különösen nagy a peronoszpóra-veszély, különös gonddal kell óvni a szőlőket. Igaz, ez évben a málnásokat is végig permetez­te mindenki, a mezőgazdasági felügyelő tanácsára egyszáza­lékos bordóilével, mert fellé­pett néhány helyen valami­féle penészgomba-betegség. Az előre történő óvintézkedéssel igyekeznek még most elejét venni továbbterjedésének. A nagymarosiak tudásszom­jának, új iránti érdeklődésé­nek egyik leglelkesebb bizo­nyítéka, a télen megrendezett ezüstkalászos tanfolyam. Itt 25 fő részvételét engedé­lyezték, de estéről estére 60— 70 ember hallgatta végig az előadásokat, s a létszám a tanfolyam befejeztéig egyre növekedett. A részvevők kö­zött sok asszony volt, s ter­mészetesen elsősorban a mál­natermelés érdekelte őket. Egy-két nap múlva meg­kezdődik a málnaszedés. A földművesszövetkezet átvevő­helyén készen állnak a csoma­golóládák, amelyekben szállí­tásra kerül a pompás magyar exportáru. A nagymarosi asz- szonyok külön örömére ismét megjött az eső. A csendes és lassú eső, amely újból virágba borítja a málnabokrokat, s kövérre duzzasztja az érő gyü­mölcsöket. Szebeiké Erzsébet Országos repülőnap Szolnokon A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség szolnoki repülőklub­ja június 29-én, vasárnap or­szágos repülőnapot rendez Szolnokon. a i 1957/58-as pártoktatási év az elért, eredményeken túl. számos hasznos tapaszta­lattal. tanulsággal is szolgált pártszervezeteink részére. Megállapíthatjuk, hogy a párttagság, valamint a hoz­zánk közelálló pártonkívüliek, főleg a volt MDP-tagok mar­xista-leninista nevelésében, az MSZMP politikájának meg­ismertetésében lényegesen elő­rehaladtunk. A propaganda- munka különösen nagy szolgá­latot tett az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar felszá­molásában. A párttagság, va­lamint a pártonkívüliek előtt világossá vált, hogy az 1956 őszén hazánkban lejátszódott események ellenforradalmi események voltak, melyet az MDP vezetésének hibái foly­tán a hazai és a külföldi re­vizionisták. továbbá a népi demokrácia megdöntésére szervezkedő imperialista körök robbantottak ki. A hallgatók hű képet kaptak arról a tevé­kenységről, melyet Nagy Imre és áruló csoportja fejtett ki a szocialista tábor egységének megbontásáért, hazánknak e táborból való kiszakításáért. Az elmúlt pártoktatási év nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy propagandamunkánk ré­vén tovább erősödött az MSZMP elvi egysége, hogy a kezdetben sűrűn jelentkező PÉLDÁS ÍTÉLET Behatolt a ceglédi' Kossuth Gimnáziumba két fiatalember, Csándi Ferenc és Váróczy György, akik az iskola beren­dezésében kárt tettek. A já­rásbíróság Csándi Ferencet két évi, Váróczy Györgyöt pe­dig nyolc hónapi börtönre ítél­te. Az ítélet nem jogerős. Nem elég szeretetreméltó a férje? — etessen vele sárgarépát! A Francia Orvostudományi Akadémia közlése szerint az emberek hangulata és a reak­ció aszerint váltakoznak, hogy milyen zöldfélét vagy gyümöl­csöt esznek. A sárgarépa sze­retetreméltóvá teszi a harapós­kedvű embert (na, és ha nem szereti a sárgarépát?). Aki sok salátát eszik, fiatal és erotikus marad, a paraj eloszlatja a melankolikus hangulatot, a körte logikussá teszi az ember denekelőtt persze abban, hogy ( gondolkodását stb. stb. nagyon alkalmas erre a célra a környék természeti adottsá­ga: a talaj, s az éghajlat. De nagyban hozzájárult a málna­termelés elterjedéséhez — a jó ár és értékesítési lehetőség mellett — az a tény, hogy az asszonyok vették nyakukba a gazdálkodást. Néhány évtizeddel ezelőtt még nem restelte a hátán felvinni a trágyát a hegyre, s puttonyban visszahordani a tavaszi záporok által lemosott földet a nagymarosi gazda. Ma — nemegyszer előfordul — a fiatalok azt sem tudják, me­lyik darab föld a szüleiké. Nem érdekli őket a föld. Az iparban könnyebb keresethez jutnak. Persze, amikor aztán családot alapítanak, már job­ban megnézik, hol lehet meg­fogni a pénzt. Hamar rájöttek, hogy a málna nagyszerűen fi­zet és korántsem igényel any- nyi munkát, mint a szőlőter­melés. Nagyobb gondot csu­pán a telepítés okoz, később azonban nem sok munka van nmniiiimmiimtimiimimniiiiimtiMimiiniuitiniimiiimiii A. közlemény mindenesetre nem ad választ arra a kér­désre, hogy a kérdéses zöld­féléből mekkora adag hozza meg a kívánt hatást. Minden­esetre azt az állítást, hogy a krumpli nyugtató hatású, az utóbbi időben ezer és ezer pá­rizsi példa bizonyította: — a párizsi háziasszonyok heteken át idegesek, sőt dühösek vol­tak. mert sehol sem leheteti burgonyát kapni. ÜMHinilllllllllltumiHIUIIIitUlirilllUItmiHmiHIIIIMHIUUHIMimitlUIUIUIimiilllHIIIMMIIIillHimillllllllUIIIIIIIIIIIIIIIMIIHDíHI Csillog a víz a szikrázó napfényben. Nem rossz dolog víz mellett lakni intrikát, a különféle frakció­zást lényegében felszámolhat­tuk. Elértük, hogy pártszer­vezeteink mind sikeresebb harcot folytattak a szektás, valamint revizionista nézetek és az ebből eredő helytelen gyakorlat ellen. Mint ismeretes. Pest megyé­ben a legnépszerűbbek és a legtöbb részvevőt vonzóak az Időszerű kérdéseik tanfolyamai voltak. Ebben az oktatási for­mában a hallgatók mintegy 65 százaléka vett részt. Helyes­nek bizonyult az előad ásos fon* ma. A siker elsősorban az emberek ezreit foglalkoztató í politikai kérdések jó megvá­lasztásának következménye I volt. Az időszerű témákat a helyi (községi, járási, megyei) ! példák felhasználásával bon- ! tották ki az előadásokon. Kevesebb eredménnyel jár- ; tak a marxizmus—leninizmus ' tanfolyamok. Ennek alapvető oka az volt, hogy sok olyan í elvtársat kapcsoltunk be ebbe a formába, akiknél hiányzott a megfelelő marxista előkép­zettség. Emiatt — az oktatási év közben — ezek az elvtársak kénytelenek voltak áttérni a 'kisebb előképzettséget igény­lő Időszerű kérdések tanfo­lyamának hallgatására. B evált megyénkben a ..poli­tikai akadémia” címen indított oktatási forma is, amely az ideológiai tovább­képzés jó módszerének bizo­nyult. Á Csepel Autógyárban, Vácott és Gödöllőn tartott központi előadásokon rend­szeresén mintegy 300 hallgató vett részt. Hiba, hogy az egy­mást követő előadások kö­zött nagy időbeli távolság volt. Az önálló tanulási forma — sajnos — nem hozta meg a kívánt eredményt. Itt talán legtöbb hiba a nem megfelelő előkészítésből eredt. A járási pártbizottságok — és a megyei pártbizottság is — engedve az alulról jelentkező nyomásnak, több hallgató számára jóvá­hagyták az önálló tanulást, anélkül, hogy megvizsgálták volna: a jelentkező felkészült­sége elegendő-e ... Igaz. a megyei pártbizottság agit.- prop.-osztály a év közben mó­dosította, megkönnyítette « tanulást azzal, hogy a kon­zultációs módszerről áttért a ikonferenciás módszerre, de a megindult lemorzsolódást ez már nem akadályozhatta meg. Az elmúlt pártoktatási év ezenkívül számos olyan ta­pasztalattal is gazdagította agit.-prop. szerveinket, amit a jövőben figyelembe kell ven­nünk. Mindenekelőtt még na­gyobb gondot kell fordítanunk a propagandisták kiválogatá­sára. Meg keli követelni a propagandistáktól azt is, hogy elsősorban ne rutinjukra tá­maszkodjanak munkájukban, hanem mindenkor alaposan készüljenek fel előadásaikra, konferenciáikra. Csak annyi hallgatót szabad bevonni a pártoktatásba, amennyi meg­felelően képzett propagandis­tával rendelkezünk oktatá­sukhoz. Pártszerveink szá­mára szolgáljon vezérelvül: in­kább kevesebbet, de jobban. Az oktatásra jelentkezők be­osztásánál az adott színvonal legyen az irányadó. Ugyanak­kor ügyeljenek arra is, hogy a képzettebb elvtársak ne kény­szerüljenek alacsonyabb fo­kon tanulni csupán azért, mert a jeléhtkezők többsége eset­leg nem felel meg a nagyobb követelményeknek. És végül: változatlanul ér­vényes a szervezett pártoktatás önkéntességére vonatkozó elv. Sok párttag az elmúlt eszten­dőben ezt az elvet liberálisan úgy értelmezte: hogyha aka­rok, tanulok, ha akarok nem. önkéntesség alatt mi azt ért­jük, hogy a párttagok maguk választják meg, milyen for­mában kívánják gyarapítani politikai műveltségüket, ame­lyet a párt szervezeti szabály­zata kötelességként ír elő számukra. p^ontos politikai kérdés, hogy a páitoktatásban el­sősorban a termelőmunká­ban részvevőket, kapcsoljuk be, azon belül is a legjobb mun­kásokat, termelőszövetkezeti parasztokat. Ugyancsak nagy súlyt kell helyeznünk a tag­jelöltek politikai továbbkép­zésére, erről a felelősségről a propagandista elvtársak ne feledkezzenek meg. Az ideológiai és propaganda, munka nem lehet reszort- feladat. A propagandamun­káért nemcsak az agit.-prop.- felelősök és nemcsak az alap­szervezetek vezetőségei fele­lőseik, hanem az egész párt­tagság. Éppen ezért a párt- szervezetek propagandamun. káiát a jövőben a párttagság egésze, a taggyűlések ellenőr­zése alá kell helyezni. Az 1958/59-es pártoktatási év megkezdéséig még sok idő van hátra, de pártszerveze­teinknek már most azon kell munkálkodniok, hogy a 'koráb­bi esztendők tapasztalataiból okulva, a Politikai Bizottság határozatának körültekintő felhasználásával szilárd ala­pot teremtsenek a marxista— leninista továbbképzéshez. András Endre Teljesült a régi , faluellátó könyvesbolt létesült a váci járásban I smeretes a KISZ Központi Bizottságának felhívása, amely a magyar ifjúsághoz szól és arra kéri a: fiatalokat, hogy vegyenek részt a Han­ság lecsapolási munkáiban. Ifjúságunk szívéből-lelkéből fakad ez a felhívás, hiszen régi óhaja már, hogy mara­dandó, országépítő munkában vegye ki részét. A romanti­kán, a tenniakaráson túl ab­ból is fakad ez az érzés, hogy a magyar ifjú is meg akarja mutatni: övé ez az ország, magáénak érzi rendszerét és szívvel-lélekkel küzd érte. Ezt mutatja az a lelkes han­gulat és érdeklődés, amely if­júságunk körében szerte az országban megmutatkozik a hansági táborozás iránt. Az, ami ifjúságunknak tetszik, az nem tetszik a Szabad Európa Rádió uraiméknak. Egy fize­tett bértollnok cikksorozatban foglalkozik az ifjúság helyze­tével és sopánkodik a történ­teken. A „sajnálkozó nagybá­csi” szerepében lép fel és ar­ról beszél, hogy „a fiatalokat a tözeges vidék Iecsapolására” toborozzák. Igazán azt hiszik, hogy a Szabad Európa fecse­gése nyomán majd a magyar fiatalság elkedvetlenedik az ifjúságnak való tettektől és nagyszerű munkától? Az öröm korai. Szabad Euró­pa uraim! Az ifjúság már egy­re kevesebbet hallgat az uszí­tó, fecsegő szólamokra és egy­re inkább hallgat szívére és lelkére, amely azt diktálja, hogy csakis a szocialista vi­szonyok teremtik meg számá­ra a boldogabb jövőt. S ennek egyik lépcsője a hansági le­csapolási munka. Szép. roman, tikus az ilyen táborozás, amely szórakozás, sportolás, s nyári örömök közben erővel, lendü­lettel a terméketlen vidéket termővé varázsolja. A kom­mentátor is beismeri, hogy a földesúri kapitalista világban nem került sor az urak fele­lőtlensége miatt e láp lecsa- polására, majd azon sopánko­dik, hogy most, a felszabadu­lás után tizennégy évvel még­is sorra kerül. Igen, ez is sor­ra kerül és az évszázados mu­lasztásokat minden téren be­pótolja a magyar nép. Sok községben sok tízezer ember lakja a váci járást. Ám könyvesbolt csak Vácott talál­ható. Ha például egy rádi, penci, csővári, vagy vácboty- tyáni lakos könyvet akart ma­gának vásárolni, azt csak Vá­cott, vagy a fővárosban sze­rezhette be. A kis községek könyvellátásáról intézménye­sen, kielégítő módon senki nem gondoskodott. Még csak bizományosok sem nagyon akadtak a járásban. Panasz­kodtak is emiatt gyakran a községek lakói. Most a földművesszövetke­zetek váci járási központja or­vosolta a régi kérdést, s a járási központ helyisé­gében megnyitotta a falu- ellátó földművesszövetke­zeti könyvesboltot. A könyvesbolt vezetője, Lel­kes Sándor tájékoztatott a könyvesbolt céljáról és né­hány napos tevékenységéről, terveiről. — A faluellátó könyvesbolt célja az, hogy ellássa a váci járás területén a földműves­szövetkezeti boltokat a kívánt könyvekkel, s minden község­ben legalább egy könyvbizo­mányost szervezzen be a szö­vetkezeti boltokon kívül. Pár napja nyitottuk meg csak bol­tunkat s máris tudunk ered­ményt felmutatni. (Egyben ez is indokolja, mennyire hiányzott egy ilyen jellegű bolt a járásból!) Alsógödön, Pencen, Radon, Kosdon és Csőváron már árusítanak könyveket a szövetkezeti boltok a közeli napokban. Megkezd­tem a bizományosok szervezé­sét is, s lényegében az ünne­pi, a június 29-én kezdődő könyvhéten akarunk bemutat­kozni a községben. — Boltunkban nem árusí­tunk, a mintegy félszázezer fo­rint értékű könyvet a szövet­kezeti és egyéni bizományosok és a szövetkezeti boltok ré­szére adjuk ki. A könyvhét alatt a járás 19 községéből 10 helyen rendezünk a bizományosok segítségével könyvvásárt, ahol a könyvnapi újdon­ságok is kaphatók lesz­nek. Öt községben, például Du­nakeszin is, a könyvhét két vasárnapján az utcán, sátor­ból is árusítanak olvasnivaló­kat bizományosaink. A könyv­héten meg akarjuk hódítani azok szívét is, akik eddig nem sokat törődtek az olvasással, s talán még egyetlen könyvet sem vettek meg. — Gondolom, könnyítés lesz. hogy a nagyobb községekben, üzemekben, tsz-ekben és ál­lami gazdaságokban bizomá­nyosaink 3—5 havi részletre is árusítanak könyvet. A hét hat napjából csupán két na­pot töltök majd a boltban, egyébként a községeket járom, segítem a bizományosok és szövetkezetek könyvterjesztésj munkáját, ami nem lesz köny- nyű dolog. Bízom azonban, hogy munkánk nem lesz hiá­bavaló, s rövidesen nagyobb eredményről tudunk számot adni — mondotta befejezésül Lelkes Sándor, a szövetkezeti faluellátó könyvesbolt veze­tője. (cs) S ehhez a nemes célhoz szí­vesen járul hozzá ifjúságunk és munkájával segíti a cél el­érését. Egy-két példával me­gyénkből is szolgálhatunk a Szabad Európa Rádió számá­ra. Úgyis konkrétum hiányá­ban szenvednek, mert csak általános szólamokat és frázi­sokat puffogtatnak... A KISZ Központi Bizottsá­gának felhívása nyomán a KISZ-szervezeteknél sorra je­lentkeztek a fiatalok, hogy ők is részt kívánnak venni az építő munkában. Tíz járásunk egy-egy teherautót indít, a bu­dai járás kettőt, a Csepel Autógyár és a Dunakeszi Va­gongyár egyet július 12-én, hogy részt vegyen fiatalságá­val a nagy társadalmi napon, amikor több ezer fiatal de­monstrálja, hogy szívügyének tekinti ezt az akciót és dere­kasan kiveszi részét a lecsa­polási munkákból. Négyszáz fiatal indul útnak megyénkből ezen a napon, s ezen túlme­nően a középiskolás diákok is kopogtatnak a KlSZ-szerveze- tek ajtaján és sorra jelentik be, hogy részt óhajtanak ven­ni ebben a munkában! Azért se fájjon a Szabad Európa Rádió kommentátorá­nak a feje, hogy milyen kö­rülmények között dolgoznak ezek a fiatalok és hogyan él­nek majd ott. Jobban tudjuk mi idehaza, hogy mi a hely­zet, mint a Szabad Európa kommentátora a müncheni presszóban. Tudják a fiatalok, hogy mit vállalnak. A ke­mény, férfias munka mellett, amelyet biztonságos körülmé­nyek között, megfelelő védő­ruhában végeznek, szórako­zást,, sportolást, szépséget, él­ményt nyújt majd részükre a táborozás. Hiába tehát minden fecse­gés és szószátyárkodás, a ma­gyar ifjúság azt tartja, hogy: a kutya ugat, a karaván ha­lad. A Szabad Európa Rádió kommentátorát azért tartja a gazdája, hogy csaholjon. Ettől azért még a mi ifjúságunk karavánjai elindulnak a Han­sághoz vezető utakon... Gall Sándor ...a karaván halad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents