Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

rm H8€ kfftrltW 1958. JŰNIUS 27. PÉNTEK Az egyházaknak nem szabad megalkudnak az atomháború elleni harcban OLASZORSZÁG washing­toni nagykövete szerdán há- romnegyedórás eszmecserét folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel nemzetkö­zi kérdésekről, beleértve a legutóbbi közel-keleti fejle­ményeket is. Feltételezések szerint a nagykövet tudni kí­vánta Amerika álláspontját arról. hogy létesítsenek-e ENSZ megfigyelő egységet a libanoni—szíríai határ men­tői. A nagykövet ezenkívül közölte, hogy tárgyalt a Szov­jetunióval folytatandó genfi szakértői megbeszélések kilá­tásairól is. A MÁSODIK AMERIKAI flotta 14 hadihajója szerdán Lisszabonba és Oportóba érke- zett hatnapos véuariassági lá­togatásra. A második flotta egységei atlanti-óceáni had­gyakorlaton vesznelk részt. AZ ENSZ AFRIKAI és ázsiai csoportja szerdán egy­öntetűen jóváhagyta azt a memorandumot, amelynek ér­telmében az ENSZ-közgyűlés­hez fordulnak az algériai kér­dés megvitatása végett. SZERDÁN HOZTÁK nyil­vánosságra „a közép-keleti or­szágok 1956/57. évi gazdasági fejlődéséről” szóló jelentést, amelyet az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának július 1- én megkezdődő ülésszaka elé terjesztenek. A jelentés sze­rint a közép-keleti országok közül Egyiptom, Irán, Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria és Törökország nagy gazdasági fejlődésen ment át. Dr. Üde egyetemi tanár, az ismert evangélikus teológus az Albert Schweitzer társaság felkérésére előadást tartott Becsben. Előadásában élesen kifo­gásolta, hogy az egyházak bi­zonyos vezetői hajlandók meg­alkudni az atomhalál elleni küzdelemben. Ezek arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy a keresztény erkölcs „az igaz ügyért” folytatott háborúban megengedi az atomfegyverek használatát. Emellett ők ma­guk állapítják meg, hogy mit lehet igaz ügynek minősíteni. Üde professzor követelte: nyilatkozzék a Vatikán arról, vajon a katolikus hívőknek szabad-e részt venniök az atomfegyverek bevetésében és nem kötelező-e számukra, hogy cselekvőleg támogassák az atomfegyverek megtiltásá­ért vívott világméretű küzdel­met. ENSZ-körök Libanonnak az EMSZ-hez intézett kéréséről Mint az AP jelenti, nyugati országok ENSZ-küldöttei szer­dán este annalk a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy összehívják az ENSZ közgyű­lésének rendkívüli ülését Li­banonnak azzal a kérésével kapcsolatban, hogy az ENSZ küldjön rendfenntartó csapa­tokat Libanonba. Arra számítanak, hogy Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár ezt a kérést a Biztonsági Tanács elé terjeszti. Az AP szerint kétségtelen, hogy az előterjesz­téssel szemben a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió él majd vétó-jogával. Ezt a lépést az ENSZ-köz- gyűlés sürgős összehívása kö­veti majd. _________ I NDIA 20 MILLIÓ dollárt kap az Egyesült Államok ázsiai gazdaságfejlesztési alap­jából. A szerdán aláírt egyez­mény értelmében az összeget 31 félhavi részletben kell visz- szafizetni, 3,5 százalék kamat­tal. Korea népe az amerikai csapatok kivonulását követeli A KNDK fővárosában és va­lamennyi vidéki központjában nagygyűlések voltak .,az ame­rikai imperialisták elleni harc” napja alkalmából. A ko­reai dolgozók valamennyi gyű­lésen az amerikai csapatok azonnali kivonását követelték Dél-Korea területéről. A phenjani gyűlésen a fő­város 300 000 dolgozója vett részt. Pák Kim Csűr a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottságának elnökhelyettese mondott nagy beszédet, majd a munkások, a parasztok, az ifjúság és a diákok,, valamint az értelmiség képviselői szó­laltak fel, s követelték, hogy az amerikai csapatok haladék­talanul vonuljanak ki Dél- Korea területéről. Szálnál több áldozata van egy brazíliai robbanásnak Mint ismeretes, Santo Ama- ro da Purificao-ban pár nap­pal ezelőtt robbanás történt pirotechnikai cikkeket árusító két üzletben. Az áldozatok száma meghaladja a százat. Nagykanizsa helyett Debrecenben sorsolják a lottót A júniusi utolsó lottósorsolást ismét vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 26. heti nyerő­számainak húzását azonban a tiszántúli tenyészállatkiállítás és vásár alkalmából, az eredeti tervtől eltérően, nem Nagy­kanizsán, hanem Debrecenben, a vásár színhelyén tartják. A sorsolást a vásár dísztribünje előtt rendezik meg, kedvezőt­len időjárás esetén a főpavilonban. rrmnap Össietfiiések Algériában Algírból Párizsba érkezett hírek szerint kedden este Táb­lát körzetében két francia ka­tonai járművet tűz alá vettek a felkelők. Tíz francia kato­na életét vesztette, heten meg­sebesültek. kettő eltűnt. A fel­kelők lőtték Ouenzát, a fran­cia hivatalos közlés szerint eredménytelenül. Helyi jelen­tőségű harcok során francia közlések szerint 30 felkelő vált harcképtelenné az Aures-hegy- ségben. Szép dolog a sport­szenvedély. Olvasom, hogy hatszáz bajnok­jelölt indul az orszá­gos borverseny döntő­jében. Ugyanaznap egy másik hír arról számol be, hogy öt­száz nevezés érkezett az országos kutya­szépségversenyre. Ál­talában nem helyes a szenzációkat így hal­mozni, de ebben az esetben nem baj, hogy az események íffy egybeesnek. A borverseny vesztesei majd azt mondhatják, hogy „kutyába se vet­ték” a finom nedűt. A lemaradt kutya­tulajdonos pedig bá­natában berúg és azt mondogatja: hiába, csak „borban az igaz­ság’1. * A bécsi sajtó köz­társaságellenes uszí­tásról ad hírt. Az osztrák monarchisták gyűlést tartottak és az elnöki emelvény mö­gött ott lógott Otto von Habsburg fekete­HÍREK - GÖRBE TÜKÖRBEN sárga zászlókkal öve­zett nagyméretű arc­képe. (De szép lehe­tett úgy feketén és sárgán!) A szónok azt harsogta, hogy még „az egyesült Európa sem nélkülözheti a szellemi és erkölcsi erőt, amelyet a Habs­burg-ház testesít meg” és hozzáfűzte, hogy csak a császárság visszaállítása szüntet­heti meg a jogbizony­talanságot. A „jogbizonytalan­ság” megszüntetése nemde a jogtalanság bizonyosságát jelenti? A Habsburg-ház szel­lemét és erkölcsét is­merve, másra nem is gondolhat az ember. ★ Olvasom, hogy az osztrák kormánypár­tok további panamák­kal vádolják egymást. A Néppárt főtitkára úgy lő vissza a szo­ciáldemokratákra, hogy szerinte meg Linzben egy szoc. dem. miniszter ren­delkezésére nagyösz- szegű jutalékokat fi­zettek ki törvénytele­nül, „közelálló szemé­lyeknek”. Ismerve a derék osztrák jobbol­dali szoedeme k kü­lönleges érzékét a jo­gászi szőrszálhasoga- tás iránt, el tudjuk képzelni a cáfolatot. A személyek nem vol­tak „közelállók”, a pénzt bankátutalással küldték el nekik. ★ . A bécsi parlament külgyi bizottságának elnöke szerint „Auszt­ria semlegessége csak átmeneti állapot’. Változnak az idők. Egy százados törté­nelmi mondás így jel­lemezte az akkori európai helyzetet: „mások háborúzza­nak, te boldog Auszt­ria házasodjál”. Azaz, másoknak birodalmak meghódításáért har­colni kellett, a termé­keny Habsburgok be­házasodtak az ural­kodó házakba. A szó- banforgó politikus most gyökeres válto­zást akar a történelmi hagyományban: „má­sok házasodjanak, te boldogtalan Ausztria háborúzz’“. ★ Három amerikai tu­rista látogatást tett az egyik legrégibb in­diai szentélyben és megkísérelte, hogy el­lopjon onnét egy is­tenszobrot. A helyi lakosok azonban meg­akadályozták tettüket — írja egy indiai lap. Megáll az ész. Ezek­kel az ázsiai népek­kel egyszerűen nem lehet bírni. Hát így becsülik meg az ame­rikai turisták vallásos elragadtatását? Hát ez a demokrácia? Már istent sem lehet nyu­godtan lopni? Szántó Miklós 1958. június 27., péntek, László napja. A Nap kél 3.48 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 15.39 órakor, nyugszik 0.51 órakor. Várható időjárás: felhő­átvonulások, több helyen, főként nyugaton eső, mér­sékelt, időnként élénk déli, délnyugati szél. Az éjsza­kai lehűlés mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig vál­tozik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 23—27 fok kö­zött. — HAJÓKIRÁNDULÁST rendez vasárnap a Csepel Autógyár KlSZ-bizottsága az üzem fiataljai részére Esz­tergomba. — KIS KÖZSÉGBEN nagy sportélet. Két futball­csapata;, három röplabda- csapata van a mindössze 1200 lelket számláló Leikésnek. — 1400 SERTÉST hizlal­nak a ceglédi húsfeldolgozó üzem hizlaldájában. Az üzem felvilágosítása szerint ez a mennyiség is megjavítja a város húsellátását. — HITELSZÖVETKEZE­TEK alakulnak a ceglédi járásban. Kocséron. Törte­ién, Ceglédbercelen a kö- zelj hetekben alakul meg a hitelszövetkezet. A szövetke­zet megalakulásának felté­tele hogy legalább 8—10 ezer forinttal rendelkezzenek. — ERDEI FALOPÁSÉRT vonta felelősségre a nagykő­rösi szabálysértési bíróság Botos Erzsébet Gógány dűlő 100. szám alatti lakost. A szabálysértésért 100 forint pénzbírságot szabtak ki. — ÜZEMBE HELYEZTÉK az első porosító berendezést a budakeszi konzervgyárban. Félreértés ne essék, ez a gép nem a portaiam tó beren­dezések megfordítottja, ha­nem folyadékokból porokat készít. Először antibiotiku­mok készítésére használják a Chinoin-gyár megrendelé­se alapján. — TELJESEN TÁRSA­DALMI munkával készül 400 méter betonjárda a szi­getújfalui Mester utcában. Az építési munkákat a Mes­ter utca lakossága végzi a tanács csak az építőanyagot adja hozzá. t — ÜNNEPÉLYT TARTA­NAK a tápiószentmártoni óvodában az óvodák fennál­lásának 130 éves évfordulója tiszteletére július 2-án dél­előtt fél 10 órakor. ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ ..................mm..............mm, iiiiimiiiimmiiiiiimiiiiiimtmiiitiimmiifiiiitiH S ZTRŐKAY TIBOR: UUlilllIIIIIilliiimUUUULUlllllUlillUlllllülllUhLJ 13. Derül fűnk mindnyájan, bár jól tudjuk, hogy asszonyaink szabadsága körülbelül ilyen­formán szokott alakulni. En­gem még külön is csiklandott, mert ötvenhárom nyarán — más változatban ugyan, de — én is pihentem. Holtfáradtra üdültem magamat én Is. Híve vagyok a tapasztalat- cserének, okulásra elmesé­lem. A július forró volt pokolian. Pesten az aszfalt süppedő pép­pé olvadt, hőgutás esetékről meséltek, munkahelyünkön ingujjban dolgoztunk s mint partra vetett hal, kapkodtunk a levegő után. Ha-zafelé. az átizzott vasúti kocsikban, még fullasztóbb volt a levegő. A kegyetlenül zörgő vagonok­ban, egymás mellé préselődve, erőtlen bágyadtsággal nézeget­tük egymást, mint gyűlik pa­takokba homlokunkon a ve­ríték, s folyik végig arcunkon, nyakunkon. Zsebkendő? Még a törülköző sem lett volna: elég. ha lett volna is erő a percenként való emelgetésé- hez. Konők pontossággal, csalt az órákat számolgattam, nem is a napokat, mert minden még hátralevő nap ijesztő hőség- és verejtékmennyiséget jelentett. A szabadságot ennyi­re talán még sohasem vártam Nem ily sóvárgással azonban Juditlca és Ági. Az történt ugyanis, hogy mint éltanulók, két különböző iskolából, mindketten jutalom- üdülésre nyertek beutalást. Amennyire véletlen volt az, hogy egyaránt Zebegénybe, annyira nem volt véletlen, hogy ugyanabba a csoportba. Ezt már feleségem kérelmez­te. Mert most kerültek elő­ször idegenbe a szülői háztól, s Ágit talán a karhatalom sem tudta volna elszakítani attól a bizonyos anyai szoknyától, amibe bizony még most is szí­vesen belekapaszkodott. A le­vegőváltozás előnyén kívül, épp ez volt az, aminek, külön is örültünk. Az aranyhíd Jutka jelenléte volt. És az is vélet­len volt. hogy üdülésük ponto­san ugyanarra esett, mint az én szabadságom. A két gyermek örült is, nem is, de mindenesetre izgatott volt. Napról napra jobban. A készülődés, apró bevásárlások és az utazás közelsége, lázba hozta őket. Ám ha az indulás és visszaérkezés közötti két hétre terelődött véletlenül a szó. nyomban borúfelhők je­lentkeztek. Hangulatuk így hullámzott az utazás izgalma és a maradni vágyás között. Afféle lelki váltóláz volt ez, amitől mi, felnőttek sem va­gyunk mentesek néha. Az indulás napján aztán, minden mást elsepert az iz­galom. Hajnali kettőkor, egyetlen szóra, mint rúgó pattant ki mindkettő az ágy­ból s a máskor olyan lassan sikerülő öltözködés, most per­cek alatt kész volt. Reggelizni alig akartak s még legalább negyed óra volt az indulásig, már a' teraszon topogtak háti­zsákosán. öt perc múlva visz- szatürelmetlenkedtek a la­kásba, mert csípett a hajnali levegő, sürgettek, aztán újra kimentek s egy idő múlva, most már a kaputól rohantak vissza...-.-..A kelő nap éppen aktkor vetette első sárgavörös suga­rát a jegenyesor csúcsára, mikor leszálltunk a villamos­ról a lőrinci Hősök tere sar­kán. Szülök és hátizsákos, kofferos lánykák álltak fű­zős csoportokban, a legnépe­sebb közepén a kísérő tanár­nő, éki a beérkezők nevét megjelölte a névsorban. Fél­óra volt még hátra. Félreáll­tunk. Újabb gyermekek érkeztek, a szülök ezer kérdést intéztek a tanárnőhöz, egymást felfe­dező barátnők és iskolatársak ölelkeztek és ujjongtak. Zson­gott, kavargóit, hangosodon az egyre szaporodó tömeg. Judit és Ági is. el-eltűnt pár percre, aztán visszajött s egy­szeresük ott maradt mellet­tünk. Aztán csak vártunk. Vártunk, és valami ici-pici szomorúság telepedett közénk. A beszélgetés akadozni kez­dett. Anyai és apai okos és oktalan tanácsokat morzsolgat­tunk, aztán kifogytunk az üres szavakból is. Egyre sutább várakozással álldogáltunk a tér sarkán. És hallgattunk, A vezető már idegesen kiabált pár nevet. Juditka erősebben szorította !kezemet, Ági pedig anyját átölelve nézett, anél­kül. hogy látott volna. Két kislány, kergetőzve sza­ladt el mellettünk. — Látjátok, milyen boldo­gok, hogy üdülni mehetnek? Ezt én mondtam. Hogy mondjak valamit. Nem volt szellemes, mint ahogy a gyermekeink arcán sem lát­szott e pillanatban semmilyen boldogság. — És vidámak — toldottam meg kényszeredetten. Nem hatott. Ági ugyan mondott valami bizonytalan igent, de szorosabban ölelte meg anyját, Judit lehajtott leje azonban meg sem rebbent. Csak miután cipője orrával három kis kavicsot lassan, de nagyon lassan, egymás mel­lé illesztett, szólalt meg csen­desen. — Én nem örülök... de ha el kell mennem ... aiklkor me­gyek. — Hogyhogy? — kereked­tem rá műcsodálkozással. De egy kicsit szűkebb lett mellka­som. — Itthon is szép lenne. És ió. Ili rám, én őrá, aztán mind­ketten a gyerekekre néztünk. — Csacsi vagy. Persze, hogy itthon is szép. Meg jó is. De itthon mindig lehettek, ahova azonban most mentek, oda talán csak ez egyszer lesz alkalmatok. Tudjátok, milyen szép a Duna völgye? Két ol­dalt hegy és erdők, meg vár­romok, a völgyben pedig a viz ezüstös szalagja ... Talán még jobban is be le­gyömöszöltem volna magamat a műlelkesedésbe, ha felesé­gem karomat meg nem érinti. Szemével a gyermekekre in­tett. Ági beletemette arcát anyja ruhájába, Juditka sze­mében pedig gyanús csillogás gyülekezett. Elhallgattam. A legkritiku­sabb pillanatban. Ráadásul Ili szeme is elfátyolosodott. Ezt már nem lehetett tétlenül néz­ni. Legjobb lesz a közömbös hang, gondoltam. Megköszö­rültem hát torkomat. — Tudjátok mit? Ha vissza­jöttök, elmesélem majd azok­nak a várromoknak történetét. Igaz történet lesz valamennyi. De jól megnézzétek ám őket! Hja, igen, és még valamit! Majdnem elfelejtettem. Mire hazajöttök, még sokkal szebb lesz a kert. És... és valami ... valami nagyon, szépet is terve­zek. , Ági, aki közben lassan felém fordította arcát, hirtelen meg­élénkült. — Mit? — Ohó, azt nem árulhatom el. Olyan meglepetés lesz, hogy... — Meglepetés? Erre már Juditka is felemel­te arcát. A könnyek nyomát lassú mozdulattal eltörölte szeméből és kíváncsian nézett. •Ágit nem hagyta nyugton a gondolat. — M: lesz az, édesapám? A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 76 vagon és 18 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 42 vagon vegyes zöldáru 14 vagon tljburgonya, hét vagon káposzta és 10 vagon vegyes gyümölcs. Csütörtökön a darabos új bur­gonya árát kilónként 40—60, a parázsburgonyáét 80 fillérrel mérsékelték. Olcsóbb lett kilón­ként 2 forinttal a kovászolni va­ló uborka, amelyből három va­gon érkezett Nagykőrösről. A vajbab árát 80 fillérrel, a leves­be való zöldség, sárgarépa és gu­mós zeller árát pedig csomón­ként 10—20 fillérrel szállították le. A germersdorfi cseresznye 40, a hólyag és a pipacs meggy 60, az üvegbe való spanyol­meggy 80 fillérrel alacsonyabb áron került forgalomba. A csarnoki földművesszövetke­zeti boltok gyalult kapros ká­posztát és gyalult tököt árusíta­nak. Falusi füstölt hús bőven van. a piacon, ellenben szalonna kevesebb, mivel a szalonnát az aratási munkálatok Idejére tar­talékolja a falvak lakossága. — Ne kérdezd — intette le Judit. — Akkor nem lesz meg­lepetés. De igaz lesz? — Lesz. De pontosan csak akkorra készül el, mire haza­jöttök. Egy nappal sem előbb. Jó lesz? — Jó vágta rá mindkettő egyszerre. És a hangulat nyomban felengedett. Meg­könnyebbültünk. A búcsúzás már simán ment. Sorbaállás, egy villamosszerelvény féke­zett, zsivajgó tolongás a feljá­rókon, szülők ölelése, utánuk kiáltott tanácsok zápora, aztán integetés és kendölobogtatás a meginduló villamos után. Ügy, ahogy az ilyenkor lenni szo­kott ... Két napig élveztük a lakás csendjét. A harmadikon már hiányoztak a gyerekek. A la­kás kongott, az udvar némá­nak tűnt és az étkezések sót- lanok lettek. Itt egy baba, ott egy mesekönyv várta, hogy ki­csi gazdája kézbevegye. j kertben is, hol a néma homok domb, hol meg a fára akasz tott ugrálókötél juttatu eszünkbe, hogy a gyermekiár ma akkor a legbántóbb, ht hiányzik. Harmadnap levelezőlap ér kezett Zebegényből. Apró köz lesek, apró új életükről. Jó érkeztek, jól vannak, tiszta, fe hér ágyban alusznak, finon volt a vacsora, még tortát i. kaptak, és már játszottak a: erdőben. Sok csók és üdvözle sűrűsödött bele Juditka fe gyelmezetten gömbölyű és i mindig táncoslábú Ági dűlőn gélő, szarkalábas betűsoraiba Húsuk végén megkérdeztél külön-külön: készül-e már < meglepetés...? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents