Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
”\fCMäp 3 Mi ve v« «. «/^A/í r tm&y u&itffln is jEWlPH beromfHenyésztési szakiskola /mondókéi A péceli baromfitenyésztési szakiskola Péceien a Gyömrín út 27. szóm alatt, szanatóriumnak is beiüö, árnyas fákkal övezett domb tetején a régi Fáy-kas- télyban működik az ország egyeben, de egyre nagyobb tradíciókkal rendelkező barom- fitenyésztési szakiskolája. A cél: megtanítani a növendékeket a nagyüzemi baromfitenyészet szakszerű vezetésére. Az iskola nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is ad. Az elméleti oktatás itt, a gyakorlati pedig Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet telepein történik. A szakiskola tehát kiváló szakembereket nevel arra a fontos nép- gazdasági ágra, amely eddig kissé mellőzve volt. Pártunk és kormányunk felismerte az e területen mutatkozó hiányosságokat és intézkedésével megalapozta az iskola működését és a szakemberek nevelését. Az iskola növendéket ezekben a napokban vizsgáznak, számot adva az egyéves munkásságukról. Az 1957—1958-as évfolyamban 38 növendék teszi le a nehéz vizsgát. Természetesen bizonyítványt is kapnak. Minősítésük: „Szakiskolát végzett baromfitenyésztő." Tihanyi Istvánnak, a szakiskola igazgatójának közlése szerint a tanulmányi előmenetel igen jónak mondható, az átlagos tanulmányi eredmény 3,8. Mi történik a végzett növendékekkel? A végzett növendékek elhelyezéséről a Földművelésügyi Minisztérium és a szakiskola vezetősége már gondoskodott. Közülük tizennégyen különböző megyék baromfikeltető állomásaihoz szaktanácsadóként kerülnek. Feladatuk lesz a megyékben a termelőszövetkezetek baromfiállományának szervezése, szaktanáccsal váló ellátása, továbbá a bromfite- nyésztő mintaközségek és szakcsoportok irányítása. Az állami gazdaságok baromfitelepeire kerül tizenöt fö, részint brigádvezetőnek, részint gyakornoknak, átmenetileg szakmunkás csoportvezetőnek. Az Élelmiszeripari Minisztérium baromfitenyésztő gazdaságaiba öten, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ területére pedig négyen mennek. Csak helyeselhető, hogy a Földművelésügyi Minisztérium állást is biztosított valamennyi növendék részére. A vizsgákon részt vesznek a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet kutatói is, valamint dr. Kántor István, az FM kisállattenyésztési osztályának vezetője. A növendékek nevelésében igen kimagasló és lelkiismeretes munkát végzett Tihanyi István igazgató, Czakó József és Dér András gazdasági tanár. Dicséret illeti valameny- nyiöket, mert munkásságuk A kedvezőtlen időjárás ellenére meglepően gazdag termést várnak megyénk újbur- gonya-termelői. Elsőnek a da- basi járásból. Inárcsról indítottak útnak Csehszlovákiába újburgonyát, eddig mintegy 30 vagonnal. A tervek szerint az idén 300 vagon újiburgo- nyát szállítanak megyénkből — a belföldi szükséglet kielégítése mellett — külföldre. A nagyfokú burgonyaibogár-ve- szély ellenére eddig sikerűit íertőzésmentes burgonyát szállítani, A termelők lelkiismeretesen védekeztek a burgonyabog-araik ellen. Azonban, mint más megyében már előfordult, akadnak termelőik, akik nem védeeredményeképpen 38 szakemberrel gazdagították a magyar barofitenyésztést. További jó munkát kívánunk az iskola vezetőségének, a végzett növendékeket pedig szeretettel üdvözöljük ma még az -iskola padjaiban, de holnap már a gyakorlati élet területein. Szikora András keznek a burgonya,bogarak kártevése ellen. Ezektől a földművesszövetkezetek nsm veszik át az árut, sőt a felvásárlásból is kizárják azt a községet, ahol fertőzött újburgonyát találtaik. A kizárás súlyosan érinti az illető község minden újbur- gonyatermelőjét, esetleg egy gazda hanyagsága, lelkiisme- retlensége miatt. Az exportra alkalmas újiburgonyáért a termelők a szokásosaiéi 15—20 százalékkal több pénzt kapnak. A belföldi fogyasztás céljaira viszonylag kis mennyiségű újburgonya kell. A termelőknek tehát érdekük a burgonyabogán elleni gondos, alapos védekezés. A MSZMP Központi Bizottsága tagjainak találkozója egyetemi professzorokkal Az MSZMP Központi Bizottsága a tanév befejezése alkalmából június 20-án elvtársi beszélgetésre hívta meg az egyetemek vezetőit és számos professzorát. A késő esti órákba nyúló, szívélyes légkörben lefolyt beszélgetésen részt vett a Központi Bizottság részéről Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára, Fehér Lajos és Kállai Gyula elvtársak, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Benke Valéria, Fogarasi Béla, Novo- báczky Károly és Orbán László elvtársak, a Központi Bizottság tagjai. Megkezdődött az újburgonya exportja KÖSZ ÖNTJÜK ÁZ ÉPÍTŐKET S zeretettel köszönti az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága megyénk építő-, fa- és építőanyagipari dolgozóit az építők napja alkalmából. Hazánk felszabadulása óta immár nyolcadik alkalommal teszi feledhetetlen nappá ezt az ünnepet az egész napos szórakozás építőipari dolgozóinknak. Senkinek sem szabad elfelednie azt az időt, amikor iparunk dolgozói a régi, letűnt világban egy évből csali öt hónapot dolgozhattak. A vezető urak kegyeiből hét hónap alatt kétheti inségmunkán vehettek részt. Az öthónapi ipari szakmunkát is túlnyomó részt vidéken kellett tölteni, mert csak abban az esetben alkalmazták a munkást. Munkásszállásokról szó sem lehetett A hosszú, fáradságos munka után istállóban, csűrben. kellett tölteni az éjszakát. Minden nap attól kellett félniük, hogy Vagy elbocsátják őket vagy ha végig is tudják dolgozni a szezont, mi lesz a családdal a hosszú téli hónapok alatt. Ennek tudatában csak felháborodva tudunk gondolni az 1956 októberi ellenforradalom idejére, mert senki előtt sem lehet vitás, hogy a régit akarták vissza; az idényjelleget, a bizonytalanságot, és kiütni a munkás-paraszt hatalmat a kormányzásból. E gondolatra az építőmunkés kezek, ugyanúgy, mint a többi munkásé is, még keményebben fogják meg a szerszámot és védelmezik eddigi alkotásainkat. Szemünk előtt vonul el és folytatódik a népi demokrácia nehéz, de győzelmes időszaka. Üj városok, ipari gócpontok, erőművek, lakóházak, hidak, utak, iskolák és számos egyéb kulturális létesítmények jelzik közös rpunkánk eredményességét. Alig 13 éve, hogy hazánk felszabadult a fasizmus igája alól, s máris milyen szép fejlődést értünk el. Minden egyes létesítmény a mi kezünk munkájának a gyümölcse is. Ezeket az alkotásokat állandóan tovább kívánjuk fejleszteni. Minden igyekezetünkkel az eddig elért eredmények magasabb szintre való emelésén fáradozunk. Ezekkel a gondolatokkal köszöntünk minden építőipari dolgozót a? építők napján. Szilágyi Sándor területi elnök 1 Képek a budakeszi Kossuth Tsz-ból Növekszik a baltacim-kazal, nem lesz gond az állat- állomány átteleltetése I Különös gonddal hizlalták a képen látható kocákat. Az | aratás nehéz munkája közben „szolgáltatják” majd az I üzemi konyhán a finom pörköltnek, kirántottnak valót | Mészáros Miklósné, aki tíz éve tagja már a termelő- ! szövetkezetnek, Kéri Mihálynéval, az „újdonsült” termelőszövetkezeti taggal szüreteli a cseresznyét Jön a zamatos erdői szamóca A Börzsöny és a Pilis nagykiter- jédésű erdeiben megérett az erdei szamóca. A napokban az Erdei Terméket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat megkezdte begyűjtését és szállítását. Előreláthatólag 20 mázsa erdei szamócát adnak át a fővárosi Csemege-boltoknak, elsősorban az éjjel-nappal, a Kígyó utcai és a Marx téri közérteknek, A jövő héten hat IBUSZ-vonatot indítanak a Balatonra Az IBUSZ június 28-án Siófokra és Fonyódra, június 29-én Siófokra, Fonyódra, Balatonalmádiba, Balatonfüredre, ezenkívül Agárd- ra, Zebegénybe, Királyrétre, Tóvá- roskertre és Gyöngyösre indít kü- lönvonatot. Jelentkezni június 26- ig lehet az IBUSZ-irodákban. BELPOLITIKAI KRÓNIKA A hét legjelentősebb eseménye, mely az érdeklődés középpontjában állt, kétségkívül az országgyűlés ülésszaka volt, hiszen nem kisebb dolgot tárgyaltak meg a nép választott képviselői, mint a hároméves terv-javaslatot, az elkövetkezendő évek munkájának iránymutatóját. A tervgazdálkodás elválaszthatatlan a szocialista rendszertől, s elválaszthatatlan a szocializmus építésének feladatától is. Ma már nem kell bizonygatni, hogy tervek nélkül nem lehet felépíteni az új rendet, nem lehet biztosítani annak szilárd gazdasági alapjait. De nem mindegy, hogy reálisak-e ezek a tervek, vagy pedig álmokat kergetnek. Az elmúlt esztendőkben akadtak olyan terveink, melyek nélkülözték a reális alapot, s melyek tervek is maradtak. Most, az országgyűlés elé került terv-javaslat olyan volt, mely reális alapokon nyugszik, mely nem kerget álmokat, hanem olyan feladatokat szab meg, melyeket ugyan nem könnyen, de becsületes, alapos munkával sikerrel tudunk végrehajtani. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány első elnökhelyettese az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről tartott felszólalásában is erről beszélt: tervünk reális alapokon nyugszik, a párt és a kormány nyugodt szívvel terjeszti a nép képviselői elé. Nincsenek ebben a tervben szemkápráztató számadatok. Nem igér ez a terv fűt-fát. Szerény terv ez, de reális, megvalósítható, s lehet-e ennél fontosabb szempont? Mi ér többet? A szép szavak, a csillagászati számok tömege, vagy pedig a reális szó, mely megvalósulandót jelez? Az országgyűlés ülését megelőzték az országgyűlés különböző bizottságainak ülései. Ezeknek a vitáknak a jellege, egész tartalma mutatja, hogy képviselőink mennyire felelősségteljesen vizsgálják a hároméves terv célkitűzéseit. A hároméves terv egészének legfontosabb célkitűzése: az életszínvonal stabilitása, a dolgozó nép életének fokozatos javítása, gondtalanabbá tétele. Az életszínvonal emelése — mint kifejezés, mint fogalom — sokat vesztett hiteléből az elmúlt esztendők alatt. De az ellenforradalom leverése után napról napra tapasztalhattuk, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány ilyen ígéretei a legreálisabb alapokon nyugszanak, s a kormány ezt sem szégyellte megmondani, ha valamire nem volt lehetőség. S ez most is így van: nem csodálatos emelkedés, nem tejjel-mézzel folyó Kánaán, hanem szerény, de biztos alapokon nyugvó életszínvonal-javítás, olyan, melyre alapozni lehet, olyan, melyre újabb emelkedések falát emelhetjük. Természetesen ahhoz, hogy az életszínvonalat emelhessük, sokat kell tennünk. S erről is igen sok szó esett Kiss Árpád beszámolójában, de a felszólalók is nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal emelésének feltételeire. Az ipar termelésének 22, a mezőgazdaságénak 12—13 százalékkal kell növekedni, hogy megteremtsük az életszínvonal javításának feltételeit. De nemcsak a termelékenységnek kell emelkedni, hanem egy sor, kisebb jelentőségűnek látszó, de nagyon is fontos feladatot kell megoldanunk: napról-napra figyelmet kell fordítanunk a termelés gazdaságosságára, a takarékosságra, a nép vagyonának megóvására. Sokat hangoztatott szavak, sokat beszéltünk és írtunk róla. De nem hasztalanul. Mind több és több ember érti meg, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása nélkül nem léphetünk előre, nem biztosíthatjuk az életszínvonal emelését; S az országgyűlés ülése is figyelmeztette az ország népét: addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér! Ne pocsékoljuk az olyan anyagokat, melyekre egész népgazdaságunknak nagy szüksége van. Ne bánjunk könnyelműen az olyan gépekkel, melyek verej- tékes munka nyomán készültek el, s melyekben az egész nép fillérei fekszenek. De nemcsak az ipar területén vannak fontos feladataink a hároméves terv sikeres végrehajtása érdekében, hartem a mezőgazdaságban is. A termelőszövetkezeti mozgalom további erősítése, fejlesztése, a mezőgazdaság belterjességének fokozása nem kis, nem könnyű feladat. Pártunk és kormányunk megteremtette a biztonságos termelés feltételeit. A megnövekedett termelési kedvet ezer és ezer tény bizonyítja. De mindez még nem elegendő. Itt is tovább kell lépnünk, hiszen elképzelhetetlen, hogy míg az iparban jelentős fejlődést érünk ei, addig a mezőgazdaság mozdulatlan maradjon. A belterjesség. az állattenyésztés megjavítása egyben azt is jelenti, hogy még több segítséget kap a falu, még több iparcikk bővíti a választékot, hiszen a munkás-paraszt szövetségnek van ilyen „üzleti” oldala is. Örömmel adhattunk számot a hároméves terv vitája során arról, hogy a baráti államok, elsősorban a Szovjetunió hogyan lesz segítségünkre. A KGST legutóbbi ülésén igen fontos határozatok születtek, s ezek a határozatok tükröződnek abban is, hogy hároméves tervünk során jelentősen bővíteni kívánjuk gazdasági együttműködésünket a szocialista országokkal. De ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell — s ezt tették az országgyűlés ülésein is —, hogy elsősorban a saját lábunkon kell megállnunk, elsősorban a saját jó munkánk gyümölcseire számíthatunk. Az országgyűlés olyan „kényes” kérdést is felvetett a tervjavaslat vitája során, mint a lakáskérdés. Mindenütt nagy gond ez, s a terv minden lehetőt tartalmaz is, ami enyhíthet a jelenlegi nehéz helyzeten. De ugyanakkor Apró elvtárs arra is felhívta a figyelmet: a kormány, az állam nem tudja ennek a kérdésnek teljes terhét magára vállalni, hanem a dolgozók is, erejükhöz mérten segítsék az állam ilyen irányú erőfeszítéseit, A terv most már törvény. Törvény, mely kötelező. Kötelező, hogy valóság, a nép életét szebbé tevő valóság lehessen. Az időjárás bizonyos javulása némileg megengesztelte a közvéleményt, mely jogos aggódással tekintett a terméskilátások elé a száraz, aszályosnak ígérkező nyárelőn. Az elmúlt napokban lehullott tekintélyes csapadék javított a terméskilátásokon, s szerencsére — még nem jött későn. Aranyat érő eső volt ez, s a falvakat járva, rögtön szembetűnik: mennyivel nyu- godtabbak most már a parasztemberek. De van egy másik hír is, mely az egész ország közvéleményét érdekli: a jövő kenyerének biztosítása. Megkezdődött az aratás az ország igen sok helyén. Vágják már az árpát s nem egy helyen a rozsnak is nekifogtak. A nyári munkák dandárjához érkezünk. Az aratás-csép- lés mindig a legmegfeszítet- tebb munkát követelte a falvak dolgozóitól, s az idei előkészületek azt tanúsítják, hogy a jelentősen megnőtt termelési kedv, a biztonságérzet széppé, s zökkenőmentessé teszi az idei aratást. A heten került nyilvánosságra a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának ítélete Nagy Imre és társai bűnügyében. A néphatalomra feneke- dö, a szocialista demokráciát álnok jelszóként használó árulók elnyerték méltó büntetésüket. A történelem már az ellen- forradalom napjaiban kimondta felettük az ítéletet. Azok, akik kommunisták, haladó emberek legyilkolását megengedik, akik szakítani akartak a szocialista országok testvéri közösségével, akik utat nyitottak a múlt sötét urainak és a söpredéknek, csak árulók, a nép ellenségei lehetnek. S az ellenforradalom leverése óta eltelt idő még tisztábbá, még igazabbá tette ezt az ítéletet. Ezer és ezer letagadhatatlan tény, adat bizonyította, hogy Nagy Imre és társai hogyan szövetkeztek a magyar reakció legsötétebb alakjaival, hogyan árulták el a nép hatalmát, hogyan akarták az imperializmus igájába kényszeríteni az egész magyar népet. A nép nevében ítélt a népbírósági tanács. A nép nevében, mely elszoruló szívvel és torokkal szemlélte októberben az új urak koncért való tülekedését, s mely fellélegezve, bizakodva indult az útnak, amikor látta: az árulók eltakarodtak a történelem színpadáról. A népet becsapni, elárulni büntetlenül nem lehet. S az ítélet is azt bizonyította: igaz, nagyon igaz a költő szava „ezerszer jaj a bűnösöknek“; Mészáros Ottó
