Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

2 ""afCívUm 1958. JÜNIUS 22. VASÄRNAP Mire vezet az alapszabály megsértése? i z alapszabály a szövetkezeti tagság törvénye, s azt betar- A tani minden tsz-tagnak kötelessége. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy az alapszabályban foglaltakon kívül nem lehet keresni a helyi viszonyoknak megfelelő, a gazdálkodást elő­segítő gyakorlatot. Ajánlatos lenne például kidolgozni és meg­valósítani a helyes, anyagi ösztönzés formáját a minőségi munka javítására. Vannak azonban az alapszabálynak olyan pontjai, amelyeken változtatni nemcsak hogy nem tanácsos, hanem — éppen a szövetkezeti tagság érdekében — káros. Többek között ilyen az alapszabálynak az a része is, amely meghatározza a háztáji gazdaságok méreteit, illetve a háztáji gazdaságokban tartható állatállomány mennyiségét. Külön utakon... Szükséges erről beszélni, mert bizony jónéhány szövet­kezetben a tagok nem a kö­zösségen, az összefogáson ke­resztül keresik boldogulásu­kat — pedig amikor beléptek a szövetkezetbe, erre vállal­koztak —, hanem külön egyé­ni utakon járnak, megkárosít­va ezzel azokat, akik becsüle­tesen betartják az alapsza­bályt. Ilyen külön utakat járó tagokkal és törekvésekkel le­het találkozni többek között az abonyi Lenin Termelőszö­vetkezetben is. Ebben a szövetkezetben az alapszabály megsértése már nem újkeletű, több évre nyú­lik vissza, s ma már annyira elharapódzott, hogy nagyon gátolja a közös gazdálkodás fejlődését. Az alábbiakban fel­sorolt számadatok és tények is világosan bizonyítják ezt. A közös gazdaságban pél­dául 34 tehenet tartanak, a háztájiban ötvenhármat. Lé­nyegesen nagyobb az eltoló­dás a háztáji gazdálkodás ja­vára a növendékállománynál. A disznóállománynál még na­gyobb az aránytalanság. A tsz-ben 167 sertést tenyészte­nek — ebből 31 az anyakoca —, a háztájiban pedig 420 ser­tést tartanak, amelyből az anyakoca 160. Mindezekhez hozzá kell tenni, hogy a ház­táji minősége mind a szarvas- marháknál, mind pedig a ser­téseknél sokkal jobb mint a közösé. Nem irigység! Több olyan tsz-tag van a Lenin-ben, akinek háztáji gazdálkodásában a megenge­dett egy tehén helyett kettő van. Lácska József, Balogh Béla, Cs. Nagy János és még többen két tehenet tartanak, s ezenfelül még növendékálla­tot is. De nem ritkaság az olyan tag sem, aki háztáji gazdaságában három anya­disznót is tart. Lassan odáig fajul az alapszabály megsér­tése, hogy mind többen töre­kednek arra, hogy minél több tehenet, illetve anyadisznót tartsanak. A ceglédi járási párt- és ál­lami vezetők a termelőszövet­kezet közgyűlésein többször kifogásolták már a háztáji I gazdaságok túlméretezését — i kevés sikerrel. Ahányszor fel­hívták ennek káros voltára a! tagság figyelmét, mindannyi­szor az volt a válasz: „miért irigylik tőlünk azt, hogy több állatot tartunk, s nagyobb a jövedelmünk?” Mondani sem kell, hogy nincs a ceglédi já­rásban olyan párt- és állami vezető, aki „irigyelné” azt, hogy jól élnek a szövetkezeti tagok. Ellenkezőleg, azért munkálkodnak, hogy minél nagyobb jövedelmük legyen, s minél gondtalanabbul élje­nek. Ennek megvalósítására szentelik munkájuk, s tudá­suk legnagyobb részét is. Mi lesz ezután ? Mert nézzük csak, már ed­dig is mi volt — és ha nem lépnek fel erélyesen — mi lesz a továbbiakban is a kö­vetkezménye az alapszabály megsértésének? A Lenin Tsz tagsága na­gyon kedvező körülmények között alakította meg a szö­vetkezetét. Már kezdetben annyi gazdasági épület állt rendelkezésükre, hogy szinte korlátlanul lehetett volna emelni a közös állatállomány létszámát. Bőségesen van ma is férőhelyük, hiszen többek között egy 200 férőhelyes ser­téshizlaldájuk is van, amit nem használnak ki. Mégis hol tartanak ma az állattenyész­téssel? Az előbbiekben felso­roltuk, mennyi a közös állat- állományuk, s ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a szövetkezet földterülete meghaladja az ezer holdat, még csak jobban kitűnik a nagymérvű lemara­dás. Könnyű kiszámítani, hogy minden 30 holdra kerül egy- egy tehén. A szövetkezet állatállomá­nyának egy helyben topogása a túlzott háztáji gazdaságok rovására írandó. Amikor el­érkezik ugyanis a gazdasági év vége, egyesek — mindent megtesznek, hogy minél több takarmányt osszanak ki. Ez nekik érdekük, hiszen a ta­karmányra szükségük van a háztájiban. De nem érdekük azoknak, akiknek csupán any- nyi van, mint amennyit az alapszabály előírt vagy annál kevesebb. Mennyivel jobban járnának ők is, ha nem a terményt értékesítenék, ha­nem a tej, tojás, vagy hízott sertés formájában kerülne piacra. A szövetkezet állatál­lománya részére azonban rendszerint nem marad ele­gendő takarmány, vagy csak annyi marad, amennyi a meg­levő állománynak szükséges. A fejlesztésre ilyenkor nem gondolnak. Most, amikor a 3004-es kor­mányrendelet lehetőséget nyújt a tsz-ek állatállományá­nak fejlesztésére, mindegyik abonyi termelőszövetkezet tagsága kihasználja a segítsé­get, de a Lenin Tsz tagsága nem. Ök, amikor felajánlották nekik az állami segítséget, azt mondták: „nem kell nekünk állami hitel, majd a magunk erejéből fejlesszük a tehénál­lományt, a növendékállatok­ból”. Nehéz hinni ennek az ígéretnek, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tavalyihoz ké­pest sem növekedett a tehén­létszám, ellenkezőleg, héttel csökkent. S miért nem rög­tön, miért majd holnap? Az állattenyésztés fejlesztésének halogatása spekulációs törek­véseket tákar. Rend a lelke mindennek De menjünk csak tovább. Azoknak a tagoknak, akiknek a megengedettnél több háztáji tehenük, anyadisznójuk, vagy egyéb állatuk van, máris újabb követelésekkel állnak elő. Egy holdnál több háztáji földet szeretnének. Hoztak is olyan irányú határozatot, amely szerint mindegyik csa­ládfő megkapja az 1 kát. hold földet, s az a családtag pe­dig, aki egy év alatt eléri a 360 munkaegységet, annak újabb 400 négyszögöl háztáji területet mérnek ki. Több olyan termelőszövetkezeti tag van, aki Szolnokon, vagy má­sutt kaszálót bérel. Lehetet­len e törekvésben fel nem is­merni az egyéni gazdálkodás­hoz való visszatérést, s a szö­vetkezeti gazdálkodás lebecsü­lését. Egyesek ugyanis ügy gondolkodnak, „mit nekem a közös gazdálkodás”, a háztáji többet jövedelmez”. Igen, töb­bet jövedelmez, ha csupán azt számolják az ilyen tagok, hogy mennyit kapnak a te­jért, a tojásért, vagy az el­adott hízókért, de azt nem ve­szik figyelembe, hogy a takar­mány a közös gazdálkodásból származik. Aki azonban rá­lépett az egyénieskedés útjára, ezt nem igen veszi számításba. De azt sem számolja, hogy a közös gazdálkodás növelésével legalább annyi, ha nem több jövedelme lehetne, mint most. jKjagy veszélyeket rejt magában az abonyi Lenin Tsz-ben az ÍV alapszabály megsértése. S ennek mielőbb véget is kell vetni. Ez a feladat mindenekelőtt azokra hárul, akik meg­maradtak az egyenes úton, s továbbra is hűek a szövetkezeti gondolathoz. Azoknak, akiknek a rovására háttérbe szorul a közös gazdálkodás fejlesztése. Gátat kell vetni akkor is, ha ezért egyesek megharagudnak vagy a kilépéssel „fenyegetőz­nek". Már eddig is sok kára származott az alapszabály meg­sértéséből a szövetkezetnek, s a rendcsinálással nem szabad sokáig várni. ■. MIHÖK SÁNDOR A GAZDA SZEMÉVEL iKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiii A kukorica kapálása A kukorica fejlődésének leg­fontosabb alapja, ha aratás előtt megjáratjuk ekekapával, hogy az esők által letömött felső talajréteg szellőssé vál­jon és a gyomokat kipusztít­suk. Ekekapa után járjuk vé­gig a sorokat kézikapával, hogy az elmaradt gyomokat kipusztíthassuk, az esetleges fattyúhajtásokat pedig kézzel csavarjuk le. Helytelen és sok kárt tesz az a régi rossz szo­kás, hogy a kukoricát több he­lyen éppúgy töltögetik, mint a burgonyát. A kukorica minden esetben megsínyli a töltöge- tést, mert a melléhúzott föld­be új gyökeret ereszt, s száraz időben ezek a gyökerek nem tudják táplálni a növényt. Épp ezért azokban a községek­ben, ahol még divatban van a kukorica töltögetése, a mező- gazdasági felügyelők világosít­sák fel a gazdákat a kukorica- töltögetés káros következmé­nyeiről. Közeleg a bíborhere aratási ideje A bíborhere aratását akkor kezdjük meg, amikor a tábla fakóbarna és a gubókban a magvak már kemények. Eső után, vagy harmatos reggelen végezzük az aratást, mert a bíborhere könnyen pereg, kü­lönösen, ha erős napsütésben vágjuk. A gyűjtést is lehetőleg harmatos reggel végezzük, és­pedig aratás után egy-fcét nap múlva. A villahegyre rakott bíborherét 2—3 napig további szárítás után ponyvás szekere­ken hordjuk be és lehetőleg nyomban csépeljük el. Bíbor­here után szántsuk fel azonnal a tarlót és készítsük elő a ta­lajt másodvetésre, Másodnö- j vénynek vessünk rövid te­nyészidejű kukoricát magnak, vagy csalamádét, illetve siló­kukoricát. mot nap 1958. június 22, vasárnap, Paulina napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold hél 9.32 órakor, nyugszik 22.42 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen eső, egy-két helyen zivatar. Mér­sékelt déli-délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 18—21, kele­ten 20—23 fok között. As állatok nyári Hatása A legelőre, hajtőit állatokat nagy melegben gyakrabban kell itatni. Ha túlságosan me­legre fordul az idő, naponta ötször-hatszor is. De nemcsak a legelőre járó állatok itatásá­ra kell gondolni, hanem az is­tállóban tartott és igásállatok friss vízzel való rendszeres el­látása is fontos. Ha a tehenek és juhok nem kapnak elég vi­zet, csökken a tejhozam és romlik az állatok étvágya is. Itatásra mindig friss és tiszta vizet használjunk. De sem ae istállózott, sem a legelőn tar­tott állatok sóellátásáról nem szabad megfeledkeznünk a nyár folyamán. — A SZÍNJÁTSZÓK NAP­JÁT tartja a Pest me­gyei Tanács állandó bizottsá­gának színjátszó bizottsága ma a visegrádi művelődési házban. Az ünnepség dél­előtt 11 órakor kezdődik. A legjobb csoportok részleteket mutatnak be előadásaikból, majd a bizottság értékeli a színjátszó seregszemle bemu­tatóit, megjutalmazzák a legjobb együtteseket, rende­zőket és színjátszókat. — KÉPVISELŐI FOGA­DÓNAPOT tartanak Dinnyés Lajos és Tenczer Béláné or­szággyűlési képviselők jú­nius 25-én, szerdán de. 11— 14 óra között a Hazafias Nép­front megyei irodáján. Buda­pest, V., Városház utca 7. — SPORTKOMBINÄTOT ÉPÍTENEK az ócsai fiatalok. A 22 000 forintos létesít­ményt teljes egészében társa­dalmi erőből építik fel. Az 500 személyesre tervezett le­látón 250 ülőhely már elké­szült. A futópálya is félig már kész, s rövidesen hozzá­kezdenek a teniszpálya építé­séhez. — A MAGYAR SZAK- SZERVEZETI KÜLDÖTT­SÉG, amely Somogyi Mik­lósnak, a SZOT elnökének vezetésével a Román Nép- köztársaságban járt, szomba­ton reggel visszaérkezett Bu­daipestre. A küldöttséget a Nyugati-pályaudvaron a SZOT elnökségének több tagja fogadta. — VADŐR VIZSGÁT tar­tott a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége a Pest me­gyei vadőrök részére. A vizs­gán 31-en vettek részt, közü­lük 13 vadőr vizsgaeredmé­nye alapján kiváló oklevelet kapott. 1 Hajnalra virradt a virá_ | gos völgyek ölén álmodó kis | faluban. Sokaknak hajnalra, | munkára, cselekvésre. Egy 1 öregembernek meg örök éjsza- ! kára. Utolsót rándult elgyö- I tört teste, s fáradt szemét be­lzárta ráncos kezével mellette 1 vénült élte párja. 1 Mikorra az első kapáscso- ! port felfelé bandukolt a domb. | oldalon, szapora léptekkel ta- I podva az út porát, megkondult 1 a lélekharang. Bánatosan zen- I gett, zúgott a vidék felett, | visszaverték bús hangját a vi- I dám, napfényes domboldalak. I Az öregasszony egyedül ma- I radt a dohos szobában. Ült u | halottaságy mellett, ölbeejtett | fonnyadt kezekkel. Nézte a | viaszsárga arcot, a kihegyese- | dett orrt, amely valahogy | mintha fenyegetően meredne | a pókhálós, szürke mennyezet | felé. | — Mindig is ilyen volt — ! fűzte gondolatainak láncát — I csak a hajsza, csak a dolog, | mindig csak a dolog, egy éle- ! ten keresztül. \ Mit küszködött mellette! Ko- | ra hajnalokon piacra indult 1 túróval, tejfellel, s mire ébredt I a pesti nép, már kínálgatta 1 frissen hozott áruit. De volt is ] nekik mindenük. Föld, ház, f vagyon ... csak gyerek nem. | Mint egy lecsapódó fejsze l éle, hasított agyába a rémület: | mi lesz most a vagyonnal? | Mert az öreg nem végrendel- | kezett. Mindig csak készülő- \ dött a meghalásra, de hogy úi- ! bői és újból felépült, nem | gondoltak végrendeletre. Most ! meg, itthagyta anélkül, A JUSS Idegesen topogott a Sár, gára mázolt földes padlón. Meg kellene mosdatni, fel kel­lene öltöztetni a halottat — öt­lött eszébe. — Nincs végrendelet. Most kiforgathatnak, kisemmizhet- nek <a vagyonból. Végignézte az öreget. Mé­ricskélte, mekkora koporsó kell neki. Azt is meg kell ren­delni. Kisvártatva visszajött Szabó ángyó, aki elszaladt bejelente­ni a papnál a halálesetet. — Elmehetnél, Rózánk, meg- rendelni a koporsót — kérlelte az öregasszony. — Hogy néz­ne az ki, ha itthagynám a ha­lottat? ■— Jól van, Julisunk, me­gyek. Az ajtóból visszafordult: — Végrendeletet csinált a sógor? — Nem, dehogy, nem csinált — tördelte kezét. — Nem akartam én azzal megbántani, nehogy azt higgye, kívánom a halálát. — Kár volt várni vele. De- hát te tudod... Az Öregasszony egyedüi maradt ismét halottjával, s a kétségeivel, ügy rémlett ne­ki, mintha az ángyó örült vol­na, hogy nincs végrendelet Talán arra számít, részt köve­telhet a vagyonból? Az ura testvére a megholtnak. Mindig is irigyelték őket, hogy jól megy soruk. Most meä kitúr­nák? Az tetszene a koldusok­nak. Rozi úgy tesz, mintha saj­nálná, aztán -magában már azt számolja, mit vihet el. De azt nem engedi, akármennyibe kerül, ha ügyvédhez kerül is. Nem illeti Roziékat semmi. Csikorogva nyílt a klska_ pu. Barnaképű testes cigány­asszony lépett be. — Hallom, meghalt szegény Urbán gazda. — Meg. Meghalt. — Senki sem él örökké, Mindnyájunknak ez a sorsa. — Ez. — Lesz már baja, Urbán- né asszony. A gazdaság, meg minden. — Ha az enyém lesz. — Miért ne lenne a magáé? — Sok a gonosz ember. Ki­forgathatnak.-r Magát illeti minden. — Engem. Én dolgoztam ér­te. A te urad, Maris, csinált-e végrendeletet? — kérdezte, de mindjárt legyintett is egyet. Butaságot kérdezett. A cigányasszony jót nevetett a kérdésen, csak úgy rengett a nagy telt keble. — A foltozó cinn, meg a ka­lapács rámmaradt végrendelet nélkül is. De azt is odaadtam Zsiga fiamnak. — De nekünk itt van a ház, a föld. Még elpereli a testvé­re... Jaj, istenem, hova men­jek, mit csináljak? — Hát, mondja el a tanács- § nál. | — Igazad van, te Maris. El | is megyek. Előkeresett a komát fiók-1 ból egy selyemkötényt. A fe-1 jére tiszta kendőt kötött. Meg- í állt a halott előtt. Eszébe ju-1 tott, hogy ilyenkor siratni il- | lene a halottat, úgy szokták az | özvegyek. — Végrendelkezett | volna az öreg, akkor most si-1 ratná! Hogy mit szól Szabó án- § gyó, mit szólnak a szomszé-1 dók? Bánja is ő! Irigyek. In-| gyek is voltak mindig. A ha-1 lőtt meg úgyse tud már sem- | miről. Mindegy annak, egyedül | van, vagy itt ül mellette. De § az nem mindegy, kié lesz a va-1 gyón. i — Vigyázz már a házra, Ma-1 ris, míg visszajövök. 1 A cigányasszony lekuporo-1 dott az eperfa alá. Szemecs-1 kélni kezdte a hulló gyümöl-1 csőt: — Vigyázhatok, Urbánné | asszony, nincs más dolgom. 1 A kiskapuból visszajött az % öregasszony. Kétszer meg for- I dította a kulcsot a konyhaajtó-1 ban. Azt mondják, ez a Maris | nem lopás, de mit lehessen | tudni.. i A kapu előtt teherautó fu- i tott el, a tsz-tagokat vitte ka-1 pálni a határba. A felcsapódó | portól könnyes lett Urbánné § szeme, szitkozódva törülgette | alsószoknyájával, majd siető-§ sen, amennyire fájós lábaitól | tellett, ment a tanácsháza felé, § menteni a jussot. Szebelkó Erzsébet I lyolc négytalálat a lottón A lottó 25. játékhetére beér­kezett 2 728 564 darab lottószel­vény. A nyertes szelvények kö­zött felosztásra kerül 4 092 846 fo­rint. öttalálatos szelvény nem volt, négy találatot 8 szelvényen értek el, a nyereményösszeg egyenként 255 802,50 forint, a há- romtalálatos szelvények száma 787 darab, a nyereményösszeg 1300 forint, két találatot 33 706 szelvényen értek el. Egy-egy két- találatos szelvényre 30,50 forint nyeremény jut. — KÉTÉVI BÖRTÖN- BÜNTETÉSRE, 1000 forint pénzbüntetésre és háromévi időtartamra egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte a Ceglédi Járásbíróság Szegedi Károlyt, a mike'budai földművesszövetkezeti bolt vezetőjét, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasz­tás bűntette miatt. Szegedi Károly 1957-ben nagyobb összeget sikkasztott el a földmű vessző vetkezettől, s ugyanekkor 105 000 forint ér­tékű családi házat vásárolt Albertirsán. A járásbíróság az okozott kár fedezetéül a bűncselekmény útján szer­zett házat bűnügyi zárlat alá vette. — TŰZOLTÓ-SZERTÁR épül rövidesen Hernádon 25 000 forintos költséggel. Az összegből 20 000 forintot a községfejlesztési alapból fe­deznek, 5000 forint értékű munkával pedig a lakosság járul hozzá az építkezéshez. — ELLENŐRIZTE a nyári munkákra való felkészülést a váci, dobosi és a ceglédi já­rás egyes termelőszövetkeze­teiben, gépállomásokon és állami gazdaságokban a népi ellenőrző bizottság. A nagy, felmérő jellegű ellenőrzés az üzemek minden ágára kiter­jedt. — DÉLSZLÁV tánccsoport alakult a tököli KlSZ-szer- vezetben. A tánccsoport a járási bemutatón mutatko­zott be és első díjat nyert. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 55 vagon és 16 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 32 vagon vegyes zöldárú, négy va­gon újburgonya, öt vagon téli­burgonya kilenc vagon gyü­mölcs és három vagon tojás. A hétvégi piac forgalma igen élénk volt, a bőséges felhozatal azonban fedezte a szükséglete­ket. A darabos újburgonyát ki­lónként 4,40—4,60, az apró, parázs burgonyát 2,60—3 forintért árusí­tották. A fejeskáposzta ára 2,40, a kelkáposztáé 4. a főzőtöké 3.80 —4 forint. A Szolnok vidéki vaj­babot kilónként 10—12 forintért adták. A kecskeméti vékonyhé­jú, tölteni való zöldpaprika da­rabja 1,40—2 forint. A germers- dorfi cseresznyét 8,40, az egyéb­fajtájút 5—6,40, a meggyet 4,80— 9, az osztályozott szamócát 9— 15,60 forintért adták. Nyolcvanezer rántani való csirke egy termelőszövetkezetből A XVII. kerületi Micsurin Ter­melőszövetkezet ez évben a ter­vek szerint folyamatosan 80 000 rántani való csirkét értékesít a fő­városi piacokon. Eddig már 8200 fél és háromnegyed kilogramm súlyú csirkét adtak el. Az eddig eladott csirkékből a termelőszö­vetkezet 86 000 forint tiszta jöve­delemre tett szert. A Dunai Hajógyár (Vác, Derecskéi dűlő) munkásokat keres az alábbi munkakörökben: szerkezeti és lemezlakatos, általános lakatos, asztalos, szegecselő, villanyhegesztő, férfi segédmunkás Kedvezményes üzemi ét­keztetés! Jelentkezni lehet: a vállalat üzemgazdasági osztályán

Next

/
Thumbnails
Contents