Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
2 ""afCívUm 1958. JÜNIUS 22. VASÄRNAP Mire vezet az alapszabály megsértése? i z alapszabály a szövetkezeti tagság törvénye, s azt betar- A tani minden tsz-tagnak kötelessége. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy az alapszabályban foglaltakon kívül nem lehet keresni a helyi viszonyoknak megfelelő, a gazdálkodást elősegítő gyakorlatot. Ajánlatos lenne például kidolgozni és megvalósítani a helyes, anyagi ösztönzés formáját a minőségi munka javítására. Vannak azonban az alapszabálynak olyan pontjai, amelyeken változtatni nemcsak hogy nem tanácsos, hanem — éppen a szövetkezeti tagság érdekében — káros. Többek között ilyen az alapszabálynak az a része is, amely meghatározza a háztáji gazdaságok méreteit, illetve a háztáji gazdaságokban tartható állatállomány mennyiségét. Külön utakon... Szükséges erről beszélni, mert bizony jónéhány szövetkezetben a tagok nem a közösségen, az összefogáson keresztül keresik boldogulásukat — pedig amikor beléptek a szövetkezetbe, erre vállalkoztak —, hanem külön egyéni utakon járnak, megkárosítva ezzel azokat, akik becsületesen betartják az alapszabályt. Ilyen külön utakat járó tagokkal és törekvésekkel lehet találkozni többek között az abonyi Lenin Termelőszövetkezetben is. Ebben a szövetkezetben az alapszabály megsértése már nem újkeletű, több évre nyúlik vissza, s ma már annyira elharapódzott, hogy nagyon gátolja a közös gazdálkodás fejlődését. Az alábbiakban felsorolt számadatok és tények is világosan bizonyítják ezt. A közös gazdaságban például 34 tehenet tartanak, a háztájiban ötvenhármat. Lényegesen nagyobb az eltolódás a háztáji gazdálkodás javára a növendékállománynál. A disznóállománynál még nagyobb az aránytalanság. A tsz-ben 167 sertést tenyésztenek — ebből 31 az anyakoca —, a háztájiban pedig 420 sertést tartanak, amelyből az anyakoca 160. Mindezekhez hozzá kell tenni, hogy a háztáji minősége mind a szarvas- marháknál, mind pedig a sertéseknél sokkal jobb mint a közösé. Nem irigység! Több olyan tsz-tag van a Lenin-ben, akinek háztáji gazdálkodásában a megengedett egy tehén helyett kettő van. Lácska József, Balogh Béla, Cs. Nagy János és még többen két tehenet tartanak, s ezenfelül még növendékállatot is. De nem ritkaság az olyan tag sem, aki háztáji gazdaságában három anyadisznót is tart. Lassan odáig fajul az alapszabály megsértése, hogy mind többen törekednek arra, hogy minél több tehenet, illetve anyadisznót tartsanak. A ceglédi járási párt- és állami vezetők a termelőszövetkezet közgyűlésein többször kifogásolták már a háztáji I gazdaságok túlméretezését — i kevés sikerrel. Ahányszor felhívták ennek káros voltára a! tagság figyelmét, mindannyiszor az volt a válasz: „miért irigylik tőlünk azt, hogy több állatot tartunk, s nagyobb a jövedelmünk?” Mondani sem kell, hogy nincs a ceglédi járásban olyan párt- és állami vezető, aki „irigyelné” azt, hogy jól élnek a szövetkezeti tagok. Ellenkezőleg, azért munkálkodnak, hogy minél nagyobb jövedelmük legyen, s minél gondtalanabbul éljenek. Ennek megvalósítására szentelik munkájuk, s tudásuk legnagyobb részét is. Mi lesz ezután ? Mert nézzük csak, már eddig is mi volt — és ha nem lépnek fel erélyesen — mi lesz a továbbiakban is a következménye az alapszabály megsértésének? A Lenin Tsz tagsága nagyon kedvező körülmények között alakította meg a szövetkezetét. Már kezdetben annyi gazdasági épület állt rendelkezésükre, hogy szinte korlátlanul lehetett volna emelni a közös állatállomány létszámát. Bőségesen van ma is férőhelyük, hiszen többek között egy 200 férőhelyes sertéshizlaldájuk is van, amit nem használnak ki. Mégis hol tartanak ma az állattenyésztéssel? Az előbbiekben felsoroltuk, mennyi a közös állat- állományuk, s ha ehhez hozzátesszük, hogy a szövetkezet földterülete meghaladja az ezer holdat, még csak jobban kitűnik a nagymérvű lemaradás. Könnyű kiszámítani, hogy minden 30 holdra kerül egy- egy tehén. A szövetkezet állatállományának egy helyben topogása a túlzott háztáji gazdaságok rovására írandó. Amikor elérkezik ugyanis a gazdasági év vége, egyesek — mindent megtesznek, hogy minél több takarmányt osszanak ki. Ez nekik érdekük, hiszen a takarmányra szükségük van a háztájiban. De nem érdekük azoknak, akiknek csupán any- nyi van, mint amennyit az alapszabály előírt vagy annál kevesebb. Mennyivel jobban járnának ők is, ha nem a terményt értékesítenék, hanem a tej, tojás, vagy hízott sertés formájában kerülne piacra. A szövetkezet állatállománya részére azonban rendszerint nem marad elegendő takarmány, vagy csak annyi marad, amennyi a meglevő állománynak szükséges. A fejlesztésre ilyenkor nem gondolnak. Most, amikor a 3004-es kormányrendelet lehetőséget nyújt a tsz-ek állatállományának fejlesztésére, mindegyik abonyi termelőszövetkezet tagsága kihasználja a segítséget, de a Lenin Tsz tagsága nem. Ök, amikor felajánlották nekik az állami segítséget, azt mondták: „nem kell nekünk állami hitel, majd a magunk erejéből fejlesszük a tehénállományt, a növendékállatokból”. Nehéz hinni ennek az ígéretnek, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tavalyihoz képest sem növekedett a tehénlétszám, ellenkezőleg, héttel csökkent. S miért nem rögtön, miért majd holnap? Az állattenyésztés fejlesztésének halogatása spekulációs törekvéseket tákar. Rend a lelke mindennek De menjünk csak tovább. Azoknak a tagoknak, akiknek a megengedettnél több háztáji tehenük, anyadisznójuk, vagy egyéb állatuk van, máris újabb követelésekkel állnak elő. Egy holdnál több háztáji földet szeretnének. Hoztak is olyan irányú határozatot, amely szerint mindegyik családfő megkapja az 1 kát. hold földet, s az a családtag pedig, aki egy év alatt eléri a 360 munkaegységet, annak újabb 400 négyszögöl háztáji területet mérnek ki. Több olyan termelőszövetkezeti tag van, aki Szolnokon, vagy másutt kaszálót bérel. Lehetetlen e törekvésben fel nem ismerni az egyéni gazdálkodáshoz való visszatérést, s a szövetkezeti gazdálkodás lebecsülését. Egyesek ugyanis ügy gondolkodnak, „mit nekem a közös gazdálkodás”, a háztáji többet jövedelmez”. Igen, többet jövedelmez, ha csupán azt számolják az ilyen tagok, hogy mennyit kapnak a tejért, a tojásért, vagy az eladott hízókért, de azt nem veszik figyelembe, hogy a takarmány a közös gazdálkodásból származik. Aki azonban rálépett az egyénieskedés útjára, ezt nem igen veszi számításba. De azt sem számolja, hogy a közös gazdálkodás növelésével legalább annyi, ha nem több jövedelme lehetne, mint most. jKjagy veszélyeket rejt magában az abonyi Lenin Tsz-ben az ÍV alapszabály megsértése. S ennek mielőbb véget is kell vetni. Ez a feladat mindenekelőtt azokra hárul, akik megmaradtak az egyenes úton, s továbbra is hűek a szövetkezeti gondolathoz. Azoknak, akiknek a rovására háttérbe szorul a közös gazdálkodás fejlesztése. Gátat kell vetni akkor is, ha ezért egyesek megharagudnak vagy a kilépéssel „fenyegetőznek". Már eddig is sok kára származott az alapszabály megsértéséből a szövetkezetnek, s a rendcsinálással nem szabad sokáig várni. ■. MIHÖK SÁNDOR A GAZDA SZEMÉVEL iKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiii A kukorica kapálása A kukorica fejlődésének legfontosabb alapja, ha aratás előtt megjáratjuk ekekapával, hogy az esők által letömött felső talajréteg szellőssé váljon és a gyomokat kipusztítsuk. Ekekapa után járjuk végig a sorokat kézikapával, hogy az elmaradt gyomokat kipusztíthassuk, az esetleges fattyúhajtásokat pedig kézzel csavarjuk le. Helytelen és sok kárt tesz az a régi rossz szokás, hogy a kukoricát több helyen éppúgy töltögetik, mint a burgonyát. A kukorica minden esetben megsínyli a töltöge- tést, mert a melléhúzott földbe új gyökeret ereszt, s száraz időben ezek a gyökerek nem tudják táplálni a növényt. Épp ezért azokban a községekben, ahol még divatban van a kukorica töltögetése, a mező- gazdasági felügyelők világosítsák fel a gazdákat a kukorica- töltögetés káros következményeiről. Közeleg a bíborhere aratási ideje A bíborhere aratását akkor kezdjük meg, amikor a tábla fakóbarna és a gubókban a magvak már kemények. Eső után, vagy harmatos reggelen végezzük az aratást, mert a bíborhere könnyen pereg, különösen, ha erős napsütésben vágjuk. A gyűjtést is lehetőleg harmatos reggel végezzük, éspedig aratás után egy-fcét nap múlva. A villahegyre rakott bíborherét 2—3 napig további szárítás után ponyvás szekereken hordjuk be és lehetőleg nyomban csépeljük el. Bíborhere után szántsuk fel azonnal a tarlót és készítsük elő a talajt másodvetésre, Másodnö- j vénynek vessünk rövid tenyészidejű kukoricát magnak, vagy csalamádét, illetve silókukoricát. mot nap 1958. június 22, vasárnap, Paulina napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold hél 9.32 órakor, nyugszik 22.42 órakor. Várható időjárás: felhőátvonulások, több helyen eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt déli-délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 18—21, keleten 20—23 fok között. As állatok nyári Hatása A legelőre, hajtőit állatokat nagy melegben gyakrabban kell itatni. Ha túlságosan melegre fordul az idő, naponta ötször-hatszor is. De nemcsak a legelőre járó állatok itatására kell gondolni, hanem az istállóban tartott és igásállatok friss vízzel való rendszeres ellátása is fontos. Ha a tehenek és juhok nem kapnak elég vizet, csökken a tejhozam és romlik az állatok étvágya is. Itatásra mindig friss és tiszta vizet használjunk. De sem ae istállózott, sem a legelőn tartott állatok sóellátásáról nem szabad megfeledkeznünk a nyár folyamán. — A SZÍNJÁTSZÓK NAPJÁT tartja a Pest megyei Tanács állandó bizottságának színjátszó bizottsága ma a visegrádi művelődési házban. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődik. A legjobb csoportok részleteket mutatnak be előadásaikból, majd a bizottság értékeli a színjátszó seregszemle bemutatóit, megjutalmazzák a legjobb együtteseket, rendezőket és színjátszókat. — KÉPVISELŐI FOGADÓNAPOT tartanak Dinnyés Lajos és Tenczer Béláné országgyűlési képviselők június 25-én, szerdán de. 11— 14 óra között a Hazafias Népfront megyei irodáján. Budapest, V., Városház utca 7. — SPORTKOMBINÄTOT ÉPÍTENEK az ócsai fiatalok. A 22 000 forintos létesítményt teljes egészében társadalmi erőből építik fel. Az 500 személyesre tervezett lelátón 250 ülőhely már elkészült. A futópálya is félig már kész, s rövidesen hozzákezdenek a teniszpálya építéséhez. — A MAGYAR SZAK- SZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG, amely Somogyi Miklósnak, a SZOT elnökének vezetésével a Román Nép- köztársaságban járt, szombaton reggel visszaérkezett Budaipestre. A küldöttséget a Nyugati-pályaudvaron a SZOT elnökségének több tagja fogadta. — VADŐR VIZSGÁT tartott a Magyar Vadászok Országos Szövetsége a Pest megyei vadőrök részére. A vizsgán 31-en vettek részt, közülük 13 vadőr vizsgaeredménye alapján kiváló oklevelet kapott. 1 Hajnalra virradt a virá_ | gos völgyek ölén álmodó kis | faluban. Sokaknak hajnalra, | munkára, cselekvésre. Egy 1 öregembernek meg örök éjsza- ! kára. Utolsót rándult elgyö- I tört teste, s fáradt szemét belzárta ráncos kezével mellette 1 vénült élte párja. 1 Mikorra az első kapáscso- ! port felfelé bandukolt a domb. | oldalon, szapora léptekkel ta- I podva az út porát, megkondult 1 a lélekharang. Bánatosan zen- I gett, zúgott a vidék felett, | visszaverték bús hangját a vi- I dám, napfényes domboldalak. I Az öregasszony egyedül ma- I radt a dohos szobában. Ült u | halottaságy mellett, ölbeejtett | fonnyadt kezekkel. Nézte a | viaszsárga arcot, a kihegyese- | dett orrt, amely valahogy | mintha fenyegetően meredne | a pókhálós, szürke mennyezet | felé. | — Mindig is ilyen volt — ! fűzte gondolatainak láncát — I csak a hajsza, csak a dolog, | mindig csak a dolog, egy éle- ! ten keresztül. \ Mit küszködött mellette! Ko- | ra hajnalokon piacra indult 1 túróval, tejfellel, s mire ébredt I a pesti nép, már kínálgatta 1 frissen hozott áruit. De volt is ] nekik mindenük. Föld, ház, f vagyon ... csak gyerek nem. | Mint egy lecsapódó fejsze l éle, hasított agyába a rémület: | mi lesz most a vagyonnal? | Mert az öreg nem végrendel- | kezett. Mindig csak készülő- \ dött a meghalásra, de hogy úi- ! bői és újból felépült, nem | gondoltak végrendeletre. Most ! meg, itthagyta anélkül, A JUSS Idegesen topogott a Sár, gára mázolt földes padlón. Meg kellene mosdatni, fel kellene öltöztetni a halottat — ötlött eszébe. — Nincs végrendelet. Most kiforgathatnak, kisemmizhet- nek <a vagyonból. Végignézte az öreget. Méricskélte, mekkora koporsó kell neki. Azt is meg kell rendelni. Kisvártatva visszajött Szabó ángyó, aki elszaladt bejelenteni a papnál a halálesetet. — Elmehetnél, Rózánk, meg- rendelni a koporsót — kérlelte az öregasszony. — Hogy nézne az ki, ha itthagynám a halottat? ■— Jól van, Julisunk, megyek. Az ajtóból visszafordult: — Végrendeletet csinált a sógor? — Nem, dehogy, nem csinált — tördelte kezét. — Nem akartam én azzal megbántani, nehogy azt higgye, kívánom a halálát. — Kár volt várni vele. De- hát te tudod... Az Öregasszony egyedüi maradt ismét halottjával, s a kétségeivel, ügy rémlett neki, mintha az ángyó örült volna, hogy nincs végrendelet Talán arra számít, részt követelhet a vagyonból? Az ura testvére a megholtnak. Mindig is irigyelték őket, hogy jól megy soruk. Most meä kitúrnák? Az tetszene a koldusoknak. Rozi úgy tesz, mintha sajnálná, aztán -magában már azt számolja, mit vihet el. De azt nem engedi, akármennyibe kerül, ha ügyvédhez kerül is. Nem illeti Roziékat semmi. Csikorogva nyílt a klska_ pu. Barnaképű testes cigányasszony lépett be. — Hallom, meghalt szegény Urbán gazda. — Meg. Meghalt. — Senki sem él örökké, Mindnyájunknak ez a sorsa. — Ez. — Lesz már baja, Urbán- né asszony. A gazdaság, meg minden. — Ha az enyém lesz. — Miért ne lenne a magáé? — Sok a gonosz ember. Kiforgathatnak.-r Magát illeti minden. — Engem. Én dolgoztam érte. A te urad, Maris, csinált-e végrendeletet? — kérdezte, de mindjárt legyintett is egyet. Butaságot kérdezett. A cigányasszony jót nevetett a kérdésen, csak úgy rengett a nagy telt keble. — A foltozó cinn, meg a kalapács rámmaradt végrendelet nélkül is. De azt is odaadtam Zsiga fiamnak. — De nekünk itt van a ház, a föld. Még elpereli a testvére... Jaj, istenem, hova menjek, mit csináljak? — Hát, mondja el a tanács- § nál. | — Igazad van, te Maris. El | is megyek. Előkeresett a komát fiók-1 ból egy selyemkötényt. A fe-1 jére tiszta kendőt kötött. Meg- í állt a halott előtt. Eszébe ju-1 tott, hogy ilyenkor siratni il- | lene a halottat, úgy szokták az | özvegyek. — Végrendelkezett | volna az öreg, akkor most si-1 ratná! Hogy mit szól Szabó án- § gyó, mit szólnak a szomszé-1 dók? Bánja is ő! Irigyek. In-| gyek is voltak mindig. A ha-1 lőtt meg úgyse tud már sem- | miről. Mindegy annak, egyedül | van, vagy itt ül mellette. De § az nem mindegy, kié lesz a va-1 gyón. i — Vigyázz már a házra, Ma-1 ris, míg visszajövök. 1 A cigányasszony lekuporo-1 dott az eperfa alá. Szemecs-1 kélni kezdte a hulló gyümöl-1 csőt: — Vigyázhatok, Urbánné | asszony, nincs más dolgom. 1 A kiskapuból visszajött az % öregasszony. Kétszer meg for- I dította a kulcsot a konyhaajtó-1 ban. Azt mondják, ez a Maris | nem lopás, de mit lehessen | tudni.. i A kapu előtt teherautó fu- i tott el, a tsz-tagokat vitte ka-1 pálni a határba. A felcsapódó | portól könnyes lett Urbánné § szeme, szitkozódva törülgette | alsószoknyájával, majd siető-§ sen, amennyire fájós lábaitól | tellett, ment a tanácsháza felé, § menteni a jussot. Szebelkó Erzsébet I lyolc négytalálat a lottón A lottó 25. játékhetére beérkezett 2 728 564 darab lottószelvény. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 4 092 846 forint. öttalálatos szelvény nem volt, négy találatot 8 szelvényen értek el, a nyereményösszeg egyenként 255 802,50 forint, a há- romtalálatos szelvények száma 787 darab, a nyereményösszeg 1300 forint, két találatot 33 706 szelvényen értek el. Egy-egy két- találatos szelvényre 30,50 forint nyeremény jut. — KÉTÉVI BÖRTÖN- BÜNTETÉSRE, 1000 forint pénzbüntetésre és háromévi időtartamra egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítélte a Ceglédi Járásbíróság Szegedi Károlyt, a mike'budai földművesszövetkezeti bolt vezetőjét, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt. Szegedi Károly 1957-ben nagyobb összeget sikkasztott el a földmű vessző vetkezettől, s ugyanekkor 105 000 forint értékű családi házat vásárolt Albertirsán. A járásbíróság az okozott kár fedezetéül a bűncselekmény útján szerzett házat bűnügyi zárlat alá vette. — TŰZOLTÓ-SZERTÁR épül rövidesen Hernádon 25 000 forintos költséggel. Az összegből 20 000 forintot a községfejlesztési alapból fedeznek, 5000 forint értékű munkával pedig a lakosság járul hozzá az építkezéshez. — ELLENŐRIZTE a nyári munkákra való felkészülést a váci, dobosi és a ceglédi járás egyes termelőszövetkezeteiben, gépállomásokon és állami gazdaságokban a népi ellenőrző bizottság. A nagy, felmérő jellegű ellenőrzés az üzemek minden ágára kiterjedt. — DÉLSZLÁV tánccsoport alakult a tököli KlSZ-szer- vezetben. A tánccsoport a járási bemutatón mutatkozott be és első díjat nyert. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 55 vagon és 16 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 32 vagon vegyes zöldárú, négy vagon újburgonya, öt vagon téliburgonya kilenc vagon gyümölcs és három vagon tojás. A hétvégi piac forgalma igen élénk volt, a bőséges felhozatal azonban fedezte a szükségleteket. A darabos újburgonyát kilónként 4,40—4,60, az apró, parázs burgonyát 2,60—3 forintért árusították. A fejeskáposzta ára 2,40, a kelkáposztáé 4. a főzőtöké 3.80 —4 forint. A Szolnok vidéki vajbabot kilónként 10—12 forintért adták. A kecskeméti vékonyhéjú, tölteni való zöldpaprika darabja 1,40—2 forint. A germers- dorfi cseresznyét 8,40, az egyébfajtájút 5—6,40, a meggyet 4,80— 9, az osztályozott szamócát 9— 15,60 forintért adták. Nyolcvanezer rántani való csirke egy termelőszövetkezetből A XVII. kerületi Micsurin Termelőszövetkezet ez évben a tervek szerint folyamatosan 80 000 rántani való csirkét értékesít a fővárosi piacokon. Eddig már 8200 fél és háromnegyed kilogramm súlyú csirkét adtak el. Az eddig eladott csirkékből a termelőszövetkezet 86 000 forint tiszta jövedelemre tett szert. A Dunai Hajógyár (Vác, Derecskéi dűlő) munkásokat keres az alábbi munkakörökben: szerkezeti és lemezlakatos, általános lakatos, asztalos, szegecselő, villanyhegesztő, férfi segédmunkás Kedvezményes üzemi étkeztetés! Jelentkezni lehet: a vállalat üzemgazdasági osztályán
