Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-17 / 115. szám

rm MEGY 'hírlap 1958. MÄJUS 17. SZOMBAT Megkezdődik az Erkel magnetofon sorozatgyártása A Finommechanikai Vállalatnál Júniusban megkezdődik az Erkel magnetofon sorozatgyártása. Az eddigieknél mintegy 7_8 kilóval könnyebb, korszerű magnetofon­ból előreláthatólag négyezret gyár­tanak az év végéig. Az új gyárt­mány iránt több külföldi cég is érdeklődik; VITAFÓRUM Lehet-e javítani a váci művelődési otthon gazdasági helyzetén? Cjzilm, Színház, dh'üdalűm Nagy sikerrel játsszák Érdeklődéssel olvastam a Pest megyei Hírlap május 11-i számában Welle László részletes tájékoztatását a váci járási művelődési otthon gaz­dasági helyzetérők pénzügyi problémáiról. Ismerem a kul­túrotthon egy évtizedes mun­Zenei majális Nagymaroson! Az ország első zenei majálisát rendezte meg a fel- | 1 sőgödi Bartók Béla és a szentendrei zeneiskola. Az érdekes kezdeményezésnek nagy sikere volt. 1 | Több száz főnyi közönség gyűlt össze Nagymaroson i | nemcsak a Dunakanyar községeiből, hanem külön ko- 1 | esi vitte a kora reggeli órákban Budapestről is az ér- 1 | dekXődőket. 1 A két vidéki zeneiskola hangversenyét zsúfolt § | ház hallgatta végig Nagymaroson. I Sétahajózás után a Csehszlovák Kultúra művészi § | zenei kisfilmekkel járult hozzá a majális sikeréhez. Gyermekbál zárta be az ünnepséget. A felsőgödi Bartók Béla Zeneiskola szolfczs-bemu- | tatója káját; örülök eredményeik­nek és együtt érzek velük bal­siker esetén. Tudom, hogy néhány évvel ezelőtt milyen lazán kezel­ték a Csányi úti művelődési otthonban a pénzügyi kérdése­ket. Ma már ezen a téren dön­tő javulás tapasztalható. Fel­számolták a hibákat, határo­zottan, erélyes kézzel vigyáz­nak a bevételek és kiadásaik egyensúlyára. A cikk olvasása közben azonban néhány tétellel nem értek egyet sem gazdasági, sem kultúrpolitikai szem,pont­ból. Welle László számadatai szerint az alappillért jelentő mozi egy-egy előadásán — telt ház esetén — 329 forint tiszta jövedelem marad, ami havonta 3—í ezer forint bevé­telt biztosít. Az én számítá­som szerint havonként mint­egy 50 előadást vehetünk — ez viszont 14—16 ezer forint tiszta jövedelem! Ha már a mozival kezdtem, nem tudok egyetérteni a me­rev műsorpolitikával sem. Ha előreláthatólag telt ház lesz a vasárnapi matinén, miért nem játszanak 9 és 11 óra­kor. Sokszor törik egymást az emberek egy-egy filmnél és sokan kimaradnak a nézőtér­ről, de a kultúrház vezetősége bátortalan ahhoz, hogy meg­toldja eggyel az előadások számát. Mi a helyzet a saját színját­szó csoportoknál? Welle Lász­ló is elismeri, hogy például a Bukfenc már négyi előadás után 4000 forint tiszta hasznot biztosított. Miért a nagy visszaesés tehát a színjátszó csoport munkájában, ha ösz­szehasonlítjuk például az | 1958. évet az 1955-ös esztendő- | vei? Miért nem frissítik fel | bátrabb szereposztásokkal a | kitűnő, de létszámban kicsiny | gárdát; miért nem juttatják § színpadhoz az évek óta hall- | gató, népszerű és méltatla-1 nul mellőzött műkedvelőket? | Tudom azt is például, hogy | Kovách B. László helyi szer-1 ző most fejezett be egy törté-1 nelmi játékot Mátyás király | korából. Színhelye: Visegrád. | A „Dunakanyar gyöngyének” f művelődési otthona elsősor- | ban kell. hogy támogassa a | váci írók megszólaltatását. Ez. | minden bizonnyal anyagi | eredményességgel is járna. | Röviden a tengerikígyóról: a 1 fővárosi hivatásos művészek 1 foglalkoztatásáról. Tudjuk, | hogy ezt a kérdést egyedül Vá- I cott megoldani lehetetlenség, | bármennyire is egészségtelen | állapot, hogy egy népszerű | komikus egyedül négyszer 1 annyit zsebeljen be vendégsze- | replése alkalmával, mint a | kultúrház részesedése. Az j önálló színházzal nem rendel- j kező, vidéki színházak táj- [ sugarából kieső Vác azonban \ feltétlenül több fővárosi ren- j dezvényt igényelne. A cél aj jövő őszi idénykezdéstől szs- i rintem a csütörtöki mozi-szűn- | napok fokozottabb kihasználó- = sa kell, hogy legyen. Tudom, hogy ezek a javasla- i tok nem oldják meg a váci \ járási njűvelődési otthon nap- j világra került problémáit. Cé- \ lom csupán az volt. hogy né- j hány gondolattal segítsem j mindenképpen elismerést és j megbecsülést érdemlő mun- j kásságuikat. Papp Rezső filmszínházaink a Bigámista című mulatságos olasz filmet iiiiitiiiiitiimiiiiiiiiiiimitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiittMiiimmn CSUNJAN SZERELME Kertészeti újdonságok: csokros paprika, rövidített tenyészidejű sampinyon, félméteres hajtatott uborka Kovács Lajos, a szentendrei énekkar élén meg­köszöni a tapsokat Felsögödi előképzős-csoport Somos András Kossuth-dí jas egyetemi tanár ífáffyííáSá- ’ ■úal évek óta folytatnak kiter­jedt zöldségtermesztési és hajtatási kísérleteket a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola üvegházi és szabadföldi ker­tészetében. A kísérletek között jónéhány igen számottevő gaz­dasági előnyt kínál a termelé­si gyakorlatban. A csokros- paprikák közül például most választják ki a hajtatásra legalkalmasabb fajtákat. Az Angeli Lambert nemesítette paprikatövek nem egyenkint hozzák termésüket, mint az egyéb fajták, hanem három­négytagú csokrokban. A ta­pasztalatok szerint az új faj­tákkal jelentősen növelhető a terméshozam. A gombakísérleti üveghá­zakban az idén 200 négyzet- méter üvegfelület alatt ke­reken 17 mázsa sampinyont termellek. Csaknem 46 000 fo-l rih’fof tették'be' gombából cse-1 kély ráfordítási és munkakölt- j ség mellett. Az angol tapasztó- j latok alapján igen jó ered-! ménnyel alkalmazzák a sam-1 pinyon hőkezelését. A gomba- i ágy négyszeri forgatásából i hármat hőkezeléssel helyet­tesítenek, vágyik a spórával I kevert trágyát 55—60 fokos hőmérsékleten tartják 2—8 napig, így a termofil bakté­riumok rendkívül gyorsan sza­porodnak. Az új eljárással kö­rülbelül két héttel rövidítik meg a tenyészidőt, s mintegy 25 százalékkal növelik a gom­baágyak terméshozamát Az automata fűtésszabályo­zóval ellátott, korszerű blokk­házak üvegtetőiről száz­számra csüngenek a 40—50 centiméter hosszúságú, átla­gosan fél kiló súlyú Hunderup uborkák. T?gy távoli és hozzánk ÍJ mégis oly közelálló or­szág, Korea régi életének né­hány lapja villan fel előttünk, amikor olvassuk ezt a köny­vet. Szerzője ismeretlen en­nek a szépen megírt, fordula­tos verses elbeszélésnek. Tör­ténete a XVIII. században született meg, s a nép hagyo­mányozta, csiszolgatta, for- málgatta mind a mai napig. Témája és mondanivalója ép­pen ezért igen egyszerű; ugyanakkor jellegzetesen tá­vol-keleti: a helyi hivatalnoki önkénytől szenvedő szegény nép a császártól várja sorsa job brafordulását. Csunjan, a szép szegény­leány és Dórján, az igazságos kormányzó deli fia egymásba szeretnek. Csodálatosan szép napok köszöntenek rájuk, alig tudnak betelni egymás közel­ségével. Ám egy nap szomorú hírrel érkezik Dórján szép sze­relmeséhez Apját, a kor­mányzót más tartományba he­lyezte a császár, s neki vele | kell mennie. Szomorúan bú- : csúznak egymástól, s szent i ígéretet tesznek, hogy mind- \ egyikük várni fogja a mási- ! kát, s vagy egymásé lesznek, \ vagy senkié. Nehéz és keserves napok j köszöntenek Csunjanra. Uj \ kormányzó érkezik a tarto- \ mányba, egy öreg, gonosz em- \ bér, aki Csunjant ágyasának \ akarja megszerezni. Magához l hivatja szolgáival, de a lány 1 ellenáll, s még akkor is ki- i tart hű szerelme, Dórján mel- \ lett, amikor a kormányzó ke- Igyetlenül megkinoztatja. Hiá­ba verték hószín testét durva bottal, szíjostorral, egyre csak az ő Dorjanját hívta, tőle vár­va szabadulását. A jó, a nemes, mint minden népmesében, ezúttal is elnyeri méltó jutalmát. Dórján a csá­szár udvarában befejezte a tanulást, aki erre biztosává nevezi ki és megbízza azzal, hogy járja végig országát, s vizsgálja meg, miként vezetik tartományaikat a kormányzók. Ha pedig valahol hibát talál, büntesse meg a kormányzót. Dórján természetesen először Nomun felé vette útját, ahol szép szerelme él. Katonáit előre küldte, maga pedig ál­ruhában érkezett. Miután megismeri Csunjan kegyetlen sorsát, koldusgúnyájában a palotába siet, ahol a nagy la­komán szörnyű gúnyverset ír a gonosz kormányzóról: Aranyserlegekben a bor—§ ezer ember vére, dús asztalon a sok étel —* ezer ember zsírja. Hol a gyertya cseppje csordul, népnek hull a könnye, hol zajongó jókedv tombol, népünk átka zúg fel. A gonosz kormányzó töm­lőébe kerül, s a két ifjú sze­relmes boldogan talál egymás karjaiba. Csunjan története a mai Koreában is igen népszerű. Daljátékot és balettet írtak belőle, amelyek a koreai szín­padok állandó műsorszámai. Most könyvalakban a ma­gyar olvasóközönség is megis­merkedhet Csunjan szép tör­ténetével. (Európa Kiadó) (P- P-) jitniitiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiimiitmiiiiutuiiiiifmiiiiiiiiiiuitiiiiii (J ILMHÍRADÓ--------"««uiimuuuilllHIIIIUIUlllHlllllilllllillllHllllimn^ A FRONTOKON még javá­ban tombolt a véres őrület, vérgőzben fetrengett a megve­szekedett világ és a pergőtüzek borzalmas orkeszterét is túl­harsogták az uszítók hazug jel­szavait Ebben a pokoli hang- orkában elnémult az ész, meg­dermedt az emberiesség, meg­csúfolva és megkorbácsolva szorult félre az igazság. Kokár- dás terror uralkodott minde­nek fölött. Pedig a tömegek már felocsúdtak a háború go­nosz mámorából, a szívek leg­mélyén már izzott a békevágy. Az elmékben csírázni kezdett a felismerés. Csak nem akadt senki, aki megtalálta volna a szót, a kimondásra várót, vagy pedig nem volt meg a bátor­sága, hogy beleúvöltse a világ leíkiismeretébe. Véres csendőrszuronyok cir­káltak a határokon és döfték tó á gondolatot, amely útlevél és vízum nélkül tett kísérletet a határátlépésre. Sokáig úgy lát­szott, hogy a pokoli fantáziával kiagyalt légmentes zár kifo­gástalanul működik. Egy szép napon mégis, Nyugaton és Ke­leten egyaránt arra döbbentek a hadviselő kormányok, hogy egy könyv áttörte a sorompó­kat, átszakította a drótsövénye­ket és fittyet hányva minden blokádra, megkezdte diadalút- jét az egész világon. A legsö­tétebb kétségbeesésbe zuhant lélek felüdült tőle és remény­kedve kezdett ismét hinni a humanizmus végső diadalában. A katonák, akiknek emberi lelkiismeretén jelentkező sebe­ket jó ideig elkendőzték a csil­logó medáliák, undorodni kezdtek a vértől és utálkozva, kínos muszájból fogták csak mag fegyvereiket. Ritkulni kezdett a köd, amellyel az im­perializmus burkolta be a lé­nyeget: gonosz és önző céljait, amelyek most már itt is, ott is átvigyorogtak mögüle. AZ ELSŐ világháború legna­gyobb hőse ez a könyv volt, Henry Barbusse Le feu, A tűz című könyve, amely a front poklában íródott és a véres lö­vészárokból indult el, hogy riadót fújjon világszerte a há­ború őrülete ellen. Ez volt az első háborús regény, amely a legmagasabbrendú írásmúvé- szet nemes eszközeivel szag­gatta le a hazug illúziókat a világháborúról és annak min­den vonatkozásban „hősi“ és minden vonatkozásban „nem­zeti“ céljairól. Ez volt az első könyv, amely a maga visz- szarettentő és visszataszító va­lóságában mutatta meg a há­borút minden piszkával, szeny­nyével, aljasságával, emberte­lenségével egyetemben: a véra szennyes arénába hajszolt em­bert, amint cafatokká tépi a gránát, amint kiégeti szemét a tűz, amint elrothasztják a nya­valyák és elemészti az éhség, amint láb nélkül, kéz nélkül, vakon, bénán vánszorog haza felé, csak egy-két megmaradt életszikrával roncs testében. Akihez eljutott ez a vakmerő írás, annak fölzengett az egyet­len lehetséges program és jel­szó a szívében: Soha többé há­borút! A vitéz tábornokok, akik a hadviselő országok had­ügyminisztériumaiból írták né­peik vérével a megfern hősköl­teményeket, végtelen korlátolt­ságukban azt hitték, hogy Bar­busse könyve nagyszerű fegy­ver lesz kezükben — az ellen­ség gyöngítésére. Mindent el­követtek, hogy a veszedelmes könyv minél nagyobb példány­számban kerüljön át az ellen­ség földjére, és végezze ott el defetista munkáját. Nem gon­doltak arra, és nem is vették észre, hogy éppen így eljutott az írás hozzájuk is, ahol szin­tén betöltötte hivatását. HENRY BARBUSSE, A tűz költője, nem volt ismeretlen név már akkor sem a világiro- \ dalomban. Irodalmi pályafutá- \ sát 1893-ban kezdte meg Pleu-1 reuses című verseskötetével. | Első regénye, a Les suppléants I 1903-ban jelent meg, de világ-1 sikert 1908-ban aratott l’Enferl (A pokol) című regényével. | A világháború érte is ki-f nyújtotta véres karmait, 1914-1 ben behívták katonának és ki-f küldték a frontra. Itt írta meg | legnagyobb könyvét, a Tüzet. 1 Hazájában, Franciaországban | nem maradhatott meg, a sovi-} niszták gyilkos dühe előli Svájcba menekült és- ott élt a I háború végéig. Itt került kap-; csolatba az emigráns orosz \ forradalmárokkal és itt alakult\ ki véglegesen szocialista világ-1 szemlélete. Svájcban írta meg; másik hatalmas regényét, a\ Clarté-t, amelyben hitvallást I tesz a szocializmus eszméje | mellett. A háború után visz- i szatért hazájába és Clarté cím- \ mel hatalmas folyóiratot indí- \ tott, amely mögött a forradál- j már-írók egész tábora felsora- \ kozott. Születésének 85. évforduló- j ján az egész világ haladó né- \ pei úgy emlékeznek meg róla,; mint az igazi emberiesség és u j szocializmus eszméjének egyik \ legnagyobb és legbátrabb szívű harcosáról. (m. 1.) LILLI PALMER, aki tavaly másodízben nyerte cl a legjobb német színészinőnek járó díjat, kettős szerepet alakít Egy asz- szony, aki tudja, mit akar cí­mű új flimjében. DE MILLE TÍZPARANCSO­LAT című gigantikus, filmjét a pakisztáni filmcenzura betil­totta, mert a film sérti a benn. szülött lakosság vallásos érzü­letét. A SZOVJETUNIÓBAN fil­met készítettek Dosztojevszkij művéből, A félkegyelmű-ből. Miskin herceget Jurij Jakovlev alakítja a filmben. \ INNA KMIT alakítja Az arany hatalmában című. új szovjet film női főszerepét. A ROSZTOVI híradó-film. stúdió rövidfilmet készített A film születése címmel. A kis- film bemutatja, hogyan készült a Csendes Don című három ré­szes filmalkotás. | A BUDAPEST FILMSTU- : DIÓ Tavasz Bujákon címmé' ikisfilmet készít, amely a vi- i dék népviseletét, népszokásait ; és művészi hímzéseit mutatja I be. VARSÓBAN nagy sikerre1 mutatták be Jutkavics: Mesél Leninről című filmjét, PIER ANGELI, akit a Hűt­len asszonyok és a Holnap már késő című filmekből ismer a magyar közönség, jelenleg Hollywoodban filmezik. HENRY BARBUSSE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents