Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

MEGYEI"

kÉCirlap

1958. MÁJUS 16. PÉNTEK

Könyvtáraink elhanyagolták a mezőgazdasági irodalom propagálását

Könyvtárvezetők tanulságos értekezlete a Pest megyei Könyvtárban

—CjfUltn, Színház^ Qrad alom - > -2

ELŐZETES JELENTÉS

Érdekes és tanulságos megbeszélést tartottak a Pest megyei Könyvtárban a járási könyvtárak és az önálló községi könyvtárak vezetői, hogy tájékozódjanak a megyei könyvtárhálózat időszerű kérdéseiről és megbeszéljék a tennivalókat. Debreceni Im- réné, a Pest megyei Könyvtár vezetője tartott részletes beszámolót, amelyben főleg az eredményes könyvtárpropaganda kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a könyvtárakban szerzett bőséges tapasztalatok figyelembevétele nélkül nem lehet az eredményesebb propaganda módszereit kidolgozni. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvankétok

régi formái elavultak,

és módosításra szorul a könyv- ismertetések eddigi formája is. Tanácsosabb, ha ezeket az ismertetéseket a könyvtárak barátainak körében tartják. Ilyen baráti kör működik már a ceglédi, a szentendrei és a pilisvörösvári könyvtár mellett, mégpedig igen jó eredménnyel. , De könyvismertető előadásokat tarthatnak vagv szervezhetnek a könyvtárosok az egyes tömegszervezetek összejövetelein is. A nagyobb üzemek és a termelőszövetkezetek déli szüneteiben bevezetett felolvasások nem váltak be, mert a dolgozók ezt a rövid szünetet pihenésre kívánják felhasználni és ilyenkor nem is tanúsíthatják a kellő érdeklődést a felolvasások iránt. Bőséges tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy a könyvpropagandát nem szabad más természetű műsorral összekapcsolni, ellenben a megyei könyvtár által szervezett irodalmi előadások igen jól beváltak. A propagandának igen hatékony eszköze a plakát, a hirdetés és a sajtótábla. A legtöbb könyvtár azonban nem használja ki a bennük rejlő lehetőségeket. Egyes könyvtárak képe olyan, mint valami „maszek” kölcsönző.

A váci könyvtárban

például egyetlen felirat, plakát sem látható, ez a könyvtár kiállítást is csak ritkán rendez, pedig ez is hathatós eszköze lehet a könyvpropagandának. Szentendre könyvtárát nagyon nehéz megtalálni, egy szűk mellékutcában bújtatták el. Gödöllőn is jobban ismerik a dolgozók a könyvesboltot, mint a könyvtárt, mert annak szembetű- nőbb, ötletesebb kirakata van. A nagykőrösi könyvtár kirakatában elhelyeztek ugyan néhány könyvet, de csak úgy találomra, minden tervszerűség nélkül.

— Könyvtárainkban valahogy elterjedt az a téves felfogás’ — mondotta beszámolójában Debreceniné —, hogy az ismeretterjesztő irodalommal nincs mit kezdeni, mert az olvasók csak a szépirodalmat keresik. Ez a felfogás kihat azután a szerzeményezésre, a könyvigénylésekre is. Súlyos hiba lenne, ha könyvtáraink munkáját, fejlődését az igénytelen olvasók szerint szabnánk meg.

Az ismeretterjesztő irodalomnak van is, de lenne is számottevő olvasótábora, ha helyes politika érvényesülne ezen a térem Az érdeklődés már tnost is meg van hozzá,

amit az bizonyít a legjobban. 1 hogy minden különösebb propaganda nélkül az év első negyedében 10137 ismeretterjesztő könyvet kölcsönöztek ki a járási és az önálló községi könyvtárak. Baj az is. hogy a könyvtár sokszor nem ismeri kellőképpen saját állományát.

— Be kell vallanunk —folytatta Debreceniné —, hogy a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítését nagyon elhanyagoltuk. Ebben hibát követett ugyan el könyvkiadásunk is, mert

nem gondoskodott

kellőképpen az igények kielégítéséről, de a könyvtárak azzal hibáztak, hogy a megjelent mezőgazdasági szakkönyveket nem propagálták eléggé. Minden könyvtárba elsősorban a helyi viszonyoknak megfelelő mezőgazdasági irodalmat kell elhelyezni, a helyi könyvtárosoknak persze tudniuk kell, hogy milyen anyagra van elsősorban szükségük.

Végül arra hívta föl a könyvtárosok figyelmét, hogy nagyobb gondot kell fordítani a „böködő”-re és a szabad polcra mert az így elhelyezett könyvek magukat ajánlják. Gondoskodni kell airfól isi hogy az iskolákból kikerülő fiatalság ne veszítse el kapcsolatát a könyvvel. Ezen a téren a könyvtári dolgozóknak kell nevelőmunkát végezniük.

— Csak az a könyvtáros oldja meg jól a feladatát — fejezte be a megyei könyvtár vezetője beszámolóját — aki hivatásnak és nem hivatali munkának tekinti a könyvtárosságot; ,

A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Fi-1

Rövidesen bemutatják az Értük éltem című új NDK játékfilmet

MltlIIIIIIIIIlllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIItllllllllliliiiniiitfVIIIIIIIIIN

BALÁZS BÉLA

7 Q/fQ-ben pótolhatatlan -S *-7 veszteség érte a magyar irodalmat. A huszonhat esztendei távoliét után hazatért nagy magyar költő, originális filmtvdományi szakember: Balázs Béla hirtelen meghalt. A századforduló új irodalmának nagyszerű alakja volt, korának íróművésze, nála nem mesterség az írás, hanem a nyelv kifejezésének művészi eszköze. Versei, meséi, drámái, esztétikai értekezései, minden leírt sora művészi. Mint a „lélek poétá”-ja indult el és mint a vöröshadsereg katonája találta meg élete igazi érteimét és célját. Hatalmas, megrázó és csodálatos volt ez az út. Nemcsak földrajzi viszonylatban:

Szeged—Budapest—Becs— Berlin és végül Moszkva, hanem a világnézet és az emberlátás síkján is. Életében, költészetében, eszmei mondanivalóinak irányában, írói jellemének kialakulásában ez lett a döntő, öt is Szeged városa tehetségtermelő, tehetségnevelő légköre adta irodalmunknak, mint oly sok más nagy magyar értéket. A tiszai táj maradt érzésvilágában a vágyak örök hona, ez párosult a nemzetközi proletárszolidaritást valló poéta társadalomformáló szemléletével.

Balázs Béla a Holnap elnevezésű nagyváradi írói csoportosulás és a Nyugat köréből indult él az új magyar irodalom útjára. De mily messzire kanyarodott el ettől! Ady korszakának legszellemibb költője, méltó tagja a nagy Nvu- gat-nemzedéknek, társa Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula költészetének, ám az ő hangszerén még egy csodálatos húr rezeg, amelyen csak ö tud játszani. S ez a sajátos hang kicseng a klasszikus együttesből is. Korán felismeri népköltészetünk kincseit s azokat a műköltészet elemeivel színesen, a ballada fordulataival, drámai megjelenítő erejével, zenei lüktetéssel. varázsns szépségű formai és tartalmi megnyilatkozással foglalja

harmonikus egységbe. Bartók

Bélát is megkapja az új hang- szerelésű, lendületes magyar Ura és így érthető, hogy őt választja operaszövea írójának.,

B

alázs Béla küldetéses költő, érti és vallja: Most

már tudom, ezért születtem éppen ebbe a korba. Erre az útra küldettem.” Mi hát ez az út?.. „Belső nehéz út ez, fájdalmas és veszedelmes is.” De Balázs Béla a nagy magyar költő sikerrel járta meg. Nem tagadja meg múltját, sőt felhasználja világnézete és költészete új felépítéséhez. „Emberváltó, embert- f ordító út ez — hangzik költői vallomása —, de világosságba vezet.” 1919-ben a Tanácsköztársaság napjaiban tagja volt az Irodalmi Direktóriumnak, a közoktatásügyi népbiztosság színházi osztályán dolgozott, majd részt vett a diadalmas vöröshadsereg felső-magyarországi hadjáratában. Ezután emigrációba vonult. Előbb Becsbe, később Berlinbe. Utoljára következett Moszkva. Az emigráció időszakában tevékenysége a gyakorlati irodalompolitika munkálása volt. Bécsben, mint színházi kritikus működött. Könyve jelent meg a színjáték elméletéről, de egyre jobban megejtette a rohamosan fejlődő új tömegművészet: a film. Balázs Béla volt világviszonylatban is az első esztéták egyike, aki korán érzékelte ennek az új művészi ágnak roppant távlatait. Feismerte az új műfaj sajátos törvényeit. Filmesztétikai tevékenysége csahamar a legelsők közé emeli. 1923-ban népiét nyelven megjelent döntőjelentőségű, a „Látható ember” című könyvében, elsőül bizonyította be, hogy a film nem egyszerűév „fényképezett színház”, hanem új műfaj a maga saját törvényszerűségével és nem kisebb értékű a művészet már eddig gyakorolt többi ágainál. Tanulmányok- Mn és előadásokban erről az -U m 'részeiről szólott és 1949- ben közre adta összefoglaló

művét a „Filmkultúrá’’-t. Elméletében kifejtette, hogy a filmírónak filmszerűen, képekben, mozgásban kell gondolkoznia. A tartalomnak is mozgás formájában kell megjelennie. És a tartalom?.,-. Minden művészet örök tartalma: az ember. Ezért kiválóan alkalmas a film egy nép sorsának a megörökítésére.

Ttalázs Béla bölcsője is

^ a tiszai égtájak alatt ringott, ugyanott, ahol Juhász Gyuláé. Míg Juhász Gyula nem érhette meg az új világot, addig Balázs Béla negyedszázad után szabad hazája földjére léphetett. Megérhette eszméi megvalósulását, azoknak az ,fimberváltó, émbert- fordító” gondolatoknak a beteljesülését, amelyek őt is, mint annyi milliót, a „világosságba” vezették.

V. J.

valami, messze tőlük, távoli nagyvárosokban, s a kis falu álmai, r-ményei egycsapásra semmivé fosztanak.

Az elbeszélés hőse, Tung- pao, egész családjával éjt-nap- pallá téve dolgozik, mert felcsillant előtte a jövő délibábja: az adósságmentes, biztonságos élet. Ám a tőkés világot megrázó nagy gazdasági válság nem kerüli el Kína távollevő falvait sem. A gyárak állnak, s a gyárosok egyetlen kiló se - lyemgubót sem vásárolnak. Oda a kemény, verítékes esztendő minden munkája, igyekezete. A kegyetlen valóság szétzúzza Tung-pao álmait is. Sorsa a harmincas évek Kínájának törvényszerű paraszti sorsa. Az író mély drámaiság- gal örökíti meg e kegyetlen évek minden szenvedését.

Az ízléses kiállítású könyv, amelyet Molnár Ágnes stílusos linóleum-metszetei díszítenek, minden bizonnyal nagy sikert arat majd a magyar olvasó- közönség előtt.

(Filmhíradó

J —

......■""■"'»»imniiuuiiiiiaiHlllllllllllllliniiHIIIHihu..

gy

elemre méltó volt a többi! között Katsányi Sándornak, I a ceglédi könyvtár helyettes | vezetőjének felszólalása. Szja- = tén a propagandamunka fon- \ tosságát hangsúlyozta megái- j lapítva, hogy azt rendszeres- [ ségnek és módszerességnek i kell jellemeznie. Ne legyen j kampányszerű a propaganda, \ hanem állandó. Szükség lenne \

az állandó tapasztalatcserére

is, mert egy-egy jó propagan- j da-ötletet minden könyvtár i jól hasznosíthat a maga terü-j létén. Vannak egyes könyvtá- ! rak a megyében, ahol i°en jó,! ötletes, szellemes plakátok | szolgálják a könyvpropagan- i dát, csak az kár, hogy évek! óta lógnak ugyanazon a he- I lyen és így már megunttá val- j tak. Ugyanezek a plakátok j .vagy feliratok más könyvtá- \ rakban még igen jó szolgála- j tot tehetnének. Jó eredménye-! két hoznak a kultúrotthonok-j kai közösen rendezett mese-j délutánok, amelyek a gyere-' kék érdeklődését a könyvekre irányítják. Hiba, hogy a népi demokráciák irodalmának megismerését nem propagálják kellőképpen. A ceglédi könyvtár barátainak köre kéthetenként ül össze és ezeken az összejöveteleken mindig egy-egy író művét ismertetik. A kör részt vesz abban a munkában is, amelynek célja az olvasótábor megszervezése

Hídvégi Nándor, a gödöllői járási könyvtár vezetője arra hívta fel a könyvtárosok figyelmét, hogy a jó propagandához szervesen hozzátartozik az olvasó-katalógus elkészítése. me-t így az olvasó maga keresheti ki azt a könyvet, amelyre szüksége van. Ha pé' dául

a csöir.ö.i könyvtárnak

lett volna ilyen katalógusa, akkor nem porosodtak volna hosszú évek óta a legalsó polcokon a mezőgazdasági szakkönyvek, amelyeknek meg’é- téről ma«a a könyvtáros sem tudott. Pedig érdeklődés lett volna irántuk;

Katona Viktor, a szobi járási könyvtár vezetője azt fejtegette, hogy a propaganda nem célia, csak eszköze lehpt a könyvtárnak, amelynek az a feladata, hoev kapcsolatot teremtsen a könyv és az embi"’ között A könyvtár jó munkát csak akkor végezhet, ha szorosban együttműködik az iskolával ; i.

Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy rövidesen kiállítják az egyes könyvtárak plakátjait és megszervezik a plakátcserét. Elhatározták továbbá, hogy ősszel komolyabb propagandát szerveznek, annak előkészítését már most megkezdik, ősszel pedig minden járásban értekezletet tartanak a könyvtárvezetők bevonásával a népkönyvtárosok számára;

(m. L)

Építészeti érdekességek a Ipari Vásáron

A Budapesti Ipari Vásár abban is különbözik az eddigiektől, hogy művészileg tervezett épületeivel méltó lesz az esemény nemzetközi jellegéhez.

Már a bejáratok felhívják rá a figyelmet, hogy az idei vásárt építészetileg gondosain megtervezték. A díszes karaikat tízszögletű alapon helyezik el a vásári jelvényekkel. A főkapu átmérője 15 méter lesz. Vasszerkezetét 10 méter magasban fonott, színes gyűrű fogja körül, két és fél méter magasságban pedig körülfutó előtetőt szerelnek fel rá. A Május 1 úti főkapu 13 méter magas vasszerkezetű hajlított tetején a vásári jelvényt tartja.

A Kiállításokat Kivitelez Ipari Vállalat a vásár emelkedő színvonalához méltó pavilonokat tervezett és épít a vegyesipari, a kézműipari, a tex- til-. bőr- és szőrmeipari tröszt, a Nehézipari Minisztérium vegyipari kereskedelmi igazgatósága, a Kecskeméti Konzervgyár, a Csepeli Papírgyár kiállítása részére. A pavilonok néhány nap múlva készen várják a május 23-i megnyitást.

A vásár építészeti érdekessége lesz az Élelmezésügyi Minisztérium polietilénből készülő tornyos pavilonja. Az Építésügyi Minisztérium kiállítási területén csillogó alumínium csövekből épített hi- perbólikus állványtorony vonja magára a figyelmet. A 32 méter magas toronnyal az Ém. Építő és Gépszerelő és Kölcsönző Vállalat azt mutatja be, hogy kis területen miDOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés című regényét legutóbb Indiában filmesítették meg. Főszerepét Radzs Kapur alakítja;

A SÓBÁLVÁNY című készülő új magyar film főbb szerepeit Páger Antal, Tőkés Anna, Ruttkai Eva, I-dánul Ferenc, Kállai Ferenc, Psota Irén Gábor Miklós, Makai Margit és Szemere Vera játsz- sza. Rendező: Várkonyi Zoltán.

EMBERTŐL EMBERIG címmel új filmet készített G. Alekszandrov. A film érdekessége. hogy a moszkvai fesztiválon felvették a különböző művészeti produkciókat, s most ezeket egy különleges technikai eljárással belefényképezik egy utazás keretébe.

A CANNES-I filmfesztiválon bemutatták az amerikaia’J új filmjét, a Karamazoff te Jk véreket. Főszereplői M- Schell és Yul Brynner. A í flji legfőbb erénye, hogy ig szik teljes mértékben hű ^H]| radni Dosztojevszkij regc^Hlj hez.

A MOSZKVAI VíT-ről«* ló riportfilmet és a kot bemutató né^-^^rű mányos rövidfilmet naat/BIl kerrel játsszák a bomb^H filmszínházak.

JÚNIUSBAN rendezik aJ olaszországi Bergano városául ban az első nemzetközi kul- túrfilm-versenyt.

NAGY SIKERREL játszszák a párizsi, filmszínházak A hcldfénv ék«-'--»1 ű filmet, amelynek főszerepeit Brigitte Bardot és Alida Valii iátssza.

EGY KÖZÉPKORBAN játszódó északi legendáról szól A hetedik pecsét című wéd film amelyet Ingmar Bergman rendezett.

lyen nagy terhelést bíró állványzatot tud emelni A torony négyzetméterenként 37? kilogramm hasznos terhelést bír. Ilyen újszerű állványzat segítségével építették nemrég a hódmezővásárhelyi melegforrás víztornyát. Az új építőanyagokat egy keresztmetszetben felépített lakóházon mutatják be azoknak, akik családiházat szándékoznak építeni. A ház egyik fala tufablokkból, a másik habosított kohósalak-téglából, a harmadik pedig salakbetonból épült.

A kiállításon mutatják be először az előfeszített vasbeton közvilágítási oszlopokat, amelyek finom ívükkel szép formájú lámpatestükkel nemsokára az utcákat és tereket is díszítik majd.

MAO TUN:

A SELYEMHERNYÓ

az élő kínai irodalom időzi sebb nemzedékének egyik legjelentősebb képviselője Sen Jang-ping, írói nevén Mao Tun, már nem ismeretlen a magyar olvasó- közönség előtt. Hajnal előtt és Szivárvány című regényei évekkel ezelőtt már megjelentek magyar fordításban. Most az Európa Kiadó A selyem- hernyó című rendkívül érdekes és megrázó elbeszélését adta ki.

Nagy munkában van egy kis dél-kínai falu: most gubózik a selyemhernyó. Ez foglalkoztatja a falu apraját-nagyját, ez ad nekik dolgot és gondot, hiszen ezen a finom selyemfonálon függ az életük. Ha jó lesz a termés, derült arccal nézhetnek a következő esztendő elé, ha rossz: sokan közülük nem érik már meg a jövő tavaszt.

A termés azonban ebben az esztendőben végre kitűnőnek ígérkezik. A kis falu lakói boldogok, mert érzik: egyenesbe kerül életük. S ékkor történik