Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

4 ^c/€irlap 1958. MÁJUS 14. SZERDA-—Cfiilm, Színház, 3r&daloni- —2 Reményi Ede emlékezete M esszi idegenben, tá­vol hazájától, most hat­van esztendeje: 1898 május 15- én, San Francisco-ban halt meg a XIX. század egyik leg­nagyobb zenei virtuóza. Remé­nyi Ede magyar hegedűmű­vész. „Művész hazája széles e világ” — ám az emberi szív­ben, ebben az érzékeny hang­szerben van egy húr, amelyet meg sem kell érinteni, elég közeledni hozzá s máris han­got ad... S ennek a hangnak a megszólalása erősebb, sür­getőbb, követelőbb minden más hangnál, mert ez a haza- szeretet, a honvágy, a hazai rög hívása -. Reményi Ede, a virtuóz művész, távol hazá­jától halt meg, idegen földré­szeken élt, de életének min­den szála, gyökere a hazai földből kapott éltető nedvéket, Élete nagy részét külföldön töltötte, hír, dicsőség, óriási pénzkeresési lehetőségek kö­zött élt, ám vissza-visszatért magyar hazájába, csak így tu­dott messzi európai metro­polisokban, a tengeren túlcm, egzotikus tájaikon élni, küzde­ni a magyar zene sikeréért, hírnevéért. Érdekesen tárja fel id. Ábrányi Kornél Re­ményi Ede művészi helyezett- ségét „Reményi Ede és a ma­gyar zene” című tanulmányá­ban, írása bevezetőjében a következőket állapítja meg: „A XIX. század zeneművészei közt, akik akár bent a hazá­ban, alkár a külföldön magyar zenével foglalkozták, egyet­lennek a neve sem oly széle­sen elterjedt, mint a Remé­nyié. Az 6 egyénisége annyira összeforrt a mi speciális ze­nénk ideáljával, hogy egyiket a másiktól elképzelni alig le­hetr TiEMÉNYl EDE sorsát, éle- -**■ tét, pályáját átszövi a szabadságharc alatti és utáni idők, az elnyomatástól teme­tői csendbe dermedt ország légköre. Korán elkerült a szü­lői háztól. Miskolcon szüle­tett 1828. január 17-én. Eger­ben végezte iskoláit s az eg­ri székesegyház egyik karmes­tere, Bartmann József felis­merte a gyermek nagy zenei hajlamait és tanácsára Pyrker László érsétc, a város akkori polgármestere, a bécsi zene­akadémiára küldte a nyolcéves gyermeket. Hegedűmestere a nagynevű osztrák művész: Böhm volt. Egykorú lapok híradásai szerint, már kilenc­éves korában hangversenye­zett. 1847-ben jött haza Bécsből, már mint kiforrott művész, aki a kritikák szerint elbűvölte hallgatóságát. Itthon egy hangverseny alkalmával va­rázslatos játéka annyira meg­tetszett Széchenyinek, hogy sajátkezűleg írt ajánlólevéllel Párizsba küldte. A még csak­nem gyermék művész elragad­tatta a párizsi műértő közön­séget is. 1848-ban Londonban játszik. Sikerei hatalmas visszhangot keltettek világ­szerte, elhalmoztálk ajánlatok­kal. de Reményi otthagyta a világsikert, hazajött és részt vett a szabadságharcban, mint tábori hegedűs. Világos után száműzetésbe került ő is, mint oly sok más magyar ha­zafi Reményit is, mint oly sok más művészt, sorsa Ameriká­ba vezette. Párizsban telepe­dett le eredetileg, de mű­vészvénája mindig újabb és újabb tájak felé vonzotta. Amerika után Afrika, sőt Ausztrália következett, Ázsiá­ba is eljutott, de nem kerülte el az egzotikus szigetvilágot sem. Tokióban is játszott. Amerikából visszatérve, előbb Franciaországot, majd Német­országot hegedülte végig. Min­denütt elhalmozták kitünteté­sekkel. 1853-ban szász Wei- marban Liszt Ferencet ke­reste fel. Űjabb állomása London lett. Innen gyakran el­látogatott Jersey szigetére, ahol a nagy francia író: Hugo Victor élt száműzetésben. Me­leg barátság fejlődött ki a hontalan író és művész között. A pislákoló gyertya fénye mellett ábrándoztak hazáról, szabadságról, jövőről, amely­ben egykor szabad és boldog lesz az ember.. TSVLFÖLDl TURNÉI során ^ együtt hangversenyezett Meyerbeerrel és meleg barát­ság fűzte Brahmshoz is. Egy alkalommal a Repülj fecské­met játszotta el, lenyűgöző előadási modoráról a sajtó így emlékezik meg: „ .. . Magyará­zott a hegedűje, egzotikus szín, szenvedélytől izzó művész, tit­kos bájt ismertünk meg Re­ményi játékában. Egész zene­kar árasztotta hegedűjéből a muzsikát.” Utolérhetetlennek minősítette a nemzetközi sajtó azt a tökéletes technikát, amellyel Reményi híres ha­rangjátékait játszotta a g-hú­ron. 1859-ben Ferenc József ke­gyelmet adott Reményinek s amikor a művész 1860-ban ha­zaérkezett, Ráday Gedeon, a Nemzeti Színház akkori inten­dánsa, hat hangversenyre szer­ződtette. Az első koncertet óriási közönség előtt tartotta s a dübörgő tapsokra, újrá­zásokra a Rákóczi indulót kezdte játszani. A hangver­senyen szolgálatot teljesítő császári és királyi rendőrfő­nök nyomban beszüntette a hangversenyt és megvonta a további előadások engedélyét. Reményit őrizetbe vette a „túlzottan hazafiaskodó” já­ték miatt és néhány nappal később internálta. Két hónap múlva szabadult a nagy mű­vész, és ezután már csak elő­re beterjesztett műsorokat játszhatott, ami megfelelt a Bach-korszak rendőrfőnöksé- génék. Kiskunhalasi hangversenye alkalmával határozta el, hogy „összehegedüli” egy Petőfi- szobor költségeit. 1860-ban kezdte meg a hangverseny- sorozatot, de a hatóságok ál­landóan akadályozták, ilyen­formán csak huszonkét év múltán állíthatták fel az ösz- szegyűjtött pénzből Budapes­ten Petőfi szobrát. 1870-ben Orczy báró inten­dáns a Nemzeti Színházhoz el­ső hegedűsnek és hangver­senymesternek szerződtette, de a következő esztendőben szer­ződését felbontotta, nőül vette Fáy Gizellát és családjával együtt Párizsba költözött. Más­fél évtizednyi távoliét után visszatért Magyarországra, Itthon nagy ünneplésekkel fo­gadták és mintegy ötven hang­versenyt rendezett. 1891-ben felkereste az ár­vízsújtotta Szeged városát. Kossuth Lajos népe ott hatal­mas lelkesedéssel fogadta a Repülj fecském világhírű, ha­zájába visszatért előadóját. A nagy tiszaparti város hang­versenyterme zsúfolásig meg­telt közönséggel és Reményi a befolyt jövedelmet a felál­lítandó Dugonics-szobor javá­ra ajánlotta fel. Így Dugonics András — az első magyar re­gényíró, az Etelka szerzője —, Reményi Edének köszönheti művészi emlékét. TDEMÉNYI EDE távol hazá- jótól, idegen földben nyugszik. Am nevét, tiszta I emberségét, a magyar köz- művelődési célokat szolgáló áldozatkészséget, de minde­nekelőtt művészi ihletettségé- nek felfénylő villanásait: népdalait, csárdásait, hallga­tóit, a magyar életet és tája­kat lehelő ábrándjait, egész csodálatos dallamvilágát őrzi magyar népének emlékezete. V. J. Egy elmaradt f dalverseny margójára 1 | A váci járási KISZ és o 1 | művelődési ház a tavaszi | I ifjúsági seregszemle kereté-1 1 ben az ősszel nagyszabásúi | járási dalosversenyt hirde-1 | tett. Közel fél esztendeje | § készültek már a járást is-f | kólák énekkarai a színvo- i | nalasnak ígérkező verseny-§ | re. Csővár, Rád. Vácduka, \ | Püspökszilágy, Kisnémedi, I | Veresegyház, Erdőkertes, \ | Felsőgöd, Fót és Dunakeszi f | iskoláinak énekkarai még% | az ősszel bejelentették1 | részvételüket, ■ valamint | | hat váci iskola énekkara. 1 | Együttesen közel nyolcszáz \ | fiatal, akik nagy szorga-1 | lommal és lelkesedéssel ké-| | szültek erre a találkozóra, f | A vasárnapra meghirde-1 | tett dalosverseny azonbaní | elmaradt, közel nyolcszáfí | fiatal legnagyobb bánatára | | Vajon miért? Az ok egy-§ | szerű. A járási KISZ-bi-1 | zottság és a művelődési \ | ház ezúttal nem kapott 1 | gépkocsi-engedélyt. Bár | | gépkocsi volt, az eavik váci 1 | gyár ajánlotta fel. enge- \ | délyt azonban ők sem tud-1 | tak szerezni ahhoz, hogy 1 | az énekeseket Vácrn szál ■ | I líthassák. így egyetlen hl- í | vatalos papír miatt elma-1 | radt a nagy érdeklődéssel 1 | várt találkozó. Vajon ki a 1 | felelős ezért7 Szeretnénk \ | ha erre a kérdésre mielőbb I | válaszolnának az illetéke- | | sek. ........................................ A Magyar Népköztársaság címere új bélyegsorozaton A posta ebben a hónapban ismét értékes bélyegsorozatot ad ki. A BO filléres, az l forintos és a 2 fo­rintos névértékű bélyegek a Ma­gyar Népköztársaság címerét ábrá­zolják eredeti színekben. Az új bélyegsorozatot az alkot­mányt módosító törvény kihirde­tésének évfordulóján, május 23-án hozzák forgalomba. Pestiek jártak itt... a Börzsöny lábánál, csodála- J tosan szép tavaszi pompá­ban magaslik ki a szűk völgyek közül Magyarkút. Régóta híres és kedvelt kirándulóhelye ez nemcsak a környék lakóinak, de gyakran érkeznek ide ki­rándulók Pestről csakúgy, mint az ország legkülönbözőbb tájairól. Hegyek és erdők, vi­rágos rétek, s alant a Duna ezüstösen kanyargó csíkja — ez Magyarkút, S ehhez még hozzáadva május minden hódí­tó illatát, a párjukat kereső madarak szerelmes énekét, az Irma-forrás üdítő, kristály- tiszta vizét — kíván-e ennél valaki szebb, csodálatosabb he- anmiiiiiitiHmmmimNmtmMiiniiiiinmmnnHiiiinHinnmiiiniHiiitHtHinmmiiiimHiiimMiimuHintiinmmHiimHiMiDtnm!' hétvégi pihenésének eltöl­| tésére? Aligha. Az elmúlt va- ! sárnap is két IBUSZ-vonat | hozta ide a pihenni, felüdülni 1 vágyó pesti embereket. A ma- | gyarkúti turistaház dolgozói i derekasan felkészültek fogad- ! tatásukra. Hordókban állt a f sör, s a konyhában ínycsiklan- I dó ízek terjengtek — négyszáz | ember számára főztek, az | IBUSZ megrendelése szerint. 1 Az első igazi májusi vasárna- ! pan a kirándulók ne erezzenek | sem ételben, sem italban szük­séget — ez lelkesítette a tnris- taház dolgozóit. Panasz nem is akadt a vendégek részéről egyetlen egy sem. De annál in­kább panaszkodnak a turista­ház dolgozói. A megrendelt négyszáz tál ételből kétszázötven megma­radt. S a kétszáz söröskorsóból mindössze harminckettő! A gyönyörű virágos rét pedig olyan, akár egy feldúlt csata­tér, Papír és eldobált ételhul­ladék mindenütt, A környékbeli parasztembe­rek, ha erre visz útjuk, csak le­gyintenek egyet: — Pestiek jártak itt... S ez a szemükben mindent megmagyaráz. De vajon jól van ez így? Elengedhetetlenül szükséges, hogy ahol pesti ki­rándulók megjelennek, ott el­tűnjenek a söröskorsók, s sze­mét szemét hátán maradjon nyomukban? Emberek va­gyunk, egyazon társadalom tagjai! Akkor pedig mi szükség van erre? Az erdő, s a patakparti vi­rágos rét is a mienk! Gondol­tak-e már erre a pesti kirán­dulók? (P. P.) Újabb hírek az Ipari Vásárról Fernandel partnereként szerepel a nálunk is bemutatásra kerülő Négy lépés a fellegekben című filmben | A vásár várható érdekességeiről | rövid tudósítás keretében beszá- § molni alig lehet, s csak a legfon- I tosabb látványosságokra utalha- § tunk. Ezek között is első helyen | áll a Szovjetunió által bemutatott 1 anyag, melynek keretében meg- ! láthatjuk a világ műszaki fejlő- = désének egyik legnagyobb szenzá- | dóját, a két szputnyikot, az atom- = erővel hajtott jégtörőhajó kiseb- § bített mását, továbbá a szovjet 1 technika igen sok, közhasználatra 1 szánt legújabb alkotását, új autó- I típusait, híradástechnikai eszkrt- = zeit stb. Nagy érdeklődésre tart- ! hat számot Kína iparának s ipar- ! művészetének első nagyszabású 1 bemutatkozása a magyar dolgozók = előtt, épp úgy mint Lengyelország- § nak, a Német Demokratikus Köz- ! társaságnak és Romániának az | ipari fejlődés legújabb csúcstelje- isítményeit jelentő kiállítási anyaga. § A vásár iránt országszerte nagy- ! fokú érdeklődés mutatkozik. A | vidéki közönség vásárlátogatásáT 1 az ország összes közlekedési vál- I lalatainál jelentékeny menetdíj- i kezdvezmények segítik elő. Ez az 1 egyúttal belépőjegyül is szolgáló vásárigazolvány alapján vehetők igénybe. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezménye és az összes egyéb menetdíjkedvezmény már május 20-án életbe lép. A közön­ségnek módja van már a vásár megnyitása előtt is a vásárigazol­vány útján jelentékeny kedvez­ménnyel Budapestre utazni. A kedvezményt június 5-nek 24 órá­jáig lehet igénybevenni a vissza­utazásnál. ELŐZETES JELENTES Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Ne várd a májust című új jugoszláv filmet BiMHiiHiHiHmniiiiiiiHimiíKmiimmiiuminimwmTmi» jjj, érdekes könyvvel van U dolgunk, amikor kezünk­be vesszük S. Dobos Ilona: Szegény ember vízzel főz című művét, öt érdekes történetet, öt ember dióhéjban elmondott életét eleveníti meg. A szerző Sztálinvárosban néprajzi kutatómunkát végez­ve, számos ember önéletrajzát jegyezte le, amelyet a nagy építkezésen összesereglő, kü­lönböző vidékekről származó, különböző sorsokat próbált munkások meséltek el. A jó mesemondó hírében álló. pusz­tai eredetű emberek kitűnő el­beszélőkészséggel előadott tör­ténetei jóízűek, élvezetesek, helyenként megrázóak, telve irodalomba ülő fordulatokkal. A könyv elbeszélői olyan em­berek, akik a falusi kultúrá­ból már kiszakadtak, de a vá­rosiba még nem melegedtek bele. S a szerző közben azt ku­tatja: ha a parasztság önálló kultúrája nem is maradhat fenn a szüntelenül reázúduló városi hatások alatt, akkor sem szűnhet meg egy csapásra. s milyen ez az átmenet? Ho­gyan próbálják tehetségüket új, most már munkásokkal ki- szélesült környezetükben gyű- mölcsöztetni? A könyvben szereplő öt me­sélő saját életének teljesen reális képét adja — szinte szociográfiai hűséggel és pon­tossággal. Mégsem szárazok, unalmasak ezek a történetek, mert gyűjtőjük mesteri kézzel válogatta össze őket. így amit például Ridegh Sándor hatvan- ötéves Kalocsa környéki volt cseléd elmond ifjúkori életéről, az olyan eleven és megkapó, hogy aki belekezd olvasásába, nehezen tudja letenni a köny­vet. S külön érdekessége még ez öt életrajzi vallomásnak, hogy mindegyik más és más világba viszi el az olvasót. Egyetlen közös vonásuk van csupán: egy letűnt világ min­den sanyarúságának és gonosz­ságának hű tükrét adják. A bátorhangú kötet megje­lentetéséért dicséret illeti a Magvető Könyvkiadót. ÁiiitiimiimiiiiiiiimiiHimiiiiiiiiuimifimiiiiiiimiiiiiiiiiiiii EMBER SZÜLETETT M oszkva, szülészeti klini­ka... Vidámak a fiatal mamák, boldogok a hozzátar­tozók, az új emberpalánták örömet jelentenek a család­ban. Egyetlen, fiatal leány­anya néz csak szorongva a jö­vő elé, ez Nadja, a kedves fia­tal lány. Látogatója nincs, csábítója kegyetlenül elhagy­ta. így nem csodálható, ha a fiatal lány a teljes magányt választja, férfiakkal nem áll szóba, egyedül keresi kenye­rét magának és kísfiacskájá- nak. Hosszú út vezet el addig, míg Nadja ismét örülni és hinni tud. és olyan fiatalem­bert szeret meg. akit méltó­nak talál életpáriának. Fekete fenyő- és fehér nkácmagot exportál a Budapesti Állami Erdőgazdaság A Budapesti Állami Erdő­gazdaság a korszerűen beren­dezett ráckevei magtárolójá­ban 250 mázsa különböző fa­magot raktároz. A magvak nagy részét a hazai állami er­dőgazdaságok használják fel, de bőven jut belőle exportra is. Az osztrákok negyven má­zsa fekete fenyőmagot vásá­roltak, a napokban pedig Olaszországba szállítanak tíz mázsa fehér akácmagot. Nadja sorsát a néző nagy figyelemmel kíséri. A prob­léma, ha nem is új. de kétség­telenül figyelemre méltó — a leányanya problémája, amelyet ma már egészen más­képpen szemlélünk, mint ré­gen; a leányanyának nincs szégyellni valója. A fiatal lá­nyok mégis levonhatják e filmből a tanulságot: ne bíz­zanak vakon az első udvarló­ban. A darab szereplői rokon­szenves színészek, mai moszk­vai fiatalokat alakítanak, minden erényükkel és gyen­géjükkel együtt. A forgató- könyv megállapításai azonban nem mindenütt hitelesek, a film olyan hibákat is bemutat, amelyek a valóságban szinte elképzelhetetlenek. (Például, az autóbuszvezető erőszakos­kodása a fiatal kalauznővel.) Az operatőri munka jó. felül­múlja a rendezés és a forga­tókönyv erényeit. Figyelembe véve a szereplők igyekezetét, a könnyedén szórakoztató tör­ténetet, azzal az érzéssel t&- vazunk a moziból, ha nem is láttunk ezúttal „nagy” filmeti de másfélórás kellemes szóra­kozásban volt részünk. Fenyves Imre S. Dobos Hona: Szegény ember vízzel főz

Next

/
Thumbnails
Contents