Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-14 / 112. szám
4 ^c/€irlap 1958. MÁJUS 14. SZERDA-—Cfiilm, Színház, 3r&daloni- —2 Reményi Ede emlékezete M esszi idegenben, távol hazájától, most hatvan esztendeje: 1898 május 15- én, San Francisco-ban halt meg a XIX. század egyik legnagyobb zenei virtuóza. Reményi Ede magyar hegedűművész. „Művész hazája széles e világ” — ám az emberi szívben, ebben az érzékeny hangszerben van egy húr, amelyet meg sem kell érinteni, elég közeledni hozzá s máris hangot ad... S ennek a hangnak a megszólalása erősebb, sürgetőbb, követelőbb minden más hangnál, mert ez a haza- szeretet, a honvágy, a hazai rög hívása -. Reményi Ede, a virtuóz művész, távol hazájától halt meg, idegen földrészeken élt, de életének minden szála, gyökere a hazai földből kapott éltető nedvéket, Élete nagy részét külföldön töltötte, hír, dicsőség, óriási pénzkeresési lehetőségek között élt, ám vissza-visszatért magyar hazájába, csak így tudott messzi európai metropolisokban, a tengeren túlcm, egzotikus tájaikon élni, küzdeni a magyar zene sikeréért, hírnevéért. Érdekesen tárja fel id. Ábrányi Kornél Reményi Ede művészi helyezett- ségét „Reményi Ede és a magyar zene” című tanulmányában, írása bevezetőjében a következőket állapítja meg: „A XIX. század zeneművészei közt, akik akár bent a hazában, alkár a külföldön magyar zenével foglalkozták, egyetlennek a neve sem oly szélesen elterjedt, mint a Reményié. Az 6 egyénisége annyira összeforrt a mi speciális zenénk ideáljával, hogy egyiket a másiktól elképzelni alig lehetr TiEMÉNYl EDE sorsát, éle- -**■ tét, pályáját átszövi a szabadságharc alatti és utáni idők, az elnyomatástól temetői csendbe dermedt ország légköre. Korán elkerült a szülői háztól. Miskolcon született 1828. január 17-én. Egerben végezte iskoláit s az egri székesegyház egyik karmestere, Bartmann József felismerte a gyermek nagy zenei hajlamait és tanácsára Pyrker László érsétc, a város akkori polgármestere, a bécsi zeneakadémiára küldte a nyolcéves gyermeket. Hegedűmestere a nagynevű osztrák művész: Böhm volt. Egykorú lapok híradásai szerint, már kilencéves korában hangversenyezett. 1847-ben jött haza Bécsből, már mint kiforrott művész, aki a kritikák szerint elbűvölte hallgatóságát. Itthon egy hangverseny alkalmával varázslatos játéka annyira megtetszett Széchenyinek, hogy sajátkezűleg írt ajánlólevéllel Párizsba küldte. A még csaknem gyermék művész elragadtatta a párizsi műértő közönséget is. 1848-ban Londonban játszik. Sikerei hatalmas visszhangot keltettek világszerte, elhalmoztálk ajánlatokkal. de Reményi otthagyta a világsikert, hazajött és részt vett a szabadságharcban, mint tábori hegedűs. Világos után száműzetésbe került ő is, mint oly sok más magyar hazafi Reményit is, mint oly sok más művészt, sorsa Amerikába vezette. Párizsban telepedett le eredetileg, de művészvénája mindig újabb és újabb tájak felé vonzotta. Amerika után Afrika, sőt Ausztrália következett, Ázsiába is eljutott, de nem kerülte el az egzotikus szigetvilágot sem. Tokióban is játszott. Amerikából visszatérve, előbb Franciaországot, majd Németországot hegedülte végig. Mindenütt elhalmozták kitüntetésekkel. 1853-ban szász Wei- marban Liszt Ferencet kereste fel. Űjabb állomása London lett. Innen gyakran ellátogatott Jersey szigetére, ahol a nagy francia író: Hugo Victor élt száműzetésben. Meleg barátság fejlődött ki a hontalan író és művész között. A pislákoló gyertya fénye mellett ábrándoztak hazáról, szabadságról, jövőről, amelyben egykor szabad és boldog lesz az ember.. TSVLFÖLDl TURNÉI során ^ együtt hangversenyezett Meyerbeerrel és meleg barátság fűzte Brahmshoz is. Egy alkalommal a Repülj fecskémet játszotta el, lenyűgöző előadási modoráról a sajtó így emlékezik meg: „ .. . Magyarázott a hegedűje, egzotikus szín, szenvedélytől izzó művész, titkos bájt ismertünk meg Reményi játékában. Egész zenekar árasztotta hegedűjéből a muzsikát.” Utolérhetetlennek minősítette a nemzetközi sajtó azt a tökéletes technikát, amellyel Reményi híres harangjátékait játszotta a g-húron. 1859-ben Ferenc József kegyelmet adott Reményinek s amikor a művész 1860-ban hazaérkezett, Ráday Gedeon, a Nemzeti Színház akkori intendánsa, hat hangversenyre szerződtette. Az első koncertet óriási közönség előtt tartotta s a dübörgő tapsokra, újrázásokra a Rákóczi indulót kezdte játszani. A hangversenyen szolgálatot teljesítő császári és királyi rendőrfőnök nyomban beszüntette a hangversenyt és megvonta a további előadások engedélyét. Reményit őrizetbe vette a „túlzottan hazafiaskodó” játék miatt és néhány nappal később internálta. Két hónap múlva szabadult a nagy művész, és ezután már csak előre beterjesztett műsorokat játszhatott, ami megfelelt a Bach-korszak rendőrfőnöksé- génék. Kiskunhalasi hangversenye alkalmával határozta el, hogy „összehegedüli” egy Petőfi- szobor költségeit. 1860-ban kezdte meg a hangverseny- sorozatot, de a hatóságok állandóan akadályozták, ilyenformán csak huszonkét év múltán állíthatták fel az ösz- szegyűjtött pénzből Budapesten Petőfi szobrát. 1870-ben Orczy báró intendáns a Nemzeti Színházhoz első hegedűsnek és hangversenymesternek szerződtette, de a következő esztendőben szerződését felbontotta, nőül vette Fáy Gizellát és családjával együtt Párizsba költözött. Másfél évtizednyi távoliét után visszatért Magyarországra, Itthon nagy ünneplésekkel fogadták és mintegy ötven hangversenyt rendezett. 1891-ben felkereste az árvízsújtotta Szeged városát. Kossuth Lajos népe ott hatalmas lelkesedéssel fogadta a Repülj fecském világhírű, hazájába visszatért előadóját. A nagy tiszaparti város hangversenyterme zsúfolásig megtelt közönséggel és Reményi a befolyt jövedelmet a felállítandó Dugonics-szobor javára ajánlotta fel. Így Dugonics András — az első magyar regényíró, az Etelka szerzője —, Reményi Edének köszönheti művészi emlékét. TDEMÉNYI EDE távol hazá- jótól, idegen földben nyugszik. Am nevét, tiszta I emberségét, a magyar köz- művelődési célokat szolgáló áldozatkészséget, de mindenekelőtt művészi ihletettségé- nek felfénylő villanásait: népdalait, csárdásait, hallgatóit, a magyar életet és tájakat lehelő ábrándjait, egész csodálatos dallamvilágát őrzi magyar népének emlékezete. V. J. Egy elmaradt f dalverseny margójára 1 | A váci járási KISZ és o 1 | művelődési ház a tavaszi | I ifjúsági seregszemle kereté-1 1 ben az ősszel nagyszabásúi | járási dalosversenyt hirde-1 | tett. Közel fél esztendeje | § készültek már a járást is-f | kólák énekkarai a színvo- i | nalasnak ígérkező verseny-§ | re. Csővár, Rád. Vácduka, \ | Püspökszilágy, Kisnémedi, I | Veresegyház, Erdőkertes, \ | Felsőgöd, Fót és Dunakeszi f | iskoláinak énekkarai még% | az ősszel bejelentették1 | részvételüket, ■ valamint | | hat váci iskola énekkara. 1 | Együttesen közel nyolcszáz \ | fiatal, akik nagy szorga-1 | lommal és lelkesedéssel ké-| | szültek erre a találkozóra, f | A vasárnapra meghirde-1 | tett dalosverseny azonbaní | elmaradt, közel nyolcszáfí | fiatal legnagyobb bánatára | | Vajon miért? Az ok egy-§ | szerű. A járási KISZ-bi-1 | zottság és a művelődési \ | ház ezúttal nem kapott 1 | gépkocsi-engedélyt. Bár | | gépkocsi volt, az eavik váci 1 | gyár ajánlotta fel. enge- \ | délyt azonban ők sem tud-1 | tak szerezni ahhoz, hogy 1 | az énekeseket Vácrn szál ■ | I líthassák. így egyetlen hl- í | vatalos papír miatt elma-1 | radt a nagy érdeklődéssel 1 | várt találkozó. Vajon ki a 1 | felelős ezért7 Szeretnénk \ | ha erre a kérdésre mielőbb I | válaszolnának az illetéke- | | sek. ........................................ A Magyar Népköztársaság címere új bélyegsorozaton A posta ebben a hónapban ismét értékes bélyegsorozatot ad ki. A BO filléres, az l forintos és a 2 forintos névértékű bélyegek a Magyar Népköztársaság címerét ábrázolják eredeti színekben. Az új bélyegsorozatot az alkotmányt módosító törvény kihirdetésének évfordulóján, május 23-án hozzák forgalomba. Pestiek jártak itt... a Börzsöny lábánál, csodála- J tosan szép tavaszi pompában magaslik ki a szűk völgyek közül Magyarkút. Régóta híres és kedvelt kirándulóhelye ez nemcsak a környék lakóinak, de gyakran érkeznek ide kirándulók Pestről csakúgy, mint az ország legkülönbözőbb tájairól. Hegyek és erdők, virágos rétek, s alant a Duna ezüstösen kanyargó csíkja — ez Magyarkút, S ehhez még hozzáadva május minden hódító illatát, a párjukat kereső madarak szerelmes énekét, az Irma-forrás üdítő, kristály- tiszta vizét — kíván-e ennél valaki szebb, csodálatosabb he- anmiiiiiitiHmmmimNmtmMiiniiiiinmmnnHiiiinHinnmiiiniHiiitHtHinmmiiiimHiiimMiimuHintiinmmHiimHiMiDtnm!' hétvégi pihenésének eltöl| tésére? Aligha. Az elmúlt va- ! sárnap is két IBUSZ-vonat | hozta ide a pihenni, felüdülni 1 vágyó pesti embereket. A ma- | gyarkúti turistaház dolgozói i derekasan felkészültek fogad- ! tatásukra. Hordókban állt a f sör, s a konyhában ínycsiklan- I dó ízek terjengtek — négyszáz | ember számára főztek, az | IBUSZ megrendelése szerint. 1 Az első igazi májusi vasárna- ! pan a kirándulók ne erezzenek | sem ételben, sem italban szükséget — ez lelkesítette a tnris- taház dolgozóit. Panasz nem is akadt a vendégek részéről egyetlen egy sem. De annál inkább panaszkodnak a turistaház dolgozói. A megrendelt négyszáz tál ételből kétszázötven megmaradt. S a kétszáz söröskorsóból mindössze harminckettő! A gyönyörű virágos rét pedig olyan, akár egy feldúlt csatatér, Papír és eldobált ételhulladék mindenütt, A környékbeli parasztemberek, ha erre visz útjuk, csak legyintenek egyet: — Pestiek jártak itt... S ez a szemükben mindent megmagyaráz. De vajon jól van ez így? Elengedhetetlenül szükséges, hogy ahol pesti kirándulók megjelennek, ott eltűnjenek a söröskorsók, s szemét szemét hátán maradjon nyomukban? Emberek vagyunk, egyazon társadalom tagjai! Akkor pedig mi szükség van erre? Az erdő, s a patakparti virágos rét is a mienk! Gondoltak-e már erre a pesti kirándulók? (P. P.) Újabb hírek az Ipari Vásárról Fernandel partnereként szerepel a nálunk is bemutatásra kerülő Négy lépés a fellegekben című filmben | A vásár várható érdekességeiről | rövid tudósítás keretében beszá- § molni alig lehet, s csak a legfon- I tosabb látványosságokra utalha- § tunk. Ezek között is első helyen | áll a Szovjetunió által bemutatott 1 anyag, melynek keretében meg- ! láthatjuk a világ műszaki fejlő- = désének egyik legnagyobb szenzá- | dóját, a két szputnyikot, az atom- = erővel hajtott jégtörőhajó kiseb- § bített mását, továbbá a szovjet 1 technika igen sok, közhasználatra 1 szánt legújabb alkotását, új autó- I típusait, híradástechnikai eszkrt- = zeit stb. Nagy érdeklődésre tart- ! hat számot Kína iparának s ipar- ! művészetének első nagyszabású 1 bemutatkozása a magyar dolgozók = előtt, épp úgy mint Lengyelország- § nak, a Német Demokratikus Köz- ! társaságnak és Romániának az | ipari fejlődés legújabb csúcstelje- isítményeit jelentő kiállítási anyaga. § A vásár iránt országszerte nagy- ! fokú érdeklődés mutatkozik. A | vidéki közönség vásárlátogatásáT 1 az ország összes közlekedési vál- I lalatainál jelentékeny menetdíj- i kezdvezmények segítik elő. Ez az 1 egyúttal belépőjegyül is szolgáló vásárigazolvány alapján vehetők igénybe. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezménye és az összes egyéb menetdíjkedvezmény már május 20-án életbe lép. A közönségnek módja van már a vásár megnyitása előtt is a vásárigazolvány útján jelentékeny kedvezménnyel Budapestre utazni. A kedvezményt június 5-nek 24 órájáig lehet igénybevenni a visszautazásnál. ELŐZETES JELENTES Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Ne várd a májust című új jugoszláv filmet BiMHiiHiHiHmniiiiiiiHimiíKmiimmiiuminimwmTmi» jjj, érdekes könyvvel van U dolgunk, amikor kezünkbe vesszük S. Dobos Ilona: Szegény ember vízzel főz című művét, öt érdekes történetet, öt ember dióhéjban elmondott életét eleveníti meg. A szerző Sztálinvárosban néprajzi kutatómunkát végezve, számos ember önéletrajzát jegyezte le, amelyet a nagy építkezésen összesereglő, különböző vidékekről származó, különböző sorsokat próbált munkások meséltek el. A jó mesemondó hírében álló. pusztai eredetű emberek kitűnő elbeszélőkészséggel előadott történetei jóízűek, élvezetesek, helyenként megrázóak, telve irodalomba ülő fordulatokkal. A könyv elbeszélői olyan emberek, akik a falusi kultúrából már kiszakadtak, de a városiba még nem melegedtek bele. S a szerző közben azt kutatja: ha a parasztság önálló kultúrája nem is maradhat fenn a szüntelenül reázúduló városi hatások alatt, akkor sem szűnhet meg egy csapásra. s milyen ez az átmenet? Hogyan próbálják tehetségüket új, most már munkásokkal ki- szélesült környezetükben gyű- mölcsöztetni? A könyvben szereplő öt mesélő saját életének teljesen reális képét adja — szinte szociográfiai hűséggel és pontossággal. Mégsem szárazok, unalmasak ezek a történetek, mert gyűjtőjük mesteri kézzel válogatta össze őket. így amit például Ridegh Sándor hatvan- ötéves Kalocsa környéki volt cseléd elmond ifjúkori életéről, az olyan eleven és megkapó, hogy aki belekezd olvasásába, nehezen tudja letenni a könyvet. S külön érdekessége még ez öt életrajzi vallomásnak, hogy mindegyik más és más világba viszi el az olvasót. Egyetlen közös vonásuk van csupán: egy letűnt világ minden sanyarúságának és gonoszságának hű tükrét adják. A bátorhangú kötet megjelentetéséért dicséret illeti a Magvető Könyvkiadót. ÁiiitiimiimiiiiiiiimiiHimiiiiiiiiuimifimiiiiiiimiiiiiiiiiiiii EMBER SZÜLETETT M oszkva, szülészeti klinika... Vidámak a fiatal mamák, boldogok a hozzátartozók, az új emberpalánták örömet jelentenek a családban. Egyetlen, fiatal leányanya néz csak szorongva a jövő elé, ez Nadja, a kedves fiatal lány. Látogatója nincs, csábítója kegyetlenül elhagyta. így nem csodálható, ha a fiatal lány a teljes magányt választja, férfiakkal nem áll szóba, egyedül keresi kenyerét magának és kísfiacskájá- nak. Hosszú út vezet el addig, míg Nadja ismét örülni és hinni tud. és olyan fiatalembert szeret meg. akit méltónak talál életpáriának. Fekete fenyő- és fehér nkácmagot exportál a Budapesti Állami Erdőgazdaság A Budapesti Állami Erdőgazdaság a korszerűen berendezett ráckevei magtárolójában 250 mázsa különböző famagot raktároz. A magvak nagy részét a hazai állami erdőgazdaságok használják fel, de bőven jut belőle exportra is. Az osztrákok negyven mázsa fekete fenyőmagot vásároltak, a napokban pedig Olaszországba szállítanak tíz mázsa fehér akácmagot. Nadja sorsát a néző nagy figyelemmel kíséri. A probléma, ha nem is új. de kétségtelenül figyelemre méltó — a leányanya problémája, amelyet ma már egészen másképpen szemlélünk, mint régen; a leányanyának nincs szégyellni valója. A fiatal lányok mégis levonhatják e filmből a tanulságot: ne bízzanak vakon az első udvarlóban. A darab szereplői rokonszenves színészek, mai moszkvai fiatalokat alakítanak, minden erényükkel és gyengéjükkel együtt. A forgató- könyv megállapításai azonban nem mindenütt hitelesek, a film olyan hibákat is bemutat, amelyek a valóságban szinte elképzelhetetlenek. (Például, az autóbuszvezető erőszakoskodása a fiatal kalauznővel.) Az operatőri munka jó. felülmúlja a rendezés és a forgatókönyv erényeit. Figyelembe véve a szereplők igyekezetét, a könnyedén szórakoztató történetet, azzal az érzéssel t&- vazunk a moziból, ha nem is láttunk ezúttal „nagy” filmeti de másfélórás kellemes szórakozásban volt részünk. Fenyves Imre S. Dobos Hona: Szegény ember vízzel főz
