Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-14 / 112. szám
1958. MÁJUS 14. SZERDA rest MEGYEI &Clrlap Magyar mozifilm A fotoszaküzletek megkezdték a magyar mozifilm árusítását. A 9,5 milliméteres filmet a Forte-gyár készíti. A szakvélemények alapján az új film igen jó minőségű és kiváló a fényérzékenysége is. Felhasználható-e az atomerő a repüléstechnikában? HOLLÓHÁZI KÉPEK Az atomenergia felhasználása a repüléstechn i kában igen érdekes, sokoldalú probléma. E kérdéssel a világ minden számottevő tudományos kutató intézményeinek munkatársai, fizikusok; bdoJó úton halad a megyei szakmunkásképzés Megyei iparitanuló-verseny Vácott A Pest megyei helyiipari iskolák igazgatósága és a Pest megyei Tanács ipari osztálya, a különböző társadalmi szervek bevonásával nagyszabású iiparitanuló-versenyt indított i a helyiipari iskolák között. A [verseny során 16 Pest megyei helyiipari iskola küldte be tanulóinak legsikerültebb ver- ! senymunkáit, melyekből a Iveiseny szervezői reprezenta- [tív kiállítást rendeztek a váci Ikultúrottihon nagytermében. A több mint 40 szakmát f képviselő gazdag gyűjtemény hűen dokumentálja helyiipari tanulóink helyzetét és szaktudását. A legtöbb anyagot természetesen a váci és szentendrei ipari tanulók küldték be. de a nagykőrösi és ceglédi ipari tanulók sem maradtak le. Jászkarajenő tájjellegű munkadarabjaival szerzett elismerést, a szigetszentmiklósi ipari tanulók a precíz elektromos anyagokért kaptak dicséretet. Nem egy munkadarab kiemelkedő szaktudásról tett tanúbizonyságot, például Pesti István műbútorasztalos fényezett asztala keltett nagy figyelmet a tápiószelei iskolából. A kiállított tárgyak nagy része miniaturákból áll, ez azonban semmit sem von le a kiállítás értékéből. Sőt, ily módon sakkal szemléletesebben tudják bemutatni a tanulók munkakészségét. Az apró kis bútordarabok, parányi gépek, s a miniatűr gazdasági felszerelések mind azt bizonyítják, hogy készítőjükből jó szakmunkás válik. Bár a kiállított tárgyak mennyiségi szempontból nem nyújtanak átfogó képet a megye ipari tanulóinak munkafeészségéről — ehhez hatalmas csarnok kellene — a viszonylag kis terjedelmű kiállítás is bizonyítja, hogy helyiipari tanulóink méltó örökösei a nagy múlttal rendelkező magyar kézműiparnak. A kiállításon részvevő iskolák közül a váci, érdi, nagykőrösi, szentendrei és a szigetszentmiklósi helyiipari iskola kapta az első díjat, a többi iskola elismerő oklevélben részesült. Az egyéni elbírálás során a legkiválóbb munkát végző ipari tanulók ingyen üdülést, 50 ipari tanuló pedig pénzjutalmat kapott. Mint Lukács László, a megyei helyiipari iskolák igazgatója is hangsúlyozta, az öt napig tartó kiállítás mindenekelőtt a megyei szakmunkás utánpótlást szolgálja és ösztönzést kíván adni a most végző általános iskolai tanulóknak, a különböző ipari pályákhoz, Nagy nyeremények a Budapesti Ipari Vásár sorsjátékán A május 23-án .megnyitássá kerülő vásár egyik legnépszerűbb eseménye alighanem a jelentős nyereménylehetőségeket tartalmazó sorsjáték lesz. így a húzásoknál az osztályonfelüli. három nyerőszám boldog tulajdonosa abban a szerencsében részesül majd, hogy ingyenesen oda-vissza utazhat a brüsszeli világkiállításra, miután öt napot a helyszínen tartózkodott. A további tizennyolc főnyeremény sorában szerepel egy bárhol felállítható, berendezett, kétszemélyes nyaraló, egy barokk hálószoba, egy 175 és 125 köbcentiméteres motorkerékpár, egy Panni- robogó, egy Moped-kerékpár, egy kárpitozott csőbútor-garnitúra, egy magnetofonkészülék, 60 liter űrtartalmú Elekthermax hűtőszekrény, egy televízióskészülék, világvevő rádió ultrarövid huliám- berendezéssel, női arany karóra, két mosógép, nagyméretű ebédlőszőnyeg, egy férfi bőrkabát, egy ZORKIJ fényképezőgép, női import pulóver, nylon fehérneműgarnitúra stb. A főnyereményeken kívül több mint 10 000 értékes és egyenként 150—25 forint érték között váltakozó nyeremény is kisorsolásra kerül. Húzás 1958. június 2-án délután 4 órakor a vásár területén. A sorsjegyek vidéken az Állami Biztosító, az IBUSZ és az OTP fiókjainál, a postahivataloknál és a vásár területén szerezhetők be, négy forintos áron. KÁNIKULA Jólesik egy kis hűsölés a vízparton lógusok élénken foglalkoznak. A repülőgép atommeghajtásá- val kapcsolatosan jelentős kísérletek folynak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Az atomrepülőgép és atomrakéta tudományos problémája nem mai keletű, hanem visszanyúlik 1945-re, amikor először vált ismeretessé gyakorlatilag az atomerő felihasználásának pozitív eredménye., A világ jeles tudósai, atomfizikusai, köztük a szovjet, japán, angol és francia szakemberek 1945-ben a repülőgép és rakéta atommeghajtá- sának lehetőségét, valamint fejlesztését kfo. 25—30 évben jelölték meg. Lehetséges-e a repülőgép atommeghajtása ? Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy melyek: a repülőgép atommeghajtásának technikai vagy egyéb akadályai. Megállapítható, mint jelenlegi tudományos tény, hogy atomenergiát közvetlen hajtásra a hirtelen felszabaduló energia igen nagy intenzitása, valamint rövid tartama miatt felhasználni nem lehet. Nem használható fel továbbá azért, mert az átalakuló tömeg any- nyira kicsiny, (hogy sugárhajtás céljaira való jelentős tolóenergia termelése gyakorlatilag nem lehetséges. A repülőgép atommeghajtására technikailag egyetlen lehetőség mutatkozik, az atommaghasadás során felszabaduló erő értékesítésére az atomhajtómű megszerkesztése, amely a hőerőgépek módjára történik. A megszerkesztett hajtóműben az atomreaktor a hőforrás gyakorlati szerepét tölti be, míg az expanziót végző közeg technikailag semmiben sem tér el a gázmotorokban eddigi ismereteink alapján használt anyagoktól. A repülőgép atommeghajtóművei technikai megoldásukat tekintve többfélék lehetnek: Az első atommeghajtású gázturbina, amely éppen olyan, mint a gázturbinás sugárhajtómű, amelynél az égésterek szerepébe az atomreaktor lép. Ennél a megoldásnál a beszívott levegőt a kompresszorral összegyűjtve, az atomreaktoron keresztül áramoltatjuk át A második megoldás pontos neve: atomreaktoros torlósu- gárhajtómű. A második megoldás abban különbözik az elsőtől, hogy a turbina és a kompresszor elmarad, mivel a repülési sebesség igen nagy, _ tehát a dinamikai nyomásból I létrejövő préselő hatás ön- ! magában is kielégítő, illetve | elegendő. I A rádióaktív sugárzás elleni védelem | A repülőgép atommeghajtá- ! sának igen jelentős tudomá- I nyos problémája a rádióaktív I káros kisugárzás elleni hatha- I tós védelem. Ez a probléma I élénken foglalkoztatja úgyszól- I ván a világ valamennyi tudo- I mányos intézményét. Min- I deniki által közismert dolog, I hogy a rádióaktív kisugárzás I milyen nagy veszélyt jelent az I emberi, de nemcsak az élő I szervezetre, hanem a nö- i vényzetre, levegőre egyaránt. [ Az atomfizikusokkal együtt- ! működő biológusok egyik köz- ! ponti tudományos témája a i sugárzás elleni védelem. Az = atommeghajtású repülőgépek i és egyéb közlekedési eszközök ! problémája csak akkor mond- I ható megoldottnak, ha a su- j gárvédelem is teljesen bizto- [ sítva van. \ Az energiát szolgáltató [ atomreaktornak rajta kell I lennie a repülőgépen, tehát az [ ebből kiáradó rádióaktív ká- i ros sugarakat egészen vastag, [ nehéz, tömör anyagból készült I fallal kell felfogni. I Ennek tökéletes megoldása- \ töl még messze vagyunk a re- [ pülő és az autó terén. A ha- i jónál és mozdonyoknál foly- [ tatott ez irányú kísérletek I eredménnyel jártak. Ennek \ gyakorlati példája a világ elsó atommeghajtású jégtörő hajójának tökéletes működés? a Szovjetunióban A jövő atomhajtású repülőgépe mindenesetre súlyát tekintve igen jelentős lesz, nem kevesebb, mint 150 tonna. Építenek-e már a világon atomrepülőgépet ? Az olvasóban teljesen indokoltan felmerül a kérdési vajon szerkesztettek-e már, vagy van-e folyamatban a világon atomrepülőgép építése. Igen jelentős kísérletek folynak ez irányban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban a Hawker—Siddeley repülőgépgyár saját állítása szerint atommeghajtású repülőgép építésén dolgozik, abból a célból, hogy a beszerelt j atomreaktorból kisugárzó rá- i dióaktív sugarak hatását és: fokát behatóan tudják tanul-: mányozni. Az amerikai re- i pülőgépgyár erre a kísérleti i célra egy B—36 típusú hat-j motoros bombázó gépet alaki- : tott át, amelynek törzsvégébe; kis teljesítményű atomreaktor! j szereltek be. Melyek a jövő atomrepüíőgépének gazdasági előnyei ? A jövő atomrepülőgépének I több féle gazdasági és techni-; kai előnye van. Gazdasági előnye mindenek- j előtt, hogy egészen csekély i mennyiségű üzemanyagra van! szüksége. Technikai előnye j döntően, hogy hatótávolsága j nem korlátozható, tehát kor-j látlanul repülhet. Másik igen! jelentős technikai előnye, [ hogy sebességé szintén nagyon i magas teljesítményű, az eddi-; gi repüléstechniikában ismert: sebességi időkön magasan fe-1 lül van. Mindezek a kedvező j gazdasági és technikai előnyök j igen értékesnek ígérik a jövő! atommeghajtású repülőgépét; Karczag László Az üdülő látképe Festői környezetben a volt halastó most fürdőmedence lesz (Foto: Nánási) rxtiHiiiiiiiiiiiiiiimmKimiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiHiiiiiimiiiiiiiiiiiinniiiiiimiiimiiiiiiiiiiiniiimiimiiiüiHmmHwn Nemcsak a külső, az eredmények is szépek a tárnoki Augusztus 20 Tsz-ben MINTHA egy szép, tisztán tartott paraszti portára lépne az ember, olyan jóleső érzés tölti el a látogatót a tárnoki Augusztus 20 Tsz tanyaközpontjában. Ha csupán a külsőből ítélnénk meg a szövetkezet munkáját,^ bizonyára a megye első tsz-ei közé sorolnánk. Ügy látszik, azért van némi összefüggés a takaros tanyaközpont és a szövetkezet gazdálkodása között, mert Moravecz István tsz- elnök a beszélgetés közben elmondja, hogy mivel egyéb munkájuk nem volt, a tanyaközpontot hozták rendbe. A helyére rakták a gazdasági felszereléseket, kimeszelték az irodát, a kultúrotthont, de az istállók és az ólak falaira is jutott mész. — Hogy-hogy nincs munkájuk ebben a nagy dologidőben, amikor sok egyéni gazda, de tsz és állami gazdaság is, azt sem tudja, mihez fogjon? — kérdezem a tsz elnökét, aki a válaszadás jogát így hárítja át a könyvelő- nőre: — Mondja csak eh hogyan is állunk a tavaszi munkákkal, mert ha én mondom el, talán dicsekvésnek tűnik. A 'könyvelőnő egy dátumot, az április 29-ét említi. Érre a napra ugyanis befejezték a tavaszi vetést, még a kukoricát is, továbbá megtörtént az őszi kalászosok növényápolása és fejtrágy ázása. — A kukoricának még hideg volt a talaj április 29-énl — ellenkezem. — Mi nem vártunk a vetéssel, és szerencsénk is lett. mert jött a jó idő és most már gyönyörűen sorol — válaszolja Moravecz elvtárs. Most már érthető, hogy pár napig „munka nélkül” volt a tagság, s ezt az időt használták ki a tanyaközpont rendbehozására. Felesleges munka lett volna? Nem, mert naponta jó néhány parasztember megfordul itt, akik gépeket kérnek kölcsön. Miért ne lássanak rendet, tisztaságot, amikor megvan erre a mód. — De holnap már nem érünk ám rá, mert kezdődik a répa hurolása, aztán a napraforgóé, majd a palántázás a kertészetben — sorolja az elnök a sorra kerülő munkákat, s csak úgy mellékesen mondja a könyvelőnőnek: — Holnap maga is kapával jöjjön! NEM NAGY LÉTSZÁMŰ ä tsz, mindössze 22 tagja van. s ennek is fele asszony. Számos helyen sok a panasz az asszonyokra, hogy csupán egy-két órát dolgoznak. Móra- \7iar*v árc- a Trvn.Ksun rsimV chV'iS.érni t.lldia a szövetkezeti asszonyokat, mert lelkesein és jól dolgoznak. — Sikerült úgy összeválogatni a tagságot* hogy most mind egy akaraton vagyunk. Válogatni? Ez egy kicsit furcsán hangzik* de aztán megmagyarázzák: a télen sokan jelentkeztek felvételre, mivel kevés a földjük, csak keveset vehettek fel közülük. Természetes, hogy a legrendesebbéket, a legdolgosabbakat vették fel maguk közé. De így tesznek majd ősszel is, amikor 69 holddal növekszik földterületük. Ennyi tartalékterületet kapnak ugyanis a tanácstól. — S olyan biztos, hogy ősszel lesz jelentkező? — Biztos, hogy lesz. Ahol a tagság mondja el. hogy mennyi a jövedelme, ott vannak is jelentkezők. — S maguknál elmondják a tagok? — A télen is azért jöttek, mert mindenki megtudta a faluban, hogy nálunk 45 forint volt a munkaegység értéke. Igen, több asszony is van a szövetkezetben, akinek a munkába járó férje nem keres any- nyit. mint ő. Tavaly például Nagy Járt ásnának — pedig nem is neki volt a legtöbb munkaegysége — 1680 forintos átlagjövedelme volt havonta. A szövetkezeti asszonyok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb és újabb családi házak épülnek Tárnokon. így van ez Nagy Jánoséknál, Juhász Imrééknél és Vörös Sándoréknál is. — Az idén is eléri a 45 forintot az egy-egy munkaegység értéke? — Rajtunk nem múlik. Idejében elvetettünk. a növényápolást is megadjuk. Eddig nagyon szép a határunk. Aztán tavaly nem volt kertészetünk, az idén már az is van, hat hold. Az állattenyésztéssel is előbbre vagyunk, mint az elmúlt esztendőben — mondja az elnök. SZAVAIBÓL azt a következtetést lehet levonni. hogv az idén még többre számítanak* Ezt akarja a tagság is, bizonyítja ezt jó munkájuk. Mi kell még ehhez? — Aranyat érő májusi eső — összegezi egy mondatban a tagság kívánságát az elnök. Bár az időjárást nem tudjuk szabályozni, s időjósok sem vagyunk, mégis azt mondjuk* reméljük, ez a vágyuk is teljesül hamarosan* s az elvetett mag, és ezzel együtt a szövetkezés gondolata még gyorsabban fejlődik Tárnokon. Mihók Sándor
