Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

1938. MÁJUS 14. SZERDA Pisi UEG C/Cirlap 3 Az érdi, a százhalombattai és a diósdi gazdák bizalommal fordulnak takarékszövetkezetükhöz MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? Maholnap egy esztendeje lesz, hogy Érden, ötödiknek a megyében, megalakult a taka­rékszövetkezet. Egyéves múlt, egyéves tapasztalat tanúsko­dik arról, hogy elérte-e cél­ját — azt, hogy erősítse a dol­gozó parasztok biztonságérze­tét — a takarékszövetkezet. A kormány, mikor engedé­lyezte a takarékszövetkezetek létrehozását, azzal a meggon­dolással tette, hogy csökkent­se á kisüzemi gazdálkodásnál kiküszöbölhetetlen bizonyta­lanságot. Az egyéni paraszt a maga bőrén tapasztalja, hogy egy-egy rossz termés, vagy elemi csapás, állatelhullás mennyire visszaveti a gazdál­kodásban. Hová menjen ilyen­kor kölcsönért, ki segít rajta? Mennyivel más, mennyivel megnyugtatóbb számára, ha tagja egy közösségnek, egy szövetkezetnek, amely ilyen­kor kisegíti, kirántja a baj­ból. — Mi is azért alakítottuk meg az Érd és Vidéke Taka­rékszövetkezetünket, hogy se­gítséget nyújthassunk Érd, Százhalombatta és Diósd köz­ségek parasztjainak a terme­lés növelésében — mondja Nagy Péter elvtárs, a takarék- szövetkezet elnöke, aki egy­ben a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke is. — Hogyan valósul meg ez a segítség a takarékszövetke­zeten keresztül? — ezt kutat­juk és erre a kérdésre aka­runk kielégítő választ kapni. A takarékszövetkezet veze­tőivel való beszélgetés kezde­tén megtudtuk, hogy mind a takarékszövetkezetbe pénzt betevő, mind pedig a hitelt igénylő nevét és az elhelye­zett, illetve a kölcsönzött ősz- szeg mennyiségét titkosan ke­zelik, így cikkünkben sem hivatkozhatunk személyekre. „A jó bornak nem kell cé- - géri’., tart ja-.aszólásmondás, s a növekvő betét és hitelezés összege, valamint a növekvő részjegy-alap — amint erről Molnár Béla ügyvezető köny­velő beszél világosan bizo­nyítja, hogy az említett három községben megszerették a dolgozó pa­rasztok a takarékszövetkeze­tet. — Tavaly 62 taggal hoztuk létre takarékszövetkezetün­ket, s taglétszámunk meg­duplázódott, mert ma már 140 tagot számolunk —i mondja Molnár Béla. A taglétszám megnöveke­désénél is többet mondanak azonban az alábbi számok. 1956. december 31-ig 87 tag 9200 forint részjegyalapot fi­zetett be. Ez év április 31-ig a befizetett összeg 14 600 fo­rintra emelkedett. Tudni kell, hogy egy-egy részjegy összege 100 forint, s ahhoz, hogy va­laki tagja lehessen a takarék- szövetkezetnek, legalább egy részjegyet jegyeznie kell. Az elmúlt év utolsó hat hónapjá­ban 50 700 forintot helyeztek el a takarékszövetkezetben, s ugyanezen idő alatt 31 700 forint kölcsönt folyósítottak — 15 igénylőnek. Amíg a múlt évben 24 személy he­lyezett el kisebb-nagyobb ösz- szeget, addig ez év május 1-ig 196 személy volt bizalommal a takarék iránt, s összesen 224 ezer forintot fizettek be. 1957 első négy hónapjában 35 sze­mély fordult .kölcsönért a ta­karékhoz és 98100 forintot kaptak. Azt is el kell mon­dani, hogy nemcsak takarék­szövetkezeti tag helyezhet el pénzt, hanem olyan szemé­lyek is, akik nem tagok — hitelt azonban csak tagok kaphatnak. Érdekelt bennünket az is, hogy milyen célra folyósíta­nak hitelt. Nagy Péter elv­társ a következőket mondotta el.­— Elsősorban a termelést elősegítő beruházásokra adunk hitelt, így például tenyészállat, me­zőgazdasági gépek vásárlásá­ra, gyümölcsösök, szőlők te­lepítésére. Úgy látjuk, hogy takarékszövetkezetünk segít­sége folytán szépen növek­szik községünkben a gyü­mölcsös és a szőlő területe. Nem áll módunkban a taka­rékszövetkezet alapszabályát ismertetni, s ez nem is cé­lunk, de azért néhány fontos kérdésre — mint például, ho­gyan irányítják, ki lehet tag­ja, hogyan és mennyi időre történik a hitelezés — választ kértünk, s kaptunk. — A takarékszövetkezetnek Választott vezetősége van, hat­tagú intéző bizottság és há­romtagú felügyelő bizottság bírálja el a hitelkérelmeket. A vezetőség munkájáról a taggyűlésnek és évenként egy­szer megtartandó közgyű­lésnek beszámol — adja az első kérdésre a felvilágosítást a takarékszövetkezet elnöke. Elmondják, hogy az alap­szabály előírja: takarékszövet­kezetnek mindenki tagja le­het, kivételt képeznek azok, akik osztályidegenek. Az elő­írás azonban az, hogy a tag­ság legalább 50 százalékának dolgozó parasztnak, illetve földműveléssel foglalkozónak kell lenni, s az alakításhoz — ezt egy későbbi rendelkezés írja elő — legalább száz tag szükséges. Az utóbbi kérdésre Molnár Béla adja meg a választ. — A hitelkérelmezőnek hi­vatalos okmánnyal kell iga­zolnia, hogy az igényelt pénz­összegre megvan a kellő anyagi fedezete. Ezenkívül két kezes is szükséges, akik felelősséget vállalnak a visszafizetésért. Nálunk hat hónap az a leghosszabb idő, amelyre hitelt adunk, de arra törekszünk, hogy minél rövi- debb időre igényeljék, mert így több hitelre szorulónak tu­dunk segítséget nyújtani. Az Érd és Környéke Taka­rékszövetkezet az • elmúlt egy esztendő alatt sok dolgozó pa­raszton segített, s azt lehet mondani, betöltötte hivatá­sát. Bizalommal fordulnak a szövetkezethez azok, akik a pénzüket akarják elhelyezni — ez egyébként az alapja an­nak, hogy a rászorulókon se­gíteni tudjanak — és azok is, akik segítséget várnak. A takarékszövetkezet ered­ményes működéséhez tarto­zik még, hogy 40 ezer forintos költséggel rendbehoztak egy épületet, ahol most a szövet­kezet székel. A vezetőségnek most az a terve, hogy rész­ben újabb községek — Tár­nok, Sóskút — bevonásával, részben pedig az országos be­tét és részjegyalap növelési versenyben való részvételük­kel jelentősen emelik a taka­rékszövetkezet kezelésében le­vő pénzösszeget. Azért teszik ezt, hogy a jövőben még na­gyobb segítséget tudjanak nyújtani a gazdáknak terme­lésük növeléséhez. (m. s.) Bata Sándorné albertirsai levelezőnk levelében elmondja, hogy az albertirsai önkéntes tűzoltóegyesület részt vett a ceglédi járási tűzoltóversenyen. Bár a vándorserleget ebben az évben nem tudták megvédeni, s hajszál híján lemaradtak az első díjról is. mégis szép ered­ménnyel végeztek, s II. helye­zettek lettek. Ez alkalomból a községi tanács 600 Ft jutalmat adott át a csapatnak. De nagy szükségük lenne a további tá­mogatásra is, mert felszerelés stb. dolgában nem a legjobban állnak. Ugyancsak indult a verse­nyen az úttörőlányok önkéntes csapata is, akik — bár az idén még nem volt ellenfelük — díszoklevelet nyertek. A ver­seny befejeztével ünnepélyt tartottak, ahol a beszédek el­hangzása után Fajka Mária kisiskolás Tűzoltók c. versé­vel aratott nagy sikert. Ceglédi panaszos levél sze­rint az állomás büféjében igen rossz feketét főznek. Ha vala­ki reklamál, kap ugyan jobbat helyette, de aki nem szól. az ihatja a gyenge, íztelen kávét. Jó lenne, ha illetékesek meg­kóstolnák, vajon milyen is a ceglédi vasútállomás eszpresz- szójának feketéje? Debreceni Imréné arról szá­mol be, hogy Pilisvörösvárott megalakult a könyv barátai­nak köre. Az ifjúság könyvba­rát körében nyolcvanan tevé­kenykednek. Segítenek a köl­csönzésben, megjavítják a megrongált könyveket, stb. Minden osztálynak külön ba­ráti köre van. A kéthetenként megtartott találkozókon felol­vasásokat, meseórákat tarta­Terjed a Pest megyei termelőszövetkezetekben az ikersoros kukoricatermesztési módszer A Pest megyei termelőszö­vetkezetek közül tavaly kísér­letképpen két helyen alkal­mazták a gödöllői ikersoros ku­koricatermesztési eljárást. Az albertirsai Dimitrov Tsz 110 holdas ikersoros táblája keve­sebb tőszám mellett is azonos termést — holdanként 28 má­zsát — adott, mint a sorosan vetett kukorica, egy-egy hold ItlillllllllimilllilllltlIIIHHIIlllllllliiliiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiif iiiiiiiiitiiiiitllllillillllllllllllIIIIIIIIIIIIIHII'tlIIIIIIIIIIilfllIIIV Képeslap a brüsszeli világkiállításról „Varázslóiskola“ - a Gyermekvárosért A Budapest Hanglemezgyárban A napokban új, külföldi gépekkel bővült a hanglemezgyár présüzeme. Képünkön csomagolás előtt a lemezek vastag­ságát ellenőrzik S zombaton dél­után már há­rom óra tájban kipirult arcú, jur­áé fiúk, szapora léptű lányok igye- | keztek Vácott, a 1 Kultúr-mozi irá- | nyába. Messziről | lobogtatták egy- 1 másnak jegyeiket: 1 én is megyek a I „Varázslóiskolá”- ! bal I Fél 4-kor kezd- | te Suda, a „gyer- | mekek varázsló- | ja” szemfénvvesz- | tő műsorát. Már | előre nagy volt 1 az izgalom a kis | bűvészinasok kö­lt zött. Bementem | az öltözőbe. Az | előadóművészt te­li tőtől-talpig hófe- I bérben találtam. | Elképedve kér- 1 deztem — a rö- ! vidujjú nylonina | láttán, hogy a kv- ! lönleges zsebek | és a kabátujj hol | maradt, mire ne- ! vetve világosít | fel. hogy a mo- | dern bűvészet | nem dolgozik | ilyen elavult mód- s szerekkel. Előadá­sának is az a cél­ja, hogy bebizo­nyítsa: a gyorsa­ság nem boszor­kányság. Azzal hirtelen meghúzta jobb kezével a jülemet és máris bűvös tallérok zá­pora hullott a má­sik kezében tar­tott tányérba. Közben a za- iongó nézősereg már elhelyezke­dett. Csillogó sze­mek kereszttüzé­ben húzódik szét a függöny. Az asztalon és hat széken széjjel­rakott. különleges varázseszközök... Megkezdődött a kétórás műsor. „Hogyan lesz a kendőből tojás?”, „Az atomágyú”, ..Eleven ördögla­kat” — és még számos érdekes mutatvány. A né­zőtér együtt iz­gul a mesterrel, hogy sikerüljön a produkció. Suda kitűnő pedagógiai érzékkel egy-egy tanulsággal fűsze­rezi az előadást. Többször hivatko­zik az úttörőfe- gyelemre. rendre tanít — egyszóval szórakoztat, nevel is egyidőben. Elismerést érde­mel a népszerű bűvész felajánlás sa; ugyanis Pest megyében tíz elő­adási tervez, melynek bevételét a fóti Gyermek- városnak juttatja teljes egészében. Már azt is tud­juk. hogy ebből a pénzből automa­ta-játékokat, ( gyermekbiliárd, asztali futball- pálya stb.) vásá­rolnak, hogy az esős időket is szó-- rakozvá. vidáman tölthessék el a Gyermekváros kis árvái. Vác után Ceg­léd, Nagykőrös Szentendre. Nagy- káta a következő állomások. ahol valószínűleg ha­sonló lelkes kö­zönség várja a gyermekek va­rázslóját. ÍP. E.) megműveléséhez viszont csak egyharmad annyi kézi munka­erő kellett. A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya a kukoricabeta­karítás óta ismerteti ezeket az eredményeket és az ikersoros termesztési módszert a megyé­ben, főképpen a termelőszö­vetkezetekben dolgozó szak­emberekkel. Az idei vetés megkezdése előtt három he­lyen rendeztek ikersoros ku­koricavetési bemutatót a ter­melőszövetkezeti brigádvezetők részére. A termelőszövetkeze­tek nagy részében máris nép­szerű az új kukoricatermesz- tési módszer. Eddig már több száz holdon vetették el iker- sorosan a kukoricát. Az idén előreláthatólag az összes ku- koricavetés-területnek mintegy tíz százalékán alkalmazzák az Agrártudományi Egyetemen kidolgozott új eljárást. nak. A felnőtt könyvbaráti körnek 30 tagja van. Uj olva­sókat szerveznek, könyveket gyűjtenek, számos apró, de lé­nyeges munkával segítik a könyvtárat feladatainak meg­oldásában, A pusztavacsi népkönyvtár­ban irodalmi estet rendeztek* „Humor a magyar irodalom­ban“ címmel, amelyen 350 hallgató vett részt. Most új gyümölcsöst akarnak telepíte­ni s ezért megkérték a könyv­tárost, hogy szervezzen erről a témáról előadást a könyvtár olvasóinak és az érdeklődők­nek. Vincze László kisalagi leve­lezőnk megírta, hogy május 11- én a kisalagi általános iskola 17 tanulójának részvételével tartotta bemutatkozó előadá­sát a „Lurkó“ cirkuszegyüttesj A 7—8 éves kisfiúk, így Pol­gár Géza, Németh László, Jas- só Péter ég a többiek mind öt­letes, kedves számaikkal nagy tetszést, sikert arattak Jassó József és Gorás József tanító vezetésével. A siker annál is inkább számottevőbb, mert az így befolyt összeget az általá­nos iskolások nyári nyaraltatá- sára fordítjuk. Ez az öntevé­kenység követendő példa más községekben is, ahol a nyaral- tatás megoldása é9 költségei szintén nagy problémát jelen­tenek. Végül ezúton válaszolunk Kovács József albertirsai le­velezőnk panaszára, hogy le­gyen végre közvilágítás Al- bertirsa-Ujtelepen is. Szívesen hozzájárulnának ehhez anyagi és társadalmi segítséggel egy­aránt. A megyei és a községi ta­nácstól nyert felvilágosítás sze­rint ez már folyamatban is van. A községfejlesztési alap terhére feladták a megrende­lést a kivitelező vállalatnak s a munkálatok befejezése után a Szövetség és Temesvári ut­cák házaiban kigyullad a rég­óta várt villanyfény. Elkészült a vízcsapra szerelhető elektromos melegítő prototípusa Nagy Béla, az Esztergomi Sportszerárugyár lakatosa, el­készítette a vízvezetékre sze­relhető elektromos melegítő prototípusát. A készülék mind­össze 13 centiméter magas és két kiló súlyú. Villanyzsinórja a fali konnektorba kapcsolha­tó. Egy óra alatt 80 liter 40 Celsius fokos vizet ad és 2,2 ki­lowatt áramot fogyaszt. Érik a szőlő — a főiskola üvegházában A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kertészetének egyik üvegházában Csepregi Pál egyetemi adjunktus hét cse­megeszőlőfajta hajtatásával kísérletezik. Cél egyrészt az, hogy a szakemberek megis­merjék a szőlőhajtatás tech­nikáját, másrészt, hogy kivá­lasszák a hajtatásra leginkább megfelelő fajtákat. Az öt éve folyó kísérletek azt mutat­ják, hogy a hajtatásban leg­inkább a Frankentháli és az Afuz Ali csemegefajták felel­nek meg legjobban az igé­nyeknek, mind a termés mennyisége, mind pedig a für­tök tetszetőssége, a bogyók íze, zamata szempontjából. A Gloria Hungariao és a Szőlős­kertek királynője ugyancsak jó eredménnyel szerepel, a Chassolas azonban úgy lát­szik nem alkalmás az üveghá­zi termesztésre. A fiatal tőkéket január ele­jén metszették meg, s máris gyönyörű, egy-másfélkilós für­tök csüngnek, sárgállnak, ké- kellnek a venyigéken. Az érett fürtökön nemcsak a Ménesi út járókelőinek szeme akad meg, a feketerigók is megor­rontották a friss csemegét: a szellőztető ablakokon be-bg- szöknek szemelgetni. Perme­tezni nem kell a zsendülő lombot, a kezelése olcsó, egy­szerű. A szakemberek véle­ménye szerint, ott, ahol a fűtőanyag nem kerül sokba — főleg thermálvizes forrá­sok környékén — korszerűen felszerelt üvegházakban ér­demes lenne foglalkozni nagy­ban is korai csemegeszőlő- hajtatással. A kereslet ugyan­is igen nagy, s évről évre nö­vekszik. ............................................................................. I ndulás hazafelé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents