Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

1958. MÄJUS 11. VASÄRNAP "“ZfCirlap 3 Sok a találat az e heti lottóban A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztató jelentése sze­rint a lottó 19. játékhetére 3 173 721 szelvényt küldtek be a fogadók. Bár ez a szelvényszám kevesebb, Legyetek a műveltség, a munka a művészet kiváló képviselői Ballagás a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban l\jem is lehetne szebb hónapot választani a balla- iV gásra, mint májust, amikor nyílnak az orgo­nák, gyöngyvirág, tulipán ontja szirmait. S az orgona- nyílás idén valahogy teljesen egybeesett a nagykőrösi Arany János Gimnázium végzős növendékeinek bal­lagásával. Mintha minden orgonabokor csak ide te­remte volna rózsaszín meg fehér virágait. A folyosó­kon végig a lépcsők karfáin, a padokon csokrok és füzérek formálták, tarkították az ünnepélyes hangu­latot. S az illat, a temérdek virág friss lehelete egybe­vegyült a fiatalság örömével, a szülők örömkönnyével. Mert évről évre megismétlődő ünnepnap a ballagás, amikor a matúra előtt álló fiúk, lányok elbúcsúznak a kedves Alma Matertől. mint az elmúlt hetekben volt, az egy osztályra jutó nyeremény Így Is egymillió forinton felül van. Mivel telitalálatos szelvény ez­úttal sem akadt, a szerencsés négytalálatosok között ennek két­szeresét osztják szét. Ezen a hé­ten' sok a találat. Több mint száz­ezer lottózó ért el négyes, hármáé és kettes találatot. Négyes találat 72 szelvényen akadt, a nyeremény egyenként S3 059 forint. A háromtalálatos szelvények száma 4298, nyeremé­nyük egyenként 277 forint. A 98 834 kéttalálátos szelvényre egyenként 12 forintot fizetnek, A négytalálatos szelvények sor­számai a következők: LA 231 864, LA 244 089, LA 244 905, LA 260 853, EL 513 508, EL 536 735, EL 927 387, EL 953 385, EL 954 151, 1 027 140, 1 080 761, 1 085 414, 1 119 515, 1 196 169, 1 329 045, 1 409 815, 1 440 354, 1 490 135, 1 516 978, 1 645 864, 1 714 070, 1 731 061, 1 771 502, 1 884 865, 1 898 672, 1 900 814, 1 933 781, 1 961 168, 1 966 375, 2 085 405, 2 127 038, 2 127 042, 2 178 177, 2 367 863, 2 388 473, 2 452 077, 2 574 231, 2 597 664, 2 648 165, 2 667 981, 2 736 866, 2 767 885, 2 840 615, 2 880 253, 2 972 413, 3 076 891, 3 633 495, 3 649 917, 3 669 562 , 3 717 501, 3 722 842, 3 759 914, 3 775 589, 3 816 331, 3 820 471, 3 820 472, 3 820 473, 5 027 014, 5 241 973, 5 331 207, 5 386 610, 5 032 219, 6 124 406, 6 284 581, 6 327 910, 7 002 659, 7 162 335, 7 192 652, 7 199 153, 7 274 109, 7 328 444, 7 364 494. A szombati ballagás talán még sohasem volt ilyen derűs, kedves, megható, mint éppen idén. Az iskola „virágkorát“ éli. Valamikor — a 400 éves múltra visszatekintő iskolában — nyolc osztályban Iha 250 diák tanulta a matézist, a nyelveket, s lett belőle idővel prókátor, tanitómester, vagy szerencsés esetben honatya. Ma 500 diák ismerkedik a tu­dományokkal és a 79 érettségiző közül 41 szeretne továbbtanul­ni. Sokan már pályát is válasz­tottak: 18 készül tanárnak (ak­kor bizony le a zsebkendővel, végetvetni a szipogásnak) és 12 fiú, lány akar orvos lenni. S a többi? Gyakorlati pályát választ, a lányok meg egész­ségügyi szakmában keresik meg a jövőjüket. De addig is... Végigjárják az osztályokat, elbúcsúznak az osztályfőnök­től, a diáktársaktól. Aztán jön­nek a harmadikosok. Utravalót adnak minden ballagónak, Jtis tarisznya, benne fiolában bor, pogácsa, kétfillér, s a lányok­nak főzőkanál, a fiúknak bot. Mondani sem kell, ismét elma­radhatatlan a virág, mint ahogy a IV/a osztály nagy tuli­pán- és gyöngyvirágcsokorral lepte meg az igazgatót. Hajókirándulás Esztergomba A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társulat május 17-én, szombaton hajóki rándulást rendez Esztergomba. A ki­rándulásra megyei szervezeté­nek valamennyi tagját hozzá­tartozóikkal együtt meghívta azzal, hogy a kiránduláson előzetes jelentkezés alapján díjmentesen vehetnek részt. A Kossuth gőzös reggel 6,30 óra­kor indul a Vigadó téri hajó­állomásról, a Bem József té­ren 6,40, Vácott 9, Visegrádon 9,45 órakor beszállás céljából megáll. Esztergomból 6,30 órakor irdül vissza és 20,30 órakor érkezik a Vigadó téri hajóállomásra. Visegrádon, Vácott és a Bem József té­ren természetesen megáll. Az érdeklődők részvételüket sze­mélyesen, telefonon, vagy le­vélben legkésőbb május 13- án, kedden este 5 óráig jelent­sék be a megyei titkárságnak. A különhajón való utazásra jogosító ellenőrzőjegyeket 14- én adják postára. A hajón ét­terem és büfészolgálat lesz. Esztergomban a kirándulás részvevői meglátogathatják a Balassi-múzeumot, a képtárt és megtekinthetik az ásatáso­kat. Az igazi, az ünnepélyes búcséiztatás az udvaron van. Eljöttek a vá­rosi párt- és tanács vezetői, is­kolák nevelői, szülők és roko­nok — mintegy félezren. A maturánsok mind ünneplő sö­tét ruhában, a lányok fehér gyöngyvirágcsokorral hallgat­A megyei tanácstagok fogadóórái Május 11 és 20-a között a követ­kező megyei tanácstagok tartanak fogadóórát: ll:-én: Botlik János Vácszent- Iászlón, Hausknecht István Duna- harasztin 9-től 12 óráig. 12- én: Méri Jánosné Alsógödön, Balog György Nagykőrösön a Szabadság Tsz-ben 10-töl 14 óráig, Teddás Józsefné Ácsán 18-tól 20 óráig. 13- án: Biró Béla Nógrádverőcén 11 órakor. 14- én: Ifj. Sári József Ráckevén 9-től 12 óráig, Szűcs Ferenc Nagy­kőrösön, a bánompusztai iskolá­ban, Márta Ferenc Cegléden (XIV. 152), Gál Miklósné Budakeszin, Teddás Józsefné Váckisujfalun 19 órakor. 15-én: Teddás Józsefné Galga- mácsán.i Czecson Pál Kocséron, Mátyás Boldizsár Zebegényben 9—14 óráig, Dinka János Vácdukán 10 órakor és Sződligeten 15 óra­kor, Kis József Ecseren 9-töl 12 óráig és Maglódon 14-től 17 óráig. 17- én: Lédeczi Benő Ceglédber- celen. 18- án: Batár István Pécelen, Bá­nyai Pál Dunaharasztin, a Kultúr- otthonban 9 órakor, Szilárd József Monoron, a Népfront-irodában 9- töl 12 óráig, Balog György Nagykőrösön, a Dózsa Tsz-ben 10- től 12 óráig. 19- én: Balog György Nagykőrö­sön, a Rákóczi Tsz-ben, 18-tól 20 óráig. ják a búcsúszót. Itt van köz-| tűk Hartyányi Mária, aki min-! dig kiváló tanuló volt és a he-1 gedűvonó is művészre lelt ben-l ne. Vagy G. Szabó Kálmán, akii a matematikában jeleskedett, f de más tantárgyban is az el-l sok között volt mindig. A mikrofon elé lép Bazsó | Lajos tanár. Maga írt költé-i ményt ballagó diákjaihoz. Lengyelfalvi Erzsi, a KISZ- titkár, a (harmadikosok nevé­ben beszél az érettségizőkhöz. Szava; bizalmat keltenek, mert ... „mint idősek biztosan jó példával szolgáltok nekünk“ az életben. Nagyidai Antal lép elő az érettségizők közül Jó­zsef Attila szavaival búcsúzik tanáraitól, diáktársaitól, az öreg iskola meghitt falaitól: Édes hazám, fogadj szívedbe, Hadd legyek hűséges fiad! Zilahi Lajos, az iskola igaz­gatója kedves emlékeket idéz. A Cifra-kertet, a Pál-fáját, a majálisokat és kirándulásokat, az iskolában töltött szorongó, kedves, szorgalmas órákat. Egyenként emlékezett meg a búcsúzó osztályokról. Külön köszöntötte a IV/c osztályt, mely Arany János nevet visel­te és az iskola legjobb osztá­lya kintüntetést nyerte el. A szülők is búcsúztak. Ne­vükben Rovó István beszélt a ballagó fiatalokhoz. Mosolytkeltő, derűs pillanatok is voltak, amikor a vendégek az udvari csengő fölé akasztott két üveg bort nézegették tana­kodva: ugyan kinek tették oda? Hamarosan megtudták, hogy a két pedellus hagyomá­nyos részesedése ez a ballagás örömeiből. Az iskolai ünnepség után a diákok, szülők és vendégek a városi pártbizottsághoz vonul­tak, ahol Hegedűs László elv­társ, a pártbizottság ágit. prop. titkára búcsúztatta a fiatalo­kat. Szavait az élet mindenna­pos feladatai és gondjai köré­ből vette. Kérte a ballagó diá­kokat, hogy az életben tovább gyarapítsák tudásukat és le­gyenek a műveltség, a munka, a művészet kiváló képviselői. :;. A ballagó diákok elindul­tak, hogy az érettségi számve­tés után megkezdjék a min­dennapos életüket. Gáldonyi Béla BELPOLITIKAI KRÓNIKA A heten a ;egtöbb jó szót az időjárás kapta. Valahogy megnőtt a fontossága, különö­sen most, amikor a kedvezőt­len tavaszi időjárás erősen rá­nyomta bélyegét a mezőgazda- sági munkákra, s végre, ami­kor beköszöntött az igazi ta­vasz, megindulhatott a kedvte­li, szapora munka. Nem is telt el úgy nap, hogy az ország va­lamelyik részéből ne érkezett volna híradás: ezzel vagy azzal a tavaszi munkával végeztek. S biztató dolog ez, mert azt bizonyítja, hogy megnöveke­dett a termelési kedv, a bizalom megszilárdult, s mind jobb eredményekre ösztönöz. A szorgos munka közepette Jutott azonban arra is idő, hogy ünnepeljünk, azokat ün­nepeljük, akik a legkedveseb­bek: az édesanyákat. Apró gye­rekék, s komoly felnőttek ko­pogtattak a mamák ajtaján s szívén, hogyha csak apróságok­kal is, de leróják hálájukat az iránt, aki nekik a legtöbbét: az életet, s az életre készülés alapjait adta. S az édesanyák ezen a na­pon, bárhogy köszöntötték is őket, egyre gondoltak: arra, hogy gyermekeik továbbra is békében élhessenek, hogy ne zavarja meg senki azok nyu­galmát, akiket ők oly nagy gonddal s féltéssel neveltek fel. S a békére gondol az édes­anyákkal együtt a többi tíz és százezer ember is az ország­ban, amit misem bizonyít job­ban, mint az a rengeteg béke­gyűlés, s az a sok-sok szenve­délyes tiltakozás, amely az or­szág minden részéből árad. Bé­kegyűlés volt a Tudományos Akadémián s a Csepel Autó­gyárban és sok helyen. De mindenünnen egységesen szállt a hang: tiltsák be a nukleáris fegyvereket. Ne kísérletezze­nek többé! Az ezernyi békegyűlés, kis falvakban s a városok hatal­mas üzemeiben egyaránt bizo­nyítéka annak, hogy a magyar nép mennyire félti eddigi al­kotó munkájának eredményét, mennyire elítéli azokat, akik a háború fellegeivel akarják be­sötétíteni a ragyogó eget, s mennyire elszánt arra is, hogy bárkinek támad kedve békénk elrablására, útját állja annak. A lií’.L n uiKc megvédése, a béke biztosításának vágya nemcsak az ország népét köti össze, (ha­nem határokon és tengereken keresztül is összeköti a külön­böző államok népeit, mindazo­kat, akik éljenek bárhol a vi­lágén, bármilyen társadalmi rendben, de békét akarnak, akik gyűlölik a pusztulást, a romokat, a halált. A népek ba­rátsága hónapja ünnepélyes külsőségek között kezdődött meg hazánkban. De az ünnepé­lyes külsőségek mögött nem üresség, hanem nagyon mély, s nagyon komoly tartalom húzó­dik meg. Az, hogy a magyar munkás kezet fog a francia paraszttal, az amerikai mér­nökkel, a dupla iga alatt nyö­gő bennszülöttel, mindazokkal, akik vele együtt óvják és fél­tik a békét, mindazokkal, akik nyugalomban, mind kevesebb gonddal akarnak élni. S így szövődik erős, nagyon erős háló határokon keresztül, mely emberek tíz- és százmil­lióit köt; össze, s ezeknek a tíz­es százmillióknak ereje hatal­mas súly a nemzetközi helyzet mérlegén. Olyan súly, amivel ha tetszik, ha nem, azoknak is számolniuk kell, akik háborút s pusztulást akarnak, akik bé­kétlenséget, s gyűlölködést szítnak. Érdekes, s követésre méltó kezdeményezést tett a héten a SZOT titkársága. A Ruggyan- táárugyárban helyszíni ülést tartott, ott helyben, a dolgozók széles nyilvánossága előtt mondták el észrevételeiket, ta­pasztalataikat a gyár munká­járól, s arról, hogyan lehet — s kell — a hibák ellen a harcot felvenni. Újszerű s jó dolog ez. Hiszen mennyire más az, hogy szemtől szembe mondják el a dolgokat, mintha „valami jön“ felülről, baráti szó, elvtársi se­gítség nélkül. Azért is helyes ez a kezdeményezés, mert nem egy helyen lehet találkozni olyan jelenségekkel, melyek azt mulatják, hogy egyesek hajlandók lebecsülni a töme­gek politikai fontosságát, akik szívesebben nyúlnak bürokra­tikus módszerekhez, mint ah­hoz, hogy a dolgozók széles rétegeivel vitázva, magyarázva segítsék az előbbrejutást. A párt politikája akkor jut sikerre, ha annak helyességé­ről meggyőzzük az embereket. S ebben a tevékenységben ha­talmas segítséget jelenthetnek a szakszervezetek, hiszen a szervezett munkásság a mun­kásosztály legjobbjait fogja össze. Ezért helyes a SZOT kezdeményezése, mely remél­hetőleg követőkre talál. Jelentős s széles érdeklő­dést kiváltó belpolitikai ese­mény volt az MSZMP Politi­kai Akadémiáján Kállai Gyu­la elvtárs előadása a párt kulturális politikájáról. Az értelmiség kérdése napról napra felvetődik üzemekben, a falvak tanácsülésein, min­denütt. Akadnak, akik ide­genkedéssel tekintenek min­den értelmiségire, mert ok­tóberben ... Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik felmentenék azokat is, akik­nek komoly részük volt az ellenforradalom eszmei elő­készítésében, s ezt a szerepet a tettekkel cserélték fel az el­lenforradalom napjaiban. Kállai elvtárs előadása ter­mészetesen nem adhatott minden kérdésre választ. S egy előadástól még nem ol­dódnak meg a problémák, de jelentős segítség volt ez az előadás abban, hogy vártszer­vezetekben s az állami szer­veknél. de mindenütt világo­sabban lássanak a tisztségvi­selők s az egyszerű emberek egyaránt. Segítség volt ahhoz is, hogy végre nyugvópontra juthasson igen sok helyen az értelmiséggel kapcsolatos ezernyi függő kérdés. Dol­gaink rendezése egyben azt is jelenti, hogy az értelmiséggel is rendezni kell dolgainkat. Az értelmiség túlnyomó többsége hű a népi hatalom­hoz, a szocializmushoz. S ez kell, hogy a kiinduló pont le­gyen. Ha az alap helyes, ak­kor lehet és kell is vitatkozni ezernyi káros s hamis elmé­lettel, amely erősen divatos az értelmiség körében, s ak­kor jelentős erőforrások tá­rulnak fel előttünk ahhoz, hogy oz értelmiség zömével együtt lépjünk előre min­dennapi épitőmunkánkban. Igen nagy érdeklődés előzte meg a Lengyel Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­Képeslap a brüsszeli világkiállításról Telt ház a magyar étteremben KÖZÉRDEKŰ TANÁCSADÓ Mikor építtethet magánkisiparossal a termelőszövetkezet? A világkiállítás esti fényben + Meglehetősen vitatott kér­dés ez mostanában, mivel nagy építkezési lázban égnek a tsz-ek. Méltatlankodva ve­tik fel itt is, ott is a szövet­kezeti tagok, hogy a Nemzeti Bank nem akar hitelt folyó­sítani számukra, mert kisipa­rossal szeretnék megépíttetni istállóikat. Mi hát a helyzet? A banknak nem megmásít­hatatlan elve ugyan, hogy nem ad hitelt, ha kisiparos vezeti a tsz építkezését, de előnyben részesíti a ktsz-eket, s állami vállalatokat, a követ­kező indokolással: Nagyobb építkezéseknél több­ségének látogatását. A Go- mulka és Cyrankiewicz elv­társak vezette küldöttség lá­togatása nem egyszerű vi- szontlátogatás, s nem egysze­rű látogatás, hanem két test­vérnép, két szocializmust építő nép találkozása. S ez a találkozás annál is jelentő­sebb, mert nem egy esetben fenték a fogukat a viszály- szitok nyugaton, hátha sike­rül összeveszíteniök a ma­gyar s lengyel népet. Nem rajtuk múlott, hogy nem si­került. Közös táborban va­gyunk, közösek a céljaink, s közösek a gondjaink is. Gomulka elvtársék ta­lálkozása a magyar dolgozók­kal még közelebb hozza a testvéri lengyel népet, azt a népet, mely történelme során ugyanannyit szenvedett gonosz urak igája alatt, mint a ma­gyar, s ugyanúgy indult el a boldogabb jövőhöz vezető úton 1945-ben, mint a magyar nép. Hruscsov és Gomulka elv­társék látogatása egyben an­nak is bizonyítéka, hogy mennyire testvérüknek érez­nek bennünket a nagyobb szo­cialista államok, hogy milyen örömmel látják munkánk eredményeit. Mozgalmas, eseménydús hét volt az elmúlt hét. A króni­kás sok-sok apró dolgot nem jegvzett fel, hiszen akkor ol­dalakra futná. De a feljegy­zett tények is mind egyet bi­zonyítanak: erősödik, izmoso­dik a magyar s a többi név közötti kapcsolat, hogy min­dennapi munkánk gondjai és örömei a mienk, s hogy eze­ket a gondokat, s örömöket soha nem akarjuk felcserélni a háború kínjaival. S kell-e ennél biztatóbb bizonyság? Mészáros Ottó szőr előfordult, hogy a kis­iparos felhúzta a falakat, s aztán otthagyott csapot, pa­pot, amikor a nehezebb fö­démszerkezet felállítására ke­rült a sor. Jellemző példa er­re a dányi Lenin Tsz esete, amelynek istállója félig ké­szen áll, egy Kiss nevű kis­iparos „jóvoltából”. Nagy utánjárásra a gyömrői ktsz végre elvállalta befejezését, de 90 ezer forinttal kerül töb­be így az építkezés a terve­zettnél. S mindezt a tagok fogják majd megfizetni! Tehát, a tagság érdekében legjobb, ha a termelőszövetke­zetek jól előkészített tervek alapján, megfelelő szakembe­rekkel dolgoztatnak nagyobb építkezések alkalmával, s a kisiparosokra csak az olyan építkezéseket bízzák, ame­lyekhez elegendő szaktudással rendelkeznek. Elsősorban pedig legajánla­tosabb állami vállalattal épít­tetni. Ugyanis számtalan eset­ben előfordult, hogy a tsz által megvásárolt és leszállí­tott építőanyagok jelentős ré­sze úgy eltűnt, akár a kám­for. Illetve — mivel tudott dolog, hogy anyag nem tűnhet el, csak átalakul — átalakul­tak ezek az anyagok is. Tsz- magtár, vagy istálló helyett sok esetben lakóházakká: Olyan emberek lakóházaivá, akik ma ismét egyénileg gaz­dálkodnak. Ilyen esetek nem fordulhat­nak elő, ha az állami vállalat épít. Az adja az anyagot, s ha netán kára adódik, vál­lalja is érte a felelősséget. A tsz épületeit viszont nem fog­ja az összeomlás veszélye fe­nyegetni néhány év elteltével. Mezőgazdaság-gépesítési szakemberek utaztak Svájcba Az Európai Gazdasági Bi­zottság Mezőgazdasági Bi­zottságának gépesítési albi­zottsága május 12—16 között tartja ülését Genfben. Az ülésen magyar részről Ma­rosújvári Gyula, a Földmű­velésügyi Minisztérium gép­állomási és gépesítési főigaz­gatóságának vezetője, vala­mint Rázső Imre egyetemi tanár vesz részt. A küldöttek szombaton elutaztak Svájcba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents