Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

1958. MÁJUS 9. PÉNTEK «rr ál tew <L/Cirlap 3 mmáárn MEGINDULT AZ IRTÓHÁBORÚ A GYOMOK ELLEN Az idén több mint négyszázezer holdon irtanak vegyszerrel gyomot Nemcsak kultúrnövényeink, de a gyomnövények is nagy­mértékben elmaradtak a fej­lődésben az idén. Rendes kö­rülmények között már április közepén megkezdték a vegy­szeres gyomirtást, ezen a tava­szon csak most, május első napjaiban indult meg az irtó­hadjárat; A növényvédelem idei sajátosságairól, s az idő­szerű feladatokról dr. Ubrizsy Gábor, a Növényvédelmi Ku­tatóintézet Kossuth-díjas igaz­gatója adott tájékoztatást. El­mondotta többek között, hogy hazánkban évről évre több mint egymilliárd forintnyi kárt okoznak a gyomnövé­nyek a szántóföldeken. Á gyomok ilyen nagyarányú kártételét egyedül a vegy­szeres gyomirtás rendszeres és nagyüzemi alkalmazásával tudjuk számottevően csökken­teni. Hazánkban egészen a legutóbbi időkig csak kísérlet­ként szereplő vegyszeres gyom­irtást a múlt évben már igen eredményesen használták, fő­ként az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek táblás­művelésű területein, s az idén — az előzetes ter­vek szerint — már több mint négyszázezer holdon hajtják végre. A vegyszeres gyomirtás köz­vetlen haszna, hogy holdanként körülbelül egy­mástól mázsával növeli a gabonafélék terméshoza­mát, egyes tavaszi gabo­náknál pedig három-négy mázsával is. Segíti, gyorsítja a növények fejlődését, megrövidíti a te- nyészidőt, fokozza a magvak csírázóképességét. További előny, hogy alkalmazásával megkímélhetjük termesztett növényeinket a gyomok erős versenyétől, a talaj tápláló­anyag tartalmát, vízkészletét, s a napfényt teljesebben ki­használhatják a kultúrnövé­nyek, s mindemellett még a fekete és vörös gabonarozsda ellen is véd a hazai gyártmá­nyú Dikonirt. Ugyanakkor a háziállatokra, hasznos rova­rokra teljesen ártalmatlan a permetezés. A két-háromheti kényszerű késés után most igen kedve­zőek a feltételek a vegyszeres gyomirtásra: a gabonafélék vi­szonylag elég fejlettek, a gyo­mok pedig most a legérzéke­nyebbek a vegyszerre. A 16 fokon felüli nappali hőmér­séklet, a napsütés segíti a her- bicid hatóanyag felszívódását a szövetekbe. A legjobb hatás a reggeli és a kora délelőtti perme­tezéstől várható. A gabonaféléken kívül a kukoricánál és a különböző ipari növényeknél is nagy je­lentősége van a vegyszeres gyomirtásnak. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt arra mutatnak, hogy a kuko­ricánál egy-két kapálást meg lehet takarítani a vegyszeres gyomirtással. Ilymódon éppen a legsürgetőbb mezei munkák idején másutt használhatják fel a gazdaságok a rendelke­zésre álló munkaerőt. A kuko­rica azonban sokkal kénye­sebb, mint az egyéb gabona­félék, ezért legjobb — különö­sen az idei megkésett vetések­nél — a megelőző módszert alkalmazni. Kelés előtt 3—1 nappal — amikor a gyomok már a felszínen vannak, a ku­koricacsírát pedig még védi a talajtakaró — aján­latos permetezni. Holdanként számítva 1—1,2 kiló Dikonirtot tartalmazzon az oldat. Ezt a módszert csu­pán a laza homoktalajokon nem ajánlják a szakemberek, ahol a gyorsan leszivárgó permetlé a kukoricacsírában is kárt okozhat. Általános törekvés a hazai és a külföldi kutatásoknál, hogy a gabonafélék és az egyes ipari növényeken kívül a konyhakerti és dísznövé­nyekre is jól alkalmazható, hatásos vegyi gyomirtó szere­ket kísérletezzenek ki. Ma­gyarországon jelenleg körül­belül egymillió holdra ele­gendő vegyi gyomirtó szert gyártanak, ami bőven fedezi a mostaninál sokkal kiterjed­tebb vegyi gyomirtás anyag­igényét is. Fásítanak a gyónjak Gyón község valamennyi I társadalmi szerve összefogott sj közös erővel látott a nagy fel­adathoz: 1800 darab nyár- ésl eperfacsemetét ültettek el a í község területén. Erre bizony már nagy szükség volt, hogy végre megkössék a fékezhetet- len futóhomokot. Mindezen felül a tanács dol­gozói vállalták a tanácsház, a kultúrház és a játszótér terüle­tén elültetett fácskák további gondozását, öntözését, hogy hamarosan árnyas, szép park vegye körül a község e fontos, forgalmas pontjait. LENGYELORSZÁGI KEPEK Háztartási cikkek és textiláruk a Budapesti Ipari Vásáron Az idei vásár ismét alkal­mat ad arra, hogy mindenki kellő tájékozódást szerezhes­sen háztartási szükségletének legkorszerűbb és legcélszerűbb megoldási lehetőségeiről, így a bútoripar egész sor új megoldású lakberendezési ötlettel, bútortípussal és igen tetszetős és célszerű konyhabútorral jelentkezik az ipari vásáron. Nagy sikerre számíthat az egyik bútorgyár­nak kombinált szekrényből, asztalból és tálalóból álló nap­pali szobája, míg az igénye­sebbek válogathatnak a stíl-, modern- és csőbútorok külön­féle változataiban. Külön fi­gyelmet érdemelnek az ízlé- sesnél-ízlésesebb lakberende­zési cikkek, üvegcsillárok, éj­jeli lámpáik, gyermekkocsik, fonott garnitúrák, díszpárnák Rendkívül nagy lesz a vá­laszték a különféle kony­hai eszközökben, edényfé- I lékben, evőeszközökben | kávédarálókban. és eszpresszókészülékekben s | ha már a konyháról besze-| lünk, nem hagyhatjuk említési nélkül a hazai konzervgyá-1 ralnknak az egész világon | olyannyira kedvelt hús-. gyü-| mölcs- és főzelékkészítményeit f sem, melyeket szintén megta-f láthatunk majd. De nem marad el a textil-1 ipar sem, amely az idén gaz-| dag mintaanyagokkal vonul g fel a vásárra. A Textilmintagyártó Vál- | falattal együtt 11 vezető | textilgyár állítja ki leg- | újabb cikkeit. így frottiranyagok, méteráruk, | különféle mű rost, selyem, ny-1 Ion, sima- és nyomottáruk.! kartonok, vásznak, bútorhuza-| tok, kendők, munkásruha-| anyagok kerülnek bemutatás-1 ra. A legújabb lengyel gyártmányú hutámdtrények A hanyagaitokét tanulmányozzák a zabrzei bányásztcch- nikttm növendékei Minél előbb fejezzék he a hévízgyörkiDézsa Tsz istállójának építését Április 22-i számunkban kö­zöltük Kiss Ferenc levelezőnk írását Miért akadályoz ben­nünket a tervező vállalat és a beruházási bank? címmel. Többek között szó van benne arról is, hogy a Magyar Nem­zeti Bank területi irodája letil­totta a hévízgyörki Dózsa Ter­melőszövetkezet vonóvasas is­tállójának átépítését. A napok­Bővül a magyar és lengyel szövetkezetek árucsereforgalma A magyar földművesszö­vetkezetek és a lengyel Samo- pomocz Chlapska paraszti ön­segély mezőgazdasági szövet­kezeti központ között mind inkább bővül az árucserefor­galmi kereskedelmi kapcso­lat. A két testvér-szövetkezet két éve köt megállapodásokat olyan árucikkek cseréjére, amelyek mind Magyarorszá­gon, mind Lengyelországban hiánycikknek számítanak és nagy keresletnek örvendenek. A múlt évben egy millió ru­bel értékű árucserét bonyolí­tott le a két szövetkezet s az idén két alkalommal került sor árucsereforgalmi egyez­mény aláírására. Az idén ed­dig 1 800 000 rubel értékű árut kötöttek le cserére, s most tárgyalnak az idei harmadik megállapodásról. 3968 szabálysértés négy hónap alatt Az év első négy hónapjá­ban összesen 3968 szabály­sértési feljelentés érkezett a tanácsokhoz. Ebből 2265 bír­ságoló határozat született. A kiszabott bírságok összege ■meghaladja a 300 ezer forin­tot. Közlekedésrendészeti ki­hágásokért 435 személyt bír­ságoltak meg. Erdei lopás, tiltott legeltetés miatt 311 esetben született elmaraszta­ló határozat, míg társadalmi tulajdon elleni lopásért és sikkasztásért 183 személyt büntettek meg az év első négy hónapjában. üimuiumiimiiniiiiiminmmiimHimiiiiimiiiiimimiiiiiiiiHumiitMMiimiiiiiiiiiiirtiiHiiiiiiiiiiiiiiiiMtiiiMiiiiiiiiiimiiiiiu Apuka mesél (Kristóf Lászlóné felvétele) ban Aszódon összeültek a bánit képviselői, a hévízgyörki tsz elnöke és Kiss Ferenc, aki épí­tésügyi előadó. Együttesen vi­tatták meg a tényeket, s azt is, hogyan lehetne most már segíteni. Pósa László, a Nemzeti Bank műszaki revizora elmondotta: a további károk megelőzé­se végett vált szükséges­sé a bankhitel leállítása. Ugyanis a termelőszövetkezet magtárpadlásossá akarta át­építeni az 1953-ban készült, de erősen megrongálódott istálló­ját. Kovács János kisiparos hozzá is kezdett a falak felhú­zásához anélkül, hogy meg­vizsgálta volna az épület alap­jainak teherbíróképességét. Később, amikor e vizsgálatot megejtették a Földművelésügyi Minisztérium építészmérnökei, megállapították, hogy a régi alapban öklömnyi lyukak van­nak — nyilván annak idején máshová építették be a kötés­hez szükséges cementet —, s ezért a magtárpadlást nem bír­ja el, összeroskadna annak súlya alatt. Ezért a bank szük­ségesnek tartja: vizsgálják fe­lül az alapokat, s azután meg­felelő szakemberek folytassák tovább az építkezést, nehogy néhány év múlva újból építe­ni kelljen ugyanezt az istállót. A bank érvelése helyes. Nem engedhető meg, hogy felelőtlen tervezgetések, építkezések miatt ússzanak el a dolgozó nép milliói. A meglevő károkat ne tetézzük 'íjakkal, hanem igyekezzünk azokat csökkenteni. Viszont a termelőszövetkezetnek is igaza van, amikor sürgeti az istálló felépítését és ezt nagyon komo­lyan vegye figyelembe a bank. A tsz tehenei hónapok óta egy baromfiólba vannak kitelepít­ve, s ennek következtében a tízliteres fejési átlag 6 literre esett. A terv szerint az idén újabb fejősteheneket akart vá­sárolni a gazdaság, de nem tud férőhely hiányában. Ba­romfinevelést is terveztek, de az szintén elmarad, mivel a baromfiólban tehenek vannak. Márpedig a tervezett év végi zárszámadásban mindezek jö­vedelmét is számításba vették, s kiesésével igen jelentős ká­rosodás éri a tagságot, sőt visszaveti a szövetkezet fejlő­dését. Érthető tehát, hogy ele­ge van a tsz-nek a sok huza­vonából. Éppen ezért most már hala­déktalanul gördítse el az út­ból a bank a még fennálló aka­dályokat, hogy minél előbb be­fejezhessék és átadhassák ren­deltetésének az istállót. Sz — e Egy halászhajó bőséges zsákmánya .(lírmmiiiiiiimiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiinmmniiHtiiiiitiiHitmiittiiiiiinmiiiiitiiiitiiiiiiittttiitttiittiiiiiiiiiiiiiiiHiMtiiiitiiiiiHiiiiiiiiiiiim Mindnyájan a nitrogénbaktériumok kegyelméből élünk Az élet nem más, mint köl­csönös nitrogénrablás! Az em­ber leöli az állatot és megeszi, az állat felfalja a növényt. A növény pedig végeredményben az élőlények egyetlen nit­rogénforrása. Ha húst eszünk, akkor azokat a fehérjéket ke­belezzük be, amelyeket az állat növényi tápláléka nitro­gén vegyületeiből asszimilált és ha főzeléket eszünk, akkor egyenesen a növényi fehérjé­ket hasznosítjuk. Az állattenyésztés és a föld­művelés nitrogéoipar. Minden búzaszem parányi nit­rogéntartalmú táplálékkal telt szekrényke, minden bor­sóhüvely nitrogénvegyületek­kel teletömött zsákocska és minden gyümölcs cukor- és fehérjeoldattal teletöltött edény. Arról, hogy honnan veszi a növény a fehérjéi felépítésé­hez szükséges nitrogént, igen érdekes dolgokat kutatott fel és írt meg a világhírű tudós, dr. Fritz Kahn biológus. A levegőből a növény sem tudja kivonni a nitrogént, amit vi­lágosan bizonyít, hogy a nit­rogénvegyületektől mentes földbe ültetett növény ment­hetetlenül elpusztul, éhenhal, pedig a talajban minden más táperöt megtalál, s a levegő­ben is van elég nitrogén. A növény a földből salétrom­sók alakjában szívja magáiba a szükséges nitrogént. Még­hozzá óriási mértékben. Egy hektárnyi búzaföld évenként 100—300 kiló nitrogént von ki a talajból. Ezt az óriási mennyiséget az ember nitro­géntartalmú trágyával vagy salétromos műtrágyával pó­tolja. hogy jobb legyen a termés. A mezők és erdők évmil­liók óta fogyasztják a föld salétromét, hogyan nem fo­gj'ott még. ki? Elképzelni is sok: évente negyven milliárd kiló nitrogént tartalmazó sa­létromsó és más vegyületek vándorolnak a tengerbe. A természet törvényei azonban gondoskodnak róla, hogy a nitrogén visszakerüljön a ten­gerből a földibe. A nitrogén tit­kát a múlt században tudósok serege kutatta, míg végre egy kis mellékes növénytani felfedezés adta kezükbe a titok kulcsát. Némely növényen, így * a csillagfiirt gyökerein apró kis .daganatokat fedeztek fel. A csillagfürtöt termő föld­ben a következő évben igen jó lett a termés. Mert a da­ganatos növények nitrogénnel telítették. Mikor megvizsgál­ták a daganatokat, megállapí­tották. hogy azok baktériumok tömegéből állnak. Egyedül ezek a kis baktériumok képe­sek arra, hogy kivonják a le­vegő nitrogénjét és salétrom­má alakítsák át. Ezt a salétro­mot már a növények fel tud­ják használni arra, hogy fe­hérjét csináljanak maguknak belőle. Egy ilyen baktériumgumó a nyár folyamán öt gramm nit­rogént tud kivonni a levegőből és salétrommá átalakítani. A vetemények nem is képesek az így termelt salétromot mind elhasználni, a felesleg át­megy a talajba, tehát a csil­lagfürt salétrommal trágyáz­za a szántóföldet. Ezek a sa­létromtermelő nitrogén-bakté­riumok elsősorban a hüvelye­sek gyökerét kedvelik, azok körül termelik a legtöbb salét­romot. Ez az oka, hogy ezek a növények magas fehérjetar- talmúak. Ezek a baktériumok a földiben mindenütt máshol is mérhetetlen mennyiségben tenyésznek és amíg ki nem pusztulnak, hiába szívják ki a növények a talaj salétrom­tartalmát, hiába mossák az esők. áradások a talajt, min­dig meglesz a salétrom után­pótlás. A tengerben is élnek ilyen nitrogénbaktériumok, de ezek fordítva működnek, mint a talajbeliek. Ezek nem terme­lik. hanem emésztik a salétromot, ezt szétbomlasztják nitrogén­re és a gáz a levegőbe ke­rül, majd vissza a földbe. A salétromevő baktériumok a megemésztett nitrogénrészből fehérjéket készítenek és ezek végül a halak húsából az em­berhez kerülnek. Az ember tehát növényeket termeszt, amelyek kivonják a nitrogént a földből, halakat fog, amelyekben elraktározó­dik a tenger nitrogénkincse és így az élet szüntelen nitrogén­vadászat. És mindnyájan a nitrogénbaktériumok kegyel­méből élünk, ők gondoskodnak arról, hogy a nitrogén a leve­gőből a földbe kerüljön s a tengerből visszajusson a leve­gőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents