Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

"•\ÍC írlap 1958. MÄJUS 6. KEDD O A Szovjetunió továbbra is a leszerelésre és az atomfegyver eltiltására törekszik Hruscsov válaszai Lambrakisz görög lapkiadó kérdéseire Nyikita Szergejevics Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke válaszolt Hrisztosz Lambrakisz görög lapkiadó több kérdésére. A be­szélgetés szövege a vasárnap reggeli moszkvai lapokban je­lent meg. Hruscsov egyebek között ki­jelentette: — A nemzetközi politika leg­főbb kérdése az, hogy háború nélkül éljünk, s az egyes álla­mokban fennálló társadalmi rendtől, az ideológiától függet­lenül békésen együttműköd­jünk. A legmagasabb szintű érte­kezletről szólva, Hruscsov megállapította: Ezen az érte­kezleten kedvező eredményeket le­hetne elérni olyan kérdé­sekben, mint az atom- és 1 a hidrogénfegyver-kísérle- tek haladéktalan megszün­tetése, a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése, a NATO és a varsói szerződés tagálla­mai között megnemtáma­dási egyezmény kötése, Németország és más európai országok területén a külföldi csapatok létszámának csök­kentése, a váratlan támadás megelőzésére szolgáló egyez­mény kidolgozása, a Közel- és a Közép-Kelet területén a nemzetközi feszültség enyhí­tése, a nemzetközi kapcsolatok szélesítése és a háborús propa­ganda megszüntetése. Kedvező eredményre lehetne jutni más megoldásra váró kérdésekben ÍS; Arra a kérdésre válaszolva, hogyan lehetne a hidegháborút enyhíteni és megszüntetni, a szovjet kormány feje kijelen­tette: a „hidegháború” a Nyuga­ton született, ezért meg­szüntetéséhez is csupán egyoldalú lemondás szük­séges. A szocialista államok ellenzik a „hidegháborút”; a népek kö­zötti barátságért, a kölcsönös megbecsülésért, s az egymás belügyeibe való be nem avat­kozásért küzdöttek mindig, ezért küzdenek ma is. Ezen az alapon, amelyet tiszteletben kell tartani mindkét félnek, minden különösebb nehézség nélkül rendezni lehetne az egész nemzetközi helyzetet. Arra a kérdésre, megvan-e a reménye annak, hogy meg­találják a fokozatos és általá­nos leszereléshez vezető utat, a szovjet Minisztertanács el­nöke kijelentette: a Szovjetunió ezután is a leszerelésnek és az atom­fegyver eltiltásának meg­oldására törekszik. „Úgy véljük, hogy a nyugati hatalmak előbb-utóbb kényte­lenek lesznek beleegyezni a le­szerelés kérdésének megoldá­sába, mert valamennyi nép ezt akarja, és csak ez mentheti meg a világot az újabb háború csapásától.” A leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokról szólva, Hruscsov hangoztatta: E ja­vaslatok felsorolása voltakép­pen vádirat a nyugati hatal­mak ellen, amelyek mindany- nyiszor, valahányszor a Szov­jetunió előterjesztett valami­lyen javaslatot, hogy ezzel elő­zékenységet tanúsítson a nyu­gati hatalmak óhajai iránt, minden lehetséges kibúvót megkerestek, hogy kitérjenek a szovjet javaslat elfogadása elől. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia végül is követi a Szovjetunió példá­ját, s megszünteti az atom­fegyver-kísérleteket. A szovjet kormánynak a cip­rusi kérdésre vonatkozó állás­pontjáról szólva, Hruscsov ki­jelentette: a Szovjetunió a ciprusi kérdésnek olyan megoldá­sát kívánta és kívánja, amely megfelel az itteni la­kosság érdekeinek és elő­mozdítja e terület békéjé­nek megszilárdítását. „Úgy véljük, hogy az ENSZ- nek végül is hallatnia kell sú­lyos szavát a ciprusi kérdés valóban demokratikus és igaz­ságos megoldásának ügyében, hacsak nem akar a gyarmato­sítók járószalagján haladni“ — szögezte le Hruscsov. Görögország NATO-tagságá- ról a szovjet kormány feje ki­jelentette: A NATO-tagság Görögországot egyoldalú politi­kára kényszeríti, amely semmi jót nem hozott számára a múltban, és nem ígér semmi­féle biztatót a jövőre nézve sem. Hruscsov felhívta a figyel­met arra a nagy veszélyre, amelyet a NATO vezetői idéz­nek elő Görögországra: e veze­tők terveket dolgoztak ki ame­rikai atom- és rakétatámasz­pontok görög területen való el­helyezésére. Atomtámaszpon­tok görögországi elhelyezése háborús összeütközés esetén kitenné Görögországot az atomfegyverrel való visszavá­gás minden tragikus következ­ményének. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke elégedettségét fejezte ki a gö­rög—szovjet gazdasági kapcso­latok fölött. A Szovjetunió és Görög­ország árucsere-forgalma 1953 óta csaknem hétsze­resére emelkedett — állapította meg Hruscsov — s megjegyezte, hogy e keres­kedelmi kapcsolatok fejlődése nem akadályozta Görögország­nak más országokkal folyta­tott kereskedelmét. A két or­szágnak megvannak a lehető­ségei kereskedelmük tovább fejlesztésére. A Szovjetunió kész megvizsgálni a Görögor­szágai való gazdasági együtt­működés más formáit is, ame­lyek elősegíthetnék az ország iparosítását s független gazda­ságának fejlődését, ha a görög kormány megfelelő érdeklő­dést tanúsít eziránt Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet népnek nincs semmiféle önző szándéka a görög néppel, amelyhez régi és hagyományos ba­rátság szálai fűzik. Éppen a Szovjetunió kezde­ményezte 1953-ban a szovjet— görög kapcsolatok rendezését. Ez a legjobb bizonyítéka an­nak, hogy a Szovjetunió őszin­tén kívánja a szovjet—görög baráti kapcsolatok fejleszté­sét. Hruscsov ezután rámutatott arra, hogy Görögország fontos szerepet játszhatna a balkáni népek sokoldalú baráti kap­csolatainak erősítésében és fejlesztésében, valamint abban is, hogy Európának ez a része igazi „békeövezetté” váljék. A balkáni népek békés együtt­működése természetesen nem egyeztethető össze semmiféle olyan tervvel, amelynek az a célja, hogy a Balkán területét atom- és rakétaháború esetle­ges övezetévé változtassa. Görögországot fontos szerep illeti meg a Földközi-tenger keleti részében. Görögország szilárd és következetes állás­pontja a Földközi-tenger or­szágai és más államok közötti békés együttműködés kérdé­seiben elősegítheti Görögor­szág nemzetközi tekintélyének megszilárdulását és hasznosan hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyugalom és a -barátság lég­köre alakuljon ki ezen a terü­leten. Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján (Folytatás az 1. oldalról) bázisát és főleg propagandis­táit és szervezőit. A magyar értelmiség zöme az elmúlt 12 év alatt — habár nem tudta kivonni magát a marxizmus— leninizmus hatása alól — még nem vált marxistává—leninis­tává. A személyi kultuszból, a dogmatizmusból eredő hibák és törvénysértések az értelmi­ségiek, főleg a fiatal értelmi­ségiek körében keltették a leg- nagyobb kiábrándulást és visz- szatetszést. E két ok miatt a párton belül és a párton kí­vül jelentkező Nagy Imre— Losonczy-féle revizionista cso­portnak nagyon komoly befo­lyásra sikerült szert tenni az értelmiség körében. A továbbiakban az előadó elemezte a kulturális területen megmutatkozó revizionizmust. majd megállapította, hogy 1956. november 4-e után a for­radalmi erők ellentámadást indítottak a kultúra frontján is. Hosszas munka után sike­rült az ellenforradalom erőit megtörni, leverni és -visszavonulásra kényszerí­teni a kulturális életben is. — A konszolidáció eredmé­nyeként — folytatta — a leg­fontosabb kulcspozíciókból el- távolítottuk a befurakodott el­lenséges elemeket, a párt- és az állami irá­nyítás megszilárdult és tovább szilárdul, a kom­munista értelmiségi cso­portok megerősödtek, tevé­kenységük megélénkült, munkájuk kisugárzik az illető kulturális intézmény egész te­vékenységére. — Jelentős eredménynek számít az is, hogy a párton- kívüli értelmiségiek soraiban egészséges erjedés indult meg. Látják tejlödésünket, bizalom­mal fordulnak a párt felé, kez­dik elfogadni és maguk szá- tnára követendőnek tekinteni a párt politikáját. Ebben a tényben nemcsak a párt mai türelmes politikájának ered­ményei mutatkoznak meg, ha­nem az is, hogy a felszabadu­lás óta eltelt 13 esztendő nem, szállt el nyomtalanul, az ér­telmiség feje felett. Ezután az ideológiai és kul­turális élet sajátosságait ele­mezte. A párt politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatai szoros kapcsolat­ban állnak egymással; egyikük sikeres megoldása előbbre lendítheti a másikat, az elmaradás az egyik fronton, akadályozza az előrehaladást a másikon. A párt politikája egyöntetű és egységes mind­három területen, azonban ál­talános irányelveket, amelyek a kapitalista viszonyok ma­radványainak fölszámolására és szocialista viszonyok erő­sítésére, fokozatos térhódítá­sára és végső győzelmére irá­nyulnak, csak akkor tudjuk érvényesíteni, ha azokat ' a részterületek specifikumának megfelelően ültetjük áf a gya­korlatba. A sajátosságok figyelembe vétele az ideológiai és kul­turális életben rendkívül fontos — mondotta. A továbbiakban feltette a kérdést: győzött-e már ha­zánkban a szocialista forra­dalom ideológiai és kulturá­lis téren? Utalva arra, hogy a kínai elvtársak miként ele­mezték saját országuk vi­szonyait, megállapította: — A szocialista forrada­lom az ideológiai és kul­turális fronton még nálunk sem győzött. Nálunk az előrelaladás azért is bonyolult, mert a szocialista forradalom még a gazdasági szektorokban sem ment teljesen végbe, ugyanis míg az iparban és a kereske­delemben a szocialista terme­lési viszonyok uralkodnak, a mezőgazdaságban még a kis- árutermelés foglalja el a dön­tő helyet és ez fékező hatással van az ideológiai és kulturális előrehaladásra. A szocialista forradalom feladatainak megoldása az ideológiai és kulturális té­ren nálunk is, ha nem is 10—15 évet, de hosszú időt vesz igénybe. Továbbiakban arról beszélt, hogy a munkásosztály a kultú­ra hordozója — a munkásosz­tály legjobbjai már a felszaba­dulás előtt is a kultúra leg­nemesebb alkotásait tették magukévá. Ezután az ideológiai és kul­turális munka feladatairól be­szélt: — Feladataink mindenek­előtt a szocialista építés szük- séigleteiből, az egész nép szo­cialista átnevelésének köve­telményeiből adódnak. Ugyan­akkor közvetlen tennivalóink­hoz tartozik annak az eszmei zűrzavarnak a teljes felszámolása, amelyeknek maradványai az ellenforradalom örökségeként még fellelhetők. Ezen a té­ren a legfőbb tennivalók a következők: 1. szocialista iskolarendsze rünk megteremtésének hatal­mas eredményei mellett jelen­leg még igen nagy a lemara dás az ifjúság erkölcsi, politi­kai nevelése terén. Ezért to­vább kell folytatni az iskolai tantervek és különösen a tan­könyvék megjavítását; 2. kulturális forradalmunk továbbfejlesztésével szükséges a sajtó munkájának további megjavítása; 3. irodalmunk, művészeti életünk jelenlegi helyzete szintén azt a feladatot diktál­ja, hogy az eszmei fölvilágosító munka során erősítsük benne a szocialista kultúrának már meglevő hajtásait, A továbbiakban irodaim! életünk néhány kérdéséről szólott, majd irodalmi lap­jainkról és folyóiratainkról be­szélt. — Feladataink közé tartozik a kulturális élet párt- és álla mi irányításának további erő­sítése — folytatta Kállai Gyu­la és megállapította, hogy a pártirányítás és az ál­lami irányítás korántsem azonos fogalmak, amelyeket figyelembe kell venni márcsak azért is, hogy a pártszervezetek ne végezzenek közvetlen állami szervező, irányító feladatokat, ne dol­gozzanak feleslegesen párhu­zamosan. A pártirányítás el­sősorban eszmei és politikai irányítás. Befejezésül az értelmiségi és kulturális pártmunka módsze­reiről beszélt, hangsúlyozta, hogy pártunk művelődési politi­kájának irányelvei a kö­zeljövőben nyilvánosságra kerülnek. Ez, valamint a párt más kér­désekben kidolgozott elvi ál­lásfoglalásai biztosítják az elvi és gyakorlati egységet a kultu­rális feladatok megoldásában is. Ezeknek alapján a kommunisták következe­tes, meggyőző, nevelő­munkával biztosíthatják ideológiai és kulturális éle­tünkben a szocializmus erőinek győzelmét. Szilárd meggyőződésünk, hogy a magyar értelmiség túlnyomó többsége 13 éves fejlődésünk nagyszerű eredményei és gaz­dag tapasztalatai alapján már különbséget tud tenni a kapi­talizmus és a szocializmus kö­zött, nem a néptömegeket rabsorsban tartó kapitalizmus, hanem a szocializmus mellett van, amely biztosítja a dolgozó nép soha nem látott anyagi és kulturális felemelkedését és az értelmiség sokoldalú alkotó te­vékenységének kibontakozását. Ötezer forintos | rejtvényverseny megfejtői, figyelem! \ | A szelvények beküldési határideje: május 10 Az ötezer forintos rejtvényverseny megfejtőihez fon- | | tos felhívással fordulunk. Egy borítékban küldjék be az | | összes szelvényeket, amelyeket a lapból kivágtak és kitől- | 1 tőitek. Mellékeljék azt az átvételi igazolványt, amelyet a | | MÉH-nek beszolgáltatott papír- és ronygyhulladék átadá- | 1 sakor kaptak. Ha valaki többször adott be papírt, vagy | | rongyot, több elismervényt is csatolhat, mert az ezer | | forintos külön jutalmat az kapja, aki a legtöbb papírt és | | rongyát beadta a MÉH papír- és rongygyűjtő hónapja % 1 alatt. Ettől az ezer forint külön jutalomtól függetlenül | | ugyanaz a személy nyerhet más, bármilyen nagy díjat f 1 is a sorsoláson. A szelvényeket és átvételi elismervényeket tartalmazó f I borítékra, de belül is egy papírra jegyezzék fel olvasható, | 1 tiszta írással a nevüket és pontos lakáscímüket, nehogy a | I díj kézbesítésének akadálya legyen. A szelvények és MÉH-ellsmervények a Pest megyei 1 | Hírlap, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alá kül- | 1 dendők. Határidő: május 10. A sorsolási bizottság nagy apparátust állított be, hogy 1 I a megfejtési szelvényeket és átvételi elismervényeket át- | 1 vizsgálja és a sorsolást megejtse, így a verseny lejárta § | után legkésőbb egy héten belül a beérkezett szelvényeket | | átvizsgálják és az eredményt május 20-án hirdetjük ki, a | 1 díjakat postán elküldjük. 1958. május 6, kedd, Frida napja. A Nap kél 4.20 órakor, nyugszik 19.04 órakor. A Hold kél 22.21 órakor, nyugszik 6.46 órakor. Várható időjárás kedden estig: felhőátvonulások, több helyen, főként nyugaton ki­sebb eső. Mérsékelt délnyu­gati-nyugati szél. A hőmér­séklet emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 19- -22 fok között. Tá­volabbi kilátások: meleg idő. — NÉGYEZER ŰJ HÁZ épült az elmúlt tiz év alatt az aszódi járásban. Mivel a járásban tizennyolc község van, egyre-egyre átlag 211 családi ház jut. Az új lakó­házak nagy részét az érde­keltek saját erejükből építet­ték, a többihez az államtól kaptak hitelt az építtetők. — A SZŐLŐK PERMETE­ZÉSÉT a csemői Űj Élet Termelőszövetkezetben az idén gépesítették. A napok­ban megkapták a már koráb ban megrendelt két nagy­teljesítményű motoros per­metezőt és azt hamarosan üzembe is helyezik, — AZ ABONYI FÖLD- MŰVESSZÖVETKEZET kul- túrgárdája szép sikerrel mű­ködik már hosszabb idő óta. A kultúrgárda legutóbb Vóc- ról kapott meghívást, hogy a híres pokolszigeti csárdá­ban, a Dunakanyar egyik legszebb helyén, mutassa be művészetét. — A DANSZENTMIKLÓSI Micsurin Termelőszövetkezet szoros kapcsolatot tart fenn a község egyénileg gazdál­kodó parasztjaival. Vetőgép­pel, növényvédelmi szerekkel és értékes szaktanácsokkal segíti őket. — JÁRÁSI NÖTANÁCS- értekezlet volt Monoron. Ez alkalommal választották meg a járási nőtanácsot. Az érte­kezlet résztvevőit — mintegy 65 asszonyt — boros teával, vajas pogácsával vendégel­ték meg a monori egyénileg dolgozó parasztasszonyok. — SZOVJET—MAGYAR asszonytalálkozót rendeztek a vecsési nőtanács tagjai a napokban. A vecsési asszo­nyok magyaros vacsorával, cigányzenével kedveskedtek vendégeiknek. A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 65 vagon és H tehergépkocsi áru érkezett, egye­bek között 40 vagon burgonya, 15 vagon vegyes zöldáru és hat vagon szegedi saláta. A főváros környéki termelőszö­vetkezetek jelentős mennyiségű újdonságot szállítottak a piacok­ra. Megjött a sárgás vajretek, a fehér, gömbölyű- és hosszúkás plrosretek. A vaj retket csomón­ként 2—2.80, a fehér gömbölyűt 1.80—2.20, a hosszúkás pirosret­ket 2.50—3 forintért árusították. A Duna menti községekből tisztí­tott paraj és sóska érkezett. Az állami boltok a parajt kilónként 3.20, a sóskát 6.40 forintért hoz­ták forgalomba. A konzervüzle- tekben kiárusítás folyik a téli konzervekből, mivel Baranya megyéből érkezett Jelentés sze­rint Pécs vidékén a cukorborsó már virágzik. A Tolbuchin kör­úti nagycsarnokban a taksonyi termelők fojtott újburgonyát hoztak forgalomba kilónként 4—4.50 forintért. Tájékoztató az ipari és kereskedötanulók felvételéről A Munkaügyi Minisztérium a kö­vetkező tájékoztatót adta az ipari és a kereskedőtanulók felvételéről: Ipari vagy kereskedőtanulónak azok a 14—16 éves fiatalok jelent­kezhetnek, akik legalább az álta­lános Iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvégezték és egész­ségileg megfelelnek a választott szakma követelményeinek. Egyes szakmákra alacsonyabb végzettsé­gű fiatalok is jelentkezhetnek. Érettségizetteknél 17—19 év a fel­vételi korhatár. Jelentkezéskor be kell mutatni a legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító iskolai bizonyítványt és az orvosi bizonyítványt, továbbá 16 éves korig a születési anya­könyvi kivonatot. Az ennél időseb­bek személyi igazolványukat köte­lesek felmutatni. Iparitanuló-otthonban elsősorban az állami gondozottakat helyezik el, ezenkívül azonban otthont kap­hatnak a vájár-, a kőműves- és a kohásztanulók, kisebb számban az öntők, a kovács-, a hajókovács és az asztalostanulők is Érettségizettek részére minden szakmában rövldebb a tanulóidő. Az 1958/59-es tanévre á követ­kezőképpen történik a felvétel a Munkaügyi Minisztérium iparita- nuló-intézeteibe: Jelentkezni a vállalatnál, a gép­állomáson, illetve állami gazdaság­nál kell. Az iparitanulő-intézetek 1958. április 20-tól adnak felvilágo­sítást arról, hogy a velük kapcso­latban álló vállalatok milyen szak­mára vesznek fel Ipari tanulókat. A jelentkezőknek az iparitanuló­intézetek, illetve a vállalatok je­lentkezési lapot adnak, amit kitölt, ve, a szükséges iratokkal együtt, a vállalat szakoktatási osztályán kell leadni. A vállalat választja ki azokat, akiket ipari tanulónak ja­vasol. Az iparitanuló-intézet felvé­teli bizottsága dönti el. hogy a vállalat által javasoltak közül ki­ket vesz fel. Iparitanuló-intézetbe egyébként vas-, fa- építő-, bánya­ipari, traktorgépésztanulókat vesz- nek fel. A Budapest, Wesselényi utca 44. szám alatti intézet pálya- választási tanácsadást ad május 10- től augusztus 31-ig a vas- és a bá­nyaipar iránt érdeklődő fiatalok­nak. Helyiipari tanulónak a vállala­toknál, szövetkezeteknél. Illetve magánkisiparosoknál lehet jelent­kezni. A szerződéskötéseket az il­letékes tanácsok ipari csoportjai, magánkisipari tanulók esetében pedig a KIOSZ helyi szervei július 15-től augusztus 25-ig kötik meg. Kereskedőtanulónak a kereske­delmi tanulóiskolák Igazgatóinál és a földművesszövetkezetek igaz­gatóságain lehet jelentkezni, a je­lentkezési lapot legkésőbb június 15-ig ken eljuttatni az illetékes is­kolának.

Next

/
Thumbnails
Contents