Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

1958. MÁJUS 6. KEDD Wft HEG il/Cirlap 3 Szakszótár, mely nem „hézagpótló“ A napokban újszerűnek ígér­kező íüzetecskét osztanak ki a megye vendégiátóipari dolgo­zóinak. A földművesszövetke­zeti éttermek, cukrászdák dol­gozóit is ellátják ezzel a vé­konyka füzetecskével, amely a „Vendéglátóipari szakszótár“ (hangzatos címet viseli. A íüzetecskét a KPVDSZ Pest megyei bizottsága adta ki 500 példányban. Az előszóban olvashatjuk: „Szótárunk hé­zagpótló munka: természetesen nem fog minden vendéglátó­ipari dolgozó — legalább is egyszerre — nyelveket tanulni. Rendelkezésükre bocsátjuk azonban a szakmai vonatkozá­sú szótárunkat. Bizonyára se­gítséget fog nyújtani akár ide­gen anyanyelvű vendéget szol­gál ki, akár a mi dolgozónk kerül külföldre. Reméljük, ez a szótár hasznos szolgálatokat fog tenni!“ És éppen erről van szó, mert nem hisszük, hogy a kiadó re­ménye valóra válik. Hangsú­lyozzuk: mindenképpen dicsé­retes a kezdeményezés, mert valóban nagy szükség lenne egy ügyes összeállítású, gyor­san kezelhető, kifejezetten vendéglátóipari dolgozók szá­mára készülő szakszótárra. De valóban szakszótárra. Mert amit a szakszervezet most ki­adott, az nem az, hiába készí­tették a vendégiátóipari dolgo­zóknak. A „szakszótár“ első legna­gyobb hiányossága, hogy éppen az orosz nyelvet hagyta ki — nem tudni, milyen megokolás- ból. Pedig a francia, német és angol mellé kihagyhatatianul odakívánkozik. Vagy talán a megye valamennyi vendéglátó­ipari dolgozója beszélné az orosz nyelvet? Ez nem valószí­nű. Az orosz rész kihagyása a szerkesztő, illetve a kiadó sú­lyos mulasztása — és sokunk előtt érthetetlen. A „szakszótár“ nevet viselő füzetccske (48 oldal) magán vi­seli a — szakszerűtlenség je- ,,gyét. Nem túlzás azt állítani, hogy kontármunka a javából. A „szótár“ szerkesztői kivá­lasztottak 327 — szerintük — olyan szót, amely nélkülözhe­tetlen egy külföldi vendég ki­szolgálásánál. A szavakat meg­számozták s mind a francia, mind az angol és német rész­nél felsorolták azokat, mintha bőviben lennénk a papírnak. Nyelvtani magyarázatot, avagy kiejtési utasítást véletlenül sem írtak. Igaz, a francia és az angol résznél a megfelelő ide­gen szó után zárójelben közlik a fonetikus kiejtést, de ez oly kevés, hogy szinte a semmivel egyenlő. A 327 szót abc sor­rendben tüntették fel. Sajnos, azt már nem írták oda. hogyan kell használni a szótárt, pedig ezt anélkül nem sokra lehet használni. Ha a nyelvet ismerő átnézi a szakszótárt, megdöbbenve ta­pasztalja. például az első, a francia résznél, hogy mily sok a sajtóhiba és mily felületes volt a szerkesztés, sőt, gyenge nyelvtudású a rész összeállító­ja. Mintegy félszáz helytelenül leírt vagy rossz kiejtést feltün­tető szó van csak a francia részben! Nem az a legnagyobb hiba, hogy a francia „la gare“, vagyis pályaudvar jelentésű szó mellé azt írja, hogy az — pálinkát jelent. A francia rész­nél észrevehető, hogy a szerző (talán nem véletlen, hogy ne­vüket nem tüntették fel), régi szótárt használt, mert sok ré­gies és tájszót szedett össze. Egyébként egy középiskolás diák első látásra észreveszi, milyen sok szónak hibás a le­írása, helytelen a feltüntetett kiejtése. A megye földművesszövetke­zeti éttermeinek dolgozói ke­vés hasznát veszik ennek a szakszerűtlen, „szakszótár­nak“. Nem tudjuk, kik csinál­ták, mennyibe került a szótár. Helyes lenne, ha az illetékesek ezután csak olyan szakszótár kiadásához járulnának hozzá, amely valóban szakszerű, hasz­nos és hozzáértő szakemberek munkája. Mert ez a szakszótár iskolapéldája annak, milyen eredményt ad, ha a felületes­ség társul a hozzá nem értés­sel. A társszövetkezetek gondjairól! Hm ff tg an saorvahoíik mm ff önáílásáffukat ? | r—-«-• Panaszos levelet kaptunk Úri­ból. Horinka József elvtárs, a községi pártalapszervezetnek vezetőségi tagja írta. Néhány sort idézünk leveléből: „Nehéz helyzetben va­gyunk földművesszövetkeze­tünkkel. 1952-ben egyesítették a tápiósápi, tápiósülyi és az úri földművesszövetkezete­ket. Ez az előidézője ' nehéz­ségeinknek.” A továbbiakban megírja, hogy a kprzeti föld­művesszövetkezet elhanya­golja Úri község ipari cikkek­kel és a mezőgazdasági ter­meléshez feltétlenül szüksé­ges műtrágyával való ellá­tását. Az úriakéhoz hasonló pa­nasszal már nem egy község­ben találkoztunk, s éppen ezért Dinnyés József elvtárs­hoz, a MÉSZÖV elnökhelyet­teséhez fordultunk, s tőle kér­deztük meg, hogy mit lehetne tenni az említett hibák kija­vítására. Dinnyés elvtárs elmondotta, hogy ők is tudnak a kör­zeti földművesszövetkezetek­nél mutatkozó visszás áru­ellátási és beruházási prob­lémákról, s küzdenek is ezek megszüntetéséért. Ezt végle­gesen megoldani azonban ad- | dig, amíg ' fennáll a körzeti I földművesszövetkezeti rend­szer, nem lehet. Mindig akad­nak ugyanis olyan földmű­vesszövetkezeti vezetők, akik az adott lehetőséggel vissza­élve, előnyben részesítik falu­juk szövetkezetét, és elhanya­golják a társszövetkezeteket. — Ez a helyzet 1952 óta áll fenn, amikoris körzeti föld­művesszövetkezetekben egye­sítettük a gazdaságilag gyen­ge, a maguk lábán megállni nem tudó szövetkezeteket. A fő cél akkor az volt, hogy így megszüntessük a gyenge szö­vetkezetek ráfizetését, ny­modon 43 körzeti földműves- szövetkezetet hoztunk létre, s jelenleg is 35 ilyen földmű­vesszövetkezet van a megyé­ben, amelyek csaknem 100 községet ölelnek fel — mond­ja Dinnyés elvtárs. — A sok panasz vajon nem azt mutatja-e, hogy a körzeti földművesszövetkezeti forma nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket? — Az igazság az, hogy a je­lenlégi panaszok elsősorban a földművesszövetkezetek fej­lődéséből származnak, s a fej­lődéshez hozzájárult az 1952- ben történt összevonás is. A régebben gyenge földműves­szövetkezeteknél is fejlődött a bolthálózat, nagyobbak a kész­letek, gazdaságilag is erősöd­tek, továbbá növekedett a tag­létszám is. Ezek eredménye­ként erősödnek ezekben a szövetkezetekben is az önál­lóságra való törekvések. Per­sze ezzel nem a meglevő hi­bákat akarom kisebbíteni, amelyek az áruellátásban és a beruházások elhanyagolá­sában — amint ezt az úriak esetében is látjuk — megmu­tatkoznak. — Mi az álláspontja a MÉSZÖV elnökségének a földművesszövetkezetek önál­lóságra való törekvéséről? — A földművesszövetkeze­teknek az előző évekéhez ké­pest megváltozott a felada­tuk — mondotta Dinnyés Jó­zsef elvtárs. — Akkor csupán az áruellátásra és a felvásár­lásra volt gondjuk, ma már községük termelésének nö­veléséből is részt kell vállal­niuk. Éppen ezért, mi örül­nénk legjobban, ha mindegyik községnek önálló földműves­szövetkezete lenne. Ilymódon a termelés növeléséhez na­gyobb segítséget tudnának ad­ni az egyénieknek, de sokkal többet tehetnének a különbö­ző társulási formák megszer­vezésében. — Ez azt jelenti-e, hogy bármely tagszövetkezet meg­szerezheti önállóságát? — Igen. önálló lehet bár­melyik tagszövetkezet, ha a maga lábán meg tud állni. Arra gondolunk itt elsősor­ban, hogy ne ráfizetéssel, ha­nem nyereséggel gazdálkodja­nak. — Mi a módja az önállóság megszerzésének ? — Elsősorban a tagértekez­letnek kell határoznia arról, hogy önállóak akarnak-e len­ni. Ezt a határozatot a kör­zeti földművesszövetkezet közgyűlésének is jóvá kell hagyni. A későbbiek során a járási szövetség vizsgálja fe­lül e határozatokat. Erre azért van szükség, mert ismétlem, csakis olyan földművesszövet­kezet alakulását engedélyez­hetjük, amely életképes. — Hogyan lelhet orvosolni panaszukat azoknak a társ­szövetkezeteknek. ahol nin­csenek meg a gazdasági fel­tételek az önállóság megszer­zésére? Nem közömbös ugyan­is, hogy az ilyen községekben érvényesülhessen a szövetke­zeti demokrácia és megfelelő arányban részesüljenek az árukészletből és a beruházá­sokból. — A nem önálló, vagyis a helyi szövetkezeteknek is van iritéző bizottságuk. Ha ezek jól működnek, sokat tehetnek a lakosság érdekében. A kör­zeti földművesszövetkezet ve­zetősége ugyanis köteles fi­gyelembe venni az intéző bi­zottság határozatait, javasla­tait vagy panaszait. Intézked­tünk arról is, hogy a körzeti földművesszövetkezet köteles községenként kimutatni a he­lyi földművesszövetkezet ered­ményeit. Az a célunk, hogy a szövetkezet tagsága tisztán lássa, hogyan működik, nye­reséggel vagy ráfizetéssel a helyi szövetkezet — fejezte be nyilatkozatát Dinnyés József elvtárs. Amint az elmondottakból kitűnik, lehet megoldást ta­lálni az egyes helyeken kiala­kult áldatlan állapot meg­szüntetésére. Hogy néhány példával is szolgáljunk: meg­szerezte az önállóságot és ered­ményesen gazdálkodik a bagi, | a hernádi, az áporkai és még | több földművesszövetkezet. | Horinka elvtársnak is azt § javasoljuk, hogy vizsgálják | meg szövetkezetük helyzetét | és határozzanak: vagy külön 1 válnak és ezúton oldják meg § problémájukat vagy a másik | megoldást választják, vagyis | az intéző bizottság dolgozik | jobban, hogy érvényesíthesse 1 az alapszabályban lefektetett | jogait. De ezt tudjuk java-1 solni a többi, hasonló nehéz- | ségekkel küszködő helyi föld-| művesszövetkezeteknek is. (m s) 1 . .....................................................................................................................................mumm« E lkészült az első kinai gyártmányú televíziós készülék Biztatóan fejlődik megyénkben a földm ü vesszővel kezetek könyvterjesztő ankétja Másfél éve annak, hogy a földművesszövetkezetek Pest megyében nyolc könyvesboltot vettek át az Állami Könyv- terjesztőtől. A cél akkor az volt — és az ma is —, hogy a falusi könyvterjesztésben rej­lő kihasználatlan lehetősége­ket megoldják a földművesszö­vetkezetek saját könyvesbolt­jaik révén. A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalattól kapják me­gyénk földművesszövetkezetei a könyveket, melyek csaknem fele mezőgazdasági szakkönyv, a többi ifjúsági és szépirodal­mi olvasnivaló. A politikai természetű könyvekből kifo­gástalan az ellátás, azonban azok terjesztését eddig — és kicsit még ma is — elhanya­goltak a szövetkezetek. Azt ta­lán mondani sem kell, hogy egyes szépirodalmi, de külö­nösen ifjúsági könyvekből na­gyon kevés jut a megyébe. (Ez azonban országos jelenség.) A szövetkezeti könyvterjesz­tés eredményesnek bizonyult. Ezt mutatják a számok. 1955- bert nem érte el a másfélmil­liót a megyénkben eladott könyvek értéke, míg 1957-ben 45 ezer forinttal meghaladta a kettő és félmillió forintot. A könyveladás egy része a nyolc könyvüzletben történik, míg nagyobbik részét a községek­ben levő mintegy 150 könyvbi­zományos adja el. A bizomá­nyosok valósággal kultúrmisz- sziót végeznek, s munkájukra Püspökhatvaniak a fővárosban Május elsején a püspökhat- vani földművesszövetkezeti kultúrcsoport együttese a fő­városban vendégszerepeit. A városligeti és a városmajori szabadtéri színpadokon szóra­koztatták a főváros ünneplő dolgozóit, méghozzá nagy si­kerrel. Első alkalommal most szerepelt földművesszövetkeze­ti kultúrcsoport május elsején a fővárosban. A tervek szerint jövőre a legjobb 3 csoport tag­jai vehetnek majd részt május elsején a fővárosban vendég- szereplésen. Kölcsönös segélynyújtási alapot létesítettek a ceglédi méhészek Pest megye együk legjobban működő méhészeti szakcso­portja Cegléden található. A helyi földművesszövetkezet se­gítségével 1955-ben alakultak meg 63 taggal, s birtokukban csupán 440 család méh volt. Azóta rohamos fejlődésnek in­dult a szakcsoport, s ma 155 tagja, 1100 méhcsaládjuk van. A csoport tagjai rendszeresen képezik magukat, szakelőadá­sokat rendeztek, stb. Az elmúlt év őszén 24 csa­ládból álló méhészetet vásá­roltak meg közösen s ez a szakcsoport tagjai tulajdonát képezi. A földművesszövetke­zet a méhész szakcsoport kez­deményezésére tavaly önálló méhészeti cikkeket árusító szaküzletet nyitott Cegléden. A környékbeli méhészek is nagy örömmel fogadták a bob létesítését, ahol minden mé­hészkedéshez szükséges dolgot beszerezhetnek. A szakcsoport közgyűlése a napokban határozatot hozott, iuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiHiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimifiiiHHimiiiiiiiuiimiiiiiiiiu'1 hogy jelenlegi készpénzállomá­| nyukból „kölcsönös segély- ! nyújtási alapot“ kell létesíteni, | egyelőre 2000 forint alappal. | Ebből az összegből, pontosab- ! ban az alapból azokat a mé- ! hésztársaikat fogják segíteni, | akik valamilyen okból kifolyó- ! lag károsodást szenvedtek mé- = hészetükben. vagy méhészetük | bővítésére kölcsönre lenne | szükségük. | Hírek szerint több méhészeti 1 szakcsoport foglalkozik a gon- ! dolattal, s várható, hogy rövi- ! desen más helyeken is meg- § alakul a méhészeti szakcsoport 1 „kölcsönös segélynyújtási I „alap“-ja. ezután még nagyobb szükség lesz.• A bizományosok jó munká­ját dicséri — és ugyanakkor bírálja a földművesszövetke­zeti boltok könyvterjesztő te­vékenységét —. hogy például az aszódi járásban a bizományo­sok 20 ezer forint értékű köny­vet adtak el 1958 első negyed­évében, ugyanakkor a szövet­kezeti boltok a járás területén csak ötezer forint értékű könyvet értékesítettek. Hatá­sosabb módszereket kellene alkalmazni, hogy a földmű­vesszövetkezeti boltok a legki­sebb községekben is foglalkoz­zanak könyvek árusításával, hiszen ez nemcsak üzleti kér­dés. , A váci járásban nagyon szükséges lenne egy, a járás községeit ellátó szövetkezeti könyvesboltra, vagy raktárra és jól működő könyvbizomá­nyosi hálózatra. A tervek szerint talán még az idén megvalósul. A könyvbizomá­nyi hálózatot helyes lenne megszervezni a szobi járásban is, és gondoskodni arról, hogy a földművesszövetkezeti boltok mindegyike tartson az üzlet­ben olvasnivalóikat, és azo­kat ajánlják is a vásárlók­nak. Bebizonyosodott, hogy he­lyes volt a könyvesboltokat a földmüvesszövetkezetek gond­jaira bízni. Az eddig elért eredmények biztatók, de még sokat kell tenni ahhoz, hogy elmondhassuk: kielégítő a földmüvesszövetkezetek könyv- terjesztő tevékenysége. Gerler Emil A ceglédi városi énekkar bemutatkozó hangversenye Visegrád Május előestéjén mutatko­zott be az alig 6 hónappal ez­előtt alakult ceglédi városi énekkar, a ceglédi Kossuth Művelődési Házban. Az ének­kar bemutatkozó hangverse­nyére sok vendég érkezett még Budapestről is. A nagy színházterem zsúfolásig meg­telt és kíváncsian várta a közönség az énekkar bemutat­kozását. A „ceglédi ünnepi zenei na­pok” záróhangversenye volt ez az est, amelyen záróbeszé­det Szelepcsényi Imre, a vá­rosi tanács elnöke mondott. Szelepcsényi elvtárs méltatta az egyes hangversenyek mű­vészi produkcióját, továbbá ismertette az énekkar meg­alakításának szükségességét. Köszönetét tolmácsolta azok­nak a lelkes tagoknak, akik fáradságos és önzetlen mun­kájukkal hozzájárultak az énekkar létrejöttéhez. Ezután az énekkar műsora követke­zett­Friderici- Baráti körét, Lassus: Zsoldos szerenádját, Brahms: Síró éji csendjét, Schumann: Csónakonját éne­kelték, az utóbbit zenei kísé­rettel. Liszt: A munka him­nusza c. művében a zeneisko­la fúvós-kamarazenekara kí­sérte a szólót éneklő Péntek Lajost. Az énekkari hangversenyen szólistaként Varsányi László zongoraművész szerepelt. A műsor első részében Liszt— Paganini: Esz-dur etűdjét és Bartók: Allegro Barbaráját, a második részben Liszt: XV. rapszódiáját (Rákóczi-induló) hallottuk, kiváló művészi elő­adásban. A közönség a művészt me­leg ünneplésben részesítette. Nagy tetszést váltott ki a hangszeres műsorszámokhoz fűzött két szavalat. Juhász Gyula: A munka és Május ünnepe c. verseit Albert Nán- dór tanár szavalta mély át- érzéssel. Az énekkar a második rész­ben az alábbi műveket éne­kelte nagy sikerrel: Kodály: Esti dal, Bárdos: Tiszai dal­lamok, András: Két tréfás ma­gyar népdal. Ezután három énekkar lé­pett a pódiumra, a városi, a gimnázium énekkara és a ze­neiskola gyermekkara. Ko­dály: A magyarokhoz c. mű“ vét énekelték szépen kidol­gozott előadásban. Befejezésül Liszt: Ünnepi dalát énekelte el a három énekkar a zeneiskola fúvós­kamarazenekara közreműkö­désével. Mindvégig Borlói Rudolf karnagy vezényelt, nagy hoz­záértéssel és átéléssel, kinek fáradozása nem volt hiába­való, mert a lelkes énekkar minden utasítását és mozdu­latát zenei színezésben kö­vette. Borlói Rudolfnak kész­séges segítőtársai voltak: Bár­di József, Béres Károly, Pal- csik Jenő és Péntek Lajos szólamvezető karnagyok. Dicséretet érdemel az ének­kar minden egyes tagja, kik fáradságot nem ismerve, a próbákon pontosan megjelen­tek a siker érdekében. A mű­sor és az énekkar teljesítmé­nye teljesen megnyerte a kö­zönség tetszését és hosszan­tartó tapsokkal jutalmazta az együttest. Ecsedy Annamária tanár Húsz szakcsoport dolgozik 1 a dabasi járásban A dabasi járásban húsz szak­csoport alakult, s alapszabály­szerűen dolgozik. A szakcso­portok zöme, a 4 méhész és az egy juhtenyésztő szakcsoport kivételével, növénytermeléssel foglalkozik. Többek között mű­ködik 5 szőlőtermelő. 2 spárga­termelő szakcsoport, míg a többi rizs, zöldség és burgo­nyatermeléssel foglalkozik. Rövidesen epret és málnái is szállítunk repülőgépen a Skandináv államokba A Hungarofruct megbízásából a MALÉV gépel rendszeresen szál­lítanak primőrárukat Miliőidre. Békéscsabáról, Szegedről és Buda­pestről eddig több mint 60 tonna salátát és retket továbbítottak Prágába. Magyar gépek rövidesen epret és málnát visznek a Skandi­náv államokba. A TERIMPEX rendszeresen küld repülőgépen tenyészkacsatoj ásókat és naposcsibéket Albániába, s on­nan visszatérve, a gépek citrom­levet és babérlevelet hoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents