Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-30 / 126. szám
f MEGYEI yZirlap 1958. MÁJUS 30. PÉNTEK Befolyásolhatók-e technikailag a meteorológiai jelenségek? A tudomány nemzetközi hírű tudósai és szakemberei régen foglalkoznak a meteorológiai jelenségek aktív technikai befolyásolásának kérdésével. Mit jelent tulajdonképpen a befolyásolás gyakorlatilag? Mindenekelőtt azt, hogy pl. egy bizonyos meghatározott területen szárazságot vagy felhőszakadást lehessen előidézni, technikai úton. A jelenlegi kutatások egészen kezdetleges eredményeket mutatnak. A világ vezető kapitalista körei az aktív befolyásolás kérdését tudományos alapon túlértékelik és ún. .meteorológiai háború“ lehetőségéről beszélnek. Ennek semmiféle tudományos alapja nincsen. Az aktív technikai befolyásolásnak ma még több akadálya van. Tudnunk kell azt, hogy minden légköri folyamat nagy mennyiségű energia felszabadulásának az eredménye. Ilyen nagy meny- nyiségű energia termelése ma még tudományosan és főleg technikailag nem lehetséges. A befolyásolás egy másik akadálya, hogy az energiát rövid idő alatt egészen kis területen kell „megtermelni’1, amelyre technikailag szintén nincsen meg a lehetőség. Képzeljük el, hogy pl. milyen nagy energia kell nyáron, a gomolyfelhő képződéshez, azok átalakulásához zivatarfelhőkké, E meteorológiai folyamathoz néhány óra leforgása alatt több tízmillió kW/óra energia szükséges, illetve használódik fel. Ennyi energiát hasonló idő alatt több tucat olyan nagy vízierőmű termel, mint pl. a kujbisevi. A legnagyobb akadály tehát a légkört formáló hatalmas ener- gili biztosítása jelenti. Meg kell azt is állapítanunk, hogy a nukleáris kísérletek nem befolyásolják az időjárás alakulását, mivel olyan nagy energiát kifejteni rövid idő alatt, amilyen a légköri viszonyok megváltoztatásához szükséges, nem fejtenek ki, A Szovjetunióban a felhőképződés és a csapadékképződés területén már jelentősnek mondható eredményeket értek el. Pb a repülőterek felett keletkező. alacsonyan lévő felhőt és ködöt technikai úton szétoszlatják. Közismert tény, hogy a felhők télen még — 30 C fok mellett is vízcseppekből állnak, melyeik az alacsony hőmérsékleten sem fagynak meg. A technika fejlődése lehetővé tette, hogy a felhőket mesterséges úton megfagyasszák. A Szovjetunióban a felhők megfagyasztásat technikailag úgy végzik, hogy a keletkezett felhőket felülről szilárd szénsavval hintik be. E technikai folyamat következtében a nedvesség hó formájában a talajra csapódik ki és így a felhő megszűnik. Ezzel a technikai módszerrel havazást és esőzést is elő lehet idézni. A jövő fejlődésében nagy jelentősége van a meteorológiai jelenségek aktív befolyásolásának, pl. mezőgazdasági szempontból. Ha a befolyásolás tudományosan és technikailag eredményesen megoldódik, akkor nincs többé szárazság, mert mesterséges úton e probléma esőzéssel korlátlanul megoldható. A fejlett ipart államokban, a Szovjetunióban, Amerikában, Svédországban. Angliában igen jelentős tudományos kísérletek folynak a légköri befolyásolás technikájának gyakorlati megoldására. Minden tudományos eredmény felhasználható az ember ellen' is, a cél azonban ezzel teljesen ellentétben áll, mert amíg a kapitalista köröket e téren háborús törekvések vezetik, addig a szovjet kísérletek célja a békés munka elősegítése. Biztosak lehetünk abban, hogy az időjárás aktív befolyásolásának problémája, a tudósok nemzetközi együttműködése alapján megvalósul, ami újabb eredményekkel gazdagítja majd az emberi kultúrát Karczag László A CSIZMÁS KUTYA Mary Smith üzleti eladónő észrevette, hogy 7 hónapos Sue nevű kutyáját noszogatni kell az esti sétára, pedig máskor alig várta, hogy kivigyék az utcára. A sétából majdnem mindig sántítva tért haza. Kiderült, hogy lábát feltörte Southampton utcáinak kemény kövezete. Az elárusítónő egyik barátja tréfálkozva kijelentette: „Miért nem veszel Suenak valamilyen cipőt, vagy csizmát?" Mary komolyan vette a dolgot. Elvitte kiskutyáját a cipészhez, az mértéket vett és másnapra elkészült a 4 darab puha borjúbőr csiz- mác.ska. A kiskutya eleinte idegenkedve fogadta a szokatlan holmit. Néhány nap múlva azonban újra vidáman indult el sétáira. Cfiilm, Színház, QródalótnÉDES ANNA Egy lélegzetvételre ötvenmilliárd porszemet szívunk be irigy falusi kislány cselédje nek kerül Pestre. Tisztán jön, mint a harmat. Ártatlanul. Nem tudja, mi vár itt reá: szekatúrák, csak megalázást osztogató nagyságák és olcsó kéjre vágyó nagyságos úrfíak. Édes Anna, akit itt senki sem vesz emberszámba, első éjszakájára készül az idegen lakásban, a rozzant cselédágyon, nagy-nagy magányosságában. Lassan ráereszkedik pilláira az álom... Szinte mesebeli csend van a Hunnia Filmgyárban, hallgat az egész stáb, senkinek sincs hozáfűzni valója ahhoz, ami ezekben a pillanatokban történik. Nem is lehet tudni, hogy ki a rendező, mert az Édes Annát alakító Törőcsik Mari tökéletesen átéli szerepét s szinte teljesen átalakul Édes Annává — így felesleges minden utasítás. Ezért a készülő új magyar film vezérkara most maga is átalakul nézővé. Mélységes csendben nézik ezt a tehetséges fiatal színésznőt, akár a moziközönség Budapesten vagy éppen a küföldi nemzetközi filmbemuAZ ORR MŰKÖDÉSE élet- fontosságú. A beszívott levegőt a csillóhám tisztítja meg, amely úgy működik, mint egy paternoster lift, vagy egy mozgólépcső. Ha egyszer megállna, a sok szénpor, korom, meg egyéb szennyeződés csakhamar eldugaszolná az ember tüdejét. » Minden percben sok millió porszemet lélegzünk be. Portalan levegőt még az Alpe- sek hegycsúcsain sem találunk, mert ott is minden lélegzetvétellel — félliter levegővel — tízezer porszemet szívunk be. Minden leheletnyi „tiszta falusi levegőver* félmillió porszem jut a tüdőnkbe. A városi villanegyed levegőjében — tehát a kertváros részekben — lélegzet- vételenként 125 millió porszem kerül a tüdőnkbe. A nagyvárosi levegőben a felnőtt ember fejmagasságában ötmilliárd és a gyermek fejmagasságában ötvenmilliárd porszem van minden lélegzetvételnyi levegőben. Minden jól takarított szoba levegőjében több ezer- milliárd porszem lebeg és Találjanak ismét egymásra a ktsz-ek és a kisiparosok Megyénkben 99 kisipari termelőszövetkezet és 8050 magánkisiparos szorgoskodik a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésén. Nagyobb helységeinkben szomszédokként végzik azonos célú munkájukat. Nem mindegy, hogy ez a szomszédság „török átok”-e, vagy őszinte baráti egyetértésen alapszik. Erről beszélt Szász György elvtárs, a KIOSZ Pest megyei titkára a legutóbbi megyei értekezleten. Aggódva mondta el, hogy sok helyen sajnos, eltávolodtak egymástól a szövetkezetek és a kisiparosok. Megerősítetté ezt az állítást Dombiczki Mihály, aki elmondta, hogy náluk, Cegléden kilenc erős ktsz működik, de nincsenek valami jó viszonyban a kisiparossággal. Nem járnak el gyűléseikre, ök — mármint a ceglédi kisiparosság képviselői — valamennyi szövetkezeti megmozduláson képviseltették magukat. Egy alkalommal távol maradtak, amiért újságba kerültek. Elpanaszolta még, hogy a ktsz-ek vonakodnak a kisiparosoknál felszabadult ipari tanulók felvételétől. Ezzel kapcsolatban felkerestük Boross Gyuláné elvtársnőt, a KISZÖV Pest megyei elnökét és megkértük: nyilatkozzon. — Valóban eltávolodtak egymástól az utóbbi időben szövetkezeteink és a kisiparosok. Ez az eltávolodás kölcsönös. Nemcsak a szövetkezeteken, a ha valaki cigarettázik, akkor szippantásonként még négy- milliárd koromszem adódik hozzá. A POR RENDKÍVÜL köny- nyű. A mikroszkópi finomságú porszemcsékből sok-sok milliárd, esetleg néhány billió is. csak egy grammot nyom. Dehát mi éjjel-nappal lélegzünk és így nem csoda, ha a városi ember életében körülbelül húsz kilogramm port szív be a tüdejébe. Kövezőmunkásoknál, bányászoknál, fűtőknél, esztergályosoknál és csiszolóknál egy métermázsát is kitehet ep. Azért nincs /; íélqlenlre ok, mert az orr csillószőre a légzőszervekbe került szenny legtöbb részét eltávolítja, mégis a halottak tüdejéből meg lehet állapítani, hogy mészköves vidéken vagy szénbányák környékén éltek-e. Megnyugtató az is, hogy nem minden porfajta ártalmas. A legkárosabb a kovapor, mert parányi szilánkjai tűhegyesek, áthatolnak a csillóhámon és megsértik a tüdő szövetét. Az ipari halálokok között első helyen a szilikát-kőpor áll. A homokkő kevésbé veszélyes, a márvány pedig aránylag ártalmatlan, mert mészből áll, ezt pedig a szervezet hasznosítani tudja. A silikózis ellen nagy harc folyik, tudósok serege kutatja az elhárítás, a megelőzés és gyógyítás módját. Érdekes viszont, hogy egyetlen foglalkozási körben sincsen olyan kevés tüdőbajos, mint a mészipari munkások és gipszégetők között. Gipszgyárban dolgozni felér egy tuberkulózis elleni biztosítással. AKIK FÉLNEK a betegségektől, azokat bizonyára megnyugtatja, hogy az orr, mint tatákon. Ahogy szívünkbe zártuk Pataki Marit, Tatár Erzsit, Zink Verát, úgy lopózkodik most szívünkbe nesztelen, szomorú lépteivel Édes Anna, Kosztolányi Dezső felejthetetlen regényalakja is. Kialszik a Jupiter-lámpák vakító fénye. A megkapó jelenet véget ér. — Öröm vele dolgozni —» bólint a rendező Fábri Zoltán, aki Törőcsik Marit annak idején felfedezte a Körhintában, majd arról beszél, hogy mi sikerének titka. — Teljesen átlényegül azzá, akit alakit. Nemcsak órákra, amíg a felvevőgép reáirányul, hanem hetekig, hónapokig, míg a film forgatása befejeződik. Ebédszünetre jeleznek. Lassan kiürül a műterem. Törőcsik Mari magánosán, árván, szomorúan bandukol ebédelni. Most nem az ünnepelt színésznő távozik a műteremből, hanem Édes Anna, a cselédlány. S úgy fogyasztja el ebédjét, mintha most is ott lenne a nagyságos úréknál, a konyhasarokban. (v. j.) Sosem volt Cigányország Szegkovács cigánytörténetek kisiparosokon is múlik, hogy ismét közelebb kerülhessenek egymáshoz. Tőle tudtuk meg, hogy a két megyei vezetőség már keresi a közös utat. Rövidesen összeülnek és részletesen megbeszélik a közös teendőket. Ez örvendetes, de nem elegendő. Városainkban és községeinkben is szükség van arra, hogy szövetkezetek és kisiparosok ismét egymásra találjanak. Sokat lehetne tanulni a nagykőrösiek példájából. Ök tíz hónapos vajúdás után végre megtalálták a meg- oldást, összeültek és egyeztet-1 ték véleményeiket. Az ered-1 mény sokat ígérő. Azóta már| együtt művelődnek, sportol-§ nak. Reméljük, hamarosan | szoros szakmai kapcsolat is § kialakul köztük. A rossz viszonynak a szövet-1 kezetek, a kisiparosok és a I lakosság is kárát látják. Ha | nem figyelnek fel időben az 1 ellentétekre, azok idővel el-1 lenségeskedéssé is fajulhatnak. | Erre pedig semmi szükség | sincs. Bármennyire kétoldalú is af jó kapcsolat keresésének útja, | meg kell mondani, hogy e te-| kintetben is a szövetkezetek i kötelessége a kezdeményezés. 1 A kisipari szövetkezet a kis-1 iparosság szocialista típusú § társulása. A benne tömörült | kézművesek célja nem a ma-§ gánkisiparosok elriasztása, ha-§ nem megnyerése. Ezt pedig | csak szoros baráti együttmű-l ködéssel érhetik el. JCaLtiu^íLu o ÜjígJiJXnxlÁ ELŐZETES JELENTÉS A nyáron kerül bemutatásra a Lelki ismeretem szavára című francia játékfilm EGON ERWIN KISCH-nap- tár jelent meg Prágában a „száguldó riporter’’ halálának tizedik évfordulója alkalmából. A kötetben a világ hatvan különböző nemzetiségű írója emlékezik meg a kiváló kartársról. KIRSTEN FLAGSTAD híres norvég Wagner-énekes- nőt kinevezték az oslói Északi Opera igazgatójává. Ugyanakkor elhatározták, hnny új, korszerű hajlékot építenek a nagymúltú dalszínháznak. A TEMESVÁRI Állami Magyar Színház legutóbb bemutatta Csiky Gergely „Nagymama” című színművét. A népszerű darab ió előadásának megérdemelt sikere volt. BERTOLT BRECHT 1942- ben írt, kiadatlan darabját, a „Svejk a második világháborúban” című színjátékot nagy sikerrel adta elő Erfurt városi színháza. Ez volt a mű első német nyelvű előadása. Az ősbemutatót 1956-ban tartották Varsóban. AZ ÜJ FRANCIA—LENGYEL kulturális egyezmény értelmében Párizsban lengyel tanulmányi központot. Varsóban nedia hasonló francia intézményt létesítenek. MOSZKVÁBAN megkezdte munka iát a Keleti Irodalom Könyvkiadója, Első kiadvá- nvai között nerzsa. hindu, ia- pán. k'nai és koreai írók alkotásai szórendnek. A cigányok, a szegkovácsok itt élnek köztünk, de ahogy a kötet me sélő je, az öreg Nápó bácsi mondja: „Azt se tudják a gádzsók, hogy a romák dolgoznak nekijük, hogy sukár házuk lehessen. Mert az ágykapcsot ki csinálja? A roma. Ki a rabitz-szeget? A roma. Ki a szárnyas-szöget? Az isz- kábát? A sarokszögét? Aroma. És ki tudja, hogy a roma csinálja mindezeket? A roma. Nem tudja senki, csak, hogy tetvesek, meg lopnak. Nincsen is becsületünk.. A köztünk élő egzotikumot keressük-e hát ezekben a mesékben, vagy égij sajátos életformájú nép kultúrájának nyomait. Ha nem is akarjuk, akkor is megleljük az előzőt s megismerjük az utóbbit. A mesék magyarázzák a cigányság nehéz sorsának eredetét, (Isten verése ez rajtunk), vándorló, nyugtalan életeiét (madarakból lettünk). Mesében mondja el az iparos szegkovács és a muzsikus cigányok közti különbséget (Linón, Hej Linóri) és megtaláljuk a balladásan csapongó, mesélő fantáziát is Kravelityfi Márkó történetében, vagy Madeira János meséjében. A meséket Bartos Tibor gyűjtötte és írta. Talán nem is jogtalan feltételezni, hogy Nápó bácsi szavaiból az ő nézetei is hangzanak. Bartos írásának hitelességét a magyar cigányság nyelvének kitűnő, ízes, a humort mélyében rejtő irodalmi megteremtése és a gondolkodásmód meggyőző rekonstruálása adja. Az Európa Kiadó Népek Meséi sorozata már sok örömet szerzett e könyvek kedvelőinek. Ez a kötet irodalmi szempontból az egyik legsikerültebb olvasmány. Külön dicséret illeti a kötet pompás, színes, a mondanivaló lényegét festői eszközökkel kifejező illusztrációtBartha László festőművész munkáját. (Cs. o.) TASKENTBEN, Üzbekisztán fővárosában még az idén megtartják az ázsiai és afrikai országok íróinak konferenciáját. LONDONBAN nagy sikere van a Royal Academy „XIV. Lajos százada” című kiállításának. A néhány száz műtárgyat bemutató, nagyszabású kiállítás anyagát hatvanöt múzeum és több magángyűjtemény kölcsönözte. j sterilizátor is működik. A poron kívül persze számtalan baktérium is kerül az orrunkba. Az orrüreg falait azonban az orrmirigyek nyúlós váladéka fedi s légáramlattal besodort porszemek és baktériumok úgy megtapadnak ezen, mint a legyek a légy papíron. Az orrmirigyek váladéka azonban nemcsak ragadós, hanem erősen fertőtlenítő, baktériumölő hatású is és mire a belélegzett levegő az orrüreg hátsó falához érkezik, már olyan csira mentes, olyan steril, mintha egy modern, három atmoszféra gőznyomás ú és 120 fok hőmérsékletű kórházi sterilizátoron haladt volna át. Az orron át úgyszólván le hetetlen fertőzést kapni' Nincs jobb védelem a portól származó betegségek ellen, mint az orr. Valóságos gázmaszkot képez légzőszerveink védelmére. Ha tehát olyan helyen járunk, ahol éppen söpörnek, vagy az ablakban a fejünk felett rázzák ki a szőnyeget, vagy ha baktériumfelhőn kell áthaladni, mert éppen valaki köhögött, akkor: gyorsan csukjuk be a szánkat és csak az orrunkon át vegyünk lélegzetet. így semmi bajunk nem történhetik. jvr épmese gyűjtésről van szó. i » Jogosult lenne 1 a folklorista eszközeivel közeledni a kötethez, kimutatni a mesemotívumok eredetét, vándbr- lását és változását, a népi élet tényeinek tükröződését a mesékben és más lényeges, tudományos kérdéseket. Szükség van erre, de most mégis inkább arról az olvasói élményről kell beszámolni, amit dz a kis kötet jelent.
