Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

V m» . MEGVET k/Cirhw 1958. MÁJUS 24. SZOMBAT Néhány szó az üzemi tanácsokról Szomorú, hogy sok eset­ben egyes gazdasági vezetők — félreértés ne essék, nem a po­litikai rosszindulatot tétele­zem fel, csupán az új és jó rendszer megszokásának hiá­nyát — napi munkájuk vég­zése köüíben szükséges rossz­nak tekintik az üzemi taná­csot Egyesek szerint, amikor társadalmi rendszerünkben, gazdasági életünkben különö­sen hangoztatjuk az egyszemé­lyi vezetés elvét, „minek még egy közbeiktatott szerv, mely jelentős mértékben gátlója a normális vezetésnek". Talán meg is érthető ez, mivel az ellenforradalom időszaka alatt létrejött munkástanácsok mind politikai, mind gazdasági érte­leimben bomlasztó tevékenysé­get fejtettek ki. Tagjai között szép számmal megtalálhattunk olyan reakciós, huligán, res­taurátor elemeket, akik hang­adóivá váltak egy-egy üzem munkástanácsának. Ezek el­nyomták a normálisan, be­csületesen gondolkodó mun­kástanácsok hangját. Rövid napok, sőt mondhatni óráik alatt szüntették meg azokat ■a rendelkezéseket, kialakult üzemi életformulákat, ame­lyek népi demokratikus állam- rendszerünk vívmányai vol­tak. Ezen intézkedéseiket fű­szerezték még olyan munkás­tanácsi határozatokkal is, melyek a felvilágosulatlan dol­gozók előtt első látásra úgy­mond szimpatikusak voltak, de végső formájukban politikai és gazdásági rendszerünk alá- ásására irányultak; r Pártunk és ‘kormányunk már korábban széleskörű tevékeny­séget folytatott egy olyan szer­vezeti forma kialakításáért, mely tartalmában, tevékeny­ségében megfelel népünk ér­dekének. Megvallom, sokan már a „tanács” szó említésére fel- szisszentünk; Egyet azonban tudtunk és ma már sokkal tisztábban látjuk. Azt, hogy az üzemi demokrácia kiszélesítése történelmi életszükséglet, mi­vel nem elég csak mondani, hogy a munkásosztályé a veze­tő szerep, hanem meg is kell teremteni annak szervezeti és erkölcsi bázisát. Biztosítani kell, hogy a munkásosztály tudjon vezetni, hogy csakugyan beleszólhasson az üzem éle­tébe, sorsának intézésébe. Er­re csak olyan fórum ad lehető­séget, mely szervezeti formá­ban, a feladatok rögzítésével, vagyis a jogok és a kötelessé­gek törvénybe iktatásával ezt biztosítja; : Mindenekelőtt azt kell meg. érteni, hogy az üzemi tanácsok' elsősorban a vállalati igaz­gatóiknak a segítő szervei. Pél­dául már az ellenforrad&lom előtti időkben is jelentős nem­törődömséget tapasztalhattunk a munkaruha és védőöltözet gazdálkodásban. Ezt még csak tetézte az ellenforradalom alatt létrejött munkásítsná- csok határozata, mely jelentő­sen csökkentette a munkaruha és védőöltözet kihordási ide­jét és arra nem jogosultaknak is biztosított munkaruhát. A nemrégen megjelent kor­mányhatározat, mely újból megszabta a munkaruha és védőöltözet kihordási idejét, ezen juttatások kezelését és ügyrendjét, bizony nem k.is feladatok elé, állította a vál­lalati igazgatókat. Az üzemi tanács tagjai, kik a termelő és nemtermelő üzemrészek dol­gozóinak küldötteiként ültek az asztalnál a téma tárgyalá­sakor, megértették, hogy a törvényes rendet itt is vissza kell állítani. Hasznos taná­csokkal segítették a végleges juttatási rend kialakítását. S ami döntő, megmagyarázták dolgozó társaiknak ezer. ren­delet szükségességét. Minden vállalati igazgató igen nehéz helyzetbe került volna, ha nem áll mellette ez üzemi dolgozók küldötteinek tanácsa, kik e határozat megoldását végered­ményben érvényre juttatták üzemeinkben. De megemlít­hetjük a pénzjutalmazások példáját is. Tudvalévőén a , pénzjutalmak szétosztása nem tartozik a legnépszerűbb fel­adatok közié, mivel általában egy-egy jutalmazás után igen sok szó éri a vállalati igazga­tók házatáját. Vállalatunk dolgozói az 1957. második félév jó mun­kája nyomán elnyerték a büszke élüzem címet, s az ez­zel járó pénzjutalmat. Ezen­felül a minisztériumtól még 150 000 forint pénzjutalmat kaptunk. Az üzemi tanács tár­gyalta meg a jutalom szétosz­tásának elvét és gyakorlatát. Elmondhatjuk, hogy dolgo­zóink általában elégedettek voltak. Miért? Mert a dol­gozók küldöttei ültek az üzemi tanács tárgyaló asztalánál és kollektív döntést hoztak a pénzjutalom szétosztására. Ezt ismertették az üzem kollektí­vájával; Az ennél jobb és ha­sonló példák tömegével szol­gálhatnánk. Miért sértő, avagy miért gá­tolná a gazdasági vezető mun­káját, vagy ha úgy tetszik, népszerűségét, hogy a munká­sok beleszólnak például a nyersanyag, a pénzügyi eszkö­zök, a munkaerő felhasználá­sába, vaígy ellenőrzik a válla­lati igazgatók napi gondját képező fegyelmi ügyeket, vagy segítik megakadályozni a vál­lalati igazgatóval együtt a tár. sadalmi tulajdon elherdálá­sát?! Miért rossz például, hogy megkérdezzük dolgozóink véleményét a vállalat tervszá­mairól? Hiszen „a több szem többet lát” elvének ha vala­hol, az üzemben kell elsősor­ban érvényesülnie. Vagy miért nem jó az évvégi nyereségré­szesedés eléréséért vívott harc­ban segítséget kérni az üzemi tanácson keresztül az üzem kollektívájától?! Miért ne a munkással együtt döntsön a vállalat igazgatója és üzemi bi­zottsága a bérezési formák ki­alakításáról? Itt csak egy kérdés merülhet fel. Sok helyen félünk az egészséges bírálat, 0 nehézsé­gek bátor és egyértelmű el­mondásától. ügy is mondhat­juk: az előző évek gyakorlón ta alapján nehéz megszokni, hogy a külső szerveken kívül még belső életünkben is le* gyen olyan szerv, amely sza­vát hallatja. Világosán kell látni, hogy üzemi demokráciát hangoz­tatni és semmit nem tenni ér­te, igen veszélyes és egy ben nagyon helytelen lépés lenne. Annál inkább meg kell adnunk nekünk vállalati igazgatóknak a módot és lehetőséget arra, hogy a munkások megtanulja­nak élni a népi demokrácia adta jogokkal és lehetőségek­kel, hogy minden tekintetben „szocialista részvényesei” le­gyenek üzemeinknek. Erre módot és lehetőséget nyújt az üzemi tanács. A munkásdemokrácia gya­korlása sok helyen, igy nálunk sem minden tekintetben kielé­gítő. Sok a tapogatózás, az egv helyben topogás. Mi is botladozunk még azon formák kialakításában, me­lyek zökkenőmentesen biztosí­tanák az üzemi demokrácia gyakorlásának lehetőségeit Üzemi tanácsunk több tagja most találkozik talán életében először a vállalati tervek, be­ruházási tervek anyagával, fel­újítási tervekkel, pénzügyi ter­vekkel stb. Felsőbb szinten is gondoskodni kellene az üzemi tanácsok elnökeinek és tagjai-I nak megyei, vagy még inkább járási központban tanfolyamo­kon való rendszeres képzéséről. így még kis mértékben sem válik az üzemi tanács fej bólin­tó szervvé, hanem hozzáértő, aktív közösséggé formálódik. Az üzemi tanács rendszer rövid idő alatt is olyan mun­kát fejtett ki a vállalatok kol­lektívájával egyetemben, ami­lyent az ellenforradalom előtti gazdasági vezetés sem produ­kált. Például vállalatunk, nem utolsósorban üzemi ta­nácsunk munkája alapján 1958. I. negyedéves termelési tervét 108 százalékra teljesítette. Az üzemi tanács tagjai azokból a dolgozókból tevődnek össze, akik az elmúlt gazdasági év kitűnő termelési eredményei­nek elérésében kimagasló tel­jesítményt nyújtottak. Az üzemi tanácstagok között a hivatalosan delegálta­kon kívül csupán 4 párttag van. Az üzemi tanácsban az előbb említett 27 tag közül 14 fizikai dolgozó, 7 műszaki, te­hát mérnök vagy technikus, míg a fennmaradó rész admi­nisztrációs, csoportvezetői és egyéb beosztásban dolgozókból áll. Bizonyosak vagyunk abban, hogy amikor az üzemi taná­csok féléves, vagy éves munká­ját értékeljük, népgazdasági szinten még több sikerről, eredményről számolhatunk be. Ügy gondolom — és ez ma már a napnál is világosabb —, hogy üzemi tanácsaink megálltók a helyüket, életképeseknek bi­zonyultak. Lenyó László, a Forte-gyár igazgatója Úttörő-szemle a nemzetközi gyermeknapra Május 25-én, a nemzetközi gyermeknapon, az úttörő-szer­vezet születésnapján, délelőtt 10 órakor nagyszabású sereg­szemlét tartanak a budapesti úttörők a Dózsa György úton Az ünnepségen a Budapesti Pártbizottság zászlót ad át a főváros úttörőinek. * Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára má­jus 25-én, vasárnap reggel 7 óra 35 perckor a Kossuth-rá- dióbán üdvözli a gyermekeket, úttörőket. (Színház^ Qr&daloén 4—2 NE VÁRD A MÁJUST A Gyermekvárosból jelentik ] Szolnok és Békés megye nő- [ tanácsai a gyermeknap alkal- j mából gyermekotthon építé- ! sét kezdik meg a fóti Gyér- j mekvárosban. Az ünnepélyes I alapkőletételre Szolnok me I gyéből május 24-én, szómba- ! ton 45 tagú nőküldöttség uta- \ zik Fótra. A két megye nő- ; tanácsai 450 000 forintot gyűi- ! töttek az építkezéshez. Száz. ! ötvenezer forint előteremtését1 vállalták a gyermekotthon be- ! rendezésére is. A tervek sze- i rint az otthonban a két alföldi: megye árva és otthontalan I gyermekeit helyezik eh Megjelent a Nemzetközi 1 Mezőgazdasági Szemle 1 A Kölcsönös Gazdasági Se-I gitség Tanácsa mezőgazdasági \ állandó bizottságának kiad-1 ványa, a Nemzetközi Mező-! gazdasági Szemle legújabb! száma pénteken jelent meg. i Fontosabb cikkei a követke- = zők: \ T. Zsikov: A szövetkezeti \ rendszer győzelme a bolgár! faluban • T. Zsukovszkij: A \ világ ntjvénykincse a szovjet 1 növénynpmesítés szolgálata-1 ban; Lőfincz Gyula: A belter- \ jesség fokozásának szükséges-1 sége és lehetőségei Magyar- \ országon; Karel Rataj: Hor-| bicidek a lenvetések gyomnö- \ vényei elleni védekezésben;! I. Sierpaszko: A burgonya! virus-betegségekkel szembeni I ellenállóképességének vizsga-! lata; 1. Jakobiec: A lengyel! vörös szarvasmarha; H. Ste-\ phan: A répaegyelés gépesí-i tése; A. Bulencea; A homok- i talajok felhasználása szőlő-! ültetvények és gyümölcsösök i telepítésére a Román Népköz-! társaságban; E. Chorobocek:! Az együttműködés néhány j kérdése a zöldségfélék neme- j sítése és magtermesztése te-1 rén. című jugoszláv film egyik kedves jelenet« iiumiiiiututiiHtttwtmmmiutHtHHttnniHmMiiuHimiiifr TÖBB MINT GYANÚ Rávitte az ördög ÉRDEMES közelebbről is megismerkedni az ördög XX. századbeli cimboráival. Boros Albert, közismerten csak Berci, a háromtagú tol­vajbanda feje. Még csak 21 éves, de már szakavatott ke­rékpártolvaj. Boros László, a legidősebb testvér, aki elsőszámú hadse­géde volt a bandavezérnek. Boros János még csak 18 éves, de a tolvajlásban már felnőtt és hamarosan megkapja a „büntetett előéletű“ jelzőt. Mind a hárman egy testvé­rek. Csemön laknak, a Gógány dűlőben és innen jártak be a nagykőrösi vadászterületre ke­rékpárokat lopni. Nagy szüksé­gük volt rá... Apai nagyap­juknak 104 holdja volt és ke­veset dolgozott benne. Anyai nagyszüleik pedig 48 holdon gazdálkodtak valamikor. Most is volt mit aprítani a tejbe a Boros-családnak. Szüleiknek 31 hold földjük maradt. Igaz, ta­valy elváltak, de még így is 15 holdat mondhatott magáé­nak az anyjuk, akivel a gye­rekek együtt éltek. Hivatalosan földműveléssel foglalkoztak. A kerékpárlopá­sokat már nem jelentették be az adókivetési íven, pedig ugyancsak sokat fizethettek volna érte. Több mint 3 évig lopkodták a nagykőrösi kerék­pártulajdonosokat. Berci, a bandavezér agyalta ki a lopás fortélyait és azután hárman egymást fedezve azt végrehaj- , tották. A LOPOTT kerékpárt haza­vitték és széjjelszedték. Az al­katrészeket gondosan elrejtet­ték a padláson, fészerben. A vázakat pedig elásták az ud­varban vagy a közeli erdőben. Ez még csak egyik módja volt, ahogyan a gyanútlan, sok­szor felelőtlen nagykőrösieket becsapták. Ugyanis a kerék­párvázak helyett újakat vásá­roltak. Ezeket az ócska, hasz­nált alkatrészekkel összesze­relték és így értékesítették. Némelyikért még 600 forintot is kértek, aszerint, kit hogyan tudtak becsapni. A vevők gya­nútlanul vásároltak, hiszen még papírt is mutattak, ame­lyekkel a vázakat vették. Eddig összesen 18 kerékpár- váz, kerékpár és temérdek al­katrész került elő padlásról, föld alól, máshonnan, rozsdá­san, összetörve, S minderről az anyjuk tu­dott. Annyira ismerte három fia tolvajlásait hogy sokszor maga is segédkezett, hogy a lopott kerékpárokat időben el­tüntessék. Ásott, rejtegette fiai bűnös tevékenységének áruló jeleit. Sőt, azt is eltűrte, hogy 16 éves lányát is megfertőzzék tolvaj fiai, és az utóbbi időbén húgu­kat is rávették a ketékpáral- katrészek elrejtésére. A HÁROM TESTVÉR több éven át garázdálkodott . . • Garázdálkodhatott is, amikor a nagykőrösiek kerékpárjaikat szabadon, őrizetlenül hagyták. \ Alkalmat adtak a lopásra, \ hogy o. három elvetemült le-! gény a munkába járó eszkö- \ züktől fossza meg őket., S aztán? Szaladtak a rendőrségre és \ panaszt tettek. -.. Közben a tolvajok vígan osztozkodtak a szerzett pén­zen. Berci osztotta el a száza­sokat, kinek kettőt, kinek hár­mat adott, érdeme szerint. Tettükről így nyilatkoztak: Berci; Az ördög vitt rá a lo­pásra. Laci: Nagy hülye voltam, amikor elkezdtem kerékpáro­kat lopni. Jancsi: (csak feszeng a szé­ken, csak a szemeit forgatja, és nem tud válaszolni). Hogyan is válaszolhatna? Nagykőrös határában átlago­san 3 hold föld jut egy paraszt­nak, a családjának. Ök 15 holdból sem tudtak becsülettel megélni. Amíg a 164 holdon a summások verejtékéből jutott az asztalra, mulatozásra, nem kellett Üerékpárokra leskelőd- ni. De amikor nekik is meg kellett volna fogni a munka nehezebbik végét, odalett a nagygazda becsülete, a munka már nem füllött a fogukhoz. Most mind a hárman — a nyomozás végleges befejezése után — a vádlottak padjára kerülnek. Fiatalon — de nem érdemte lenül. Gáldonyi Béla 77 gy bűnügyi filmtől az er­-£-/ icölcsi tanulság leszűré­sén kívül jogosan várhatjuk el elsősorban azt, hogy való­ban lebilincselő legyen, a ve­títés tartamára együtt éljünk a csele1'^lénnyel és ami ezzel szorosan összefügg, a történet elhihető legyen... EZ utóbbi ténnyel a Több mint gyanú című csehszlovák film nem képes megbirkózni. Elsősor­ban a forgatókönyv hiányos­ságaiból kifolyóan, nemcsak vontatott, bonyolult, kevésbé hihető cselekmények bonta­koznak elő, amelyek részben szórakoztatnak, részben azon­ban fárasztanak is. Nemcsak a történet, de annak összeállí­tása is sok kívánnivalót hagy maga után. De térjünk talán a tárgyra. Prágában, ismeretlen tettesek feltörik a Mikrobiológiai Ku­tatóintézet páncélszekrényét. Nemcsak hatalmas összeget zsákmányolnak, de elviszik a tetanuszoltásokra vonatkozó fontos iratokat is. Megindul a nyomozás. Betörés és fondor­lat, hajsza és gyilkosság sze­repel a napirenden. A végén aztán kiderül, hogy kik az igazi bűnösök, de csodálatos­képpen az is, hogy az ártatla­nok sem mindig teljesen ár­tatlanak ... Sajnos mindezek nem elégítenek ki kellően, mert mint az említettekből következik, a forgatókönyv egy igen lényeges kelléket, a hitelességet nélkülözi... A darabnak azonban éré- 2*. nyei is vannak. Ladislav Rychman rendező, aki ezúttal először alkot játékfilmet, igyekszik enyhíteni a forgató­könyv hiányosságait. A fősze­replők közül elsősorban Ja- roslav Marvant kell kiemel­nünk, akinek kitűnő detektív- figurája, drámai feszültséggel telített alakítás. Tetszett a női főszereplő is. Irene Kacirková, aki egyike a legkedveltebb csehszlovák színésznőknek. Ugyancsak dicséret illeti Vla­dimir Rázt is, sokoldalú alaki• fásáért. A Több mint gyanú, ha nem is mondható sikeres alkotás­nak. de témájánál fogva fel­hívja olyan műfajra a figyel­met. amelyet az átlagos mozi­látogató. megfelelően kidolgo­zott formák között — szívesen néz meg. s mellyel hazai film­gyártásunknak is érdemes töb­bet foglalkozni. Fenyves Iroro mmmmiHiimiiiniinimiiiiimmiiiiiiiiminmimiimitMit (J ILMHlRADÓ ......H.munui^nin,, „nun mjjjmniiiiiiiiiiiijjiiijj^^ ÖTÖDIK HÉTRE prolongál­ták a nyugatnémet filmszínhá­zak a Doh Quijote című szov­jet filmet. JAPÁNBAN 1957-ben 443 I egész estét betöltő játékfilmet \ készítettek. Az Egyesült Alla- : mbkban ugyanebben az évben [300, India pedig 270 filmet i gyártott. \ A BRÜSSZELI VILÁGKI- ; ÄLLITÄSRA a franciák a | Montparnasse 19„ az Elhagyot- i tan és A szép Szergej című ! filmjeiket küldték, az angolok i pedig két filmmel jelentkeztek, ! címük: Nem mondott nemet és ! A kulcs. | JUNIUS 9-TŐL osztrák film. ; hét lesz a Szovjetunióban. A i fesztiválon a következő oszt- ; rák filmeket mutatják be; Mo- i zart, Az arany szimfóniája. ! Mascie és Én már úgy hozzád ! szoktam. | A BRÜSSZELI Világkiállí- ! tás filmfesztiválján mintegy 1160 film képviseli majd a szov. I jet filmművészetet. PIERRE BOULE, akinek megfilmesített regénye, a Híd a Kwai folyó felett, az évad egyik legnagyobb filmsikere volt, most két másik írásának filmjogát adta el. Az egyiket az Ur útjai-t Otto Preminger filmrendező, a Fehér emberek próbájá-t pedig egy másik amerikai cég vette meg. PÁRIZSBAN bemutatták a Sipka-szoros hősej című szov­jet—bolgár koprodukciós fil­met, amelyet Sadoul nagy el­ismeréssel méltatott. Indiai óriáskígyót kapott az Állal kert Az Allatkert ismét értékes kül­deményt kapott Csehszlovákiából a libereei állatkertből, ahonnan a közel múltban púpos teve érke­zett. Az új küldemény sztárja egy három méter hosszú indiai óriási kígyó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents