Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

1058. ÁPRILIS 18. PÉNTEK erst »I ECYF.l <LtCrrl(W S Színvonalasabb vezetés — tartalmasabb politikai munka ÜNNEPI ZENEI NAPOK CEGLÉDEN Nagykőrösi tapasztalatok Ai ellenforradalom fegyveres veresége után csak lassan in­dult meg Nagykőrösön a poli­tikai élet és eleinte csak a legbátrabb elvtársak álltak oda a párt ismét kibontott zászlaja alá. EzekBől a kommunistákból került ki zömmel a mai pártbizottság. Az elvtársak érdemét nö­veli az a körülmény, hogy a nehéz időkben vállalták a politikai őrhellyel járó nagy felelősséget, noha az ellen- forradalom előtti időkből nem hoztak magukkal elegendő munkásmozgalmi tapasztala­tot. nem dicsekedhettek kel­lő ideológiai ismerettel sem. Most. 12—14 hónappal a konszolidáció után azonban jóval magasabbra kell emelni a mércét, elsősorban a párt- bizottsággal. s nem kevésbé a pártszervezetekkel szemben. A pártbizottsággal azért, mert az ő felelőssége, hogy az irá­nyítása alá tartozó 23 alap­szervezet jól betöltse hivatá­sát, hogy valamennyi párt- szervezet politikailag előrelá­tó gazdája legyen területének. Ezt az igényt nem holmi túl­méretezett becsvágy, vagy po­litikai türelmetlenség szabja meg, hanem maga az élet. Elmondható, hogy Nagykő­rös pártszervezeteinek egy része több-kevesebb sikerrel á Központi Bizottság irány­vonalának szellemében végzi munkáját. Ezt bizonyítják az üzemek termelési eredményei, ezt azok a társadalmi akciók, amelyekből százak és százak vették ki részüket a párt fel­hívására, a kommunisták pél­damutatása nyomán. Ékes bi­zonyíték erre — egyebek mel­lett — a párt új székhazának megteremtéséért végzett na­gyon becses társadalmi össze­fogás. A párt és a tömegek kö­zötti javuló kapcsolat abban is kifejezésre jut, hogy a tö- measzervezéték soraiban, vagy véáétői között szívesen látott segítőként tartják ará­mon a kommunistákat, kiké­rik véleményüket, megszív­lelik bírálatukat. OwRiJNIliut csapnánk be azonban, ha elhallgatnánk azokat a nem csekély fogyaté­kosságokat, amelyek ma még számos pártszervezet tevé­kenységében fellelhetők. A: alapszervezetek nagyobb ré­szére még ma is a befelé for­dulás a jellemző. Különösen áll ez a tsz- és a hivatali pártszervezetekre. De van más hiba is. Átlagban véve, csupán a párttagság fele vé­gez rendszeresnek mondható pártmunkát, nincs belső párt­élet. s maguk a pártrendezvé­nyek sem élénkek. A pártszervezetek leginkább abban marasztalhatok éL, hogy viszonylag kevés kommunis­tát küldenek dolgozni a tömeg- szervezetekbe, illetve mozgal­makba. Még a különben jól dolgozó városi alapszervezetet is mulasztás terheli a Hazafias Népfront-mozgalommal, vagy a gazdakörökkel szemben. Ma­gyar elvtárs. a pártszervezet titkára maga is elégedetlen a népfront tevékenységével, de restelkedve volt kénytelen be­vallani, hogy a nagy létszámú alapszervezet kommunistái kö­zül egyetlen elvtárs sem ka­pott megbízást: dolgozzék a népfrontban! Arra már nem is gondolt: mennyire hasznos vol­na, hogy ha a mezőgazdaság­ban sok tapasztalattal rendel­kező kommunistákkal erősíte­né a gazdakörök munkáját. És nemcsak ilyen mulasztások gyengítik a párt tömegkapcso­latát. Több pártszervezet veze­tősége papíron ki tudja mu­tatni ugyan, hogy ennyi meg ennyj párttag kapott megbí­zást: végezzen párt-munkát a KlSZ-ben, a nőtanácsban, az értelmiségi klubban, a szak- szervezetben stb., stb., de erről a ..megsegített" tömegszerveze­ti vezetők mit sem tudnak. Gyakran azért is formálissá válik ez a pártmegbizatás. mert a vezetőségek nem ellen­őrzik, hogy a pátiaktívák va­lóban elvégzik-e feladataikat. Van még egy fajta hiányos ság az alapszervezeteknél, ami akadályozza a párt akcióké­pességét. Ez nem egyéb, mint a párttagok nevelésének, felké­szítésének elmulasztása. Itt kü. Ionosén azokra az elvtársakra gondolunk, akik az ellenforra­dalom után kerültek be a mozgalomba s ennélfogva még kevés tapasztalattal rendelkez­nek a pártmunkában. A szabályt erősítő kivételek ­mint például a konzervgyár, a ládagyár, az állami gazdaság pártszervezete, valamint a vá­rosi alapszervezet — olyan előnyt élvez, amellyel a töb­biek nem rendelkeznek. Ezek­nek a pártszervezeteknek élén ugyanis, többségükben sokéves tapasztalattal bíró pártmunká­sok állanak. És itt elérkeztünk a nagykő­rösi párt-, illetve politikai élet alapvető problémájához. A párivezetőségek válaszaiból, gondjaiból kiderült, hogy a pártbizottságtól eddig bizony nagyon kevés elvi segítséget, gyakorlati útmutatást kaptak, s épp így a függetlenített vb-ta- goktól sem. Nem azt fájlalják, hogy amennyiben az említett szervhez fordulnak, akkor el­utasítják őket, hanem azt. hogy az gyakran felszínesen foglalkozik problémáikkal, nem tárja fel a lényeges hibá­kat, s nem tanítja meg őket vezetői szinten dolgozni. Több pártvezetőség, mint például a íöldművesszövetkezeté is, arról panaszkodik, hogy a tagság passzív, s már az is eredmény­nek számít, ha a taggyűlésen egy-egy elvtárs felszólal. Nö­veli a bajokat, hogy igen sok­szor maguk a vezetőségek sem számolnak a tagsággal, néha még akkor sem. amikor az alapszervezetük előtt álló fel­adatokat írásos tervben rögzí­tik. Erre csak egyetlen példát: a Szabadság Tsz birtokát és taglétszámát, valamint a párt­tagok számát is tekintve a leg­nagyobb szövetkezet a város­ban. A vezetőség második ne­gyedévi munikaterve ennek el­lenére sem tartalmaz többet, mint a kéthetenként megtar­tandó vezetőségi üléseket, s azok napirendi pontjait. Sem­mi sem mutatja, hogy milyen feladatok állnak a tsz előtt, il­letve, hogy azok érdekében mit is kell majd elvégeznie a tagságnak. A pártvezetőségek más termelőszövetkezetekben sem foglalkoznak érdemben a tsz-mozgalom növelésének le­hetőségeivel, átfogó feladatai­val. Az is igaz. hogy erre a vá­rosi pártbizottságtól nem sok ösztönzést kaptak eddig, konk­rét útmutatást, módszerbeli se­gítséget pedig csak elvétve. Ez pedig annál inkább is hiba, mi­vel Nagykőrös lényegében me­zőgazdasági jellegű város. A pártbizottság terveiben éppen ezért sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a dolgozó pa­rasztokkal történő foglalkozás­nak. Kivéve a legutóbbi heteket, a pártbizottság több mintegy- esztendős működése alatt csak nagyon kevés pártszervezetet vizsgált meg behatóan, illetve csak szórványosan fordult elő egy-egy pártvezetőség beszá­moltatása az alapszervezet munkájáról. Nem lehet úgy vezetni, ha a város politikai összképében folytonossági hiá­nyok vannak, ha sem az erők pontos mértékét, sem az el­végzendő feladatok láncolatát nem ismerjük. Átgondolt, hosszabb időre szóló politikai munka helyett máról-holnap­ra élnek, s minden erőfeszíté­sük arra kell, hogy utolérjék magukat. A megfelelő szintű vezetés­nek természetesen számos fel­tétele van. Mindenekelőtt, sze­mélyi. vagyis olyan pártta­pasztalattal rendelkező veze­tők, akik az országos politikát lói értve, a maguk területén ki tudják alakítani az abból következő helyi politikát. Nagykőrösön többé-kevésbé megvannak ennek a személyi feltételei. A pártbizottságnak nem egy tagja 10—15 éves, vagy még annál is régibb munkásmozgalmi tapasztalat­tal rendelkezik. Igaz, ezek az elvtársak nem a függetlenített apparátusban dolgoznak, de mint pb-, illetve vb-tagoknak legfőbb erőfeszítéseiket a ve­zetés megszilárdítására, szín­vonalúnak emelésére kellene fordítaniok. A jó vezetésnek egy másik lé­nyeges feltétele az átgondolt politika higgadt, de követke­zetes, tervszerű végrehajtása. Ez csak akkor valósítható meg, ha a pártbizottság, mint legfelelősebb testület, nem­csak megtárgyalja a követen­dő politikai irányvonalat és a soronlevő feladatokat, nem­csak határozatot hoz annak végrehajtására — mint pél­dául a KISZ-szervezetek ak­tív segítése, párttagokkal tör­ténő erősítésére hozott, de pa­píron maradt határozat —, ha­nem számon is kéri a végre­hajtó bizottságtól: mit, ho­gyan végzett el a kitűzött fel­adatokból. A tervszerűség és a következetesség azt is meg­kívánja, hogy a pártbizottság titkára a két pb-iilés között irányítsa és ellenőrizze egy­részt a vb-tagok munkáját, másrészt pártszerűen vesse alá magát a kollektív vezetés­ből folyó fegyelemnek. A Nagykőrösi Pártbizottság, il­letve a párt-végrehajtóbizott­ság munkastílusa az elmon­dottak tekintetében még alat­ta van a követelményeknek. Helyes dolog, hogy a városi pártbizottság felismerte: a ve­zetés színvonalának rovására megy az, hogy minden elv­társnak három-négy, néha még több funkciója is van és ezért meg kell szüntetni a pb- tagok túlterhelését. A felis­merés azonban csak akkor ér valamit, ha azt nyomban in­tézkedés követi. Olyan feladat ez. amit halogatni nem sza­bad. Már szinte közszájon fo­rog a városban, hogy a párt- bizottságban, a társadalmi szervek vezetőségében, s más közéleti tevékenységben ugyanazok az arcok láthatók; a nagykőrösi pártszervezetek 40—50 tagja. Nem politikai bá­torság, hanem inkább bizalom kérdése az, hogy az arra alkal­mas, de munkával meg nem terhelt friss erőket kpacsolunk be a politikai életbe. Ez a pb- tagok felszabadításán túl a2 új káderek fejlődését is meg­gyorsítja. így, csakis így válik majd lehetővé, hogy a pártbizottság teljes értékű segítséget nyújt az alapszervezeteknek, hogy a jelenleginél sokkal jobban irányítsa majd a tömegszerve­zeteket, így jut idő arra is, hogy a ma még meglehetősen passzív nagykőrösi értelmisé­get, közte is elsősorban a pe­dagógusokat közelebb hozza pártunkhoz, s hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom kiszé­lesítésének sokrétű politikai feladatait meghatározza és következetesen végrehajthas­sa. András Endre „Dalos vasárnap délután­nal nyitották meg vasárnap a ceglédi zenei napokat, a zenei óvoda, s a Táncsics Mihály zenei iskola növendékeinek műsorával. 1951-ben alakult a ceglédi zeneiskola, s az eltelt pár esztendő alatt megyei centrummá nőtt. — Hétszázhúsz növendékünk van jelenleg, s így a legna­gyobb vidéki zeneiskola a miénk — kaptuk a felvilágosí­tást Bácskai Józseftől, az Er­kel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatójától. — A tavalyelőtti Bartók-versenyről a legtöbb díjat mi hoztuk el. Gyakran szerepelünk a rádióban. Évente körül­belül hatvan házihangver­senyt rendezünk. A zenei napok gondolata im­már négy esztendős. 1955-től évente megrendezik, s mind komolyabb és komolyabb for­mában. A tavaly márciusi ze­nei napok tanulságaként az idén már „nagyobb fába vág­ták fejszéjüket”. Az előkészü­letek során örömmel tapasz­talták, hogy ez alkalommal még a tervezettnél is többet nyújthatnak. Mert országos jelentőségűvé nőttek e napok! — Saját erőnkre támaszkod­va kezdtük, de a megyei ta­nács kétezer forint nyomdai költség megtérítést vállalt ma­gára, s bizton reméljük, hogy a helyi tanács az erkölcsi tá­mogatáson túl anyagiakban is segítségünkre siet — mondta az igazgató. Erre valóban szükség is van, mert tizenkét megye 22 váro­sából érkeznek a muzsika fia­tal szerelmesei... Csütörtökön fővárosi mű­vészek (Erdész Zsuzsa, Szőnyi Olga, Bende Zsolt és Szabó Miklós) tartottak hangversenyt a MÁV szimfonikusok kíséretével. Ezt szombaton este a ceglédi április 1,'J-iól :tO-ig zeneiskola növendékeinek dísz- hangversenye követi, majd vasárnap délután a Pest me­gyei zen iskolák kiváló •növen­dékeinek hangversenyére ér­ke-!k •'-egyénk fiatal zenészei­nek színe-java: Felsőgödről, Vecsésröl, Ceglédbercelről, Dunakesziről, Szentendréről, Üllőről, Dunabogdányról, Nagykőrösről, Ráckevéról, Abonyból, Albertirsáról, Kis- kunlacházáról. így remélhető, hogy e délután méltó sereg- -emléje lesz megyénk zenei életének. Jövő csütörtökön Garai György látogat el Ceglédre, az Állami Hangversenyzenekar­ral, majd 26-án a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szak­iskola növendékei tartanak hangversenyt. ök éppen az elmúlt napokban arattak megérdemelt nagy si­kert Prágában. Jövő vasárnap kerül sor a zenei napok legfőbb esemé­nyére, az országos megyeközi ifjúsági kamarazene fesztivál­ra. Az elképzelés, kezdetben túl merésznek tűnt, mert ez lesz az első vidéki kamara­zenei fesztivál. A zenenöven­dékek 50 százaléka Pesten ta­nul. A vezetők féltek, hogy a zárkózottság falába ütköznek, de már most kiderült, hogy té­vedtek. Egymás után jelent­kezett Karcag. Miskolc, Eger, Sooron, Székesfehérvár, Veszp­rém, Baja ... S ha „summáz­zuk” a jelentkezőket, a remélt nyolc-kilenc megye helyett tizenkettő, huszonkét várossal* 140-es létszámmal érkezik; Búnak abban, hogy a mennyi­ség mellett a minőséggel sem vallanak szégyent. A bíráló bizottságban a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a megyei tanács és a szakszervezet szakemberei fog­lalnak helyet. Az ünnepi zenei napokat 30-án zárják a ceglédi vá­rosi énekkar bemutatkozó hangversenyével. A városnak időtlen idők óta egyetlen énekkara volt: a vas­utas dalkör. Ötéves álom.;: s most öthónapos komoly felké­szülés után a város második énekkarának bemutatkozása méltó befejezésnek ígérkezik a zenei napoknak. (alacs) Három és félmillió forint megtakarítás Ismét felelevenítik a takarékossági mozgalmakat megyénk helyiipari vállalatai A megyei tanács helyi ipari vállalatai ebben az évben há­rom és félmillió forinttal csök­kentik gyártmányaik önkölt­ségét. A megtakarítás egy ré­szét a munka belső átszerve­zésével, ésszerűsítésével akar­ják elérni, sok esetben azon­ban új technológiai eljárások­kal, vagy kisebb beruházások­kal érik el majd az,önköltség­csökkentést. A sütőiparban kétszázezer forint megtakarítást je­„Függönyfalas" házépítési módszer így nevezik az egyik legújabb és több országban egyre | jobban elterjedő építési módszert. Az épületek vázát betonból készítik, s a vázak közötti teret üvegtáblákkal töltik ki. Az üveg vastagsága 8 milliméteres, legnagyobb terjedelme 1,2x2 méter, öntéssel és hengerléssel készül és kívülről kerülő fe­lülete mintás. A belső sima felületet különböző színű zomán­cokkal fedik, s vékony alumíniumréteggel borítják. Az alumí­nium visszaveri a hősugakarakat, így tehát a vázkitöltőüveg jó hőszigetelőnek bizonyult. Az üvegtáblákat edzik, ezért négyszerte-ötszörte szilárdabbak, mint a közönséges tükör­üveg. Az új „függönyfalas’’ módszert főként iskolák, hivata­lok és középületek építésénél alkalmazzák. Magyar televíziós studióberendezések készülnek szovjet megrendelésre Moszkvában és több más szovjet városban épül most te­levíziós stúdió, amelyeknek berendezésében részt vesz iparunk is. A hangosító be­Lopott autóbusszal gázoltak A Fővárosi Autóbuszüzem GF 632 forgalmi rendszámú autóbusza Érd belterületén halálra gázolta Mezei József nagytétényi lakost. Az autó­busz ismeretlen vezetője az áldozatot a gázolás után a helyszínen hagyta és megállás nélkül Székesfehérvár irányá­ban az autóbusszal együtt megszökött. A vizsgálat megállapította, hogy a gázoló autóbuszt a Fő­városi Autóbusz Üzem gará­zsából lopták el. Szemtanúk állítása és a rendőri megál­lapítás szerint is az autó­buszon négy személy tartóz­kodott, akik közül az egyik nő volt. Az autóbusz többi uta­sáról a rendőrség pontos sze­mélyleírást szerzett be. Az Ér­den történt halálos gázolás után az autóbuszt a rácalmás! erdőrésznél hagyták, s a veze­tő és az utasok az erdőn ke­resztül elmenekültek. A rend­őrség felkéri mindazokat, akiknek közvetlen, vagy köz­vetett tudomása van az au­tóbuszlopásról s a halálos gá­zolásról, jelentsék a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti csoport­jának (Budapest, VI. Aradi ut­ca 21—23. sz. fsz. 26-os szoba) személyesen, vagy írásban, távbeszélőn pedig a 228-923 számon. rendezéseket az ELEKTRO- IMPEX Külkereskedelmi Vál­lalattól rendelték meg, s gyá­raink a szovjet szakemberek kérésének megfelelően ké­szítik azokat. Három évre elő­re megadták rendeléseiket és így ezeknek a munkaigényes exportcikkeknek a gyártását tervszerűen tudjuk fejleszte­ni. Lekötöttek többek között 600 kis és ugyanennyi nagy hangosító berendezést a tele víziós stúdiókhoz. A szállítá­sokat az ELEKTROIMPEX már meg is kezdte. lent, hogy a kemencéknek mintegy húsz százaléká­ban a fa- és szénfütésről áttérnek az olajrendszerű tüzelésre. További százötvenezer forin­tot takarítanak meg azzal* hogy gondosabb és jobban szervezett munkával a fajla­gos lisztfelhasználást egytized százalékkal csökkentik. Az ipari üzemeknél külö­nösen az import-faanyag gazdaságosabb felhas zná. lasára van lehetőség. rövidesen megkezdik a bútor­lap-panelek gyártását, s ez már az idén csaknem százezer forinttal teszi gazdaságosabbá az üzem munkáját. A monori kefegyárban azzal kísérletez­nek, hogy a keletkező hulla­dékot parkett-lapokká dolgoz­zák fel. A Pest megyei tanács ipari osztálya most. a kormánynak a takarékosságról szóló fel­hívása után megvizsgálja, hogy a mű­szaki intézkedési tervek­hez képest milyen további megtakarításokat tudnak elérni. Több üzemben elhatározták mar. hogy isimét felelevenítik a néhány évvel ezelőtt jó eredményeket hozott takaré­kossági mozgalmakat. A rendőrség felhívása cán a vidéki baromfi- és tojás- kisárusokat — KÖZÉRT-felvá- sárlónak adva ki magát— be­csapta. Az áruval teli kosara­kat elkérte tőlük egy több ki­járatú KÖZÉRT-üzlet előtt az­zal, hogy az árut értékesíti és a pénzt azonnal hozza. Majd bement az üzletbe és a másik ajtón az áruval együtt eltávo­zott. A rendőrség kéri, hogy akiket a képen ábrázolt Oroszi Józsefné megkárosított, sze­mélyesen, írásban, vagy tele­fonon jelentkezzenek a Buda­pesti Rendörfőkapitányságon: A rendőrség őrizetbe vette ] V., Deák Ferenc utca 16—18. Oroszi Józsefné érdparkvárosi I. em. 17. Telefon: 123—456. lakost, aki a főváros több pia- j 12—30-as mellékállomás. Baktériumexport London mellett, Teddington- ban, állami bakteriológiai in­tézetet létesítettek. Ez az in­tézet katalogizálja és raktáron tartja a világon ismert összes baktériumokat. Kívánatra a világ bármely részébe szállít megfelelő törzset. Az elmúlt esztendőben 27 államba össze­sen 400 baktériumtörzset ex­portált. A laboratóriumi mun­kán kívül jól képzett orvosok foglalkoznak tudományos ku­tatómunkával. Az intézetnek az egész világra kiterjedő tá­jékoztató szolgálata is van. Ha bárhol a világon valamely baktériumtörzs felismerése, azonosítása nehézségbe ütkö­zik. az intézet — feltéve, hogy kísérleti anyagot kap — elvég­zi az identifikálást. Kórház, madarak számára Indiában már 25 év óta kór­házat tartanak fenn mada­rak számára. Az elmúlt évti­zed folyamán több mint 70 ezer madár részesült itt keze­lésben. Delhiben 1957 novem­berében újabb házat bocsátot­tak az említett kórház rendel­kezésére; az új épület három­ezer tollas vendéget képes be­fogadni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents