Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
I*BT MEGY k/Cirlap 1958. ÁPRILIS 18. PÉNTEK így élnek ők nyugaton 1 Az íetőr. Uj Hungária, a Nem- a Magyar diák című disszidens szennylapok mérhetetlen ocsmányságokkal gyalázzák a Magyar Népköz- társaságot. E fasiszta lapok bértollnokai reszketnek a dühtől, ha a Magyar Népköztársaság eredményeiről hallanak. Még mindig igyekeznek a nyugatimádat mérgével beoltani csalódott olvasóikat, bár időnként kénytelenek megemlíteni a panaszokat is, amelyekkel elárasztják őket a disszidensek. A Magyar diák című lap ír arról, hogy a szegény, hányatott életű magyar, aki a mesebeli birodalomba vágyik, ahol az autó a fákon terem és csak fel kell nyúlni érte, hogy vágyait elérhesse, űrlapok és kérdőívek, életrajzok sokaságát tölti ki, csakhogy megkapja az életet jelentő vízumot az USA-ba. Amerikába érve, új kérdőívek, kérdőemberek, fényképek és ujjlenyomatok fogadják őket. Szerencséje van a szökevénynek, ha egy amerikai táborba bejut. Az állam azonban csak a kapun belül gondoskodik róluk, ha a tábor kapuján valaki kiteszi a lábát, azzal már soha nem törődnek. A magyar disszidensek között — mint ahogy a lap írja — vannak különbségek. Van akinek az első útja a televízióba vezetett és itt egy cég reklámműsora keretében felléphet. Nagy gesztussal átnyújtják neki a sok dolláros csekket. A másik viszont örülne egydolláros keresetnek is, de sehol nem kap munkát. Autószerelő? Itt az otthoni értelemben vett szerelés nincs. A balszerencsést még ablakpucolónak sem veszik fel. Ilyen az „egyéni sors”. Hát igen! A kapitalista világban ilyen az egyéni sors. Ha nincs szerencséje, éhen pusztulhat, mert még ablakpucolónak sem veszik fel. Láger-lázadás t Az Uj Hungáriában Dunai futár jelzéssel riport jelent meg egy lágerből kitört magyarokról. Ugyanis á becsapott, hitegetett disszidensek megúnták a nyugatnémet gondoskodást, a „láger-jólétet” és nyolcvanhatan késő éjjel 5,erőszakosan” elhagyták a lágert. A lap így ír a továbbiakban: „Ostrom egy békés személy- vonat ellen. A csoport — mármint a nyolcvanhat lágerlázadó — a passaui állomásépület — ott is a síneken vesztegelő személyvonat — -felé veszi útját. A szerelvénynek menetrendszerűen indulnia kellett volna a határon át Ausztriába. Nagy késéssel indult. A magyarok ugyanis szabályosan megostromolták a vagonokat. 'A jegykezelő kalauzokat félretolták az útból (képzeljük el, milyen udvariasak lehettek), a fináncoknak fittyet hánytak és erőszakkal próbáltak feljutni a kocsikba. Egy részüknek sikerült is, úgy, hogy az időközben megérkezett nyugatnémet rendőröknek kellett onnan leszállítani a jegy és vízum nélkül Ausztriába törekvő utasokat. ' Késő éjjel lévén, az óvárosi iskola tornatermébe vitték őket. Akkor már talpon voltak a városi hatóságok, a Vöröskereszt is. Másnap reggel a magyar csoport szóvivője elmondotta, hogy azért törtek ki a lágerból, mert otttet- vek voltak és az étkezés sem kielégítő. A városi orvos és az állami orvosi intézet képviselője megvizsgálta a panaszt. Egyetlen élő tetűt sem találtak a tábor egész területén.” Engedje meg a világ, adisz- szidensek már csak jobban tudják, hogy volt-e ott tetű, vagy sem, hiszen ők vakaróztak a táborban. Öt szűk esztendő Egy magyar disszidens az Uj Hungáriában kesereg arról, hogy legalább „öt szűk esztendő” kell, amíg megszedik magukat egy kicsit és emberibb módon élhetnek. Ostorozza azokat a sorstársakat, akik türelmetlenkednek és már azonnal boldogulni akarnak. így ír levelében: „Rátérek sorstársaimra. A többség azzal a felelőtlen elképzeléssel hagyta el az országot, hogy itt az „arany-nyugaton” munka nélkül is hasára pottyan a banán és néger táncosnők Cadillacon hozzák a coca-colát. Sokan végtelenül fel voltak háborodva, amikor egy szó nyelvtudás nélkül nem tudták az első pár hónapi fizetésükből megvenni az autót. Ezeket az elképzeléseket most már nem kell megcáfolni. (A lágerekben kellett volna.) A többség rájött erre szomorúan maga is. De szükségesnek tartanám a jövőre nézve a nevelő célzatú felvilágosítást.” Oszkár, meg a Joli Az Uj magyar életben heti villámriportot olvashatunk. A Nyugatra sodródott fiatal magyar gyerekről szólt ez az írás. Egy magyar fiúcska „karrierjét” írják meg. A gyereket az~ utcán egy jólgöndörített fekete pulikutya vonszolta piros szíjjal. A riporter megszólította a gyereket: — Hát neked kutyád van, fiam? — Nem az enyém, csak kutyapásztor vagyok. Ugyanis — magyarázza egy erélyeset rántva a pulin — egy német nénié az Oszkár, aki fájóslábú. Ajánlkoztam, hogy én sétáltatom a kutyáját, ne vesződjön vele. Rámbízta. Minden délután egy séta. Pénzt kapok ezért és uzsonnát is adna, mert szeret az Oszkár. — Miért nem fogadod el az uzsonnát? — Nem érek rá, mert amikor Oszkárt hazaviszem, villamosra ugróm, megyek a másikért. Az is egy jómódú családé. Fiatal farkaskutya, Jolinak hívják, mert tetszik tudni, lány... — És ők mit fizetnek? ‘— Egy a tarifa, ha fiú a kutya, ha lány. Ott villamospénzt is kapok. A puli már menne, hát búcsúzom. A kutyapásztor siet, megy a Jolánért, aki azért Jolán, mert lány kérem. A kapitalisták kutyáikat gondoztatják a jobb sorsra érdemes, elárvult magyar gyerekekkel. Papírsárkánnyal a fácánok ellen A fészkelő fácánok nagyon szeretik a lucernás, a lóherés és a tavaszi takarmánykeverékekkel bevetett földeket. Ezeken a helyeken azonban nem költhetnek zavartalanul, mert a korai haszálás nagy károkat tesz a fiókákban. Az idén az állami gazdaságok 800 000 holdnyi vadgazdálkodási területén elriogatják a fészkelő fácánokat és foglyokat a korai kaszálású földekről. Közönséges papírsárkányokat engednek fel, amelyeket a madarak prédára leső ragadozóknak néznek. Ezenkívül idomított vadászmadarak röptetésével is kedvezőbb helyre terelik a fészkelő fácánokat és foglyokat, Érthető számunkra ma már, hogy miért növekszik szüntelenül azoknak a száma, akik megundorodva a kapitalista világtól, tettüket megbánva kérik, hogy még egyszer visz- szatérhessenek meggondolatlanul elhagyott hazájukba. Szebelkó Imre Tízezer tő muskátli exportra Ezerszámra nevelik a kerteket és a házak ablakait ékesítő piros muskátlit a keszthelyi kísérleti intézet kertészetében. A virágairól nevezetes kertészet híre túljutott az ország határain, s kereskedelmi szerveink útján Svájcból nemrégen nagy tételű megrendelést kaptak. Ennek alapján a kertészek tízezer tő muskátlit készítettek elő exportra. ' Színház, 3roda/óm-j—2 Leonhard Frank és Osborne műve a Modern Könyvtárban Az Európa Kiadó a napokban indította meg a Modern Könyvtár új sorozatát. A nagymultú sorozat újra megindításával a kiadó gyorsan hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóknak a világirodalom rövidebb lélegzetű új alkotásait. A Modern Könyvtár két soronkövetkező újdonsága: Leonhard Frank Michael visz- szatér című novellája és az angol Osborne Dühöngő fiatalok című színműve. Mi ölte mega dinozauruszokat? ilík Százmillió évvel ezelőtt a dinozaurusz volt az állatok királya. Majd hirtelen kihaltak ezek az állatok és a földet átengedték kisebb, melegvérű emlősöknek. A dinozauruszok kipusztulásának oka az egyik elmélet szerint az, hogy hirtelen megváltozott a Föld éghajlata. A másik felfogás azt vallja, hogy a hatalmas, nehezen mozgó dinozauruszok nem tudtak védekezni a kisebb, fürgébb emlősállatok ellen, amelyek felfalták tojásaikat. Albert Schatz, az egyik pennsylvániai agrártudományi intézet biokémikusa most egy harmadik elméletet dolgozott ki, amely szerint a dinozauruszok kipusztulását a modern növényzet fejlődése okozta. Schatz dr. szerint a dinozauruszok lomha állatok voltak és szervezetük vegyi működése oly lassú volt, hogy óriási testüket aránylag csekély táplálékkal fenn tudták tartani. A levegő abban az időben nem tartalmazott any- nyi oxigént, mint ma és az akkori tűlevelű ősfák nem adtak ki magukból annyi oxigént, mint a jelen kor növényzete. A dinozauruszok tehát oxigénszegény levegőben éltek és amikor a leveles fák és füvek megjelentek, az ősállatok lélegzése megnehezült. Az erőteljes leveles fák és füvek annyi oxigént termeltek, hogy ezzel megváltozott a levegő összetétele. Az oxigéndús levegő viszont meggyorsította a dinozauruszok szervezetének vegyi működését, tehát a szervezet több táplálékot kívánt, amit nehézkes mozgásuk miatt nem tudtak megszerezni, úgy hogy végül is az oxigéntöbblet következtében szabályosan elégtek. Egészen más alapokból indulnak ki V. I. Kraszovszkij és I. Sz. Sklovszkij szovjet csillagászok, akik azt mondják, hogy a dinozauruszok kipusztulását után a Földet érő kozmikus sugarak mennyisége a sokszorosa a mainak. A tudomány már régen kimutatta, hogy a kozmikus sugárzás gyors változásokat okozhat a növényzetben és az állatokban. Ha tehát a kozmikus sugarak mennyisége növekszik, az általuk okozott változások természetesen szintén növekednek. Miután pedig a változások többnyire károsak. sőt halált okoznak, a fokozott kozmikus sugárzás kihatása az élet bizonyos formáira szerencsétlen kimenetelű lehet. A százmillió évvel ezelőtti dinozauruszok talán Ember született címmel rövidesen új szovjet filmet színházaink mutatnak be filmiKiiMiimiiiiiniiiiniiiimiiiiKittitfliiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiimiiHif BÁSTYASÉTÁ NY 77 rr Uj magyar operett a Blaha Lujza Színházban Történetét jól ismerjük már. A rádióban többször is elhangzott rádió-operett formájában. Vidéken a szegedi Nemzeti Színház játszotta nagy sikerrel. S most, két esztendős sikeres pályafutás után színpadot kapott Budapesten is. De közben annyit változott, hogy az alaptörténetből már csak a romos, műemlékké nyilvánított budai ház és a hat vidám, hamisítatlanul pesti fiatal maradt. S nyomban hozzá kell tenni, ez a változás csak hasznára vált Baráti Géza librettójának. A kedves dallamok Eise- mann Mihályt, a jól ismert operett zeneszerzőt dicsérik. A három lány szerepében Zentay Anna, Kardos Magda és Kovács Ibi üde, bájos jelenség. Hármójuk közül Kardos Magda érzi legotthonosabban magát szerepkörében. Bővérű humora, érdekes hangja s táncos lába egyaránt érvényesül. Zentay Anna elsősorban temperamentumával, s nagy rutinjával, a fiatal Kovács Ibi pedig friss, kislá- nyos kedvességével tűnik Jci. A három fiú alakítója: Rá- tonyi Róbert. Hadics László és Gálcsiki János — szintén jól beleilleszkedik az operett vidám légkörébe. Rátonyi a tőle megszokott figurát adja. Gálcsiki János, aki hosszú ideig mint prózai színész szerepelt, bebizonyította, hogi mint operettszínész is megállja helyét. Hadics László nyújtotta a leggyengébb alakítási hármójuk közül. A rendező, Horváth Tiva dar jól oldotta meg feladatát de két súlyos hibát követett el Mindkettő a színészek kiválasztásánál történt. Sem Szabi Ernő, sem Somogyi Nusi nem ilyen 'könnyű szerepre való. S éppen ezért érthetetlen előttünk, hogy a két kiváló színész miért csak a Blaha Lujza Színházban kap színpadot, Szabó Ernőt, a Hannibál tanár úr alakítóját ma mái majd minden országban jói ismerik, s tisztelik művészetét. Somogyi Nusi is bebizonyította az elmúlt évtized alatt, hogy kiforrott, drámai színésznő, aki legutóbb például az Égi madár című filmben Édes szerepéljerf. nyújtott felejthetetlen alakítást. Akkor pedig miért nem kap ez a két kiváló színész a tehetségéhez méltó szerepet? A Bástyasétány 77 sikerült operett. S ami a legtöbb erénye, hogy igazi mai, sőt tipikusan pesti operett. Alakjai egy-kettő kivételével élnek, nemcsak a színpadon, de a valóságban is. Talán éppen ezért ígér hosszú, s nagy sikert a Blaha Lujza Színház számára. Ami érthefetlen A festő filozófiája a Supernova-csillagok idézték elő. A két tudós szerint az elmúlt ezer év alatt legalább öt Supernova-csilla- got figyeltek meg a Földről. Ebből a megfigyelésből kiindulva a két tudós hozzávetőlegesen kiszámította, hogy körülbelül minden kétszázmillió évben egy Supernova csillag a Földtől 26 fényév távolságban robban. A Supernova felrobbanása rendkívüli esemény: ugyanis néhány hét időtartamára a felrobbant csillag annyi fényt sugároz ki, mint kétszázmillió Nap együttesen. A 'tudósok 1 szerint ez az óriási fénymeny- ! nyiség ugyan nincs nagy ha- I tással a Földre, de a robba- ! náskor keletkező kozmikus su- ! garak már sokkal komolyabb i,. Tudod, ügyvéd nem tudnék lenni, nem mindenki képes | tényezők. Sok száz, sőt még arra, hogy a való tényeket egyszerűen meghamisítsa! talán ezer évvel a robbanás lassabban alkalmazkodtak a változásokhoz, mint ahogy a jelen kor állatai képesek erre. A szovjet tudósok szerint tehát több évszázadon át tartó erőteljes kozmikus sugárzás, amelyet egy felrobbant csillag idézett elő, valameny- nyiüket elpusztította. A kis- növésű, gyorsan lélegző állatok, mint például a jelen kor egyszerű, patkányféle emlősállatai nem szenvedtek oly mértékű kárt a sugárzástól, mint az óriási ősállatok. Amikor azután a felrobbant csillag kozmikus sugárzása megszűnt, az állatok újból megnövekedtek — egészen elefánt nagyságig. J ól emlékszünk még a Külvárosi legenda című filmre, amely rövid, de dicstelen pályafutása alatt megérdemelten „vívta ki“ magának a magyar mozilátogató közönség, de elsősorban az angyalföldi munkásság felháborodását. A film egész története alapvetően hibás szemléletből fakadt. A régi külvárosi élet bemutatását ígérte, s helyette a való élet meghamisítását adta. Egy öreg külváiosi bérház életét, az igazi munkások életének bemutatása nélkül. Embereket emberség nélkül. Lumpenproletárokat a proletariátus igazi arcának bemutatása helyett. Mélységesen tévedtek tehát a film alkotói, amikor szerelmi legenda címén eltorzítva vitték a mozi vásznára a külvárosi emberek életét. Szerencsére még nincs oly messze a múlt. hogy ne tudtuk volna nyomban felfedezni a film torzításait. Nem ilyen emberek éltek s élnek ma is Budapest külvárosaiban. Ha akadnak is közötHány könyvből állt Gorkij magánkönyvtára? Gorkij gyakran hangoztatta, hogy számára a könyvek jelentették a tudás leggazdagabbb forrását. Ezt támasztja alá A. Sumszkij, az irodalomtudományok kandidátusa, Gorkij magánkönyvtárának feldolgozója. Gorkij magánkönyvtára több mint ÍO 000 kötetet tartalmaz. Ezek között megtalálhatjuk a legkiválóbb orosz és külföldi klasszikus írók és költők műveit, a leghíresebb történelmi monográfiákat és így tovább. A könyvtár egyik dísze a 600 kötetes népdal, népmese, szólás-mondás és a népművészet sok más alkotásának gyűjteménye. Mindezt Gorkij hosszú, évek során állította össze. Az író ritka, sőt mondhatnánk egyedülálló könyveket is gyűjtött. Könyvtárának legrégibb kötete 1767-ben jelent meg. tűk a filmben megrajzolt alakokhoz hasonlóak — nem ez a tipikus és még a filmírót sem jogosítja fel arra, hogy ezek, s csakis ezek életének bemutatásán keresztül tárja elénk a> külváros életét. Ezért a budapesti, elsősorban a XIII. kerületi munkások tiltakozására joggal került le ez, a magyar filmgyártás eddigi eredményeihez méltatlan film, a mozik műsoráról. Annál érthetetlenebb azonban Szurdi Mártának, a Filmfőigazgatóság csoportvezetőjének az a nyilatkozata, amely a Film, Színház. Muzsika című művészeti hetilap legutóbbi számának hasábjain látott napvilágot. Ezek szerint, s most szó szerint idézzük Szurdi Márta nyilatkozatát: „Dániával is sikerült üzletet kötnünk. Megvették a Tettes ismeretlent, a Külvárosi legendát és a Díszelőadást.“ Akaratlanul is felmerül a kérdés: a Filmfőigazgatóság ilyen esetekben csak az üzleti szempontokat tartja fontosnak, s így akarja „behozni“ az elhibázott film költségeit, vagy pedig kimondatlanul is a film alkotóinak ad igazat azzal, hogy bár idehaza levették a mozik műsoráról. külföldön azonban bemutatják a Külvárosi legendát. Akár egyik, akár másik szempont vezette őket, mindenképpen súlyos hibát követtek el. Az ugyanis semmiképpen sincs rendjén, hogy — akárcsak a film kockáin keresztül is — valótlan képet fessünk idegen emberek tízezrei előtt a magyar munkások életéről. (prukner)
