Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

2 rKsrt MBi.vn Vr> /Cu'lap 1958. Április 18. péntek Ab országgyűlés tegnapi ülése (Folytatás as 1. oldalról) be 1958-ban — valamint a szociális intézmények bővíté­sét szolgálják. így termelő-be­ruházásokra a szükségesnél lé­nyegesen kevesebb, az összes előirányzatnak 69 százaléka — 6,6 milliárd forint — jut. Antos István hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között fokozott felelősséggel kell az egész beruházási tevékenysé­get lefolytatni. Megállapította: Ebben az évben kevesebb célt tűzünk ki, de azokat gyorsab­ban valósítjuk meg, a fő fron­tokon fokozzuk az eszközök felhasználását Ilyen fő front­nak tekinthetők az energetikai bázis szélesítését, továbbá az importmegtakarítást és az ex­port fejlesztését szolgáló beru­házások. Rámutatott még arra is, hogy most a beruházásoknál elsősorban a gépesítésre, a géppark felújítására kell min­den erőfeszítést összpontosíta­ni, és csak ezután az új épü­letek létrehozására. A mező- gazdaság szocialista szektorá­nak erősítését szolgáló beruhá­zásokról elmondotta, hogy a költségvetés kereken 528 mil­lió forintot — a múlt évinél 70 százalékkal többet — irányoz elő termelőszövetkezeti hite­lekre, az egyénileg dolgozó pa­rasztság termelésének növelé­se érdekében pedig a többi kö­zött 133 millió forinttal támo­gatja a nemesített vetőmag- akciókat, 90 millió forinttal a törzskönyvezett apaállatok fel­vásárlását és kihelyezését, 65 millió forinttal a közlegelők javítását, 85 millió forinttal a növényi kártevők elleni véde­kezést és 95 millió forinttal a fertőző állatbetegségek leküz­dését és az állategészségügyi hálózat fenntartását. Olt Károly elvtárs beszéde első részében az idei állami költségvetés általános adatait, pénzügyi helyzetünk múlt évi alakulását ismertette, majd részletesen szólt az 1958-as költségvetés főbb területeiről. Mint elmondotta, 1956 kö­zepén 3911 termelőszövetkezet működött hazánkban 2 204 000 hold összterületen. Az ellen­forradalmi események kö­vetkeztében a szövetkezetek száma 1617-re csökkent, terü­letük pedig 904 000 hold volt. 1958 január elsején már 2607 termelőszövetkezet működött, összterületük elérte az 1191 800 holdat. Javult szövetkezeteink vagyoni helyzete is: az egy holdra jutó tiszta vagyon as 1955. évi 1244 forintról 1957- re 1987 forintra emelkedett, a növekedés csaknem 60 száza­lékos volt. A tavaly munka­egységenként kifizetett or­szágos átlag 43 százalékkal haladta meg az 1955. évi felosztás mértékét. Feltétlenül szükség van arra, hogy szö­vetkezeteink az idén az állam által nyújtott segítséget is, valamint saját erőforrásaikat is maximálisan kihasználják. — A szűkös anyagi erőfor­rásaink ellenére — folytatta a képviselő — idei költségve­tésünk 14,2 milliárdot irá­nyoz elő szociális és kulturális kiadásokra. Az óvodai férő­helyek száma mintegy három­ezerrel, az általános iskolai tanulócsoportok száma 1200- zal haladja meg az előző évit. Csaknem százezer ipari tanulónk van, 30 000 fiatal számára van hely a diálcott- honokban. A felsőoktatásban 32 00Ó hallgató vesz részt. Olt Károly a továbbiakban hangoztatta, hogy a szocialis­ta építés szoros együttműkö­dést kíván a testvéri országok­kal. Ez az együttműködés hosszú távlatú fejlődést nyit a magyar népgazdaságnak, és legfőbb alapja a Szovjetunió­val való gazdasági kapcsola­taink további elmélyülése. Az előadó végül beszélt arról, hogy az országgyűlés állandó bizottságai alaposan megvitatták a költségvetési javaslatot. E munkában 209 képviselő vett részt. A szo­ciális és egészségügyi bizott­ság kétmillió forintot leért a Budapesti Orvostudományi Egyetem és klinikái rendbe­hozásának meggyorsítására. A terv- és költségvetési bizottság ennek az igénynek kielégítését indokoltnak tartja. Tekintet­tel azonban arra. hogy a kért A szabad felvásárlás — az állam és a parasztság gazdasá­gi kapcsolatainak fontos té­nyezője — bevált, és továbbra is fennmarad. Szociális és kulturális Kiadások A pénzügyminiszter a közü­leti kiadások ismertetése után elmondotta, hogy a szociális és kulturális kiadások idén egy- milliárd forinttal emelkednek a tavalyiakhoz viszonyítva, és ebben az évben 14,2 milliárd forintot tesznek ki. Ezután ki­emelte, hogy az idén életbe­lépő új gazdasági rendszer je­lentősen növeli a tanács pénz­ügyi önállóságát. Ez évi költ­ségvetésük — megalakulásuk óta — a legnagyobb. — A költségvetés bevételei — mondotta — több mint egymilliárd forinttal haladják meg a kiadásokat. Ezenfelül több mint egymilliárd forint tartalékot biztosít a Miniszter- tanács részére, hogy az év köz­ben felmerülő rendkívüli ki­adások fedezhetők legyenek. Ily módon o költségvetés szi­lárd egyensúlyban van és meg­alapozza az ez évi pénzgazdál­kodást, alátámasztja, erősíti a forint értékét. Antos István a kormány ne­vében kérte az országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költ­ségvetést fogadja el. Az országgyűlés a pénzügy­miniszter költségvetési expozé­ját hosszantartó tapssal fogad­ta: A pénzügyminiszter költ­ségvetési expozéja után szü­net következett. Szünet után az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága nevében Olt Károly képviselő, a bizott­ság elnöke volt az 1958. évi költségvetési törvényjavaslat előadója. összes nem jelentős, nem tart­ja célszerűnek a költségvetés előirányzatainak módosítását. Javasolja ezért, hogy a kor­mány a költségvetésiben elő­irányzott tartalékból erre a célra kétmillió forint póthitelt engedélyezzen. — A szociális és egészség­ügyi bizottság egyúttal ja­vaslatot tett" arra is, hogy az intézmények — főleg a kórhá­zak — munkaerő ellátásának javítása érdekében a terve­zetten felül további 1200 főt alkalmazzanak. A terv- és költségvetési bizottság meg­állapította. hogy az 1958. évi költségvetés összeállítása so­rán az intézmények hálózatá­nak bővítésével egyidejűleg 2426 új állás engedélyezésére került sor. a munkaerőellá­tottság színvonalának javí­tását pedig 790 új dolgozó fel­vétele szolgálja. Az előirány­zott létszámfejlesztés a nép­gazdasági terv által nyújtott lehetőségekre épült. A bizott­ság maga is úgy véli azon­ban, hogy a létszámellátottság ezen a területen még nem minden tekintetben kielégítő. A terv- és költségvetési bi­zottság azt tartja célszerű­nek, hogy a népgazdasági terv és az állami költségvetés el­ső félévi végrehajtása alapján űz Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium ű kérdési vizsgálja meg és ja­vaslatukat terjesszék a: kor­mány elé. — A mezőgazdasági bizott­ság indítványozta, hogy az év közben elért beruházási meg­takarításokat fordítsák a ter­melőszövetkezeti beruházások­ra, továbbá a megtakarítások egy részét belvízrendezésre használják fel. A terv- és költségvetési bizottság meg­állapította. hogy a termelő- szövetkezetek fejlesztésére a költségvetés a múlt évinél kereken 226 millió forinttal többet, összesen 528 millió forintot irányoz elő. A bi­zottság véleménye az. hogy ha a termelőszövetkezetek na­gyobb arányú fejlődése azt indokolja, akkor a beruhá­zásoknál mutatkozó megtaka­rításokat év közben a szüksé­ges mértékben erre a célra ve­gyék igénybe. — A belvízrendezést szolgá­ló előirányzat magasabb a tavalyinál, ezenfelül pedig az állam 100 millió forinttal tá­mogatja a vízügyi alapot. Emellett a vízügyi alap kere­tében megalakuló vízügyi tár­sulatok révén .ielentős társa­dalmi. hozzájárulásra lehet számítani, s ezek együttesen az elmúlt tíz év óta a legna­gyobb fejlesztést teszik lehe­tővé. Ilyen körülmények kö­zött a bizottság a belvízvéde­lemre előirányzott, összeg to­vábbi növelését az 1958-as évben nem tartja szükséges­nek. A jelentős állami támo­gatás? mellett az egyéni erő­források egyesítése és célsze­rű felhasználása — minden korábbi évhez viszonyítva — jelentős lépés előre. — Tisztelt országgyűlés! Az elmondottak figyelembe véte­lével a terv- és. költségvetési bizottság javasolja, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot — változat­lan főösszeggel fogadja el. A vita első felszólalója Friss István elvtárs volt. Beveze­tőben hangoztatta: a beterjesz­tett költségvetés számai azt mutatják, hogy az elmúlt évben — az ellenforradalom okozta bajokat leküzdve — társadalmi, politikai és gaz­dasági életünk a normális ke­rékvágásba került és egészsé­ges fejlődés indult meg, amelynek bizonyítására ada­tokat ismertetett 1958 első negyedévének eredményeiből. Ezután a termelési eredmé­nyek összetevőit elemezte, majd a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésének kérdé­seiről szólt, s végül méltatta a népi ellenőrzés.! rendszer je­lentőségét, beszélt az iparveze­tésnek néhány szocialista ál­lamban végbement jelentős változásáról, amelyek tanulsá­gait nekünk is meg kell vizs­gálnunk. Dr. Rusznyák István fel­szólalásában a tudományos munkának a népgazdaságban betöltött fontos szerepével, a Magyar Tudományos Akadé­mia működésével és felada­taival foglalkozott. Schureeth János ország- gyűlési képviselő a Belügymi­nisztérium és az Igazságügy- minisztérium költségvetésé-1 hez szólt hozzá. Fekzóldlt 'még a vitában István Istvánné és Sási Já­nos országgyűlési képviselő. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter volt az utolsó fel­szólaló. Utána az elnöklő Nagyistók József bezárta az ülést. A vitát ma délelőtt foly­tatják. A Pravda, Szemleíró aláírás­sal nagy cikkben kommentálja a NATO-országok hadügymi­nisztereinek párizsi értekezle­tét. A jelenlegi értekezlet — írja a Szemleíró — a nyugati hatalmaknak egy újabb veszélyes lépése a fegyverkezési verseny folytatása útján, az euró­pai béke ellen. Sajtójelentések szerint a 'NA- TO-hadügyminiszterek minde­nekelőtt meg akarják vitatni a rakétaberendezések és atom- töltet-raktárak nyugat-európai elhelyezésének tervét. Ezzel kapcsolatban a Szemleíró em­lékeztet arra, a Szovjetunió nem egy ízben mutatott rá, hogy az ilyen terv megvalósítá­sa háború esetén kataszt­rofális következményekkel járhat arra az országra nézve, amelynek területén rakétakllövő-berendezése- ket és atomkészleteket he­lyeznek el. Úgy látszik azonban — írja —, hogy a NATO-államok had­ügyminiszterei nem akarnak számolni ezzel az országukat fenyegető veszéllyel. A Szemleíró foglalkozik a NATO katonai parancsnokság ama kísérletével, hogy az ( atomfegyvert mesterségesen j szétválassza stratégiai és takti­kai atomfegyverre. Ezzel kap­csolatban a következőket írja: A taktikai és stratégiai atom­fegyver alkalmazása között nem lehet határvonalat húzni. A hadügyminiszterek párizsi értekezlete akkor is, amikor megvitatja a középhatósugarú Tiltakozó gyűlés Mannheimben az atomfegyverkezés ellen Szerdán Mannheimben 5000 ember tiltakozott az ellen, hogy a nyugatnémet hadsere­get atomfegyverekkel szereljék fel. A gyűlés határozatot foga­dott el, amelyben felszólítja a német népet, küzdjön a fegy­verkezési politika ellen. A ha­tározat ezenkívül felhívja a nyugatnémet parlamentet és a kormányt, hogy helyezze ha­tályon kívül a nyugatnémet hadsereg atomfelszerelésóről szóló határozatait, s ne vegyen részt a fegyverkezési verseny­ben. ILLETÉKES HELYEN szer­dán kijelentették, hogy Nehru miniszterelnök és külügymi­niszter októberben látogat el Lhasszába. AZ OLASZ LAPOK közöl­ték a szicíliai Termini város rendőrfőnökének a banditiz- mus helyzetéről feletteseinek küldött jelentését, amelyben a többi között ez áll: „Amióta egy idősebb angol hölgy tar­tózkodik városunkban, aki min­denáron el akarja magát ra- boltatni a banditákkal s e cél­ból hosszú magányos sétákat tesz a környéken, egyetlen nő- rablás sem fordult elő az egész vidéken.” TUNISZBAN szerdán beje­lentették, hogy tíz algériai tiszt, aki a francia hadsereg­ben szolgált, megszökött fran­ciaországi csapattestétől és az algériai Nemzeti Felszabadító Fronthoz csatlakozott. OLASZORSZÁGBAN már hatodik napja szakadatlanul esik az cső és az ország északi részében a kiáradt folyók sok j ezer hold területet öntöttek el. A Po folyó több helyen áttör­te gátjait. Ütvén családot el kellett költözteni lakásából. Róma terei apró tavakká ala­kultak át, több alacsonyan ' fekvő házból a tűzoltók men­tették ki a lakókat. TÖBB MINT HÁROM HE­TE sztrájkol a chilei csuki- kamatai rézbányák több mint 6090 munkása és alkalmazott­ja. A rézbányák az „Anacoda Copper Mining” amerikai rész­vénytársaság érdekeltségéhez tartoznak. rakétakilövő-berendezések és atomkészletek nyugat-európai elhelyezésének kérdését és ak­kor is, amikor megvitatja a nyugat-európai NATO-csapa- tok „taktikai“ atomfegyverrel való felszerelésének terveit, ténylegesen egy általános atomháború tervezésével foglalkozik. A Szemleíró érintve a nyu­gatnémet fegyveres erők atom­felfegyverzésének terveit, meg­jegyzi, hogy ez még inkább megnehezíti az európai bizton­ság kérdésének megoldását, nem is beszélve arról, hogy milyen súlyos következmé­nyekkel járhat egy ilyen dön­tés magára Nyugat-Német.or- szágra nézve. A Szemleíró részletesen fog­lalkozva a Szovjetunió javas­lataival és lépéseivel, amelyek meggyőző erővel bizonyítják, hogy őszintén törekszik a nem­zetközi feszültség enyhítésére, rámutat, hogy az Egyesült Ál­lamok tábornokai ahelyett, hogy követnék a Szovjetunió példáját, a NATO hadügymi­nisztereinek értekezletén egész Nyugat-Európa katonai tábor­rá és lőtérré alakításának ter­veit viszik előre. A népek hátamögött. a né­pek előtt eltitkolva, újabb veszélyes rendszabályokat készítenek elő, amelyek csak tovább élezhetik a helyzetet. Mindezek fényében ismét lát­ható. hogy mennyit érnek azok a békeszeretetről szóló kije­lentések, amelyekkel oly paza­rul bánnak a nyugati országok hivatalos vezetői.. Oh Károly elvíárs beszéde Miért gyűltek össze az észak-atlanti tömb hadügyminiszterei ? mai nap 1958. április 18, péntek, Ilma napja. A Nap kél 4.51 órakor, nyugszik 18.37 órakor. A Hold kél 4.27 órakor, nyugszik 18.07 órakor. Várható időjárás péntek estig: nyugat felől fokozato­san csökkenő felhőzet, több helyen még eső. Élénk észak­nyugati-északi szél. Az éj­szakai lehűlés fokozódik. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet pénteken 10—13 fok között. Távolabbi kilátások: az idő­járás fokozatos javulása. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT és a TTIT Pest me­gyei szervezetének jogi bi­zottságai szombaton 9 órai kezdettel a Kossuth Klubban „A tömegek nevelése a tár­sadalmi tulajdon védelmére” címmel ankétot rendeznek. — HÚSZEZER FÁT ültet május I-ig az abonyi József Attila Tsz. — A SZAKSZERVEZE­TEK PEST MEGYEI TANÁ­CSA a közeljövőben széles­körű vizsgálatot indít, amely­nek célja a mezőgazdaság­ban előforduló balesetek okainak felderítése. — A POMÁZ ÉS SZENT­ENDRE között levő Kőhe­gyen a közeljövőben Petőfi- emléktáblát avatnak. A köl­tő 1845-ben itt szállt meg, amikor egy barátjával Esz­tergomba utazott. — JÁNOSI ISTVÁN du- nabogdányi iskolaigazgató egy nagyobb kőzetdarabot mutatott be a szentendrei városi tanácsnál azzal, hogy az szerinte vasérc. Föltevését a mágneses próba is valószí­nűsítette. A kőzetet a duna- bogdányi kőbányánál talál­ták. — HÁROMSZÁZ KÖB­MÉTER követ szállítottak Pilisszentkereszten társadal­mi munkával a község dol­gozói az utak javításához. Ezenkívül 9000 forint értékű munkát szerveztek meg a víztároló építésére. — CSOBÄNKÄN ÉS PÖCSMEGYEREN az idén egy-egy négytantermes isko­la építését kezdik meg. — VISEGRÄD községet a Dunakanyar Intéző Bizottsá­ga április 10-i hatállyal üdü­lőhellyé nyilvánította. — SZAKMAI TOVÁBB­KÉPZŐT ANFOLYAMOKAT rendez a Szentendrei Járási Tanács a községi tanácsok vezetői számára. A tanfolya­mok célja a fontosabb ren­deletek és a tanácstörvény gyakorlati végrehajtásának ismertetése. — MINTEGY 350 HOLD cserélt gazdát az elmúlt év­ben Jászkarajenő határában. A földért kát. holdanként 10—15 ezer forintot fizettek a vevők. — TIZENKILENC ÚJ TA­GOT vettek fel már ebben az évben a tápiószelei Keleti Fény Tsz-be. — RÉZKORI TEMETŐ nyomaira bukkantak Szent­endre határában. A Ferenczy Károly Múzeum most ásatá­sokat kezdett a helyszínen. — HORVÁTH MIHÁLY váci gépkocsivezető Visegrád és Tahi között gépkocsijá­val egy honvédségi tehergép­kocsi figyelmeztető kürtjeié­re nem biztosított szabad utat, sőt, amikor az előzni akarta, az út szélére szorí­totta, A katonai gépkocsi egy fának szaladt, a benne ülő utasok megsebesültek. Horváthot négyhónapi bör­tönre és az okozott kár meg­térítésére ítélték. I wÉ'•JELENTIK*' A Nagy vásártelepre csütörtök kön reggel 22 vagon és 10 teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között hat vagon burgonya, nyolc vagon zöldáru és öt vagon tojás. A Balatonfenyvesi Állami Gaz­daság már vagontételben szállí­tott jó minőségű parajt a fővá-, rosba. A földművesszövetkezeti zöldségboltokban a fejes- és a kelkáposztát kilónként' 4. a pet­rezselyemgyökeret 3.40. a sárga*- répát 2.80, a céklarépát pedig Z forintért hozták forgalomba. A zsíros tehéntúrót kilónként 12, a falusi főzővajat 50, a tejfölt lite­renként 15 forintért árusították. A kertészeti újdonságok közül a pirosretek csomója 2—2.60, a sa­láta fejenként 2.20—3 forint. Az alföldi kísérleti gazdaságokból érkezett új karalábét a csemege­boltok darabonként 3—3.80, a hegyespaprikát darabonként 3.70, a salátának való uborkát pedig kilónként 30 forintért árusították. Az állami boltokban a tisztított parajt kilónként 4.20, a magán­kiskereskedők 4.20—6.20 forintért adták. Megnyílt a brüsszeli világkiállítás A Reuter-iroda jelenti, hogy Baudouin belga király csü­törtökön reggel ünnepélyesen megnyitotta az 1958. évi brüsszeli világkiállítást. A ki­rály van Acker miniszterel­nök beszéde után rövid szó­noklatot mondott és hivatalo­san megnyitotta a kiállítást. A megnyitó beszédeket né- ; hány ezer kiváltságos vendég hallgatta végig. A zsakettek, estélyi ruhák és díszes egyen­ruhák azonban nem látszot­tak, mert a vendégek a jeges északi szél miatt takarókba burkolóztak. Az indonéz korma nycsapatok tovább folytatják a lázadók üldözését Indonéz kormányfloita érkezett Padang alá Dzsakartai rádiólehallgatók szerdán jelentették, hogy szer­dán indonéz kormányflotta ér­kezett a közép-szumátrai lá­zadók erődjének: Padangnak tengerpartja elé és bombázza a kikötőt. A rádiófigyelők sze­rint az általuk hallott infor­máció szerint e flottához mintegy 30 hajó tartozik. A modenai rádió szerint a kormánycsapatok hat mér­földre visszaűzték a lázadókat a Gunung-Tua-nál vívott csa­ta után és a lázadóik most Pa- dana felé menekülnek. A had­sereg Dzsakartában kiadott szerdai közleménye szerint a kormánycsapatok ugyanakkor tovább folytatják előnyomu­lásukat Bukittinggi felé. A csapatok közel vannak már ahhoz a fontos úthoz, amely Bukittinggit összeköti Palem- banggal. A hadsereg közle­ménye szerint a csapatok el­foglalták Paritrantang váro­sát. Az indonéziai kormánycsapatok partraszálltak Szumátra nyugati részén Az AP jelenti: az indonéz kormány tengeri erői csütörtö­kön bejelentették, hogy a hadi­tengerészet egységei csütörtök hajnalban partraszálltak Szu­mátra nyugati részén. Ez a partraszállás vezeti be az indo­néz kormány végső offenzívá- váját, amelynek célja a két hónapja tartó közép-szumátrai felkelés elfojtása. A bejelentés nem közölte, hogy a partra- szállók ellenállásra találtak-e vagy szenvedtek-e veszteséget A dzsakartai kormány szóvi­vője azt mondotta, hogy elő­ször két tengerészszázad szállt partra, majd további erősíté­sek következtek.

Next

/
Thumbnails
Contents