Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

1958. ÁPRILIS 18. PÉNTEK pF*r HU. K^Cirlap A termelőszövetkezetek állami támogatásának új módja Az elmúlt hetekben élénk- angulatú gyűléseken tárgyal- ik meg a megye termelőszö- etkezeteinek tagjai a párt grárpolitikai téziseinek nyo- íán hozott 3004/1958-as kor- íányhatározatot. Már az első sz-gyűlések azt bizonyítot- ik, hogy a tagság meglátta: a atározatban olyan nagy- ílentőségű dologról van szó, mi a jövőben döntően befo- /ásolja a szövetkezetek gaz- álkodását, fejlődését. Ma már nemcsak a tsz-ta- ok, hanem az egyéniek előtt ; ismeretes, hogy a köznyel- en mondott 3004-es a tsz-ek- ek nyújtandó gazdasági se- ííséget tartalmazza. S ez nem 5 titok, hiszen a párt politi- ai irányvonalát nem rejti vé- a alá, hanem készségesen ózza a széles tömegek tudo- íására. A mezőgazdaság szo- ialista átalakításának kérdé- ében is világosan és érthe- ően megmondotta, hogy elő- egíti a dolgozó parasztok ön­kéntes szövetkezését. A 3004-es kormányrendelet zerves része annak a megvál- ozott gazdaságpolitikának, melyet az MSZMP folytat a égebbi hibák és káros jelen­égek kijavítására. Ebben a endeletben a termelőszövet- .ezetek megsegítéséről van zó, s ha csak ennyit mon- lunk, bizony nem mondunk íjat, hiszen a párt és a kor- nány már az első termelőszö­vetkezeteket is segítette, mind myagilag, mind politikailag, innék eredménye, hogy elér­ek a mai színvonalra. A régi­ói való eltérés, vagyis az új izonban a segítés módjában mn. A mezőgazdaság szocialista italakítása érdekében az ál­am az elmúlt években is na­gyon sokat áldozott. Ez azon­ban nem mindig érte el a •negfelelő eredményt, sőt sok ssetben nem segítette, hanem hátráltatta egyes termelőszö­vetkezet fejlődését. A nemré­giben feloszlatott, de azóta új­jáalakult Örkényi Bocskay Tsz egyik tagja találóan mondot­ta: „Ha nem. kaptunk volna minden szire-szóra olyan köny- nyen pénzt az államtól, ma már nem itt tartanánk.’’ Egy- egy zárszámadási közgyűlés előtt szokássá vált ebben a szövetkezetben is, hogy hitelt kaptak, amellyel — úgymond — „kiegészítették” az ala­csony munkaegység-részese­dést. S hogy még egv példával éljünk: az üllői H. Kovács István Tsz tagsága kezdetben eredményesen gazdálkodott. A helytelen szemléletből ere­dően azonban szinte korláto­zás nélkül folyósították ré­szükre a hiteleket anélkül, hogy ellenőrizték volna, mire használják fel. Az eredmény: a kezdetben jól működő szö­vetkezet ma már ott tart, hogy illetékes szervek a feloszlatás szükségességén gondolkoznak. Amikor a múltba tekintünk, s példákat sorolunk fel annak bizonyítására hogy a túlzott „dédelgetés” éppen az ellen­kező eredményt váltotta ki jónéhány szövetkezet tagságá­ban, sokakban támad olyan gondolat, vagy ébred olyan ké­tely, hogy a 3004-es rendelet­ben biztosított segítség eléri-e a célját. Nem-e a múlthoz hasonló ká­ros jelenség előidézője lesz? Először is meg kell mondani, hogy az elmúlt években nyúj­tott segítség nem volt hiába­való. hiszen ennek eredmé­nyeit sok tsz munkájában, fej­lődésében le lehet mérni. A párt és a kormány mégis szük­ségesnek látta, hogv más alap­ra helyezze azt a segítséget, amelyet a szövetkezeteknek nyújt. Olyan alapra, hoav a támogatás elérje igazi célját, vagyis elősegítse a mezögazda- sáa szocialista átszervezését. Mondhatnánk azt is, hogy az az egyéni paraszt is élvezhes­se majd az adófilléreiből a tsz-mozgalom erősítésére for­dított összegeket, aki csak pár esztendő múlva ismeri fel a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, s akkor lép be a termelő- szövetkezetbe. A 3004/1958-as kormányhatározat nyomán ka­pott segítséget nem „élheti fel” egyetlen tsz tagsága sem, mert azt elsősorban a gazdálkodás fejlesztésére kapja, nem pedig olyan célra, hogy kiosszák munkaegységekre. Amelyik tsz tagságának nincsen szándéka fejleszteni gazdálkodását — s ilyen kevés akad —, az nem kap anyagi támogatást. Ha pe­dig rosszul gazdálkodik és nincs biztosítva a tsz fejlődése — a tagság hibájából —, a fel­oszlatás sorsára jut, mint ahogyan erre a sorsra jutott az a tizenegynéhány szövetkezet, amelynek tagsága nem gyara­pította, hanem herdálta a kö­zös vagyont. . Nem állnak még rendelke­zésre a 3004-es kormányhatá­rozat folytán nyújtott segítség megyei adatai, ezért egy járás, a nagykátai járás számadatait használjuk fel az elmondottak bizonyítására. Ebben a járás­ban a különböző ártámogatá­sok és hitelelengedések folytán kétmillió kétszázhaiTOinchét- ezer ötszáznegyvenkilenc forint vissza nem térítendő segítséget kapnak a szövetkezetek. Vajon nem áll-e ellentétben ez az ed­dig elmondottakkal? A párt és a kormány állás­pontja az, hogy va'amit valamiért. Kapnak a nagykátai járás szö­vetkezetei 2 237 549 forint visz- sza nem térítendő segítséget, ha — s ez nagyon fontos — legalább ilyen, vagy ennél na­gyobb értékű tevékenységet fejtenek ki szövetkezeteik megszilárdítása és fejlesztés« érdekében. A határozat értelmében a nitrogénműtrágyánál 25, a foszforműtrágyánál 50, a ká­liumtartalmú műtrágyánál pe­dig 75 százalék árkedvezményt kap a szövetkezet, ha ... a műtrágyafelhasználás holdan­ként meghaladj a. jaz egy má­zsát. A rendeletnek ez a pont­ja nem-e a nagyüzemi nö­vénytermelés egyik fontos fel­tételének megteremtésére, a fokozott műtrágyáhasználatra serkenti a tagságot? Egy má­sik példa: a járás termelőszö­vetkezetei 194 szarvasmarhát vásárolnak és a határozat ér­telmében kilónként 3—10 fo­rintig kapnak ártámogatást. Ily módon mintegy 210 000 fo­rinttal járul hozzá az állam a nagyüzemi állattenyésztés megteremtéséhez. Ezen az ösz- szegen még újabb 30 tehenet vásárolhatnak. Minden mező­gazdasághoz értő ember tudja, hogy a szarvasmarhatenvésztés a nagyüzemi gazdálkodás kulcskérdése, amely nagy ha­tással van trágyatermelése ré­vén a növénytermelésre is. Vagy itt van a rendeletnek az a része, amely a gépesítés fokozását szolgálja. Az a ter­melőszövetkezet, amelynek minden egyes kataszteri hold szántójára legalább három normálhold gépi munka jut, 15 százalékos árkedvezményt kap. Természetes, hogy ezek után nemcsak a szántásnál ve­szik igénybe a gépi munkát a tsz-ek — legalábbis ott, ahol számolnak —, hanem a nö­vényápolásnál és a betakarí­tásnál is. Ha meggondoljuk, hogy éveken keresztül alig ju­tottunk valamit előbbre a nö­vényápolás és a betakarítás gépesítésében, láthatjuk a ren­delet ilyen irányú ösztönző ha­tását. De hasonló módon ser­kenti a tsz-tagokat a jól meg­gondolt ártámogatás, a gazda­sági épületek építésére, vagy az árutermelés növelésére. A párt és az állam megadja a lehetőséget a fejlett nagy­üzemi gazdálkodás kialakításá­ra a parasztságnak, de joggal igényli, hogy a szövetkezetek tagsága jó munkával, saját erejével, kezdeményezéseivel is járul­jon hozzá ehhez. Ezek után ért­hetővé válik, hogy amelyik tsz tagsága nem akar tovább fej­lődni, vagy jobban, kulturál­tabban gazdálkodni, nem kap állami támogatást, s nem két­séges, hogy nem is érdemli meg. Örömmel lelhet azonban megállapítani, hogy a megye termelőszövetkezeteinek tagsá­ga többségében megértette a rendelet célját és ennek ered­ménye a tsz-gazdaságok meg­szilárdulásában és gyom fejlő­désében mutatkozik majd meg. Mihók Sándor Kaphat-e táppénzt a nem biztosított dolgozó Számos dolgozó fordul pa­nasszal különböző szervek­hez, hogy munkaadója nem biztosította betegség ellen, s ezért megbetegedésekor nem vehetett igénybe táppénzt. A Legfelsőbb Bíróság legutóbb elvi döntést hozott, amely ki­mond ia. hogv a biztosításra kötelezett beteg dolgozó ab­ban az esetben is igényelhet táppénzt az SZTK-tól, ha munkaadója elmulasztotta be­jelentési kötelezettségét. Ilyen esetben az SZTK utólag be­hajtja a munkaadótól a bizto­sítási díjat és az összes fel­merült költségeket. Országos versenyt rendeznek a fodrász-kisiparosok A KIOSZ egészségügyi szak­osztálya április 20-án rendezi meg a magánkisiparosok or­szágos fodrászversenyét a MÁVAG Vörösmarty Műve­lődési Otthonában. A vidéki fodrászok közül eddig har­mincán neveztek be. A meste­reken és a segédeken kívül részt vesznek a versenyben az ipart tanulók is. A legszebb frizurák készítői és a férfi borotvahajvágás győztesei ju­talmat kapnak. A bíráló bi­zottságban az állami és a szövetkezeti fodrászatok mes­terei is részt vesznek. A ktsz még az elnöknek sem fejőstehén A pilisi Ruházati és Szol­gáltató Ktsz-nél derített fényt a revizori vizsgálat az alábbi felháborító esetre. Malik István, a szövetkezet elnöke saját részére asztalos- és szabóipari munkákat vé­geztetett. De nem akárho­gyan. Fizetett ugyan előleget az asztalosmunkákért, de mi­után rendelései elkészültek, nem egyenlítette ki számláit. De nem is számlázták le eze­ket a munkákat. így az ellen- értékkel meg sem terhelték az elnököt. Malik István ezenkívül jog­ellenesen 2000 forint kölcsönt vett fel a szövetkezet pénz­tárából. Az elszámolásra fel­vett pénzekkel is csak késve számolt el. A szövetkezet egyik részle­génél nem vezettek megren­delési tömböket, illetőleg vállalási nyilvántartó köny­veket. Volt tagoknak, a KISZÖV engedélye nélkül termelési eszközöket adtak ki, de a követelések behajtá­sát elmulasztották, így azok el is évültek. A szövetkezet főkönyvelője és az ellenőrző bizottság el­mulasztotta a kellő ellen­őrzést. Az ismevtetett cselekmé­nyek és mulasztások tették lehetővé, hogy megkárosít­sák a társadalmi tulajdont. Malik István elnök is a mu­lasztások miatt juthatott jog­talan anyagi előnyökhöz. A KISZÖV elnöke a súlyos cselekedetekért fclelősségrc- vonásokat eszközölt. Malik István elnököt írásbeli meg­rovásban részesítette és az elnöki tisztségtől két évre el­tiltotta. Malik István az OKISZ-hoz fellebbezett, ahol a hozott határozatot azzgl a módosítással hagyták jóvá, hogy az elnöki tisztségből való két évi elmozdítást egy évre változtatták. Tóth Ru­dolf főkönyvelő és Holánszky Vilmos ellenőrző bizottsági elnök szóbeli feddést kapott. A SZENTIVÁNI RÉM Pilisszentivánon folyik ke­resztül az aranyhegyi árok vi­ze, amely Óbudánál ömlik a Dunába. Száraz időben üres az árok medre. El sem hinné ilyenkor az ember, hogy ez a kis patakocska rémmé is tud változni, ha esik az eső. Pe­dig így van. Ez. a kis patak a környék­beli hegyek vízgyűjtője. A szentivániak már tudják, ha jön egy zápor, a Fő utcáról mindent be kell vinni, mert rövid idő alatt óriási sebes­ségű folyóvá változik az utca, amely elvisz mindent. Nem alaptalan óvatosságuk, hiszen 1953-ban a megvadult patak vize egy köhidat sodort el. Ta­valy nyáron a bányatelepet veszélyeztette: Évente két­szer-háromszor is kiönt. A községi tanácsnak kevés pénze van a patak medrének rendbentartására. Ebből csak „foltozgatásra” telik, pedig nagyobb mértékű szabályo­zásra lenne szükség. A vízügyi hatóságok embe­rei is kint jártak már ebben az ügyben. Amikor látták a száraz patakmedret, nem hit­ték el a község érvelését. De meggyőződtek igazukról, mert miközben méricskéltek, ki­sebb futózápor vonult végig a környéken. Csak a műszereket vitték magukkal tető alá, az állványokat és a karókat kint hagyták. Meg is bánták. Rövi­desen rendetlenkedni kezdett a kis rém és elsodorta, amit útjában hagytak. El is készítették a szabályo­zási terveket, de azóta sajnos semmi sem történt. Pedig most már elközeleg a záporok ideje és a szentivániak szeret­nék, ha minél hamarabb el­űznék a község rémét. A Papkeszi Colorchémiá- ban a Műanyagipari Kutató Intézet szakembereinek irá­nyításával néhány hónappal ezelőtt sikerült hazai alap­anyagból előállítani a modern műanyagipar egyik legkere­settebb és legértékesebb gyárt­mányát, a polietilént. Az új műanyagot már gya­korlati célokra: tartályok, kü­lönböző készülékek bevonásá­ra is felhasználták. Kiváló elektromos szigetelőnek bizo­nyult, ezért a híradástechnikai ipar jól értékesítheti. Ezenkí­vül alkalmas különféle ház­tartási cikkek gyártására is. A szakemberek eddigi ered­ményes kísérleteitek, tovább fejlesztve, az év végéig kidol­gozzák a polietilén hazai elő­állításának végleges technoló­giáját, s megteremtik a gazda­ságos nagyüzemi gyártás fel­tételeit Évente százhúsz tojást tojnak a magyar kendermagos tyúkok A magyar kendermagos ba­romfi törzstenyésztelepeinek egyikén, a Pusztaszikszói Ál­lami Gazdaságban azok a ma­gyar kendermagos tyúkok, amelyek azelőtt 70—80 tojást adtak évente, leghorn csepp- vérkeresztezés után ma már több mint 120-at tojnak. Az év végére további gondos vá­logatással olyan törzset ala­kítanak ki, amelynek min­den tyúkja a korábbi hoza­mot megkétszerezve, 160— 170 tojást tojik egy év alatt. Lenin-emlékműsorok a rádióban V. I. Lenin, a proletariátus nagy tanítója, születésének 88. évfordulója alkalmából a jövő héten több emlékműsort su­gároz a magyar rádió. Április 21-én, hétfőn délután felolvas­sák Kékesdi Gyula jegyzeteit, Ahol Lenin élt és dolgozott címmel, majd régi harcosok mondják el Leninnel kapcso­latos emlékeiket. Ezen a na­pon közvetítést ad a rádió a Netnzcti Színházból, a Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából rendezendő em­lékestről. Másnap, április 22- én Krupszkaja emlékezetei­ből olvasnak fel, Milyen szép- irodalmi művek tetszettek Iljicsnek? címmel, s részletek hangzanak el Nyecsvoloda és Reznyicsenko regényéből, Le­nin ifjúkoráról. Az esti órák­ban régi orosz forradalmi és katonadalokból ad műsort a rádió, Behár György és Gra- bócz Miklós feldolgozásában. Tízezreket érő ötlet Vincze János, a kőröstetét- leni Dózsa Termelőszövetkezet sertésgondozója hosszú időkig a legboldogtalanább ember volt a tsz-ben. Volt is rá oka elegendő. 120—140 kismalacot temetett el néhány hét lefor­gása alatt évente kétszer. Nemrég rövidke hír jelent meg a la­pok hasáb Úrin, hogy az Egri Cukorgyár­ban nagy mennyisé­gű csicsókaszörpöt gyártanak. A hivata­los hírmagyarázók nem reflektáltak er­re a hírre, de nem úgy a maszekok! íme, néhány maszek hírmagyarázat: A REAKCIÓS Olvastad, kérlek tisztelettel? Hát ez a végső gazdasági romlás jele! Szóval nem hiába remény­kedünk, igaz? Már csicsőlcaszörpöt gyár­tanak! Kérlek tisz­telettel, ezt tudatni kellene a rádiónkkal. Hadd harsogja a mi Szabad Európánk a világ fülébe: nyomor Magyarországon! Csicsókaszörppel táp­lálják az éhező la­kosságot! AZ ELÉGEDETLEN Hm, csicsókaször­pöt, azt tudnak gyár­Hírmagyarázók tani, de bezzeg Ato- miumot, azt nem! Azt a belgák csinál­ták meg a világkiál­lításra. Pedig mi is csináhatnánk a Mar­gitszigetre, dehát a művelt Nyugat, az tud, de mit tudunk mi? Ajaj... AZ AKADÉKOSKODÓ Jó, jó, hogy csf- csókaszörpöt készí­tenek a cukorbete­geknek, de mi lesz az egészségeseikkel? Azok kutyák? Azok igyanak csak sört? Azoknak nem talál­nak ki semmit? Hát hol itt az egyenlőség? Ez a demokrácia? AZ ÖNTELT Csicsákaszörp? Ez igen! Ezt csinálják utánunk! Hiába, mi magyarok utolérhe­tetlenek vagyunk: Mindenki elmarad mögöttünk. Másutt még azt sem tudják, mi az a csicsóka, mi már szörpöt készí­tünk belőle. Hiába, mi. mi vagyunkI AZ Alszakember Hát igen, ez jelen­tős híradás. Ugyanis ez a csicsóka egy olyan izé fajta nö­vény, amely jelentő­sen megjavítja az izéket, s jótékony befolyással van az emberi szervezet izéi­re, s ha ezt töme­gesen termesztjük, akkor jelentősen megjavul a mező- gazdaság vertikális és horizontális ak­kumulációja. AZ ISZÁKOS Brrr... Csicsóka- szöp! Piha! Förtel­mes lehet! Minek gyártják ezt? Hát nem jobb a rum ége­tő tüzessége. a sör hús habja, a bor Megépítették hát az új ser- tésfiaztatót, saját elgondolás szerint. Nem olyan nagystílű, mint a másik, de azóta nem hullanak el a malacok. Az épület fala tégla, a kutricák alja föld, salakos homokkal le­hintve. Nem nyílnak kifutók a kutricákból, hanem magasan fekszenek az ablakok. (Napoz­ni szabad kifutóba terelik az apróságokat.) Az ól hőmérsék­lete egyenletesen, kellemesen enyhe, nincs szükség fűtésre. Az alom száraz, nem csepeg a mennyezet, mint a másiké, ugyanis a tető és a mennyezet közötti légüres teret kitöltötték gyékénnyel. Azóta Vincze János is meg. vigasztalódott, mert nem néz rá már senki ferde szemmel, hanem dicséri ,a többi tag, hogy milyen jó sertésgondozó­juk van nekik. Hogyne érde­melné meg a dicséretet: 19 anyakocától 178 kismalacot ne­velt fel egyszerre! Sz. — c. Eredményes kísérletek, jelentős minőségi javulás a hazai polietilén-gyártásban zamata? Csicsóka­szörp'. Brr... Hamar egy féldecit! A NAGYKÉPŰ Hát ez felháborító' Ilyesmivel törődni' Ilyesmit gyártani most, mikor mi minden más kellene' Ilyen nemzetközi helyzetben csicsóka­szörpöt Jcészíteni eny­hén szólva meggon­dolatlanság! Hiába nem én intézem az ilyen dolgokat. A DIVATÖRÜLT Olvastad fiam") Hát igen, sürgősen be kell szerezni. Va­sárnap már ezzel kedveskedünk a '■ vendégeknek. Ez>I kell adni, mert még] azt mondanák, hogy \ nem haladunk a kor• j ral! Már pedig a mi \ háztartásunkban minden újat meg le- \ hét találni, a jóhí- | vünket nem vészé ! lyeztethetjük a esi- ] csókaszörp miatti Mészáros Ottó í úgy igyekezett. Éjjel-nappal fűtötte a betonozott aljú ser- tésíiaztatót, csepegett a gőz a mennyezetről, mégis hideg volt. És a malacok elpusztul­tak. Hiába vizsgálták az állat­orvosok, nem tudták, mi lehet a bajuk a Ids jószágoknak. A tsz vezetősége is sokalta már a kárt, összeültek, megíhányták- vetették, mit lehetne még ten­ni. Az elnöknek, Berta Mihály­nak támadt egy ötlete: mi len­ne. ha építenének egy másik sertésfiaztatót Igaz, a meglevő olyan, akár egy palota, még a volt nagybirtokos építette a felszabadulás előtt. Csakhogy eddig nem is gondoltak arra. hogy a földbirtokos egy-két évi használat után többé nem tar­tott benne sertéseket, és senki­nek se mondta, miért. S most a tsz-tagok saját kárukon rá­jöttek, hogy miért nem. Hideg volt az ól. bármit csináltak vele, megfáztak benne a mala­cok,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents