Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-17 / 90. szám
1958. Április n. csütörtök PISI SIECYEI i^Cirlap 3 Ismét megszervezik a nyári egyetemeket A nyári egyetemek régi hagyományait felújítva, ebben az évben augusztus 1 és 17 között két egyetemi városban — Debrecenben és Veszprémben — szerveznek nyári egyetemet. A nyári egyetemek lehetővé teszik, hogy a hallgatók — körtük számos külföldi jelentkező — áttekintést kapjanak a magyar nép gazdasági, társadalmi, tudományos és művészeti eredményeiről, s elősegítik a magyar és a külföldi egyetemek, illetve hallgatóik közötti kapcsolatok fejlődését. Az előadásokat neves tudósok és művészek tartják majd, napi négy-hat órában. Mindkét nyári egyetemen 300 -—350 hallgatóra számítanak. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen már megalakult a nyári egyetem szervező bizottsága. Az itteni nyári egyetemnek társadalomtudományi és természet- tudományi tagozata lesz. A magyar hallgatók részére idegennyelvű, a külföldiek számára magyar nyelvtanfolyamokat tartanak. Lendüljön fel ismét az újító mozgalom! Vasipari üzemeink újítóinak ankétja Szövetkezeteink a KISZÖV küldöttértekezlet előtt Üveg-acél Burov és Andrijevszkaja tudományos dolgozók új, íiveg-acélnak elnevezett műanyagot állítottak elő. Az anyagból olyan kétemeletes házakat lehet építeni, amelyeknek súlya mindössze 48 tonna. Az új anyag ugyanolyan szilárd, mint az acél, de súlya körülbelül egyötöde, illetve egyhatoda az acélnak. Az anyagból továbbá autókarosz- szériát, bútort, villamoskészülékeket, olajfúráshoz szükséges könnyű szondacsöveket tudnak gyártani. A szovjet szakemberek jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt az új építőanyagot még olcsóbban állíthassák elő. A Szovjetunióban az elkövetkezendő 12—18 hónap alatt két kísérleti házat építenek az új építőanyagból. Beszélgetésre hívta össze a minap vasipari üzemeink élenjáró újítóit a vasas szak- szervezet megyei területi bizottsága. Nagy szükség volt erre a tanácskozásra, mert amint az itt elhangzott beszámoló is hangsúlyozta: az ellenforradalom az újítómozga- lomra is igen károsan hatott. Az ellenforradalom előtt jelentős eredményeket értek el újításaikkal a dolgozók. 1952- től 1956-ig csupán a Kohó- és Gépipari Minisztérium üzemeiben 528 524 újítást nyújtottak be. Az ennek alapján elért megtakarítás, egymil- liárd forintra tehető. A területi bizottsághoz tartozó hat üzemben 1954-től 1956-ig 3116 újítást adtak be, amelynek nyomán több mint ötmillió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A nagymértékű visszaesés a következő adatból érzékelhető. Az említett hat üzemünkben 1956-ban 1150 újítás született, ezzel szemben 1957- bera csupán 481 a beadott újítások száma. Egyes üzemeket vizsgálva is ugyanilyen képet kapunk. Például a Ganz Árammérőgyárban 277 újítást nyújtottak be 1956-ban, 1957 - ben ez a szám már 115-re csökkent. Bár az ellenforradalom mérte a legsúlyosabb csapást az újítómozgalomra, megállapítható, hogy más okok is hátráltatták ezt a fontos munkát. Előfordult, hogy egyes üzemekben visszatartották az újításokat. Űj rendeletet vártak, amelynek alapján ismét munkához foghatnak. Ez a kormányrendelet 1957. július 23- án meg is jelent. Az új rendelkezés fokozott védelmet biztosít az újítóknak. Megkíméli őket a lélektelen, bürokratikus eljárásoktól, amelyek A műszaki újdonságok seregszemléje lesz az idei budapesti ipari vásár Az idei jelentősen megnagyobbodott budapesti iparivásár ismét kivételes alkalmat szolgáltat az egyes vállalatoknak, hogy eddig ismeretlen gyártmányaikkal a szakemberek, illetve a nagy nyilvánosság előtt megjelenhessenek. A Vásár ezúttal azzal dicsekedhet, hogy egy rendkívül eredményesnek látszó termelési év feltűnően sok kivételes értékű cikkével ismertetheti meg az érdeklődőket. Fokozza az újdonságok gazdasági súlyát, hogy közöttük számosán exportra is joggal igényt tartanak s a vásár tudvalévőén ama ritka alkalmak közé tartozik, amely elsőrendű lehetőséget nyújt a külföldi szakkörök figyelmének felkeltésére egy-egy nagyobb jelentőségű cikk iránt. A Budapesti Szerszámgép- gyár például, amely nagyértékű úttörő munkát végez a nagyteljesítményű esztergapadok tökéletesítésével, ezúttal az E. 400 csúcsesztergájával jelentkezik a vásáron, amelynek szériagyártását ebben az évben kezdi meg. A gyárnak ugyancsak új készítménye az ET. 40/32 revolver-eszterga, amely a világszerte ismert „E” típusú esztergák családjának legújabb tagja, a szériagyártása ugyancsak ebben az évben megkezdődik. Az ÉM. Építőgépgyártó és Javító géplapátja, amely a vagonokban levő ömlesztett anyagok gépi úton történő kirakodására szolgál, valamint a 16,5 tonnás fogasemelő, amely az anyagok megmozgatásánál jelent komoly gépi segítséget, Magyarországon most először került gyártásra. Értékes újdonságnak számít a Fémárú- és Szerszám- gépgyár LE 12. jelű egyetemes Indukciós edzőgépe, a Köny- hyűipari Gépgyár fényezögépe és szalagfűrésze, a Járműfej- tesztési Intézet nagyfrekvenciás edző berendezése, a DI- KlÁVAG Diósgyőri Gépgyár excentersajtógépeinek új automatikus adagoló berendezése, továbbá új szerkezetű profilvágó, illetve lemezollói, a Kőbányai Szerszámgépgyár EIN típusú nehéz műszerész esztergapadja, továbbá az Esztergomi Szerszámgépgyár GH 400 típusú harántgyalúgépe, g a Diósdi Csapágy-gyárnak ez idei évben gyártásra kerülő kúpgörgős csapágy-készítménye. Oldalakon keresztül sorolhatnánk fel még a fontosnál- fontosabb új készítmények, szerkezetek hosszú sorát, amelyek arról tesznek bizonyságot, hogy a hazai technika nem ismer megállást a fejlődésben. nos, de megalkotása nem az újító munkaköri kötelessége. Üzemi bizottságainknak is sokat kell még tenniök annak biztosítására, hogy az újítómozgalom helyes irányba fejlődjék, Mindenekelőtt — ahol ezt még nem tették meg — ismertetni kell a rendeletet a dolgozók előtt. Mindenütt követni kell azoknak az üzemeknek a példáját, ahol rendszeresen összehívják az újítókat és megbeszélik velük a feladatokat, ösztönözzék arra a gazdasági vezetőket is, hogy nagyobb gondot fordítsanak az újítómozgalámra. Mindezt igénylik az újítók. A vasas területi bizottsága által szervezett beszélgetés is ért bizonyítja. Ezen a beszélgetésen a már ismertetetteken kívül egyéb hiányosságokról is beszéltek, de figyelemre méltó javaslatok is születtek. Óvári elvtárs. a Ganz Árammérőgyár újítója tette szóvá, hogy az újításokhoz szükséges anyag beszerzése nehézségekbe ütközik. Az újítások gyors és megfelelő elbírálása érdekében javasolta, hogy szakszervezeti funkcionárius vezetésével létesítsenek egy szervet, amely szakreferensek, kalkulátorok és egy-két újító bevonásával dönt a vitás kérdésekben. Tóth elvtárs, a budaörsi Keményíéffiipari Vállalat újítója többek között annak a véleményének adott kifejezést, hogy újítási előadónak csak jól képzett műszakiakat alkalmazzanak, aki első pillantásra is azonnal fel tudja mérni egy-egy újítás hasznosságát. Bató elvtársnak, a Prés- és Kovácsoltárugyár újítójának véleménye szerint az újítók r.*em szívesen foglalkoznak az olyan újítások kivitelezésével, amelyek jobb megoldások ugyan, de drágábbak, mert keveset kapnak értük. Szerinte újító kollektívákat kellene létrehozni, amelyek r.em vonakodnának a jobb megoldások alkalmazásától. A hozzászólások során sok hasznos észrevétel, javaslat, de számos kérdés is elhangzott. A vasas területi bizottság a beszélgetésen elhangzottakat igyekszik hasznosítani, hogy megyénkben is mihamarabb ismét fellendüljön az újítási mozgalom. Farkas István A több, mint tíz esztendővel ezelőtt elindult kisipari szövetkezeti mozgalom nagy utat tett meg, amíg a fejlődés mostani szakaszáig eljutott. Az első, úttörő szövetkezetek a kezdeti nehézségek mellett sikeresen küzdötték le a szövetkezeti mozgalommal szemben megnyilvánuló ellenszenves nézeteket. Uj hajtásként törtek utat az egyre jobban kibontakozó szövetkezeti mozgalom számára. Ez az új hajtás az elmúlt évek sok viharát, viszontagságát kiállva, terebélyes fává nőtt. Évek hosszú során bebizonyították szövetkezeteink, hogy méltók pártunk és kormányunk bizalmára. Ennek a bizalomnak sok tanújelét látta már a szövetkezeti mozgalom, elsősorban a hozott határozatokon keresztül. Ezeknek a gondolatoknak a felelevenítése különösen időszerű most, amikor megyénk szövetkezetei a jubileumi ünnepségek után a mozgalom életének új nagy állomásához érkeztek. A vezetőségválasztások után a KISZÖV küldött- értekezletére készülnek me- gyeszerte. H elyes, ha ez alkalomból számot vetünk az 1954. évi küldöttértekezlet óta eltelt idő alatt végzett munkánkkal. 1954-ben 104 szövetkezet működött Pest megye területén. Jelenleg 100 szövetkezetünk van. A csökkenést részben a gyengébb szövetkezetek összevonása, másrészt megszüntetése eredményezte. A szövetkezetek számbeli csökkenése ellenére a taglétszám megnőtt. Míg 1954-ben 4452 embert foglalkoztattak szövetkezeteink. 1957-re ez a szám 4752-re emelkedett. Jelentősebb azonban a termelékenység növekedése. A fejlődést a létszámváltozáson és a kollektív termelés előnyein túl a termelési eredményeket, a, műszaki színvonalat, a technikai feltételeket növelő és a termelési eszközöket gyarapító beruházások is elősegítették. Szövetkezeteink fejlődése bebizonyította, hogy kollektív összefogással olyan eredményt képesek elérni, amilyent az egyéni kisipar sohasem képes produkálni. Szövetkezeteink termelési eredményein túl jelentős az a szociális gondoskodás, amelyben a szövetkezeti dolgozóink részesülnek. A szövetkezetek M egható, bensőséges családi ünnepség színhelye volt a napokban az Érdi Gépállomás. Ezen a szép, napsütéses tavaszi napon a fáradsággal, gonddal teli heti munka után a gépállomás dolgozói és vezetői közül senki se sietett haza, mint máskor, hanem úgy ahogy voltak, hétköznapi munkaruhában, de ünnepi hangulatban és ünnepi érzéssel gyűltek össze a gépállomás igazgatói irodájában, hogy elbúcsúztassák a gépállomás két nyugalomba vonuló idős dolgozóját: Sümeghy Gyula főkönyvelőt és Kárász István bérelszámolót. Két, nyugalomba vonuló dolgozóját búcsúztatta a gépállomás. Olyan dolgozókat, akik — évtizedeket éltek át a nagybirtokosok és grófok szolgálatában, s akik már deres fejjel tanultak meg a szabadságban élni — de becsületes Búcsú a gépállomástól szándékkal, a nép szeretetében segítették hozzáértésükkel, tudásukkal építeni az új világot. Nem hangzottak el ezen az ünnepségen nagy szavajc, nem pufogtak üres, sablonos frázisok —, emberek szóltak emberekhez, mindnyájunk közös nyelvén: a szeretet hangján, s ez volt az, ami többé — szebbé tette az érdieknek ezt a napját a többinél, Karsai János, a gépállomás igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, utána a megyei igazgatóság vezetője: Sándor Ferenc beszélt az egybegyűlteknek a nyugalomba vonuló dolgozók eddigi munkájáról, élményeiről, s átadta nekik a kiváló dolgozói jelvényt és oklevelet. Majd a pártszervezet és az üzemi tanács búcsúztatta őket, átadva nekik a részükre megszavazott jelentős összegű pénzjutalmat, s tolmácsolta a dolgozók jókívánságait. Az ünneplő szavak elhangzása után a nyugalombavonu- lók köszönték meg a megemlékezést. — Negyvenkét évi munka után megyek most nyugalomba — mondta Sümeghy Gyula, a gépállomás 62 éves főkönyvelője. — Ebből, a negyvenkét évből huszonkilencet a régi világban éltem, abban a világban, amelyben mindig reszketnem kellett az öregkor rémétől, attól az időtől, amikor már öreg leszek, fáradt leszek, s nem tudok úgy dolgozni, mint fiatal koromban. S azt, amit a régi világban sohasem remélhettem: a nyugodt, gondtalan öregkort a népi demokrácia megadta nekem és a hozzám hasonló öregeknek. A másik nyuga- lombavonuló: Kárász István, a gépállomás öreg bérszámfejtője is hasonlóképpen beszélt: — Sokáig szerettem volna dolgozni, segíteni az új építésében, de sajnos, évek óta súlyos beteg vagyok, az egyik lábamat teljesen elvesztettem, ma már a másikkal sem tudok járni, s így meg kell válnom a munkától. Én már öreg vagyok, beteg vagyok, mégsem kell félnem a jövőtől, mert segít, támogat.- a mi társadalmunk, I mellettem van nehézl helyzetemben az | egész dolgozó nép. 1 Elhangzottak a sza-i vak, ezek az egysze-i rű szavak, s mi, akik | ott voltunk, vala-1 mennyien úgy érez-1 tűk, a meghatódott-1 ság könnye kívánko-1 zik ki a szemünkből. f Arra gondoltunk, 1 milyen jó érezni, I tudni azt, hogy ne-| künk már nem kelll félnünk a jövőtől, § a munkanélküliség-1 tői, az öregségtől. f mint ahogy ezek a| mi drága öregeink í féltek valamikor. \ Horváth Lajos = részére létrehozott Kisipari Kölcsönös Biztosító Intézet megerősödve, egyre inkább képessé válik a szociális juttatások növelésére. A betegség- és balesetbiztosításon túl ma már a nyugdíjproblémát is megoldotta. Arra is van lehetőség, hogy aki idős kora ellenére a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt nem érte el, kivételes elbírálásban részesüljön a nyugdíj folyósítását illetően. Az ország legszebb helyein nyolc üdülő nyújt pihenési lehetőséget a szövetkezeti dolgozóknak. Megoldották az ipari tanulók külföldi csereüdültetését is. Sok szövetkezeti dolgozó részesült kormánykitüntetésben, de a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetés alapításának is nagyon örülnek dolgozóink. A z ellenforradalom a szövetkezetekben is nagy károkat okozott. Megyénk szövetkezeteinek dolgozói azonban helytállásukkal, a zavart- keltők, a demagógok leszerelése után elsők között kezdték el a termelő munkát. Ez tette lehetővé, hogy szövetkezeteink mind erkölcsileg, mind anyagilag viszonylag rövid idő alatt talpraálltak. Az 1010/1957-es kormányhatározat sokat segített a szövetkezetek fejlődésében. Megszüntette a szövetkezeti demokráciát sértő, valamint az alapszabályt sértő korábbi rendelkezéseket. A nagyobb önállóság biztosításával szélesebb alapokra helyezte a szövetkezeti demokráciát. Az elmúlt évben többségükben helyesen éltek szövetkezeteink a nagyobb lehetőségekkel. Erről tanúskodnak gazdasági eredményeink is. Ezekkel kell számot vetnünk a megyei küldöttértekezlet előtt, amely rögzíti maid az eddig elért eredményeket és megszabja a jövő fejlődésének iránya». Az értekezlet megválasztja a különböző megyei szerveket is. K üldötteink és szövetkezeti dolgozóink méltóképpen készüljenek fel e nagy jelentőségű eseményre. Olyan szövetkezeti dolgozókat válasz- szanak a megyei szervekbe, akik eddigi munkájúkkal, becsületességükkel, a népi demokráciához való hűségükkel bebizonyították rátermettségüket. Csak így biztosítható szövetkezeteink zavartalan fejlődése, Boross Gyuláné, a Pest megyei KISZÖV elnöke. Vetnek, műfrágyaznak, kapálnak a jászkarajenői határban Nagyon várták a tavasz érkezését a jászkarajenői gazdák, de ki is használnak minden percnyi jó időt, hogy mielőbb végezzenek a soronlevő munkákkal. A tavaszi szántásokat elvégezték, sőt mivel fürgék voltak, sokan kihasználva a februárvégi jó időket, még az utóbbi nagy havazás előtt elvetették az árpát. A Lenin Tsz-nek 20 hold tavaszi árpája zöldell már gyönyörűen. A napokban ugyanitt elvetettek 30 hold cukorrépát, 15 hold takarmányrépát, s hamarosan befejezik 40 holdas borsótáiblájukon a vetést. Ezenkívül telepítettek egy 4 holdas akác- és nyárfaerdőt, s most tovább folyik a telepítés. A tizennyolcholdas szőlőjükön kinyitották a tőkéket, s elszórtak az őszi vetéseken 200 mázsa pétisót, 102 mázsa szuperfoszfátot, 30 mázsa kálit és 12,5 mázsa bioszupert. Tervbe vették ugyanis, hogy ősztől tavaszig 1 mázsa műtrágyát szórnak szét minden hold földön; Az egyéni gazdák hasonló munkákat végeznek, mint a termelőszövetkezet. Sokfelé megkezdték a borsó első kapálását is. Joliét oútardani ! A gyón! vegyes ktsz cipő modelljei. sok újítót elkeserítettek azelőtt. A rendelet jó, mégsem mondhatjuk el, hogy ma már nincs akadály az újítómozgalom előtt. A beadott újításokat jónéhány üzemben még ma sem bírálják el időben. Különösen hosszadalmas időt igényel a nagyobb újítások elbírálása, amelyeket a minisztériumba kell elbírálásra beküldeni. Ilyen eset fordult elő a budaörsi Prés- és Kovácsoltáru- gy árban. Bár a rendelet foglalkozik az újítások elbírálása körüli passzivitással, mégis e tekintetben is több hiányosság tapasztalható. Egyes üzemeinkben, például a Prés- és Ko- vócsoltárugyárban egy személy bírálja el az újításokat. Az üzemek főmérnökei sok esetben ezt a fontos feladatot ötödrangúnak tekintik. Még mindig igen nehézkes az újítások kalkulációjának elkészítése. Az üzemek műszaki vezetői, de az üzemi bizottságok sem sokat törődnek azzal, hogy az újító idejében megkapja a választ; elfogad- ták-e újítását, vagy sem és ha elfogadták, javaslata milyen haszonnal jár. A vállalatok a rendelet értelmében kötelesek nagyobb gondot fordítani az elfogadott újítások bevezetésére. A rendelkezés az újítás bevezetésénél és kivitelezésénél a közreműködési díj felemelésével anyagilag is érdekeltté teszi az újítót a jobb termelési módszerek mielőbbi megvalósításában. Jó néhány üzemben, például a Ganz Áram- mérőgyárban eleget tesznek a követelménynek. Az újítási rendelet azt is meghatározza, hogy a különböző újítások kivitelezésére a vállalat vezetőségének szerződést kell kötni az újítóval. Ezt egy-két üzem kivételével nem teszik meg. A tapasztalat azt mutatja, ha kötnek is szerződést, ez egyoldalú, mert nem beszélik meg az újítóval. A Prés- és Kovácsoltárugyár- ban mindössze egy szerződést kötöttek, de ezt sem vállalati dolgozóval, hanem egy kívülállóval. Az újítómozgalom szervezésében és irányításában szélesebb jogkört kaptak < az üzemi szervek. Azon- ' ban nem mindenütt élnek ezzel a lehetőséggel. Megszűnt az újítások múltbeli merev „skatulyázása”. Újításnak minősítenek minien olyan javaslatot, amely a népgazdaság számára hasz
