Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

1958. Április n. csütörtök PISI SIECYEI i^Cirlap 3 Ismét megszervezik a nyári egyetemeket A nyári egyetemek régi ha­gyományait felújítva, ebben az évben augusztus 1 és 17 között két egyetemi városban — Debrecenben és Veszprém­ben — szerveznek nyári egye­temet. A nyári egyetemek le­hetővé teszik, hogy a hallga­tók — körtük számos külföldi jelentkező — áttekintést kap­janak a magyar nép gazda­sági, társadalmi, tudományos és művészeti eredményeiről, s elősegítik a magyar és a kül­földi egyetemek, illetve hall­gatóik közötti kapcsolatok fej­lődését. Az előadásokat neves tudósok és művészek tartják majd, napi négy-hat órában. Mindkét nyári egyetemen 300 -—350 hallgatóra számítanak. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen már megalakult a nyári egyetem szervező bizottsága. Az itteni nyári egyetemnek társada­lomtudományi és természet- tudományi tagozata lesz. A magyar hallgatók részére ide­gennyelvű, a külföldiek szá­mára magyar nyelvtanfolya­mokat tartanak. Lendüljön fel ismét az újító mozgalom! Vasipari üzemeink újítóinak ankétja Szövetkezeteink a KISZÖV küldöttértekezlet előtt Üveg-acél Burov és Andrijevszkaja tudományos dolgozók új, íiveg-acélnak elnevezett mű­anyagot állítottak elő. Az anyagból olyan kétemeletes házakat lehet építeni, ame­lyeknek súlya mindössze 48 tonna. Az új anyag ugyanolyan szi­lárd, mint az acél, de súlya körülbelül egyötöde, illetve egyhatoda az acélnak. Az anyagból továbbá autókarosz- szériát, bútort, villamoské­szülékeket, olajfúráshoz szük­séges könnyű szondacsöveket tudnak gyártani. A szovjet szakemberek je­lenleg azon dolgoznak, hogy ezt az új építőanyagot még olcsóbban állíthassák elő. A Szovjetunióban az elkövetke­zendő 12—18 hónap alatt két kísérleti házat építenek az új építőanyagból. Beszélgetésre hívta össze a minap vasipari üzemeink élenjáró újítóit a vasas szak- szervezet megyei területi bi­zottsága. Nagy szükség volt erre a tanácskozásra, mert amint az itt elhangzott be­számoló is hangsúlyozta: az el­lenforradalom az újítómozga- lomra is igen károsan hatott. Az ellenforradalom előtt je­lentős eredményeket értek el újításaikkal a dolgozók. 1952- től 1956-ig csupán a Kohó- és Gépipari Minisztérium üze­meiben 528 524 újítást nyúj­tottak be. Az ennek alapján elért megtakarítás, egymil- liárd forintra tehető. A terü­leti bizottsághoz tartozó hat üzemben 1954-től 1956-ig 3116 újítást adtak be, amelynek nyomán több mint ötmillió fo­rintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A nagymértékű visszaesés a következő adatból érzékel­hető. Az említett hat üze­münkben 1956-ban 1150 újítás született, ezzel szemben 1957- bera csupán 481 a beadott újí­tások száma. Egyes üzeme­ket vizsgálva is ugyanilyen ké­pet kapunk. Például a Ganz Árammérőgyárban 277 újítást nyújtottak be 1956-ban, 1957 - ben ez a szám már 115-re csökkent. Bár az ellenforradalom mérte a legsúlyosabb csa­pást az újítómozgalomra, megállapítható, hogy más okok is hátráltatták ezt a fontos munkát. Előfordult, hogy egyes üze­mekben visszatartották az újí­tásokat. Űj rendeletet vártak, amelynek alapján ismét mun­kához foghatnak. Ez a kor­mányrendelet 1957. július 23- án meg is jelent. Az új ren­delkezés fokozott védelmet biztosít az újítóknak. Megkí­méli őket a lélektelen, bürok­ratikus eljárásoktól, amelyek A műszaki újdonságok seregszemléje lesz az idei budapesti ipari vásár Az idei jelentősen meg­nagyobbodott budapesti ipari­vásár ismét kivételes alkalmat szolgáltat az egyes vállalatok­nak, hogy eddig ismeretlen gyártmányaikkal a szakembe­rek, illetve a nagy nyilvános­ság előtt megjelenhessenek. A Vásár ezúttal azzal dicseked­het, hogy egy rendkívül ered­ményesnek látszó termelési év feltűnően sok kivételes értékű cikkével ismertetheti meg az érdeklődőket. Fokozza az új­donságok gazdasági súlyát, hogy közöttük számosán ex­portra is joggal igényt tarta­nak s a vásár tudvalévőén ama ritka alkalmak közé tar­tozik, amely elsőrendű lehető­séget nyújt a külföldi szakkö­rök figyelmének felkeltésére egy-egy nagyobb jelentőségű cikk iránt. A Budapesti Szerszámgép- gyár például, amely nagyérté­kű úttörő munkát végez a nagyteljesítményű esztergapa­dok tökéletesítésével, ezúttal az E. 400 csúcsesztergájával jelentkezik a vásáron, amely­nek szériagyártását ebben az évben kezdi meg. A gyárnak ugyancsak új készítménye az ET. 40/32 revolver-eszterga, amely a világszerte ismert „E” típusú esztergák családjának legújabb tagja, a szériagyár­tása ugyancsak ebben az év­ben megkezdődik. Az ÉM. Építőgépgyártó és Javító gép­lapátja, amely a vagonokban levő ömlesztett anyagok gépi úton történő kirakodására szolgál, valamint a 16,5 ton­nás fogasemelő, amely az anyagok megmozgatásánál je­lent komoly gépi segítséget, Magyarországon most először került gyártásra. Értékes újdonságnak szá­mít a Fémárú- és Szerszám- gépgyár LE 12. jelű egyetemes Indukciós edzőgépe, a Köny- hyűipari Gépgyár fényezögépe és szalagfűrésze, a Járműfej- tesztési Intézet nagyfrekven­ciás edző berendezése, a DI- KlÁVAG Diósgyőri Gépgyár excentersajtógépeinek új auto­matikus adagoló berendezése, továbbá új szerkezetű profil­vágó, illetve lemezollói, a Kő­bányai Szerszámgépgyár EIN típusú nehéz műszerész eszter­gapadja, továbbá az Esztergo­mi Szerszámgépgyár GH 400 típusú harántgyalúgépe, g a Diósdi Csapágy-gyárnak ez idei évben gyártásra kerülő kúpgörgős csapágy-készítmé­nye. Oldalakon keresztül sorol­hatnánk fel még a fontosnál- fontosabb új készítmények, szerkezetek hosszú sorát, ame­lyek arról tesznek bizonyságot, hogy a hazai technika nem is­mer megállást a fejlődésben. nos, de megalkotása nem az újító munkaköri kötelessége. Üzemi bizottságainknak is sokat kell még tenniök an­nak biztosítására, hogy az újítómozgalom helyes irányba fejlődjék, Mindenekelőtt — ahol ezt még nem tették meg — ismertetni kell a rendeletet a dolgozók előtt. Mindenütt követni kell azoknak az üze­meknek a példáját, ahol rend­szeresen összehívják az újító­kat és megbeszélik velük a feladatokat, ösztönözzék arra a gazdasági vezetőket is, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak az újítómozgalámra. Mindezt igénylik az újítók. A vasas területi bizottsága ál­tal szervezett beszélgetés is ért bizonyítja. Ezen a be­szélgetésen a már ismertetette­ken kívül egyéb hiányossá­gokról is beszéltek, de figye­lemre méltó javaslatok is születtek. Óvári elvtárs. a Ganz Árammérőgyár újítója tette szóvá, hogy az újításokhoz szükséges anyag beszerzése nehézségekbe ütközik. Az újí­tások gyors és megfelelő elbí­rálása érdekében javasolta, hogy szakszervezeti funkcioná­rius vezetésével létesít­senek egy szervet, amely szakreferensek, kalkulá­torok és egy-két újító be­vonásával dönt a vitás kérdésekben. Tóth elvtárs, a budaörsi Keményíéffiipari Vállalat újí­tója többek között annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy újítási előadónak csak jól képzett műszakiakat alkalmazzanak, aki első pil­lantásra is azonnal fel tudja mérni egy-egy újítás hasz­nosságát. Bató elvtársnak, a Prés- és Kovácsoltárugyár újítójának véleménye szerint az újítók r.*em szívesen foglalkoznak az olyan újítások kivitelezésével, amelyek jobb megoldások ugyan, de drágábbak, mert keveset kapnak értük. Sze­rinte újító kollektívákat kel­lene létrehozni, amelyek r.em vonakodnának a jobb meg­oldások alkalmazásától. A hozzászólások során sok hasznos észrevétel, javaslat, de számos kér­dés is elhangzott. A vasas területi bizottság a beszélgetésen elhangzottakat igyekszik hasznosítani, hogy megyénkben is mihamarabb ismét fellendüljön az újítási mozgalom. Farkas István A több, mint tíz esztendő­vel ezelőtt elindult kis­ipari szövetkezeti mozgalom nagy utat tett meg, amíg a fejlődés mostani szakaszáig eljutott. Az első, úttörő szövetkeze­tek a kezdeti nehézségek mel­lett sikeresen küzdötték le a szövetkezeti mozgalommal szemben megnyilvánuló el­lenszenves nézeteket. Uj haj­tásként törtek utat az egyre jobban kibontakozó szövetke­zeti mozgalom számára. Ez az új hajtás az elmúlt évek sok viharát, viszontagságát kiállva, terebélyes fává nőtt. Évek hosszú során bebizo­nyították szövetkezeteink, hogy méltók pártunk és kor­mányunk bizalmára. Ennek a bizalomnak sok tanújelét lát­ta már a szövetkezeti mozga­lom, elsősorban a hozott ha­tározatokon keresztül. Ezeknek a gondolatoknak a felelevenítése különösen idő­szerű most, amikor megyénk szövetkezetei a jubileumi ün­nepségek után a mozgalom életének új nagy állomásához érkeztek. A vezetőségválasz­tások után a KISZÖV küldött- értekezletére készülnek me- gyeszerte. H elyes, ha ez alkalomból számot vetünk az 1954. évi küldöttértekezlet óta el­telt idő alatt végzett mun­kánkkal. 1954-ben 104 szövet­kezet működött Pest megye területén. Jelenleg 100 szövet­kezetünk van. A csökkenést részben a gyengébb szövetke­zetek összevonása, másrészt megszüntetése eredményezte. A szövetkezetek számbeli csökkenése ellenére a taglét­szám megnőtt. Míg 1954-ben 4452 embert foglalkoztattak szövetkezeteink. 1957-re ez a szám 4752-re emelkedett. Je­lentősebb azonban a ter­melékenység növekedése. A fejlődést a létszámváltozáson és a kollektív termelés elő­nyein túl a termelési eredmé­nyeket, a, műszaki színvona­lat, a technikai feltételeket növelő és a termelési eszközö­ket gyarapító beruházások is elősegítették. Szövetkezeteink fejlődése bebizonyította, hogy kollektív összefogással olyan ered­ményt képesek elérni, ami­lyent az egyéni kisipar soha­sem képes produkálni. Szövetkezeteink termelési eredményein túl jelentős az a szociális gondoskodás, amely­ben a szövetkezeti dolgozóink részesülnek. A szövetkezetek M egható, benső­séges családi ünnepség színhelye volt a napokban az Érdi Gépállomás. Ezen a szép, nap­sütéses tavaszi na­pon a fáradsággal, gonddal teli heti munka után a gép­állomás dolgozói és vezetői közül senki se sietett haza, mint máskor, hanem úgy ahogy voltak, hét­köznapi munkaru­hában, de ünnepi hangulatban és ün­nepi érzéssel gyűl­tek össze a gépállo­más igazgatói irodá­jában, hogy elbú­csúztassák a gépállo­más két nyugalom­ba vonuló idős dol­gozóját: Sümeghy Gyula főkönyvelőt és Kárász István bér­elszámolót. Két, nyugalomba vonuló dolgozóját búcsúztatta a gépál­lomás. Olyan dolgo­zókat, akik — évtize­deket éltek át a nagybirtokosok és grófok szolgálatá­ban, s akik már de­res fejjel tanultak meg a szabadságban élni — de becsületes Búcsú a gépállomástól szándékkal, a nép szeretetében segítet­ték hozzáértésükkel, tudásukkal építeni az új világot. Nem hangzottak el ezen az ünnepségen nagy szavajc, nem pufogtak üres, sab­lonos frázisok —, emberek szóltak em­berekhez, mindnyá­junk közös nyelvén: a szeretet hangján, s ez volt az, ami töb­bé — szebbé tette az érdieknek ezt a nap­ját a többinél, Kar­sai János, a gépállo­más igazgatója nyi­totta meg az ünnep­séget, utána a me­gyei igazgatóság ve­zetője: Sándor Fe­renc beszélt az egy­begyűlteknek a nyu­galomba vonuló dol­gozók eddigi munká­járól, élményeiről, s átadta nekik a kiváló dolgozói jelvényt és oklevelet. Majd a pártszervezet és az üzemi tanács búcsúz­tatta őket, átadva nekik a részükre megszavazott jelen­tős összegű pénzju­talmat, s tolmácsolta a dolgozók jókíván­ságait. Az ünneplő szavak elhangzása után a nyugalombavonu- lók köszönték meg a megemlékezést. — Negyvenkét évi munka után megyek most nyugalomba — mondta Sümeghy Gyula, a gépállomás 62 éves főkönyvelője. — Ebből, a negyven­két évből huszonki­lencet a régi világ­ban éltem, abban a világban, amelyben mindig reszketnem kellett az öregkor rémétől, attól az idő­től, amikor már öreg leszek, fáradt leszek, s nem tudok úgy dolgozni, mint fiatal koromban. S azt, amit a régi világban sohasem remélhet­tem: a nyugodt, gondtalan öregkort a népi demokrácia megadta nekem és a hozzám hasonló öre­geknek. A másik nyuga- lombavonuló: Ká­rász István, a gépál­lomás öreg bérszám­fejtője is hasonló­képpen beszélt: — Sokáig szeret­tem volna dolgozni, segíteni az új építé­sében, de sajnos, évek óta súlyos be­teg vagyok, az egyik lábamat teljesen el­vesztettem, ma már a másikkal sem tu­dok járni, s így meg kell válnom a mun­kától. Én már öreg vagyok, beteg va­gyok, mégsem kell félnem a jövőtől, mert segít, támogat.- a mi társadalmunk, I mellettem van nehézl helyzetemben az | egész dolgozó nép. 1 Elhangzottak a sza-i vak, ezek az egysze-i rű szavak, s mi, akik | ott voltunk, vala-1 mennyien úgy érez-1 tűk, a meghatódott-1 ság könnye kívánko-1 zik ki a szemünkből. f Arra gondoltunk, 1 milyen jó érezni, I tudni azt, hogy ne-| künk már nem kelll félnünk a jövőtől, § a munkanélküliség-1 tői, az öregségtől. f mint ahogy ezek a| mi drága öregeink í féltek valamikor. \ Horváth Lajos = részére létrehozott Kisipari Kölcsönös Biztosító Intézet megerősödve, egyre inkább képessé válik a szociális jut­tatások növelésére. A beteg­ség- és balesetbiztosításon túl ma már a nyugdíjproblémát is megoldotta. Arra is van le­hetőség, hogy aki idős kora ellenére a nyugdíjjogosultság­hoz szükséges időt nem érte el, kivételes elbírálásban ré­szesüljön a nyugdíj folyósí­tását illetően. Az ország leg­szebb helyein nyolc üdülő nyújt pihenési lehetőséget a szövetkezeti dolgozóknak. Megoldották az ipari tanulók külföldi csereüdültetését is. Sok szövetkezeti dolgozó ré­szesült kormánykitüntetés­ben, de a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitün­tetés alapításának is nagyon örülnek dolgozóink. A z ellenforradalom a szö­vetkezetekben is nagy károkat okozott. Megyénk szö­vetkezeteinek dolgozói azon­ban helytállásukkal, a zavart- keltők, a demagógok leszere­lése után elsők között kezd­ték el a termelő munkát. Ez tette lehetővé, hogy szövetke­zeteink mind erkölcsileg, mind anyagilag viszonylag rövid idő alatt talpraálltak. Az 1010/1957-es kormányhatá­rozat sokat segített a szövet­kezetek fejlődésében. Meg­szüntette a szövetkezeti de­mokráciát sértő, valamint az alapszabályt sértő ko­rábbi rendelkezéseket. A nagyobb önállóság bizto­sításával szélesebb alapok­ra helyezte a szövetkezeti de­mokráciát. Az elmúlt évben többségük­ben helyesen éltek szövetke­zeteink a nagyobb lehetősé­gekkel. Erről tanúskodnak gazdasági eredményeink is. Ezekkel kell számot vet­nünk a megyei küldöttérte­kezlet előtt, amely rögzíti maid az eddig elért eredmé­nyeket és megszabja a jövő fejlődésének iránya». Az érte­kezlet megválasztja a külön­böző megyei szerveket is. K üldötteink és szövetkezeti dolgozóink méltóképpen készüljenek fel e nagy jelen­tőségű eseményre. Olyan szö­vetkezeti dolgozókat válasz- szanak a megyei szervekbe, akik eddigi munkájúkkal, be­csületességükkel, a népi de­mokráciához való hűségükkel bebizonyították rátermettsé­güket. Csak így biztosítható szövetkezeteink zavartalan fejlődése, Boross Gyuláné, a Pest megyei KISZÖV elnöke. Vetnek, műfrágyaznak, kapálnak a jászkarajenői határban Nagyon várták a tavasz ér­kezését a jászkarajenői gazdák, de ki is használnak minden percnyi jó időt, hogy mielőbb végezzenek a soronlevő mun­kákkal. A tavaszi szántásokat elvégezték, sőt mivel fürgék voltak, sokan kihasználva a februárvégi jó időket, még az utóbbi nagy havazás előtt el­vetették az árpát. A Lenin Tsz-nek 20 hold ta­vaszi árpája zöldell már gyö­nyörűen. A napokban ugyanitt elvetettek 30 hold cukorrépát, 15 hold takarmányrépát, s ha­marosan befejezik 40 holdas borsótáiblájukon a vetést. Ezen­kívül telepítettek egy 4 holdas akác- és nyárfaerdőt, s most tovább folyik a telepítés. A ti­zennyolcholdas szőlőjükön ki­nyitották a tőkéket, s elszór­tak az őszi vetéseken 200 má­zsa pétisót, 102 mázsa szuper­foszfátot, 30 mázsa kálit és 12,5 mázsa bioszupert. Tervbe vet­ték ugyanis, hogy ősztől tava­szig 1 mázsa műtrágyát szór­nak szét minden hold földön; Az egyéni gazdák hasonló munkákat végeznek, mint a termelőszövetkezet. Sokfelé megkezdték a borsó első kapá­lását is. Joliét oútardani ! A gyón! vegyes ktsz cipő modelljei. sok újítót elkeserítettek az­előtt. A rendelet jó, mégsem mondhatjuk el, hogy ma már nincs akadály az újítómozga­lom előtt. A beadott újítá­sokat jónéhány üzemben még ma sem bírálják el időben. Különösen hosszadalmas időt igényel a nagyobb újítások elbírálása, ame­lyeket a minisztériumba kell elbírálásra bekülde­ni. Ilyen eset fordult elő a bu­daörsi Prés- és Kovácsoltáru- gy árban. Bár a rendelet foglalkozik az újítások elbírálása körüli passzivitással, mégis e tekin­tetben is több hiányosság ta­pasztalható. Egyes üzemeink­ben, például a Prés- és Ko- vócsoltárugyárban egy sze­mély bírálja el az újításokat. Az üzemek főmérnökei sok esetben ezt a fontos feladatot ötödrangúnak tekintik. Még mindig igen nehézkes az újítások kalkulációjának elkészítése. Az üzemek mű­szaki vezetői, de az üzemi bi­zottságok sem sokat törődnek azzal, hogy az újító idejében megkapja a választ; elfogad- ták-e újítását, vagy sem és ha elfogadták, javaslata mi­lyen haszonnal jár. A vállalatok a rendelet értelmében kötelesek na­gyobb gondot fordítani az elfogadott újítások beve­zetésére. A rendelkezés az újítás beve­zetésénél és kivitelezésénél a közreműködési díj felemelé­sével anyagilag is érdekeltté teszi az újítót a jobb termelési módszerek mielőbbi megva­lósításában. Jó néhány üzem­ben, például a Ganz Áram- mérőgyárban eleget tesznek a követelménynek. Az újítási rendelet azt is meghatározza, hogy a különbö­ző újítások kivitelezésére a vállalat vezetőségének szerző­dést kell kötni az újítóval. Ezt egy-két üzem kivételével nem teszik meg. A tapasztalat azt mutatja, ha kötnek is szer­ződést, ez egyoldalú, mert nem beszélik meg az újítóval. A Prés- és Kovácsoltárugyár- ban mindössze egy szerződést kötöttek, de ezt sem vállalati dolgozóval, hanem egy kívül­állóval. Az újítómozgalom szerve­zésében és irányításában szélesebb jogkört kaptak < az üzemi szervek. Azon- ' ban nem mindenütt élnek ezzel a lehetőséggel. Megszűnt az újítások múlt­beli merev „skatulyázása”. Újításnak minősítenek min­ien olyan javaslatot, amely a népgazdaság számára hasz­

Next

/
Thumbnails
Contents