Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-17 / 90. szám
'“«Clrlap 1958. Április it csütörtök BESZÉLGETÉS A GÉPI MUNKÁRÓL az egyik legjobb földművesszövetkezeti mezőgazdásszal Magas, szikár ember Elek István, a Szentendre és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mezőgazdásza. Pontosabban mezőgazdasági mérnöke, mert ilyen oklevelet kapott a napokban. Már nem fiatal ember, éppen 29 éve, hogy elvégezte a mezőgazdasági akadémiát. Két éve, 53 éves korában kapta meg a „Kiváló dolgozó” kitüntető címet a Szentendrei Gépállomáson, ahol azelőtt doL gozott Éppen fél éve dolgozik a földművesszövetkezetnél, méghozzá kitűnően; „Nehéz ember" az újságíró szempontjából, mert magáról semmit nem akar beszélni, mindig csak munkájáról, problémáiról szól. Azonban előbb néhány szót róla. Lelkesen dolgozik, de kicsit kedvét szegte, hogy fizetése csak 1500 forint. A gépállomáson jóval többet keresett,. ott figyelembe vették negyed századnál hosszabb gyakorlati munkásságát, tapasztalatát, no meg azt, hogy jelenleg is tudományos kutatóként tartják nyilván. Családja van, a fővárosban lakik, felesége halála óta egyedül neveli gyermekeit. Munkája aranyat ér, nem ártana, ha lehetőséget találnának arra, hogy anyagilag is nagyobb megbecsülésben részesedne. Még nagyobb kedvvel végezné nem kevés munkáját. r Mert munka az van bőven egy földművesszövetkezeti mezőgazdász számára. Mostanában különösen a gépi munka- szerződések kötése jelent nagy feladatot; — Földművesszövetkezetünk 5600 normálholdnyi gépi munkára kapott tervet — mondja Elek István. — Bizony, amikor a tervet megismertük, szívtuk a fogunkat. Soknak, teljesíthe- tetlennek találtuk, mint oly sokan a földművesszövetkezeteknél. De csak az első pillanatban. Aztán gondolkodni kezdtünk, s megleltük a „titok" nyitját. Kíváncsian vártuk, mi Is volt az a nagy titok. Látta arcunkon a feleletvárást, elmosolyodott s folytatta. , — A fpldművesszövetkezet nevében a titok nyitja. Szövetkezet vagyunk, s éppen azért szövetkeztünk, hogy a nagy dolgokat, a lehetetlennek tűnő feladatokat is elvégezzük; Ezt egy ember, csak az iroda, vagy csak a mezőgazdász nem képes megtenni. Éppen ezért megszerveztük — irányításommal >— a mezőgazdasági termelési üzemágat. Olyan tagokat választottunk, akik kitűnő gazdák, köztiszteletnek örvendő parasztemberek. Legfontosabb célul a gépi munka szerződés- kötési tervek teljesítését tűztük ki; Közbe kellett szólnunk. A termelési üzemágak majd minden földművesszövetkezetnél megalakultak, s bizony nem egy akad, ahol még csak tapogatóznak, a kezdetkezdetén tartanak. V ajon Szentendrén is csak papíron van meg ez az üzemág? — Nálunk dolgoznak. Buda- kalászon Szórics Vladimir, a népfront-bizottság elnöke és Schmiedt Sebestyén, a legeltetési bizottság elnöke az üzemág tagjai. Mondhatom, nem hagynak nyugton. Szinte nincs nap, hogy ők, vagy más ember a kilenc tagú üzemágból fel rie keresne problémáival, vagy éppen hogy beszámoljon eredményeiről. Ők a földművesszövetkezet élő lelkiismeretei. Lehet rájuk építeni, csak hát állandóan feladatokat kell adni számukra, olyant, ami nem fosztja meg őket saját munkájuk elvégzésétől. Propagandát fejte, nek ki a gépi munka érdekében, járják a gazdákat, érvelnek, vitatkoznak. — És az eredmény? — Mint mondtam, 5600 normálhold a tervünk, s ebből április 10-ig 1140 holdat teljesítettünk. (Ez a megyében az egyik legjobb teljesítés, mert azt jelenti, hogy időarányosan is jó munkát végeztek.) Segítséget persze nemcsak az üzemág tagjai adnak, hanem a tanács is. Hangosan beszélőt kapunk, ha kell, tanácsülésen szólnak a gépi munkáról, a budakalászi községi gazdasági felügyelő a legmesszebbmenőkig segítségemre van. A moziban, Szentendrén és Buda- kalászon diapozitívet vetítenek stb. De minden propagandánál többet ér a példa •— És kik kötik a szerződéseket? — Még a szövetkezeti boltosok is. A leányfalui hentesbolt vezetője, G. Szabó István például már nyolc gazdával köttetett szerződést. Szentendrén a műtrágyabolt vezetője, Buda- kalászon a zöldségbolt vezetője, sőt még a traktoros brigádvezetők is, mint Nagy Mihály. Persze, sokat segít, hogy 12 rátermett dűlőfelelőst állítottunk be, akik ellenőrzik is, milyen munkát végeznek a traktorosok. Véleményem szerint a tervet teljesíteni fogjuk, hiába késtünk el a bolondos tavaszi időjárás miatt; •— A terv teljesítésére csak egy példát Amikor a szövetkezet igazgatósága tárgyalta a gépi munkákat sokan „sírtak”, hogy erre ráfizet a szövetkezet. Akkor mondtam, most is állom, hogy egy évi fizetésemnek elfogadnám azt az összeget, amit év végén a gépi munkák utá* nyereségként elkönyvel a földművesszövetkezet. Persze, magától nem megy. Mozgatni kell, utána kell járni fáradhatatlanul. Szerintem a pesszimista hangulat, a kifogások keresése meglassítja a szerződéskötési munkákat, s nem erre van szükség, mert ebből csak kára származik mind a népgazdaságnak, mind a földművesszövetkezetnek. Tenni, dolgozni kell, s akarni, hogy a terv teljesítve legyen, s azt megmagyarázni a termelőknek, hogy a gépi munka nemcsak a földművesszövetkezet, hanem a dolgozó paraszt érdeke is. Ezt megértik, hiszen olcsóbban, gyorsabban kiváló minőségű munkát végez a gépállomás, Mi ezt tudjuk, és éppen ezért mindent megteszünk, hogy minél több dolgozó paraszt végeztesse talajmunkáit, szállításait a gépállomással. Csekő Ágoston Rádió- és televízió közvetítések a brüsszeli világkiállításról A Magyar Rádió és Televízió számos helyszíni közvetítésben számol be a brüsszeli világkiállítás különböző eseményeiről. Ma este 8 órai kezdettel a Kossuth adó közvetíti a megnyitó ünnepséget, majd csaknem egy hónapon át naponta az Esti Krónikában számol be a rádió kiküldött munkatársa a kiállítás látnivalóiról, a fontosabb eseményekről. A továbbiakban heti egy közvetítést ad a Magyar Rádió Brüsszelből. A rádió szimfonikus zenekara hangversenyez majd a világ- kiállításon, Lehel György vezényletével. A magyar televízió is ad majd közvetítéseket Brüsszelből, Berlin és Prága közvetítésével, s beszámol majd a nézőknek a Szovjetunió, a népi demokratikus országok nemzeti napjairól és más fontos eseményekről. Szövetkezeti ipari tanulók figyelmébe l Mit kell tudni az országos szakmai versenyről? A szövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmából a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke országos versenyt indít öt szakma utolsóéves tanulói között. A versenyben a kisipari szövetkezetek vezetősége és a helyiipari iskola igazgatóságának javaslata alapján: bútorasztalos, férfiszabó, női szabó, cipész és fodrász utolsóéves ipari tanulók vehetnek részt. Május 1 és 10-e között bonyolítják le a megyei döntőt. A felsorolt szakmák első helyezettjei Benzint akart lopni a tartálykocsiból - mérgezésben meghalt Wagner Mátyás taksonyi villanyszerelő azt mondotta feleségének, hogy dolga van az állomáson és két óra múlva hazajön. A Wagner által adott határidő már régen letelt, felesége nyugtalankodni kezdett és ezért kiment utána az állomásra. Itt megkért két vasutast: Hegedűs Sándort és Kurucz Gyulát, hogy segítsenek megkeresni férjét. Átkutatták az állomást, Wágnert azonban sehol sem találták. A kitérőben vesztegelt egy üres benzines tartálykocsi. Ebbe is belenéztek, és a tartály alján aléltan találták még Wágnert. Kiemelték, majd értesítették a mentőket, akik Wágnert a budapesti Költői Anna kórházba szállították, ahol azonban már nem tudtak rajta segíteni, mert a vagonban visszamaradt benzingőz mérgezése következtében meghalt. A tartálykocsiban talált benzineskanna alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Wagner innen akart benzint szerezni, de már nem talált, s közben s gőz megmérgezte. részt vesznek a május 30—31-én Budapesten megtartandó országos szakmai verseny döntőjében. Az országos szakmai versenynek az a célja, hogy szakmájuk alaposabb elsajátítására ösztönözze az ipari tanulókat, hogy jobban megszeressék és megbecsüljék szakmájukat. Csak így válhatnak méltó utódaikká a kiváló szaktudású idősebb szakembereknek. A szakmai versenyen nemcsak a tanulók, hanem oktatóik is vizsgáznak. A tanulók eddig elsajátított szakmai ismereteikből, az oktatók pedig arról tesznek tanúságot, hogy milyen önfeláldo^óan, odaadással tanították tanítványaikat a szakma fogásaira. Azokat a tanulókat, akik a legjobb eredményt étik el a versenyen, a KISZÖV elnöke jutalomban részesíti. Az országos döntőn első helyezést elérő ipari tanuló megkapja a „Szakma kiváló ipari tanulója” jelvényt és oklevelet. Ezenkívül a szakmunkásvizsga letétele nélkül megkapja a szakmunkás bizonyítványt és külföldi jutalomüdülésben Is részesül. A második helyezett a KISZ „Szakma kiváló ipari tanulója” jelvényt és oklevelet, szakmunkás bizonyítványt és pénzjutalmat kap. Az országos döntő első hat helyezettjének oktatóit a Munkaügyi Minisztérium kitüntetésben, az OKISZ pedig pénzjutalomban részesíti. A megyei versenyre április 21-ig lehet nevezni. (Julm, Színház-, Qr&dal&nv ELŐZETES JELENTES Előreláthatóan május hónapban kerül bemutatásra a Több, mint gyanú című új csehszlovák játékfilm. imiiiiimiiitiiiiiiiiiitaiHiiiHimihttiiitiitiiititiiifiiitiiiiiNiiimiitt PESTI EMBEREK Mesterházi Lajos rádiójátéka T agnap este nagy élményben volt részük azoknak, akik meghallgatták a rádióban Mesterházi Lajos újszerű, érdekes, mindvégig lebilincselő rádiójátékát. Története közel két évtized jelentős eseményeit ölelte fel, s talán éppen ezért várták bemutatóját olyan sokan. Már a rádiójáték kezdése is egészen újszerű volt. Az író előlépett műve lapjai közül, s közvetlen, mesélő hangon kezdte történetét. Budapest. Szinte nyáriasan szép, áprilisi nap. Az utcák telve emberekkel. Ott sétál közöttük Sándor is, aki csak tegnap érkezett haza hosszú külföldi tartózkodásából. Ezért nem siet. Szinte felissza szemével a régen látott, kedves képet. A lüktető város képét. A szülővárosát. S akkor váratlanul megered az eső. Igazi szeszélyes, bolondos április. A járókelők nagy része villamosra, autóbuszra kapaszkodik. De Sándor nem siet. Míg eláll az eső, betér egy eszpresszóba. A kicsiny helyiség zsúfolt. Egyetlen csöppnyi asztalkánál kínálkozik csak hely. Esököpenyes asszony ül mellette. Nincs más választás, ott foglal helyet. S legnagyobb meglepetésére a nőben felismeri régi, diákköri szerelmét. Kimondhatatlanul megörül a nem várt találkozásnak. s egy fekete, meg egy po- \hár konyak felelevenítik az elmúlt tizennyolc esztendő történetét ... A harmincas évek derekán együtt végez hét diák. S mind a hét ugyanabba a lányba szerelmes. Mónikába, aki most őszülő hajú, özvegy asszonyként ül Sándor mellett, itt az eszpresszóban. Az ö életútjukat, nyolc ember életét követi végig az író hang játékában, amelyet azonban inkább nevez- hetnén k rádióregénynek, vagy rádiófilmnek, oly eleven és pergő, s ami legfőbb erénye: a mindennapi életről, az egyszerű emberek életéről szól. Nyolc különböző életút, s benne mély drámaisággal összesűrítve az elmúlt két évtized minden problémája, igaz konfliktusa. Az író avatott kézzel formálta meg alakjait, s a színészek hűséggel követték elképzeléseit. A legnagyobb és legnehezebb szerep Kohut Magdának jutott, s a tehetséges, fiatal színésznő mély átéléssel, őszinte emberséggel alakította Mónika alakját. De méltó partnereknek bizonyultak a többiek is: Pándi Lajos —Sándor szerepében — Básilides Zoltán, Gönczöl János, Bárdi György, Kálmán György, Módi- Szabó Gábor és Horkai János. Mesterházi Lajos rádiójátéka még sokáig emlékezetes marad mindazok számára, akik meghallgatták. (P. P.) FELESEG KIS HIBÁVAL- A PETŐFI SZÍNPAD ÚJ MŰSORA A napokban bemutatkozott a Pest megyei Petőfi Színpad második társulata is. Bán Pál Feleség kis hibával című vígjátékát adták elő — sikerrel. A vígjáték egy újítás körül bonyolódik. A gyár befutott, kiváló főmérnöke nem szívesen fogadja fiatal, lobbanékony természetű munkatársa újítását. Egyszer átnézi ugyan, engedélyt is ad a szóbanforgó gép átalakítására, de mert ez a kísérlet kudarcba fullad, mereven elzárkózik minden további kísérletezés elől. Pedig ugyancsak szükség lenne az új gépre, mert anélkül aligha tudnak eleget tenni határidőre a nagyszabású csehszlovák megrendelésnek. így indul a darab, s a fiatal mérnök tehetetlen főnökével szemben. Ám ekkor betoppan a főmérnök ifjú. csehszlovák születésű felesége, szövetséget köt a kezdő mérnökkel — saját férje ellen, s megannyi kacagtató bonyodalmon keresztül sikerre viszik az újítást. Sajnos, azonban az író kísérlete mindvégig csak kísérlet marad. Elsősorban azért, mert alakjai — egy kivételével — ezerszer látott papírfigurák. Az író nem tud szakítani a vígjátékok szokványos formuláival, fordulataival, figurái szabvány-jellegével, így akaratlanul is felmerül a kérdés: mi tesz igazán maivá egy színművet? Az eszmei mondanivaló; az ezt az eszmét kifejezésre juttató konfliktus; az emberek, akik a nézeteket képviselik és egymással szembekerülnek. Mi lehetne ebben a színdarabban az eszmei mondanivaló? A tapasztalt emberek karolják fel a fiatalok kezdeményezését. Igen ám, de akadályozta az újítást a főmérnök? Nem. Sőt, segítette, csak nem nézte meg kétszer és alaposan a rajzokat. Persze, ez már nem elég a dráma vagy vígjáték „üdvösségéhez”; az épkézláb konfliktushoz. Ezért kénytelen a darab a konfliktust „élezni” valahol az egymást szerető férj és feleség között; halványan felveti az író, hogy a főmérnök szerint az asszony maradjon a konyhában. De ez sem kidolgozott vonal, csak szólam és nincs semmiféle szerepe a történet során. A harc, a feleség és férj közt folyik, de nem az újítás körül, hanem a szerelmi félreértés körül. De ennek a félreértésnek sincs az egyes jellemekben valóságos alapja. így az üzem csak helyszín, az újítás csak ürügy ebben a darabban. Konfliktus tehát nincs, csak halovány, vérte- len és alapnélküli árnyékai, látszatai holmi összeütközéseknek. Talán a főmérnök jelleme indokolhatná az esetleges összecsapásokat? Igen, ha hajlamos lenne bürokratizmusra. De a munkamódszere, az általa diktált tempó olyan előnyösen mutatja, hogy ez az ember jó szakember és ameldarabját nem mérjük Moliere-i mércével. Igénytelen, könnyű tavaszi bohózat ez valóban, amely nem ártalmas, sőt derűt <és szórakozást nyújt. Olyan, mint a narancsszörp, melegben üdít és ha a narancs nem is valódi benne, de a pohárban ásványvíz pezseg és jólesik. Inkább a Petőfi Színpad műsorainak összeállítói felé szánjuk a cikket. Őszintén megmondjuk, ürügy számunkra a darab, hogy tisztázzuk, mik is a mai témájú játék ismérvei, azzal a figyelmeztetéssel, nehogy azt higgyék a művelődési osztályon a felelős munkatársak, hogy a mai témák az irodalmi fajsúlyt ezzel a darabbal letudni vélhetik és többnek tartsák ezt a bohózatot, mint mi. A Petőfi Színpad eddigi .bemutatói alapján ez az aggály, azt hisszük, jogos. \ isszaterve a darabhoz; a legsikerültebb alak Lida, a főmérnök felesége. Az asszonyka sodró lendülete, mackós bája az egyetlen pillér a bohózatban és ezt a hálás szerepet jól aknázza ki a főszereplő. Amíg Lida asszony a színpadon van, gördülékenyen pereg a játék kijelölt útján, de amint eltűnik a hivatali szoba ajtaja mögött, ellaposodik a darab. A Petőfi Színpad művészei alapjában jól oldották meg nem túlságosan nehéz feladatukat. Elsősorban a főszereplő alakítását illeti dicséret. Lida, az ifjú csehszlovák asszony szerepében mindvégig kiemelkedő társai közül. Akár haragszik, akár mosolyogva „udvarol” morcos férjének, hogv meggyőzze az ifjú titán igazáról, mindannyiszor elhisszük lett operatív és dinamikus vezető, hogy ez a lehetőség is elesik. Lehetne zsarnok főnök. De nem ilyen. Lehetne kicsit csél-csap, de nem ilyen. Marad a modora, ez pedig nem alkalmas arra, hogy mint vígjátéki jellemre, erre épüljön a darab. Maradt tehát egy szegény özvegyasszony, az úgynevezett intrikus, aki életének magányát, kielégítetlen sze- relemrevágyását és szeretet- sóvárgását pletykákba öli és ezzel helyettesíti az összeütközéseket — minden döccenőnél megjelenve sovány vállaival, löki tovább a még soványabb cselekményt. Külön meg kell említeni, hogy nem tudni, mi okból, egyedül az intrikus „politizál”, azaz rágalmait és pletykáit valamiféle politikai mondanivalóval indokolva frázisokba, szólamokba csomagolja. Miután ennek semmiféle pozitív ellenpontja nincs — derűs vígjátéki formában sem —, amely a helyzetekbe, jellemekbe ágyazódva természetes szövete lehetne a darabnak és nem betétje, ilyen módszerrel a politikát általában járathatja le az író. Ha az éberséget egyedül az intrikus emlegeti és más senki, nemcsak az éberség szólamszerű hangoztatását, hanem az éberséget magát is nevetségessé lehet tenni. Azt mondhatná valaki, ágyúval lövünk verébre és mit akarunk egy könnyű, igénytelen tavaszi bohózattól? Félreértés ne essék, Bán Pál színneki amit mond, s cselekszik. A sorrendben Lénárd Judit után Győző László zsémbes; agglegény alakítása következik. Vannak szép. emberi percei, amikor szerepe erre lehetőséget ad. Sajnos, az író meglehetősen fukarkodott alakjának megrajzolásával. így gyakran színtelen, sablonos játéka elsősorban nem a színész hibája. Biztosak vagyunk benne, hogy Győző László többre, nagyobb feladatok megoldására is képes. Garics János főmérnöke túlságosan szürke, jelentéktelen figura. Olykor még a szerep- adta sovány lehetőségeket sem használja ki teljes mértékben. Lázár Gedeon ifjú mérnöke egysíkú, színtelen; Egyedül a nagy lobbanékonysággal, heves gesz- tikulálással akarja ábrázolni ifjúi tehetetlenségét. Pedig napjaink fiatal mérnökeinek jelleme sokrétűbb: ennek ábrázolásával Lázár Gedeon (és az író) adós maradt. Láng Mária a minden férfibe szerelmes titkárnő szerepében nem nyújt semmi újat. Letai Klári nem értette meg szerepét. Túljátssza figuráját, olcsó eszközökkel próbál hatni a közönségre. A rendező. Földeák Róbert ezúttal nem állott nagy feladat előtt. Igyekezett hű maradni az író elképzeléseihez; s nem gazdagította túl sok új ötlettel, szellemes rendezői fogásokkal. A Feleseg kis hibával cl-_ mű vígjáték előadása — kellemesen, derűsen eltöltött két órát szerzett a nézőknek, s szerez minden bizonnyal a további előadások során is. ■> Szántó Miklós — Prukner Pál
