Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

'“«Clrlap 1958. Április it csütörtök BESZÉLGETÉS A GÉPI MUNKÁRÓL az egyik legjobb földművesszövetkezeti mezőgazdásszal Magas, szikár ember Elek István, a Szentendre és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mezőgazdásza. Pontosabban mezőgazdasági mérnöke, mert ilyen oklevelet kapott a na­pokban. Már nem fiatal em­ber, éppen 29 éve, hogy elvé­gezte a mezőgazdasági akadé­miát. Két éve, 53 éves korában kapta meg a „Kiváló dolgozó” kitüntető címet a Szentendrei Gépállomáson, ahol azelőtt doL gozott Éppen fél éve dolgozik a földművesszövetkezetnél, még­hozzá kitűnően; „Nehéz ember" az újságíró szempontjából, mert magáról semmit nem akar beszélni, mindig csak munkájáról, problémáiról szól. Azonban előbb néhány szót róla. Lelkesen dolgozik, de ki­csit kedvét szegte, hogy fize­tése csak 1500 forint. A gép­állomáson jóval többet kere­sett,. ott figyelembe vették ne­gyed századnál hosszabb gya­korlati munkásságát, tapaszta­latát, no meg azt, hogy jelen­leg is tudományos kutatóként tartják nyilván. Családja van, a fővárosban lakik, felesége halála óta egyedül neveli gyer­mekeit. Munkája aranyat ér, nem ártana, ha lehetőséget ta­lálnának arra, hogy anyagilag is nagyobb megbecsülésben részesedne. Még nagyobb kedv­vel végezné nem kevés mun­káját. r Mert munka az van bőven egy földművesszövetkezeti me­zőgazdász számára. Mostaná­ban különösen a gépi munka- szerződések kötése jelent nagy feladatot; — Földművesszövetkezetünk 5600 normálholdnyi gépi mun­kára kapott tervet — mondja Elek István. — Bizony, amikor a tervet megismertük, szívtuk a fogunkat. Soknak, teljesíthe- tetlennek találtuk, mint oly so­kan a földművesszövetkezetek­nél. De csak az első pillanat­ban. Aztán gondolkodni kezd­tünk, s megleltük a „titok" nyitját. Kíváncsian vártuk, mi Is volt az a nagy titok. Látta ar­cunkon a feleletvárást, elmo­solyodott s folytatta. , — A fpldművesszövetkezet nevében a titok nyitja. Szövet­kezet vagyunk, s éppen azért szövetkeztünk, hogy a nagy dolgokat, a lehetetlennek tűnő feladatokat is elvégezzük; Ezt egy ember, csak az iroda, vagy csak a mezőgazdász nem képes megtenni. Éppen ezért meg­szerveztük — irányításommal >— a mezőgazdasági termelési üzemágat. Olyan tagokat vá­lasztottunk, akik kitűnő gaz­dák, köztiszteletnek örvendő parasztemberek. Legfontosabb célul a gépi munka szerződés- kötési tervek teljesítését tűz­tük ki; Közbe kellett szólnunk. A termelési üzemágak majd minden földművesszövet­kezetnél megalakultak, s bi­zony nem egy akad, ahol még csak tapogatóznak, a kezdet­kezdetén tartanak. V ajon Szentendrén is csak papíron van meg ez az üzemág? — Nálunk dolgoznak. Buda- kalászon Szórics Vladimir, a népfront-bizottság elnöke és Schmiedt Sebestyén, a legel­tetési bizottság elnöke az üzem­ág tagjai. Mondhatom, nem hagynak nyugton. Szinte nincs nap, hogy ők, vagy más ember a kilenc tagú üzemágból fel rie keresne problémáival, vagy ép­pen hogy beszámoljon eredmé­nyeiről. Ők a földművesszövet­kezet élő lelkiismeretei. Lehet rájuk építeni, csak hát állan­dóan feladatokat kell adni szá­mukra, olyant, ami nem fosztja meg őket saját munkájuk el­végzésétől. Propagandát fejte, nek ki a gépi munka érdeké­ben, járják a gazdákat, érvel­nek, vitatkoznak. — És az eredmény? — Mint mondtam, 5600 nor­málhold a tervünk, s ebből április 10-ig 1140 holdat telje­sítettünk. (Ez a megyében az egyik legjobb teljesítés, mert azt jelenti, hogy időarányosan is jó munkát végeztek.) Segít­séget persze nemcsak az üzem­ág tagjai adnak, hanem a ta­nács is. Hangosan beszélőt ka­punk, ha kell, tanácsülésen szólnak a gépi munkáról, a budakalászi községi gazdasági felügyelő a legmesszebbmenő­kig segítségemre van. A mozi­ban, Szentendrén és Buda- kalászon diapozitívet vetítenek stb. De minden propagandánál többet ér a példa •— És kik kötik a szerződé­seket? — Még a szövetkezeti bolto­sok is. A leányfalui hentesbolt vezetője, G. Szabó István pél­dául már nyolc gazdával kötte­tett szerződést. Szentendrén a műtrágyabolt vezetője, Buda- kalászon a zöldségbolt vezető­je, sőt még a traktoros brigád­vezetők is, mint Nagy Mihály. Persze, sokat segít, hogy 12 rátermett dűlőfelelőst állítot­tunk be, akik ellenőrzik is, mi­lyen munkát végeznek a trak­torosok. Véleményem szerint a tervet teljesíteni fogjuk, hiába késtünk el a bolondos tavaszi időjárás miatt; •— A terv teljesítésére csak egy példát Amikor a szövetkezet igazgató­sága tárgyalta a gépi munkákat sokan „sírtak”, hogy erre ráfi­zet a szövetkezet. Akkor mond­tam, most is állom, hogy egy évi fizetésemnek elfogadnám azt az összeget, amit év végén a gépi munkák utá* nyereség­ként elkönyvel a földműves­szövetkezet. Persze, magától nem megy. Mozgatni kell, utána kell járni fáradhatatla­nul. Szerintem a pesszimista hangulat, a kifogások keresése meglassítja a szerződéskötési munkákat, s nem erre van szükség, mert ebből csak kára származik mind a népgazda­ságnak, mind a földművesszö­vetkezetnek. Tenni, dolgozni kell, s akarni, hogy a terv tel­jesítve legyen, s azt megma­gyarázni a termelőknek, hogy a gépi munka nemcsak a föld­művesszövetkezet, hanem a dolgozó paraszt érdeke is. Ezt megértik, hiszen olcsóbban, gyorsabban kiváló minőségű munkát végez a gépállomás, Mi ezt tudjuk, és éppen ezért mindent megteszünk, hogy mi­nél több dolgozó paraszt vé­geztesse talajmunkáit, szállítá­sait a gépállomással. Csekő Ágoston Rádió- és televízió közvetítések a brüsszeli világkiállításról A Magyar Rádió és Televízió számos helyszíni közvetítés­ben számol be a brüsszeli vi­lágkiállítás különböző esemé­nyeiről. Ma este 8 órai kezdettel a Kossuth adó köz­vetíti a megnyitó ünnepsé­get, majd csaknem egy hóna­pon át naponta az Esti Kró­nikában számol be a rádió ki­küldött munkatársa a kiállí­tás látnivalóiról, a fontosabb eseményekről. A továbbiak­ban heti egy közvetítést ad a Magyar Rádió Brüsszelből. A rádió szimfonikus zenekara hangversenyez majd a világ- kiállításon, Lehel György ve­zényletével. A magyar televí­zió is ad majd közvetítéseket Brüsszelből, Berlin és Prága közvetítésével, s beszámol majd a nézőknek a Szovjet­unió, a népi demokratikus or­szágok nemzeti napjairól és más fontos eseményekről. Szövetkezeti ipari tanulók figyelmébe l Mit kell tudni az országos szakmai versenyről? A szövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmából a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke országos versenyt indít öt szakma utolsó­éves tanulói között. A versenyben a kisipari szövet­kezetek vezetősége és a helyiipari iskola igazgatóságának javaslata alapján: bútorasztalos, férfisza­bó, női szabó, cipész és fodrász utolsóéves ipari tanulók vehetnek részt. Május 1 és 10-e között bonyolít­ják le a megyei döntőt. A felso­rolt szakmák első helyezettjei Benzint akart lopni a tartálykocsiból - mérgezésben meghalt Wagner Mátyás taksonyi villanyszerelő azt mondotta fe­leségének, hogy dolga van az állomáson és két óra múlva hazajön. A Wagner ál­tal adott határidő már régen letelt, felesége nyugtalankod­ni kezdett és ezért kiment utána az állomásra. Itt megkért két vasutast: Hegedűs Sándort és Kurucz Gyulát, hogy segítsenek meg­keresni férjét. Átkutatták az állomást, Wágnert azonban sehol sem találták. A kité­rőben vesztegelt egy üres benzines tartálykocsi. Ebbe is belenéztek, és a tartály alján aléltan találták még Wágnert. Kiemelték, majd értesítették a mentőket, akik Wágnert a budapesti Költői Anna kórházba szállították, ahol azonban már nem tud­tak rajta segíteni, mert a va­gonban visszamaradt benzin­gőz mérgezése következtében meghalt. A tartálykocsiban talált benzineskanna alapján arra a következtetésre jutot­tak, hogy Wagner innen akart benzint szerezni, de már nem talált, s közben s gőz megmérgezte. részt vesznek a május 30—31-én Budapesten megtartandó országos szakmai verseny döntőjében. Az országos szakmai versenynek az a célja, hogy szakmájuk ala­posabb elsajátítására ösztönözze az ipari tanulókat, hogy jobban megszeressék és megbecsüljék szakmájukat. Csak így válhatnak méltó utódaikká a kiváló szaktu­dású idősebb szakembereknek. A szakmai versenyen nemcsak a tanulók, hanem oktatóik is vizs­gáznak. A tanulók eddig elsajátí­tott szakmai ismereteikből, az ok­tatók pedig arról tesznek tanúsá­got, hogy milyen önfeláldo^óan, odaadással tanították tanítványai­kat a szakma fogásaira. Azokat a tanulókat, akik a leg­jobb eredményt étik el a verse­nyen, a KISZÖV elnöke jutalom­ban részesíti. Az országos döntőn első helye­zést elérő ipari tanuló megkapja a „Szakma kiváló ipari tanulója” jelvényt és oklevelet. Ezenkívül a szakmunkásvizsga letétele nélkül megkapja a szakmunkás bizonyít­ványt és külföldi jutalomüdülés­ben Is részesül. A második helyezett a KISZ „Szakma kiváló ipari tanulója” jelvényt és oklevelet, szakmunkás bizonyítványt és pénzjutalmat kap. Az országos döntő első hat he­lyezettjének oktatóit a Munkaügyi Minisztérium kitüntetésben, az OKISZ pedig pénzjutalomban ré­szesíti. A megyei versenyre április 21-ig lehet nevezni. (Julm, Színház-, Qr&dal&nv ELŐZETES JELENTES Előreláthatóan május hónapban kerül bemutatásra a Több, mint gyanú című új csehszlovák játékfilm. imiiiiimiiitiiiiiiiiiitaiHiiiHimihttiiitiitiiititiiifiiitiiiiiNiiimiitt PESTI EMBEREK Mesterházi Lajos rádiójátéka T agnap este nagy élmény­ben volt részük azoknak, akik meghallgatták a rádióban Mesterházi Lajos újszerű, ér­dekes, mindvégig lebilincselő rádiójátékát. Története közel két évtized jelentős esemé­nyeit ölelte fel, s talán éppen ezért várták bemutatóját olyan sokan. Már a rádiójáték kezdése is egészen újszerű volt. Az író előlépett műve lapjai közül, s közvetlen, mesélő hangon kezdte történetét. Budapest. Szinte nyáriasan szép, áprilisi nap. Az utcák tel­ve emberekkel. Ott sétál közöt­tük Sándor is, aki csak tegnap érkezett haza hosszú külföldi tartózkodásából. Ezért nem siet. Szinte felissza szemével a régen látott, kedves képet. A lüktető város képét. A szülő­városát. S akkor váratlanul megered az eső. Igazi szeszé­lyes, bolondos április. A járó­kelők nagy része villamosra, autóbuszra kapaszkodik. De Sándor nem siet. Míg eláll az eső, betér egy eszpresszóba. A kicsiny helyiség zsúfolt. Egyet­len csöppnyi asztalkánál kínál­kozik csak hely. Esököpenyes asszony ül mellette. Nincs más választás, ott foglal helyet. S legnagyobb meglepetésére a nőben felismeri régi, diákköri szerelmét. Kimondhatatlanul megörül a nem várt találkozás­nak. s egy fekete, meg egy po- \hár konyak felelevenítik az elmúlt tizennyolc esztendő tör­ténetét ... A harmincas évek derekán együtt végez hét diák. S mind a hét ugyanabba a lányba sze­relmes. Mónikába, aki most őszülő hajú, özvegy asszony­ként ül Sándor mellett, itt az eszpresszóban. Az ö életútju­kat, nyolc ember életét követi végig az író hang játékában, amelyet azonban inkább nevez- hetnén k rádióregénynek, vagy rádiófilmnek, oly eleven és per­gő, s ami legfőbb erénye: a mindennapi életről, az egysze­rű emberek életéről szól. Nyolc különböző életút, s benne mély drámaisággal összesűrítve az elmúlt két évtized minden problémája, igaz konfliktusa. Az író avatott kézzel for­málta meg alakjait, s a színé­szek hűséggel követték elkép­zeléseit. A legnagyobb és leg­nehezebb szerep Kohut Magdá­nak jutott, s a tehetséges, fia­tal színésznő mély átéléssel, őszinte emberséggel alakítot­ta Mónika alakját. De méltó partnereknek bizonyultak a többiek is: Pándi Lajos —Sán­dor szerepében — Básilides Zoltán, Gönczöl János, Bárdi György, Kálmán György, Módi- Szabó Gábor és Horkai János. Mesterházi Lajos rádiójáté­ka még sokáig emlékezetes ma­rad mindazok számára, akik meghallgatták. (P. P.) FELESEG KIS HIBÁVAL- A PETŐFI SZÍNPAD ÚJ MŰSORA ­A napokban bemutatkozott a Pest megyei Petőfi Színpad második társulata is. Bán Pál Feleség kis hibával című vígjátékát adták elő — siker­rel. A vígjáték egy újítás körül bonyolódik. A gyár befutott, kiváló főmérnöke nem szíve­sen fogadja fiatal, lobbané­kony természetű munkatársa újítását. Egyszer átnézi ugyan, engedélyt is ad a szóbanforgó gép átalakítására, de mert ez a kísérlet kudarcba fullad, mereven elzárkózik minden további kísérletezés elől. Pedig ugyancsak szük­ség lenne az új gép­re, mert anélkül aligha tud­nak eleget tenni határidőre a nagyszabású csehszlovák megrendelésnek. így indul a darab, s a fiatal mérnök te­hetetlen főnökével szemben. Ám ekkor betoppan a főmér­nök ifjú. csehszlovák születé­sű felesége, szövetséget köt a kezdő mérnökkel — saját férje ellen, s megannyi kacag­tató bonyodalmon keresztül sikerre viszik az újítást. Sajnos, azonban az író kí­sérlete mindvégig csak kísér­let marad. Elsősorban azért, mert alakjai — egy kivételé­vel — ezerszer látott papírfi­gurák. Az író nem tud szakí­tani a vígjátékok szokványos formuláival, fordulataival, fi­gurái szabvány-jellegével, így akaratlanul is felmerül a kérdés: mi tesz igazán maivá egy színművet? Az eszmei mondanivaló; az ezt az eszmét kifejezésre juttató konfliktus; az emberek, akik a nézeteket képviselik és egymással szembekerülnek. Mi lehetne ebben a színda­rabban az eszmei mondani­való? A tapasztalt emberek karolják fel a fiatalok kezde­ményezését. Igen ám, de aka­dályozta az újítást a főmér­nök? Nem. Sőt, segítette, csak nem nézte meg kétszer és ala­posan a rajzokat. Persze, ez már nem elég a dráma vagy vígjáték „üdvösségéhez”; az épkézláb konfliktushoz. Ezért kénytelen a darab a konflik­tust „élezni” valahol az egy­mást szerető férj és feleség között; halványan felveti az író, hogy a főmérnök szerint az asszony maradjon a kony­hában. De ez sem kidolgozott vonal, csak szólam és nincs semmiféle szerepe a történet során. A harc, a feleség és férj közt folyik, de nem az újítás körül, hanem a szerelmi félreértés körül. De ennek a félreértésnek sincs az egyes jellemekben valóságos alap­ja. így az üzem csak helyszín, az újítás csak ürügy ebben a darabban. Konfliktus tehát nincs, csak halovány, vérte- len és alapnélküli árnyékai, látszatai holmi összeütközé­seknek. Talán a főmérnök jel­leme indokolhatná az esetle­ges összecsapásokat? Igen, ha hajlamos lenne bürokratiz­musra. De a munkamódszere, az általa diktált tempó olyan előnyösen mutatja, hogy ez az ember jó szakember és amel­darabját nem mérjük Moliere-i mércével. Igénytelen, könnyű tavaszi bohózat ez valóban, amely nem ártalmas, sőt de­rűt <és szórakozást nyújt. Olyan, mint a narancsszörp, melegben üdít és ha a narancs nem is valódi benne, de a po­hárban ásványvíz pezseg és jólesik. Inkább a Petőfi Színpad mű­sorainak összeállítói felé szán­juk a cikket. Őszintén meg­mondjuk, ürügy számunkra a darab, hogy tisztázzuk, mik is a mai témájú játék ismér­vei, azzal a figyelmeztetéssel, nehogy azt higgyék a művelődé­si osztályon a felelős munka­társak, hogy a mai témák az irodalmi fajsúlyt ezzel a da­rabbal letudni vélhetik és többnek tartsák ezt a bohóza­tot, mint mi. A Petőfi Színpad eddigi .bemutatói alapján ez az aggály, azt hisszük, jogos. \ isszaterve a darabhoz; a legsikerültebb alak Lida, a fő­mérnök felesége. Az asszony­ka sodró lendülete, mackós bája az egyetlen pillér a bo­hózatban és ezt a hálás sze­repet jól aknázza ki a fősze­replő. Amíg Lida asszony a színpadon van, gördülékenyen pereg a játék kijelölt útján, de amint eltűnik a hivatali szoba ajtaja mögött, ellaposo­dik a darab. A Petőfi Színpad művészei alapjában jól oldották meg nem túlságosan nehéz felada­tukat. Elsősorban a főszereplő alakítását illeti dicséret. Lida, az ifjú csehszlovák asszony szerepében mindvégig kiemel­kedő társai közül. Akár harag­szik, akár mosolyogva „udva­rol” morcos férjének, hogv meggyőzze az ifjú titán igazá­ról, mindannyiszor elhisszük lett operatív és dinamikus ve­zető, hogy ez a lehetőség is el­esik. Lehetne zsarnok főnök. De nem ilyen. Lehetne kicsit csél-csap, de nem ilyen. Ma­rad a modora, ez pedig nem alkalmas arra, hogy mint víg­játéki jellemre, erre épüljön a darab. Maradt tehát egy sze­gény özvegyasszony, az úgy­nevezett intrikus, aki életének magányát, kielégítetlen sze- relemrevágyását és szeretet- sóvárgását pletykákba öli és ezzel helyettesíti az összeütkö­zéseket — minden döccenőnél megjelenve sovány vállaival, löki tovább a még soványabb cselekményt. Külön meg kell említeni, hogy nem tudni, mi okból, egyedül az intrikus „politi­zál”, azaz rágalmait és plety­káit valamiféle politikai mon­danivalóval indokolva frázi­sokba, szólamokba csomagol­ja. Miután ennek semmiféle pozitív ellenpontja nincs — derűs vígjátéki formában sem —, amely a helyzetekbe, jel­lemekbe ágyazódva természe­tes szövete lehetne a darab­nak és nem betétje, ilyen módszerrel a politikát álta­lában járathatja le az író. Ha az éberséget egyedül az intrikus emlegeti és más sen­ki, nemcsak az éberség szó­lamszerű hangoztatását, ha­nem az éberséget magát is nevetségessé lehet tenni. Azt mondhatná valaki, ágyú­val lövünk verébre és mit akarunk egy könnyű, igényte­len tavaszi bohózattól? Félre­értés ne essék, Bán Pál szín­neki amit mond, s cselekszik. A sorrendben Lénárd Judit után Győző László zsémbes; agglegény alakítása követke­zik. Vannak szép. emberi per­cei, amikor szerepe erre lehe­tőséget ad. Sajnos, az író meg­lehetősen fukarkodott alakjá­nak megrajzolásával. így gyakran színtelen, sablonos játéka elsősorban nem a szí­nész hibája. Biztosak vagyunk benne, hogy Győző László többre, nagyobb feladatok megoldására is képes. Garics János főmérnöke túl­ságosan szürke, jelentéktelen figura. Olykor még a szerep- adta sovány lehetőségeket sem használja ki teljes mér­tékben. Lázár Gedeon ifjú mérnöke egysíkú, színtelen; Egyedül a nagy lobba­nékonysággal, heves gesz- tikulálással akarja ábrázolni ifjúi tehetetlenségét. Pedig napjaink fiatal mérnökeinek jelleme sokrétűbb: ennek áb­rázolásával Lázár Gedeon (és az író) adós maradt. Láng Mária a minden férfi­be szerelmes titkárnő szere­pében nem nyújt semmi újat. Letai Klári nem értette meg szerepét. Túljátssza figuráját, olcsó eszközökkel próbál hat­ni a közönségre. A rendező. Földeák Róbert ezúttal nem állott nagy fel­adat előtt. Igyekezett hű ma­radni az író elképzeléseihez; s nem gazdagította túl sok új ötlettel, szellemes rendezői fogásokkal. A Feleseg kis hibával cl-_ mű vígjáték előadása — kel­lemesen, derűsen eltöltött két órát szerzett a nézőknek, s szerez minden bizonnyal a to­vábbi előadások során is. ■> Szántó Miklós — Prukner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents