Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-15 / 88. szám
Cf ilin, Színház, c)i'6 dalom rrr? HEGY k/C irt 1958. Április 15. kedd AZ ÉJSZAKA SZÉPEI A cím, mint már annyi jó zi film esetében, ezúttal is megtévesztő. Kockáin nem kelnek életre az éjszakai lányai, nem ismerkedünk meg hányatott életükkel, ahogyan bizonyosan sokan járják a cím után ítélve. Mégsem csalódik az, aki megnézi René Clair filmjét, amely hat évvel elkészítése után is frissen, szellemesen hat, s alaposan megnevetteti a nézőt. Története egyszerű. Claude, a fiatal zenetanár elégedetlen sorsával.. Miért nem él olyan korban — teszi fel gyakran önmagának a kérdést — amelyben nem hallja egész nap a modern kisváros megannyi fülsértő zaját. Napjai egyhangúan telnek, néhány zongoraleckével, s az iskolai énektanítással. Pénzgondok, kudarcok, utcai lárma, asszonyok, akik semmibe sem veszik és a háborús hírek az álmok csodás világába kergetik. S képzeletben megelevenedik előtte az 1900-as szalonok élete, 1840- ben Lajos Fülöp uralkodása idején mint katonatiszt Algírba indul, m,q,jd 1793-ban részt vesz a forradalomban. Ám egyetlen korban sem találja meg azt, amit keresett, s végül is visszavágyik a mába, ahol egy édes kislány ígéri számára mindazt a boldogságot, amelyet a múltban soha, csak a mában lelhet meg. A szimpla kis történet azonban elégséges volt a kiváló francia író és rendező, René Clair számára ahhoz, hogy megannyi vérbő, franciásan szellemes, sziporkázó ötlettel egy mindvégig kacagtató, olykor már a bohózat határát súroló filmvígjátékot alkosson. S ehhez a zenetanárt alakító Gerard Philipe-ben nagyszerű partnerre talált. A népszerű filmszínész ezúttal is a tőle megszokott jó alakítást nyújtja. Könnyed és elegáns, máskor ügyetlen és félszeg, de a következő pillanatban már megint önfeledten mókázik és nevet, akár egy nagy gyerek. Szerepe sokrétű, hiszen míg az egyik percben az ügyefogyott kis zenetanárt alakítja, a másikban már ünnepelt zeneszerző, aztán a francia hadsereg szépfiú ezredese, végül pedig mint forradalmár jelenik meg. Partnerei, a címben beharangozott „éjszaka szépei”, Gina Lollobrigida. Martine Carol és Magali Vendeuil csupán epizódszereplői a filmnek, s így kiváló színészi képességeikből ezúttal még ízelítőre is alig telik. Mégsem érez csalódást a néző, mert Gerard Philipe kitűnő játéka kárpótolja mindenért. (prukner) A „Dt. HipiUi" Ttectpesto% Tfroniszláv Nusics, a kiváló i) jugoszláv humorista négyfelvonásos vígjátékát adták elő az Agrártudományi Egyetem KISZ-színjátszói vasárnap este Kerepesen. Nusics korának élesszemű bírója, a szatíra kegyetlen tükrében mutatja be a harmincas évek királyi Jugoszláviájának burzsoár-kispolgári világát. Egy tipikus kispolgár ágál, vergődik Nusics nagyítója alatt s ez a figura a korabeli kapitalista országok bármelyikében — Így nálunk is — közismert, gyakori típus. Ciovics Zsivota, ez a semmiből felvergődött belgrádi kisbankár, aki minden eszközt jónak tart, ha az elősegíti gazdagodását, ostoba fia irataival svájci egyetemre küldi annak szegény, de jó képességű barátját: Velimirt. Terve az, hogy a hamis diploma alapján fiából — megvesztegetés útján — egyetemi tanársegédet csináljon, elvetesse vele a közlekedési miniszter leányát s ezen az úton szerezze meg a tervbevett transzbalkáni vasútvonal építésének koncesszióját. Gondosan megszervezi fia — Velimirrel megiratott — filozófiai előadását, amelyre a segítségül hivott házasságközvetítő elhívja a közlekedési miniszter leányát is, hogy „gusztust csináljon” neki; minden olyan szépen indul, de hiba csúszik a számításba, a tudatlan aranyifjú belesül az előadásba, híre megy, hogy a „fiatalúr” nős (Velimir Svájcban megnősült Milorád papírjaival) s a válóperi hamistanúk hiába olyan készségesek, dugába dől Zsivota terve. Hiába erőlködik, hiába mozgat meg minden pénzzel megkapható embert, a végén kénytelen beismerni, hogy „hiába, az ész nem vehető meg pénzzel.” Csúfos kudarcot vallott. Az egyetemi színjátszók — akiknek nem ez az első szereplésük — hivatásos művészeket is megszégyenítő lelkesedéssel és igen sok helyen hivatásos nívón mozgó képességgel formálták meg a darabot. A rendező mértéktartását dicséri, hogy nem élezte a végletekig a helyzet és figurák adta, komikumot, ellenállt a csábító bohózati lehetőségeknek s így nem vált sehol sem ripacskodássá az előadás. A színészek közül különösen a bankárt alakító Tóth Bertalan nyújtott kimagasló teljesítményt. Siegler Gyula is hatásosan jelenítette meg az elkényeztetett aranyifjút. Kitűnőek voltak a karakterfigurák is. A két hamistanú, a házasságközvetítő, a két „men- helyes hölgy” (már emlegetésükre is felkacagott a nézőtér) és Blagoje úr, a „kijáró” sógor: a család esze. Valamivel halványabb volt a darab szerelmespárja: Szlávka és Velimir s a svájci asszony: Klára sem nyújtotta a tőle megszokott jó játékot. Mara, a bankár-feleség gyakran nem találta helyét a színpadon. Mindezektől eltekintve az előadás nagyszerűen sikerült s szívünkből kívánjuk, hogy az együttes a további vidéki szereplések során: Isaszegen, Hatvanban és Szegeden is hasonló felkészültséggel és szerencsével járjon. Kulturális igényeink kielégítése szükségessé teszi, hogy a lakosság bekapcsolódjon a papír- és rongy hulladék-gyűjtés munkájába. f. f. A szövetkezeti nőbizottságok életébei A MENDEI Földművesszövetkezet nőbizottsága minden hónap első hétfőjén vezetőségi ülést tart, ahol a soronkövet- kező feladatok végrehajtását beszélik meg. Elhatározták, hogy a tagszervezési és részjegy befizetési munkában egy- egy tag beszervezésével részt vesznek, az általuk befizetett részjegy összegéből háztartási kisgépet vásárolnak kölcsönzés céljából. A SÁRI Földmüvesszövetke- I zet nőbizottsága a II. n. év fo- | lyamán tervbe vette a meleg- \ konyha létesítését, a község ! asszonyai számára mosógép kölcsönzését, valamint május 1-re műsoros est rendezését. A TAHITÓTFALUI Földművesszövetkezet boltosbizottsága a nőbizottságon belül megkezdte munkáját. A boltbizottsági tagokat a földművesszövetkezet kiskereskedelmi üzemágvezetője az ellenőrzési feladatokra kioktatta. AZ ÜRÖMI nőbizottság és mőtanács közösen vidám műsoros estet rendezett. A bevételt a fóti Gyermekváros javára fordították. Feladatul tűzték ki a boltok tisztaságának ellenőrzését, próbavásárlások végzéséti Hová lett az erőgép? Ürömbe, a földművesszövetkezet kérésére a Szentendrei Gépállomás kihelyezett egy erőgépet vontatóval. A földművesszövetkezet rendszeresen foglalkoztatta az erőgépet is, a vontatót is. Április 9-re az egyik szentendrei ktsz pilisborosjenői kirendeltsége szállítási szerződést kötött a földművesszövetkezettel. A szövetke-: zet elvállalta a szállítást,! hiszen ott volt rendelkező- i sére az erőgép. Igen ám, de á földmű-! vesszövetkezet tudta és be-i leegyezése nélkül a gépál-j lomás elvitette Ürömből azi erőgépet és így a kt§z ré-i szére a szállítást nem tud- I ta elvégeztetni a földmű- j vesszövetkezet. Az állomá-! son — a rakodásra odakért j vagon üresen állt, a bera- i kást nem tudták elvégezni, i A MÁV — jogosan köve- j teli a ktsz-től a vagonj állási díját. A ktsz a föld-: művesszövetkezetet okolja, i a földművesszövetkezet a: gépállomást. Kinek van j igaza? Borsy Imre < Közelebb a község parasztjaihoz Segítsen a Tápiószecsői Földművesszövetkezet a termelés növelésében Nagyon örvendetes jelenség, hogy a földművesszövetkezetek többsége követve a párt útmutatását, közelebb került a község parasztságához és mind nagyobb segítséget nyújt a termelés növeléséhez. Ezúttal azonban olyan földművesszövetkezethez látogattunk el, ahol a mező- gazdasági tevékenység ugyancsak „gyermekcipőben” jár. A mintegy ötezer lakosú Tá- piószecső földművesszövetkezetéről van szó; Laczkó Imre igazgatósági elnökkel, Dobrovics György földművesszövetkezeti mezőgazdásszal és Magyar Károly kereskedelmi üzemág csoport- vezetővel beszélgetünk a szövetkezet munkájáról, problémáiról. Amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy milyen segítséget ad a földmű- vessizövetkezet a község parasztságnak a termeléshez, az igazgatósági elnök rögtön a nehézségeken kezdi. Négy és félmillió forintot fizettek vissza megyénk földművesszövetkezetei vásárlási-értékesítési visszatérítésként TUDVALEVŐ, hogy a föld- inűvesszövetkezetek tagjaiknak visszatérítést adnak év végén az elért nyereségből; Azok a tagok kaphatnak visszatérítést, akik a szövetkezeti boltokban vásárolják meg családjuk és gazdaságuk számára a szükséges árukat, valamint azok, akik megtermelt mezőgazda- sági terményeiket a földművesszövetkezeteknek adják el, és eladásaik; vásárlásaik értékét beíratják a visszatérítési könyvecskéjükbe; ®- A közgyűlések határozatai álapján az 1957. évi nyereségből a Pest megyei földművesszövetkezetek mintegy négy és félmillió forintot fizetnek visz- sza tagjaiknak az elért nyereségből. A Pilisi Földművesszövetkezet például 134 ezer forintot, az Abpnyi Földművesszövetkezet 253 ezer forintot, a Monori Földművesszövetkezet 102 ezer forintot ad vissza tagjainak^ A visszatérítések kifizetése már lassan befejezéshez közeledik. A megye 132 ezernyi földművesszövetkezeti tagja közül csaknem 40 ezren részesedtek visszatérítésben; A Nagykőrösi Földművesszövetkezeti tagok közül például Antal Dezső 1500 forintot, S. Hegedűs László 1983 forintot, Kovács Béla 556 forintot, Balogh Dénes 714 forintot, Tóth István 652 forintot, a monori Marosán Viktor 2222 forintot, Berki József 2310 forintot, Kiss László 712 forintot, Soproni József 1800 forintot, a pilisi Ilg Albert 367 forintot kapott visz- sza, de lehetne sorolni tovább a neveket»* — Sajnos, akkora községben, minit a miénk is, csak egy vetőgépe van a földművesszövetkezetnek, amit a gazdáknak a vetés idején kölcsönözhetünk. Beállított a földművesszövel- kezet idei tervébe újabb v«- tőgépvásárlást és egyéb mezőgazdasági gépek beszerzését, de a felsőbb szervek nem engedélyezik. Hivatkoznak is a földművesszövetkezeti veze tők arra, hogy a szomszédos Tápióság községben két vetőgépe, magasnyomású permetezője és mészkénléfőzője van a földművesszövetkezetnek. Pedig jóval kisebb község, mint Tápiószecső és itt is nagy kiterjedésű szőlők vannak. •— Egy megoldás lenne csak. ha célrészjegyet jegyeznének a gazdák és legalább annyit, hogy bővíthetnénk gépparkunkat — mondja az elnök, — Akkor miért nem fordulnak a gazdákhoz? Kérdésünkre Magyar Károly válaszol: — Ma este ülünk össze megbeszélni, hogy április 15-től május 15-ig célrészjegybefize- tésd kampányt tartunk. Reméljük, sikerrel jár próbálkozásunk. Aztán itt van egy másik probléma, a daráló ügye. Erről a következőket mondja az igazigatóság elnöke: — Földművesszövetkezetünknek van egy 24 kalapácsos darálója, de le kellett állítani, mert a benzinmotor- meghajtással olyan drága az üzemeltetése, hogy minden mázsa gabona ledará- lásakor 13 forintot fizet rá a szövetkezet. A darálót villanymeghajtás- ra kellene átszerelni, de ezzel kapcsolatban is beruházási nehézségek vannak. Még az a szerencse, hogy a tsz-nek van egy darálója — igaz, hogy ezt traktorral hajtják, és ha a traktornak más dolga van, az sem üzemel — s azért a község parasztjai néhanapján tudnak daráltatni állataik részére. Az agronómus a műtrágyahiányról panaszkodik. — A múltkoriban 150 mázsa pétisót kaptunk, ami pár óra alatt elfogyott. Újabb 400 mázsára is kaptunk ígéretet, de ezt pár nap alatt visszavonták. A pétisóról el 'kell mondani, hogy mind a gazdák, mind pedig a földművesszövetkezet vezetői elkövették azt a hibát, hogy nem gondoskodtak jóelőre, még a télen műtrágyáról, amikor pedig minden korlátozás nélkül lehetett kapni, — Rézgálicról és egyéb védekezőszerekről már gondoskodtunk, s ugyancsak biztosítottuk a gazdálkodáshoz szükséges kisgépeket és szerszámokat is. — Ezt Magyar Károly mondja, aki úgy látszik, tanult a „pétisó-ügyből“j A továbbiakban az agronő- must kérjük, hogy számoljon be a gépi munka szerződéskötés eredményeiről. Semmi jót nem tud azonban mondani. A földművesszövetkezet tavaszi talajmunka terve 350 normálhold, a szállításé pedig 400 normálhold. Az eredmény: 21 normálhold talajmunkára és 29 normálhold szállításra kötöttek szerződést. Elenyésző, csaknem a semmivel egyenlő ez az eredmény. — Mit tettek a szerződéskötés érdekében? — kérdezzük. —• Doboltattunk, plakátokat készítettünk és gyűléseken ismertettük a szerződéskötés feltételeit — válaszolja. A továbbiakban aztán elmondja, hogy miért tartózkodnak az egyéniek a gépi szántástól. — A Szentmártonkátai Gépállomás traktorosai ugyancsak „eltolták“ a becsületet az elmúlt években. Rosszul szántottak, s most a gazdák inkább lovakkal szántatják fel földjeiket, még akkor is, ha így drágább. Most ügyelünk a szántás minőségére, nehogy a legcsekélyebb panasz is legyen. Az idén megelégszünk, ha 50—60 holdat szántatnak velünk az egyéniek és jövőre már, látva a jó munkát, többen igénylik majd a traktort; — S a terv? Hiszen, ha nem teljesíti a földművesszövetkezet a szerződést, a gépállomás kötbérigénynél lép fel? — Az állami erdőgazdaságnál szereztünk munkát, s így azért teljesítjük a tervet —- mondja. A vezetőkkel való beszélgetés tehát igazolja azt az állításunkat, hogy „gyerekcipőben jár a Tá- piószecsői Földművesszövetkezet mezőgazdasági tevékenysége. A igazsághoz tartozik az is, hogy a vezetők — akikkel beszéltünk — új emberek a földművesszövetkezetnél, a hibák pedig régebbi keletűek. A régi vezetők elszakadtak a község dolgozó parasztjaitól. Nem igyekeztek segíteni termelési problémáikon. Nem csoda, ha most ők sem találják meg az utat a földművesszövetkezethez. Az is igaz, hogy jelentős beruházásra lenne szükség, elsősorban a gépek beszerzéséhez; Bárhogyan volt is, mindenképpen javítani kell a földművesszövetkezet vezetőinek munkájukon. Okuljanak a hibákból építsenek ki minél jobb kapcsolatot a dolgozó parasztokkal, mert így töltheti csak be a földművesszövetkezet rendeltetését; Mihók Sándor ,,Menta, ánizs és törökméz csupa jó...“ Debreceni mézestányérokat, babákat, szíveket és még sokféle figurákat készítenek a mézeskalácsosok a Brüsszeli Világkiállításra. Nagy a sürgés-forgás a Méhészeti Szövetkezeti Központ mézeskalács-üzemében, ahonnan a héten szállítják el a kiállításra szánt gyönyörű, művészi kivitelű árukat. Formázzák a szíveket. Sütésre készen. Csomagolják a kiállításra kerülő árukat.
