Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

1958. ÁPRILIS 15. KEDD rfíT 51 Efcl Ü'/C M Sóhajtoiás vagy cselekvés? A z ember, bármerre jár is a megyében, mindenütt kívánságokkal, tervekkel, meg­valósításra váró álmokkal ta­lálkozik. Helyes és egészséges dolog ez, hiszen azt mutatja, hogy a földművesszövetkeze­tek mind jobban és jobban a magukénak érzik a falu gond- ját-baját, s mind nagyobb részt kérnek a falu megoldásra váró problémáiból. Helyes ez, s nem egy helyen tapasztalhattuk, hogyan válnak egyhamar való­ra a tervek, hogyan követi a szavakat a tett. De ugyanakkor nem egy helyen találkozunk azzal is, hogy a terveket csak sóhajtozás s panasz követi, de cselekedet nem. Kétségtelen: sóhajtozni, pa­naszkodni könnyebb, mint cse­lekedni. Könnyebb arra hivat­kozni, hogy nem segítenek a felsőbb szervek, nem adnak keretet, nincs hitel, mint körül­nézni a faluban, a földműves- szövetkezeti tagok között: helyi erőforrásokból, a tagság segít­ségével mi az, amit meg lehet­ne valósítani, mi az, amihez nem kell a felsőbb szervek se­gítsége, hanem saját erőből is megcsinálja a helyi földműves­szövetkezet. A sültgalamb várás emberi dolog. Könnyebb a készet el­venni, mint dolgozni, megküz­deni valamiért. De ha minden­ki ezt tartaná, mi lenne akkor? Hiszen a felsőbb szervek, az állam se fejőstehén, ahonnan akkor csurran-cseppen vala­mi, amikor csak akarják. Nem véletlen, hogy a kormány na­gyon alapos, körültekintő ha­tározatot hozott a gazdasági­társadalmi élet minden terüle­tén kötelező takarékosságra. Az ellenforradalom súlyos ká­rokat okozott. A baráti álla­mok segítettek át bennünket ezernyi gazdasági bajunkon. Ilyen körülmények között csak arra várni, hogy mit segít az állam, bizony nem valami tisztességes dolog. A sóhajtozás, a panaszkodás nem visz semmire. A helyi erőforrások felkutatása, fel- használása azonban ezernyi kérdést megoldhat. Persze nem lehet mindent helyileg meg­oldani. Ez igaz. De ha helyileg már egy sor eredmény áll a földművesszövetkezetek mö­gött, ha már bebizonyították azt, hogy ném várták a sült- galambot, hanem erejükhöz mérten cselekedtek, akkor könnyebben segítségükre siet­nek a felsőbb szervek is, hi­szen látják, hogy jó helyre ke­rül a pénz, olyan helyre, ahol elsősorban a maguk erejére tá­maszkodnak. Nem egy helyen hajlamosak arra, hogy olyan terveket sző­jenek, melyek minden reális alapot nélkülöznek. S ha ilyen tervekhez nem kapnak támo­gatást, akkor mindent monda­nak a felsőbb szervekre, csak éppen jót nem. Álmokat, ter­veket készíteni nem nehéz do­log. Csak képzelőerő kell hoz­zá... De reális terveket ké­szíteni már nehezebb. A reális tervek viszont könnyebben ta­lálnak támogatóra, könnyeb­ben valósulnak meg. Érdemes megfontolni, hogy egy-két he­lyen hogyan is értelmezik a tervezést, s nem árt az sem, ha a légvárakat építő földműves­szövetkezetek olykor vissza- pottyannak a földre. Tanulságos, buktatókkal teli munkát végeznek földműves- szövetkezeteink, hiszen a kor­mány helyes politikája követ­keztében az elmúlt esztendő­ben gazdasági, politikai súlyuk jelentősen megnőtt, ezernyi új feladatot kaptak, ismeretlen területeken is kell dolgozniok. S éppen ez teszi szükségessé, hogy a sóhajtozásról, s a lég­várak építéséről szót ejtsünk. Az eddigi eredmények nem egy vezetőt hajlamossá tesznek a hurrá hangulatra, a mindent rózsaszínűnek látásra. Hiba ez, mert akadályozza a földműves- szövetkezeti mozgalom egész­séges fejlődését, s nem egy esetben a tagok bizalmát is csökkenti az ilyen földműves­szövetkezetek iránt. Reális tervek, a helyi erők felhasználása: ezt az utat kell járniok földművesszövetkeze­teinknek. S akkor célhoz is érnek. — sz — t — Befejeződtek megyénkben a földművesszövetkezeti közgyűlések Az elmúlt hetekben tartották országszerte a földművesszö­vetkezetek évi közgyűléseit, ahol a vezetőségek számot ad­tak munkájukról s előterjesz­tették jövő évi terveiket. Ezeken a közgyűléseken vá­lasztották meg a földműves­szövetkezeti vezető szerveket is. az igazgatóságokat és a felügyelő bizottságokat. Pest megyében 103 földmű- vesszövetkezet működik, mintegy 132 ezer taggal. A SZÖVOSZ IV. kongresszusá­nak határozata értelmében a tavalyi évben, de különösen az idén jelentős részt vállal­tak a mezőgazdasági termelés segítéséből, s egy-két szövet­kezet kivételével mindenütt megalakították ? mezőgazdasági üzemágakat. Az üzemágak élére zömmel főiskolát végzett mezőgaz­dászt állítottak, s ma már a földművesszövetkezetek mellett működő tagbizottsá- gokikal karöltve komoly mér­tékben befolyásolják a me­gye mezőgazdasági termelésé nek irányítását. Ahogy a földművesszövetke­zeti szervek a falu iparcikkel való ellátása mellett nagyobb gondot fordítottak a termelé­si kérdések megoldásara. úgy a dolgozó .parasztságnak is megnőtt az érdeklődése a föld­művesszövetkezetek iránt. En­nek köszönhető, hogy míg az elmúlt években a tagságnak alig fele jelent meg az évi közgyűléseken, addig az idén mintegy 100 000 dolgozó pa­raszt figyelte érdeklődéssel a vezetőségek beszámolóját, s tette érdekesebbé felszólalásá­val a közgyűlések munkáját. A közgyűlések alkalmával Pest megyében megválasztott 1600 vezetőségi tag egyhartna- da új, olyan dolgozó parasz­tokból, parasztasszonyokból és fiatalokból tevődik össze, akik szakértelmükkel munkájukkal, s politikai ma­gatartásukkal kiérdemelték a földművesszövetkezeti tagok bizalmát. A Pest megyei földműves­szövetkezetek 345 000 normál­hold gépi munka biztosítására vállaltak kötelezettséget. A gépállomásokkal megbeszélték, hogy a traktorokat, s más mezőgazdasági eszközöket ki­helyezik a földművesszövetke­zetekhez és ott. helyben, a dol­gozó parasztok társulásokba tömörülve, saiát belátásuk sze­rint hasznosíthatják a kor­mányzat ilyen jellegű segít­ségét. Legtöbb gépállomás már kihelyezte gépét a föld­művesszövetkezetekhez, s ed­dig a késői kitavaszodás el­lenére is a megyében 22 000 normálholdnyi gépi munkát végeztek az egyénileg dolgo­zó parasztok földjein. A földművesszövetkezeti tag­ság ezekem a közgyűléseken döntött afelől is. hogy helyi­leg mennyi vásárlási és érté­kesítési visszatérítést fizessen a föld mű vessző vetkezet tagjai­nak. Az abonyiak ügy dön­töttek, hogy 253 000 forintot fordítanak erre a célra. A megyében összesen 4 500 000 forint kerül kiűzetésre visz* szatérítés címén a tagoknak. A visszatérítések kifizetéséi megyeszerte megkezdték. A közgyűléseken nagyon sok szó esett a földművesszövetke­zeteknél még ma is bőven megtalálható visszaélésekről, sikkasztásokról és pazarlások­ról. A tagság szinte egyön­tetűen tiltakozott az ellen, hogy a sikkasztó és nagy hiányokat okozó földműves- szövetkezeti boltosok és más alkalmazottak ellen enyhe ítéleteket hoznak. Ha az ille­tékes szervek nem kellő szi­gorral járnak el a szövetkezeti vagyon herdálói ellen, akkor nem lehet megszüntetni azt az állapotot, ami még ma is jellemez egyes földművesszö- vetkezeteket. Legtöbb helyen javasolták!, hogy az erre vo­natkozó rendelkezéseket meg kell változtatni, s a bíróságoknak lehetőséget kell nyújtani szi­gorúbb ítéletek hozatalára is. A közgyűléseken sok szó esett a föLdimüvesszövetfceze- tek pénzgazdálkodásáról is Ennek kapcsán határozták el azt. hogy megyei viszonylatban mintegy kilencmillió forint ér­tékű elfekvő árut visszaszál­lítanak a nagykereskedelmi vállalatoknak, s helyűikbe a tái.iellegnek megfelelően kere­sett cikkeket rendelnek a bol­tokba. Elhatározták azt is. hogy az állami hitelek men­tesítésére szinte mindenütt fokozzák a saját erőből törté­nő beruházásokat, építkezése­ket, korszerűsítéseket. Bogár Lajos Pátyon 1700 holdra kötött gépi munkaszerződést a íöldművesszövetkezet 4 földművesszövetkezetek egyre eredményesebben kö- yj. tik az egyénileg gazdálkodókkal a gépi munka szer­ződéseket. Pátyon például a földművesszövetkezet 1700 normálholdra kötött eddig szerződést. Sajnos, a budai járás többi földművesszövetkezeténél még nem nagyon remekelnek. A legtöbb helyen a szerve­zéssel van hiba. Kijelölték ugyan a szerződtető aktívákat, azonban azok nem nagyon fáradoznak és nem keresik fel a parasztokat. Azt várják, hogy az keresse fel őket, aki szerződést akar kötni gépi munkára. A monori járásban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A járás mintegy 3100 normálholdnyi munkát végeztetett el eddig a gépállomással és ebből a talajmunka csupán alig ezer hold volt. Ez bizony kevés. Egyébként a monori járásban többen panaszkodnak amiatt, hogy a szállítási munkákért, amit a gépállomás végez órabérben, sokat szá­molnak. A legtöbb szállító 1—2 órával többet fizet, ugyan­is a gépállomás a díjakat a gépállomástól kiindulva szá­molja fel. A napokban a panasz ügyében megbeszélést tar­tottak Monoron, a földművesszövetkezetek járási központ­jánál. Megállapodtak a gépállomás igazgatójával, hogy ez­után csak akkortól számítják a szállítási díjat, amikor a traktoros jelentkezett a földművesszövetkezet irodájánál. Vaderna Viktor Ahol jól őrzik a szövetkezeti vagyont Dolgozzanak együtt a földmüvesszövetkezetek es a gépállomások A gépi munka szerződéskötések sikere megköveteli, hogy a földművesszövetkezetek és a gépállomások na­gyobb egyetértésben, egymást segítve dolgozzanak. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötés feltételeit mindketten tart­sák be. Galgamácsán például előfordult, hogy a megrendelt vontató csaknem 4 órás késéssel érkezett munkahelyére. Bernecebarátira a gépállomás, a földművesszövetkezet ké­résére 2 kormos és egy gumikerekű traktort küldött ki. Ám a községben csak egy kormos traktor dolgozik, a má­sik két gépet a gépállomás más területre irányította. Most, a jó idő beálltával, a községben kevésnek bizonyul az egy munkagép. Többen felkeresték Bernecebarátin a földművesszövet- kezetet, hogy a kőbányából mintegy félezer köbméter kő elszállítására szerződést kössenek. Közben az egy gépnek is elromlott a lámpája és emiatt másfél napig szünetelt a traktor munkája a községben. Helyes lenne, ha a gép­állomás és a földművesszövetkezet jobban összedolgozna és azokat a gépeket, melyek kellenek a községben a föld­művesszövetkezetnek, ki is küldenék. Nap mint nap kény­telen a szövetkezet hallgatni a szerződést kötni akarók panaszait, kifakadásait ugyanis nincs gép, mivel a kért ha­táridőre a szántási és szállítási munkákat el tudnák vál­lalni. Ügy véljük, jobb szervezéssel mindezeket a problé­mákat ki lehetne küszöbölni. Herédy József itiiiiiniitmiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimiimiiiiitiiiittiiniiiiifiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiintiiitiiiitiiiitiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitiiii Bemutató előtt Nagykőrösön nemcsak a he­lyi piacok alkalmával, hanem szinte kivétel nélkül minden­nap nagy a forgalom a szak­üzletekben, vegyesboltokban. Állami és szövetkezeti boltok tucatjával állnak a vásárlók rendelkezésére, de talán leg­népszerűbb köztük a föidmű- vesszövetkezet áruháznak is beillő ruházati szaküzlete. Az üzlet előtt lerakott kerékpá­rok, a mellékutcában álló lovaskocsik névtáblái bizo­nyítják, hogy a szaküzletet nemcsak nagykőrösiek, de a környék falvainak dolgozói is kedvelik. A nap minden órá­jában 45—50 vevő válogat a különböző méter­áruk között, nézeget, fehérne­műt, vagy ágyneműt, próbái kabátot, ruhát, cipőt. Válogat­hat is mindenki kedve szerint, mert igen nagy a választék. 3 —3 és fél millió forint között ingadozik az árukészlet. A legnagyobb forgalomban is az áruk a polcokon csak­nem katonás rendben, csino­san, tetszetősen vannak elhe­lyezve. E mellett a dolgozók udvariasak. Készségesen vesz­nek le újabb és újabb vége­ket a kívánt anyagból. Csakis ilyen előzékenységgel tudják elérni, hogy havi átlagban másfél millió forintot, de né­ha még jóval többet is forgal­maznak. A nagy sürgés-forgás, az áruházi alkalmazottak állan­dó -elfoglaltsága láttán, az árubeszerzési, átvételi és rak­tározási nehézségek ismere­tében igaznak tűnik előttünk, a bírósági tárgyalásokon a vádlott boltkezelők által olyan sokat hangoztatott ér­velés: „nagy volt a forgalom, kevés az alkalmazott, a vevők is túlzott igényeket támasz­tottak, s emiatt sokszor nem tudtam az érkező árut ponto­san átvenni, az árukiadásokat ellenőrizni, ... stb. Pedig ha­mis ez az érvelés; Németh Ambrus 1950 óta vezeti a nagykőrösi szövetke­zet szaküzletét, de hiánya még egyszer, sem volt. — Hiány? — néz ránk szin­te értetlenül Németh Ambrus, s válasza határozott: lelkiis­meretes, goiídos munka mel­lett ilyen nem fordulhat elő. Aki gondosan összehasonlítja az áru érkezésekor a számlát a küldeménnyel, s ha eltéré­seket talál, azt a nagykereske­delmi vállalatokkal rendezi, aki nem engedi a rábízott áru­készletet raktárban, pult alatt, kirakatban tönkremenni, aki pontosan mér, a v$vő tételeit gondosan adja össze, az üz­let pénztárosát naponta elszá­moltatja, a könyvelést rend­ben tartja, kizárt dolog, hogy ne tudjon elszámolni a szövet­kezeti vagyonnal. Az egy eladóra eső forgalmi előírások sem túlzottak. A nagykőrösieknek még arra is marad idejük, hogy a vevők­kel kiszolgálás közben beszél­gessenek, politikai, társadal­mi, vagy egyéb problémákról. A normát eladónként 30—40 százalékkal, de esetenként még többel is túlteljesítették, hiányuk még sincs. Arra a kérdésünkre, hogyan kellene tovább javítani a szövetkezeti vagyon meg­óvását, Németh Ambrus min­denek előtt hangsúlyozta, hogy helytelen a boltkezelők felelősségéről szóló, jelenleg érvényben levő rendelkezés. Az egyhavi fizetés erejéig tör­ténő felelősség sok helyen nagy felelőtlenséget okoz, s a gyenge jelleműeket vissza­élésre csábítja. A becsületes kereskedelmi dolgozókat sok­szor bántja, hogy egyesek ha­nyag, felületes, bűnös mulasz­tásokat követnek el, megká­rosítják a szövetkezeteket, mégsem részesülnek megfelelő büntetésben. Véleménye sze­rint helyes lenne a teljes, vagy legalábbis a nagyobb anyagi kártérítési kötelezettség kimondása. Scw kát javítana az is, ha az üz­letvezetők nagyobb hatáskört, jogot kapnának az üzlet dol­gozóinak kiválasztásában, el­bocsátásában. Az üzletvezetők több millió forintért felelősek és ez a jog méltán megilleti őket. Németh Ambrusról sokan példát vehetnek. Nagykőrö­sön sem a szövetkezet, sem a vevők nincsenek megkáro­sítva. A vezetők, de a vásár­lók is csak jót mondanak ró­la. A panaszkönyvbe csak kí­vánságok, dicséretek vannak bejegyezve. Gondatlanságból, hanyagságból származó érték- csökkenés, leírás a szaküzlet­ben ismeretlen fogalom. Az üzlet kollektívája is megér­demel minden dicséretet. Elő­zékenyek, udvariasak , s e mellett a vevők érdekeit min­denkor tiszteletben tartják, s a szövetkezeti vagyont is gon­dosan kezelik. A szövetkezeti mozgalom­ban sokan vannak Németh Ambrushoz és munkatársai­hoz hasonló tisztakezű, becsü­letes, kiváló munkát végző kereskedelmi dolgozók. Ilyen a földművesszövetkezeti ke­reskedelmi dolgozók többsége. A szövetkezeti kereskedelem fejlődése is bizonyítja, hogy a rájuk bízott feladatokat be­csületesen elvégezték, rövid idő alatt kultúrálttá tették a falusi kereskedelmet és a kö­zös vagyont becsületesen meg­őrizték, gyarapították. (ács) A dabasi járásban minden földművesszövetkezetnél van termelési Uzemág A dabasi járás területén műkö­dő íöldművesszövetkezetek mind­egyikénél létrehozták az elmúlt három hónap alatt a termelési üzemágakat. A termelési üzem­ágak a gyakorlati segítségnyújtá­son kívül tanácsokat is adnak az egyéni gazdáknak, irányítják a szakcsoportok szervezését, és ál­talában a mezőgazdasági termelést közvetlenül elősegítő tevékenysé­get folytatnak. A járás legtöbb községében, mint Bugyin, Daba- son. Gyónón, Inárcson, Öcsán és Örkényben a földművesszövetkeze­tek mezőgazdászai a termelési üzemág vezetői. A hernádi és a sári földműves- szövetkezeteknél a mezőgazdász feladatkörét a kisegítő termelési üzemágvezető látja el. Inárcs köz­ségből, ahol van mezőgazdász Is, a Ikisegítő termelési üzemágveze) tői státuszt rövidesen az Ujhartyán és vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet kapja meg, s a hozzá tar­tozó Újlengyel községben is ellátja a mezőgazdászi teendőket. A Pest megyei földművesszövetkezeteknél csaknem 30 he­lyen működik eredményesen a tánccsoport. Problémát okozott, hogy sok helyen nem hozzáértő oktatók tanították a táncoso­kat. Hónapok óta havonta két alkalommal a fővárosban, a MÉSZÖV kultúrtermében gyűlnek össze a földművesszövetke­zeti tánccsoportok legügyesebb táncosai, ahol Salamon Mária tánctanárnő vezetésével táncolni is tanulnak, egyben kiképzi őket arra, hogy szövetkezetüknél szakszerűen oktathassák a táncokat. Képeinken erről számolunk be. Itt „civilben”, látha­tó kedvvel táncolnak a lányok, s ezeket a táncokat megtanít­ják szövetkezetük tánccsoportjának is.

Next

/
Thumbnails
Contents