Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

1958. ÁPRILIS 12. SZOMBAT

^\!/C Man

KRÓNIKA

| j pilisi hegyek festői § | /L környezetében, a| | Nagyszénás, a Zsíros és a § | Pilis fenyvesszegélyezte | | völgykatlanában húzódik § 1 meg megyénk egyik bá-1 fnyászközségey Pilis vörös-f | uár. Története visszanyúlik § 1 egészen a honfoglalásig,| I sőt a római korból is van-% 1 nak emlékei. A tatárjárást % idején lakott település volt.i % melyet az egykori f el jegy-1 § zések Kande néven említe-% s nek. A török uralom telje-1 Issen tönkretette ezt a virág-1 ázásnak induló falucskát, s| 1 1686-ban Buda visszafogla-% W’.lásakor már csak alig né-% !(hány lakója volt. A kihalt | 1 'település helyére német | I nemzetiségű telepeseket | I hoztak be Becs környéké-i Írót, és Rajna-V/estfáliából. |

1 A műit század vége feléf Mfedezték fel a környék|> M szénkincsét. Az 1890-es |

1 években nyílt meg az első |>

2 szénbánya, melyet rövidé-1 2 sen egy belga érdekeltségi 2 vásárolt meg. 1928-ban a| 1 bányászok sztrájkot kezd-% piek, a nagyobb fizetésért^ 1 Est a sztrájkot a helyi pa-| 1 rasztság is támogatta, azon-1 i ban, Peyer elárulta a bá-1 ! nyászok kezdeményezését | i Szerencsére ez az állapot |

•S ”

I -már a múlté. \

I Pilisszentiván története § |foásoJilí{ Pilisvörösváréhoz | | azzal a különbséggel, hogy | I ez a település jóval fiata-1 I labb. |

& =

FALURÓL

E

FALURA

MiiiiiuiuiiimiuimummiimiiiiimiimimimiiiiimiiiitiMH^

13 év alatt 1

QV NAPA PILISI BÁNYAVIDÉKÉN

A falu járó krónikások e héten a bányavidékre látogattak el. Útjuk Pilisvörösvárra és Pilisszentivánra vezetett, abba a két községbe, amelyekben a Pilisi Szénbánya Vállalat dolgozóinak nagyobbik fele lakik.

Dolgos emberek a pilisi bányászok. Szép eredményeket tudnak felmutatni. Látogatásunk előtt pár nappal fejezték be a felszabadulásunk 13. évfordulójára kezdeményezett fel- szabadulási műszakot.

Egyenletesen ívelt felfelé teljesítményük. Amíg március második dekádjában 98,2 százaléknál tartottak, a harmadik dekádban 107,2 százalékos teljesítményre küzdötték fel magukat. A márciusi tervet egészében 102,8 százalékra teljesítették, 800 tonna szénnel többet küldtek felszínre a tervezettnél.

Március 20-tól április 3-ig tartott a felszabadulási műszak. Ebben az időszakban 110 százalékos teljesítményt értek el. A tervezett 11 000 tonna szén helyett 12 180 tonnát bányásztak ki. A napi 110 vagon szén helyett 121 vagonnyit küldtek felszínre ez idő alatt.

Április 3-án az esedékes havi terv 109,4 százalékos teljesítésénél tartottak. Eddig az időpontig tervükön felül 170 tonna szenet fejtettek. Április 10-én 102,7 százalékos a tervteljesítés, jobb, mint az év bármelyik elmúlt hónapjában. Az egy főre jutó termelékenység 6,8 százalékkal magasabb a tervezettnél.

Egyszóval munkahelyükön jól helytállnak ezek az emberek. De hogyan, milyen körülmények között élnek otthon? Milyen gondok foglalkoztatják őket? Elsősorban erre voltunk kíváncsiak. Ebbéli tapasztalatunkról igyekszünk most beszámolni.

HAVONTA 180000 FORINT „PATIKÁRA"

S aradi István tanácstag, a bánya könyvelője szervezte meg a vízvezeték társadalmi munkával való lefektetését a Dózsa György úton

Négyszáz ember érdekében

Pilisszentivánról mintegy iélezren dolgoznak a Pilisi Szénbánya Vállalatnál. Rajtuk kívül azonban sokan, körülbe- íül négyszázan kénytelenek a budapesti üzemekbe járni, mert a környéken nincs, elhelyezkedési lehetőségük.

* Budapest kö2él van, nem is fenne nagy strapa a bejárás, 'de mégis az. Az, mert kevés áz autóbuszjárat. Reggel pedig, amikor munkába indul- fctak, egyáltalán nincs busz.

Nem marad más választásuk a bejáróknak, mint vonattal utazni. Ha a vasútállomás a községben lenne, egy szót sem szólnánk. De át kell gyalogolni egy hegyen, hogy áz állomásra j-ussanak. Mintegy három kilométert kell gyalogolni, ami különösen rossz idő esetén veszélyes.

Az Ásványbánya Vállalat áz állomáson építtetett egy modern rakodót. Drótkötéllel vontatják itt a vagonokat. Ha valaki a hegyen keresztül érkezik az állomásra, át kell mennie a rakodón, ami sötétben szinte életveszélyes. Emiatt aztán el is tiltották a már megszokott, régi útvonalat. A szerpentinen körben pedig jóval többet kell gyalogolni.

Az emberek megértik, hogy

kevés az autóbusz. De azt kérik, hogy legalább egy vasúti felüljárót építsenek, amelyen át veszélytelenül megközelíthetik az állomást. Még segítenének is az építésben. A bánya vezetősége is segítene valamit, hisz a. pilisvörösvátá bányászok 'Is ’ feíftf járná k hűi rí kahely ükre.

Azt hihetné az olvasó, hogy valami döbbenetes dologról akarunk itt írni. Szó sincs róla. Egyébként ez majd rövidesen kiderül;

Az ugye döbbenetes lenne, íha gyógyszertárra ennyi temérdek pénzt költenének egy hónapban. Nem is orvossága; patikáról lesz itt szó. Hiszen idézőjelbe tettük a „patika“ szót.

Kérdezzék csak a meg a vörösváriakat, hogy merre van a ..patika“. Valószínű, a már beszélni tudó gyerek is megmondja. A bécsi úton járó gépkocsivezetők is ismerik ezt a helyet, mert remek pirított- májat lehet itt kapni.

De most már nem titkolózunk tovább. Megmondjuk, 1 hogy a Tárna étteremről be- '( szélünk, amely egykor valami- I féle gyógyszertári tartozék I volt.

| Nos, sokan betérnek naponta ebbe a „patikába“. Sok

pénzt hagynak itt. Hidis József üzletvezető mondta el nekünk, hogy havonta 180 000 forintos forgalmat csinálnak.

Ez nem lenne sok ilyen nagy községben, de sok akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Tárnával együtt nyolc italbolt van a községben;

Eszünkbe sincs beleszólni abba, hegy igyanak, vagy ne igyanak az emberek. De engedjék meg. hogy a mértékte- lenséget — amelyet egyesek sajnos megengednek maguknak — saját érdekükben szóvá tegyük. Nem akarunk itt neveket említeni, de megtudtuk. hogy néhányan fizetéskor fék nélkül költekeznek (legtöbbet a „patikában“), de háromnégy nap múlva már kölcsönkérnek, hogy élhessen a család, i Pedig nem keresnek keveset ezek az emberek sem, mert legtöbbször háromezer forint I körül visznek haza. |

Jobban tennék a patika“ ilyen vendégei, ha követnék azok példáját, akik megisszák ugyan a maguk mértékletes adagját, de családjukra is gondolnak. Reméljük, a Buda környéki Vendéglátóipari Vállalat sem haragszik majd meg, ha emiatt csökken a forgalom.

ÉPÍTKEZÉS

A felszabadulás óta Pilisvörös- Váron 423 családi ház épült. Különösen az elmúlt években szaporodott meg: a házépítők száma. Az idén körülbelül 80—90 új ház kerül tető alá, s ez valamelyest enyhíti majd a súlyos lakáshelyzetet.

1 a pilisi bányavidék élete | is nagyon megváltozott. A 1 felszabadulás előtt a kör- | nyék lakói közül nagyon 1 sokan dolomitpor és színes lombok árusításával foglalkoztak. Ez a bizonytalan megélhetés már a múlté. A lakosság a környező bányákban dolgozik, többen kertészkedéssel foglalkoznak, sokan a pesti üzemekbe jái\nak dolgozni. A bányavidék is sokat kapott államunktól. Pi- lisszentivánon új lakótelep épült. Pilisvörösvár a vízvezeték mellett tovább bővítette villanyhálózatát. A pályaudvaron korszerű rakodót építettek, s a bányászképzés biztosítására vájáriskola létesült. A község szociális otthonában 110 rászorult tölti öreg napjait. Az állomáshoz gyalogjárót építettek. Napközikonyha gondoskodik a gyerekek étkeztetéséről,.. és tovább lehetne még sorolni az eredményeket. Beszélhetnénk a szellemi átalakulásról, a bányászvidék dolgozóinak egyre emelkedő anyagi jólétéről. A bányavidék népe tovább akar haladni ezen az úton. A községfejlesztési tervekben is sok jó elgondolás szerepel. Jövőre például megkezdik a kénőrlő üzem építését, tovább folytatják a lakóház-építkezéseket és a vízhálózat bővítését.

Négyezer kötetes könyvtár

Pilisvörösvár kulfúréletéről

Az idén már népszerűbb lesz a strandfürdő?

A pilisvörösvári strandon eddig egy nyáron sem 'kellett túlzsúfoltságtól tartani. Alig skadt látogatója. Nem azért, mert a vörösváriak nem szeretnek strandolni. hanem amiatt, hogy a medence vizét ritkán lehetett cserélni.

Eddig tudniillik kútból szivattyúzták a medence vizét. . Ezért lehetett ritkán cserél-; ni. Ez a tény idegenítette el \ a strandtól az embereket. így; fordult elő, hogy tavaly mind-; össze 4000 forint bevételük j volt. Ezzel szemben tatarozás!| es egyéb költségekre kiadtak| 15 000 forintot.

Hála a közművesítésnek, | már a strand előtt húzódik el; a vízvezeték. A tanács tervé- j

ben szerepel, hogy a strandfürdőt is bekapcsolják a vízhálózatba. így lehetővé válik majd a medence vizének normális cserélése. Ezek után reméljük, az idei nyáron már zavartalanul és kedvükre strandolhatnak a vörösváriak.

A múlt örökségéből

Amiről mégis beszélni kell

Dobó Károly iskolaigazgató- fielyettessel beszélgettünk Pi- íisvörösvár lakóinak életéről. Sok szépet, jót hallottunk tőle. Minden szavából éreztük, hogy szereti az embereket.

A beszélgetés során elmondta:

— Van itt árnyék is a sok jó mellett.

Kérdőn néztünk rá.

i— Sok ä gyógypedagógiai gyerek. Egy külön osztályt kellett nyitni számukra.

Ez bizony elgondolkoztató. Percekig tartó csend ült közénk.

— És az okokat hol kell keresni? — törte meg valamelyikünk a csendet.

Dobó Károly beszélni kezdett:

— Valamikor híres szőlőtermő vidék volt errefelé. Aztán ahogy iparosodott a környék, egyre kevesebbet törődtek a szőlővel. A filoxéra ki is pusztította. Helyébe di- rekttermő szőlőt telepítettek. Ebből préselik a nova bort.

Itt Ismét elhallgatott. Látszott rajta, hogy régi keletű gondja ez. így folytatta:

— Igen, a tájékozatlanság az | oka mindennek. Mert csak így; lehet megérteni, hogy bizony] jónéhány helyen a kisgyere-] kekkel is ezt a mérges lőrét] itatják.

— Más oka nincs ennek? j

— Van más oka is. Találko- ] zunk olyan házastársakkal —] sajnos —, akik vérrokonok. ] Múltbéli maradvány ez. Talán; a vagyon együttmaradása j miatt tették? Lehetséges. Mai már kiveszőben van az ilyen-; fajta házasság. Szerencsére, ; mert a gyerekek szenvedték; meg a nagyok felelőtlenségét.;

Aztán, mint aki most jött; rá, hogy nem egyszerű beszél-; getés folyt le itt, hirtelen hoz-; zánk fordult:

— Ha írnak is erről, nagyon;

kérem, ne bántsák cikkükben] az embereket. _ j

Mivel ez nem is volt szán-; dákunkban, megnyugtattuk,; hogy távol áll tőlünk minden: bántó szándék.

De nem tudtuk összeállíta-1 ni anélkül ezt az oldalt, hogy| szóvá ne tegyünk ilyen égető | problémát. A jövő generációi érdekében meg kellett ezt ten -1 nünk. *

A megyében is párjátritkitó négyezer kötetes falusi népkönyvtár. Annak idején 150 kötettel kezdte meg működé-, sét, ma már a könyvkölcsönzésen kívül kényelmesen berendezett olvasóteremmel is rendelkezik, melyet bárki látogathat. 655 beiratkozott olvasóján kívül több százan látogatják rendszeresen. A könyvtár vezetői időnkint könyvkiállítással, könyvismertetéssel, ankétíal színesítik a könyvtár ismeretterjesztő és közművelő programját

HÍREK

maradt ez a rozoga, raktárhelyiségnek is rossz, 150 férőhelyes moziépiilet. Sajnos még most is itt folyik a vetítés, s bizony közelharcot kell vívnia annak, aki be szeretne jutni egy-egy előadásra. A mozilátogatók megnyugtatására

| ÁPRILIS U-ÉN adták át rendel1 tetősének a Pilisszentiváni Vízmű

2 — a megyei tanács beruházásából

1 készült — modern gépházát.

2 PILISVÖRÖSVÁR két korszerűen | felszerelt általános iskolájában 1300 = gyerek tanul. Az oktatást 60 peda- 2 gógus Végzi. Heti három órában

1 német nyelvoktatásban is részesül2 nek a német nemzetiségi tanulók.

1 TELEVÍZIÓS készüléket kapott

2 Pilisszentiván lakossága a Taná- 1 csők Lapja terjesztéséért. A készü- I léket a helyi kultúrotthonban he- | lyezték el, s itt esténként bárki i megtekintheti az adásokat.

közöljük, hogy remélhetőleg már nem sokáig tart ez az áldatlan állapot. Rövidesen hozzákezdenek az új. modern kultúrház építéséhez, melyben egy több száz személyes filmszínház is helyet kap majd. Felvételünkön az új kultúrotthon alapjai láthatók

Panasz

a fővárosi díjbeszedőre

Többen panaszolták, hogy a díjbeszedő vállalat csak három-négy* : havonként olvassa le a villany- ; órákat. Emiatt megterhelő ósszege- : két kénytelenek egyszerre kifizetni ]a fogyasztók. Gyakran 400—500 fo- irint egy-egy számla végösszege;

Az is bosszantja a piltsvörös- I váriakat, hogy ha azonnal nem ! tudnak fizetni, azzal fenyegetöz- ínek, hogy kikapcsolják az áramot; ; Maga a tanács-titkár is „bele- i esett a szórásba”. Január 4-től ; március 17-ig 417 forint 60 fillért ! róttak ki rá.

= Megértjük, hogy a havonkénti leiszámolás többletmunkát jelenítene a díjbeszedőknek. De két érv | mégis e mellett szól. Az egyik az, Ihogy nincs /mindenkinek annyi hartalékolt pénze, hogy egyszerre | fizessen ki ilyen nagy összeget I villanyra. A másik érvünk egyben ; kérdés is. Ilyen módszerrel hogyan ; állapítják meg, hogy havonta ; mennyi fogyasztás esik alacsonyabb és mennyi magasabb tarifa ialár

ÖTVEN FÉRŐHELYES napközi

otthon kezdte meg működését ez év elején Pilisszentlvánon.

A PILISVÖRÖSVÁRI Hazafias Népfront már eddig is sokat tett a falu érdekében. Dobó Károly elnök vezetésével a népfront-bizottság most újabb tervek megvalósításán fáradozik. A kulturális élet fellendítésén kívül faluszépítés és a sportélet fellendítése szerepel a programban.

A KÖRNYEZŐ HEGYEK vádi

regényes erdőségeiben többféle nemesvad tanyázik. Leginkább szarvas, őz, vaddisznó kedveli a zegzúgos, szakadékos Pilis vidéki domboldalakat.

JÓL HALAD az erdősítés Pilis- szentivánon. Az elmúlt öt év alatt közel 50 hektárnyi területet ültettek be facsemetével. A tervszerű erdősítés során főképp feketefenyő, tölgy, és akáccsemetéket ültettek.

EURÓPÁBAN egyedül a pilis- szentiváni dombokon található a dolomitlakó len. Bár gazdaságilag nincs különösebb jelentősége, botanikai szempontból nagyon értékes ez a növényritkaság.

Szennyvízlevezetés

Hónapok óta tart niár a vitas vajon az illetékes vízügyi szervek* vagy pedig a pilisvörösváriak feladata-e a szennyvízlevezető csatornák kitisztítása. A vita folyik* közben a csatornák oedugultak. Nem ártana abbahagyni a huzavonát, s közös összefogással hozzákezdeni a csatornatisztításhoz.

összeállította: Farkas István és Súlyán Pál

Fényképezte: Gábor Viktor

sikerrel — a Csárdáskirálynőt adta elő. Két nagy fúvós- .zanekar és,, egy He..népi zenekar ápolja a régi német nép-, zene hagyományait. Május 25- én népi zenész napot tartanak a pilisvörösvári zenészek, melyen részt vesz a megye valamennyi fúvószenekara.

A szövetkezeti nemzetiségi kultúrcsoport ugyancsak sok dicsőséget szerzett már a vörösváriaknak. A 28 tagú nemzetiségi csoportnak tánc-, ének- és színjátszó együttese van, amely főként a németajkúnk népi kultúráját ápolja. A csoport most a környékbeli németlakta községekbe készül vegyes műsorral.

szintén sokat lehetne írni. A kultúrotthonnak például külön színjátszó csoportja . va n,: ' dmely tégútöbb — nem’is kis